Keresés

Zalai Napló hirdetés

Zalai Napló hirdetés 2

Zalai Napló hirdetés

Zalai Napló hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Zalai Napló hirdetés megrendelés

Zalai Napló hirdetés

Zalai Napló hirdetés terjesztés

A Zala-Lap kft. gondozásában jelenik meg a Zalai Napló c. lokálpatrióta havilap megjelenik négyhetente kedden és kerül terjesztésre, ingyenesen Zala Megye 150 településén (a 258 településből), önkormányzatokon keresztül terjesztve. A/3 méretben, 8-16 színes oldalon. 

Nyomott példány:           2025. második félév  – Havonta  10.000 db

Terjesztett példány:       2025. második félév  –  Havonta 10.000 db

Zala-Lap Kiadói Kft. kiadó

Zalai Napló hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Négyhetente  (Első: 10.21) kedden

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Előző héten szerdán 12 óráig!

Zalai Napló hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Kiskeretes színes hirdetés                                                                 1/egység   45×45 mm                   5000 Ft+áfa =    6.350 Ft (10 szó)             2/egység   45×95, 94×45 mm    10000 Ft+áfa = 12.700 Ft  (20 szó) 

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!                                                  

Zalai Napló hirdetés

Hévíz. Hévíz város Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban; 830 hektáros kiterjedésével a megye és a Dunántúl legkisebb közigazgatási területű városa. Fő nevezetessége az Európában egyedülálló természetes tőzegmedrű melegvizű tava, melynek köszönhetően a település Magyarország egyik első számú turisztikai célpontja. A hévízi tó a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes gyógytava. A 38 méter mélyen lévő forrásbarlangból másodpercenként 410 liter 40 C°-os víz tör a felszínre. A tó hőfoka a felszínen nyáron eléri a 37-38 C°-ot, és télen sem csökken 24-26 C° alá.

Fürdőhelyként való szereplése a történelem előtti korokba nyúlik vissza. A Hévízi-tó gyógyító hatása már – valószínűleg – a rómaiak által is ismert volt, erre utalnak a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék és a tó környékén talált oltárkő. Egy ókori legenda szerint a Szent Szűz egy keresztény dajka könyörgő imádságára forrást fakasztott. A dajka egy lebénult gyermeket szeretett volna meggyógyítani. A mélyből feltörő tó meleg vizétől és a gőzölgő iszaptól a sovány, csenevész gyermektest teljesen felgyógyult. A legenda a római korból származik, az említett gyermek pedig nem más, mint Flavius Theodosius keletrómai császár, aki 391-ben a keresztény vallást saját birodalmában állami vallássá nyilvánította. A fakasztott forrás azóta is táplálja a világon egyedülálló hévízi tavat.

A népvándorláskori leletek is azt mutatják, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat. Hévíz írásos említése első alkalommal egy 1328-ból származó oklevélben történik, amikor a települést locus vulgarites Hewyz dictusként említik. Az első tanulmány a tóról Szlávy Ferenc tollából, 1769-ben jelent meg. A fürdő létrehozásában/kialakulásában fontos szerepet játszottak a Festeticsek, akiknek a birtokába a 18. század közepén került a forrás és környéke. A fürdőélet felvirágozása legfőképpen gróf Festetics Györgynek köszönhető, aki céltudatosan építette ki a fürdőtelepet. aminek idővel mind nagyobb híre ment, egyre távolabbról érkeztek a gyógyulni vágyók. A Festetics család 1905-ben haszonbérbe adta Reischl Vencel keszthelyi sörgyárosnak, aki további fejlesztésekbe fogott és a fürdő országos hírt szerzett. 1920-tól látványos fejlődésnek indult.

A mai település Hévízszentandrás és Egregy községek egyesítéséből, 1946-ban jött létre, 1992. május 1-jén pedig városi címet kapott. A város fejlődését a turizmusra alapozza. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött egymillió vendégéjszakával (2012) Magyarország második legnépszerűbb települése Budapest után. Legnagyobb küldőpiacai Németország (258 ezer), Oroszország (181 ezer) és Ausztria (97 ezer). Népszerűségét természetesen elsősorban a területén található gyógyító hatásáról is ismert Hévízi-tónak köszönheti. Hévíz a Magyar Fürdővárosok Országos Szövetségének tagja.

A Hévízi gyógytó a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes termáltava 4,4 hektáros nagyságú tavat kén-, rádium-, és ásványanyag tartalmú forrás táplálja. Külön említést érdemel a tó medrét vastagon borító enyhén radioaktív gyógyiszap. A maga nemében egyedülálló hévízi iszap egyaránt tartalmaz szerves és szervetlen anyagokat, s a benne lévő rádiumsók és redukált kénvegyületek a gyógytényezők különleges értékeit képviselik.

Zalai Napló hirdetés

Kanizsa Újság hirdetés

Kanizsa Újság hirdetés4.jpg

Kanizsa Újság hirdetés

Kanizsa Újság hirdetés4.jpg

Kanizsa Újság hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Kanizsa Újság hirdetés megrendelés

Kanizsa Újság hirdetés

Kanizsa Újság hirdetés terjesztés

A Megyei Jogú Város Önkormányzata által kiadott Kanizsa Lokálpatrióta Hetilap kéthetente szerdán jelenik meg és kerül terjesztésre, ingyenesen minden háztartásba, szigorúan postaládába a 43.000 fős lakosságnak. A/4 méretben és 16 színes oldalon. Az önkormányzat közérdekű közleményei mellett tájékoztatja a lakosokat a várost érintő és érdeklődésre számot adó eseményekről, interjúkban mutatja be az itt élő embereket, felvilágosít, tudósít, szórakoztat. A hirdetők kedvelt megjelenési eszköze, emellett nagy hangsúlyt fektet arra, hogy bekapcsolódjon a helyiek életébe, részévé váljon az emberek mindennapjainak. Néhány éve már nemcsak papíralapon, elektronikusan is jelen vagyunk úgy az olvasóknak, mint a hirdetőknek. Weblapunk naponta friss hírekkel, tudósításokkal, magazinos anyagokkal, tematikus fotógalériával stb. szolgálja ki a tágabb olvasóközönséget.

Nyomott példány:         2025. második félév  – Kéthetente  16.000 db

Terjesztett példány:      2025. második félév –  Kéthetente 16.000 db

Kanizsa Médiaház Nonprofit Kft. kiadó

Kanizsa Újság hirdetés 4

Kanizsa Újság hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden páros héten szerdán.

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Előző héten pénteken 12 óráig!

Kanizsa Újság hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Kiskeretes színes hirdetés                                                                          1/16   47×64 mm            14000 Ft+áfa =  17.780 Ft    (10 szó)                    1/8     99×64 mm            28000 Ft+áfa =  35.560 Ft    (20 szó)

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!                                    

Kanizsa Újság hirdetés

Nagykanizsa (németül: Großkirchen, Großkanizsa, horvátul: Velika Kaniža, törökül: Kanije) országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, Zalaegerszeg után pedig a megye második legnépesebb települése.

Az i. e. 4. században a nyugat felől érkező kelták elárasztották az egész Kárpát medencét. Augusztus császár kora óta a birodalommá növekedett Róma természetes határokkal kívánta magát megvédeni. A keltákkal folytatott véres harcok után az 1. század közepére a Dunántúl is a birodalom része lett. A kelta és az itáliai eredetű népesség településeinek sűrű hálózata alakult ki idővel. Nagykanizsa területe és térsége távol esett a Római Birodalom fő közlekedési útjaitól, ezért nem tartozott a legjelentősebb központok közé.

A római uralmat összeroppantó népvándorlás során Dél-Zalát valószínűleg a keleti-gót és alán törzsek szállták meg. A hun birodalom szétesése után a keleti-gótok uralma következett. Az újabb keleti-gót uralmat a longobárdok szüntették meg. Az avar összeomlást a világhatalommá növekedett Frank Birodalom teljesítette be, magához csatolta a Dunáig terjedő területet. Nagykanizsa környéke a 8–9. század fordulóján újra benépesült. (Számításba kell venni Kanizsa név eredeténél, hogy a knyáz (magyarul kenéz) szláv eredetű méltóságnév, fejedelmet, herceget jelentett)

A honfoglalás után a magyarok határvédelmi területe, a gyepű vidéke lett. A magyar kalandozások veresége az itt érdekelt Bulcsú nemzedék bukását is jelentette, a terület a fejedelemé lett. A megye főispánja felügyeletével királyi várföldek alakultak. Kanizsa nevével 1245-ben találkozunk először, amikor ăterra Knysa formában említik. 1323-ban a Kanizsa várának várnagya az Osl nembeli Lőrinc kapta meg Károly Róberttől hűségének jutalmául. A Kanizsai nevet csak az utódai vették fel. Mezővárosként 1409-ben említik először, fürdője (1423), ispotálya (1481) volt. A Kanizsai család két évszázadon keresztül Kanizsa birtokosa maradt, 1571-ben kihalt a család.

1554-ben várát megerősítették. Szigetvár 1566-os eleste után Kanizsa fontossá vált az udvar számára, ezért megtették a Balaton és a Dráva közti főkapitányság székhelyévé. A török gyakori pusztításai következtében a kereskedelme is összeomlott. 1600. október 22-én a vár török kézre került. Kanizsa török vilajet központtá alakult, élén Murat pasával. A várat is átépítették és megerősítették.

1690. április 13-ánBatthyány II. Ádámfelszabadította Kanizsa várát. 1703-ban Kanizsa várfalait lebontották, árkait betemették, és ezáltal nyílt várossá lett. 1705-ig közvetlenül a bécsi udvari kamara fennhatósága alá tartozott. Lipót császár adományozás keretében földesúri joghatóság alá szorította. 1743-ban gróf Batthyány Lajos   nádor szerezte meg.

A gyors növekedésbe kezdett, amelynek oka a bevándorlás volt. A 19. század közepéig csak egyetlen utcát láttak el szilárd burkolattal. 1860-ban érte el a vasút. A korábbi „sárfészek” 1864-ben 18 000 lakosú 57 utcás várossá növekedett, majd 1910-ben elérte a 28 000 főt. 1870-től elkezdődött az utak téglával való burkolása, majd a század végén kigyulladt a villany.

1930-as évek végén felfedezték a zalai kőolaj-és földgázkészletet. Megalakult a Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT), melynek központja Nagykanizsa volt. Az 57. szovjet és az 1. bolgár hadsereg 1945. április 1-jén vonult be a városba. Az 1960-as években az általános gazdasági növekedés Nagykanizsán is fellendülést hozott. 1990-ben megyei jogú város lett. 2010-ben Városrehabilitációs Program indult.

Kanizsa Újság hirdetés

Ajkai Szó hirdetés

Ajkai Szó hirdetés 5

Ajkai Szó hirdetés

Ajkai Szó hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Ajkai Szó hirdetés megrendelés

Ajkai Szó hirdetés

Ajkai Szó hirdetés terjesztés

Az Ajkai szó c. újság Ajka Város Önkormányzatának ingyenes információs kiadványa, amelyet minden héten Ajka közigazgatási határán belül minden postaládába terjesztenek (27.000 fős lakosságnak). Mérete A/4, 4-8 színes oldalon.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Hetente  8.000 db

Terjesztett példány:       2025. második félév –  Hetente  8.000 db

Ajkai Média Nonprofit Kft. kiadó

Ajkai Szó hirdetés 7

Ajkai Szó hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Kéthetente, páratlan héten pénteken.

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Adott héten hétfőn 12 óráig!

Ajkai Szó hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Apróhirdetés:       (Max. 30 szó)                                                                  Lakossági apróhirdetés      1969 Ft+áfa = 2500 Ft/20 szó                                                                              2756 Ft+áfa = 3500 Ft/30 szó                          Üzleti apróhirdetés              2992 Ft+áfa = 3800 Ft/20 szó                                                                              3543 Ft+áfa = 4500 Ft/30 szó                                       

Kiskeretes fekete-fehér hirdetés                                                                       1 hasáb  45×50 mm         6693 Ft+áfa =   8.500 Ft                                         1 hasáb  45×100 mm    12598 Ft+áfa = 16.000 Ft                                         1 hasáb   45×150 mm   19685 Ft+áfa = 25.000 Ft 

Kiskeretes színes hirdetés                                                                                 1 hasáb  45×50 mm           8701 Ft+áfa =  11.050 Ft                                     1 hasáb  45×100 mm       18630 Ft+áfa = 23.660 Ft                                     1 hasáb  45×150 mm       25591 Ft+áfa = 32.501 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!                                                           

Ajkai Szó hirdetés

Ajka (németül: Eickau) város Veszprém vármegyében, az Ajkai járás székhelye, a megye harmadik legnépesebb települése Veszprém és Pápa után. I. e. 1000 körül kelták telepedtek le ezen a vidéken, s elfoglalták az illírek földvárait. A keltákat később a rómaiak váltották fel. Még rómaiak éltek itt, amikor megjelentek a hunok a vidéken. Őket a keleti gótok, a longobárdok, majd a 6. században az avarok követték. Később frankoké, majd szlávoké lett a környék, őket találták itt a honfoglaló magyarok, akik a 10. században Árpád fejedelem vezetésével elfoglalták a Dunántúlt, és letelepedtek.

A falvakat, amelyeknek későbbi összeolvadásából létrejött Ajka városa, mind a 11–13. század körül alapították. Ajka egy korábbi földbirtokos nemzetségről kapta a nevét, melyet a német Heiko névből származtatnak. Heiko német vitéz volt, aki Gizellával jött Magyarországra. A helység első fennmaradt írásos említése (Eyka) 1214-ből származik, de maga a település jóval korábbi. 1278-ban Ayka néven említik, ekkor már temploma is volt.

A következő évszázadokban Ajka lassan fejlődött. Az igazi fejlődést a 19. század hozta meg, miután 1836-ban felfedezték a szénkészleteket a közeli Csingervölgyben . A készletekre egy pásztor talált rá, aki tüzet rakott a területen, s a tűz nem akart kialudni. A kutatásokat Puzdor Gyula, a terület birtokosa kezdte meg. A kitermelés 1869-ben kezdődött. Neumann Bernát a szénre és a vasútra alapozva 1878-ban üveggyárat alapított.

1937-ben Bródy Imre szabadalma alapján Ajka-Csingervölgyben épült fel a világ első kriptongyára (nemesgáz töltés az izzókba), amelynek épülete a mai napig látható. Később nagy mennyiségű bauxitot találtak, s timföldgyár és alumíniumkohó épült a városban. Ezek kiszolgálására hozták létre az erőművet 1941–42-ben.

1950-ben Ajkához csatolták Bódét, majd 1959. november 1-jén Ajkát várossá nyilvánították és hozzá csatolták Tósokberénd községet is. 1972-ben már 32 üzem működött Ajkán. 1971-ben Ajka járási székhely lett, ide költözött Devecserből a járási hivatalon kívül a bíróság és az ügyészség is.

A rendszerváltás megroppantotta a város iparát, de a 90-es években létrehozott az Új Atlantisz Térségi Szövetség újra beindította a fejlődést. A 2010-es ún. ajkai vörösiszap-katasztrófa sújtotta a várost és térségét. Fejlődése azonban nem állt meg, a 21. században is több nagy, látványos beruházás történt Ajkán, többek között a városi uszoda felújítása és egy jégcsarnok építése is.

Ajkai Szó hirdetés

Nógrádi Műsor Magazin hirdetés

Nógrádi Műsor Magazin hirdetés 9

Nógrádi Műsor Magazin hirdetés

Nógrádi Műsor Magazin hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Nógrádi Műsor Magazin hirdetés megrendelés

Nógrádi Műsor Magazin hirdetés

Nógrádi Műsor Magazin hirdetés terjesztés

A Nógrádi Műsor Magazin a megye egyetlen több mint 10 éve működő program magazinja. Havonta A/5 méretben 20-28 színes oldalon találja a megye minden kultúrális programját. A lapot Balassagyarmaton és a környező 30 településen: Drégelypalánk, Ipolyvece, Dejtár, Patak, Nagyoroszi Borsosberény, Horpács, Érdekvadkert, Pusztaberki, Ipolyszög, Csesztve, Tereske, Szátok, Szente, Debercsény, Magyarnándor, Mohora, Cserháthaláp, Cserhátsurány, Herencsény, Nógrádsipek, Nógrádmarcal, Iliny, Varsány, Rimóc, Patvarc, Őrhalom, Hugyag és Szécsény teleüléseken találja meg a legfontosabb kulturális központokban és boltokban. Keresse minden hónap 4 és 9.-e között.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Havonta  14.000 db

Terjesztett példány:       2025. második félév –  Havonta  14.000 db

Gyarmati Sajtó és Reklám Kft. kiadó

Nógrádi Műsor Magazin hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap első hetének péntekén.

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Előző héten pénteken 12 óráig!

Nógrádi Műsor Magazin hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Keretes színes hirdetés                                                                               1/12   53,9×51,4 mm        6299 Ft+áfa =   8.000 Ft                                       1/12   4 megjelenésnél    3071 Ft+áfa =   7.000 Ft                                         1/6     92,5×51,4 mm      10236 Ft+áfa = 13.000 Ft                                         1/18   4 megjelenésnél     9449 Ft+áfa = 12.000 Ft     

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!                   

Nógrádi Műsor Magazin hirdetés

Balassagyarmat. A római korban (1–4. század) a kvádok telepedtek itt meg, s az Ipoly mentén vezető kereskedelmi utat alakítottak ki. A honfoglaló magyarok Gyarmat nevű törzsének megtelepedésére utal a név utótagja, előtagját pedig legfontosabb birtokosairól, a Balassa családról kapta a 15. században. Gyarmat az Ipoly folyó átkelőhelyét védte. Vára a tatárjárás után létesült őrhelyből fejlődött ki. Első ismert írásos említése 1244-ből származik. Mezővárosi jogot 1437-ben kapott.

A török 1552-től 1593-ig tartotta megszállva. A tizenöt éves háború elején, 1593 őszén Gyarmatról a török őrség megszökött és felgyújtotta a várat. A törököket végleg Forgách Ádám érsekújvári főkapitány felmentő serege űzte el a környékről 1648-ban. 1652-től Balassa Ferenc és Imre lettek a vár főkapitányai. 1665-ben foglalták el ismét a törökök, akik ez alkalommal fel is robbantották. A település ezzel elveszítette jelentőségét. A hódoltsági harcok során a környék elnéptelenedett. A lakosság visszatelepítése csak a 17. század második felében kezdődött meg. Az ekkor épült várfal maradványa a Bástya utcában látható.

A török kiűzése után kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően gyorsan benépesült: a felső-magyarországi bányavárosokat az Alföld településeivel összekötő kereskedelmi út csomópontján feküdt. Ennek hatására nagyszámú kereskedelemmel foglalkozó csoportok telepedtek meg itt. Emléküket őrzi a ma is meglévő szerb templom, illetve a zsidó temető. Az itteni zsidóságból került ki Rózsavölgyi Márk, a verbunkos zene nagy alakja, a „csárdás atyja.

1683 után Nógrád vármegyének nem volt állandó székhelye, a vármegyegyűlésekre felváltva Szécsényben, Losoncban vagy Gácson  került sor. 1790-ben Nógrád vármegye székhelyét a közgyűlés áthelyezte Balassagyarmatra, a megüresedett kaszárnyába. Az új, ma is álló vármegyeházát 1835. október 19-én avatták föl. Balassagyarmat jelentős kereskedelmi csomópont volt végig a reformkorban. 1845-ben épült a megyei börtön, mely a legrégibb ma is működő börtön Magyarországon. Petőfi Sándor kétszer is megfordult Balassagyarmaton felvidéki útjai során. Madách Imre vármegyei aljegyző volt 1842 és 1848 között, és itt tanított Komjáthy Jenő.

A mezővárosi rangot az 1871. évi községi törvény megszüntette, ezért nagyközséggé alakult, és 1923-ig így működött. Az Osztrák–Magyar Monarchia idején alakultak ki a település mai szerkezetének alapjai. Balassagyarmat a trianoni békeszerződéssel határvárossá vált. A település rangja 1923-ig nagyközség, 1923–1929 között rendezett tanácsú város, majd 1929–1950 között megyei város volt.

1950-ben Salgótarján vette át a megyeszékhely szerepét. Egyes megyei szervek később is a régi helyükön maradtak, a megyei bíróság és ügyészség ma is itt működik. Balassagyarmat – Gyula városával együtt – azon 2 magyarországi város közé tartozik, ahol városi és megyei szintű bíróság is található, noha nem megyeszékhely. A város 1994 óta a Balassagyarmati kistérség központja, tagja az Ipoly Eurorégiónak is. 2012-től Balassagyarmat a Balassagyarmati járás járásközpontja lett.

Kulturális rendezvények: Megyei Madách-ünnepség (január) + Civitas Fortissima városünnep (január 29.) + Ujjé a ligetben! (május) + LigiPop koncertsorozat (júniustól augusztusig) + Diákjuniális (június) + Belvárosi Sörünnep (július) + Anna-napi palóc búcsú (július vége) + Óváros téri utcabál (szeptember) + Balassagyarmat Barátai társaság találkozója (szeptember) JazzOn! dzsesszfesztivál (december)

Nógrádi Műsor Magazin hirdetés

Régió Napló hirdetés

Régió Napló hirdetés 11

Régió Napló hirdetés

Régió Napló hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Régió Napló hirdetés megrendelés

Régió Napló hirdetés1

Régió Napló hirdetés

Régió Napló hirdetés 12

Régi Napló terjesztési területe

Régió Napló hirdetés terjesztés

Közéleti havilap immár 2004-től, havonta egy alkalommal. A/3 méretben, 14-16-18 színes oldalon, minden házba ingyenesen. Terjesztés 37 településen: Akasztó, Apostag, Bátya, Bócsa, Császártöltés, Csengőd, Drágszél, Dunaegyháza, Dunapataj, Dunaszentbenedek, Dunatetétlen, Dunavecse, Dusnok, Erdőtelek, Fajsz, Foktő, Géderlak, Hajós, Harta, Homokmégy, Imrehegy, Kalocsa, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös, Miske, Ordas, Páhi, Solt, Soltszentimre, Soltvadkert, Szakmár, Tabdi, Tázlár, Újsolt, Újtelek és Uszód településeken. Az oldalakon hírek, információk, kulturális programok, beszámolók, interjúk, hirdetések kapnak helyett, ezzel átfogó képet adva egymásnak, egymásról. Minden hónapban melléklettel, programajánlóval.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Havonta  41.000 db

Terjesztett példány:       2024. második félév –  Havonta 41.000 db

Stílus Magyarország Kft. kiadó

Régió Napló hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap negyedik hetében.

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Adott hónap harmadik hetének csütörtökén!

Régió Napló hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Apróhirdetés:       (Max. 50 szó)                                                                          Minimum 10 szó!                                                                                           Lakossági  2047 Ft+áfa = 2600 Ft + szavak: 173 Ft+áfa = 220 Ft/szó        Vállalkozói  3150 Ft+áfa = 4000 Ft + szavak: 260 Ft+áfa = 330 Ft/szó                                                         + 

Keretes színes hirdetés                                                                               Borító I.   52×30 mm             27.559 Ft+áfa = 35.000 Ft     

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!                                                   

Régió Napló hirdetés

Kiskőrös. Az i. sz. 1. században a a római provinciák határának biztosítására betelepített szarmata–jazig nép gazdag leletanyagot hagyott maga után. A szarmata lakosság egy része még az 5. századi hun uralom idején is itt élt. Valószínűleg az Árpád-korban alakultak ki az első falvak a környéken, amelyről a 14. és 15. századi oklevelekből értesülünk. Kiskőrös helyén állt Kőrös, északra Szücs és Tabd, északnyugatra Szentimre. A középkorban ezek a kis falvak különböző nemesi családok birtokában voltak, így pl. Kiskőrös először a Derecskei család kezében.

A források először 1247-ben és 1275-ben tesznek említést Kiskőrösről, mint lakott helyről. A település neve bizonyíthatóan a vidéken őshonos kőriserdőből származó, a „Kis” előtag pedig megkülönböztető jelzőként szerepel (vö.: Nagykőrös). A középkori források és oklevelek váltakozva hol előtaggal, hol előtag nélkül említik. IV. (Kun) László 1277. április 26-án kelt oklevelében például Keurus néven szerepel, Mátyás király 1469-ben Kewresnek írja, egy 1520-ban írott forrás pedig Kiskewrews alakváltozatot használja.

Pósa István 1529. április 11-i levelében hírt adott a török pusztításairól, leírta többek között, hogy a török feldúlta Vadkertet, „Zenthymrét” és „Kyskerest”. A lakosság nagy részét rabszíjra fűzték, akik pedig megmaradtak, azok a környező nádasokba és erdőkbe menekültek. A török hatalmának gyengülésével az elmenekült lakosság lassan visszamerészkedett, és a régi település maradványain telepedett meg.

A török idők után visszatért felsővattai Wattay földesúri család kapta adománybirtokul Kiskőröst és környékét, mert a török ellen vitézül küzdött. 1718-ban Nyitra, Nógrád, Hont vármegyékből  evangélikus        szlovákokat telepítettek be. A feszült (protestánsok miatt) helyzetet II. József türelmi rendelete oldotta fel, amely biztosította a protestánsok számára is a szabad vallásgyakorlást. 1784-ben II. József mezővárosi rangra emelte, megkapta a vásártartási jogot és a mezővárosi rangot. Ebben az évben egy városi hivatali pecsét is készült, mely később a település címerévé vált. Népessége kezdetben állattenyésztéssel, illetve a homoki adottságoknak megfelelő mezőgazdasági ágakkal foglalkozott.

Sok pereskedés után a lakosság 1842-ben váltotta meg magát az úrbéri szolgáltatások alól.  Amikor 1848 decemberében az osztrák sereg elfoglalta Pestet, Pest, Fejér és Tolna vármegyék Kiskőrösön tartottak közös megyegyűlést. Az 1880-as évek elejétől kezdetét vette az a hol fellobbanó, hol elhaló kultusz, mely Kiskőrös és Petőfi nevét elválaszthatatlanul összekapcsolta. A Magyar Írók és Művészek Társasága elhatározta, hogy megvásárolja a költő szülőházát, abból a célból, hogy ott múzeumot létesítsen. A ház ünnepélyes átadása 1880. október 16-án került sor.

A filoxéra (szőlőgyökértetű) történelmi borterületeken a szőlőterületek jelentős részét elpusztította, ellenben a Duna-Tisza közti homokon nem tudott elszaporodni, s így többek között ezért került sor a század végén nagy arányú szőlőtelepítésre. Ekkor alakult ki a homoki szőlőtermesztés végleges formája (a két szintes, gyümölcsfákkal vegyes szőlőművelés), amely a felszabadulási években sem változott lényegesen. 1882. december 5-én adták át a forgalomnak a budapest–szabadkai vasútvonalat, mely Kiskőröst is bekapcsolta az ország közlekedési hálózatába. Az út Budapesttől Kiskőrösig ekkor még négy és fél óráig tartott.

Kiskőrösre 1919. augusztus 2-án vonult be egy zászlóaljnyi román gyalogság, és három hónapig megszállva tartották a községet. Kiskőrös határát 1944-október 31-én érték el a szovjet csapatok, a községben komoly ellenállás nem volt.

Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmával, 1972. december 30-án lépett a magyar városok sorába, a várossá nyilvánítás oklevelét az új művelődési házban adták át, a Petőfi Szülőház és Irodalmi Múzeum szomszédságában.

Régió Napló hirdetés