Zalai Napló médiaajánló


Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!
Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!
Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!
A Zala-Lap kft. gondozásában jelenik meg a Zalai Napló c. lokálpatrióta havilap megjelenik négyhetente kedden és kerül terjesztésre, ingyenesen Zala Megye 150 településén (a 258 településből), önkormányzatokon keresztül terjesztve. A/3 méretben, 8-16 színes oldalon.
Nyomott példány: 2025. második félév – Havonta 10.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Havonta 10.000 db
Zala-Lap Kiadói Kft. kiadó
Megjelenés:
Négyhetente (Első: 10.21) kedden
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Előző héten szerdán 12 óráig!
Hirdetési tarifa:
Kiskeretes színes hirdetés 1/egység 45×45 mm 5000 Ft+áfa = 6.350 Ft (10 szó) 2/egység 45×95, 94×45 mm 10000 Ft+áfa = 12.700 Ft (20 szó)
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Hévíz. Hévíz város Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban; 830 hektáros kiterjedésével a megye és a Dunántúl legkisebb közigazgatási területű városa. Fő nevezetessége az Európában egyedülálló természetes tőzegmedrű melegvizű tava, melynek köszönhetően a település Magyarország egyik első számú turisztikai célpontja. A hévízi tó a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes gyógytava. A 38 méter mélyen lévő forrásbarlangból másodpercenként 410 liter 40 C°-os víz tör a felszínre. A tó hőfoka a felszínen nyáron eléri a 37-38 C°-ot, és télen sem csökken 24-26 C° alá.
Fürdőhelyként való szereplése a történelem előtti korokba nyúlik vissza. A Hévízi-tó gyógyító hatása már – valószínűleg – a rómaiak által is ismert volt, erre utalnak a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék és a tó környékén talált oltárkő. Egy ókori legenda szerint a Szent Szűz egy keresztény dajka könyörgő imádságára forrást fakasztott. A dajka egy lebénult gyermeket szeretett volna meggyógyítani. A mélyből feltörő tó meleg vizétől és a gőzölgő iszaptól a sovány, csenevész gyermektest teljesen felgyógyult. A legenda a római korból származik, az említett gyermek pedig nem más, mint Flavius Theodosius keletrómai császár, aki 391-ben a keresztény vallást saját birodalmában állami vallássá nyilvánította. A fakasztott forrás azóta is táplálja a világon egyedülálló hévízi tavat.
A népvándorláskori leletek is azt mutatják, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat. Hévíz írásos említése első alkalommal egy 1328-ból származó oklevélben történik, amikor a települést locus vulgarites Hewyz dictusként említik. Az első tanulmány a tóról Szlávy Ferenc tollából, 1769-ben jelent meg. A fürdő létrehozásában/kialakulásában fontos szerepet játszottak a Festeticsek, akiknek a birtokába a 18. század közepén került a forrás és környéke. A fürdőélet felvirágozása legfőképpen gróf Festetics Györgynek köszönhető, aki céltudatosan építette ki a fürdőtelepet. aminek idővel mind nagyobb híre ment, egyre távolabbról érkeztek a gyógyulni vágyók. A Festetics család 1905-ben haszonbérbe adta Reischl Vencel keszthelyi sörgyárosnak, aki további fejlesztésekbe fogott és a fürdő országos hírt szerzett. 1920-tól látványos fejlődésnek indult.
A mai település Hévízszentandrás és Egregy községek egyesítéséből, 1946-ban jött létre, 1992. május 1-jén pedig városi címet kapott. A város fejlődését a turizmusra alapozza. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött egymillió vendégéjszakával (2012) Magyarország második legnépszerűbb települése Budapest után. Legnagyobb küldőpiacai Németország (258 ezer), Oroszország (181 ezer) és Ausztria (97 ezer). Népszerűségét természetesen elsősorban a területén található gyógyító hatásáról is ismert Hévízi-tónak köszönheti. Hévíz a Magyar Fürdővárosok Országos Szövetségének tagja.
A Hévízi gyógytó a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes termáltava 4,4 hektáros nagyságú tavat kén-, rádium-, és ásványanyag tartalmú forrás táplálja. Külön említést érdemel a tó medrét vastagon borító enyhén radioaktív gyógyiszap. A maga nemében egyedülálló hévízi iszap egyaránt tartalmaz szerves és szervetlen anyagokat, s a benne lévő rádiumsók és redukált kénvegyületek a gyógytényezők különleges értékeit képviselik.


Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!
Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!
Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!
A Megyei Jogú Város Önkormányzata által kiadott Kanizsa Lokálpatrióta Hetilap kéthetente szerdán jelenik meg és kerül terjesztésre, ingyenesen minden háztartásba, szigorúan postaládába a 43.000 fős lakosságnak. A/4 méretben és 16 színes oldalon. Az önkormányzat közérdekű közleményei mellett tájékoztatja a lakosokat a várost érintő és érdeklődésre számot adó eseményekről, interjúkban mutatja be az itt élő embereket, felvilágosít, tudósít, szórakoztat. A hirdetők kedvelt megjelenési eszköze, emellett nagy hangsúlyt fektet arra, hogy bekapcsolódjon a helyiek életébe, részévé váljon az emberek mindennapjainak. Néhány éve már nemcsak papíralapon, elektronikusan is jelen vagyunk úgy az olvasóknak, mint a hirdetőknek. Weblapunk naponta friss hírekkel, tudósításokkal, magazinos anyagokkal, tematikus fotógalériával stb. szolgálja ki a tágabb olvasóközönséget.
Nyomott példány: 2025. második félév – Kéthetente 16.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Kéthetente 16.000 db
Kanizsa Médiaház Nonprofit Kft. kiadó

Megjelenés:
Minden páros héten szerdán.
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Előző héten pénteken 12 óráig!
Hirdetési tarifa:
Kiskeretes színes hirdetés 1/16 47×64 mm 14000 Ft+áfa = 17.780 Ft (10 szó) 1/8 99×64 mm 28000 Ft+áfa = 35.560 Ft (20 szó)
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Nagykanizsa (németül: Großkirchen, Großkanizsa, horvátul: Velika Kaniža, törökül: Kanije) országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, Zalaegerszeg után pedig a megye második legnépesebb települése.
Az i. e. 4. században a nyugat felől érkező kelták elárasztották az egész Kárpát medencét. Augusztus császár kora óta a birodalommá növekedett Róma természetes határokkal kívánta magát megvédeni. A keltákkal folytatott véres harcok után az 1. század közepére a Dunántúl is a birodalom része lett. A kelta és az itáliai eredetű népesség településeinek sűrű hálózata alakult ki idővel. Nagykanizsa területe és térsége távol esett a Római Birodalom fő közlekedési útjaitól, ezért nem tartozott a legjelentősebb központok közé.
A római uralmat összeroppantó népvándorlás során Dél-Zalát valószínűleg a keleti-gót és alán törzsek szállták meg. A hun birodalom szétesése után a keleti-gótok uralma következett. Az újabb keleti-gót uralmat a longobárdok szüntették meg. Az avar összeomlást a világhatalommá növekedett Frank Birodalom teljesítette be, magához csatolta a Dunáig terjedő területet. Nagykanizsa környéke a 8–9. század fordulóján újra benépesült. (Számításba kell venni Kanizsa név eredeténél, hogy a knyáz (magyarul kenéz) szláv eredetű méltóságnév, fejedelmet, herceget jelentett)
A honfoglalás után a magyarok határvédelmi területe, a gyepű vidéke lett. A magyar kalandozások veresége az itt érdekelt Bulcsú nemzedék bukását is jelentette, a terület a fejedelemé lett. A megye főispánja felügyeletével királyi várföldek alakultak. Kanizsa nevével 1245-ben találkozunk először, amikor ăterra Knysa formában említik. 1323-ban a Kanizsa várának várnagya az Osl nembeli Lőrinc kapta meg Károly Róberttől hűségének jutalmául. A Kanizsai nevet csak az utódai vették fel. Mezővárosként 1409-ben említik először, fürdője (1423), ispotálya (1481) volt. A Kanizsai család két évszázadon keresztül Kanizsa birtokosa maradt, 1571-ben kihalt a család.
1554-ben várát megerősítették. Szigetvár 1566-os eleste után Kanizsa fontossá vált az udvar számára, ezért megtették a Balaton és a Dráva közti főkapitányság székhelyévé. A török gyakori pusztításai következtében a kereskedelme is összeomlott. 1600. október 22-én a vár török kézre került. Kanizsa török vilajet központtá alakult, élén Murat pasával. A várat is átépítették és megerősítették.
1690. április 13-ánBatthyány II. Ádámfelszabadította Kanizsa várát. 1703-ban Kanizsa várfalait lebontották, árkait betemették, és ezáltal nyílt várossá lett. 1705-ig közvetlenül a bécsi udvari kamara fennhatósága alá tartozott. Lipót császár adományozás keretében földesúri joghatóság alá szorította. 1743-ban gróf Batthyány Lajos nádor szerezte meg.
A gyors növekedésbe kezdett, amelynek oka a bevándorlás volt. A 19. század közepéig csak egyetlen utcát láttak el szilárd burkolattal. 1860-ban érte el a vasút. A korábbi „sárfészek” 1864-ben 18 000 lakosú 57 utcás várossá növekedett, majd 1910-ben elérte a 28 000 főt. 1870-től elkezdődött az utak téglával való burkolása, majd a század végén kigyulladt a villany.
1930-as évek végén felfedezték a zalai kőolaj-és földgázkészletet. Megalakult a Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT), melynek központja Nagykanizsa volt. Az 57. szovjet és az 1. bolgár hadsereg 1945. április 1-jén vonult be a városba. Az 1960-as években az általános gazdasági növekedés Nagykanizsán is fellendülést hozott. 1990-ben megyei jogú város lett. 2010-ben Városrehabilitációs Program indult.

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!
Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!
Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!
Az Ajkai szó c. újság Ajka Város Önkormányzatának ingyenes információs kiadványa, amelyet minden héten Ajka közigazgatási határán belül minden postaládába terjesztenek (27.000 fős lakosságnak). Mérete A/4, 4-8 színes oldalon.
Nyomott példány: 2025. második félév – Hetente 8.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Hetente 8.000 db
Ajkai Média Nonprofit Kft. kiadó

Megjelenés:
Kéthetente, páratlan héten pénteken.
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Adott héten hétfőn 12 óráig!
Hirdetési tarifa:
Apróhirdetés: (Max. 30 szó) Lakossági apróhirdetés 1969 Ft+áfa = 2500 Ft/20 szó 2756 Ft+áfa = 3500 Ft/30 szó Üzleti apróhirdetés 2992 Ft+áfa = 3800 Ft/20 szó 3543 Ft+áfa = 4500 Ft/30 szó
Kiskeretes fekete-fehér hirdetés 1 hasáb 45×50 mm 6693 Ft+áfa = 8.500 Ft 1 hasáb 45×100 mm 12598 Ft+áfa = 16.000 Ft 1 hasáb 45×150 mm 19685 Ft+áfa = 25.000 Ft
Kiskeretes színes hirdetés 1 hasáb 45×50 mm 8701 Ft+áfa = 11.050 Ft 1 hasáb 45×100 mm 18630 Ft+áfa = 23.660 Ft 1 hasáb 45×150 mm 25591 Ft+áfa = 32.501 Ft
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Ajka (németül: Eickau) város Veszprém vármegyében, az Ajkai járás székhelye, a megye harmadik legnépesebb települése Veszprém és Pápa után. I. e. 1000 körül kelták telepedtek le ezen a vidéken, s elfoglalták az illírek földvárait. A keltákat később a rómaiak váltották fel. Még rómaiak éltek itt, amikor megjelentek a hunok a vidéken. Őket a keleti gótok, a longobárdok, majd a 6. században az avarok követték. Később frankoké, majd szlávoké lett a környék, őket találták itt a honfoglaló magyarok, akik a 10. században Árpád fejedelem vezetésével elfoglalták a Dunántúlt, és letelepedtek.
A falvakat, amelyeknek későbbi összeolvadásából létrejött Ajka városa, mind a 11–13. század körül alapították. Ajka egy korábbi földbirtokos nemzetségről kapta a nevét, melyet a német Heiko névből származtatnak. Heiko német vitéz volt, aki Gizellával jött Magyarországra. A helység első fennmaradt írásos említése (Eyka) 1214-ből származik, de maga a település jóval korábbi. 1278-ban Ayka néven említik, ekkor már temploma is volt.
A következő évszázadokban Ajka lassan fejlődött. Az igazi fejlődést a 19. század hozta meg, miután 1836-ban felfedezték a szénkészleteket a közeli Csingervölgyben . A készletekre egy pásztor talált rá, aki tüzet rakott a területen, s a tűz nem akart kialudni. A kutatásokat Puzdor Gyula, a terület birtokosa kezdte meg. A kitermelés 1869-ben kezdődött. Neumann Bernát a szénre és a vasútra alapozva 1878-ban üveggyárat alapított.
1937-ben Bródy Imre szabadalma alapján Ajka-Csingervölgyben épült fel a világ első kriptongyára (nemesgáz töltés az izzókba), amelynek épülete a mai napig látható. Később nagy mennyiségű bauxitot találtak, s timföldgyár és alumíniumkohó épült a városban. Ezek kiszolgálására hozták létre az erőművet 1941–42-ben.
1950-ben Ajkához csatolták Bódét, majd 1959. november 1-jén Ajkát várossá nyilvánították és hozzá csatolták Tósokberénd községet is. 1972-ben már 32 üzem működött Ajkán. 1971-ben Ajka járási székhely lett, ide költözött Devecserből a járási hivatalon kívül a bíróság és az ügyészség is.
A rendszerváltás megroppantotta a város iparát, de a 90-es években létrehozott az Új Atlantisz Térségi Szövetség újra beindította a fejlődést. A 2010-es ún. ajkai vörösiszap-katasztrófa sújtotta a várost és térségét. Fejlődése azonban nem állt meg, a 21. században is több nagy, látványos beruházás történt Ajkán, többek között a városi uszoda felújítása és egy jégcsarnok építése is.

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!
Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!
Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!
A Nógrádi Műsor Magazin a megye egyetlen több mint 10 éve működő program magazinja. Havonta A/5 méretben 20-28 színes oldalon találja a megye minden kultúrális programját. A lapot Balassagyarmaton és a környező 30 településen: Drégelypalánk, Ipolyvece, Dejtár, Patak, Nagyoroszi Borsosberény, Horpács, Érdekvadkert, Pusztaberki, Ipolyszög, Csesztve, Tereske, Szátok, Szente, Debercsény, Magyarnándor, Mohora, Cserháthaláp, Cserhátsurány, Herencsény, Nógrádsipek, Nógrádmarcal, Iliny, Varsány, Rimóc, Patvarc, Őrhalom, Hugyag és Szécsény teleüléseken találja meg a legfontosabb kulturális központokban és boltokban. Keresse minden hónap 4 és 9.-e között.
Nyomott példány: 2025. második félév – Havonta 14.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Havonta 14.000 db
Gyarmati Sajtó és Reklám Kft. kiadó
Megjelenés:
Minden hónap első hetének péntekén.
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Előző héten pénteken 12 óráig!
Hirdetési tarifa:
Keretes színes hirdetés 1/12 53,9×51,4 mm 6299 Ft+áfa = 8.000 Ft 1/12 4 megjelenésnél 3071 Ft+áfa = 7.000 Ft 1/6 92,5×51,4 mm 10236 Ft+áfa = 13.000 Ft 1/18 4 megjelenésnél 9449 Ft+áfa = 12.000 Ft
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Balassagyarmat. A római korban (1–4. század) a kvádok telepedtek itt meg, s az Ipoly mentén vezető kereskedelmi utat alakítottak ki. A honfoglaló magyarok Gyarmat nevű törzsének megtelepedésére utal a név utótagja, előtagját pedig legfontosabb birtokosairól, a Balassa családról kapta a 15. században. Gyarmat az Ipoly folyó átkelőhelyét védte. Vára a tatárjárás után létesült őrhelyből fejlődött ki. Első ismert írásos említése 1244-ből származik. Mezővárosi jogot 1437-ben kapott.
A török 1552-től 1593-ig tartotta megszállva. A tizenöt éves háború elején, 1593 őszén Gyarmatról a török őrség megszökött és felgyújtotta a várat. A törököket végleg Forgách Ádám érsekújvári főkapitány felmentő serege űzte el a környékről 1648-ban. 1652-től Balassa Ferenc és Imre lettek a vár főkapitányai. 1665-ben foglalták el ismét a törökök, akik ez alkalommal fel is robbantották. A település ezzel elveszítette jelentőségét. A hódoltsági harcok során a környék elnéptelenedett. A lakosság visszatelepítése csak a 17. század második felében kezdődött meg. Az ekkor épült várfal maradványa a Bástya utcában látható.
A török kiűzése után kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően gyorsan benépesült: a felső-magyarországi bányavárosokat az Alföld településeivel összekötő kereskedelmi út csomópontján feküdt. Ennek hatására nagyszámú kereskedelemmel foglalkozó csoportok telepedtek meg itt. Emléküket őrzi a ma is meglévő szerb templom, illetve a zsidó temető. Az itteni zsidóságból került ki Rózsavölgyi Márk, a verbunkos zene nagy alakja, a „csárdás atyja.
1683 után Nógrád vármegyének nem volt állandó székhelye, a vármegyegyűlésekre felváltva Szécsényben, Losoncban vagy Gácson került sor. 1790-ben Nógrád vármegye székhelyét a közgyűlés áthelyezte Balassagyarmatra, a megüresedett kaszárnyába. Az új, ma is álló vármegyeházát 1835. október 19-én avatták föl. Balassagyarmat jelentős kereskedelmi csomópont volt végig a reformkorban. 1845-ben épült a megyei börtön, mely a legrégibb ma is működő börtön Magyarországon. Petőfi Sándor kétszer is megfordult Balassagyarmaton felvidéki útjai során. Madách Imre vármegyei aljegyző volt 1842 és 1848 között, és itt tanított Komjáthy Jenő.
A mezővárosi rangot az 1871. évi községi törvény megszüntette, ezért nagyközséggé alakult, és 1923-ig így működött. Az Osztrák–Magyar Monarchia idején alakultak ki a település mai szerkezetének alapjai. Balassagyarmat a trianoni békeszerződéssel határvárossá vált. A település rangja 1923-ig nagyközség, 1923–1929 között rendezett tanácsú város, majd 1929–1950 között megyei város volt.
1950-ben Salgótarján vette át a megyeszékhely szerepét. Egyes megyei szervek később is a régi helyükön maradtak, a megyei bíróság és ügyészség ma is itt működik. Balassagyarmat – Gyula városával együtt – azon 2 magyarországi város közé tartozik, ahol városi és megyei szintű bíróság is található, noha nem megyeszékhely. A város 1994 óta a Balassagyarmati kistérség központja, tagja az Ipoly Eurorégiónak is. 2012-től Balassagyarmat a Balassagyarmati járás járásközpontja lett.
Kulturális rendezvények: Megyei Madách-ünnepség (január) + Civitas Fortissima városünnep (január 29.) + Ujjé a ligetben! (május) + LigiPop koncertsorozat (júniustól augusztusig) + Diákjuniális (június) + Belvárosi Sörünnep (július) + Anna-napi palóc búcsú (július vége) + Óváros téri utcabál (szeptember) + Balassagyarmat Barátai társaság találkozója (szeptember) JazzOn! dzsesszfesztivál (december)

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!
Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!
Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!


Közéleti havilap immár 2004-től, havonta egy alkalommal. A/3 méretben, 14-16-18 színes oldalon, minden házba ingyenesen. Terjesztés 37 településen: Akasztó, Apostag, Bátya, Bócsa, Császártöltés, Csengőd, Drágszél, Dunaegyháza, Dunapataj, Dunaszentbenedek, Dunatetétlen, Dunavecse, Dusnok, Erdőtelek, Fajsz, Foktő, Géderlak, Hajós, Harta, Homokmégy, Imrehegy, Kalocsa, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös, Miske, Ordas, Páhi, Solt, Soltszentimre, Soltvadkert, Szakmár, Tabdi, Tázlár, Újsolt, Újtelek és Uszód településeken. Az oldalakon hírek, információk, kulturális programok, beszámolók, interjúk, hirdetések kapnak helyett, ezzel átfogó képet adva egymásnak, egymásról. Minden hónapban melléklettel, programajánlóval.
Nyomott példány: 2024. második félév – Havonta 41.000 db
Terjesztett példány: 2024. második félév – Havonta 41.000 db
Stílus Magyarország Kft. kiadó
Megjelenés:
Minden hónap negyedik hetében.
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Adott hónap harmadik hetének csütörtökén!
Hirdetési tarifa:
Apróhirdetés: (Max. 50 szó) Minimum 10 szó! Lakossági 2047 Ft+áfa = 2600 Ft + szavak: 173 Ft+áfa = 220 Ft/szó Vállalkozói 3150 Ft+áfa = 4000 Ft + szavak: 260 Ft+áfa = 330 Ft/szó +
Keretes színes hirdetés Borító I. 52×30 mm 27.559 Ft+áfa = 35.000 Ft
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Kiskőrös. Az i. sz. 1. században a a római provinciák határának biztosítására betelepített szarmata–jazig nép gazdag leletanyagot hagyott maga után. A szarmata lakosság egy része még az 5. századi hun uralom idején is itt élt. Valószínűleg az Árpád-korban alakultak ki az első falvak a környéken, amelyről a 14. és 15. századi oklevelekből értesülünk. Kiskőrös helyén állt Kőrös, északra Szücs és Tabd, északnyugatra Szentimre. A középkorban ezek a kis falvak különböző nemesi családok birtokában voltak, így pl. Kiskőrös először a Derecskei család kezében.
A források először 1247-ben és 1275-ben tesznek említést Kiskőrösről, mint lakott helyről. A település neve bizonyíthatóan a vidéken őshonos kőriserdőből származó, a „Kis” előtag pedig megkülönböztető jelzőként szerepel (vö.: Nagykőrös). A középkori források és oklevelek váltakozva hol előtaggal, hol előtag nélkül említik. IV. (Kun) László 1277. április 26-án kelt oklevelében például Keurus néven szerepel, Mátyás király 1469-ben Kewresnek írja, egy 1520-ban írott forrás pedig Kiskewrews alakváltozatot használja.
Pósa István 1529. április 11-i levelében hírt adott a török pusztításairól, leírta többek között, hogy a török feldúlta Vadkertet, „Zenthymrét” és „Kyskerest”. A lakosság nagy részét rabszíjra fűzték, akik pedig megmaradtak, azok a környező nádasokba és erdőkbe menekültek. A török hatalmának gyengülésével az elmenekült lakosság lassan visszamerészkedett, és a régi település maradványain telepedett meg.
A török idők után visszatért felsővattai Wattay földesúri család kapta adománybirtokul Kiskőröst és környékét, mert a török ellen vitézül küzdött. 1718-ban Nyitra, Nógrád, Hont vármegyékből evangélikus szlovákokat telepítettek be. A feszült (protestánsok miatt) helyzetet II. József türelmi rendelete oldotta fel, amely biztosította a protestánsok számára is a szabad vallásgyakorlást. 1784-ben II. József mezővárosi rangra emelte, megkapta a vásártartási jogot és a mezővárosi rangot. Ebben az évben egy városi hivatali pecsét is készült, mely később a település címerévé vált. Népessége kezdetben állattenyésztéssel, illetve a homoki adottságoknak megfelelő mezőgazdasági ágakkal foglalkozott.
Sok pereskedés után a lakosság 1842-ben váltotta meg magát az úrbéri szolgáltatások alól. Amikor 1848 decemberében az osztrák sereg elfoglalta Pestet, Pest, Fejér és Tolna vármegyék Kiskőrösön tartottak közös megyegyűlést. Az 1880-as évek elejétől kezdetét vette az a hol fellobbanó, hol elhaló kultusz, mely Kiskőrös és Petőfi nevét elválaszthatatlanul összekapcsolta. A Magyar Írók és Művészek Társasága elhatározta, hogy megvásárolja a költő szülőházát, abból a célból, hogy ott múzeumot létesítsen. A ház ünnepélyes átadása 1880. október 16-án került sor.
A filoxéra (szőlőgyökértetű) történelmi borterületeken a szőlőterületek jelentős részét elpusztította, ellenben a Duna-Tisza közti homokon nem tudott elszaporodni, s így többek között ezért került sor a század végén nagy arányú szőlőtelepítésre. Ekkor alakult ki a homoki szőlőtermesztés végleges formája (a két szintes, gyümölcsfákkal vegyes szőlőművelés), amely a felszabadulási években sem változott lényegesen. 1882. december 5-én adták át a forgalomnak a budapest–szabadkai vasútvonalat, mely Kiskőröst is bekapcsolta az ország közlekedési hálózatába. Az út Budapesttől Kiskőrösig ekkor még négy és fél óráig tartott.
Kiskőrösre 1919. augusztus 2-án vonult be egy zászlóaljnyi román gyalogság, és három hónapig megszállva tartották a községet. Kiskőrös határát 1944-október 31-én érték el a szovjet csapatok, a községben komoly ellenállás nem volt.
Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmával, 1972. december 30-án lépett a magyar városok sorába, a várossá nyilvánítás oklevelét az új művelődési házban adták át, a Petőfi Szülőház és Irodalmi Múzeum szomszédságában.