Pápa és Vidéke hirdetés

április 30, 2025január 15, 2025 Szerző: Sallay István

Pápa és Vidéke hirdetés

Pápa és Vidéke hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Pápa és Vidéke hirdetés megrendelés

Pápa és Vidéke hirdetés terjesztés

A Pápa és Vidéke újság több mint 20 éve szolgálja Pápa 29.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta, A/4 méretben, 12-16 színes oldalon.

Nyomott példány: 2024. második félév – Havonta 15.000 db

Terjesztett példány: 2024. második félév – Havonta 15.000 db

Pápai Platán Városmarketing Kft. kiadó

Pápa és Vidéke hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap első hetében

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Minden hónap 20.-án 14 óráig!

Pápa és Vidéke hirdetési Árak

Hirdetési tarifa:

Kiskeretes színes hirdetés 1/8 99×68 mm 65.354 Ft+áfa = 83.000 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Pápa és Vidéke hirdetés

A helytörténészek többsége egyetért abban, hogy a városnév személynévi eredetű: a település feltehetőleg egy Popo nevű bajor lovagról kapta a nevét, aki az államalapítás korában a mai város helyén kialakult udvarház elöljárója lehetett. A legelfogadottabb feltevés szerint Gizella királyné kíséretével érkezett Magyarországra, de van olyan nézet, amely szerint a honfoglalás előtt, még a Frank Őrgrófság korában élt itt. Valószínűleg tőle származott a Pápa nemzetség, melynek a későbbi századokban a város környékén voltak birtokai. A német eredet mellett szól, hogy középkori német nyelvű metszeteken Poppo vagy Poppa néven jelzik a várost.

A legismertebb monda szerint, amelyet már Bél Mátyás is feljegyzett 1735-ben, I. István király ezen a helyen találkozott a Rómából visszatérő Asztrik püspökkel, aki átadta neki a II. Szilveszter pápától hozott koronát. Ekkor a király így kiáltott fel: „Ecce papa misit mihi coronam”, vagyis „Íme, a pápa koronát küldött nekem”, a nép pedig az egyházfő iránti tiszteletből és hálából nevezte el Pápának a frissen alapított várost. Enessey György 1799-ben megjelent munkájában a púp szóból eredeztette Pápa nevét, mivel a város egy dombon épült.

A települést először 1214-ben említik oklevélben. A birtokrész határainak leírása során említik az „utat, ami Pápáról jön” („viam, quae venit de Papa”). A település már ekkor udvarnokispánsági központ, és főesperesi székhely, ami kiemelte a környék többi települése közül. A XIII. század végén betelepített hospesek (telepesek) révén megindulhatott a városias fejlődés útján. A XIV. század végétől „oppidum”-ként, azaz mezővárosként emlegetik az oklevelek, sőt esetenként használják Pápával kapcsolatban a „civitas” terminust is. Pápa a késő-középkorban fejlett iparos-kereskedő város. Saját pecséttel rendelkezett, a városban céhek működtek. Magasan Veszprém megye legnépesebb települése volt ekkor.

A város szerepe 18. század közepétől kezdett kibővülni és azóta is működő iskolák jöttek létre. A 19. század közepén már jó hírű iskolaváros. Országos hírű iskolája az 1531-ben alapított Pápai Református Kollégium, ahová Petőfi Sándor és Jókai Mór is járt. A másik hasonló hírnévvel rendelkező iskola a pálos rend által 1638-ban alapított, mai Türr István Gimnázium, ahová a kiegyezés megkötője, Deák Ferenc is járt.

Történelmének egyik fontos eleme a jelenleg Kanadában élő Kluge família kékfestő műhelye. Ezt 1786-ban hozták létre Pápán. A műhelyt a Tapolca-patak vize táplálta. A 19. századig kézi erővel, míg később már gőzgépekkel történt a kékfestés, ami a századfordulón a legjobbak közé tartozott Magyarországon. Az államosítás során 1956-ban a termelés megszűnt. A helyén 1962 óta múzeum működik, amely bemutatja a nagy múltú mesterséget.

A Fő tér megújítása 2011 és 2013. június 14. között megtörtént. A megújult Esterházy kastély főépületének átadására 2015. április 17-én került sor. 2019. szeptember 28-án került sor a Esterházy Kastély újjá alkotott, díszes kovácsoltvas kapujának az átadására: Egy pápai jelkép újjá született.

Pápa és Vidéke hirdetés

Új Almádi Újság hirdetés

április 30, 2025december 9, 2024 Szerző: Sallay István

Új Almádi Újság hirdetés

Új Almádi Újság hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna egjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Új Almádi Újság hirdetés megrendelés

Új Almádi Újság hirdetés megjelenés

Az Új Almádi Újság több mint 30 éve szolgálja Balatonalmádi 10.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt nagyon sok partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta, A/4 méretben, 12-16 színes oldalon, terjesztik Balatonalmádi közigazgatási határán belül, postaládázva.

Nyomott példány: 2024. második félév – Havonta 2.000 db

Terjesztett példány: 2024. második félév – Havonta 2.000 db

Pannónia Kultúrális Központ és Könyvtár kiadó

Új Almádi Újság hirdetés terjesztés

Megjelenés: Minden hónap 1. péntekén

Anyagleadás (fizetéssel együtt): Minden hónap 25.-én 12 óráig!

Új Almádi Újság hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Kiskeretes

1/8 90×60 mm 10.236 Ft+áfa = 13.000 Ft (20 szó)

1/4 90×126 mm 19.685 Ft+áfa = 25.000 Ft (30 szó)

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Balatonalmádi nagy ütemben fejlődő, forgalmas üdülőváros Veszprém vármegyében, a Balatonalmádi járás székhelye. A Balaton keleti medencéjének északi partján helyezkedik el, a Fűzfői-öböl közelében, az Öreg-hegynek a tóra leereszkedő lejtőjén.

Az északi part egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja, fejlődésében nagy szerepe van a megyeszékhely, Veszprém közelségének is. Népessége főleg az utóbbi években indult erős növekedésnek, lakosságszáma 2021-re már átlépte a 10 000 főt. Nyaranta a település rengeteg izgalmas programot kínál az ide látogatók számára.

A Balaton északkeleti csücskében fekszik, a víz felé nyitottan, nyugati és északi oldalról dombokkal övezve, amelyek mintegy szélárnyékot teremtve megóvják a települést az uralkodó szelektől.

A központjától többé-kevésbé elkülönülő, külsőbb fekvésű városrészei Vörösberény (1971 óta) a belterület északi, Budatava a keleti és Káptalanfüred a délnyugati részén. További, üdülőövezeti jellegű településrészek még: Újhegy a közigazgatási terület északi és Vöröshegy az északnyugati részén, valamint Öreghegy és Óváritelep a központ és Káptalanfüred között, de a tóparttól távolabb, a belterület magasabban fekvő részein.

A környező dombok-hegyek jelentős mértékben tartalmaznak a perm időszakban képződött, jellegzetes lilásvörös-barnásvörös színű vörös homokkövet, amelyet a helybeli házak építésénél gyakran használtak. A vöröskövet a földrajzi nevek is őrzik, ma már az építőkő bányászata befejeződött, az ásvány nagyobb feltárása pedig bauxittartalma miatt elmaradt.

A környék a természet által nyújtott előnyök és a Balaton közelsége révén már a római időkben lakott hely volt. A honfoglalás idején a fejedelmi törzs szállásterületéhez tartozott. Almádi első írásos említése 1082-ből, Vörösberényé 1109-ből származik. Településalakító adottságai közt a távoli múltban elsősorban (a permi vörös homokkő málladékából keletkezett talaja révén) szőlőtermő helyként szerepelt.

A strandfürdő kiépítése a parcellázás földmunkáival párhuzamosan kezdődött az 1930-as évek második felében. A fürdőt a telektulajdonosok kedvezményesen vehették igénybe. Az üdültetés a kezdeti nyaralóépületek mellett, ifjúsági sátortáborozás formájában zajlott cserkészek, egyetemisták köréből, majd az 1960-as és az 1970-es évektől kezdve korszerű faházakban üdültették az ifjúságot a Köcsi-tó környéki területen. E lehetőségek mellett intézményi üdülőépületek és panziók létesültek és üzemelnek napjainkig. Az idegenforgalom serkentőleg hatott a vendéglátóiparra, a kiskereskedelemre és szolgáltatásokra, amelyek már 1937-től megjelentek, majd az 1950-es évektől állami tulajdonú vállalatok látták el e feladatokat a rendszerváltásig.

A négy településrész mára egybeforrt és a Balaton északi partjának egyik kedvelt üdülőhelyévé vált. A vasútállomás közelében 1969-ben adták át a Hotel Aurórát.

Új Almádi Újság hirdetés

Balatonfüredi Napló hirdetés

április 30, 2025szeptember 11, 2024 Szerző: Sallay István

Balatonfüredi Napló hirdetés

Balatonfüredi Napló hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Balatonfüredi Napló hirdetés megrendelés

Balatonfüredi Napló hirdetés terjesztés

A Balatonfüredi Napló újság több mint 20 éve szolgálja a 13.000 lakost és a térség vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta, A/3 méretben, 12-16 színes oldalon. Nem csak a helyi lakosságot, nyaralóközönséget éri el, de kipostázzuk az ország több pontjára is.

Nyomott példány: 2024. második félév – Havonta 6.000 db

Terjesztett példány: 2024. második félév – Havonta 6.000 db

Füred Stúdió Kft. kiadó

Balatonfüredi Napló hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap második hetének péntekén

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Minden hónap utolsó napján 12 óráig!

Balatonfüredi Napló hirdetési Árak

Hirdetési tarifa:

Kiskeretes színes hirdetés 1/8 128,5×89,25 mm 36.220 Ft+áfa = 46.000 Ft 1/4 128,5×182,5 mm 53.543 Ft+áfa = 68.000 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Balatonfüredi Napló hirdetés

A Füred név eredetileg a fürj madár nevének für, fűr alakjából származik és jelentése fürjes. A kezdetben a helyi savanyúvízforrásokra, majd magára a Balatonra települő fürdőkultúra és a településnek ebben betöltött kiemelkedő szerepe miatt a 19. századra a név átértelmeződött és fürdő értelmet kezdtek tulajdonítani neki.

Első ismert lakói a rómaiak voltak, emléküket számos kiásott épületrom és síremlék jelzi. Füred nevével írásos emlékként először 1211-ben találkozunk, a Tihanyi apátság egy birtokösszeírásában. Mai területén az Árpád-korban hét település állt. 1717-ben említik savanyúvizét, majd 1729-ben újra. 1722-ben vegyelemeztették és gyógyvízzé nyilvánították. Ez idő tájt már állt egy fa fürdőház, majd nemsokára egy kőház, kiadó szobákkal vendégek számára. Később kétemeletes új fürdőház is épült. A református hitközség tagjainak anyakönyvezése 1724-ben indult, a római katolikusoké 1800-ban, az izraelitáké pedig 1863-ban.

A város a 19. század első felében, a reformkor idején indult fejlődésnek. A vendégek szórakozását a nyári időben fából készült színház szolgálta. 1831-ben megépült a Balatonfüredi Színház, a Dunántúl első magyar nyelvű kőszínháza, melyet Kisfaludy Sándor alapított adományokból, apátsági és népi segítséggel. A színház létrehozásához, többek között, Kerkapoly István tapolcai főszolgabíró járult hozzá (ekkor Balatonfüred még a tapolcai járáshoz tartozott). Szentgyörgyi Horváth János rendezte 1825. július 26-án a füredi Horváth-házban az első Anna-bált lánya, Anna Krisztina tiszteletére. Az Anna-bál hagyománnyá vált, azóta minden évben megrendezik.

Széchenyi István kezdeményezésére innen indult el 1846-ban az első balatoni gőzhajó, a Kisfaludy. Füreden hajógyár is létesült. A század első felében előbb találkozóhelye volt a Dunántúl nagy családjainak, majd, főként a kiegyezés utáni időszakban, kedvelt találkozóhelye lett a politikusoknak, művészeknek. 1884-ben itt alakult meg az első magyar vitorlásegyesület, a Stefánia Yacht Club.

A második világháború után, az 1960-as években indult a város újabb fejlődési szakasza. 1966-ban itt tartották a XXVII. FICC (Nemzetközi Camping Caravanning Club) Rallyt, erre épült 4000 személyes kempingje. 1971-ben Füredet Magyarország első gyógy- és üdülőhelyi városává nyilvánították. Balatonfüred 1987 óta „A szőlő és a bor nemzetközi városa”. A parton a Hotel Marinát 1967-ben, a Hotel Annabellát 1968-ban, a Hotel Füredet pedig 1969-ben adták át.

A Balatonfüredi Kardiológiai Klinika 1913-ban nyílt meg, mely rendelkezik Magyarország legnagyobb szív-rehabilitációs központjával. A turizmus és a hidroterápia mellett egy másik fontos gazdasági tevékenység a szőlőtermesztés. A közelben található a Balatonfüred-Csopaki borvidék. Itt rendezték meg 2010-ben az úszó-Európa-bajnokság, 2017-ben pedig az úszó-világbajnokság nyílt vízi versenyeit.

Balatonfüredi Napló hirdetés

Sümeg Infó hirdetés

április 30, 2025május 15, 2024 Szerző: Sallay István

Sümeg Infó hirdetés

Sümeg Infó hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Sümeg Infó hirdetés megrendelés

Sümeg Infó hirdetés terjesztés

A Sümeg Infó újság több mint 10 éve szolgálja alakoságot és térség vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta, A/4 méretben, 12-16 színes oldalon.

Nyomott példány: 2024. második félév – Havonta 8.000 db

Terjesztett példány: 2024. második félév – Havonta 8.000 db

Fazekas László E.V. kiadó

Sümeg Infó hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap második hetének keddjén

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Minden hónap első hetének keddjén 12 óráig!

Sümeg Infó hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Kiskeretes színes hirdetés 1/8 90×29 mm 7.874 Ft+áfa = 10.000 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Sümeg Infó hirdetés

Sümeg. A római korban is lakott terület volt, amit a feltárt katonai táborhely és lakóépületek bizonyítanak. A város területén háromhajós őskeresztény bazilika alapfalait tárták fel.

A várat a tatárjárás után IV. Béla kezdte el építtetni, majd a veszprémi püspökök fejeztették be. Sümeget első alkalommal 1292-ben említi oklevél, 1318-ban pedig már a várról is említést tesznek. Jelentősége a mohácsi csata után nőtt meg, Fehérvár és Veszprém török kézre kerülésével Sümeg vára a Dunántúl egyik legfontosabb központjává vált. A várnak fontos szerepe volt a török megszállás alatt egyedül maradt magyar kézen.

Veszprém török uralomra jutásával 1553-ban a püspökség ide költözött, és itt is maradt 1762-ig. 1605-től 50 évig itt őrizték Szent László hermáját. A várfalakat 1656–1658 között Széchényi György veszprémi püspök 1100 méter hosszú, bástyákkal megerősített kőfallal vetette körül, ennek egy része ma is látható. E falakon belül, a 18. század folyamán épült ki az ún. nemesi belváros. Keleti határát a Várhegy meredek oldala zárja.

1700-ban a város nagy részét tűzvész pusztította el. A város utcái a Várhegy meredek oldalait fogják körül. A belvárostól keletre, a 16. század folyamán alakult ki az akkori jobbágyság városrésze, a Tokaj. Északi határában, a várba felvezető út lábánál áll a 18. században épített váristálló. A belvárostól nyugatra, a középkori alapokon fejlődő ún. Tizenhárom Város városrészben áll a plébániatemplom.

A Rákóczi-szabadságharcban a vár és a város jelentős szerepet játszott, a kuruc katonaság központja volt, ezért az osztrákok 1713-ban felgyújtották, és nagy részét lerombolták. 1907-ben a település elveszítette városi rangját és csak 1984-ben nyerte vissza. Ma jelentős szerepet játszik a Balaton-felvidék idegenforgalmában.

Vár. IV. Béla király parancsára a veszprémi püspök erős kővárat emeltetett a sümegi hegyen. A 14. század elején a Kőszegi család ragadta magához, uralmukat csak az 1318-as győztes hadjáratában döntötte meg Anjou Károly. 1440 nyarán a Luxemburgi Erzsébet királyné pártján álló nemesek ostrom alá vették az Ulászló király táborához tartozó püspökség sümegi várát, sikertelenül. Rövidesen megépítették a külsővárat, így Sümeg a környék legerősebb kővárává fejlődött.

Sümeg jelentőségét csak fokozta, hogy a veszprémi püspök is ide húzódott vissza székhelyéről, amit 1552-ben elfoglaltak a „pogány” hadak. 1553-ban emelték legkorszerűbb védőművét, a több emeletes, vastag falú Kövess-bástyát. 1605 tavaszán a Habsburg-ház zsarnoksága ellen felkelt Bocskai István erdélyi főnemes hajdúserege megszállta a várat.

Katonai szerepét a II. Rákóczi Ferenc irányította kuruc szabadságharcban is megtartotta, és 1705-től a felkelők fontos bázisának számított, falai között még lőport is gyártottak a harcoló katonaságnak. Hadiszerencséjük hanyatlásával 1709-ben ágyúlövés nélkül feladta kuruc katonaság (a vár épületeit négy esztendő múltán egy hadgyakorlat ürügyén felgyújtatta a császári parancsnokság). A gazdátlanná vált védőműveket az időjárás vasfoga a lakossággal karöltve évszázadokon át rombolta, mígnem az 1960-as években megkezdődött régészeti feltárása és megóvása. A Balaton-felvidék legjobban helyreállított középkori kővárában minden nyáron színpompás várjátékokkal idézik fel az egykori vitézek életét. A várat 2016-tól kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújították.

Sümeg Infó hirdetés

Ajkai Szó hirdetés

április 30, 2025június 2, 2023 Szerző: Sallay István

Ajkai Szó hirdetés

Ajkai Szó hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Ajkai Szó hirdetés megrendelés

Ajkai Szó hirdetés terjesztés

Az Ajkai szó c. újság Ajka Város Önkormányzatának ingyenes információs kiadványa, amelyet minden héten Ajka közigazgatási határán belül minden postaládába terjesztenek (27.000 fős lakosságnak). Mérete A/4, 4-8 színes oldalon.

Nyomott példány: 2024. második félév – Hetente 8.000 db

Terjesztett példány: 2024. második félév – Hetente 8.000 db

Ajkai Média Nonprofit Kft. kiadó

Ajkai Szó hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden héten pénteken.

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Adott héten hétfőn 12 óráig!

Ajkai Szó hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Apróhirdetés: (Max. 30 szó) Lakossági apróhirdetés 1969 Ft+áfa = 2500 Ft/20 szó 2756 Ft+áfa = 3500 Ft/30 szó Üzleti apróhirdetés 2992 Ft+áfa = 3800 Ft/20 szó 3543 Ft+áfa = 4500 Ft/30 szó

Kiskeretes fekete-fehér hirdetés 1 hasáb 45×50 mm 6693 Ft+áfa = 8.500 Ft 1 hasáb 45×100 mm 12598 Ft+áfa = 16.000 Ft 1 hasáb 45×150 mm 19685 Ft+áfa = 25.000 Ft

Kiskeretes színes hirdetés 1 hasáb 45×50 mm 8701 Ft+áfa = 11.050 Ft 1 hasáb 45×100 mm 18630 Ft+áfa = 23.660 Ft 1 hasáb 45×150 mm 25591 Ft+áfa = 32.501 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Ajkai Szó hirdetés

Ajka (németül: Eickau) város Veszprém vármegyében, az Ajkai járás székhelye, a megye harmadik legnépesebb települése Veszprém és Pápa után. I. e. 1000 körül kelták telepedtek le ezen a vidéken, s elfoglalták az illírek földvárait. A keltákat később a rómaiak váltották fel. Még rómaiak éltek itt, amikor megjelentek a hunok a vidéken. Őket a keleti gótok, a longobárdok, majd a 6. században az avarok követték. Később frankoké, majd szlávoké lett a környék, őket találták itt a honfoglaló magyarok, akik a 10. században Árpád fejedelem vezetésével elfoglalták a Dunántúlt, és letelepedtek.

A falvakat, amelyeknek későbbi összeolvadásából létrejött Ajka városa, mind a 11–13. század körül alapították. Ajka egy korábbi földbirtokos nemzetségről kapta a nevét, melyet a német Heiko névből származtatnak. Heiko német vitéz volt, aki Gizellával jött Magyarországra. A helység első fennmaradt írásos említése (Eyka) 1214-ből származik, de maga a település jóval korábbi. 1278-ban Ayka néven említik, ekkor már temploma is volt.

A következő évszázadokban Ajka lassan fejlődött. Az igazi fejlődést a 19. század hozta meg, miután 1836-ban felfedezték a szénkészleteket a közeli Csingervölgyben . A készletekre egy pásztor talált rá, aki tüzet rakott a területen, s a tűz nem akart kialudni. A kutatásokat Puzdor Gyula, a terület birtokosa kezdte meg. A kitermelés 1869-ben kezdődött. Neumann Bernát a szénre és a vasútra alapozva 1878-ban üveggyárat alapított.

1937-ben Bródy Imre szabadalma alapján Ajka-Csingervölgyben épült fel a világ első kriptongyára (nemesgáz töltés az izzókba), amelynek épülete a mai napig látható. Később nagy mennyiségű bauxitot találtak, s timföldgyár és alumíniumkohó épült a városban. Ezek kiszolgálására hozták létre az erőművet 1941–42-ben.

1950-ben Ajkához csatolták Bódét, majd 1959. november 1-jén Ajkát várossá nyilvánították és hozzá csatolták Tósokberénd községet is. 1972-ben már 32 üzem működött Ajkán. 1971-ben Ajka járási székhely lett, ide költözött Devecserből a járási hivatalon kívül a bíróság és az ügyészség is.

A rendszerváltás megroppantotta a város iparát, de a 90-es években létrehozott az Új Atlantisz Térségi Szövetség újra beindította a fejlődést. A 2010-es ún. ajkai vörösiszap-katasztrófa sújtotta a várost és térségét. Fejlődése azonban nem állt meg, a 21. században is több nagy, látványos beruházás történt Ajkán, többek között a városi uszoda felújítása és egy jégcsarnok építése is.

Ajkai Szó hirdetés

Tapolcai Hírözön hirdetés

május 5, 2025július 5, 2022 Szerző: Sallay István

Tapolcai Hírözön hirdetés

Tapolcai Hírözön hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Tapolcai Hírözön hirdetés megrendelés

Tapolcai Hírözön hirdetés terjesztés

Ingyenes információs és hirdetési újság.

Megjelenik minden héten szerdán: Sümeg, Nyirád, Taliándörögd, Vigántpetend, Sáska, Kapolcs, Zalahaláp, Hegyesd, Monostorapáti, Uzsa, Tapolca, Diszel, Szentbékkálla, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Lesencefalu, Nemesvita, Balatonederics, Gyulakeszi, Mindszentkálla, Köveskál. Raposka, Káptalantóti, Balatonszepezd, Kisapáti, Kővágóörs, Kékkút, Hegymagas, Nemesgulács, Balatonrendes, Révfülöp, Badacsonytördemic, Szigliget, Badacsonylábdihegy, Badacsony, Badacsonytomaj és Ábrahámhegy településeken terjesztve, ingyenesen. A/4 méretben, színes 4-8 oldalon.

Nyomott példány: 2024. második félév – Hetente 15.000 db Terjesztett példány: 2024. második félév – Hetente 15.000 db

Kölcsey Nyomda Kft. kiadó

Tapolcai Hírözön hirdetés megjelenés

Megjelenés: Minden héten szombaton.

Anyagleadás (fizetéssel együtt): Előző héten kedden 12 óráig!

Tapolcai Hírözön hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Árak:

Apróhirdetés: min. 20 szó és max. 40 szó

Lakossági 2047 Ft+áfa = 2600 Ft/20szó 5200 Ft/40szó

Kiemelt 3307 Ft+áfa = 4200 Ft/20szó 8400 Ft/40szó

Üzleti 3307 Ft+áfa = 4200 Ft/20szó 8400 Ft/40szó

Kiemelt 5827 Ft+áfa = 7400 Ft/20szó 14800 Ft/40szó

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Tapolcai Hírözön hirdetés

Tapolca. A rómaiak által az 1–4. században épített 6 méter széles, kőből készült utak a város több pontján is megtalálhatóak. A római korban itt egy városiasodó település (Caesariana) kezd körvonalazódni mely a kedvező természetföldrajzi tényezők kedvező együttes jelenlétének köszönhető. A romanizált lakosság 453-ig hun fennhatóság alatt élt, majd a területet 586-ig a longobárdok uralták. A magyar honfoglalók a 900-as évek elején pannóniai szlovén földművelőket leltek itt, mikor a saját szállásterületeikhez csatolták a Balaton-melléket.

Először akkor említik írásban (1182–1184), amikor III. Béla király (Csump nevű) udvari papjának adományozott egy berket Tapolca és Keszi között. A Tapolca név szláv eredetű (Toplica), meleg vizű forrást jelent. II. András

király 1217 körül Turul ispánnak adományozta a területet, ekkor a neve: Turultapolcza lett. Az ekkor épült kúria és román stílusú templom nyomai megmaradtak. 1346-ban ismét királyi birtok, s az egyik oklevél szerint 1347-ben Nagy Lajos király a mai Városlődön lévő karthauzi kolostor szerzeteseinek adományozta, akik egyik birtokközpontjukká fejlesztették. 1378-ban már mezővárosként emlegetik az egykorú okiratok. A város a veszprémi egyházmegye tizedszedési központja, vámhely és a zalai esperesség központja lett.

A karthauziak a 15. század közepén fallal és védművekkel vették körül udvarházukat. A török hadak az 1554. évi hadjáratukkal foglalták el a várost. Az ígéretes fejlődést hosszú időre megakasztja a török-magyar végvári harcok másfél évszázada.

A 17. században, amikor a városka Padányi Biró Márton veszprémi püspök tulajdona lett, ismét kiépítették a védelmi rendszert. Ekkor a státusa erősített püspöki mezőváros. Ezidőtől egészen 1848-ig a veszprémi püspökök maradnak a városföldesurai. Szerepet játszott a Rákóczi-szabadságharcban is az 1707 évi hadjáratban. Ezután különösen látványos városképi és lélekszám-gyarapodási fejlődés mutatkozik a 18. század középső harmadában.

1848–49-ben Tapolca jelentős áldozatot hoz a forradalom és szabadságharc ügyéért. 378 nemzetőr és 114 honvéd teljesít fegyveres szolgálatot a szabadságharc különböző alakulataiban és hadszínterein. Mezőváros rangját 1871-ben elvesztette, ennek ellenére gyorsan fejlődött. 1891-ben megépítették a Tapolca–Sümeg, 1903-ban a Tapolca–Keszthely és 1909-ben a Tapolca–Budapest vasútvonalat, ami nagy jelentőségű volt a város polgárosodásában. Számos közintézmény települt a városba, ami járási székhely lett. 1863-ban és 1908-ban tűzvész pusztított.

A fejlődést a környéken telepített szőlőültetvények is elősegítették. Tapolcán 1925-ben a 25 nagykereskedő közül 15 a bor kereskedelmével foglalkozott. A két világháború közötti időszak egyik jelentős előremozdító tényezője, amikor 1937-ben állandó helyőrség települ Tapolcára. Három katonai repülőteret építenek. Az 1944. évi légiháború, majd az 1945. tavaszi hadi események jelentős károkat okoznak.

1966. március 31-én a települést ismét várossá avatták, és még ebben az évben a bakonyi bauxitbányászatközpontja lett. Ekkor a város fejlődése új lendületet vett. Új üzemek épültek, (például bazaltgyapot-gyár), szélesedett a kereskedelem, kiépült az iskolahálózat, és közművelődési létesítményeket hoztak létre. Az utóbbi két évtizedben pedig a szolgáltató szektor, a kereskedelem és az idegenforgalom dominanciája jellemzi A város a Balaton-felvidék jelentős ellátásszervező kisvárosává vált.

Tapolcai Hírözön hirdetés

Zirc és Vidéke hirdetés

június 11, 2025július 5, 2022 Szerző: Sallay István

Zirc és Vidéke hirdetés

Zirc és Vidéke hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Zirc és Vidéke hirdetés megrendelés

Zirc és Vidéke hirdetés

Zirc és Vidéke hirdetés megjelenés

A Zirc és Vidéke újság több mint 15 éve szolgálja Zirc 7.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt nagyon sok partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk kéthetente, A/4 méretben, 12-16 színes oldalon, terjesztik Zirc közigazgatási határán belül.

Nyomott példány: 2024. második félév – Havonta 1.000 db

Terjesztett példány: 2024. második félév – Havonta 1.000 db

Békefi Antal Művelődési Ház kiadó

Zirc és Vidéke hirdetés terjesztés

Megjelenés: Minden hónap első péntekén

Anyagleadás (fizetéssel együtt): Előző hónap 15.-éig!

Zirc és Vidéke hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Belső oldalon fekete-fehér keretes hirdetés

1/4 oldal 7.900 Ft+áfa = 10.033 Ft 1/2 oldal 10.300 Ft+áfa = 13.081 Ft 1/1 oldal 20.500 Ft+áfa = 26.035 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Zirc és Vidéke hirdetés

Zirc (németül: Sirtz város Veszprém vármegyében, a Zirci járás egyetlen városa, és egyben székhelye, „a Bakony fővárosa”. A település Magyarország legmagasabban fekvő városi rangú települése. A városhoz tartoznak Akli, Kardosrét, Szarvaskút és Tündérmajor falvak is. Az első írásos említés 1199-ből származik, ahol Siric néven említik.

A legkorábbi évszámhoz kapcsolódó esemény, amely Zirchez kötődik a Képes Krónikában olvasható. A tudósítás szerint 1060-ban az itteni udvarházban hunyt el I. András király, akit sebesülten öccse, a trónkövetelő Béla herceg fogott el a Moson közelében vívott csata után.

Ezt a területet adományozta 1182-ben III. Béla a Clairvaux-ból hívott cisztercieknek, akik az udvarházban élve építették fel apátságukat. Az udvarház körül alakult ki a középkori falu, ennek plébániatemploma pedig az udvarház kápolnája lett. A falu lakói az apátság jobbágyai voltak. Az Oszmán Birodalom uralma alatt a terület lakossága folyamatosan csökkent olyannyira, hogy 1552-re, amikor a török elfoglalta Veszprém várát, valószínűleg elnéptelenedett.

1699-ben a település harmincegyezer forint örökáron a sziléziai Heinrichau kezére került. Az első német telepesek házait 1704-ben a kurucok felégették. A falu felélesztéséhez újabb főleg német nyelvterületről érkeztek katolikus telepesek 1715-25 között, így többek között Sziléziából, Türingiából, Brandenburgból és az osztrák tartományokból. Kezdetekben mezőgazdasággal foglalkoztak, de a 18. század második felére kialakult az iparosság is. Az alapfokú oktatás kezdete is erre az időszakra tehető, 1771-ben az iskola rektora német nyelven tanította az elemi ismereteket.

Zirc fejlődésének nagy lendületet adott, amikor 1814-ben az apátság függetlenedett Heinrichautól, és egyesítették Pilis és Pásztó apátságával. A település városi jellegét nagyban befolyásolta, hogy 1867-ben a járás székhelye lett Zirc, ezzel a Magas-Bakony közigazgatási, gazdasági és kulturális központjává vált. A gazdaságra előnyösen hatott a Veszprém-Győr vasútvonal megvalósulása (1906). Az 50-es évek elejétől, a kistérség fejlődésének irányát, a dudari szénbánya nagyszabású fejlesztése és működése határozta meg. (2000-ben felszámolták a bányászatot)

A fejlesztéseknek köszönhetően Zirc 1984-ben városi rangot kapott. A rendszerváltás után a szerzetesek visszatérhettek, így újra Zirc lett a ciszterciek központja Magyarországon. Az apátságot több ütemben újították fel, 2013 óta modern látogatóközponttal is várja az érdeklődőket

Látnivalók:

Kolostor. III. Béla királyunk alapította 1182-ben és a 15. századig élte virágkorát. Első ismert nevű apátját, Újfalussy Mártont a portyázó törökök 1678-ban megölték. Most látható formájában csak 1733-ra épült fel az egyemeletes monostor és 1748-ra a templom és Zirc lett a magyarországi ciszterci rend központja. A kommunista államhatalom 1950-ben betiltotta a legtöbb szerzetesrend, köztük a ciszterciek működését is.

Arborétum. A híres zirci arborétumot is a ciszterciek kezdték építeni, egy 600 éve kialakított halastó körül. A 20 Ha-os területen fekvő élőfa gyűjteményében, 5 kontinensről, több mint 600 fa és cserje faj él itt.

Reguly. A település leghíresebb szülöttjét, Reguly Antalt (1819-1858), aki néprajzkutató és a magyar finnugrisztika kiemelkedő képviselője volt. 1992-ben nyílt meg a Reguly Antal Múzeum.

A város nagy, országosan is ismert rendezvényei a Bakonyi Betyárnapok és a Bakonyi Vágta.

Zirc és Vidéke hirdetés

Várpalotainfó hirdetés

május 22, 2025március 17, 2020 Szerző: Sallay István

Várpalotainfó hirdetés

Várpalotainfó hirdetés feladás

Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban

Várpalotainfó hirdetés ára:

Szavak száma	0
Megjelenések száma	1
Fizetendő összesen (bruttó)	495 Ft (390 Ft + áfa)

Várpalotainfó hirdetés terjesztés

1989 óta megjelenő ingyenes információs és hirdetési újság!. Terjesztése: Várpalota és környékén, Inota, Inota Készenléti Ltp., Ősi, Öskü, Berhida, Peremarton, Csór, Tés és Pétfürdő településeken. A/4 méretben, 8-12 színes oldalon.

Nyomott példány: 2024. második félév – Hetente 15.600 db
Terjesztett példány: 2024. második félév – Hetente 15.600 db

Várpalotainfó hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden héten pénteken!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Aktuális héten kedd 14 óráig!

Várpalotainfó hirdetési árak

Hirdetési tarifa:
Lakossági Apróhirdetés:       (Max. 30 szó)
15 szó 1654 Ft+áfa = 2100 Ft +63 Ft+áfa = 80 Ft/szó
Keretes Lakossági Apróhirdetés:
15 szó  2205 Ft+áfa = 2800 Ft +63 Ft+áfa = 80 Ft/szó

Üzleti Apróhirdetés: (Max. 30 szó)
15 szó 3071 Ft+áfa = 3900 Ft +63 Ft+áfa = 80 Ft/szó
Keretes Üzleti Apróhirdetés:
15 szó 3543 Ft+áfa = 4500 Ft +63 Ft+áfa = 80 Ft/szó

Gyászhirdetés (Max. 30 szó)
1 egység 37,5 x 20 mm 2071 Ft+áfa = 3900Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Várpalotainfó hirdetés

Várpalota. A népvándorlás idejéből a longobárdok alkották az ún. „Várpalotai kultúra”. Várpalota kialakulását az indokolta, hogy ősidők óta egy forgalmas út vezet erre. A főút már a római kor óta többé-kevésbé ugyanezen a nyomvonalon létezik, Aquincumot (Óbudát) és Savariát (Szombathelyet) kötötte össze. Valószínűleg római mérnökök nyitották a bántai kőbányát, amely egészen a középkorig biztosan üzemelt.

Ezt a jelentékeny csomópontot felügyelte először a város legrégebbei vára, Pusztapalota, más néven Bátorkő. A vár minden valószínűség szerint IV. Béla közismert rendelete után épülhetett a tatárjárás utáni évtizedekben. Az idők folyamán azonban elavulttá vált ez a kis méretű vár, emiatt épült meg a város főterén jelenleg is látható vár elődje, az Újlaki család palotája, amely épületről vélhetően a település a nevét kapta.

Palota neve csak 1397-ben, 1400-ban, majd 1409-ben fordul elő először az oklevelekben, Palota várát pedig az 1445. évi országgyűlés IV. cikkelye említi először (épült 1440-80), amely elrendeli az 1439 óta épült várak lebontását, öt várral azonban kivételt tesz, s ezek közül az egyik: Castrum Palota. E köré az erősség köré épült ki később a középkorban jelentékenynek mondható mezőváros.

Várpalota a XV. században Veszprém, Pápa és Somlóvásárhely mögött a negyedik legnagyobb adófizetője volt a megyének. A vár első ostroma 1533-ban következett be, amikor is Móré László nevű rablólovag garázdálkodásait, rablásait Szapolyai János megunta. Ekkor veszítette életét Vásárelyi András is, első név szerint ismert költőink egyike. 1552-ben Veszprém is török kézre került, 1566-ban tízezer fős török sereg megostromolta, a várat azonban Thuri György megvédte 500 rosszul fizetett zsoldossal. Ezután a vár sokszor cserélt gazdát a török kiűzéséig, 1687-ig. Az akkori földesúr, Zichy István nevéhez fűződik az elnéptelenedett környék vissza- illetve újratelepítése.

A Rákóczi-szabadságharcban idején kétszer is ostromolták a várat, 1704 májusában és 1707 júliusában.A vár hadi jelentősége 1711 után megszűnt. Ezután lakosság számának gyors növekedése miatt a várostól délre lévő Sárrét lecsapolása (1763) is szükségessé vált, hogy új földeket szerezzenek. A XVIII. század végére kialakult az 1900-as évek első feléből ismert városkép, amelynek jellegzetes pontja lett az 1722-27 között épült Zichy kastély (Ybl Miklós tervei alapján) és a három templom. A város a 18. században számottevő kézműiparral rendelkezett. Palota 1858-tól városi rangra emelkedett, 1861-1870 között járási székhely. Gyakorlatilag sosem töltötte be a járási székhely funkciót, és 1905-ben ismét csak nagyközség lesz.

Várpalota mai arcát jócskán meghatározta, hogy az 1876-ban megindult a szénbányászat, emiatt majd a XX. század második felében kezdik el majd itt építeni a „szocialista várost”. A város nem úszta meg a II. világháborút pusztulás nélkül. A frontvonal sokáig Várpalota környékén maradt, hiszen Pétfürdő hadiüzemét elkeseredetten védték a németek. A harcok csak 1945. március 21-én ültek el a városban végleg.

1931–1932 -től kezdve működik a Péti Nitrogénművek, amelyhez a szénbánya szolgáltatott energiát, így lett a Nitrogénművek lett a szén legfőbb, legbiztosabb fogyasztója. Az 50-es években a lignitvagyonra alapozva az inotai városrészben egy szénbázisú hőerőművet építettek, majd a magyar bauxitkincsre alapozva alumíniumkohót az erőmű tőszomszédságában (amely 2001-ben zárt be).

Várpalotainfó hirdetés

Várpalotai Hírek hirdetés

április 9, 2025december 4, 2019 Szerző: Sallay István

Várpalotai Hírek hirdetés

Várpalotai Hírek hirdetés feladás

Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban

Várpalotai Hírek hirdetés ára:

Szavak száma	0
Megjelenések száma	1
Fizetendő összesen (bruttó)	495 Ft (390 Ft + áfa)

Várpalotai Hírek hirdetés

Várpalotai Hírek hirdetés terjesztés

A városi önkormányzat lapja. Megjelenik hetente Várpalota közigazgatási területe a 20.000 fős lakosságnak, valamint Ősi, Öskü, Berhida és Pétfürdő településeken. A/4 méretben, 12-16 színes oldalon.

Nyomott példány: 2024. második félév – Hetente 15.180 db
Terjesztett példány: 2024. második félév – Hetente 15.000 db

Szuperinfó Magyarország Média Kiadói Kft. kiadó

Lapok: Csúcshoki, Csúcskézi, Csúcskosár, Forrás, KarrierTipp, Körmendi Híradó, Megainfó Vidékjáró Magazin Zala, Nagykanizsai maraton, NAKlap, Somogyi Maraton, Üzlet, Várpalotai Hírek, Veszprémi 7 Nap, Zalaegerszegi 7 nap, Üzlet és Magazin,

Várpalotai Hírek hirdetés megjelenés

Megjelenés: Minden héten pénteken!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Aktuális héten kedd 14 óráig!

Várpalotai Hírek hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Lakossági Apróhirdetés: (Max. 30 szó)
10 szó 394 Ft+áfa=500 Ft kiemelés: 512 Ft+áfa=650 Ft
+ szavak 55 Ft+áfa= 70 Ft/szó kiemelés: 72 Ft+áfa= 91 Ft

Üzleti Apróhirdetés: (Max. 30 szó)
10 szó 850 Ft+áfa=1080 Ft kiemelés: 1024 Ft+áfa=1405 Ft
+ szavak 85 Ft+áfa= 108 Ft/szó kiemelés: 110 Ft+áfa= 140 Ft Kiemelés: kék keret vagy halvány kék háttér

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

A keretes hirdetések ára: 258 Ft/mm+áfa / hasáb (40mm)

Színes keretes hirdetés 30% felárral lehetséges.

Várpalotai Hírek hirdetés

Veszprémi 7 Nap hirdetés

április 15, 2025december 4, 2019 Szerző: Sallay István

Veszprémi 7 Nap hirdetés

Veszprémi 7 Nap hirdetés feladás

Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban

Veszprémi 7 Nap hirdetés ára:

Szavak száma	0
Megjelenések száma	1
Fizetendő összesen (bruttó)	495 Ft (390 Ft + áfa)

Veszprémi 7 Nap hirdetés terjesztés

Veszprém város híreivel, közleményeivel Ingyenesen megjelenő hetilap. Terjesztése: Veszprémben és közigazgatási körzetében postaládákban terjesztve. Méret A/4 , 24-32 színes oldalon az 57.000 fős lakosságnak.

Nyomott példány: 2024. második félév – Hetente 29.150 db
Terjesztett példány: 2024. második félév – Hetente 29.000 db

Szuperinfó Magyarország Média Kiadói Kft. kiadó

Veszprémi 7 Nap hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden héten csütörtökön!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Aktuális héten hétfőn 14 óráig!

Veszprémi 7 Nap hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Lakossági Apróhirdetés: (Max. 30 szó) MÓDOSULT!
10 szó 984 Ft+áfa=1250 Ft
+ szavak 98 Ft+áfa= 125 Ft/szó kiemelés ára: 394 Ft+áfa= 500 Ft

Üzleti Apróhirdetés: (Max. 30 szó)
10 szó 1929 Ft+áfa=2450 Ft
+ szavak 193 Ft+áfa= 245 Ft/szó kiemelés ára: 394 Ft+áfa= 500 Ft

Kiemelés: piros keret vagy halvány piros háttér vagy szürke háttér

A keretes hirdetések ára: 416 Ft/mm+áfa / hasáb (40mm)

Színes keretes hirdetés 30% felárral lehetséges.

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Veszprémi 7 Nap hirdetés

Veszprém. Veszprém neve személynévből alakult ki magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév nyugati szláv eredetű, régi cseh alakja a Bezprem (makacs, önfejű, békétlen jelentésű) személynév. A város nevét valószínűleg I. Boleszláv lengyel király és felesége, Árpád-házi Judit gyermekéről, az elüldözött lengyel fejedelemről kapta, miután itt telepedett le. (Szent István unokaöccse) (A kor szokása szerint a város első ispánjáról, azaz róla kaphatta nevét.)

A mai Újtelep városrész nyugati részén már az i. e. 5. évezredben nagy kiterjedésű neolitikus település állt. Veszprém vára az esztergomi és székesfehérvári várakkal együtt egyike volt legkorábbi várainknak, Géza korában már biztosan létezett. A vár és a középkor elején még önálló vár körüli falvak („szegek”) az évszázadok során egyetlen településsé olvadtak össze.

I.István itt győzte le Koppányseregeit. A város az első püspöki székhely az országban (1001-től vagy 1002-től. Veszprém vármegye volt az egyik legkorábban megszerveződött vármegye. A város I. István feleségének, Gizellának a kedvenc tartózkodási helye volt; később évszázadokon át a veszprémi püspökök koronázták meg a magyar királynékat, és viselték a királyné kancellárjának címét. (a mindenkori magyar királyné lett a székesegyház kegyúrnője, s ezért is nevezik Veszprémet a Királynék Városának) Veszprém fejlődésének első törése 1276-ra tehető, amikor Csák Péter kiskirály csapatai hatalmas pusztítást végeznek a megyeszékhelyen, a főiskola az enyészeté lesz, a székesegyház és a vár is leég.

A tatárjáráskor a vár ellenállt a támadásoknak, és bár 1276-ban és 1380-ban is megrongálódott, mindig kijavították és fejlesztették. Veszprém virágkorát a reneszánsz műveltségű Vetési Albert püspöksége (1458–1486) jelentette.

A 16. században a városra sötét évtizedek köszöntöttek. A törökkel szemben nem volt képes nagymértékű ellenállásra, 1552 és 1683 között összesen tízszer cserélt gazdát. A vár körüli településrészek elnéptelenedtek. A harcok után a Sümegről visszatérő püspökök kezdik a város újjáépítését. A Rákóczi-szabadságharcban a kurucok mellé álló Veszprémet a császári csapatok 1704-ben kegyetlenül feldúlták.

A 18. századot és a 19. század elejét békés fejlődés jellemezte. A város, főleg gabonapiacának köszönhetően, a Közép-Dunántúl kereskedelmi központjává vált, lakossága 2500-ról 14 000 főre emelkedett. Ekkor épült a vár mai épületeinek többsége. A még gyorsabb fejlődés akadálya a városlakóknak a püspöktől való feudális és közigazgatási (megyei főbíró) függése volt, ami csak 1870-ben, Veszprém rendezett tanácsú várossá válásával szűnt meg teljesen. Óváry Ferenc országgyűlési képviselő vezetésével megindult fejlődése. Átalakult a város településszerkezete, új épületek emelkedtek, új utcák nyíltak, beindult a gyáripar megtelepedése, polgári egyesületek, körök alakultak.

1872-ben végre megépülhetett a Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely vonal, de a vasútállomás Jutasnál, a városközponttól több kilométerre épült meg. Ez gazdasági pangást okozott. Csak a 7. sz főközlekedési út városon való átvezetése kapcsolta be ismét a várost az országos vérkeringésbe, amikor a városba számottevő hadiipar települt. 1930-ban Veszprém megkapta a megyei városi címet. 1938-ig megépült a Szent István völgyhíd (helyi néven: viadukt). A második világháború idején a várost több bombatámadás is érte, elsősorban a közlekedési csomópont-jellege miatt. Még a Viadukt középső íve is súlyosan megrongálódott.

A háború után egyetemváros lett, a környék szervező-ellátó településévé vált, a város lakossága 40 év alatt három és félszeresére nőtt. Veszprém 1990-ben megyei jogú város lett. Mára valódi iskolavárossá vált, két egyeteme mellett tíz középiskolájában több mint 10000 diák tanul. A balatoni térséggel együtt pályázott az Európa kulturális fővárosa 2023 címre, melyet meg is nyert, így Pécs után 13 évvel ismét magyarországi város lett EKF.