Keresés

Figyeljen az alábbiakra!

Figyeljen az alábbiakra!!!

 

Külön van választva az apróhirdetés és a kiskeretes hirdetés feladása. Így egy külön gombra rányomva, egy külön oldalon rendelheti meg a keretes hirdetését!                                                                                                                A kért méretet és a megadott szöveget ellenőrizzük! Visszaigazoljuk, megadva a befizetendő összeget, amelyet megjelenés előtt kell átutalniuk!

 

Kiskeretes hirdetési lehetőségek: (újságonként más és más!)

Keretes gyászhirdetések        In memoriam hirdetések

Kiskeretes családi hirdetések        Kiskeretes álláshirdetések

Kiskeretes színes hirdetések        Kiskeretes fekete-fehér hirdetések

Internetes álláshirdetések

ha hirdetéséhez képet szeretne használni/elküldeni, akkor kérjük használja fájl küldő rendszerüket!   Fájlfeltöltés: aprohirdetesguru. hu/fajlfeltoltes/

 

GYIK/Fizetési lehetőségek alatt találja bankszámla számunkat és a fizetési módokat!

 

Hol hirdessen!? Feladás előtt nézze át a lehetőségeket, hogy adott területen (város, járás, megye, országos)

mely lapokban tud hirdetni, milyen áron és milyen példányban terjesztik majd.

(Pld. Győr Moson Sopron megyében az egész megyében akar-e hirdetni (Kisalföld, országos napilapok) vagy csak egyes területein (járásokban) ahol ismételten több lehetőség is áll rendelkezésére.

 

Az árak mindenhol másképpen vannak megállapítva:

szavakként –  (időnként az első vagy több első szó is kiemelt/kiemelhető, azaz dupla árú)

soronként –   Ön írhatja be a szöveget, törekedjen a minél jobb hely kihasználatra!

betűnkként – nem csak a szöveg, de az írásjelek és a szóközök is beleszámítanak az árba!

maximális szó/betű megadása – minden újságban meghatározott, hogy 10-50 szó között, vagy mennyi közölhető! Illetve hány karakter lehet a maximális hossz!

 

Leadáskor kérjük figyeljen az alábbiakra: ne írja egybe a szavakat (3000Ft = 3000 Ft), az írásjelek után is hagyjon szünetet (akkor,hogy = akkor, hogy), ne használjon „idézőjelet”, rendszerünk nem ismeri fel, és figyeljen a szabályokra:  aprohirdetesguru. hu/tiltasok-kotelezettsegek-kivetelek/

 

Megjelenésnél vegyék figyelembe, hogy anyagleadáshoz és megjelenéshez mit írunk ki! Napilapoknál, ha hétfő 13 óráig megkapjuk a szöveget és befizetést, akkor szerdán (azaz 2 nappal később) tud csak megjelenni az újságban. Hetilapoknál pedig mindig megadnak egy dátumot (Szabad Föld: csütörtök 13 óra leadással, következő hét péntekén jelenik meg), amely túllépése esetén, csak a következő számban tud megjelenni a hirdetés.

 

A megjegyzés rovatban kérheti napilapoknál, hogy milyen dátumokon jelenjen meg. Heti/havilapok esetén pedig, hogy egymás után milyen ritmussal (egymás után vagy kihagyásokkal) kéri.

 

A napilapoknál az árak mindig egy megjelenést takarnak, ezért kérjük jelezni, hogy a megjelölt időközben (pld. hétfőtől csütörtökig) melyik napon jelenjen meg.

 

Legfontosabb szabály a lakossági és közületi hirdetések közötti különbség. Fő szabályként, ha folyamatos bevétele származik valamiből, az mindig üzleti tevékenység, hiába végzi azt magánemberként! Ilyen tipikusan a lakás. Ha eladja, akkor lakosságiként adhatja fel a hirdetést, hisz egyszeri bevétele származik belőle. Ha ugyanazt a lakást albérletként akarja kiadni, akkor abból folyamatos (havi szintű) bevétele származik, így már üzleti. De ha már valamiből egynél több darabot értékesít, az is üzleti tevékenység lesz!

 

Ez évben lett bevezetve a Media Works lapoknál, hogy állás hirdetést csak úgy lehet feladni, hogy abban szerepel az állást meghirdető cég vagy magánszemély neve is. Azaz Hegesztőt keresünk Győrben …, nem lehetséges már, helyette ABC Kft. hegesztőt keres Győrben … módon jelenhet meg csak. Ha juhász keres kisegítőt magához, akkor is csak így lehet fogalmazni: Nagy István kisegítőt keres juhászatba!

kisFutár Reklámújság hirdetés

kisFutár Reklámújság hirdetés

kisFutár Reklámújság hirdetés

kisFutár Reklámújság hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

kisFutár Reklámújság hirdetés megrendelés

kisFutár Reklámújság hirdetés 2

kisFutár Reklámújság hirdetés

kisFutár Reklámújság hirdetés terjesztés

Reklámújságunk négy megyében (Heves, Nógrád, Pest, Szolnok) jelenik meg 34 településen 1993-óta. Külön figyelmet fordítunk a hirdetések igényes szerkesztésére, valamint a terjesztés pontosságára, melyek annak zálogai, hogy a hirdetők elégedettek legyenek szolgáltatásainkkal. Az alábbi településeken postaládázzák: Nógrád: Erdőtarcsa, Héhalom, JobbágyiKálló, Palotás, Szarvasgede, Heves: Apc, Boldog, csány, Ecséd, Hatvan, Lőrinci, Heréd, Hort, Kerekharaszt, Nagykökényes, Petőfibánya, Selyp, Zagyvaszántó, J-N-Szolnok: Jászfényszaru, Pest: Aszód, Bag, Domony, Galgahévíz, Hévízgyörk, Kartal, Iklad, Tura, Verseg helységekben, 100.000 fős eléréssel.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Kéthetente  28.000 db

Terjesztett példány:       2025. második félév  –  Kéthetente 28.000 db

Euronic Bt. kiadó

kisFutár Reklámújság hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Három hetente szerdán.

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Előző héten szerdán 13 óráig!

kisFutár Reklámújság hirdetési ár

Hirdetési tarifa:  

Apróhirdetés  (Max. 30 szó)                                                                            10 szó                                          3803 Ft+áfa = 4.830 Ft                                                                     + szavak       350 Ft+áfa =     445 Ft/szó

Társkereső apróhirdetés                                                                                  10 szó                                         4000 Ft+áfa = 5.080 Ft                                                                       + szavak     350 Ft+áfa =    445 Ft/szó

 Kiskeretes színes hirdetés                                                                          1/64   45×45 mm                   7.000 Ft+áfa =    8.890 Ft         

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!                                                      

kisFutár Reklámújság hirdetés

Nevét a kézenfekvő tőszámnév helyett a besenyő-török eredetű chatwan/chatmanból valószerű származtatni; jelentése „töredéknép, résznép”: a magyarországi besenyőket az ország különböző részein telepítették le, akik identitásukat és együvé tartozásukat új hazájukban a Hatvan helységnév által tartották fenn.

Az 1170-es években premontrei szerzetesek telepedtek meg a mai város területén. Az itt alapult kolostor lassan kisebb térségben jelentőssé vált, a település első írásos említése is tőlük való 1235-ből. A szerzetesek jelentős vívmánya volt a környékbeli mocsarak lecsapolása és a korszerű földművelési formák meghonosítása. A jó életkörülmények megjelenésével a 13. században egyre többen vándoroltak Hatvanra, amelynek legjelentősebb birtokosai a Hatvaniak lettek.

1335 után, a visegrádi királytalálkozót követően a település jelentősége nagyban növekedett, mivel a Buda–Krakkó kereskedelmi út itt húzódott. I. (Nagy) Lajos királynak többször szállást adó Hatvan végül 1406-ban nyerte el a mezőváros címet. Miután Mohamed budai pasa 1544-ben hadjáratot indított, Hatvan frissen (1523–1544 között) épült várát feladták, Egerbe menekültek, így az 1544-től a törököknek adózott. A várost egy szandzsák központjává tették, így egyre több lett a török a városban, és a 17. században a magyar őslakosság már kisebbségbe szorult.

A török várost komoly várrendszerrel vették körül, nyolcbástyás palánkvárt építettek a mostani Grassalkovich-kastély helyén állhatott, a várost pedig egy másik, külső cölöpfallal oltalmazták.  A tizenöt éves háborúban 1596-ban Miksa főherceg csapatai három hetes ostrom után vette be a várat. Azonban a fősereggel szemben feladták, és Esztergom felé vonultak vissza. A törökök helyreállították a védműveket. A török uralom 1686-ban ért véget, amikor a császári hadak elől a védők harc nélkül a jobban védhető Egerbe menekültek.

Hatvanba a 17 – 18. században az ország többi vidékéről leginkább jobbágyok települtek. Fő feladatuk a török időkben leromlott földek feljavítása volt. Hatvan a Rákóczi-szabadságharc idején komoly szerephez jutott, mivel II. Rákóczi Ferenc 1703-ban elrendeltette a vár megerősítését. A fölöslegessé vált védműveket valószínűleg az új földesúr romboltatta le – ő 1711-ben vásárolta meg a királytól a hatvani uradalmat.

Grassalkovich I. Antal herceg 1734-ben, kétszázezer forintért vette meg a hatvani birtokot.  Német mesterembereket telepített a városba, és a magyarokénál több kedvezményt, mentességet adott nekik. A Grassalkovichok idővel rengeteg adósságot halmoztak fel, ezért az uradalmat 1827-ben zárgondnokság alá vették. A Grassalkovich család 1841-ben Grassalkovich III. Antallal kihalt. Eladták egy bankárnak, báró Sina Györgynek. Később az ő fia, báró Sina Simon birtoka lett, majd egy belga konzorcium tulajdonába került.

Hatvan komoly fellendülése 1867-ben kezdődött, mivel ekkor építették a Pest–Hatvan–Losonc–Zólyom–Besztercebánya–Ruttka vasutat. A vasútépítés hatására Deutsch Ignác még 1867-ben, megvette a brüsszeli banktól a Grassalkovich család egykori hatvani uradalmát a teljesen leromlott állapotú kastéllyal. 1879-ben, amikor a király nemessé ütötte fiait, erről a birtokról kapták a „hatvani” előnevet.

1873-ban Hatvan nagyközséggé alakult. A dualizmus gazdasági fellendülésének hatására 1867 és 1914 között a város lakossága szinte megháromszorozódott. 1919. augusztus 3-án a bevonuló román hadsereg kivégeztetett ötven vöröskatonát. Az ellenforradalmi rendszer konszolidációja után Hatvan fejlődése lelassult, ám az életszínvonal kissé javult. 

A második világháború alatt Hatvanban gettót alakítottak ki, majd egy gyűjtőtábort is létrehoztak a cukorgyár területén. 1944. szeptember 20-án angol-amerikai bombázók porig rombolták a pályaudvart és környékét. 1944 novemberében 25.-én Vörös Hadsereg elfoglalta a várost. Az újjászervezés részeként Hatvant várossá alakították.

kisFutár Reklámújság hirdetés

Palóc Infó hirdetés

Palóc Infó hirdetés

Palóc Infó hirdetés

Palóc Infó hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Palóc Infó hirdetés megrendelés

Palóc Infó hirdetés

Palóc Infó hirdetés terjesztés

A Palóc Infó több mint 33 éve szolgálja Balassagyarmat és térsége vállalkozásait. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta: Balassagyarmat, Szécsény, Rétság, Szendehely, Rimóc, Szügy, Patvarc, Nyírje puszta, Varsány, Ipolyszög és a környékbeli településeken valamint Szlovákia határmenti településein! A/4 méretben, 4-8-12 színes oldalon.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Havonta  16.000 db

Terjesztett példány:       2025. második félév –  Havonta 16.000 db

Ideális Megoldás Kft. kiadó

Palóc Infó hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap utolsó hetében

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Minden hónap 20.-án 14 óráig!

Palóc Infó hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Kiskeretes színes hirdetés                                                                          Csík, pici                              7874 Ft+áfa =  10.000 Ft                                        1/8     47×66, 97x31mm  15748 Ft+áfa =  20.000 Ft      

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk! 

Palóc Infó hirdetés

Szécsény. A „Szécsény” név eredete a szláv sečь szóból származik, amelynek jelentése „vágás” vagy „irtás” (itt az erdőirtásra lehet következtetni, a fák kivágásával való területek megtisztításra). Az elnevezésből származtatott forma, Sečany, utalhat arra a következtetésre, hogy a település területén ez az erdőírtás megtörtént. A korai feljegyzésekben, például 1219-ben és 1550-ben, a név Scecen formában jelent meg, ami a város történelmi változataira utal.

Szécsény nevét 1219-ben említették először az oklevelekben, részben a Kacsics nemzetség birtokaként, részben pedig a nógrádi várszerkezethez tartozó helyként. 1274-ben a Kacsics nembeli I. Folkus fia Farkas – aki 1292-ben főispán, 1293-ban a királyné tárnokmestere volt – a Sopron vármegyei Corocuo nevű birtokáért II. Pósától csere útján megszerzett, majd később megvette Szécsénynek azt a részét is, amely a nógrádi várhoz tartozott. Ennek fia Tamás vajda, innen nevezte magát Szécsényinek.

1334-ben Károly Róbert király Szécsényt ugyanolyan kiváltságokkal ruházta fel, mint amilyeneket Buda város polgárai bírtak. Ebben az oklevélben Tamás vajda engedélyt kapott arra is, hogy a várost falakkal vegye körül, tornyokkal, bástyákkal, és védőövekkel is megerősítse.

Szécsényi László fia László 1439 után várat építtetett, amelyről 1461-ben emlékeznek meg először az oklevelek; a helységet azonban 1455-ben Guthi Országh Mihálynak és Lossonczy Albertnek zálogosította el, akik Szécsényi László halála után: 1461-ben arra, Mátyás királytól királyi adományt is nyertek.

1453-ban már a vármegye is itt tartotta közgyűléseit. A török terjeszkedésének hatására az 1546. évi országgyűlés határozata alapján a vár birtokosa és kapitánya, Losonci István, palánkkal és sáncárokkal is megerősítette Szécsényt.

Szécsényt az Ali pasa vezette török had 1552. szeptember 6-án foglalta el; a vár ezután sokáig sínylett török rabság- ban, 77amelytől Tiefenbach és Pálffy seregei szabadították fel 1593-ban.

1605-ben meghódolt Bocskai Istvánnak. 1683-ban Thököly Imre (a törökkel szövetkezve) Gyürky Pált nevezte ki várkapitánnyá, akitől és a törököktől megint Sobieski János kozákjai foglalták el. 1705-ben II. Rákóczi Ferenc e térségben, amelyet „borjúpást”-nak neveztek, országgyűlést tartott a szabad ég alatt, itt választották fejedelemmé, és kimondták Erdély unióját az anyaországgal. Heister, a császári hadak vezére 1709-ben a várostól félórányira a kurucok erejét megtörte, s vezéreiket végleg szétkergette.

A régi várból később csak egy kerek torony és egy bástyafal maradt meg. A Gross-féle várkastélyt, a régi vár helyén, a 18. században építették. 1886-ban száz esztendőre elvesztette városi rangját, nagyközség lett Nógrád vármegye szécsényi járásában. 1986-ban ismét várossá nyilvánították.

Palóc Infó hirdetés

Hatvani Hírlap hirdetés

Hatvani Hírlap hirdetés 4

Hatvani Hírlap hirdetés

Hatvani Hírlap hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Hatvani Hírlap hirdetés megrendelés

Hatvani Hírlap hirdetés

Hatvani Hírlap hirdetés terjesztés

Önkormányzati havilap, amely minden hónap harmadik hetében jut el Hatvan közigazgatási határán belül a 21.000 lakos postaládájába. A/3-as méretben 8-16 színes oldalon.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Havonta  10.000 db

Terjesztett példány:       2025. második félév –  Havonta 10.000 db

Hatvani Média és Rendezvényszervező Np. Kh. Kft. kiadó

Hatvani Hírlap hirdetés 5

 

 

 

 

Hatvani Hírlap hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap 3. hetének péntekén

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Minden hónap 2. hetének péntekén 12 óráig!

Hatvani Hírlap hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Kiskeretes színes hirdetés                                                                          1/16   67×90 mm              20000 Ft+áfa =  25.400 Ft                          Hatvani Hírlap+HTV képújság                                                                      1/8  + 1/1 oldal                 19000 Ft+áfa =  24.130 Ft/hó  

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!     

Hatvani Hírlap hirdetés

Nevét a kézenfekvő tőszámnév helyett a besenyő-török eredetű chatwan/chatmanból valószerű származtatni; jelentése „töredéknép, résznép”: a magyarországi besenyőket az ország különböző részein telepítették le, akik identitásukat és együvé tartozásukat új hazájukban a Hatvan helységnév által tartották fenn.

Az 1170-es években premontrei szerzetesek telepedtek meg a mai város területén. Az itt alapult kolostor lassan kisebb térségben jelentőssé vált, a település első írásos említése is tőlük való 1235-ből. A szerzetesek jelentős vívmánya volt a környékbeli mocsarak lecsapolása és a korszerű földművelési formák meghonosítása. A jó életkörülmények megjelenésével a 13. században egyre többen vándoroltak Hatvanra, amelynek legjelentősebb birtokosai a Hatvaniak lettek.

1335 után, a visegrádi királytalálkozót követően a település jelentősége nagyban növekedett, mivel a Buda–Krakkó kereskedelmi út itt húzódott. I. (Nagy) Lajos királynak többször szállást adó Hatvan végül 1406-ban nyerte el a mezőváros címet. Miután Mohamed budai pasa 1544-ben hadjáratot indított, Hatvan frissen (1523–1544 között) épült várát feladták, Egerbe menekültek, így az 1544-től a törököknek adózott. A várost egy szandzsák központjává tették, így egyre több lett a török a városban, és a 17. században a magyar őslakosság már kisebbségbe szorult.

A török várost komoly várrendszerrel vették körül, nyolcbástyás palánkvárt építettek a mostani Grassalkovich-kastély helyén állhatott, a várost pedig egy másik, külső cölöpfallal oltalmazták.  A tizenöt éves háborúban 1596-ban Miksa főherceg csapatai három hetes ostrom után vette be a várat. Azonban a fősereggel szemben feladták, és Esztergom felé vonultak vissza. A törökök helyreállították a védműveket. A török uralom 1686-ban ért véget, amikor a császári hadak elől a védők harc nélkül a jobban védhető Egerbe menekültek.

Hatvanba a 17 – 18. században az ország többi vidékéről leginkább jobbágyok települtek. Fő feladatuk a török időkben leromlott földek feljavítása volt. Hatvan a Rákóczi-szabadságharc idején komoly szerephez jutott, mivel II. Rákóczi Ferenc 1703-ban elrendeltette a vár megerősítését. A fölöslegessé vált védműveket valószínűleg az új földesúr romboltatta le – ő 1711-ben vásárolta meg a királytól a hatvani uradalmat.

Grassalkovich I. Antal herceg 1734-ben, kétszázezer forintért vette meg a hatvani birtokot.  Német mesterembereket telepített a városba, és a magyarokénál több kedvezményt, mentességet adott nekik. A Grassalkovichok idővel rengeteg adósságot halmoztak fel, ezért az uradalmat 1827-ben zárgondnokság alá vették. A Grassalkovich család 1841-ben Grassalkovich III. Antallal kihalt. Eladták egy bankárnak, báró Sina Györgynek. Később az ő fia, báró Sina Simon birtoka lett, majd egy belga konzorcium tulajdonába került.

Hatvan komoly fellendülése 1867-ben kezdődött, mivel ekkor építették a Pest–Hatvan–Losonc–Zólyom–Besztercebánya–Ruttka vasutat. A vasútépítés hatására Deutsch Ignác még 1867-ben, megvette a brüsszeli banktól a Grassalkovich család egykori hatvani uradalmát a teljesen leromlott állapotú kastéllyal. 1879-ben, amikor a király nemessé ütötte fiait, erről a birtokról kapták a „hatvani” előnevet.

1873-ban Hatvan nagyközséggé alakult. A dualizmus gazdasági fellendülésének hatására 1867 és 1914 között a város lakossága szinte megháromszorozódott. 1919. augusztus 3-án a bevonuló román hadsereg kivégeztetett ötven vöröskatonát. Az ellenforradalmi rendszer konszolidációja után Hatvan fejlődése lelassult, ám az életszínvonal kissé javult. 

A második világháború alatt Hatvanban gettót alakítottak ki, majd egy gyűjtőtábort is létrehoztak a cukorgyár területén. 1944. szeptember 20-án angol-amerikai bombázók porig rombolták a pályaudvart és környékét. 1944 novemberében 25.-én Vörös Hadsereg elfoglalta a várost. Az újjászervezés részeként Hatvant várossá alakították.

Hatvani Hírlap hirdetés

Zalaegerszeg hirdetés

Zalaegerszeg hirdetés 6

Zalaegerszeg hirdetés

Zalaegerszeg hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Zalaegerszeg hirdetés megrendelés

Zalaegerszeg hirdetés

Zalaegerszeg hirdetés terjesztés

A Zala-Lap kft. gondozásában jelenik meg a Zalaegerszeg c. lokálpatrióta hetilap megjelenik minden héten kedden és kerül terjesztésre, ingyenesen 55.000  lakoshoz, szigorúan postaládába. A havi négy megjelenés közül a 4. mindig csak digitálisan jelenik meg. Júliusban és augusztusban csak 2-2 alkalommal. Megjelenik A/3 méretben 8-16 színes oldalon.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Hetente  20.000 db

Terjesztett példány:       2025. második félév –  Hetente 20.000 db

Zala-Lap Kiadói Kft. kiadó

Zalaegerszeg hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden héten kedden (hónap 4. száma digitálisan)

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Előző héten pénteken 10 óráig!

Zalaegerszeg hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Kiskeretes fekete-fehér hirdetés                                                                         1/45   45×45 mm                 9000 Ft+áfa =  11.430 Ft   (10 szó)                     1/95  45×95, 94×45 mm  13000 Ft+áfa =  16.510 Ft    (20 szó)           1/16  94×65 mm               16.000 Ft+áfa = 20.320 Ft    (26 szó)    

25% színes felár!

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!     

Zalaegerszeg hirdetés

Zalaegerszeg. A település első írásos említése 1247-ből való, egy a veszprémi káptalan által kiadott oklevélben Egurscugként, 1293-ban pedig már Egerszeg néven. 1266-ban IV. Béla a veszprémi káptalannak adta a területet, így Egerszeg először egyházi birtok lett. A 14. század során Egerszeg a környék legnagyobb települése volt, a legtöbb adót fizette.

1368 és 1389 között rövid időre a király tulajdonát képezte, majd Luxemburgi Zsigmond a Kanizsaiaknak adományozta, akik azonban azt elcserélték Szepetnek községért a veszprémi püspökkel. Így Zalaegerszeg egészen 1848-ig egyházi birtok maradt. A település határainak kijelölése 1381-ben történt, ekkor a mérete mintegy kétszerese volt a környező településekének.

1421-et követően a település mezővárosi kiváltságokat kapott, egy összegben tartozott a földesúrnak adót fizetni, részleges önbíráskodása lett. Ezek a különleges jogok gyorsan gyarapították a lakosság számát, mivel a környező településekről megindult a bevándorlás. A 16. században már a legtöbb megyegyűlés itt zajlott.

1568-ban indult meg a város erődítése a török támadás visszaverése érdekében. A településen vár épült, amelyet elsősorban a környező mocsarak védtek. Az első sikertelen támadás a város ellen az 1570-es évek végén indult. Kanizsa 1600-as elestét követően megnőtt Egerszeg szerepe: a török ellen felépült sok apró zalai végvár irányítását innen szervezték. Végül 1664-ben rövid időre a vár is török kézre került. A törökök mellett a városban többször is pusztított pestisjárvány.

Zalaegerszeg mai fogalommal élve megyeszékhellyé válása a 18. századra tehető. Ez idő tájt a megyegyűlések mintegy 75%-át itt tartották. A megyeháza (ma a Zalaegerszegi Törvényszék épülete) 1730 és 1732 közötti megépítése egyértelműsítette a város közigazgatási központi jellegét. 1826. július 18-án és július 29-én óriási tűzvész volt a városban, a zsúpos és oromtetős házak szinte egy pillanat alatt leégtek. Még ebben az évben Póka Antal mérnök tervei alapján már tégla- és kőházakból építették újra a maival megegyező szerkezetű belvárost.

A szabadságharcban a város 1848. december 31-ei megszállását követően nagyobb megmozdulás nem történt. A város számára leginkább az a szerepe jutott, hogy a közgyűlések és majd a szabadságharc kitörése után a vármegyei állandó bizottmány ott székelt és onnan irányította a forradalmi ügyeket. 

Az 1870-ben hozott községi törvény alapján megszűnt a mezővárosi jogállás, és a volt mezővárosoknak választaniuk kellett a nagyközségi és a rendezett tanácsú városi szervezet között, a nagyközségi szervezetet választották. A nagyközség 15 évvel később kérelmezték a várossá alakulást, amit a miniszter azonnal jóváhagyott, és 1885. május 13-án Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá alakult. 1887-ben a településhez csatolták a kereskedelmi szempontból fontos Olát.

1890. október 19-én az Ukk–Csáktornyavasútvonal megépítése befejeződött és ezzel a város bekapcsolódott az országos vasúthálózatba. Az akkori polgármester alapította meg a Városszépítő Egyesületet, próbálta a századelő kívánalmainak megfelelően modernizálni Zalaegerszeget. 1919. október 1-jénZalaegerszegre, a Mária Magdolna-templomba Pehm (Mindszenty) József (1892–1975) kapott plébánosi kinevezést.

Az 1920-as évek során ismét kisebb fellendülés volt tapasztalható a város életében. Az akkori polgármester városi bérház és a kislakások építésével enyhítette a lakásínséget. A második világháború nem okozott jelentős károkat a városban, igaz, a vasútállomás egy bombatalálat következtében leégett. A város német megszállásának végül az 1945. március 28-án érkező Vörös Hadsereg vetett véget.

Az 1950-es években az óriási ipari beruházásoknak nagy munkaerőigénye volt, amelyet elsősorban a környékbeli falvakból elégítettek ki. Rövid idő alatt tömegessé vált a környező falvakból naponta történő ingázás, mivel a városban ekkor szinte nem lehetett lakáshoz jutni.

Zalaegerszeg hirdetés