Keresés

Tiszalöki Hírlap hirdetés

Tiszalöki Hírlap hirdetés

Tiszalöki Hírlap hirdetés

Tiszalöki Hírlap hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Tiszalöki Hírlap hirdetés megrendelés

Tiszalöki Hírlap hirdetés2

Tiszalöki Hírlap hirdetés terjesztés

A Tiszalöki Hírlap több mint 10 éve szolgálja Tiszalök 6.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta, A/4 méretben, 12-16 színes oldalon.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Havonta  2.500 db

Terjesztett példány:       2024. második félév –  Havonta  2.500 db

Tiszalök Város Önkormányzata kiadó

Tiszalöki Hírlap hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap 10.-e után

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Előző hónap végén

Tiszalöki Hírlap hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Kiskeretes színes hirdetés                                                                            1/5    50×35 mm                      2.362 Ft+áfa =    3.000 Ft                              2/5    90×35 mm                      4.331 Ft+áfa =    5.500 Ft                               2/2    90×75 mm                      8.268 Ft+áfa =  10.500 Ft                              3/1    110×35 mm                    9.843 Ft+áfa =  12.500 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk! 

Tiszalöki Hírlap hirdetés

Tiszalök város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Tiszavasvári járásban található. Tiszalök nevét 1325-ben említik először az oklevelek Loktelek néven, az 133237. évi pápai tizedlajstromban viszont már Luk alakban írták, 1450-ben pedig a leleszi országos levéltár oklevelében már Lök néven találjuk.

A településnek a 15. században (amelynek első felében Zemplén vármegyéhez tartozott) több birtokosa is volt: így 1405-ben a Dobay, 1417-ben az Ibrányi és a Jonhos, 1414-ben a Lónyai, 1429-ben a Székely, 1435-ben a Kállay1446-ban a Sztritey, 1449-ben a Várday és a ruszkai Dobó családok voltak birtokosai. 1452-ben a település birtokosa az ónodi Czudar, majd a sárvány Újfalusi, eszlári és pinczi Jonhos család. 

Egy 1469-ből származó, a Kállay család levéltárában őrzött oklevél pedig Nagy- és Kis-Lök néven írta nevét. A 18. század második és a 19. század első felében a település birtokosaként a Kállay, a Patay, az Ónody és a Vay családokat találjuk. A 20. század elején gróf Dessewffy Miklós, báró Vay Arnold, báró Vay Miklós, Korniss Ferenc és Szomjas Gusztáv volt birtokosa.

1849-ben az orosz sereg gyújtotta fel és rabolta ki a települést, 1855-ben, 1876-ban és 1888-ban pedig árvíz pusztított Tiszalökön. Az 1900-as évek elején a településhez tartozott Hajnalos, Lajostanya, Miklósműve, Képhalma, Kisfás- és Nagyfás-tanya, valamint Rázom puszta is.

1951-53 között az ÁVH internálótábort működtetett itt. A tábor rabállományát többségében a szovjetunióbeli hadifogságból visszatérő magyarországi „népi németek” (Volksdeutsch, úgynevezett svábok) adták, akik a Waffen SS-ben szolgáltak. A rabok főleg a vízerőmű építkezésén dolgoztak.

A lakosság környezetszépítő munkájának eredményeképp elnyerte a megye legszebb települése pályázatot.

1893-ban a közigazgatást átszervezték, így Tiszalök elvesztette mezővárosi rangját. Majd a városi rangot 1992. március 6-án nyerte vissza, amelyet Göncz Árpád véglegesített Tiszalökön.

A tiszalöki vízlépcső a Tisza szabályozásának során megépített első jelentős méretű műtárgy. Építésének terve már 1863-ban megfogalmazódott. A vízlépcső 1954-ben, a hajózsilip 1958-ban készült el. A kiviteli tervekkel megegyezően egyszerre készült el építészetileg mind a duzzasztómű, mind a villamos energia termelésére alkalmas vízerőmű. 

Keleti-főcsatorna a duzzasztóműből kapja a vizét. Ez a vízerőmű abban a korban az ország legnagyobb vízenergiát hasznosító turbináinak biztosított üzemeltetési körülményeket, tette lehetővé elkészülte után a duzzasztás révén rendelkezésre álló vízenergia hasznosítását villamos energia termelésére. A vízügyi létesítmények elkészültét követően csak két évvel később kezdte el Tiszalökön az első blokk az energia termelését. A vízerőművet 1959-ben helyezték üzembe.

Tiszalöki Hírlap hirdetés

Vasvári Hírmondó hirdetés

Vasvári Hírmondó hirdetés1

Vasvári Hírmondó hirdetés

Pomázi Polgár hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Vasvári Hírmondó hirdetés megrendelés

Vasvári Hírmondó hirdetés2

Vasvári Hírmondó hirdetés terjesztés

A Vasvári Hírmondó több mint 15 éve szolgálja Tiszavasvári 13.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta, A/4 méretben, 12-16 színes oldalon.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Havonta  6.000 db

Terjesztett példány:       2024. második félév –  Havonta 6.000 db

Tiszavasvári Város Önkormányzata kiadó

Vasvári Hírmondó hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap 15.-én

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Minden hónap végén 14 óráig!

Vasvári Hírmondó hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Apróhirdetés                                                                                                  Lakossági max. 25 szó                    1.181 Ft+áfa =  1.500 Ft                      Közületi max. 25 szó                        2.362 Ft+áfa =  3.000 Ft                           Kiskeretes színes hirdetés                                                                        1/35  50×35 mm                       3.543 Ft+áfa =    4.500 Ft                                2/35  90×35 mm                       5.906 Ft+áfa =    7.500 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk! 

Vasvári Hírmondó hirdetés

Tiszavasvári város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Tiszavasvári járás központja. Mai nevét 1952-ben kapta Vasvári Pálra emlékezve, de tulajdonképpen 1950-ben jött létre 

Bűdszentmihály és Tiszabűd egyesítésével. A két település már korábban, 1941 és 1946 között is egyesítve volt Bűdszentmihály néven.

Bűd a tatárjárás idején elpusztult, majd később újra települt falu a 16. század végén ismét lakatlanná vált jó félszáz évig, majd örmény kereskedők (Dogály János és Konstantin) görögkatolikus kárpát-ukrán telepesekkel telepítették be. Ez időben a Taktaközből református magyarok is jöttek ide.

Szentmihály 1440 táján született: Báthori András Bűd határában önálló települést hozott létre és bűdi jobbágyokkal népesítette be. 1550 körül jeles település volt, közel félezer ember élt itt.

17. század első harmadában az új birtokos – Lónyay család – hajdúkat telepített ide, akik a bíráskodás terén kiváltságokat kaptak. A 17. század második felében lakatlan volt, majd 1700 körül ismét hajdúk éltek itt, akik szerződéses viszonyban voltak a földesúrral, s a szabad mezővárosi jogállást 1848-ig megőrizte a település. 1771-től 1945-ig Dessewffy-birtok volt.

A két szomszédos község (ekkor már Bűdszentmihály és Tiszabűd) közigazgatási egyesítése nem volt zökkenőmentes. Először 1941-ben egyesültek Bűdszentmihály néven, de a tiszabűdiek nem akarták elfogadni önállóságuk elvesztését. 1946-ban sikerült is visszanyerni községi önállóságukat, de 1950-ben újra Bűdszentmihály néven hozták egybe a két községet.

Tiszabűd legalább a község nevében akarta jelezni egykori önállóságát. Ennek eredménye lett végül az új elnevezés 1952-től: Tiszavasvári, amelyet Vasvári Pál és a Tisza nevéből képeztek. Tiszavasvári  1986. január 1. óta város.

Nevezetességei: Vasvári Pál MúzeumDessewffy-kastély (klasszicista19. század első fele) – Kornis-kastély (Dogály-kúria) – Római katolikus templom (Szent Eleonóra-harang) – Tiszavasvári strandfürdő, mely nagyon híres, s népszerű volt a 80-90-es években a város határában található gyógyvíz forrás miatt, mely közelébe a strand épült – A településen halad át a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala – Városháza, Bán Ferenc a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar építész tervei alapján készült el 1987-1989 között.

Vasvári Hírmondó hirdetés

Szatmári Szó hirdetés

Szatmári Szó hirdetés

Szatmári Szó hirdetés

Szatmári Szó hirdetés

Szatmári Szó hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Szatmári Szó hirdetés megrendelés

Szatmári Szó hirdetés terjesztés

Ingyenes információs és hirdetési újság. A/3 méretben, 8-12 színes oldalon. Terjesztve: Mátészalka, és Fehérgyarmat települések minden lakásába, plusz Nyírmeggyes,  Kocsord Ópályi, Nyírparasznya, Nagydobos, Vásárosnamény, Szamosszeg, Szamoskér, Tunyogmatolcs, Fehérgyarmat, Győrtelek, Porcsalma, Tyukod, Ököritófülpös, Pátyod, Csenger, Csengersima, Jármi, Papos, őr, Vaja, Kántorjánosi, Hodász, Nyírcsászári, Nyírbátor, Nyírkáta, Nyírcsaholy, Fábiánháza, Tiborszállás, Nagyecsed, Mérk, Vállaj, Penyige, Mánd, Fülesd, Kölcse, Sonkád, Tiszabecs, Kömörő, Túristvándi, Szatmárcseke, Tiszakóród, Tiszacsécse, Milota, Kisar, Nagyar, Tivadar, Gulács, Jánd, Tarpa, Nábrád, Kérsemjén, Panyola, Olcsvaapáti, Olcsva, Gergelyiugornya, Zsarolyán, Jánkmajtis, Kisnamény, Gacsály, Rozsály, Tisztaberek, Túrricse, Csaholc, Vámosoroszi, Kisszekeres és Nagyszekeres települések legforgalmasabb pontjain.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Kéthetente  18.000 db

Terjesztett példány:       2024. második félév –  Kéthetente  18.000 db

Szamosi István Gyula E.V. kiadó

Szatmári Szó hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden páratlan héten pénteken!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Aktuális héten hétfőn 14 óráig!

Szatmári Szó hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Apróhirdetés:       (Max. 40 szó)

Minimum 10 szó      1969 Ft+áfa = 2500 Ft

+ további szavak         118 Ft+áfa =   150 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                       kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Szatmári Szó hirdetés

Fehérgyarmat. A város az Erdőhát központja, kilencezer lakosú kisváros az ország északkeleti szögletében. Nevének utótagja arra utal, hogy itt, a Tisza, a Szamos és a Túr meghatározta háromszögben telepedett le a honfoglaló Gyarmat törzsének egy része a X. század végén. A Garmath helységnév már egy XIV. század eleji okiratban olvasható, amiből arra következtethetünk, hogy őseink ezt a vidéket tartós szálláshelynek tekintették. A település tekintélyére utal, hogy 1387-ben újabb okiratban említik, ezúttal Germadnak nevezve, egy 1403-ból származó másikban pedig Jarmath-ként említve.

A viszonylag gyors fejlődés oka, hogy a város – a közeli Szatmár várából az ország belseje felé vezető – fontos hadi- és kereskedelmi út mellett található; 1418-tól már mezővárosi rangot viselt. Az első birtokosa a gyarmati Matucsinai nemzetség volt, de hűtlenségük miatt Zsigmond király 1436-ban elvette tőlük és a Báthoriaknak adta az egész uradalmat, amelyhez a környező falvak is tartoztak. Egy 1576-ból származó okirat szerint a város évi négy vásár tartására kapott jogot. Ez azt igazolja, hogy fejlődése töretlen maradt, és egyre inkább a környék központjává vált.

Később az erdélyi fejedelmi családok tulajdona lett a város. Báthory IstvánBethlen GáborI. és II. Rákóczi György 

erdélyi fejedelem uralkodása idején számottevő volt a város fejlődése, 1643-ban állt itt egy udvarházuk, amelyet 1688-ra kétemeletesre bővítettek, és több jelentős gazdasági épület is csatlakozott hozzá. Ekkor épült a stratégiai szerepet soha nem játszó gyarmati földvár (udvarház köré építzett földbástyák), amit I. Lipót császár romboltatott le, s melynek emlékét ma a főutca déli szakaszának neve, a Tömöttvár utca őrzi.

A rettegett betegség, a kolera Gyarmatot sem kerülte el. A legsúlyosabb veszteséget 1742-ben szenvedte el a város: 470 ember halt meg a járvány során, a lakosságnak közel egyharmada, majd 1834-ben a feketehimlő, 1836-ban ismét a kolera pusztított a környéken.

A város lakóinak jelentős része a XVIII. századra kollektív kiváltságot élvező nemes ember volt. 1850-től járási székhely lett, bíróság működött, aminek eredményeképpen megindult a polgári fejlődés útján. 1895-ben, majd 1900-ban tűzvész pusztított; a legutóbbi során még a katolikus templom és a városháza is leégett. 1898-ban megépült a Fehérgyarmatot Szatmárnémetivel összekötő vasútvonal. A település mai képe is ekkor kezdett kialakulni, s fejlődése töretlenül tartott egészen a trianoni békeszerződésig, amikor Erdéllyel és Kárpátaljával megszakadtak a kapcsolatai. 

A folyókkal gazdagon körülvett települést az évszázadok során többször is sújtotta árvíz. Ezek közül a legszámottevőbb 1899-ben pusztított a városban. Az 1920-as trianoni békekötés következtében Fehérgyarmat hatásköre jelentősen módosult a térségben. Határszéli településsé változott, és nem volt már szükség arra a transzmissziós szerepre, amelyet korábban betöltött Beregszász és Szatmárnémeti felé.

1978-ban kapott városi rangot az 1970-es árvíz során jelentős károkat szenvedett település. Ennek az árvíznek „köszönheti” az utána következő újjáépítést és a beköltözések révén bekövetkezett népességgyarapodást is.

Rendezvények: Gyarmati Vigasságok minden év augusztus 20-ához legközelebb eső szombat és vasárnap.

Szatmári Szó hirdetés

Nyíregyházi Napló hirdetés

Nyíregyházi Napló hirdetés

Nyíregyházi Napló hirdetés

Nyíregyházi Napló hirdetés

Nyíregyházi Napló hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Nyíregyházi Napló hirdetés megrendelés

Nyíregyházi Napló hirdetés1

Nyíregyházi Napló hirdetés terjesztés

Önkormányzati újság. Megjelenik minden héten pénteken, terjesztik a város közigazgatási határain belül a 116.000 lakos postaládájába,  A/3 méretben 12-16 oldalon.

 Nyomott példány:         2024. második félév  – kéthetente 56.500 db

Terjesztett példány:       2024. második félév –  kéthetente 56.000 db

Város-kép Nonprofit Kft.  kiadó

Nyíregyházi Napló hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden héten pénteken!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Adott héten szerdán 12 óra!

Nyíregyházi Napló hirdetési árak

    Árak:      

           1/50     41×47 mm                  15.748 Ft+áfa = 20.000 Ft

           1/100   41×96 mm                  31.496 Ft+áfa = 40.000 Ft

           2/50     85,8×47 mm               31.496 Ft+áfa = 40.000 Ft

           2/75     85,8×72,5 mm            47.244 Ft+áfa = 60.000 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Nyíregyházi Napló hirdetés

Nyíregyháza.  Nyíregyháza vidéke már a honfoglalás idejében lakott terület volt. Nyíregyházát 1209-ben említik először, ekkor még Nyír néven. 1236-ban már temploma is volt a településnek, innen kapta nevének második felét. A 15. század közepén körülbelül 400-an lakták. A török időkben a várost sokan elhagyták, helyükre az 1600-as évek első felében hajdúkat telepítettek be, hajdúvárosi rangot szerzett. Bocskai István 1605-ben foglalta el, halála után a várost 1620-ig Erdélyhez csatolták. 1750 táján csak 500 lakosa volt.

Rákóczi-szabadságharc után a város népessége növekedésnek indult, elsősorban azt követően, hogy 1753-ban a település felének birtokosa, gróf Károlyi Ferenc jelentős kedvezményeket ígért az ide települőknek. Az újonnan letelepedők többsége Békés vármegyéből és a Felvidékről érkező szlovák evangélikus bevándorló volt, akik megalapították első gimnáziumukat az akkori professzori iskolát, ez ma a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium. A növekedés még jobban megindult, mikor 1786-ban a város mezővárosi rangot kapott és négy vásárt tarthatott évente. Ekkor 7500 lakosával már a vármegye legnépesebb települése volt.

A város annyira jómódú lett, hogy 1803-ban a Dessewffy, majd 1824-ben a Károlyi családtól örökváltsági szerződéssel kiválthatta magát a földesúri terhek alól. 1837-ben mindezt a fejlődést tovább növelte az a különleges királyi kiváltság, mellyel privilegizált mezővárossá vált. A város egyre inkább virágzásnak indult, új városháza és kórház épült, iskolák alapultak, a közeli Sóstón fürdő és vendéglő üzemelt.

19. század második felében Nyíregyháza tovább urbanizálódott: a várost 1859-ban érte el a vasút, rengeteg új épület épült – színház, távírda, posta- és pénzügyi palota –, majd elindult a villamosközlekedés (1911) is a Nyírvidéki Kisvasút a város és Sóstó közti szakaszán. Nyíregyháza 1876-ban Szabolcs vármegye székhelye lett.

Tanácsköztársaság után Nyíregyháza tíz hónapig román megszállás alatt állt. A második világháború után több száz családot telepítettek át a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében. A város 1924-ben ünnepelte az örökváltság 100. évfordulóját, mely a város életében addigi legnagyobb jelentőségű esemény volt.

1952-ben Nyírpazonytól Sóstóhegyet1954-ben pedig Orostól Borbányát átcsatolják Nyíregyházához, majd 1978. december 31-től maga Oros is Nyíregyháza részévé vált. Ma a 120 ezres lélekszámot meghaladó megyei jogú város.

Rendezvények: Vidor Fesztivál, vagyis a Vidámság és Derű Országos Seregszemléje,  augusztus-szeptemberben + Kóstoljuk meg Magyarországot a nyíregyházi múzeumfaluban minden szeptember 3. szombatján és vasárnapján megrendezésre kerülő fesztivál + Cantemus Fesztivál, a kétévente megrendezésre kerülő fesztiválra számos országból érkeznek kórusok, hogy népszerűsítsék a kórusmuzsikát. + Helló Nyíregyháza! + Szelektív Szombat + Tirpák Fesztivál

Nyíregyházi Napló hirdetés

Szatmár-Beregi Hírszóró hirdetés

Szatmár-Beregi Hírszóró hirdetés

Szatmár-Beregi Hírszóró hirdetés

Szatmár-Beregi Hírszóró hirdetés

Szatmár-Beregi Hírszóró hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Szatmár-Beregi Hírszóró hirdetés megrendelés

Szatmár-Beregi Hírszóró hirdetés terjesztés

Ingyenes információs és hirdetési újság. A/4 méretben, 8-12 színes oldalon. Terjesztve: Mátészalka, Nagyecsed, Csenger, Nyírbátor, Vásárosnamény lakásaiban, és közel 70 település üzleteiben: Apagy, Baktalórántháza, Besenyőd, Botpalád, Csaholc, Csengersima, Csengerújfalu, Fábiánháza, Fehérgyarmat, Fülpösdaróc, Gergelyiugornya, Géberjén, Győrtelek, Hodász, Jármi, Jánd, Jánkmajtis, Kántorjánosi, Kocsord, Komlódtótfalu, Laskod, Levelek, Magy, Mérk Nagydobos, Nagyecsed, Nyírcsaholy, Nyírvasvári, Nyírbátor, Nyírcsászári, Nyírmeggyes, Nyírkáta, Nyírmada, Nyírparasznya, Nyírjákó, Nyírgyulaj, Ófehértó, Ópályi, Ököritófülpös, Őr, Papos, Pátyod, Porcsalma, Pusztadobos, Rohod, Rápolt, Rozsály, Szamosszeg, Szamoskér, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamostatárfalva, Vásárosnamény, Tiborszállás, Terem, Túrricse, Tisztaberek, Tyukod, Tunyogmatolcs, Ura, Vitka, Vállaj, Vaja, Zajta és  Zsarolya településeken.

Nyomott példány:           2024. első félév  – Kéthetente  25.000 db

Terjesztett példány:       2024. első félév –  Kéthetente  24.500 db

Pénzes László E.V. kiadó

Szatmár-Beregi Hírszóró hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden második héten csütörtökön!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Előző héten pénteken 14 óráig!

Szatmár-Beregi Hírszóró hirdetési árak

Apróhirdetés:       (Max. 40 szó)

Minimum 10 szó      2520 Ft+áfa = 3200 Ft

+ további szavak         252 Ft+áfa =   320 Ft

Kiskeretes hirdetés

35×20 mm      3500 Ft+áfa =   4.445 Ft

35×35 mm      4500 Ft+áfa =   5.715 Ft

35×95 mm      7500 Ft+áfa =   9.525 Ft

75×35 mm      9000 Ft+áfa = 11.430 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                                kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Add meg itt a címsor szövegét

Szatmár-Beregi Hírszóró hirdetés

Add meg itt a címsor szövegét