Keresés

Derecskei Hírek hirdetés

Derecskei Hírek hirdetés

Derecskei Hírek hirdetés

Derecskei Hírek hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Derecskei Hírek hirdetés megrendelés

Derecskei Hírek hirdetés terjesztés

A Derecskei Hírek több mint 10 éve szolgálja Derecske 9.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta, A/4 méretben, 16-20 színes oldalon.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Havonta  3.150 db

Terjesztett példány:       2024. második félév –  Havonta 3.100 db

Derecske Város Művelődési Központ és Könyvtár kiadó

Derecskei Hírek hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap utolsó hetében

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Minden hónap 15.-én 13 óráig!

Derecskei Hírek hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Apróhirdetés                                                                                                    Első 10 szó                                               4.016 Ft+áfa =  2.000 Ft                További szavak                                        8.268 Ft+áfa =     180 Ft                  Képek megjelentetése (logó, stb.)      1.575 Ft+áfa =  2.000 Ft                     Kiskeretes színes hirdetés                                                                                   1/16 43×30 mm                                    10.630 Ft+áfa = 13.500 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk! 

Derecskei Hírek hirdetés

A település neve az írásos emlékekben 1291. évben bukkant fel először. A régészeti leletek tanúsága szerint ez a vidék már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. Derecske ősrégi közösség, a XVI. században szabad hajdúváros volt, melynek Bocskai fejedelem kiváltságokat adott. Jelentős országos esemény helyszíne volt, mikor Fráter György, hogy ellensúlyozza Ferdinánd híveinek szervezkedését, 1543. augusztus 1-re összehívta a tiszántúli rendek részországgyűlését Derecske városában. A derecskei részországgyűlés fontos állomása volt a Keleti Magyar Királyságból meginduló önálló Erdélyi Fejedelemség kialakulásának.

Derecske kora újkori történetében új korszak kezdődött, mikor a falu részbirtokát Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1608 nyarán Nagy András hajdú főkapitánynak adományozta. Az ő néhány éves birtokossága alatt került kapcsolatba a falu a hajdúkkal. 1631 nyarán azután I. Rákóczi György fejedelem kiváltságlevéllel telepített szabolcsi hajdúkat Derecskére, mely így hajdúváros lett. A hajdúság, a bihari ún. kis hajdúvárosok története adta meg hosszú ideig Derecske múltjában a lényeges kérdéseket.

Magyarországon a 16. század végéig nagyjából megmaradt a középkori településhálózat, de a tizenöt éves háború jelentős pusztulást okozott elsősorban a hódoltságban és annak peremvidékén, kiváltképp jelentős volt a tatár pusztítás a Debrecentől délre eső bihari területeken: ezeknek szinte a középpontjában fekszik Derecske. Később Esterházy Pál az elmaradt nádori fizetés fejében kapja meg birtokul Derecskét, jogait azonban csak a Rákóczi-szabadságharc után tudja érvényesíteni, mert a kiváltságaiktól megfosztott hajdúk nem akartak belenyugodni sorsuk változásába. A törökök 1659-ben és 1693-ban feldúlták. I. Lipót a hajdúk szabadalmait megvonta tőle és a kassai királyi kamara fennhatósága alá helyezte Derecskét.

második világháború igazi megpróbáltatásai 1944 októberében érték el a községet. 1948-ban a lakosság meghaladta a 10 ezer főt. A 60-as évektől átalakult a település képe, a régi, jellegzetes, méltóságot sugárzó klasszicista tornácos, módos parasztházak eltűntek Derecske utcáiból. Az egymást gyorsan váltó építési divatok meglehetősen eklektikussá tették az 1991. január 1.-én ismét városi rangot kapott település arculatját.

rendszerváltást követően rohamos fejlődésnek indultak az egyéni vállalkozások, különösen a szolgáltatások: kereskedelem, vendéglátás és a mezőgazdaság területén. Az ipari vállalkozások közül a bútorgyártás, a famegmunkálás, valamint a fémszerkezet gyártása jelentős. A településen a családok megélhetését elsősorban a mezőgazdaságból származó bevételek biztosítják. Derecske termőhelyi adottságai révén kiválóan alkalmas az intenzív növénytermesztésre.

A település 2013-ban ismét járási székhellyé vált. A Derecske-Létavértesi Kistérség kulturális, oktatási és gazdasági központja, székhelye. Az elmúlt öt évben megerősödtek a város külkapcsolatai, határon átnyúló szerepvállalásai. Szoros együttműködést alakított ki testvérvárosaival.

A derecskei zsidó hitközséget a 19. század közepén alapították, 1850-ben már 20 család telepedett ott le. 1851-ben a megyei főrabbi kezdeményezésére felépült az első zsinagóga, 1853-ban megalakult a Chevra Kadisa, a vallási élet szempontjából fontos Szent Egylet. Az első világháborúban a hitközség nyolcvan tagja vett részt, közülük tizenketten hősi halált haltak, sokat megsebesültek, rokkanttá váltak. A háborús megpróbáltatások után a tagok száma elérte az 530 főt, akik közül 120 család fizetett hitközségi adót. Az 1944-es német megszállás és a deportálások megpecsételték a majdnem száz éves közösség sorsát: a derecskei zsidók nagy részét a nagyváradi gettóba, majd Auschwitzba hurcolták, ahonnan nagyon kevesen tértek vissza. Az életben maradottak elköltöztek, sokan Izraelbe, sokan szerte a nagyvilágba.

Derecskei Hírek hirdetés

Bihari Hírlap hirdetés

Bihari Hírlap hirdetés

Bihari Hírlap hirdetés!

Bihari Hírlap hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Bihari Hírlap hirdetés megrendelés

Bihari Hírlap hirdetés2

Bihari Hírlap hirdetés terjesztés

A Bihari Hírlap több mint 20 éve szolgálja Berettyóújfalu 14.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta postaládázva, A/4 méretben, 16-20 színes oldalon.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Havonta  6.500 db

Terjesztett példány:       2024. második félév –  Havonta 6.500 db

Berettyóújfalui Médiacentrum Kft. kiadó

Bihari Hírlap hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap első péntekén

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Előző hónap 25.-én 14 óráig!

Bihari Hírlap hirdetési Árak

Hirdetési tarifa:  

Kiskeretes színes hirdetés                                                                            1/8   90×62 mm                      11.811 Ft+áfa =     15.000 Ft                                                    

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk! 

A környék az ókor óta lakott, a késő bronzkortól kezdve találtak tömegesen leleteket a város területén, ami az Alföld első kultúráját, a Körös-kultúra népét jelzi. A vaskorban a szkítákszarmaták, majd a kelták, utána a hunok hódították meg. A honfoglalás után több kisebb település állt a területen, ahol félnomád gazdálkodás zajlott. A honfoglalók legjelentősebb emléke a herpályi kolostor és ma is álló torony!

A honfoglalás után Berettyóújfalu mai helyén és határában 14-15 falu alakult ki, Herpály központtal.

A települések első írásos említése a 13. században történik a Váradi regestrumban. Berettyószentmárton vám- és pénzszedőhely, Mátyás király 1481-ben vásártartási jogot adományoz a településnek. A falu becsült létszáma nem haladta meg a háromszáz főt. A jelentőségét növelte a 12. században épített háromhajós nyugati toronypárral felépült román stílusú kolostor. A falu és a kolostor két ízben pusztult el. Az épület sorsáról a tatárjárást követően nem maradt fenn írásos emlék, de a 19. század első felében a falak magassága még 8-12 méter volt. Mind a két tornya állt egészen addig, míg a helyi földbirtokos az életveszélyessé váló északi tornyot el nem bontatta.

Herpály siralmas krónikája 1658-ban kezdődött, amikor a törökök oldalán harcoló krími tatárok felégették a Berettyó-völgyet, de ha nem is pusztultak el teljesen ezek a települések, az 1660-as Szejdi-dúlás végképp elűzi az itt lakókat. Berettyóújfalu 1608május 23-án Báthory Gábor fejedelemtől nyer hajdúkiváltságot, de ezt a privilégiumát a század végére elveszíti. A herpályi toronyromot a helybeliek csonkatoronyként emlegetik. A déli torony 1854 óta magányosan mered az égre. Az 1970-es és 1980-as évek régészeti feltárásai során részben sikerült rekonstruálni az alapokat, ezek a toronnyal együtt ma is megtekinthetők.

19. század közepén elkezdődik a Berettyó szabályozása, jelentősen megváltozik a táj arculata: megszűnik a régi „vízi világ”, lassan visszahúzódik a mocsár, a Sárrét1858-ban átadják a Püspökladány–Nagyvárad-vasútvonalat, ez további lendületet ad a gazdaság fejlődésének. A település 19201940 és 19451950 között Bihar vármegye székhelye volt, mivel a trianoni békeszerződés alapján Nagyvárad Romániához került.

Faluváros, ahogy a helyi irodalmi élet kiemelkedő alakja, Nadányi Zoltán költő nevezi. „Ez a falu várost evett”: új megyeháza, polgári iskola, kórház, leventeház, tisztviselőtelep épült az 1920-as években. Városi rangot 1978-ban kapott. Öt középiskolája miatt igazi diákváros, területi kórháza pedig jelentős egészségügyi központ. Féltett műemléke a herpályi Csonkatorony. Az már csak kuriózum, hogy az 1817-ben újjáépített református templom orgonáján egykor Liszt Ferenc is játszott. 1970-ben hozzácsatolták a Berettyó másik oldalán lévő Berettyószentmártont, és 1978-ban városi rangot kapott.

Bihari Hírlap hirdetés

Régió Napló hirdetés

Régió Napló hirdetés 1

Régió Napló hirdetés

Régió Napló hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Régió Napló hirdetés megrendelés

Régió Napló hirdetés1

Régió Napló hirdetés

Régió Napló hirdetés 2

Régi Napló terjesztési területe

Régió Napló hirdetés terjesztés

Közéleti havilap immár 2004-től, havonta egy alkalommal. A/3 méretben, 14-16-18 színes oldalon, minden házba ingyenesen. Terjesztés 37 településen: Akasztó, Apostag, Bátya, Bócsa, Császártöltés, Csengőd, Drágszél, Dunaegyháza, Dunapataj, Dunaszentbenedek, Dunatetétlen, Dunavecse, Dusnok, Erdőtelek, Fajsz, Foktő, Géderlak, Hajós, Harta, Homokmégy, Imrehegy, Kalocsa, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös, Miske, Ordas, Páhi, Solt, Soltszentimre, Soltvadkert, Szakmár, Tabdi, Tázlár, Újsolt, Újtelek és Uszód településeken. Az oldalakon hírek, információk, kulturális programok, beszámolók, interjúk, hirdetések kapnak helyett, ezzel átfogó képet adva egymásnak, egymásról. Minden hónapban melléklettel, programajánlóval.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Havonta  41.000 db

Terjesztett példány:       2024. második félév –  Havonta 41.000 db

Stílus Magyarország Kft. kiadó

Régió Napló hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap negyedik hetében.

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Adott hónap harmadik hetének csütörtökén!

Régió Napló hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Apróhirdetés:       (Max. 50 szó)                                                                          Minimum 10 szó!                                                                                           Lakossági  2047 Ft+áfa = 2600 Ft + szavak: 173 Ft+áfa = 220 Ft/szó        Vállalkozói  3150 Ft+áfa = 4000 Ft + szavak: 260 Ft+áfa = 330 Ft/szó                                                         + 

Keretes színes hirdetés                                                                               Borító I.   52×30 mm             27.559 Ft+áfa = 35.000 Ft     

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!                                                   

Régió Napló hirdetés

Kiskőrös. Az i. sz. 1. században a a római provinciák határának biztosítására betelepített szarmatajazig nép gazdag leletanyagot hagyott maga után. A szarmata lakosság egy része még az 5. századi hun uralom idején is itt élt. Valószínűleg az Árpád-korban alakultak ki az első falvak a környéken, amelyről a 14. és 15. századi oklevelekből értesülünk. Kiskőrös helyén állt Kőrös, északra Szücs és Tabd, északnyugatra Szentimre. A középkorban ezek a kis falvak különböző nemesi családok birtokában voltak, így pl. Kiskőrös először a Derecskei család kezében.

A források először 1247-ben és 1275-ben tesznek említést Kiskőrösről, mint lakott helyről. A település neve bizonyíthatóan a vidéken őshonos kőriserdőből származó, a „Kis” előtag pedig megkülönböztető jelzőként szerepel (vö.: Nagykőrös). A középkori források és oklevelek váltakozva hol előtaggal, hol előtag nélkül említik. IV. (Kun) László 1277április 26-án kelt oklevelében például Keurus néven szerepel, Mátyás király 1469-ben Kewresnek írja, egy 1520-ban írott forrás pedig Kiskewrews alakváltozatot használja.

Pósa István 1529április 11-i levelében hírt adott a török pusztításairól, leírta többek között, hogy a török feldúlta Vadkertet, „Zenthymrét” és „Kyskerest”. A lakosság nagy részét rabszíjra fűzték, akik pedig megmaradtak, azok a környező nádasokba és erdőkbe menekültek. A török hatalmának gyengülésével az elmenekült lakosság lassan visszamerészkedett, és a régi település maradványain telepedett meg.

A török idők után visszatért felsővattai Wattay földesúri család kapta adománybirtokul Kiskőröst és környékét, mert a török ellen vitézül küzdött. 1718-ban NyitraNógrádHont vármegyékből  evangélikus        szlovákokat telepítettek be. A feszült (protestánsok miatt) helyzetet II. József türelmi rendelete oldotta fel, amely biztosította a protestánsok számára is a szabad vallásgyakorlást. 1784-ben II. József mezővárosi rangra emelte, megkapta a vásártartási jogot és a mezővárosi rangot. Ebben az évben egy városi hivatali pecsét is készült, mely később a település címerévé vált. Népessége kezdetben állattenyésztéssel, illetve a homoki adottságoknak megfelelő mezőgazdasági ágakkal foglalkozott.

Sok pereskedés után a lakosság 1842-ben váltotta meg magát az úrbéri szolgáltatások alól.  Amikor 1848 decemberében az osztrák sereg elfoglalta Pestet, Pest, Fejér és Tolna vármegyék Kiskőrösön tartottak közös megyegyűlést. Az 1880-as évek elejétől kezdetét vette az a hol fellobbanó, hol elhaló kultusz, mely Kiskőrös és Petőfi nevét elválaszthatatlanul összekapcsolta. A Magyar Írók és Művészek Társasága elhatározta, hogy megvásárolja a költő szülőházát, abból a célból, hogy ott múzeumot létesítsen. A ház ünnepélyes átadása 1880. október 16-án került sor.

filoxéra (szőlőgyökértetű) történelmi borterületeken a szőlőterületek jelentős részét elpusztította, ellenben a Duna-Tisza közti homokon nem tudott elszaporodni, s így többek között ezért került sor a század végén nagy arányú szőlőtelepítésre. Ekkor alakult ki a homoki szőlőtermesztés végleges formája (a két szintes, gyümölcsfákkal vegyes szőlőművelés), amely a felszabadulási években sem változott lényegesen. 1882. december 5-én adták át a forgalomnak a budapest–szabadkai vasútvonalat, mely Kiskőröst is bekapcsolta az ország közlekedési hálózatába. Az út Budapesttől Kiskőrösig ekkor még négy és fél óráig tartott.

Kiskőrösre 1919. augusztus 2-án vonult be egy zászlóaljnyi román gyalogság, és három hónapig megszállva tartották a községet. Kiskőrös határát 1944-október 31-én érték el a szovjet csapatok, a községben komoly ellenállás nem volt.

Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmával, 1972december 30-án lépett a magyar városok sorába, a várossá nyilvánítás oklevelét az új művelődési házban adták át, a Petőfi Szülőház és Irodalmi Múzeum szomszédságában.

Régió Napló hirdetés

Tisza Infó apróhirdetés

Tisza Infó apróhirdetés2

Tisza Infó apróhirdetés

Tisza Infó apróhirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Tisza Infó apróhirdetés megrendelés

Tisza Infó apróhirdetés1

Tisza Infó apróhirdetés terjesztés

Tisza Infó információs és hirdetési kétheti lap, megjelenik minden páros héten csütörtökön. Terjesztik: Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Tiszakécskén, Lakiteleken, Tiszaalpáron, Nyárlőrincen, Szentkirályon, Kocséron, Szolnokon, Cserkeszőlő és Tiszaug településeken. Megjelenik A/4 méretben, 4-8 színes oldalon.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Kéthetente  20.000 db

Terjesztett példány:       2024. második félév –  Kéthetente 20.000 db

Stílus Magyarország Kft. kiadó

Tisza Infó apróhirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden páros héten csütörtökön.

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Előző héten pénteken 14 óráig!

Tisza Infó apróhirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Kiskeretes színes szöveges hirdetés                                                                 10 szó keretben             6.000 Ft+áfa =    7.620 Ft                                       20 szó keretben           11.500 Ft+áfa =  14.605 Ft                                        

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!                     

Add meg itt a címsor szövegét

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.

Add meg itt a címsor szövegét

Szabadhajdú hirdetés

Szabadhajdú hirdetés 3

Szabadhajdú hirdetés

Szabadhajdú hirdetés feladás

Kérjük írja be a lenti mezőbe a Hirdetés szövegét. A Kéréshez pedig, hogy apró vagy kiskeretes hirdetést szeretne és hányszor megjelentetni. Mi elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni.  Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Szabadhajdú hirdetés megrendelés

Szabadhajdú terjesztés

A Szabadhajdú városi hetilap első száma 1991. január 17-én jelent meg. Alapító főszerkesztője Csontos János volt, míg Tarczy Péter és Varjasi Imre szerkesztőként segítették a munkát. Ezt követően 1991. októberétől Tarczy Péter látta el a főszerkesztői teendőket. Szabadhajdú kiemelten fontosnak tartja a helyi eseményeket, beszámol a város kiemelkedő ünnepségeiről, rendezvényeiről. Ezen túl a település életében fontos eseményekről hitelesen tájékoztatja a helyieket. Alapelv a civil szféra, az öntevékeny együttesek hétköznapjainak, a gazdasági élet szereplőinek bemutatása. A kultúra mellett a sportesemények is rendszeresen helyet kapnak a lap hasábjain. Hajdúböszörmény történelmi múltjának megismertetésére, az itt élők megszólaltatására, a néprajzi értékek ápolására szintén nagy hangsúlyt fektetnek a munkatársak. Az újság rendszeresen tudósít a város közbiztonsági helyzetéről. A hetilap péntekenként, 12.000 példányban jelenik meg, és minden háztartásba ingyenesen jut el. 

Szabadhajdú hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden héten pénteken

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Adott héten kedden 14 óráig! 

Szabadhajdú hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Apróhirdetés:       (Max. 30 szó)                                                                   Lakossági apróhirdetés                                                                                    10 szó                    945 Ft+áfa = 1200 Ft                                                            + további szavak    63 Ft+áfa =     80 Ft/szó                                              Köszönetnyílvánítás, megemlékezés                                                          67×75 mm                3543 Ft+áfa =  4.500 Ft                                                   67×100 mm              4567 Ft+áfa =  5.800 Ft fotóval                                     136×80 mm              5039 Ft+áfa =  6.400 Ft fotóval                                Házassági évforduló, születésnapi köszöntő                                                    136×80 mm              5906 Ft+áfa =  7.500 Ft        

Kiskeretes színes hirdetés   (3-at fizet 4-et kap!)                                            1/25  67×25 mm              3464 Ft+áfa =   4.400 Ft                                        1/50  67×50 mm               5669 Ft+áfa =  7.200 Ft                                        1/75  67×75 mm               6929 Ft+áfa =  8.800 Ft     

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!                                                           

Hajdú Infó hirdetés

Hajdú Infó hirdetés 7

Hajdú Infó hirdetés

Hajdú Infó hirdetés feladás

Kérjük írja be a lenti mezőbe a Hirdetés szövegét. A Kéréshez pedig, hogy apró vagy kiskeretes hirdetést szeretne és hányszor megjelentetni. Mi elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni.  Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Hajdú Infó hirdetés megrendelés

Hajdú Infó hirdetés 9

Hajdú Infó hirdetés

Hajdú Infó hirdetés 10

Hajdú Infó hirdetés terjesztés

A Hajdú-infó hetilap 1996 őszétől van folyamatosan jelen Hajdúböszörményben és a környező települések életében. Szándékunk kezdettől fogva a vállalkozások, gazdasági társaságok, szervezetek üzleti sikereit támogató reklámújság kiadása volt. Mindezek mellett a lakosságot is igyekszünk teljeskörűen kiszolgálni. Célkitűzésünk, hogy az információ hitelesen és időszerűen jusson el a háztartásokhoz, vállalkozásokhoz. A költségek tekintetében arra törekedtünk, hogy a legkedvezőbb kondíciókat tudjuk biztosítani, megrendelőinknek. Színes hirdetési felületet biztosító kiadványunk A/3 méretben, több mint 60.000 ember elérését teszi lehetővé minden héten. Lapunk minden pénteken ingyenesen jut el nyomtatott formában a postaládákba, weboldalunkon már csütörtök este is lapozgatható. Nyomtatott formában, melyet terjesztői hálózattal juttatunk ki a postaládákba. A kiadvány megjelenik Hajdúböszörmény minden háztartásában, valamint Balmazújváros, Pród, Hajdúnánás, Hajdúhadház, Bocskaikert, Hajdúdorog és Hajdúvid forgalmasabb helyein.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Hetente  20.000 db

Terjesztett példány:       2024. második félév –  Hetente 20.000 db

Lefkovits Attila E. V. kiadó

Hajdú Infó hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden héten pénteken

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Adott héten kedden 14 óráig!

Hajdú Infó hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Apróhirdetés:       (Max. 30 karakter/10 sor)                                                 Min. 3 sor             1496 Ft+áfa = 1900 Ft                                                          + további sorok       433 Ft+áfa =   550 Ft/sor – 1 megjelenésnél!                  Min. 3 sor              1339 Ft+áfa = 1700 Ft                                                          + további                  354 Ft+áfa =   450 Ft/sor – több megjelenésnél!

Kiskeretes színes hirdetés                                                                        45×20 mm              3622 Ft+áfa =   4.600 Ft                                            45×40 mm               6614 Ft+áfa =   8.400 Ft                                              45×60 mm               8976 Ft+áfa = 11.400 Ft                                                45×80 mm             12126 Ft+áfa = 15.400 Ft   

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!                     

Hajdú Infó hirdetés

Hajdúböszörmény neve a történeti forrásainkban először 1248-ban Nagyböszörmény bukkan fel, természetesen a hajdú előtag nélkül. Első említésénél azonban sokkal régebbi múltra tekinthet vissza, amely tényt a város neve bizonyítja elsősorban. A böszörmény ugyanis a régi magyar nyelvben közszó volt, s muszlim vallású, valószínűen bolgár-török etnikumú népelemet jelentett. Az izmaeliták vagy böszörmények tevékenységét ismerve erősen valószínűsíthető, hogy településünk már a fejedelemség korában, s majd Árpád-házi királyaink alatt fontos kereskedelmi központ lehetett. A Váradi regestrumból ismert, hogy a nyíri izmaeliták egyik faluja pontosan a mai hajdúböszörményi határ területén fekvő Salamon volt. A böszörmények a tatárjárás után tűntek el történelmünk színpadjáról, s minden bizonnyal ekkor településünk is elpusztult.

Nemsokára azonban hamarosan újra kellett élednie, mert 1325-ben már számottevő helyként bukkan elénk. Ekkor már heti vására volt. A régi böszörmény lakossága azonban egy elpusztult, vagy pedig beolvadt a többségben lévő magyar és keresztény népességbe. Böszörmény mezővárosi rangját (oppidum) Zsigmond uralkodása alatt (1410) kapta, s e kiváltságokkal végérvényesen kiemelkedett a környék jobbágyfalvainak tömegéből. A debreceni uradalom részeként került Böszörmény Zsigmond adományából Brankovics György szerb despota földesuraság alá. A Brankovics birtokok elkobzása után a Hunyadi család tulajdonába került, s a debreceni uradalom részeként a birtokigazgatásban fontos alközpont szerepét töltötte be. Minden jel szerint erre az időre a város híres településszerkezete – amelynek alapján két keresztutca képezi – már lényeges vonásaiban kialakult.

A hajdú előtagot a város a hajdúkról kapta, akik támogatták Bocskai István szabadságharcát. Bocskai nekik adományozta Kálló várost, ahol azonban nem tudtak letelepedni. 1609-ben Báthory Gábor Böszörményben telepítette le a hajdúkat, ők hozták létre a Hajdúkerületet a hat hajdúvárossal, amelynek Hajdúböszörmény lett a székhelye. Ez közigazgatási egységként 1876-ig állt fenn, ekkor alakult meg Hajdú vármegye.

Az első világháborúból sok hajdúböszörményi lakos vette ki a részét, jelentős számban vonultak be katonának, főleg a 39. és a 3. honvéd gyalogezredbe. 883 böszörményi katona áldozta az életet a hazájáért.

1919 április 26-án a román hadsereg egységei bevonultak a városba és közel egy évig állomásoztak Böszörményben. A város a második világháborúbansokat szenvedett, főleg abban az időszakban, amikor a „szövetséges” (az akkori Magyarország szempontjából valójában ellenséges) erők gépei bombázták a Csordalegelőn létesített repülőteret is.

Címere: Hajdúböszörmény, az egykori kiváltságolt Hajdúkerület központja nem szerepel Bocskai István kiváltságlevelében, amelyben az erdélyi fejedelem földdel és nemesi szabadságjogokkal ruházta fel azt a 9254 hajdúvitézt, akik a szabadságharcot (1604–1606) győzelemre vitték. Az 1605. dec. 12-én kiállított kiváltságlevelében szerepel viszont Kálló városa, amely végül nem lett hajdúváros. Böszörménybe ugyanis Bocskai hajdúvitézei a Báthory Gáborral történt egyezmény után 1609-ben telepedtek le.

A címerképe : Égszínkék alapú, tojásdad pajzson nyakát fejére tekető sárkánykígyó látható hasán vörös kereszttel. Ez a motívum Bocskai és a hajdúk szövetségére utal, a sárkánykígyót a fejedelem ugyanis saját nemzetiségi címeréből ajándékozta a hajdúvitézeknek, s végső fokon a Báthory címer motívumára vezethető vissza. A címer legrégibb, színesen megfestett ábrázolása 1793-ból való, s eredetileg a Bocskai téri református templom kazettás mennyezetét díszítette, ma pedig a templom falán található.

19. századbeli városrendezéskor alakult ki a mai főtér, ahol a várost négy sugárút szelte át. Sajátos jelleggel bír, az alföld egyik legszebb és stílusjegyeit összevetve legegységesebb főterét csodálhatjuk meg. 1782, illetve 1837-ből származó városrendezési elképzeléseket felidézve láthatjuk, döntő volt a tér egységének esztétikumának megteremtése, funkciójának kialakítása a város hagyományainak figyelembevétele. A XIX. század elejétől Baltazár János hajdúkerületi mérnök nagyvonalú elképzelései nyomán ( segítőre és partnerre talált Sillye Gábor hajdúkerülti főkapitány), egy sor változás történt a tér arculatán. Tulajdonképpen az 1910-es évekre a főtér a ma is látható látványt nyújtotta.

Hajdú Infó hirdetés

Bónusz Piac hirdetés

Bónusz Piac hirdetés, apróhirdetés!

Bónusz Piac hirdetés 11

Bónusz Piac hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát! Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Bónusz Piac hirdetés 12

Bónusz Piac terjesztés

A Bónusz Piac kéthetente jelenik meg 42000 példányban

Berettyóújfalu, Berettyószentmárton, Biharkeresztes, Bakonszeg, Komádi, településeken  postaládában terjesztve, illetve Furta, zsák, Darvas, Tépe, Nagyrábé, Körösszegapáti, Körösszakál, Mezőpeterd, Berekböszörmény, Váncsod, Magyarhomorog, Gáborján, Szentpéterszeg, Bihartorda, Derecske, Hencida és Biharnagybajom településeken boltokban lerakva vihető el.

 A/4 méretben, 8-12 színes oldalon. Ingyenes hirdetési és információs kiadvány.

Nyomott példány:           2023. második félév  – Kéthetente  42.000 db

Terjesztett példány:        2023. második félév –  Kéthetente  41.500 db

Siteri Lászlóné E.V. kiadó

Bónusz Piac hirdetés megjelenés

Megjelenés:                                           Minden hónap 2. és 4. péntekén.

Anyagleadás (fizetéssel együtt):         Aktuális héten hétfőn 14 óráig!

Bónusz Piac hirdetési árak

Apróhirdetési árak:

Lakossági apróhirdetés  (Max. 30 szó)

10 szó       906 Ft+áfa = 1150 Ft       + szavak      91 Ft+áfa =   116 Ft/szó

Üzleti Apróhirdetés:       (Max. 30 szó)

10 szó      1811 Ft+áfa = 2300 Ft     + szavak     181 Ft+áfa =   230 Ft/szó

Kiskeretes hirdetés                   (10 vagy 20 vagy 30 szónak)

1 egység              48×20 mm            4.800 Ft+áfa =   6.096 Ft

2 egység              48×43, 99×20        9.600 Ft+áfa = 12.192 Ft

3 egység              48×66 mm           14.400 Ft+áfa = 18.288 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Bestinfó hirdetés

Bestinfó hirdetés 13

BestInfó hirdetés

Bestinfó hirdetés 14

BestInfó hirdetés feladás

A hirdetés típusa


Kiemelés fajtája



Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


BestInfó hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

BestInfó hirdetés1

BestInfó hirdetés terjesztés

Hetente megjelenő információs és reklámújság (2007 óta). Megjelenik: Hajdúböszörmény, Józsa, Pród, Debrecen belvárosa, Balmazújváros, Hajdúvid településeken ingyenesen. A/4 méretben, 8-12 színes oldalon, ingyenesen. Célunk a helyi és a környékbeli vállalkozások termékeinek és szolgáltatásainak minél szélesebb körű bemutatása és ezáltal segítség nyújtás az olvasóknak a vásárlói döntések meghozatalában. Elősegítve ezzel azt, hogy elsőszámú választás legyünk a helyi lakosság és a hirdetni vágyók körében. A jelenlegi és a jövőbeni fogyasztókat nekünk kell a legjobban ismernünk és megértenünk, hirdetéseinkkel figyelmüket megragadnunk, és elérnünk azt, hogy elsősorban partnereink szolgáltatásait válasszák.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Hetente  20.000 db
Terjesztett példány:       2024. második félév –  Hetente  19.500 db

Top-Max Média Kft. kiadó

BestInfó hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden héten pénteken!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Aktuális héten hétfőn 12 óráig!

BestInfó hirdetési árak

Hirdetési tarifa:
Apróhirdetés:       (Max. 30 szó)
Árak:
         15 szóig                      1732 Ft/1 alkalom+áfa = 2200 Ft
         15 szóig                      2047 Ft/2 alkalom+áfa=  2600 Ft
         30 szóig                      3071 Ft/1 alkalom+áfa=  3900 Ft
         30 szóig                      4016 Ft/2 alkalom+áfa=  5100 Ft
         + sárgával történő kiemelés 1575 Ft/alkalom+áfa= 2000 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                 kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

BestInfó hirdetés

Az ókortól kezdve számos népcsoport (vandálokgótokszarmatákgepidákavarok) telepedett le hosszabb-rövidebb időre a mai Debrecen területén. A szarmaták által épített Csörsz árok két nyomvonala is átmegy a városon. Már a rómaiaknak volt itt katonai telepük. 1091-ben már jelentős hely volt, és 1218-ban II. Andrástól városi jogokat nyert.

Írott forrásban elsőként 1235-ben tűnik fel Debrecen neve, mégpedig a Váradi regestrumként ismert ítéletgyűjteményben, ekkor még „Debrezun” alakban (a név feltehető forrása a török (kipcsak) *Tébrésün ~ *Débrésün, jelentése: mozogjon, éljen. A három falu (Boldogasszonyfalva, Szentlászlófalva és Debreczun) egyesülésével létrejött település a tatárjárást követő évtizedekben indult gyors fejlődésnek, rövid idő alatt az ország leggazdagabb, így egyik meghatározó városává vált, elsősorban földesurának, Károly Róbert bizalmasának, Debreceni Dósának köszönhetően.

Nagy Lajos mezővárosi kiváltságokat adományozott a városnak 1361-ben, ekkortól rendelkeztek az itt élők a szabad bíró- és tanácsválasztás jogával. 1450 és 1507 között a Hunyadi-család birtoka volt. A 16. század közepén már a teljes lakosság protestáns, így nyerte el a város a „kálvinista Róma” nevet. 1538-ban megalapították a Debreceni Református Kollégiumot, amely a Debreceni Egyetem jogelődjeként az ország legrégebbi folyamatosan működő felsőoktatási intézménye.

A török pusztítás, az ország három részre szakadása sem jelentett végzetes csapást a városra nézve, sőt gazdagsága és jelentősége tovább nőtt, elsősorban a fellendülő marhakereskedelemnek köszönhetően.

Mivel nem rendelkezett várral vagy városfallal, csak a városatyák diplomáciai lavírozása menthette meg. A városnak hol a terjeszkedő törököket, hol az osztrákokat, hol Rákóczit támogatva sikerült fennmaradnia.

1693-ban I. Lipót szabad királyi várossá tette. A várost 1564–1811 között nyolcszor emésztette nagy tűz, köztük az 1802-es és az 1811-es tűzvészek voltak a legpusztítóbbak. Kétszer is meghatározó szerepet játszott Magyarország történetében. Először 1849 januárjában lett az ország fővárosa, és vált – Kossuth szavaival élve – a „magyar szabadság őrvárosává”, amikor a forradalmi kormány Pest-Budáról ide menekült. 1849. április 14-én Kossuth a Református Nagytemplomban mondta ki a Habsburg–Lotaringiai-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét.

A szabadságharc után Debrecen lassan újra virágzásnak indult. 1857-ben elérte a vasútvonal és 1884-ben az országban elsőként elindult a gőzvontatású városi közúti vasút (helyét 1911-ben a villamos vette át, mely a mai napig nagyrészt a régi gőzvasút nyomvonalán halad). A második világháború alatt Debrecen hatalmas veszteségeket szenvedett. Az 1944. augusztusi bombatámadások során az épületek fele elpusztult, további 20%-uk megrongálódott. 1944 után megkezdődik az újjáépítés, és Debrecen egy időre másodszor is az ország fővárosa lett, amikor itt ülésezett az Ideiglenes Nemzetgyűlés, és száz napig itt tevékenykedett az Ideiglenes Nemzeti Kormány is.

Napjainkban Debrecen a Tiszántúl legnagyobb városa, ezenkívül az ország egyik fontos tudományos, kulturális, kereskedelmi, vasúti, építészeti központja.

BestInfó hirdetés