Szigetvár Press hirdetés
Szigetvár Press hirdetés feladás
Szigetvár Press hirdetés ára
| Szavak száma | 0 |
| Megjelenések száma | 1 |
| Fizetendő összesen (bruttó) | 495 Ft (390 Ft + áfa) |
Szigetvár Press hirdetés terjesztés
Havonta a kistérség híreivel, hirdetéseivel 10.000 példányban megjelenő információs lap. Postaládás terjesztéssel megjelenik az alábbi településeken: Szigetvár (10.000 lakos) , Szentlőrinc, Szabadszentkirály, Bicsérd, Boda, Görcsöny, Pellérd, Kökény, Keszü, Gyód településeken. A/4 méretben 8-12 színes oldalon.
Nyomott példány: 2024. második félév – Havonta 10.000 db
Terjesztett példány: 2024. második félév – Havonta 10.000 db
GIL-Promo Bt. kiadó
Szigetvár Press hirdetés megjelenés
Megjelenés:
Kéthetente kedden.
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megelőző héten kedden 14 óráig!
Szigetvár Press hirdetési árak
Hirdetési tarifa:
Apróhirdetés: (Max. 30 szó)
10 szó = 787 Ft+áfa = 1000 Ft
15 szó = 1181 Ft+áfa = 1500 Ft
20 szó = 1575 Ft+áfa = 2000 Ft
30 szó = 2362 Ft+áfa = 3000 Ft
Kiemeléssel: (szövegkiemelés, vagy keret, vagy színes háttér!)
10 szó = 1181 Ft+áfa = 1500 Ft
15 szó = 1772 Ft+áfa = 2250 Ft
20 szó = 2362 Ft+áfa = 3000 Ft
30 szó = 3543 Ft+áfa = 4500 Ft
+ Telefonszám = ingyenes!
Akció: 2 fizető = 3. Grátisz
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Szigetvár Press hirdetés
A terület kelta, római, majd avar uralom után került a honfoglaló magyarok kezére.
Földesúri birtokként Zygeth névalakban 1391-ben bukkan fel először a forrásokban, első védett épületét az Almás-patak mocsaras árteréből kiemelkedő szigetszerű földsávon építették meg. Az uradalmi központ szerepét betöltő vár legelső, régészetileg is igazolható építményének, az ún. kerek toronynak, a későbbi, 16. századi vár belső magjának a 15. század első felében történt kialakítása a birtokos szigeti Antimus Osvát (Osvald) nevéhez köthető(déli kapuátjáróban elhelyezett, 1939-ben készült márványtábla szövege is megemlékezik). A háromemeletes lakótoronyból és későbbi bővítményeiből álló korai erőd, mint 1449-ben, az Almás-patak másik szigetén már korábban létrejött, földsánccal övezett település mint oppidum (mezőváros) 1463-ban jelenik meg elsőként írásos formában.
A vár és a város 1473-ban vétel útján az enyingi Török család birtokába került. E család legnevezetesebb tagja, Török Bálint végeztette el a vár és a település igazi erődítménnyé történő kiépítését az 1530-as években. A Kerecsényi László által 1554-ben visszavert török támadást követően az erőd első, igazán komoly ostromára 1556 nyarán került sor. Az ekkor a védelemért felelős kapitánynak, Horváth Stancsics Márknak rendkívüli erőfeszítések árán ugyan, de még sikerült a várat megtartania. Az ostrom után újjá építették, aminek eredményeként az 1550-es évek végére hazánk legmodernebb és legerősebb végvárává vált.
1561-ben Zrínyi Miklós lett a várkapitány. Rá hárult a Buda és Nándorfehérvár közti hadi és kereskedelmi út biztonságát veszélyeztető, még császári kézen lévő, utolsó fontos délvidéki végvár megtartásának feladata. I. Szulejmán szultán ötvenezres reguláris erőkből álló sereggel vette ostrom alá Szigetvár várát, amelyet Zrínyi mintegy 2500 katonával védett, 34 napig ellenállva a török túlerőnek. 1566. szeptember 7-én elesett.
Szigetvár a hódoltság idején kiemelt katonai-igazgatási szerepet töltött be. Előbb a Budai, majd a Kanizsai vilajet alá rendelt szandzsák központja volt, rövid ideig azonban, 1594–1596 között maga is beglerbégi (Szigetvári vilajet) székhely lett.
A Buda 1686. évi felszabadítását követő hadjáratok eredményeként a Dunántúl déli része szinte teljes egészében újra a császáriak uralma alá került, utolsóként Szigetvár kiéheztetéssel 1689 februárjában harc nélkül adják át a várat és a várost
A 17. század végén hozzáláttak a vár védműveinek kijavításához és megerősítéséhez, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Huyn kapitány a kurucok által két ízben is megtámadott Szigetvárt tartani tudta. A vár hadászati funkciója az 1780-as évekre azonban egyre jelentékte- lenebbé vált, ezért 1769-ben Tolnai Festetics Lajosnak eladták a várat. A tavat lecsapolták, ezután már csak a földesúri birtokok gazdasági központjául szolgált. A II. világháború után államosított vár turisztikai célú hasznosítása az 1950-es évek második felében kezdődött el.
Az első nagyobb üzem, a Fehér-féle gőzmalom 1881-ben kezdte meg a működését, néhány évvel később, 1884-ben pedig a jelentős múlttal rendelkező helyi cipőipar első üzemében, a Szigetvári Cipőgyárban indult meg a termelés. Az ugyancsak hagyományosnak számító konzervgyártás 1937-ben kezdődött. Várossá nyilvánítása volt 1966-ban volt a várvédés 400. évfordulóján. 2011-ben került sor, a „Civitas Invicta” – a Leghősiesebb Város cím Szigetvárnak való adományozására.
