Keresés

Sarkad Város hirdetés

Sarkad Város hirdetés

Sarkad Város hirdetés

Sarkad Város hirdetés

Sarkad Város hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna egjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Sarkad Város hirdetés megrendelés

Sarkad Város hirdetés2

Sarkad Város hirdetés megjelenés

A Sarkad Város Újság több mint 20 éve szolgálja Sarkad 10.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt nagyon sok partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk hetente, A/4 méretben, 8-12 fekete-fehér oldalon, terjesztik Sarkad közigazgatási határán belül.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Hetente 4.200 db

Terjesztett példány:       2024. második félév –  Hetente  4.200 db

Sarkad Város Önkormányzat Képviselő-testülete  kiadó

Sarkad Város hirdetés terjesztés

Megjelenés:                                          Minden héten szombaton

Anyagleadás (fizetéssel együtt):       Adott héten kedden 12 óráig!

Sarkad Város hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Apróhirdetés:      

Első sor (30 karakter)                                           709 Ft+áfa = 900 Ft

További sorok (9×30 karakter)                            394 Ft+áfa = 500 Ft                       

Kiskeretes fekete-fehér hirdetés

1/50  48×55 mm                                   4.016 Ft+áfa =  5.100 Ft   (20 szó)

2/50  85×55 mm                                   7.008 Ft+áfa =  8.900 Ft   (40 szó)

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Nevét fekvése után kapta, mivel az 1950-es megyerendezésig Bihar vármegyéhez tartozott, s annak délnyugati sarkán feküdt. A Trianon előtt a Nagyszalontai járás része volt.

A terület már a honfoglalás előtt is lakott volt. A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Valószínű, hogy a letelepülő magyarok közül a Nyék és a Jenő törzsbeliek vették birtokba a környéket (erre utal a környékbeli puszták neve: Nyék-puszta, Jenő-puszta). Sarkad egykor mocsarakkal és nagy vizekkel volt körülvéve, ami jól védhetővé tette az ide épült egykori földvárat, majd várat, ami a hagyomány szerint összeköttetésben állt a gyulai és peckes-dombi várral. Ma a Művelődési központ áll a helyén.

Sarkad első írásos említése egy apátsági levélben, 1108-ból való. 1332-ben a pápai tizedjegyzékben is szerepel. A település első ismert birtokosának, Sarkadi Farkasnak a nevét csak a mohácsi vész utánról ismerjük, aki ekkor már a sarkadi várkastély uraként volt említve. 1453-ban a székudvari Keczer család volt a birtokosa. 1562-ben a Cséffy és Vizessy családok királyi adománnyal kaptak itt részbirtokot. Ugyancsak a 16. században a Sarkadyak, utánuk sövényházi Móricz Márton, a Leel-Össyek, és a Rhédeyek.

1571 táján a törökök foglalták el, azonban bedegi Nyáry Pál váradi kapitány 1599-ben visszaszerezte. 1600-ban ismét török kézre került, de a magyarok újra visszafoglalták. II. Rákóczi György a török közeledtének hírére a községet és a várat elpusztította. Lakosai később azonban újból visszatelepedtek, és Sarkad újra felépült. A sarkadiak javait II. Rákóczi György fejedelem új adományokkal, több puszta és telek adományozásával gyarapította.

Ferdinándúj kiváltságokat és szabadalmakat adott Sarkadnak. 1707-ben a Rákóczi-szabadságharcalatt ismét hallatott magáról a település. Ekkor a császáriak ostromolták a várat, de eredménytelenül. 1711-ben azonban Löwenburgnak kapitulált, s ettől kezdve a kincstáré lett.

Itt alakult meg az első termelőszövetkezet (TSZ) és az első kistérség is Magyarországon.

Gyulától északkeletre körülbelül 14 kilométerre, természetföldrajzi szempontból a Körös menti sík délkeleti peremén, a Fekete-Körös jobb partján, a Kis-Sárrét szomszédságában terül el.

Közigazgatási területei észak-déli irányban aránylag hosszan elnyúlnak, így bár a város északi szomszédja Sarkadkeresztúr, északi irányból határos még Okánnyal is.

Sarkad Város hirdetés

Gyomaendrődi Hírmondó hirdetés

Gyomaendrődi Hírmondó hirdetés

Gyomaendrődi Hírmondó hirdetés!

Gyomaendrődi Hírmondó hirdetés

Gyomaendrődi Hírmondó hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna egjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Gyomaendrődi Hírmondó hirdetés megrendelés

Gyomaendrődi Hírmondó hirdetés2

Gyomaendrődi Hírmondó hirdetés terjesztés

A Gyomaendrődi Hírmondó több mint 50 éve szolgálja Gyomaendrőd  12.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk kéthetente, A/4 méretben, 12-16 színes oldalon.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Havonta 8.000 db

Terjesztett példány:       2024. második félév –  Havonta  8.000 db

Határ Győző Városi Könyvtár  kiadó

Gyomaendrődi Hírmondó hirdetés megjelenés

Megjelenés:                                          Minden hónap 3. péntekén                                                                                  november kivételével!         

Anyagleadás (fizetéssel együtt):       3 héttel megjelenés előtt!

Gyomaendrődi Hírmondó hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Kiskeretes színes hirdetés

1/32  45×35 mm                                 4.000 Ft+áfa = 5.080 Ft   (20 szó)

1/16  60×45 vagy 45×60 mm           6.0000 Ft+áfa = 7.620 Ft   (40 szó)

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Gyomaendrődi Hírmondó hirdetés

A város neve Gyoma és Endrőd településrészek neveinek összevonásából keletkezett. Gyoma a régi magyaroktól használt személynév volt. A Szinnyei Merse család ősét pl. Gyomának hívták. Gyoma község tehát első Gyoma nevű tulajdonosától vagy lakosától vette nevét. Endrődöt Endre nevű tulajdonosáról vagy lakosáról nevezték el.

Gyoma nevét 1332-ben említették először az oklevelek Gama néven, midőn papja, Pál, 5 garast fizetett a pápának. Temploma minden szent tiszteletére volt avatva. 1338-ban Gyuma-nak írták nevét, ekkor Gyomai Bethlen fiainak, az iktári Bethlen-ek őseinek birtoka volt. Egy ekkor kelt oklevélben Tamás erdélyi vajda utasította őket, hogy ne zavarják a szomszédos Ege helységbe települőket. (Ege ma puszta Gyomától délkeletre.)

Az 1557-58. évi defter (adólajstrom) szerint 25 ház volt benne. 1564-ben vagy leégett Endrőd vagy csak elmenekültek a lakosai. 1705 körül a rácok egészen elpusztították, lakói elszéledtek és csak 1719-ben szállingóztak vissza. Népessége 1719-ben legfeljebb 150 fő, ami viszont gyorsan gyarapodott. Az 1739-es pestisben 485 ember halt meg. 1830-ban mezőváros lett. 1840-től kezdve az egyik megyei esküdt itt lakott, 1877-ben pedig szolgabírói székhely lett. 1890-ben népessége 10.867 fő volt. Lakói ekkoriban leginkább földművelők voltak, akik sok jó gabonát, gyümölcsöt termeltek és állattenyésztéssel foglalkoztak.

Endrőd a legrégibb megyei községek közé tartozik. 1425-ben fordul elő először a neve, de már akkor jelentős község lehetett. Lakosai ezelőtt mind nemesi kiváltsággal bírtak.  1557—8 defterből (adólajstrom) szerint 25 ház volt benne. 1598-ban lakatlanná vált, majd 1685-ben újra elpusztult. 1703-ban a rácok dúlták fel és csak 1718-ban kezdett újjáépülni. 1732-ben 251 ember lakott Endrődön; 1764-ben már 1222-re emelkedett a lakosok száma. 1773-ban 191 telkes jobbágy, 74 házas zsellér, 90 házatlan zsellér, 15 iparos és egy kereskedő család, vagyis mintegy 1855 ember lakott itt 266 házban.

Endrőd 1891-ben csinos nagyközség volt Békés vármegye gyomai járásában, 1807 házzal és 10 898 magyar lakossal, 2 gőzmalommal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Az endrődi sortűz az 1935-ös országgyűlési választási kampány során 1935március 20-án a Békés vármegyei Endrődön bekövetkezett tragikus esemény, amelynek nyolc halálos áldozata volt. Az endrődi sortűz fogalommá vált a későbbiekben: a Gömbös Gyula nevéhez kapcsolt erőszakos, terrorisztikus módszerek szinonimájává lett. Nevezik a „választási gyűlés véres szétverésének”, a kormányterror megnyilvánulásának, az endrődi kisgazdagyűlés sortüzes feloszlatásának.

A település 1982-ben jött létre Gyoma és Endrőd települések egyesülésével. A városi rangot 1989-ben kapta meg.

Gyomaendrődi Hírmondó hirdetés

Békési Újság hirdetés

Békési Újság hirdetés 1

Békési Újság hirdetés

Békési Újság hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Békési Újság hirdetés megrendelés

Békési Újság hirdetés

Békési Újság hirdetés

Békési Újság hirdetés terjesztés

A Békési Újságot kiadó közhasznú Családért Alapítványt 1996-ban két békési magánszemély hívta életre. Fő profilja 2004 júniusa óta a Békési Újság Megjelentetése és terjesztése Békés, Kamut, Murony, Tarhos és Bélmegyer településeken. Így öt település mintegy 24 ezer lakosához jut el. Az alapítvány azért vette át a már 1994 óta magánkezdeményezésre létező újság kiadását, mert úgy vélte, olyan sajtótermékre van szükség Békés városában, amely hitelesen és átfogóan tudósít a városban történt politikai-közéleti és társadalmi, illetve egyházi eseményekről, valamint a helyi civil szféra és sportélet történéseiről.

A Békési Újság az olvasóknak ingyenes. Nem csak hiteles és sokoldalú tájékoztatásra van ugyanis szükség ugyanis, hanem arra is, hogy mindezt olyanok is elérjék, akik esetleg már hosszabb ideje nem jutnak semmiféle helyi sajtótermékhez, mert nem tudják megvenni, előfizetni. Az alapítvány így tudja – nevéhez híven – betölteni szerepét.

Lapunk nyolc színes oldalon, kéthetente jelenik megAz újságírói etika szabályait teljes körűen betartjuk.

A Békési Újságban hirdetések is szerepelnek, amelynek elsődleges célja, hogy jutányos áron bemutatkozási lehetőséget biztosítsanak a városban tevékenykedő vállalkozóknak és cégeknek. A lakosság számára ingyenes apróhirdetési lehetőséggel kedveskedünk.

Az eddigi olvasói vélemények alapján elmondható, hogy a város lakói elfogadták és megszerették a lapot, amelyet hiteles hírforrásként tartanak számon. A Családért Alapítvány vezetőinek és az újság munkatársainak célja, hogy az öt éve elkezdett munkát a lehető legjobb minőségben folytassák.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Kéthetente 8.800 db

Terjesztett példány:       2024. második félév  –  Kéthetente 8.800 db

Családért Alapítvány 

Békési Újság hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap első és harmadik keddjén

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Előző héten szerdán 13 óráig!

Békési Újság hirdetési árak

Keretes:                        színes                                   fekete-fehér

1/40   44,1×44,1 mm  3150 Ft+áfa =   4000 Ft       2520 Ft+áfa =  3200 Ft

1/20   44,1×100 mm   5906 Ft+áfa =   7500 Ft       4724 Ft+áfa =  6000 Ft

           92,3×44,1 mm   5906 Ft+áfa =   7500 Ft      4724 Ft+áfa =  6000 Ft

1/10   44,1×125 mm    8661 Ft+áfa = 11000 Ft      6693 Ft+áfa =  8500 Ft

1/5     44,1×150 mm  12205 Ft+áfa = 15500 Ft     9055 Ft+áfa = 11500 Ft

          92,3×100 mm   12205 Ft+áfa = 15500 Ft     9055 Ft+áfa = 11500 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Békési Újság hirdetés

Az i. sz. első évezredben állattenyésztő lovas nomádok követték egymást területén (szkítákgepidákavarokjazigokvandálokgótokhunok). Békés város nevének eredete a honfoglalás korába nyúlik vissza, ekkor a területet szétszórt avar és bolgár telepesek népesítették be, akik felett a balkáni Bolgár Birodalom ispánjai (első ispánja Békés volt) gyakoroltak fennhatóságot. A magyarok Árpád vezetése alatt győzték le őket, majd Ond törzsének Barsa és Csolt (vagy Vatha) nemzetsége szállta meg a vidéket.

A település, mint megyeszékhely szépen fejlődött, virágzott. Okleveles említése 1220-ban fordul elő, ahol „Bekues” néven írnak róla. Az 1241-es tatárjárásnál a lakosság elmenekült, Békés elnéptelenedett. A tatár pusztítást követően lakói 1295-ben tértek vissza, régiós központi szerepének elvesztette, mivel várát nem állították helyre.    Mint város csak 1405-ben fordul először elő.  Luxemburgi Zsigmond király Maróthy János macsói bánnak adományozta, 1404-ben vásárjogot kapott. A gyulai várat is Maróthy János építtette 1403-1405 között, amely egyúttal az uradalom központja lett; Békés ezzel elvesztette addigi centrális szerepét, a gyulai uradalom fennhatósága alá került.

A Maróthyak kihaltával Békés is a királyra, 1482-ben pedig jogilag annak fiára, Corvin Jánosra szállt. Békésen a 16. században 2 malom volt. Halastó három volt. 1563-ban a várost 515 család alkotta. A családok némelyikéről nevezték el Békés egy-egy pontját.

15 éves háború (1591–1606) megrendítette a török uralmat, így Gyula parancsnoka, hogy minden erejét Gyula védelmére koncentrálhassa, 1595 októberében felégettette a békési palánkot, melynek során szinte elnéptelenedett a település. Békés számára újra nehéz idők következtek, hiszen hol a török, hol a Gyulát több éven át fenyegető császári hadak rabolták ki.  Rákóczi 1703. november 28-án a lakosságot a könnyebb védhetőség érdekében Karcagra költözteti, egészen 1707-ig, majd innen Sarkadra telepíti őket. Otthonaikba csak 1711-ben a szatmári békét követően költözhettek vissza, innentől számítjuk a mai város alapítását.

A földbirtokos, hogy a termelőmunkát beindíthassa, telepítésbe fogott. Az első telepesek az Alföld északi vármegyéiből (Nyírség és Bihar) jöttek, és a sok szabad földnek, valamint a nagy természetes népszaporulatnak köszönhetően a falu lakossága növekedésnek indult, 1730-ban megszerezték a vásártartás jogát. A magyar lakosság mellett csak kis számban, leginkább házasodás révén kerültek ide más nemzetiségűek. 1739-ben a pestis Békés akkori lakosságának mintegy felét elragadta.

Az 1848-as forradalmat követően a település rendezett tanácsú város lett, de a vasút a várost nem érintette. Ez odáig vezetett, hogy 1872-ben Békés elvesztette városi rangját, nagyközséggé vált. A XX. század elején megindult a polgárosodás, ennek a fejlődésnek az első világháború vetett véget. A világháború vége felé a román megszállás nehézségeit kellett elviselnie. 1939-ben az ország legnagyobb    községe volt. A második világháború után 1969-ben a nagyközségi címet, majd 1973. április 15-én a városi címet is visszakapta.

Békési Újság hirdetés

Szarvas és Vidéke hirdetés

Szarvas és Vidéke hirdetés 4

Szarvas és Vidéke hirdetés

Szarvas és Vidéke hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Szarvas és Vidéke hirdetés megrendelés

Szarvas és Vidéke hirdetés

Szarvas és Vidéke hirdetés terjesztés

A Szarvas Város Önkormányzata kiadásában készülő közéleti és információs hetilap. Terjesztése Szarvas közigazgatási határán belül minden postaládába a 15.000 fős lakosságnak. A/4 méretben 12-16 fekete-fehér oldalon.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Hetente  6.000 db

Terjesztett példány:       2024. második félév –  Hetente 6.000 db

Szarvas Város Önkormányzata kiadó

Szarvas és Vidéke hirdetés 6

 

  

Szarvas és Vidéke hirdetés megjelenés

 Megjelenés:

Minden héten pénteken

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Adott héten kedden 14 óráig!

Szarvas és Vidéke hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Apróhirdetés:       (Max. 30 szó)

Sima apróhirdetés  30 szó 2205 Ft+áfa = 2800 Ft                                                          

Kiskeretes fekete-fehér hirdetés                                   

1/8            43×50 mm                        5984 Ft+áfa =   7.600 Ft 

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!                      

Szarvas és Vidéke hirdetés

Szarvas. Anonymus krónikája a települést „Szarvashalom” néven megemlíti (Csepelről Biharra vezető nagy országút e Szarvashalomnál ment át a Körösön). Jóval később e szarvas-halom mellett egy kis község keletkezett. A régi Szarvas keletkezésének idejét a 13. század utolsó évtizedeire valószínűsítik, amikor már állandósulni kezdett a település. A hajdani Árpád kori falu létét számos 1284-85 közötti időből származó feljegyzés tanúsítja, többek között Kun László királyunk több rendeletét is „Szarvashalomról” keltezte.

1461-ben az Ábránfyak tulajdonolták, amikor már Szarvasnak írják, de 1469-ben újra Szarvashalomnak. Magának a községnek nagyon csekély határa volt, s így nem valami sokat ért, de jövedelmezővé tette réve a Körösön, mely már 1469-ben létezett.

Valószínűleg Gyula eleste (1566) után került török kézre. A török hódoltság idején Cserkesz Omer, későbbi gyulai szandzsákbég, 1589 előtt hatalmas palánkvárat építtetett. 1595-ben a keresztények elfoglalták és szétrombolták, 1646 után a törökök újra felépítették, s védelme alatt a Körösön egy hidat is készítettek. 1685 vagy ’86-ban a keresztények újra elfoglalták, de a vár és a település elpusztult, a környék teljesen kihalt.

A város újkori történelme 1722-től számítható, mikor a környék új földesura báró Harruckern János György a felvidéki vármegyékből főként szlovák jobbágycsaládokkal újra benépesítette. Az újjászületett település 1723-ban már mezőváros, azonban komolyabb fejlődés csak a XVIII.század végén indulhatott meg, Harruckern pedig annyira megszerette az új községet, hogy mindjárt 1723-ban vásárjogot szerzett számára, s így Szarvas a mezővárosok sorába lépett.

A 18.-19. század fordulóján végbement jelentős fejlődés a város újkori történetét leginkább meghatározó nagyságának Tessedik Sámuelnek a nevéhez fűződik. A nagy tudású lelkész felvirágoztatta a fiatal mezővárost, hiszen itt Szarvason alapította meg Európa első gazdasági (akkorin evén szorgalmatossági) iskoláját. Kidolgozta többek között a szikesek megjavításának módszerét, megismertette a város lakóival a kor legkorszerűbb földművelési technikáit. Nagyszabású építkezéseivel, továbbá városrendezési munkáival jelentősen átformálta a meglehetősen rendezetlen korabeli városképet, szabályos sakktábla-alaprajzú utcahálózatot alakított ki.

A város fejlődésének újabb fontos állomása a gimnázium Szarvasra települése 1834-ben. Szarvas életében a XIX. században kiemelkedően fontos szerepet töltött be a gróf Bolza család. Kastélyokat varázsoltak a Körös partjára, felépítették -a ma már kuriózumnak számító- szárazmalmot, létre hozták az Anna-ligetet, majd a Bolza Józsefről elnevezett Pepi-kertet, mai nevén a Szarvasi Arborétumot, ami manapság is Szarvas legcsodálatosabb és legismertebb látványossága.

Réthy Lipót 1847-ben Szarvason hozta létre Békés megye első nyomdáját. Az1848-as szabadságharc idején rendezett tanácsú Szarvas város (a szomszédos községek önállósulása miatt) 1872-ben elveszítette városi címét, véglegesen csupán1967 óta város ismét. A város mindvégig mezőgazdasági jellegű volt, XX.sz.-i fejlődését is ez határozta meg. A vasútépítés során 1880-1893 között csak szárnyvonalat kapott.

1919.04.-1920.03 között tartott a román megszállás. A II. világháború után az oktatás és a kutatómunka vált a város életének a legfontosabb tényezőjévé. Manapság is Szarvas Békés megye egyik legjelentősebb felsőoktatási és tudományos központja.

Szarvas és Vidéke hirdetés

Gyulai Hírlap hirdetés

Gyulai Hírlap hirdetés

Gyulai Hírlap hirdetés

Gyulai Hírlap hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Gyulai Hírlap hirdetés megrendelés

Gyulai Hírlap hirdetés2

Gyulai Hírlap hirdetés terjesztés

Önkormányzat támogatásával készülő közéleti és információs hetilap. Terjesztése Gyula közigazgatási határán belül minden megrendelőnek, és a környező településeken élő 28.000 lakosnak, B/4 méretben 16-24 színes oldalon.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Hetente  8.000 db

Terjesztett példány:       2024. második félév –  Hetente 8.000 db

Gyulai Hírlap Nonprofit Kft. kiadó

Gyulai Hírlap hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden héten pénteken

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Adott héten hétfőn 13 óráig!

Gyulai Hírlap hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Apróhirdetés:       (Max. 15 szó)

Apróhirdetés keretben                         1000 Ft+áfa =   1.270 Ft Ft/szó     

Kiskeretes színes hirdetés                                   

1/50                                                       6063 Ft+áfa =   7.700 Ft                    2/50                                                     11024 Ft+áfa = 14.000 Ft     

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Gyulai Hírlap hirdetés

A történészek úgy vélik, hogy egy hatalmában megerősödött (várnagy), egy Gyula nevű személy lehetett, akiről a települést elnevezték. A népvándorlás idején, Kr. u. 500 körül a szkítákkal rokon szarmaták érkeztek a majdani Gyula területére. Több száz évig tartó ittlétüket a népvándorlás olyan különböző germán népei váltották fel ( vandálokgepidák). A germán népek után az avarok voltak a következő letelepedők, s ittlétük egészen a honfoglalásig tartott.

Gyula város első okleveles említése egy 1332. évi pápai tizedjegyzék volt ( gyulai plébániatemplom Péter nevű papja a maga jövedelmei alapján pápai tized (decima) gyanánt 20 garast tartozik fizetni). Valószínűleg Károly Róbert szervezte meg a gyulai uradalmat. A megyeszékhely ekkor Békés városa volt. A gyulai uradalom 1387-ben került magánkézre ( Zsigmond király el adományozta), 1418-ban már hetvennyolc birtokrész tartozott hozzá, Gyulától egészen Kunágotáig.

Gyula várossá fejlődése az Anjouk idejében indult el. Károly Róbert több kiváltságot adott a városnak: bíró és elöljáró választási jogát, vásártartási jogot valamint vámmentességet adott a polgároknak. Ekkor 1484-ben kelt rendeletével Gyulát véglegesen a megye székhelyévé tette, kizárva a nemesség külön szervezkedésének lehetőségét.

1514 májusában Dózsa seregei álltak Gyula alatt. 1526-ban a mohácsi csatavesztés után bekövetkezett kettős királyválasztást pártharc követte, mely a környék pusztulását vonta maga után. Az 1552-t követően három vár/fővár emelkedett ki az oszmán-török elleni küzdelmekben: Szigetvár, Eger és Gyula várai voltak. I. Ferdinánd magyar király 1560-kezdték el a vár erődítésének kivitelezését, amely nem fejeződött be. 1566-ban bekövetkezett az ostrom, amely 63 napig tartott. Egyetlen más magyarországi vár sem tudta ilyen hosszú időre lekötni az ostromló török sereget (15 szörös túlerő).

A vidéket a temesvári vilajethez csatolták, s létrehozták a gyulai szandzsákot. A városnak ekkor volt tizenegy fürdője és 200 boltja. Gyula török őrsége 1695. január 18-án távozott a várból, ezzel 129 év múltán ismét keresztény kézbe, a Habsburg Birodalom fennhatósága alá került a város. A tartós visszatelepülés a kuruc szabadságharc leverése után vált lehetővé, ezért 1714-től számítjuk Gyula török utáni történetét.

1714-ben az első települők magyar családvoltak. 1723-tól a földesúr több hullámban német lakosokat telepített a városba a Rajna vidékéről, és vásártartási jogot szerzett a városnak. Kijelölték a település főutcáját, amely a mai Jókai utca helyén volt található. Az 1738. évi pestisben 1308 lélek lelte halálát. Az 1790-es években elkészült az első kövezett út – ez volt a vármegye első ilyen útja.

1782–1882 között, száz év alatt hét tűzvész volt a városban, az 1801. évi pedig minden azt megelőzőt felülmúlt. A feladat a város újjáépítése lett. 1841-ben pesti mintára Gyulán is megalakult a Kaszinó, a politikai élet nyüzsgő fóruma, a 19. század közepén már tizenhét céh működött a városban. Az 1849 februárjában kórházat rendeztek be a városban, egyet a honvédeknek, egyet a hadifoglyoknak. Az aradi tizenhárom vértanú közül a hagyomány szerint kilenc volt Gyulán, akiket Augusztus 21-én lefegyvereztek, és átadtak az osztrákoknak. 1857-ben sikerült a német-gyulaiakkal az egyezséget megkötni, s június 15-én aláírták a két város egyesítésének jegyzőkönyvét, amivel Németgyula különállása 123 év után megszűnt.

A kiegyezés után az új közlekedési csomópont Békéscsaba lett, s ez meghatározta Gyula további fejlődését is. 1872-ben a céhek megszűntek, és a gyáripar korának jelei kezdtek megmutatkozni, egymás után alakultak a szövetkezeti, részvénytársasági vagy magánvállalkozások. 1920. június 4-i trianoni békeszerződés után az iparban gazdasági hanyatlás következett be.

Gyulai Hírlap hirdetés

Orosházi Élet hirdetés

Orosházi Élet hirdetés

Orosházi Élet hirdetés

Orosházi Élet hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Orosházi Élet hirdetés megrendelés

Orosházi Élet hirdetés1

Orosházi Élet hirdetés terjesztés

Önkormányzat ingyenes közéleti és információs hetilapja. Terjesztése Orosháza közigazgatási határán belül minden lakásba, és a környező településeken A/3 méretben 8-16 színes oldalon.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Hetente  15.000 db

Terjesztett példány:       2024. második félév –  Hetente 15.000 db

Oroscafé Kft. kiadó

Orosházi Élet hirdetés 7

 

 

Orosházi Élet hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden héten péntekén

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Adott héten kedden 12 óráig!

Orosházi Élet hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Apróhirdetés:       (Max. 30 szó)

10 szó    1339 Ft+áfa = 1700 Ft

+ szavak     91 Ft+áfa =   115 Ft/szó     

Gyászhír, köszönetnyilvánítás, évforduló, születésnap:

87 Ft/hasábmm/+áfa = 110 Ft  (43×1 mm)

Kiskeretes színes hirdetés                                   

1/48     43×50 mm                 9528 Ft+áfa = 12.100 Ft 

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!     

Orosházi Élet hirdetés

Orosháza. A korai vaskor ma is látható emléke a város délkeleti határán elterülő földvár, a Nagytatársánc. Itt találtak otthont később maguknak a népvándorlás egymást követő népcsoportjai is, majd a honfoglaló magyarok vették birtokukba. A régészek következtetései szerint az iráni eredetű káliz nép élt az Árpád-korban Orosházán.  A tatárjárás pusztítása után lassan ismét benépesült a környék.

„Orosháza” nevével legelőször egy 1466-ban keltezett oklevélben találkozhatunk. A középkori falunév a régi magyar Oros személynév és az „-a” birtokos személyraggal ellátott ház (otthon, lakhely) köznév összetétele. Maga az Oros személynév az „úr” köznév kicsinyítő képzős alakja – a település tehát első birtokosának nevét viseli. Eredetileg Zaránd vármegyéhez tartozott, a 15. században került Békés vármegyéhez. Egy, a mohácsi csata előtti évben keltezett oklevél Orosházát, mint egy Békés vármegyei uradalom központját említi, tulajdonosai ekkor a Komlóssyak voltak.

török uralom alatt a település ismét a pusztulás sorsára jutott. A török uralom alatt elnéptelenedett vidékre a Tolna vármegyei Zombáról érkezett telepesek költöztek 1744-ben. A reformkortól kezdődően lassan megindult Orosháza mezővárosi jellegű fejlődése. A szabadságharc bukása után sok bujdosó talált itt menedékre, köztük egy éjszakára Kossuth Lajos felesége is, kinek rejtegetéséért Mikolay Ferenc, (a tiszteletes fia) 10 év várfogsággal bűnhődött.

A kiegyezés utáni viszonyokkal elégedetlen parasztok és kisiparosok 1869-ben Táncsics Mihályt választották meg Orosháza és környéke országgyűlési képviselőjének. 1899-ben a helység díszpolgárává avatta Kossuth Lajost. A csírázó agrárszocialista mozgalom országos visszhangot kiváltó szomorú eseménye volt 1891-ben az orosházi véres május elseje. Az Alföld–Fiumei Vasút megépítése (1870) felgyorsította a község gazdasági fejlődését.

A két világháború között Orosháza, mint „a legnagyobb magyar falu” szerepelt a köztudatban. Thék Endre 1902-ben, elsőként az országban, elindította a bentlakó iparostanoncok képzését 15 szakmában. 1898 decemberében Orosházi Iparkiállítás szerveződött, amely 1899 húsvétján nyílt meg, kizárólag orosházi iparosok részvételével. A vidéken megrendezett iprai kiállítások közül az egyetlen volt, amely nyereséget is hozott, nem csak egy adott térség fellendülését.

második világháború jelentős anyagi és emberáldozattal járt, az áldozatok száma még ma sem ismert pontosan. Orosházát 1944október 6-án egyetlen nap alatt foglalták el az orosz csapatok.

1946-ban – Szentetornya csatlakozásával – a település városi rangra emelkedett. Számottevőek az olaj-, a földgáz- és a termálvíz-feltárás eredményei is. Részben erre alapozódva alakult ki a fejlett gépipar, üvegipar és kohászat. 1963-ban kezdte meg a termelést az üveggyár, amely több ezer embernek adott munkát. A város mellett fekvő Gyopáros-tó feltehetően az egykor itt is honos gyopár nevű virágról kapta elnevezését. Vizének elemzését 1869-ben László Elek községi orvos végezte el. Megállapították, hogy a tó vize gyógyhatású, így alkalmas mozgásszervi, krónikus ízületi, reumás, valamint nőgyógyászati betegségek gyógyítására.

Orosházi Élet hirdetés

Profit Piac hirdetés

Profit Piac hirdetés 8

Profit Piac hirdetés

Profit Piac hirdetés 9

Profit Piac hirdetés feladás

A Hirdetés mérete


Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban

Profit Piac hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Profit Piac hirdetés1

Profit Piac hirdetés terjesztés

Ingyenes városi, közéleti lap, amely havonta kerül minden postaládába Békéscsabán: A/4 méretben 4 színes oldalon.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Havonta  35.000 db
Terjesztett példány:       2024. második félév –  Havonta  34.500 db

Európa Ingatlanközvetítő Kft. kiadó

Profit Piac hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Februártól decemberig minden hónap harmadik hetében

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Minden hónap második hetének péntekén 14 óráig

Profit Piac hirdetési árak

Hirdetési tarifa:
Apróhirdetés: (Minimum 6 szó, maximum 50 szó)
1 szó 100 Ft+áfa = 127 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                             kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Profit Piac hirdetés

vaskorban a szkítákszarmaták, majd a kelták, utána a hunok hódították meg. Neve török eredetű, a Csaba személynévből származik. Még az Árpádkor vége felé is kedvelt és széltében használt volt a magyarok közt ez a személynév. Az egyik ilyen Csabáról kapta nevét a település. A honfoglalás után több kisebb település állt a területen, ahol félnomád gazdálkodás zajlott. Csak az 1046-ban lezajlott Vata-féle pogánylázadás után kezdődhetett el komolyabban a feudális államhatalom megszervezése, a kereszténység térítése és a megyeszervezés.

A települést az 13321337-es pápai tizedjegyzékben említik először. Kitűnik az iratból, hogy a falu legfeljebb két utcából állt. 1521-ben már valószínűleg állt az Ábránfy család kastélya, amelyet írásos emlék 1529-ben említi először. A 17. században itt lakó magyarok református vallásúak voltak és külön iskolát tartottak fenn.

török háborúk korában a falu eleinte fennmaradt, bár már a tizenöt éves háború során is hatalmas károkat szenvedett el, véglegesen 17. század folyamán, az Oszmán Birodalom ellen folytatott felszabadító harcok során néptelenedett el. A legújabb kori kutatások szerint lakossága nem pusztult el teljesen, hanem inkább elmenekült.

1715-ben Csabát lakatlan helyként említik, egy évvel később azonban nevét már az adófizető községek közt találjuk. Az újratelepítésben döntően evangélikus szlovák parasztokat fogadtak be. A telepesek jellemzően NógrádGömör és Hont vármegyéből érkeztek. A tótok betelepülése egészen a 18. század végéig tartott. A város ma is a magyarországi szlovákok egyik kulturális központja. Csaba határa 56 709 kataszt. holdra emelkedett. Ebből 1773-ban a lakosok 8862 holdat műveltek. A környező mocsár kiszárításában nagy része volt az 1777-ben ásott Körös-csatornának és 1850-re a mocsár teljesen eltűnt. Fényes Elek „Európa legnagyobb falujának”, a környékbeliek „szörnyű, nagy falunak” nevezték.

1831.  az egész országban pusztító kolerajárvány 1840-ben Csaba mezővárosirangot kapott.1847-re a város az ország húsz legnagyobb városa között volt, népessége elérte a 22 000 főt. 1858-ra megépült az Arad-Szolnok vasútvonal, mely felgyorsította a fejlődést. 1888 tavaszán a megáradt Körös Doboz felől áttörte a gátat és elárasztotta az egész határt. Az első világháború után Békéscsaba rendes tanácsú várossá vált, a trianoni határok egy új régióközponttá tették, gyors fejlődésnek indult. A századfordulón alakult ipari üzemek megerősödtek, a mezőgazdaság megtartotta korábbi jó pozícióit. Szolgáltatóipara régióközponthoz méltó szintre emelkedett.

második világháború végeként 1944 Október 6-án a Szovjetunió Vörös Hadserege elfoglalta, majd megszállta a várost.  1947-ben kezdődött a magyar-csehszlovák lakosságcsere, ennek során főleg csallóközi felvidéki magyarokat telepítettek be az itt élő szlovákok (tótok) helyére. Az 1950-es megyerendezés során Békéscsabát Békés megye megyeszékhelyévé nyilvánították. 

A városnak 2000 ősze óta van hivatalos jelmondata, ami a következőképpen hangzik: „Fejlődés és hagyomány”. A mondat megalkotói és a város szerint ez jelképezi a rendszerváltozás óta eltelt időszak Békéscsabáját.

Profit Piac hirdetés