Keresés

Sárga Hirdető hirdetés

Sárga Hirdető hirdetés

Sárga Hirdető hirdetés

Sárga Hirdető hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát! Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Sárga Hirdető hirdetés megrendelés

Sárga Hirdető hirdetés terjesztés

Ingyenes információs és hirdetés újság. A/4 méretben, 8-12 színes oldalon. Terjesztése 39 településen: Tamási, Dombóvár, Belecska, Csibrák, Dalmand, Diósberény, Döbrököz, Dúzs, Értény, Felsőnyék, Forrnád, Fürged, Gyönk, Gyulaj, Hőgyész, Iregszemcse, Keszőhidegkút, Kisszékely, Kocsola, Koppányszántó, Kurd, Magyarkeszi, Miszla, Mucsi, Nagykónyi, Nagyszékely, Nagyszokoly, Ozora, Pári, Pincehely, Regöly, Simontornya, Szakadát, Szakály, Szárazd, Tab, Tolnanémedi, Újireg és Varság településeken.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Hetente  12.000 db

Terjesztett példány:       2024. második félév –  Hetente  12.000 db

King Company Kft. kiadó

Sárga Hirdető hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden héten kedd és péntek között

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Előző héten hétfő 12 óráig!

Sárga Hirdető hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Apróhirdetés:       (Max. 40 szó)

20 szóig 1142 Ft+áfa = 1450 Ft

+ szavak     47 Ft+áfa =     60 Ft/szó     

Kiemelve (vastagon szedve)

20 szóig 1299 Ft+áfa = 1650 Ft

+ szavak     47 Ft+áfa =     60 Ft/szó                             

Kiskeretes fekete-fehér hirdetés                                   színes

½     45×20 mm                 1732 Ft+áfa = 2200 Ft       2441 Ft+áfa = 3100 Ft

1/3   45×29 mm                2441 Ft+áfa = 3100 Ft       3386 Ft+áfa = 4300 Ft

1/4   45×38, 92×20 mm   2992 Ft+áfa = 3800 Ft       4331 Ft+áfa = 5500 Ft

1/5   45×48 mm                3543 Ft+áfa = 4500 Ft       5276 Ft+áfa = 6700 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                        kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Sárga Hirdető hirdetés

Tamási.város Tolna vármegyében, a Tamási járás központja. A Szent Tamásról elnevezett, hozzávetőlegesen 8000 fős település mindössze 30 kilométerre található délre a Balatontól. A települést − 1984 óta visel városi rangot.

E vidék már az őskorban is (bronz- és vaskor) az átlagosnál intenzívebben lakott volt. Ezt azok a 3700 éves bronzkori leletek is bizonyítják, melyet a Várhegyen találtak. a központban található katolikus templom pedig az ókori templom romjaira épült.. A régészeti leletek tanúsága alapján a rómaiak korában uradalmi központ jellegű település állhatott errefelé. A középkorban Tamási főúri birtokközpont volt várkastéllyal, és Tolna vármegye egyik jelentős mezővárosává fejlődött.

Tamási mai közigazgatási területén a középkorban hét falu állott fenn. Az 1525−1665 közötti időszakban a területet a betörő törökök foglalták el.  A török terjeszkedés az elsők között pusztította el Tolna vármegye vidékét. A település a török hódoltság alatt kisebb jelentőségű török várral rendelkezett.

A hódoltság után Tamási ismét városias fejlődésnek indult, a környező vidék vásár-központja lett. A település 1730-ban már mezővárosként szerepelt az összeírásokban. A Dél-Dunántúlon a meggyérült lakosság miatt német bevándorlókat telepítettek le, akiknek köszönhetően a térség mezőgazdasága felvirágzott. A német ajkú népesség egy része elmagyarosodott, más része viszont évszázadokon át megőrizte nemzeti kultúráját.

Ebben a főként mezőgazdasági városban találhatók a vár romjai, amelyeket a hódító osztrákok döntően az 1848–1849-es szabadságharc után bontottak le. A 19. század végi fejlődés csak részlegesen érintette Tamásit, mivel a vasúti fővonalak elkerülték, miközben akkoriban gyorsult fel például Dombóvár és Bátaszék városias fejlődése. Tamásiban csak helyi jellegű, és főként a mezőgazdasághoz kapcsolódó ipar fejlődött ki. A járási székhely szerepkör hatására fontos igazgatási intézmények települtek ide.

A 19. század végi fejlődés csak részlegesen érintette Tamásit, mivel a vasúti fővonalak elkerülték, miközben akkoriban gyorsult fel például Dombóvár és Bátaszék városias fejlődése. Tamásiban csak helyi jellegű, és főként a mezőgazdasághoz kapcsolódó ipar fejlődött ki. A járási székhely szerepkör hatására fontos igazgatási intézmények települtek ide. 1945−1989 között a város határában lévő szovjet laktanyát a megszálló erők kivonulása óta lakóépületként hasznosítják.

Az 1945−1989 közötti időszakban a budapesti párthivatalnokok itt szerveztek nagy vadászatokat, utána pedig nagy tivornyákat. Itt, mintegy 7,8 hektáros területén él a világ egyik legnagyobb dámszarvasállománya. A közeli Pacsmag-tó környékén vízimadarak és ragadozó madarak madármegfigyelésére szaktáborokat szerveznek, ornitológusok vezetésével.

Az 1960-as évektől a szocialista vidékfejlesztés idején Tamási új közintézményekkel, lakóteleppel és új ipari üzemekkel bővült, melynek következtében 1984-ben városi címet nyert.

Nevezetességek: A város legfőbb nevezetessége a Várhegy alatti termálfürdő, ami Tolna vármegye jelentős fürdőhelyeinek egyike. Kútját 1967–69 között fúrták, 2011-ben újították fel. + Esterházy-vadászkastély (18. század) + Vadászmúzeum Tamási régészeti leletei között megtaláltató a római kori Minerva-szobor, ami jelenleg szekszárdi múzeumban van kiállítva. + Nevezetes vadász erdőjéhez, a tamási vadasparkhoz a kontinens sok részéről érkeztek bérvadászatra. +

 Az 1775-ben emelt Miklósvárat 1819-ben átépítették. + A gótikus művészeti stílusú Rozália-kápolnának szentélyét 1542-ben készítették. Bővítették barokk és romantikus stílusú részekkel. + Gyulaji erdő + Pacsmagi természetvédelmi terület – madárvilág + DámPont Ökoturisztikai Látogatóközpont – ebben az Esterházyaik híres vadaskertjéről és a város múltjáról is számos érdekességet megtudhatunk.

Sárga Hirdető hirdetés

Hétről-Hétre Dombóvár hirdetés

Hétről-Hétre Dombóvár hirdetés

Hétről-Hétre Dombóvár hirdetés

Hétről-Hétre Dombóvár hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Hétről-Hétre Dombóvár hirdetés megrendelés

Hétről-Hétre Dombóvár hirdetés terjesztés

Ingyenes információs és hirdetés újság. A/3 méretben, 8-12 színes oldalon. Dombóvár és vonzáskörzete 18.000 példány – 22 településen. Megjelenés csütörtökön-pénteken. Terjesztés: DOMBÓVÁR, Sásd, Vásárosdombó, Kapospula, Kaposszekcső, Szőlőhegy, Attala, Csoma,Szabadi, Csikóstőttős, Mágocs, Bikal, Döbrököz, Kurd, Dalmand, Kocsola, Alsóhetény, Nak, Liget-lakótelep, Szakcs, Jágónak és Várong településeken.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Hetente  18.000 db

Terjesztett példány:       2024. második félév –  Hetente  18.000 db

Basámi Nyomdaipari Kft. kiadó

Hétről-Hétre Dombóvár hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden héten csütörtökön-pénteken.

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Adott héten kedd 12 óráig!

Hétről-Hétre Dombóvár hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

 Lakossági Apróhirdetés:       (Max. 20 szó)

          30 szóig 1181 Ft+áfa = 1500 Ft

Kiemelés:        +394 Ft+áfa =    500 Ft  (negatív vagy szín)    

Szolgáltatás Apróhirdetés:       (Max. 20 szó)

          30 szóig 2835 Ft+áfa = 3600 Ft

Gyász, Megemlékezés:       (Max. 30 szó)

          30 szóig 5512 Ft+áfa = 7000 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                          kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Hétről-Hétre Dombóvár hirdetés

Az i. e. 4. században kelták szállták meg a Dunántúl területét, majd i. sz. 8-ban a rómaiak véglegesen meghódították és a birodalomhoz csatolták. Pannoniában Dombóvár kedvező fekvésének köszönhette létezését. Fontos utak vezettek itt a rómaiak idejében Pécsről (Sopianæ) Győrbe (Arrabona) és Óbudára (Aquincum). Újdombóvár helyén a római korban Pons Sociorum Mansuectina (Kapos folyó átkelő) néven létezett itt egy híd, míg egy közeli falu helyén, Alsóhetényben katonai erőd működött (a szabálytalan négyzetet formázó erőd falainak hossza összesen 1879 méter, területe 21 hektár volt).

Dombóvár térségét a honfoglaló magyarok korán benépesítették. Első ismert erődítménye a mai Szigeterdőben az elmúlt években feltárt, téglából épült vártorony, amely a 12. században már állt. A település nevét többnyire a szláv dobov(o) (=tölgyes) szóból eredeztetik.

Ma is láthatók a Kapos partján a valószínűleg a tatárjárás után épült másik vár romjai. Első ismert írásos emléke az Árpád-ház kihalását követő időkből származik, ekkor a Vencel-párti Henrik bán szerezte meg. Károly Róbert hatalmának megszilárdítása után az egykori királyi javakat visszavette, és a vár csere útján, 1326-ban a Csák nemzetség birtokába került. Az új birtokos család a helynév alapján Dombainak nevezte magát.

mohácsi vész után jelent meg Tolna megye birtokosai között Werbőczy István királyi kancellár, aki vagyonát ügyes házassági politikával és szerződésekkel gyarapította. Felesége, Werbőczy Örzse révén a vár Werbőczy Imre birtokába került. A török tőle foglalta el a döbröközi várával együtt az 1543–44. évi hadjáratban.

Dombó vára a 15. században élte fénykorát. A vár falai között 1514-ben felülvizsgálták Werbőczy Hármaskönyvét (Tripartitum), amelynek jelentős részét szerzője itt írta. Az 1517-ben kiadott mű négy évszázadon át döntően meghatározta Magyarországon a politikai és jogi gondolkodást. Ebben az egykori várban tartózkodott 1537-ben Tinódi Lantos Sebestyén. Itt szerezte „Jáson és Medea” című művét. A török hódítás után, az új közigazgatási rendszer szerint a budai pasalik (kormányzóság) koppányi szandzsákjának (kerület) egyik központja volt, s a török állandó katonaságot tartott benne.

A vár környékét 1683-ban a Bécs alól menekülő Ali Musztafa csapatai felperzselték. A török kiűzése után a várat felrobbantották, köveinek nagy részét széthordták. A lakosság az új település első házait a mai Kakasdombon emelte, majd innen terjeszkedett előbb északi, majd keleti irányba. 

A Dombóvár környékén gazdátlanná vált óriási területeket herceg Esterházy Pál nádor vásárolta meg, birtokközponttá tette, s ettől kezdve az Esterházyak 1944-ig fontos szerepet játszottak a település életében. Dombóvár igazi fejlődését a vasútépítés hozta meg. 1872-ben készült el az első, majd 1908-ra építették át Újdombóvárra a bátaszéki vonalat, ezáltal Dombóvár az ország egyik legfontosabb és legnagyobb vasúti csomópontja lett.

A mai Újdombóvár városrész kialakulása 1919-ben kezdődött, amikor az Esterházy-birtokból 200 kataszteri holdat kimértek 591 építési teleknek. A település 1945-re gyakorlatilag felépült. 1944december 1-jén bevonultak a szovjet csapatok. Dombóvár és Újdombóvár közigazgatási egyesítése 1946-ban történt meg. Az 1960-as1970-es években, az ötéves tervek keretében több üzemben korszerűsítésre és új üzemek létesítésére került sor. 1970április 1-jén Dombóvárt várossá nyilvánították. 1973május 19-én adták át a város legfőbb idegenforgalmi vonzerejét jelentő Gunaras termál-, és gyógyfürdőt.

Hétről-Hétre Dombóvár hirdetés

Hétről-Hétre Bonyhád hirdetés

Hétről-Hétre Bonyhád hirdetés 1

Hétről-Hétre Bonyhád hirdetés

Hétről-Hétre Bonyhád hirdetés 2

Hétről-Hétre Bonyhád hirdetés feladás

A Hirdetés mérete




Telefonszám - szolgáltatói hirdetés esetén


Kiemelés



Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban

Hétről-Hétre Bonyhád hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Hétről-Hétre Bonyhád hirdetés

Hétről-Hétre Bonyhád hirdetés terjesztés

Ingyenes információs és hirdetés újság. A/3 méretben, 8-12 színes oldalon. Terjesztése Bonyhád és vonzáskörzetében, 26 településen:  Bonyhád, Nagymányok, Szászvár, Egyházaskozár, Majos, Máza, Mecseknádasd, Mőcsény, Óbánya, Ófalu, Hidas, Cikó, Tevel, Aparhant, Kisdorog, Izmény, Kakasd, Bátaapáti, Váralja, Nagyvejke, Kisvejke, Závod, Mucsfa, Bonyhádvarasd, Kismányok és Tófűn.

Nyomott példány:    2024. második félév  – Hetente  15.000 db
Terjesztett példány: 2024. második félév –  Hetente  15.000 db

P.É.CS. PRESS Kft. kiadó
http://www.hetrolhetre.hu/

A kiadó egyéb kiadványai: Komlói Hétről-Hétre, Paksi Hétről-Hétre, Szekszárdi Hétről-Hétre, Pécs környéke Hétről-Hétre, Pécs Városi Fapados

Hétről-Hétre Bonyhád hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden héten kedd-szerdán!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megjelenés előtti héten csütörtök 12 óráig!

Hétről-Hétre Bonyhád hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Lakossági Apróhirdetés:       (Max. 50 szó)
10 szóig               394 Ft+áfa = 500 Ft
+ szavak                39 Ft+áfa =   50 Ft/szó     
Negatív kiemelés:  +50% felár                                       

Üzleti Apróhirdetés:       (Max. 50 szó)
10 szóig               630 Ft+áfa = 1000 Ft
+ szavak                39 Ft+áfa =      50 Ft/szó       
Negatív kiemelés:  +50% felár     

Szolgáltatói hirdetés:      
Méret:       45×20 mm       4 Szó + Telefonszám
Ára:            1260 Ft+áfa = 1600 Ft      

(Keretes hirdetés + színes háttér)

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!  

Hétről-Hétre Bonyhád hirdetés

A város nevének eredetére több feltevés is létezik. Az egyik, hogy a „bony”, vagyis a „mocsaras, vizes” jelentésű szóból ered. A másik elmélet szerint itt Bonyháról, az erdélyi Prokuj gyula egyik fiáról van szó. Egy harmadik elmélet szerint pedig itt a Bonya (Bucna) nemzetség neve, amiből ered Bonyhád város neve.

Tolna vármegye negyedik legnagyobb népességű települése, a Bonyhádi járás egyik városa és központja. Gyakran nevezik a Völgység fővárosának. Bonyhádhoz 1 nagyobb és 6 kisebb városrész tartozik: Majos a legnagyobb, BörzsönyAlsóbörzsöny, Bonyhádszerdahely, Tabód (németül Taboldsdorf), Tabódszerdahely és Ladomány. További nagyobb városrészek a Szecska és a Fáy András lakótelep.

Bonyhád mai területén kelta kori régészeti leleteket tártak fel. Mint település kb. a 14. századtól létezik. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralom jelentett. Bonyhádon a 6-os főút mellett talált a XIV. században felhúzott gótikus templomot a török hadak rombolhatták le 1542-ben, valószínűleg felgyújtották. Idővel a falak köveit a kor szokása szerint egy részét elhordták, az alapokat pedig hordalékkal fedték be a századok. A félig kiásott romot kutatva a régészek rábukkantak a bronzharang darabjára, és XV. századi pénzérméket is találtak.

1782-ben megszerezte a mezővárosi címet. Bonyhádon a legkorábbi időkig visszamenőleg éltek együtt magyarok, szerbek (rácok), majd németek és zsidók. Később felvidékiek és székelyek is a város lakói lettek. Így együtt élt a városban katolikusevangélikusreformátus és zsidó. 1872-ben Bonyhád újra község lett, ezt a címet azonban a későbbi közigazgatási reformok során elveszítette. majd 1903-ban nagyközség.

Bonyhád a két világháború között a legalapvetőbb nemzetiségi jogaiért küzdő németség és a kisebbség asszimilációjában érdekelt hatalom ütközetének egyik központi színhelyévé vált. A második világháborút követően a koalíciós kormány a cseh (Benes) és a szövetséges hatalmak nyomására a németek jelentős részének minden vagyonát elkobozta, őket pedig elűzte szülőföldjükről. Bodor György erdélyi származású pesti jogász telepített ide, a megüresedett sváb házakba Erdélyből székelyeket, illetve a Felvidékről (például Tardoskeddről) felvidéki magyarokat.

Bonyhád hosszú ideig a Völgységi járás székhelye volt, 1977-ben kapott ismét városi címet, 2013 óta pedig a Bonyhádi járás központjaként szolgál.

A város címere három részre osztott: a felső részben kék mezőben koronás oroszlán alak látható, a kezében kardot tart. E rész utal Hessen tartományra, ahonnan a bonyhádi német ajkú lakosság jelentős része származik. A középső, ezüst pólya a Völgységi-patakot jelképezi, rajta lúdtollal, ami utal a város irodalmi hagyományaira. A pajzs alsó része vörös mezőben három szimbólumot tartalmaz: a nap és a hold a székelyekre, a kettős kereszt a városban élő magyarokra, felvidékiekre utal. A címerpajzsot két oroszlán tartja, mely motívum a Perczel család címeréből került átvételre. Alatta a Hűséggel a Hazához felirat utal a Magyarországhoz lojális mozgalomra, mely Bonyhádról indult ki és a többi népcsoport számára is örök érvényű igazságként szolgált.

Nevezetességei: Bonyhád a világon először állított köztéri szobrot Wass Albert erdélyi költő, író emlékezetére – Völgységi Múzeum – Szecska-tó – Az Ermel-Vojnits család sírkápolnája – Perczel-kúria – Vörösmarty Mihály egykori lakóháza Alsóbörzsönyben – Sírkert, melyben a Perczel család tagjai, köztük Perczel Mór honvédtábornok nyugszik – Gencsy-kastély, más néven ‘zománcos’ Perczel-kúria.

Hétről-Hétre Bonyhád hirdetés

Hétről-Hétre Komló hirdetés

Hétről-Hétre Komló hirdetés 3

Hétről-Hétre Komló hirdetés

Hétről-Hétre Komló hirdetés 4

Hétről-Hétre Komló hirdetés feladás

A Hirdetés mérete




Telefonszám - szolgáltatói hirdetés esetén


Kiemelés



Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban

Hétről-Hétre Komló hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Hétről-Hétre Komló hirdetés

Hétről-Hétre Komló hirdetés terjesztés

Ingyenes információs és hirdetés újság. A/3 méretben, 8-12 színes oldalon. Terjesztése Komló és vonzáskörzetében 31 településen: Komló, Sásd, Hosszúhetény, Mánfa, Kisújbánya, Mecsekpölöske, Magyarszék, Liget, Oroszló, Baranyajenő, Godisa, Mindszentgodisa, Palé, Szentlászló, Bodolyabér, Magyarhertelend, Meződ, Varga, Vázsnok, Felsőegerszeg, Mecsekjánosi, Barátúr, Kishajmás, Bakóca, Magyaregregy, Kárász, Vékény, Pécsvárad, Hird, Gödreszentmárton, Gödrekeresztúr és Gödre településeken.

Nyomott példány:    2024. második félév  – Hetente  15.000 db
Terjesztett példány: 2024. második félév –  Hetente  15.000 db

P.É.CS. PRESS Kft. kiadó
http://www.hetrolhetre.hu/

A kiadó egyéb kiadványai: Bonyhádi Hétről-Hétre, Paksi Hétről-Hétre, Szekszárdi Hétről-Hétre, Pécs környéke Hétről-Hétre, Pécs Városi Fapados

Hétről-Hétre Komló hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden héten hétfőn!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megjelenés előtti héten csütörtök 12 óráig!

Hétről-Hétre Komló hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Lakossági Apróhirdetés:       (Max. 50 szó)
10 szóig               394 Ft+áfa = 500 Ft
+ szavak                39 Ft+áfa =   50 Ft/szó     
Kiemelés:  +50% felár                                       

Üzleti Apróhirdetés:       (Max. 50 szó)
10 szóig               788 Ft+áfa = 1000 Ft
+ szavak                39 Ft+áfa =      50 Ft/szó       
Kiemelés:  +50% felár          

Szolgáltatói
hirdetés:
      
Méret:        45×20 mm       4 Szó + Telefonszám
Ára:           1260 Ft+áfa = 1600 Ft      
(Keretes hirdetés + színes háttér)

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Hétről-Hétre Komló hirdetés

Komló (németül: Kumlau, horvátul: Komlov, város Baranya vármegye északi részén, a Komlói járás központja. A megyeszékhely után a megye második legnépesebb települése. A település egy századon át szénbányászatáról volt nevezetes; bányakincseinek köszönhetően a szocialista időkben erőteljesen fejlesztették, 1951-ben nyilvánították várossá. Hozzá tartozik   Sikonda üdülőfalu, 1954 a KisbattyánMecsekfalu és Mecsekjánosi, 1958 és 1992 között pedig Mánfa is a része volt Pécsbudafával együtt.

Mecsek és a Baranyai-Hegyhát határán elhelyezkedő Komló Árpád-kori eredetű település. Nevét az oklevelek 1256-ban említették először Villa Complov alakban írva. 1312-ben Cumplow, 1320-ban Kemle, 1321-ben Komlod, 1329-ben Komlou, 13321335 között Konlod, Komlod, Cumulod változatokban írták nevét.

Komló a pécsváradi apátság falvai közé tartozott. Az oklevelek 1256-ban, majd 1329-ben a Tolna vármegyei Jánosival határos településként írták le. 

20. század elején Baranya vármegye Hegyháti járásához tartozott. 1951-ben kapott városi rangot, 1954-ben hozzá csatolták KisbattyántMecsekfalut (melynek neve 1928-ig Szopok volt) és Mecsekjánosit, majd 1954-ben Mánfát, mely azonban 1992-ben ismét önálló községgé alakult.

A város mai népessége gyors ütemben fogy, elsősorban a kevés munkalehetőség miatt. Míg az 1990-es években még harmincegyezren éltek Komlón, az 2009-ben 25 881, 2015-ben 23 604, 2024-ben 19 679 lakosa volt a városnak.

A mai Mecseket hordozó lemeztöredék ugyanis a jura időszak elején (a liászban, kb. 200 millió évvel ezelőtt) olyan ősföldrajzi (vagy idegen kifejezéssel paleogeográfiai) környezetben helyezkedett el, amely kedvezett a szénképződésnek (természetesen kiegészülve az ehhez szükséges meleg és csapadékos klímával).

A lassan süllyedő folyóvízi, tavi, majd tengerparti környezetben valaha élt hatalmas mennyiségű növényi anyag iszappal temetődött be, s oxigénmentes (anoxikus) környezetben, a fokozódó nyomás és növekvő hőmérséklet hatására hosszú idő alatt feketekőszénné alakult, ennek vastagsága Pécs körül 1000 méternél is vastagabb, míg észak felé haladva pár 100 méteresre vékonyodik, amelyeket évszázadok óta bányásznak a térségben.

Az egyébként középkori eredetű Komló térségében már a 18. század óta ismerték a felszínközeli szénkibúvásokat, de jelentősebb mélyműveléses bányászata csak a 19. század végén kezdődött el. 1892-ben kezdett el termelni az első tárna, s 1898-ban kezdte meg működését az első függőleges akna. A szénbányászat, s az infrastruktúrát fejlesztő hatásai a két világháború közötti időben nem csak Komlón jelentős fejlődést indítottak el. Az 1950-es évek elején Komló lakosságának a fele (kb. 11 ezer fő) a szénbányákban dolgozott, s ekkor vált igazi szocialista bányavárossá is. Az 1951-ben városi rangot kapott település lakossága az 1990-es évek elejére 30 ezer fölé emelkedett.

A ’90-es évek végén bezártak a bányák (gazdaságossági okokra hivatkozva), 2000. január 31-én gördült fel az utolsó csille szén a Zobák-aknából.

Nevezetességei: Komlóverzum Látogatóközpont, Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény – 13. századi gótikus (Hasmányi templom) templom romjai – Komlosaurus carbonis – Magyarország első dinoszaurusz-lelete, mely Komlóról és az itt bányászott kőszénről kapta a nevét és 2019-ben az év ősmaradványának is megválasztották – A város központjában elhelyezkedő hőerőmű gőzkürtje napi négy alkalommal hangjelet ad, amely a bányászkodás élő emléke, hiszen a kürtjelek 6, 14 és 22 órakor, vagyis a bánya hajdani műszakváltásainak idején szólalnak meg és délben.

Hétről-Hétre Komló hirdetés

Hétről-Hétre Paks hirdetés

Hétről-Hétre Paks hirdetés 5

Hétről-Hétre Paks hirdetés

Hétről-Hétre Paks hirdetés 6

Hétről-Hétre Paks hirdetés feladás

A Hirdetés mérete




Telefonszám - szolgáltatói hirdetés esetén


Kiemelés



Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban

Hétről-Hétre Paks hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Hétről-Hétre Paks hirdetés

Hétről-Hétre Paks hirdetés terjesztés

Ingyenes információs és hirdetés újság. A/3 méretben, 8-12 színes oldalon. Terjesztése Paks és vonzáskörzetének 17 településen: Paks, Kömlőd, Csámpa, Cseresznyés, Biritó, Földespuszta, Gyapa, Akalácspuszta, Dunaföldvár, Pusztahencse, Nagydorog, Györköny, Németkér, Madocsa, Bölcske, Kajdacs és Sárszentlőrinc településeken.

Nyomott példány:    2024. második félév  – Hetente  15.000 db
Terjesztett példány: 2024. második félév –  Hetente  15.000 db

P.É.CS. PRESS Kft. kiadó
A kiadó egyéb kiadványai: Bonyhádi Hétről-Hétre, Komlói Hétről-Hétre, Szekszárdi Hétről-Hétre, Pécs környéke Hétről-Hétre, Pécs Városi Fapados

Hétről-Hétre Paks hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden héten kedd-szerda!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megjelenés előtti héten csütörtök 12 óráig!

Hétről-Hétre Paks hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Lakossági Apróhirdetés:       (Max. 50 szó)
10 szóig               394 Ft+áfa = 500 Ft
+ szavak                39 Ft+áfa =   50 Ft/szó     
Kiemelés:  +50% felár                                       

Üzleti Apróhirdetés:       (Max. 50 szó)
10 szóig               788 Ft+áfa = 1000 Ft
+ szavak                39 Ft+áfa =      50 Ft/szó       
Kiemelés:  +50% felár          

Szolgáltatói
hirdetés:
      
Méret:        45×20 mm       4 Szó + Telefonszám
Ára:           1260 Ft+áfa = 1600 Ft      
(Keretes hirdetés + színes háttér)

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Hétről-Hétre Paks hirdetés

A Paks helynév első ismert írott formája Pakws a 14. századból, majd előfordult Paxi, Pax formában is. Eredete alkalmasint a Pakus személynévre vezethető vissza, amely a ma is használt Bakos családnév változata lehetett. Egy másik verzió szerint római eredetű, mivel a pax latinul békét jelent és elképzelhető, hogy itt kötöttek valamiféle békét. A Sánchegyen római auxiliáris csapatok állomásoztak, míg a Duna túloldalán jazig törzsek éltek, amelyekkel a rómaiak sokat háborúztak.

A Kr. e. 4. században egy nyugatról, a Rajna vidékéről betelepedett kelta eraviszkusz törzs foglalta el a Dunántúlt.

Bár a rómaiak már Augustus császár uralkodása alatt elfoglalták a Dunántúlt, a tényleges bevonulás csak Claudius császár ideje alatt, Kr. u. 41 és 54 között zajlott e környéken. A hódítással a terület Pannonia provincia része lett a Római Birodalmon belül. A közeli Dunakömlőd melletti Sánchegyen a 4. században felépített castrum (tábor), a Lussonium, a provincia határát képező erődláncolatnak volt az egyik tagja. A római uralom végét a hunok megjelenése jelentette.

433-tól 455-ig tartó hun uralmat a Dunántúlon a Longobárd királyság váltotta fel. Ezt 568-ban a keletről érkező avarok szüntették meg, egészen Árpád magyarjainak honfoglalásáig. I. Szent István király uralkodása idején, az első ezredforduló táján keletkezett dokumentumok szerint a Pakstól 10 km-re észak-keletre fekvő Madocsa és a 20 km-re délre fekvő Fadd halászfalvak egyházi birtokok lettek, a köztük lévő területtel együtt. Paks neve 1333-ban jelenik meg ismét írott forrásban, egy pápai tizedjegyzékben, ami szerint Lőrinc paksi pap 23 báni dénárt fizetett.

A terület az udvarbíróé/tárniokmesteré lett. Az ő utódai használták a Paksy családnevet. A Paksy család sokat tett azért, hogy a falucska kiemelkedjen a környék falvai közül, és az idő múlásával egyre inkább vezető szerephez jusson a szomszédos településekkel szemben. 1662-ig ez a család, és mivel Paksy Lászlónak csak lánya volt, Anna, akit a Daróczy család sarja vett nőül, így onnantól kezdve ők birtokolták a falut.

A török hadsereg palánkvárat épített a Kálvária-domb délkeleti lejtőjén. A városból elmenekült ill. kipusztított magyarság helyére ráctörök és görög polgári lakosság települt, zömében parasztok és kézművesek. Az 1686-ban Budáról kiűzött török sereg szeptember közepén, visszavonulása során porig rombolta a városkát, amit újra kellett telepíteni. Miután a török megszállás alatt és után betelepült rác katonák a 18. század elején eltávoztak, megindult a magyar népesség beszivárgása. 1720-tól a Dél-Németországból hívott telepesek jelentek meg. A svábok egészen a második világháborút követő kitelepítésükig egyharmadát tették ki a lakosságnak,

Rákóczi-szabadságharc idején 1705-ben Dunakömlődre Bottyán János fahídat épített és onnan indította Dunántúli harcait. Az 1730-tól mezővárosi jogú település a környék egyik legjelentősebb települése lett. A 19. század második felétől elindult, majd a dualizmus időszakában felgyorsult a gazdasági és kulturális fejlődés. 1870-ben Dunaföldvárról ide került a járás székhelye. 1871-ben az ország közigazgatási átszervezése során megszűntek a mezővárosok, így Paks is nagyközséggé alakult.

A várost – akárcsak az ország többi részét – a világháborút lezáró trianoni békeszerződés érzékenyen érintette, mivel délvidéki kereskedelmi kapcsolatait elvesztette. Paksról és a környező falvakból a zsidó lakosságot összegyűjtötték és a paksi zsinagóga (ma könyvtár) és az egykoron mögötte állott zsidó iskola (ma piactér) és a Villany utca (az itteni első villanytelepről kapta nevét) területén létesítettek gettót. A szovjet hadsereg 1944. december 1-jén vonult be a városba, amit két frontos ostrom előzött meg.

1967 őszén megszületett a kormányhatározat az első magyarországi atomerőmű építéséről, amely a Duna és Csámpa-puszta között fekvő (hajdan Magyari-puszta) területet jelölte ki helyszínnek. 1969-ben megkezdődtek az erőmű tereprendezési munkálatai. 1975október 3-án került sor az erőmű alapkőletételére. 1978-ban lett város. 1982. december 28-án indult meg a kísérleti áramtermelés az első blokkban. A negyedik blokk 1987 augusztusára készült el, ezzel az erőmű építése gyakorlatilag befejeződött.

Hétről-Hétre Paks hirdetés

Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetés

Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetés 7

Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetés

Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetés feladás

Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetés 8
A Hirdetés mérete




Telefonszám - szolgáltatói hirdetés esetén


Kiemelés



Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban

Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetés1

Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetés

Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetés terjesztés

Ingyenes információs és hirdetés újság. A/3 méretben, 8-12 színes oldalon. Terjesztése Pécsen – 19 városrészben: Kertváros, Régi kertváros, Málom, Rózsadomb, Patacs, Mecsekoldal, Uránváros, Szigeti város, Újhegy, Rácváros, Kovácstelep, Rigóder, Budai külváros, Diós, Fehérhegy, Meszes városrészekben, belvárosi panelek és üzletek.

Nyomott példány:    2024. második félév  – Kéthetente  25.000 db
Terjesztett példány: 2024. második félév – Kéthetente  24.500 db

P.É.CS. PRESS Kft. kiadó
A kiadó egyéb kiadványai: Bonyhádi Hétről-Hétre, Komlói Hétről-Hétre, Paksi Hétről-Hétre, Szekszárdi Hétről-Hétre, Pécs környéke Hétről-Hétre

Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden második héten hétfőn!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megjelenés előtti héten csütörtök 12 óráig!

Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Lakossági Apróhirdetés:       (Max. 50 szó)
10 szóig               315 Ft+áfa = 400 Ft
+ szavak                39 Ft+áfa =   50 Ft/szó     
Kiemelés: (negatívban) +50% felár                                       

Üzleti Apróhirdetés:       (Max. 50 szó)
10 szóig               630 Ft+áfa = 800 Ft
+ szavak                39 Ft+áfa =   50 Ft/szó       
Kiemelés: (negatívban) +50% felár          

Szolgáltatói
hirdetés:
      
Méret:        45×20 mm       4 Szó + Telefonszám
Ára:            2000 Ft+áfa = 2540 Ft      
(Keretes hirdetés + színes háttér)

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetés

Pécs ókori neve Sopianæ. E latin képzésmódú név alapszava (kelta sop: „mocsár”) minden bizonnyal kapcsolatban van azzal, hogy a Pécs helyén álló római kori város déli oldala akkor lenyúlt a vízjárta, mocsaras rétig. A rómaiak előtt (a keltákon kívül) illírek is laktak a környéken. Sopianae városát a rómaiak alapították a Kr. u. első század második felében, amikor a Dunántúl a Római Birodalom Pannonia provinciája volt. Városi rangot Hadrianus császár uralkodása idején (117138) kapott, majd a 3. században Diocletianus ideje alatt, Sopianae lett Valeria tartomány fővárosa. 

Mikor Nagy Károly csapatai megérkeztek, a várost már avarok és szlávok lakták. Nagy Károly rövid időre a Frank Birodalomhoz csatolta a területet. A honfoglalás után Pécs fontos egyházi központ, püspöki székhely maradt: Quinque Ecclesiae („öt templom”) néven említik. I. István király 1009-ben megalapította a pécsi püspökséget, amelynek Orseolo Péter magyar király építtetett székesegyházat1065-ben a székesegyház leégett és csak ezután épült a ma is létező székesegyház.

A várost 1235-ben említik először Pécs néven; egy feljegyzésben fordul elő a Pechyut (pécsi út) név. Nagy Lajos 1367-ben egyetemet alapított Pécsett, ez volt Magyarország első egyeteme. 1476-ban itt ülésezett az országgyűlés. A mohácsi csata után (1526) Nagy Szulejmán seregei kifosztották Pécset. 1543 júniusában Pécs önként megnyitotta a kapuit az oszmán sereg előtt. Az oszmánok megerősítették és igazi keleti várossá formálták Pécset.

1664-ben Zrínyi Miklós csapatai a Mecsekről mozsárágyúkkal lőtték szét a várost, majd kifosztották és felégették. Ekkor pusztult el a középkori Pécs. Buda felszabadítása után (1686) a keresztény felszabadító sereg szintén hatalmas rombolás árán tudta visszaszerezni a várat.

1688-ban a dél-német tartományokból telepesek érkeztek a városba az elmenekült lakosság pótlására. A fallal körülvett belvárosba német lakosság költözött, a délszlávok a falon kívüli külvárosokban, míg a magyar kisebbség a város környéki szőlőhegyeken lakott.

Pécs nem támogatta a Rákóczi-szabadságharcot, ezért II. Rákóczi Ferenc seregei 1704-ben kifosztották a várost. A 18. században fejlődésnek indult az ipar, céhek alakultak és fellendült a kereskedelem. Mária Terézia  1780-ban a várost szabad királyi város rangra emelte. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Pécset rövid ideig horvát sereg tartotta megszállva, majd 1849 januárjában Habsburg-csapatok élén Jellasics császári vezér vonult be a városba. A kiegyezés (1867) után Pécs gyorsan fejlődött. 1868-tól vasút kötötte össze Barccsal1882-tól Budapesttel is.

Az első világháború végén Baranya déli részét szerb-antant csapatok foglalták el, akik megszállva tartották a várost 1921-ig; ez idő alatt a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság része. Ez visszavetette a pécsi ipar és kereskedelem fejlődését. A második világháború alatt Pécs csak kisebb károkat szenvedett, annak ellenére, hogy 20-25 kilométerre délre, Villány környékén nagy tankcsata zajlott.

A háború után a város Magyarország egyik ipari központjává nőtte ki magát. Óriásit fejlődött a bányaipar – feketeszén, majd uránérc. A város lakossága emiatt jelentősen megnőtt. A rendszerváltás utáni az ipari üzemeket szinte kivétel nélkül bezárták, újak alig épültek, a munkanélküliség hatalmasra nőtt.

A szénbányászat 2004 májusában szűnt meg. Pécs utcáin sétálva egymás mellett látjuk: a római kori elődvárost , a 4. századi ókeresztény nekropoliszt, az első magyarországi egyetemet, a fallal határolt középkori belvárost, a török dzsámikat és mecseteket, a német polgárházakat, a Dóm épületegyüttesét, a Zsolnay-negyedet, a Káptalan utcai „múzeumnegyedet”, a skandináv típusú lakótelepet. 2010-ben Pécs a németországi Essennel és a törökországi Isztambullal karöltve Európa egyik kulturális fővárosa. Pécsett jelenleg több mint 250 műemlék található. A Pécsi ókeresztény sírkamrákat 2000-ben az UNESCO a világörökség részeként jegyezte.

Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetés

Hétről-Hétre Pécs környéki hirdetés

Hétről-Hétre Pécs környéki hirdetés 9

Hétről-Hétre Pécs környéki hirdetés

Hétről-Hétre Pécs környéki hirdetés 10

Hétről-Hétre Pécs környéki hirdetés feladás

A Hirdetés mérete




Telefonszám - szolgáltatói hirdetés esetén


Kiemelés



Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban

Hétről-Hétre Pécs környéki hirdetés ára

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Hétről-Hétre Pécs környéki hirdetés

Hétről-Hétre Pécs környéki hirdetés terjesztés

Ingyenes információs és hirdetés újság. A/3 méretben, 8-12 színes oldalon. Terjesztése Pécs környékén – 23 településen: Kozármisleny, Szigetvár, Szentlőrinc, Bogád, Cserkút, Görcsöny, Hobol, Keszü, Kővágószőlős, Nagykozár, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Szalánta, Nagyárpád, Postavölgy, Romonya, Nagypeterd, Szabadszentkirály, Bicsérd Alkalmanként: Sellye és Kacsóta településeken.

Nyomott példány:    2024. második félév  – Kéthetente  11.000 db
Terjesztett példány: 2024. második félév –  Kéthetente  11.000 db

P.É.CS. PRESS Kft. kiadó
A kiadó egyéb kiadványai: Bonyhádi Hétről-Hétre, Komlói Hétről-Hétre, Paksi Hétről-Hétre, Pécs környéke Hétről-Hétre, Pécs Városi Fapados

Hétről-Hétre Pécs környéki hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden második héten hétfőn!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megjelenés előtti héten csütörtök 12 óráig!

Hétről-Hétre Pécs környéki hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Lakossági Apróhirdetés:       (Max. 50 szó)
10 szóig               394 Ft+áfa = 500 Ft
+ szavak                39 Ft+áfa =   50 Ft/szó     
Kiemelés:  +50% felár                                       

Üzleti Apróhirdetés:       (Max. 50 szó)
10 szóig               788 Ft+áfa = 1000 Ft
+ szavak                39 Ft+áfa =      50 Ft/szó       
Kiemelés:  +50% felár          

Szolgáltatói
hirdetés:
      
Méret:       45×20 mm       4 Szó + Telefonszám
Ára:           2000 Ft+áfa = 2540 Ft      
(Keretes hirdetés + színes háttér)

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Hétről-Hétre Pécs környéki hirdetés

A terület keltarómai, majd avar uralom után került a honfoglaló magyarok kezére. Földesúri birtokként Zygeth névalakban 1391-ben bukkan fel először a forrásokban, első védett épületét az Almás-patak mocsaras árteréből kiemelkedő szigetszerű földsávon építették meg. Az uradalmi központ szerepét betöltő vár legelső építménye az ún. kerek torony.  A háromemeletes lakótoronyból és későbbi bővítményeiből álló korai erőd, mint castrum 1449-ben, a földsánccal övezett település mint oppidum (mezőváros) 1463-ban jelenik meg elsőként írásos formában. 

A vár és a város 1473-ban vétel útján az enyingi Török család birtokába került. E család legnevezetesebb tagja, Török Bálint végeztette el a vár és a település igazi erődítménnyé történő kiépítését az 1530-as években. Ennek során a belső várat nagy területű, sarkain olaszbástyákkal megerősített külső várrésszel bővítette, az erődöt az Almás-patak vizével feltöltött árokrendszerrel vétette körbe, amelyen keresztül felvonóhidak biztosítottak összeköttetést a külső és belső vár, illetve a város között. 

A Buda, majd Pécs és Siklós elestével kiemelt stratégiai jelentőségre szert tett erősség 1543-ban királyi birtokként I. Habsburg Ferdinánd tulajdonába került. Az erőd első, igazán komoly ostromára 1556 nyarán került sor. Ekkor még sikerült a várat megtartania az Ali budai pasa által vezetett, többszörös túlerőben lévő sereg ellenében.

Utána újjáépítették, aminek eredményeként az 1550-es évek végére hazánk legmodernebb és legerősebb végvárává vált. 1561-ben Zrínyi Miklós lett a várkapitány. 1566 késő nyarán került sor a végül a Dél-Dunántúl feladásával járó, vereséggel végződő szigetvári ütközet, 34 napig ellenállva a 40 szeres túlerőnek. Szigetvár a hódoltság idején kiemelt katonai-igazgatási szerepet töltött be. Előbb a Budai, majd a Kanizsai vilajet alá rendelt szandzsák központja volt. A törökök 1689 februárjában harc nélkül adják át a várat és a várost, amelyek így a védelem híján elnéptelenedett újváros kivételével épségben kerültek újra Habsburg-kézbe.

A szigeti erőd néhány stratégiai fekvése miatt a 18. század végéig a Habsburg-kormányzat számára továbbra is kiemelt jelentőséggel bírt, így még száz éven át katonai csapatok állomásoztak a falai között. A vár hadászati funkciója az 1780-as évekre azonban egyre jelentéktelenebbé vált, ezért II. József uralkodása idején (1780–1790) a Haditanács a város tulajdonjogát Tolnai Festetics Lajosnak eladta a várat.

A Festetics családot követő 1920. századi tulajdonosok alatt már csupán a földesúri birtokok gazdasági központjául szolgált. A II. világháború után államosított vár turisztikai célú hasznosítása az 1950-es évek második felében kezdődött el.

Rákóczi-szabadságharcot követő békeidőszakban a megrendelései, illetve vásárlóereje folytán a továbbra is itt állomásozó császári katonaság gyakorolt jótékony hatást a város gazdasági életére, majd az Osztrák–Magyar Monarchia időszakában meginduló polgárosodás és iparfejlesztés nyomán jelentkeztek a kulturális és gazdasági fellendülés újabb jelei.

Az 1868 májusában forgalomba helyezett, köszönhetően a község bekapcsolódott az országos közlekedési hálózatba, ami nagy ipari beruházások előtt nyitotta meg az utat. 1884-ben a jelentős múlttal rendelkező helyi cipőipar első üzemében, a Szigetvári Cipőgyárban indult meg a termelés. Az ugyancsak hagyományosnak számító konzervgyártás 1937-ben kezdődött.

A Szigetvári ütközet 400. évfordulója alkalmából 1966-ban várossá nyilvánították. 2011-ben az Országgyűlés törvényben rendelkezett a „Civitas Invicta” – a Leghősiesebb Város cím Szigetvárnak való adományozásáról.

Hétről-Hétre Pécs környéki hirdetés

Hétről-Hétre Szekszárd hirdetés

Hétről-Hétre Szekszárd hirdetés 11

Hétről-Hétre Szekszárd hirdetés

Hétről-Hétre Szekszárd hirdetés 12

Hétről-Hétre Szekszárd hirdetés feladás

A Hirdetés mérete




Telefonszám - szolgáltatói hirdetés esetén


Kiemelés



Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban

Hétről-Hétre Szekszárd hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Hétről-Hétre Szekszárd hirdetés

Hétről-Hétre Szekszárd hirdetés terjesztés

Ingyenes információs és hirdetés újság. A/4 méretben, 8-12 színes oldalon. Terjesztése Szekszárd és vonzáskörzetének 14 településén: Szekszárd, Bátaszék, Őcsény, Decs, Várdomb, Alsónána, Szálka, Sióagárd, Harc, Tolna, Szedres, Kölesd, Zomba és Fadd településeken.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Hetente  24.500 db
Terjesztett példány:       2024. második félév –  Hetente  24.500 db

P.É.CS. PRESS Kft. kiadó
A kiadó egyéb kiadványai: Bonyhádi Hétről-Hétre, Komlói Hétről-Hétre, Paksi Hétről-Hétre, Pécs környéke Hétről-Hétre, Pécs Városi Fapados

Hétről-Hétre Szekszárd hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden 2. héten péntektől hétfőig!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Minden 2. héten szerdán 12 óráig!

Hétről-Hétre Szekszárd hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Lakossági Apróhirdetés:       (Max. 50 szó)
10 szóig               394 Ft+áfa = 500 Ft
+ szavak                39 Ft+áfa =   50 Ft/szó     
Kiemelés: (negatívban) +50% felár                                       

Üzleti Apróhirdetés:       (Max. 50 szó)
10 szóig               788 Ft+áfa = 1000 Ft
+ szavak                39 Ft+áfa =      50 Ft/szó       
Kiemelés: (negatívban) +50% felár          

Szolgáltatói
hirdetés:
      
Méret:        45×20 mm       4 Szó + Telefonszám
Ára:           2000 Ft+áfa = 2540 Ft      
(Keretes hirdetés + színes háttér)

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Hétről-Hétre Szekszárd hirdetés

Szekszárd megyei jogú városTolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja. Az ország legkevesebb lakosú, Tatabánya és Eger után a harmadik legkisebb területű megyeszékhelye; területi kiterjedés szempontjából még a megyén belül is csak a negyedik helyen áll (PaksTamási és Dunaföldvár mögött). Borváros, kb. 4500 pincével.

Régi magyar nyelven: szög és szár, 1903 óta írják Szegszárd helyett Szekszárdnak. A legvalószínűbb feltevés, hogy a szög-szár-d név a szögsárga vagy a fehér színnévből keletkezett. Ez nyilvánvaló, ha tudjuk, hogy Szent László lovát Szögnek hívták s a hatvan templomi falképen László herceg lova csaknem mindig fehér. Néhány esetben fehér pettyes (almásderes) s csak egy esetben barna. A szög szó nyelvünkben tehát fehéret vagy szőkét jelent. A szár jelentése is lehet fehér.

Szekszárdot 1015-ben említik először. I. Béla király 1061-ben alapította a bencés apátságot (ami a Béla téren található a vármegyeházánál), itt is temették el. Mátyás király korában Szekszárd a király elleni összeesküvést szövő Vitéz János birtoka volt, várát ezért lerombolták. 1485-ben Szekszárd már mezőváros volt, évente öt vásárt tartott.

A város 1543-ban került török kézre, és a budai vilajeten belül itt alakították ki az egyik szandzsák központját. A török időkben a város sokat szenvedett, kolostora elpusztult. A város és az apátság újjáépítését Mérey Mihály apát kezdte el, 1716-ban már 60 jobbágy és 6 zsellér család lakta Szekszárdot. A Rákóczi-szabadságharc idején itt fogták el Béri Balogh Ádámot.

1779-ben Szekszárd megyeszékhellyé vált, céhek alakultak, az apátságot megszüntették, a város címert kapott. A betelepítések hatására lakossága csaknem tízévente megkétszereződött. A betelepülők nagy része magyar volt. A németek aránya a 18. században sem érte el a 20%-ot, de így is ők voltak a város legnépesebb nemzetisége. 1795-ben tűzvész vetette vissza a fejlődést, de az a 19. századra újraindult – ekkor épültek fel középületei: a városháza, a megyeháza, a kórház, több templom.

A város gazdasági életét sokáig a szőlő- és bortermelés határozta meg, megelőzve az egyéb mezőgazdasági termelést és a kézműipart. A kereskedelem nem volt jelentős, a 19. század első felében még a borkereskedelem is többnyire máshol élő gazdák kezében volt. 1905-ben alakult rendezett tanácsú várossá, az első világháború végén Szerbia területi igényt támasztott rá, a második világháborúban a szovjetek 1944november 30-án foglalták el. 1994október 30-tól megyei jogú város.

A város jelentős szőlőterületekkel rendelkezik, a Szekszárdi borvidék központja. Szekszárd a híres borászatok, pincészetek és a kiváló minőségű borok városa. Eger mellett a Szekszárdon készült vörösbor cuvée-k is használhatják a Bikavér elnevezését. A város kiterjedt tanyavilággal rendelkezik, ahol korábban számos szekszárdi lakos rendelkezett kisebb szőlőbirtokkal. 

A városban minden évben több alkalommal megrendezésre kerülnek az úgynevezett Szekszárdi nyitott pincék mely, alkalommal a helyi borászatok megnyitják pincéiket a városba látogató borkóstolók számára. A város legnagyobb 4 napos ünnepsége a Szekszárdi Szüreti napok is a szőlő és bor előállításának több évszázados hagyományának az ünnepe, mely minden év szeptemberében kerül megrendezésre.

A nemzetközi kapcsolatteremtésben szerephez jutó Gemenc Expo és az Alisca Bornapok gazdasági szempontból is fontos idegenforgalmi események. Sok látogatót vonzó kulturális seregszemle a Szekszárdi Néptáncfesztivál, a Pünkösdhöz és a szürethez kapcsolódó népünnepélyek, valamint a Duna Menti Folklórfesztivál. A Sió Kupa, Gemenc Kupa megrendezésével Szekszárdot a nemzetközi sportéletben is számon tartják.

Hétről-Hétre Szekszárd hirdetés