Keresés

Városházi Híradó hirdetés

Városházi Híradó hirdetés

Városházi Híradó hirdetés

Városházi Híradó hirdetés

Városházi Híradó hirdetés feladás

A hirdetés típusa


1. sor
2. sor
3. sor
4. sor
5. sor
6. sor
7. sor
8. sor
9. sor
10. sor
11. sor

Városházi Híradó hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)1800 Ft (1420 Ft+áfa)

Városházi Híradó hirdetés4

Városházi Híradó hirdetés

Városházi Híradó hirdetés2

Városházi Híradó hirdetés terjesztés

A XXII. Kerületi Önkormányzat lapja, kiadja a Budafok-Tétény Önkormányzata. Megjelenik páros héten, szerdán. Terjesztik 23.000 példányban a kerületi postaládákba ingyenesen az 56.500 fős lakosságnak. Formátuma A/4-es, terjedelme 32-48 oldal, 45 gr-os újságnyomó papírra nyomva, színesben.

Nyomott példány:    2025. második félév  –  Kéthetente 23.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév –  Kéthetente  22.500 db

Budafok-Tétény Önkormányzata kiadó

Városházi Híradó hirdetés1

Városházi Híradó hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden páros héten szerdán! 

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megelőző héten szerdán 13 óráig!

Városházi Híradó hirdetési árak

Apróhirdetési árak:

Apróhirdetés                  2677 Ft +áfa =  3400 Ft/ 5 sor     (125 karakter)

További szavak:               197 Ft +áfa =     250 Ft/sor (1 sor 25 karakter)

                                          3858 Ft +áfa =   4900 Ft/11 sor   (275 karakter)

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                         kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Városházi Híradó hirdetés

Az újkőkortól kezdve már folyamatosan lakott vidéken az első jelentős emléket a rómaiak hagyták, létrehozva Campona castellumát (Nagytétény), amely a limes egyik jelentős katonai tábora volt. Fontos dunai átkelő lévén folytonos volt a lakosság, s a népvándorlás korából is kerültek elő régészeti leletek. A honfoglalás után Nagytétény területén volt Töhötöm (Tétény) vezér téli szállása.

Az ezután már Téténynek nevezett településen IV. (Kun) László 1279-ben országgyűlést tartott a kun kérdés rendezésére. Az oklevelek tanúsága szerint a király és kísérete a Háros-szigeten lévő Csúti premontrei prépostságban szállt meg. Nevét 1228-ban említette először oklevél Thethen néven.

Tétény a római Campona tábor-erőd helyén, illetve környékén épült fel. Tétény a XV. század második felében élte virágkorát, ekkor már mezőváros (oppidum) volt.

A török uralom végére a vidék három települése elpusztult, leginkább Tétény maradt fenn, amelyet földesura, Száraz György 1711 után német telepesekkel népesített be. Később magyar jobbágyokat is telepítettek ide.

Ez időben kezdődik Budafok története, amelynek területe a török uralom után, 1698-ban Savoyai Jenő herceg birtoka lett a Csepel-szigeti uradalom szőlőhegyeként (latinul Promontorium). Önálló településként csak a herceg halála után, 1739-ben alakult meg Promontor zsellérközség a többségükben Csepelről átjött német szőlősgazdákból.

A település gyors fejlődését, csakúgy, mint Tétény, a szőlőkultúrának és a kőfejtésnek köszönhette. Ezekhez kapcsolódik a kerület páratlan pincerendszerének kialakulása is. A római korban elkezdett kőbányászat tárnáiból maradt, a kőbányai pincerendszerhez hasonlóan kiterjedt borospince hálózat húzódik, amelyekben a filoxéra járvány óta többnyire gombákat termesztenek. A töretlen fejlődést az 1886. évi filoxérajárvány állította meg, amely szinte teljesen kipusztította a szőlőket, amelyet más gyümölccsel (őszibarackkal) pótoltak és az ipar, különösen az élelmiszeripar gyorsan fejlődött.

Ekkorra már Budatétény is (1915-ig Kistétény a neve) önálló településsé vált, amelyre inkább az elszórtan épült házak, villák a jellemzők, minthogy a falu 1873-ig Nagytétény egyik szőlőhegye volt. A szétválás után kezdték az ófalura Tétény helyett a Nagytétény nevet használni.

A vasútvonalak megépülése (1861: déli vasút, 1882: pécsi vasút) megteremtette a későbbi évek fejlődésének alapját. A század utolsó évtizedében és a XX. század elején megindult az iparosodás. 1899-ben Budafokig, 1909-ben már Nagytétényig járt a HÉV. Ezekben az években kezdett kialakulni a Nagytétényhez tartozó Baross Gábor-telep is, amely az anyaközségtől távol szinte külön települést képezett.

Az addigi Promontor 1886-ban lett Budafok, 1926-ban pedig városi rangot kapott. A megszűnt szőlőkultúra folytatásaként a város a XX. században jelentős borászati centrummá fejlődött, ahol a mai napig borászokat is képeznek. 1987-ben Budafok megkapta a „Szőlő és Bor Városa” kitüntető nemzetközi oklevelet.

1950. január 1-jével– több főváros környéki településsel együtt – Budapesthezcsatolták. Nagy része az akkor alakított  kerület része lett, Kelenvölgyet és Tószöget pedig a XI. kerülethez csatolták.

A 13. században a római alapokra épült egy gótikus várkastély a helyi birtokos Tétény család számára, akik az Árpád-házzal is rokonságban álltak. Ez a várkastély a 14. században királyi birtokká vált, majd a Héderváriaké lett. A török kiűzése után Száraz György királyi személynök kezdte meg a kastély átépítését és bővítését 1716-ban. A mai, késő barokk stílusú kastély Mayerhoffer András tervei alapján épült 1743 és 1751 között, felhasználva a korábbi épület alapjait és részeit. 1904-ben kiégett. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett. A háború után, 1948-ban múzeumi célokra kapta meg az Iparművészeti Múzeum. Helyreállítása 1951-ben kezdődött meg, és még ebben az évben megnyílt az első bútorkiállítás.

Városházi Híradó hirdetés

Zuglói Lapok hirdetés

Zuglói Lapok hirdetés

Zuglói Lapok hirdetés

Zuglói Lapok hirdetés

Zuglói Lapok hirdetés feladás

A hirdetés típusa







Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Zuglói Lapok hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Zuglói Lapok hirdetés5

Zuglói Lapok hirdetés

Zuglói Lapok hirdetés2

Zuglói Lapok hirdetés terjesztés

A XIV. Kerületi Önkormányzat lapja, kiadja a Zuglói Polgármesteri Hivatal. Megjelenik páros héten, csütörtökön. Terjesztik 65.000 példányban a kerületi postaládákba ingyenesen a 119.000 fős lakosságnak. Formátuma A/3-as, terjedelme 36 oldal, 60 gr-os újságnyomó papírra nyomva, színesben.

Nyomott példány:   65 000 db.

Zuglói Polgármesteri Hivatal kiadó

Zuglói Lapok hirdetés1

Zuglói Lapok hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden hónap második hetének csütörtökén

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Minden hónap utolsó előtti keddjén 12 óráig

Zuglói Lapok hirdetési árak

Apróhirdetési árak: (maximum 30 szó)

Apróhirdetés             15 szó                    4882 Ft +áfa =   6.200 Ft

További szavak:                                         157 Ft + áfa =      200 Ft/szó

Kiemelt (nagybetű, bold, tónus),          8819 Ft + áfa = 11.200 Ft/15 szó

További szavak:                                         236 Ft + áfa =      300 Ft/szó

Kedvezmény:                                                                                                    3-5 megjelenés 5% 6-8 megjelenés 10%, 9-11 megjelenés 15%,

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                           kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Zuglói Lapok hirdetés

Zugló név keletkezésére kétféle magyarázat létezik. Az egyik szerint a “szuglyó” vagy a “zugla” szó a 19. századi nyelvhasználatban sarkot, zugot, kuckót vagy zsákutcát jelentett, ennek értelmében tehát Zugló a pesti határnak egy kis sarkát jelölte. A másik elképzelés, hogy a “szugló” német eredetű szó, és mocsárlyukat jelent. Zuglót egészen a XIX. század végéig Szuglónak hívták, ennek emlékét őrzi a mai Szugló utca. 1935-től létezik önálló kerületként, korábban Terézváros, Erzsébetváros és Kőbánya osztozott a területén. Ekkor a városrész a Rákosváros nevet kapta, és csak 1950-ben – Nagy-Budapest kialakulásakor – lett Zugló.

A mai kerület helyén volt a történelmi Rákos mezője, amely a középkorban lakatlan, erdős-mocsaras vidék volt. Itt tartották a középkori magyar országgyűléseket és itt emelték 1445-ben Hunyadi Jánost Magyarország kormányzói méltóságába. A Rákos-patak mellett rákászok, a Városliget területén vadászok tanyáztak.

Az 1830-as években megindult a Városerdőcske mögötti Erdőtelkek parcellázása a mai Herminamező területén. A kerület hivatalos “születésnapját” 1842. október 10-ére teszik, ugyanis ekkor került sor a Hermina-kápolna alapkőletételére, illetve ekkor nyílt meg Bartl János nyaralószállója is. 1843-ban már három nyaralószálló működött ezen a vidéken, ezáltal Pest környékének egyik legismertebb nyaraló- és gyógyhelye lett. Ugyanebben az időben épültek meg az első magánvillák is, és az 1860-as évekre – a belvárosi és budai részekhez hasonlóan – elegáns villanegyed jött létre a Hermina út–Amerikai út–Erzsébet királyné útja–Uzsoki (Jókai) utca mentén.

 A vidék Pest város fejlődésével a 17. században egyre kopárabbá vált, mivel az építkezésekhez szükséges faanyagot itt vágták ki. I. Lipót német-római császár a területet Pest városának adományozta. “Városerdőcske” fáinak pótlása és területének rendezése Mária Terézia nevéhez fűződik. 1751-től a területre fűz-és akác-majd eperfákat ültettek. A Városliget a reformkorban már a polgáriasodó pestiek egyik kedvelt séta-és találkozóhelye lett. Az 1880-as évektől megindult a terület rohamos beépítése (Gizella út, Mexikói út, Hajtsár út, Amerikai út, Angol utca, Róna utca, Rákos-patak utca stb.). A gyors fejlődést nagymértékben elősegítette a Városliget közelsége.

Az 1890-es évektől Zugló területén is megindult az ipartelepítés, sorra jelentek meg a kisebb-nagyobb gyárak, ezzel együtt 1890 és 1900 között a terület népességszáma is megnövekedett, ekkor került sor Törökőr, Kiszugló és Nagyzugló benépesítésére. A közművesítés azonban nem haladt ugyanilyen gyors ütemben, az ivóvízért sokat kellett gyalogolni, és rosszak voltak az útviszonyok is.

A legnagyobb beruházás ekkor a Városligetben megrendezett Millenniumi kiállítás volt. 1896-ra készült el a Műcsarnok és 1906-ra a Szépművészeti Múzeum. Szabályozták a Városligeti tavat, feltöltötték a Páva-sziget két csatornáját és a tóba vezették a Rákospatakot. Kialakították a városligeti körutat. Megépült a híres Vajdahunyad vára és a Hősök tere, a kontinens első földalatti vasútja is.

Az első világháború után még inkább felgyorsult az urbanizáció, nőtt az intézmények, üzemek száma, mindemellett azonban, főként Alsórákos és Rákosfalva területén, megmaradt a vidékies környezet, a mezőgazdasági jelleg. Az 1935. február 13-án Budapest Székesfőváros 451/1935. sz. határozata alapján létrehozta a főváros új közigazgatási egységét, amely a VI., VII. és X. kerületek peremrészeiből jött létre XIV. kerületként és Rákosvárosnak nevezték el. 

A második világháború utáni évtizedekben több lakótelep épült (például a Füredi utcai, Kerepesi úti, Nagy Lajos király úti, Kacsóh Pongrác úti). 1980-ban Zuglóban nyitották meg az ország első, nyugati módon felépített üzletközpontját, a ma is működő Sugárt. Az 1972-es zuglói paneltűz a főváros legnagyobb tűzesete volt.

Zuglói Lapok hirdetés

Erzsébetváros hirdetés

Erzsébetváros hirdetés

Erzsébetváros hirdetés

Erzsébetváros hirdetés

Erzsébetváros hirdetés feladás

A hirdetés típusa







Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Erzsébetváros hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Erzsébetváros hirdetés

Erzsébetváros hirdetés

Erzsébetváros hirdetés

Erzsébetváros hirdetés terjesztés

A VII. Kerületi Önkormányzat lapja, kiadja Erzsébetváros Polgármesteri Hivatala. Megjelenik minden páros héten, csütörtökön. Terjesztik 40.000 példányban a kerületi postaládákba ingyenesen a 49.000 fős lakosságnak. Formátuma A/3-as, terjedelme 32-48 oldal, 45 gr-os újságnyomó papírra nyomva, színesben.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Havonta 40.000 db
Terjesztett példány:       2025. második félév –  Havonta  39.500 db

Erzsébetváros Polgármesteri Hivatala kiadó

Erzsébetváros hirdetés

Erzsébetváros hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Havonta kétszer csütörtökön. Kivétel: július, augusztus, december – ekkor 1-1 megjelenés cak!
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megjelenés előtt 14 nappal!

Erzsébetváros hirdetési árak

Hirdetési tarifa:
Magán/Közületi Apróhirdetés:   
10 szóig:                                          3071 Ft+áfa =  3900 Ft
20 szóig:                                          4724 Ft+áfa =  6000 Ft
Keretes hirdetésnél 20 szó:         5984 Ft+áfa =  7600 Ft

Kedvezmény:
3 hirdetés esetén 10% kedvezmény

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

 

Erzsébetváros hirdetés

A török hódoltság utáni időkben a mai Kiskörút mentén húzódtak a városfalak, s a későbbi Teréz-, illetve Erzsébetváros helyén elszórt tanyák, szőlőskertek jöttek létre. A Felsőkülvárosnak, a későbbi VII. kerület szerkezetét az elsőként kialakult utcák (Király utca, Dob utca) határozták meg. Az 1870-es években a Nagykörút kialakítása adott lendületet a terület fejlődésének. Erzsébetvárost a XVIII. században még Pacsirta-mezőnek, később Ferdinánd-külvárosnak hívták.

A VII. kerület 1873-ban, a városegyesítéskor jött létre. Mivel a Felsőkülváros (akkor már egy évszázada Terézváros) túl nagy és túlságosan népes volt, kettéosztották. A Király utcától északra továbbra is Terézváros néven a VI., attól délre Budapest VII. kerülete jött létre. A kerületi polgári kör kérvényezte 1881 decemberében, hogy a néhány évvel korábban, Terézvárosból kivált VII. kerületet I. Ferenc József feleségéről, Erzsébet királynéról nevezhessék el Erzsébetvárosnak. A király 1882. január 17-én írta alá az engedélyt, 1882. február 7-én az új elnevezés beiktatásra került.

A zsidónegyed/Bulinegyed (nem hivatalos elnevezés): Erzsébetváros belső, a Belvároshoz közel eső részére a 2000-es években elkezdték „zsidónegyedként” hivatkozni. Ez részben azon alapul, hogy a 19. század óta itt voltak a budapesti zsidóság életének főbb központjai. (Ők azonban a lakosságának ötödét kitevő zsidóknak csak a töredékét tették ki). Emellett ezen a területen jelölték ki 1944-ben az úgynevezett pesti nagygettót, amelynek legnagyobb létszáma 70 ezer fő volt. A hányatott sorsú városrész a rendszerváltásig elhanyagolt, folyamatosan leépülő környék volt.

A zsidónegyed területén több vitatott bontás és megkérdőjelezhető minőségű új építkezés kezdődött (például a Dob, Király, Kertész utcákban), és még ennél is több teljes ház magánbefektetőknek történő eladása valósult meg.
(polgármestere is ebbe bukott bele) A műemlékvédelmi hivatal “műemlék” táblaival sok ház megmenekültek a bontástól. Majd 2001-ben ártatlan alternatív kávézóként indult a Kertész utcában a Szimpla nevű hely, mely az első fecske volt a bulinegyed történetében.

Az elkövetkezendő években több hasonló jellegű állandó hely nyílt és megszületett meg a romkocsma nevű hungarikum, mely kocsmatípus valójában nagyrészt Kelet-Berlin hasonló helyeitől vette az inspirációt.
A 2000-es évek végén a környező kerületek szépen sorban korlátozni kezdték az éjszakai életet. A másik fontos tényező a gazdasági válság vége, és az ezt követő időszakban rendkívüli mértékben felgyorsult növekedésű ütemű turizmus, amely tömeg még nagyobb, szinte kifogyhatatlan utánpótlást kapott. Plusz a fiatal generáció is megváltozott, kifejlődött a legénybúcsú kultúra, és mindenki egy pár utcás területen, nagyjából 500 különböző helyen zsúfolódott össze. Belső-Erzsébetváros hivatalosan éjjelnappali gumiszobaként üzemel, “itt mindent megtehetnek”, a hirdetések szerint. 

A Csikágó negyed (nem hivatalos elnevezés): Külső-Erzsébetvárosban kezdetben konyhakertek és káposztaföldek voltak 1866-ban árvaház épült fel, és 1876-77 között emelték a Siketnémák Budapesti Országos Intézetének épületét, az Állatorvostudományi Egyetemet 1881-ben adtak át. A mostani utcahálózattal igazából majd csak az 1890-es években készült térképeken találkozhatunk először, és szűk negyedszázad alatt született meg.

A Csikágó lakásállományának legnagyobb hányada az 1890-es években keletkezett, többnyire WC és fürdőszoba nélkül. Csak a 21. század elejére tűntek el innen teljesen ezek a komfort nélküli épületek. A Csikágó név eredetéről: leggyakrabban azt olvasni, hogy a népszerű ragadványnév eredete a közbiztonság szinte teljes hiányára utal, eszerint Csikágó, amint kiépült, rögtön a nagyvárosi nyomor és bűnözés szinonimájává vált. A következő „megoldás” az amerikaias tempójúnak tetsző építés, mert a házak egymás utáni boszorkányos gyorsaságú „kinövése” a korábban üres területen. A negyed névadója Dr. Abonyi József, aki 1902-ben használta ELŐSZÖR a kifejezést, amely a Pesti Hírlap október 2-i számában is már olvasható volt: „…családostul együtt oly nagy számban jelentek meg, különösen az úgy nevezett chicagói negyedből…”.

Ligetváros (nem hivatalos elnevezés): A Ligetváros Budapest VII. kerületének (Erzsébetváros) a Városliget vonzáskörzetébe tartozó területe. A Ligetváros elnevezést a kétezres évek eleje óta használják erre a részre. Elsősorban az ingatlanirodáktól és az új lakóparki befektetőktől származik ez az elnevezés. Céljuk az volt, hogy jelezzék ennek a területnek a nagyban különböző adottságait a Külső-Erzsébetváros rosszabb hírű utcáihoz képest. Legnevezetesebb utcája a patinás Damjanics utca, amely a terület bevásárlóutcája is egyben. Az elnevezés egyre inkább az ott lakók identitásává válik.

Erzsébetváros hirdetés

Terézváros hirdetés

Terézváros hirdetés

Terézváros hirdetés

Terézváros hirdetés

Terézváros hirdetés feladás

A hirdetés típusa





Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Terézváros hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Terézváros hirdetés4

Terézváros hirdetés

Terézváros hirdetés3

Terézváros hirdetés

Terézváros hirdetés terjesztés

A VI. Kerületi Önkormányzat lapja, kiadja Terézváros Polgármesteri Hivatala. Megjelenik páratlan héten, pénteken. Terjesztik 27.000 példányban a kerületi postaládákba ingyenesen a 35.000 fős lakosságnak. Formátuma A/4-es, terjedelme 32-48 oldal, 45 gr-os újságnyomó papírra nyomva, színesben.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Kéthetente 27.000 db
Terjesztett példány:       2025. második félév –  Kéthetente  26.500 db

Terézváros Polgármesteri Hivatala. kiadó

Terézváros hirdetés2

Terézváros hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden kéthetente szerdán!                                                                   (Júliusban és augusztusban csak havonta egyszer)

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megelőző héten pénteken 13 óráig!

Terézváros hirdetési árak

Apróhirdetési árak:

Magán                                                        1900 Ft/ 15szó

További szavak:                                          120 Ft/szó

Szürke kiemelés:                                      +100%

A szerkesztőség nem jelentet meg eltartási/életjáradéki hirdetéseket!

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                        kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Terézváros hirdetés

A 18. századra Pest város falai között (nagyjából a mai Kiskörút vonala) már nem volt elegendő hely, így a népesség a határában lévő területeken is elkezdett letelepedni. 18. században a mai Szövetség és Szív utca vonalán túl művelésre és megtelepedésre alkalmatlan homoksivatag húzódott. Eleinte majorságok, később kertek és szőlőültetvények borították. Az 1726-os városi (pesti) rendelet szerint a területet kötelesek fásítani és mint kertet művelni tulajdonosaik. Szántónak vagy gabonaneműek termesztésére nem volt szabad felhasználni. Az 1730-as években már „tetszetős gyümölcsösök, szőlők és bennük itt-ott présházak találtattak”.

Mivel a termésre vigyázni kellett, így a gazdák elkezdtek építkezni. A területet (gyakorlatilag a Duna és a mai Kerepesi út közötti földcikket) ekkor Felső Külvárosnak nevezték. Az első felső külvárosi házak a Váci kapun túl, a marhavásár felé (a mai Bajcsy-Zsilinszky úton) a Király és Paulay Ede utca között épültek. 1733-ban kezdték vezetni a telekkönyvet, a század végére már ez Pest legnagyobb külvárosa. Többnyire tág, udvaros, falusias jellegű házak találhatók itt. 1751. augusztus 4-én Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc császár meglátogatta Pest-Budát (ezelőtt már több mint 200 éve nem járt itt magyar uralkodó). Ennek emlékére 1777-ben a Felső Külvárost elnevezték Terézvárosnak.

A Városerdő/Városliget mocsaras terület volt, 1755-ben kezdték a fásítást, II. József és Mária Terézia erdőtörvénye nyomán; 1794-re nagy részét akác és eperfa borította. 1783 júniusában Valero Tamás és István telket vett selyemgyártáshoz, így létesült az első pesti gyár. A terézvárosi lakosok vagy a selyemgyárban, vagy a szőlő- és eperfa-földeken dolgoztak.

A 19. század első felében a házak száma csaknem megduplázódott. Ezt az egyre inkább városiasodó, zsidó kézművesek és kiskereskedők által lakott részt a Rákosárok mellett fekvő majorságok széles sávja választotta el a szegényes, falusias jellegű területektől. A Városárkot (Liniengraben) a pestis elleni védekezésként 1771 körül hozták létre a mai Szív utca−Rottenbiller utca−Fiumei út−Orczy út vonalán. Az 1846. évi lapokban adták hírül, hogy a város főcsatorna-hálózatának tervezésére bécsi szakértőket hívtak, mert a legtöbb helyen még nyílt árkok vezették el a szennyvizet. Bár Terézváros legtöbb utcája ki volt kövezve gránitkockákkal, a mellékutcák sokszor futóhomokosak, sárosak voltak.

A kiegyezés után a Közmunkatanács 3. §/d. rendelete kimondja, hogy „a fővárosban kellő szélességű főútvonalakat kell létrehozni, a probléma az volt, hogyan lehetne levegővel ellátni a főváros legsűrűbben lakott és legnagyobb kerületét. Végül 1870 decemberében a képviselőház rábólintott a Sugárút (Andrássí út) építésére, majd 1871-ben a Nagykörút építésére is. Ebben az időszakban Pest teljesen átépült, évekig nem volt jóformán olyan rész, ahol éppen ne dolgoztak volna kubikusok vagy mesteremberek. (Az operaház, a Szent István-bazilika, az Oktogon palotái, a Nyugati pályaudvar is ekkor épült.) A tíz évig tartott első szakasz után, Tisza Kálmán miniszterelnök érdeklődése nyomán, elindult a Sugárút második szakaszának építése is (az Oktogonon túl).

A nagysága és népsűrűsége miatt a kerületet kettéosztották: a Király utcától északra a VI., délre a VII. kerületet hozták létre. 1882-ben a VII. kerület Erzsébetváros néven kivált Terézvárosból. A Millenniumi építkezések természetesen teljesen átalakítják a kerület képét. A Sugárút, az európai kontinens első Földalatti Vasútja és számos más látványos beruházás alakítja Terézvárost. A Millenniumi emlékművet azonban csak 1929. május 26-án adták át hivatalosan. 1932-ben nevezik el a teret Hősök terének. 

1930 májusában a XVIII. tc. Budapest közigazgatási átszervezése jelentősen érintette a Terézvárost. A XIV. kerület 3 korábbi (a VI., VII. és X.) kerületből jött létre, legnagyobb részét éppen a Terézvárosból szakították ki. A XIII. kerület kapta a Dózsa György (akkor Aréna) úttól a Nyugati pályaudvar felé eső részt. Ekkor Terézváros a négy legkisebb kerület egyike lett. Terézváros 1945. január 18-án esett el/szabadult fel.

Terézváros hirdetés

Kőbányai Hírek hirdetés

Kőbányai Hírek hirdetés 4

Kőbányai Hírek hirdetés

Kőbányai Hírek hirdetés 5

A X. Kerületi Önkormányzat lapja, kiadja a Kőbányai Önkormányzat. Megjelenik minden hónap első hetében. Terjesztik 30.000 példányban a kerületi postaládákba ingyenesen a 74.000 fős lakosságnak. Formátuma A/4-es, terjedelme 12 oldal, 52 gr-os újságnyomó papírra nyomva, színesben.

Kőbányai Hírek hirdetés, megjelenés

Nyomott példány:           2025.  második félév  – Havonta 30.000 db
Terjesztett példány:       2025.  második félév –  Havonta  29.500 db

Kőbányai Hírek hirdetés apróhirdetésguru

Kőbányai Önkormányzat kiadó

Megjelenés:                                                                                                                                                                                                                                  Minden hónap első hetében!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Kéthéttel előbb pénteken 13 óráig!

A lapban sem apróhirdetés sem keretes hirdetés nem adható fel!

 Apróhirdetési tarifa nincs!

kőbányai hírek hirdetés apróhirdetésguru

Kőbányai Hírek hirdetés

A kerület neve az egészen a középkorig visszanyúló kőfejtésre utal. A terület első említése még Kőérként IV. Béla király 1244. évi adománylevelében történik, amelyben az említett területet megművelésre Pest városának ajándékozott. Ezen elnevezés emlékét őrzi a Kőér utca neve. A hely geológiai adottságainak köszönhetően alakulhatott ki a kőbányászat, a tégla– és cserépgyártás, valamint dombjai révén a szőlőtermelés.

Kőbánya területén már a 17. század elejétől intenzív bányászat folyt, a puszta 1661-től a felsővattai Wattay Pál (Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispánja) család birtoka volt. A kitermelést a gyarapodó Pest építőanyag-igénye csak növelte az idők során. A puszta oszmán uralom alóli felszabadításakor Wattay János a váci járás szolgabírájaként, a Rákóczi-szabadságharc alatt a vármegye első kuruc alispánjaként irányította Kőbánya életét.

Kőbányai alapanyagokból épült a Magyar Tudományos Akadémia épülete, valamint az Egyetemi Könyvtár, és a Széchenyi lánchíd pilléreinek egy része is. 1890-ben a veszélyessége miatt beszüntették e tevékenységet Kőbányán.

A kőfejtés mellett a téglagyártás és a szőlőtermesztés is virágzott Kőbányán a 19. század derekán. A pestiek kellemes kirándulóhelynek tartották a korabeli Kőbányát, szép borvidékkel. A pesti szőlőültetvények 80%-a mai Kőbánya területén helyezkedett el. Kőbánya két szőlőhegye az Ó- és Új-hegy voltak. Az Ó-hegy legmagasabb pontján (148 m) épült fel a romantikus stílusú Csősztorony, a szőlőültetvényeken történt garázdálkodások megakadályozására. Tulajdonosa 1859-ben eladta, akitől azt Dreher Antal 1862-ben vette meg.

A budafokihoz hasonló kiterjedt pincerendszerek, amelyek a kőbányászat tárnáiból maradtak, segítették elsősorban a sörgyártás, másodrészt a gombatermelés kialakulását. A legnagyobb teljes hossza körülbelül 33 km.

Az 1800-as évektől kezdve számos gyár létesült Kőbányán. Itt épült egykoron Széchenyi István malma is. Az 1838-as pesti árvíz után jött létre a Kőszénbánya és Téglagyár Társulat Pesten, vagyis a Drasche-téglagyár. Az első kőbányai sörgyárakat az 1850-es években alapították. Ekkor kezdte meg működését a Kőbányai Serház Társaság, a Perlmutter, a Barber és a Klusemann-féle serfőzde.

Az 1847-ben megnyitott Pest-Cegléd vasútvonalnak megállója létesült itt. Ez hozzájárult mind a sertéskereskedelem fellendüléséhez, mind a terület benépesüléshez. A legnagyobb telepek a Mázsa tér környékén üzemeltek. 1858-tól állandó sertés- és szarvasmarhapiac létesült. A virágzó sertéskereskedelemnek, amelynek emlékét számos helyi utca és tér neve jelzi, végül az 1895-ös országos sertésvész vetett véget.

Kőbánya területén több nagy szemétlerakó is volt, ezek nagy részét mára megszüntették, például az Újhegyi lakótelep is egy feltöltött szeméttelepre épült. 1896-ban épült a kerületben a sokáig Közép-Európa legnagyobb börtönének számító Budapesti Gyűjtőfogház. 1906-ban alapította meg Richter Gedeon híres gyógyszergyárát. 

Az 1950. január 1-én létrejött Nagy-Budapest és Kőbánya a város belső kerületévé vált, ide került Budapest mértani középpontja is. Ezzel egyidejűleg a régi kerületek határai is megváltoztak kisebb-nagyobb mértékben, ekkor csatolták át a X. kerülettől a Hungária körúttól nyugatra eső területet a VIII. kerülethez.

Kőbánya fejlődése a szocializmus idején is töretlen volt: 1973-ban mintegy 80 ezren laktak a kerületben, ugyanakkor az itt működő 120 üzemben kb. 110 ezer ember dolgozott (közülük 48 ezren vidékről jártak be), s ezzel a X. kerület az ország legnagyobb munkáskerülete volt. A kerület lakásproblémáit az 1960-es és az 1980-as évek között a kerület különböző pontjain épült lakótelepekkel próbálták megoldani.

Kőbányai Hírek hirdetés