Városkép médiaajánló!
Sallay István
Pesterzsébet hirdetés
Pesterzsébet hirdetés
Pesterzsébet hirdetés feladás
Pesterzsébet hirdetés ára:
| Szavak száma | 0 |
| Megjelenések száma | 1 |
| Fizetendő összesen (bruttó) | 495 Ft (390 Ft + áfa) |
Pesterzsébet hirdetés
Pesterzsébet hirdetés terjesztés
A XX. Kerületi Önkormányzat lapja, kiadja a Pesterzsébet Polgármesteri Hivatala. Megjelenik minden hónap első keddjén. Terjesztik 32.000 példányban a kerületi postaládákba ingyenesen a 61.000 fős lakosságnak. Formátuma A/4-es, terjedelme 32-48 oldal, 45 gr-os újságnyomó papírra nyomva, színesben.
Nyomott példány: 2025. második félév – Havonta 32.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Havonta 31.500 db
Pesterzsébet Polgármesteri Hivatala kiadó
Pesterzsébet hirdetés megjelenés
Megjelenés:
Minden hónap utolsó csütörtökén!
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Két héttel előtte kedden 13 óráig!
Pesterzsébet hirdetési árak
Apróhirdetési árak: (max. 20 szó)
Apróhirdetés 10 szó 2756 Ft +áfa = 3500 Ft
További szavak: 236 Ft + áfa = 300 Ft/szó
Üzleti apróhirdetés keretes 6693 Ft + áfa = 8500 Ft /db
Kiskeretes színes hirdetés
1/16 oldal 58,5×41,25 mm 14.961 Ft+áfa = 19.000 Ft
Kedvezmény: 6x = -15%, 12X = -20%
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Pesterzsébet hirdetés
Soroksárhoz tartozó Gubacs puszta területén az 1860-as évektől két telep alakult ki parcellázások útján. A település 1870-ben alakult meg Erzsébetfalva néven. Névadója Erzsébet királyné, I. Ferenc József felesége volt, a másiknak Kossuth Lajos után Kossuthfalva lett a neve. A két telep 1897-ben szakadt el Soroksártól és alakult önálló községgé Erzsébetfalva néven, nagyközségként. 1919-ben, a Tanácsköztársaság alatt a község átmenetileg a Leninváros nevet viselte.
A fiatal település népessége rendkívüli sebességgel növekedett, 1900-ban meghaladta a 15 ezer, 1910-ben a 30 ezer, 1920-ban a 40 ezer, 1930-ban a 67 ezer, 1941-ben pedig már a 76 ezer főt is.
A gyors fejlődésnek köszönhetően Erzsébetfalva 1923-ban rendezett tanácsú várossá alakult, elnevezése 1924-től Pesterzsébet lett, így feloldva a név és a rang közötti ellentmondást. 1932-ben újabb névváltoztatásra került sor, az Erzsébet nevet a korszellemnek megfelelően átértelmezték, és a város Árpád-házi Szent Erzsébet halálának hétszázadig évfordulója alkalmából a Pestszenterzsébet nevet kapta.
A város gazdasági és közösségi életében komoly törést jelentett a második világháború. 1944 áprilisában és májusában összesen négy nagy bombatámadás rombolta le szinte a város teljes infrastruktúráját.
Pestszenterzsébet 1950. január 1-jétől több más településsel együtt Budapest része lett és ettől kezdve 1994-ig Soroksárral a főváros XX. kerületét alkotta.
Az 1950–1990 közötti időszakban a kerületre, illetve a városrészre a Pesterzsébet elnevezést használták, és ezt a nevet használja ma is a kerületi önkormányzat. A kerület nyugati peremén, Gubacsidűlő és Gubacs határán található az 1924-ben átadott Gubacsi híd, amely a XXI. kerülettel teremtett kapcsolatot. A hídtól délre a Gubacsi lakótelep 1953-1957 között épült épült jellegzetes szocreál stílusban.
A Soroksári út folytatásaként a Helsinki út 1976-1980 között épült ki irányonként három forgalmi sávosra. Az M5-ös autópálya Nagykőrösi úti bevezető szakasza 1984-ben készült el irányonként három sávosra.
A kerület központjában 1962–1987 között házgyári panelházakból álló lakótelepet építettek fel. Ekkor a Topánka utcát mai formájára kiszélesítették, így a korábbi főutca, a Kossuth Lajos utca forgalma jelentősen lecsökkent. Ezért a belső szakaszán az 1990-es évek végén sétálóutcát alakíthattak ki, amit a helyiek „Kosuti”-nak neveznek. A Topánka és a Vörösmarty utca sarkán 1985-ben adták át a Erzsébet Áruházat.
1990-től, a Fővárosi Tanács 1990. (IX.30.) 149. sz. határozata alapján a városrészt újra Pestszenterzsébetnek hívták. Miután 1992-ben Soroksár lakói népszavazáson nyilvánították ki ez irányú szándékukat, 1994-ben létrejött Budapest XXIII. kerülete, így azóta a XX. kerület megegyezik az egykor önálló Erzsébetfalvával. 1999-ben a kerület, illetve a városrész elnevezését harmadszorra is Pesterzsébetre változtatták, visszatérve így az eredeti névadó, Erzsébet királyné emlékéhez.
A Fővárosi Közgyűlés 2012. december 12-én kelt városrészeket rendező határozatában jelentősen átalakította a kerület ilyetén felosztását: Pesterzsébet-ből Erzsébetfalva, Pesterzsébet-Szabótelep-ből pedig Szabótelep lett, létrejött Gubacs, a többi városrész területe pedig módosult. A kerület neve változatlan maradt.
Pesterzsébet hirdetés
Pesterzsébet médiaajánló
Pesterzsébet médiaajánló!
Pesterzsébet médiaajánló!
Soroksári Hírlap médiaajánló
Soroksári Hírlap médiaajánló
Soroksári Hírlap médiaajánló
Újpesti Napló hirdetés
Újpesti Napló hirdetés
Újpesti Napló hirdetés
Újpesti Napló hirdetés ára:
| Szavak száma | 0 |
| Megjelenések száma | 1 |
| Fizetendő összesen (bruttó) | 495 Ft (390 Ft + áfa) |
Újpesti Napló hirdetés
Újpesti Napló hirdetés
Újpesti Napló terjesztés
A IV. Kerület Önkormányzatának lapja, kiadja az Újpesti Sajtó Szolgáltató Nonprofit Kft. Megjelenik havonta csütörtökön. Terjesztik 43.500 példányban a kerületi postaládákba ingyenesen (Újpest, Istvántelek, Székesdűlő, Megyer, Káposztásmegyer I. és II.) a 94.500 fős lakosságnak. Formátuma A/4-es, terjedelme 32-48 oldal, 45 gr-os újságnyomó papírra nyomva, színesben.
Nyomott példány: 2025. második félév – Havonta 43.500 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Havonta 43.000 db
Újpesti Sajtó Szolgáltató Nonprofit Kft. kiadó
Újpesti Napló megjelenés
Megjelenés: Havonta hónap közepén csütörtökön!
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megelőző héten csütörtökön 12 óráig!
Újpesti Napló hirdetési árak
Árak:
Vállalkozói apró: 7500 Ft/30 szó
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
A szerkesztőség nem jelentet meg eltartási/életjáradéki hirdetéseket!
Újpesti Napló hirdetés
Bár Újpest szorosan vett története csupán a 19. században kezdődik, a régészeti leletek bizonyítása szerint ezen a területen már több mint kétezer éve élnek emberek. Az időszámítás kezdete körül a rómaiak hadiutat építettek ki a mai Váci út vonalán, mely fontos kereskedelmi útvonalként is szolgált, a Megyeri csárda helyén pedig katonai őrtornyot állítottak a limes (határ) védelmére. Az 5. század folyamán a hunok jelentek meg, 568-ban pedig az avarok foglalták el a Kárpát-medence nagy részével együtt a megyeri révátkelőhelyet. A honfoglaló magyarok jelentős települést hoztak létre.
A 9. századtól a rév két oldalán egységes magyar népesség élt, mely állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkozott. Az 1241-1242. évi tatárjárás következtében az Árpád-kori falvak elpusztultak, majd IV. Béla idején megkezdődött újra telepítésük. A török hódoltság alatt, a 17. század második felére a falu teljesen elnéptelenedett. A török fenyegetés elmúltával a területet elhúzódó határviták jellemezték.
Újpest életét földesúri elhatározás indította el. Gróf Károlyi István, a fóti uradalom birtokosa 1831. január 1-től lehetővé tette, hogy a rákospalotai pusztájához tartozó István-hegyen bárki telket bérelhessen szőlőültetés céljából. Itt alakították meg vincellérek a mai Újpest magjának tekinthető Újmegyer hegyközséget. A kezdetben Újmegyer gyarmatnak nevezett települést Lőwy Izsák – a majdani község első .bírója – nevezte el Új-Pestnek, aki 1835-ben két testvérével együtt bőrgyárat alapított itt.
Újpest 1840-től önálló község lett. Az 1840-es évektől a pestiek kirándulóhelye, gróf Széchenyi István kezdeményezésére hajóállomás is épült itt. 1842-ben épült fel egyik első nemesi kúriája az ún. Szekrényessy-kúria, mely nevezetes volt a reformkorban falai között megrendezett báljairól, társas összejöveteleiről, hol rendszeres vendégnek számított Széchenyi István mellett Vörösmarty Mihály, Irinyi József. Szekrényessy József (1811-1877) az 1850-es években Pest és Újpest között közlekedő társaskocsi járatokat indított, az első kórház felállítása ügyében népgyűlést hívott össze, és felkarolta a Széchenyi által dédelgetett újpesti kikötő ügyét.
Gróf Károlyi Sándor volt Újpest egyik legjelentősebb mecénása. Károlyi a község minden lakosának felekezetre való tekintet nélkül (zsidóknak is) teljes jogegyenlőséget, vallásszabadságot és kereskedelmi státuszt biztosított. A pesti belvárosi területekről egyre jobban kiszoruló üzemek itt találtak helyet maguknak, ami tovább növelte a munkáslakosság számát.
1866-ban megindult a lóvasút a pesti Széna tér (ma Kálvin) tér és Újpest között. Ez még inkább hozzájárult ahhoz, hogy a település a Pesten dolgozók lakótelepévé vált. 1881-től vasútállomása. Eközben a község területe is állandóan növekedett, újabb és újabb területeket .csatolták át .Rákospalotától. 1910-ben Újpest Magyarország városai közül ipari termelés tekintetében a negyedik helyen állt.
1907. augusztus 13-án Újpest rendezett tanácsú várossá alakult kiválva a Váci járásból, ezzel a korábbinál sokkal szélesebb önkormányzati jogokat nyert. 1929-ben a rendezett tanácsú városok, így Újpest elnevezése megyei városra változott. Újpestet – sok más településsel együtt – 1950. január 1-jével Budapesthez csatolták. Ekkor kapta a IV. sorszámot, melyet addig a Belváros viselt, de amelyet a kerületi beosztás átalakítása folytán az V. kerülethez csatoltak.
Annak ellenére, hogy Újpest kiemelten kezelt munkáskerület volt, rekonstrukciója meglehetősen későn, az 1970-es évek végén kezdődött, és összefüggött a 3-as metró építésével. 1968–1987 között a kerület központjában több ütemben felépült lakótelep 16 800 lakásában 47 ezren élnek. 1983-ban vette kezdetét Újpest szélén egy új városrész kialakítása, Káposztásmegyeré.
Újpesti Napló hirdetés
Újpesti Napló médiaajánló
Újpesti Napló médiaajánló
Újpesti Napló médiaajánló
Újpesti Napló médiaajánló
Budai Polgár médiaajánló
Budai Polgár médiaajánló
Budai Polgár hirdetés
Budai Polgár hirdetés
Budai Polgár hirdetés feladás
Budai Polgár hirdetés ára:
| Szavak száma | 0 |
| Megjelenések száma | 1 |
| Fizetendő összesen (bruttó) | 495 Ft (390 Ft + áfa) |
Budai Polgár hirdetés
Budai Polgár hirdetés terjesztés
A II. Kerületi Önkormányzat lapja, kiadja a Budai Polgár Nonprofit Kft. Megjelenik páratlan héten, pénteken. Terjesztik 50.000 példányban a kerületi postaládákba ingyenesen a 85.500 fős lakosságnak. Formátuma A/4-es, terjedelme 32-48 oldal, 45 gr-os újságnyomó papírra nyomva, színesben.
Nyomott példány: 2025. második félév – Hetente 50.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Hetente 50.000 db
Budai Polgár Nonprofit Kft. kiadó
Budai Polgár hirdetés megjelenés
Megjelenés:
Minden páratlan héten pénteken!
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megelőző héten pénteken 13 óráig!
Budai Polgár hirdetési árak
Hirdetési tarifa:
Max.: 20 szó lehet
Magán Apróhirdetés:
10 szó 2756 Ft+áfa = 3500 Ft
további szavak 228 Ft+áfa = 290 Ft / szó
Bold szöveg 10% felárral lehetséges!
Közületi Apróhirdetés: 5276 Ft+áfa = 6700 Ft
Üzleti:
– amelyekből a hirdetőnek folyamatos bevétele/jövedelme származik (függetlenül attól, hogy a hirdető magánszemély, egyéni vállalkozó vagy cég).
– ami nem egy alkalomra szóló bevételt okoz, az minden esetben üzleti hirdetésnek minősül (pld. lakáseladás magán, de lakás kiadása üzleti)
A Kiadó fenntartja magának a jogot, hogy a magánjellegű kategóriában feladott, de egyértelműen üzleti hirdetéseket csak a teljes díjtétel beérkezése után jelentesse meg.
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Budai Polgár hirdetés
Az 1. század közepétől kezdődően a térség meghódítása során a rómaiak a főbb útvonalak mentén katonai táborokat hoztak létre. Ezek közül egész Kelet-Pannoniában az első a mai II. kerület területén, a Vízivárosban jött létre, a Duna partján. Miután északabbra felépült Aquincum, az erődítmény elsősorban a település déli oldalának védelmét szolgálta. A 2. század elején megszűnt a katonai funkció és egy kisebb polgári település épült fel itt, amelyet végül a 4. század második felében hagytak el.
A rómaiak távozása után a terület a honfoglalás korában is lakott volt, számos kisebb Buda-környéki település helyezkedett el ezen a területen. Ezek egyike a Nyék nevű falu volt, itt épült fel a nyéki vadászkastély, amely valószínűleg Zsigmond uralkodása idején volt először a királyi vadászatok fő helyszíne. Mária királynő, a Jagelló-házi uralkodók, majd pedig Mátyás király is rendszeresen használták a palotakomplexumot, és az 1480-as években itt élt a király anyja, Szilágyi Erzsébet is.
Hidegkúton királyi trombitások kaptak földeket, az 1212-ben alapított Gercsében pedig vagyontalan paraszt-nemesek éltek. A dunaparti részén a 12. században jött létre Felhévíz (másik nevén Budafelhévíz), amely a meleg vizű forrásairól kapta nevét. A Szent Lőrinc kolostort 1300 körül alapították pálos szerzetesek és 1381-től itt őrizték a rend névadójának, Remete Szent Pálnak csontjait is. 1526-ban egy fosztogató török csapat felgyújtotta monostort és az épülettel együtt megsemmisült annak értékes könyvtára is.
Az oszmánok 1541-ben elfoglalták Budát, és a környező települések az összecsapások hatására mind rohamos gyorsasággal elnéptelenedtek. A török építészet emlékei: a Rózsadombon álló Gül Baba türbéje egy harcos muszlim szerzetesnek állít emléket, a Császár fürdőt és a Király fürdőt pedig Szokollu Musztafa budai pasa irányítása alatt építették meg.
A törökök kiűzése után Budát a belvárost jelentő Várra és az ezt körülvevő külvárosi városrészekre osztották fel, ezek közül három feküdt a kerület mai területén. Legészakabbra az Óbudával határos Újlak jött létre az elpusztult Felhévíz helyén, itt katolikus német telepesek telepedtek le. Az Országút városrész lakói a Bécsbe vezető országútról nevezték el a településrészt és többnyire kereskedők voltak. A budai várhoz közeli Dunaparton kialakult a Víziváros, ami szintén egy soknemzetiségű településrész volt, a horvátok külön negyeddel rendelkeztek Horvátváros néven.
Az 1838-as dunai árvíz súlyosan érintette a városrészeket. A 19. század végén a város gyors növekedésnek indult és azzal párhuzamosan, hogy a dombokon zajló szőlőtermesztést az 1880-90-es években megsemmisítette a filoxéria járvány, megkezdődött a villák kiépülése a Rózsadombon, a Dunaparti rész pedig bérházakkal épült be. 1873 november 17-én Pest, Buda és Óbuda egyesülésével létrejött Budapest, ekkor történt meg a város kerületekre osztása, így létrejött a II. kerület, mint adminisztratív egység.
1950.január 1-én a kommunista vezetés döntésének értelmében kiterjesztették a főváros határait, létrehozva Nagy-Budapestet. A második kerülethez csatolták Pesthidegkutat, és több helyen is átrajzolták a kerület határait. A Vízivárosdéli részét az I. kerülethezcsatolták ezzel szemben északon jelentősen megnövelték a II. kerület területét, Újlak egy része, Szemlőhegy és Pálvölgy is a kerület részévé vált.
A 21. század elején lezajlott a belvárosban található barnamezős ipari területek átalakítása, a Ganz Villamossági Művek telepei új funkciót kaptak, a Vízivárosban az Öntödei Múzeum, a Millenárison pedig egy park jött létre a rozsdaövezet helyén.
Budai Polgár hirdetés
Hegyvidék hirdetés
Hegyvidék hirdetés
Hegyvidék hirdetés feladás
Hegyvidék hirdetés ára:
| Szavak száma | 0 |
| Megjelenések száma | 1 |
| Fizetendő összesen (bruttó) | 495 Ft (390 Ft + áfa) |
Hegyvidék hirdetés
Hegyvidék hirdetés terjesztés
A XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat lapja, kiadja a Hegyvidék Lapkiadó. Megjelenik kéthetente. Terjesztik 40.000 példányban a kerületi postaládákba ingyenesen az 55.000 fős lakosságnak. Formátuma A/3-mas, terjedelme 16-28 oldal, 45 gr-os újságnyomó papírra nyomva, színesben.
Nyomott példány: 2025. második félév – Kéthetente 40.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Kéthetente 40.000 db
Hegyvidék Lapkiadó kiadó
Hegyvidék hirdetés megjelenés
Megjelenés:
Kéthetente keddenként. Nyári szünet: július 8 – augusztus 25 között!
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Előző hét szerda 13 óráig.
Hegyvidék hirdetési árak
Hirdetési tarifa:
Apróhirdetés: 160 Ft+áfa = 204 Ft/szó (max. 25szó) Apróhirdetés keretezve: Apróhirdetés 190 Ft+áfa = 242 Ft/szó (max.25 szó)
Kiemelt apróhirdetés: 8000 Ft+áfa = 10.160 Ft/megjelenés (42×25 mm keret)
Emblémás apróhirdetés: 11000 Ft+áfa = 13.970 Ft/megjelenés (42×35 mm keret emblémával)
Kedvezmények:
5 db hirdetésnél 15% kedvezmény
10 db hirdetésnél 20% kedvezmény
20 db hirdetésnél 25% kedvezmény
Amennyiben szeretne nagyobb, keretes hirdetést feladni, kérjük vegye fel a kapcsolatot a Hegyvidék Lapkiadóval a szerkesztoseg@hegyvidekujsag.hu e-mail-címen!
Hegyvidék hirdetés
A várhegy, vagy pontosabban Buda városa és a Budai-hegyek közötti, a hajdani Ördög-árok formálta völgyben a alakult ki a Krisztinaváros. A várhegy nyugati lábánál – a mai Vérmezőnél jóval nagyobb területen – a XVIII. században az ún. „Glacis”, a vár védelmi övezetéhez tartozó, és a vár katonai kormányzója által kezelt terület volt. Ez akadályozta hosszú ideig az itteni külváros létrejöttét is. Albert szász–tescheni herceg akkori helytartó feleségének, Mária Krisztina főhercegnőnek (Mária Terézia leányának) közbenjárására 1772-ben megkezdődhetett a terület egy részén a parcellázás. Ugyanettől az évtől nevezték a területet hivatalosan mai nevén Krisztinavárosnak.
Öt kisebb területe közül a Városmajor tartozik a XII. kerülethez. A „Major”, ahogy a helybéliek hívják, eredetileg az Ördög-árok árterületén elterülő kaszáló volt. A mai parkot II. József alapította 1787-ben, és ekkor kapta a Stadt-Meierhof (Városmajor) nevet is. A parkon vezetett keresztül a legjelentősebb budai vízfolyás, az Ördög-árok. 1920-ban az árkot beboltozták, a fákat pótolták, és a terület egy részén engedélyezték az építkezést. A park északi sarkában található a budapesti fogaskerekű vasút (60-as villamos) alsó végállomása.
A kerület északi részének legnagyobb része a 18. század végéig a budai karmeliták birtoka volt. Neve a 18-19. században először Sauwinkel (Disznó-zug), majd Auwinkel (Liget-zug) volt. Az 1847-ben Döbrentei Gábor keresztelte el az északi szűkebb völgyszakaszt Zugligetnek, a Krisztinaváros felé kiszélesedő déli részt Virányosnak. Ez utóbbi déli csücskében terült el a régi vízivárosi temető, ahova a Martinovics Ignác-féle felkelés Vérmezőn kivégzett tagjait is eltemették.
A Hunyad-orom déli oldalán futó völgy, a német Brunnthal (Brunnental) szintén 1847-ben „magyarosodott” Kútvölgyre. A még a 19. században is sűrű erdőkkel borított vidék volt. A Zugliget hajdan Mátyás király vadaskertjéhez tartozott, és gazdag volt vadkanokban, innen eredt valószínűleg a német elnevezése, ami az itteni Disznófő-forrásban ma is él.
A városrészek a 19. század második felében, különösen a szőlők pusztulása után kezdtek beépülni. A vidék jelentős része azonban ma is beépítetlen kirándulóterület. A 17. század végén, Buda felszabadításakor bekerültek a várostörténelembe is, mert kedvező stratégiai helyzetük miatt itt voltak a keresztény seregek állásai. A 19. században ezen a vidéken is jelentős szőlőművelés folyt, a század második felében – különösen Jókai Mór hatására – egyre több villa épült. Betelepülését és turistaforgalmát is jelentősen előmozdította az 1874-ben megindult Fogaskerekű vasút.
A kerület legjellemzőbb és legismertebb részét azonban a Budai-hegyek koszorúja (Duna–Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó Budai Tájvédelmi Körzet) alkotja. A János-hegy, Sváb-hegy (Buda török alóli felszabadítása után nevezték el Svábhegynek, utalva az ostromkor a hagyomány szerint itt felállított sváb tüzérségre), Széchenyi-hegy, a Csillebérc és a Budakeszi-erdő „megfizethetetlen” természeti értéke a fővárosnak.
A hegyvidék északnyugati és délkeleti lankáit több völgy alkotja. Az itteni városrészek közül a legnagyobb Németvölgy, mely a 17. század végén kapta a Deutschenthal nevet, a törökök által megszállt Buda ellen itt felvonuló német csapatokról. (Magyar nevét, a német név fordításaként, 1847-től viseli.)
Az itteni szántóföldek és szőlőskertek helyén a 19. század második felétől lett egyre kedveltebb nyaralóhely. Eleinte hétvégi telkekkel üdülőterületként népesült be. A 20. század elején a korabeli elit, jómódú vállalkozók, kereskedők, gyártulajdonosok építettek maguknak impozáns, tágas villákat. A néhány évtizeddel később beépült II. kerületi Rózsadombhoz hasonlóan itt állnak a város legelegánsabb villanegyedei. A Kis-Sváb-hegy lejtője az ügyvédek és jogászok körében vált népszerűvé, amire a domboldal utcanevei is utalnak.
A XII. kerület 1930-ban jött létre Budapest közigazgatásának átszervezése kapcsán az I. kerület egy részéből. Tényleges működését csak 1940-ben, a Böszörményi úti elöljárósági épület elkészülte után kezdte meg. 1930 és 1940 között az I. kerület intézett minden hivatalos ügyet, többek között az anyakönyvezést is.
Hegyvidék hirdetés
Várnegyed médiaajánló
Várnegyed médiaajánló
