Mai Belváros hirdetés
Mai Belváros hirdetés feladás
Mai Belváros hirdetés ára:
| Szavak száma | 0 |
| Megjelenések száma | 1 |
| Fizetendő összesen (bruttó) | 495 Ft (390 Ft + áfa) |
Mai Belváros hirdetés
Mai Belváros terjesztés
Az V. Kerület független lapja, kiadja az IMPRESS RÉGIÓ Lapkiadó Kft. Kft. Megjelenik páros héten, pénteken. Terjesztik 25.000 példányban a kerületi postaládákba ingyenesen a 25.000 fős lakosságnak. Formátuma A/4-es, terjedelme 32-48 oldal, 45 gr-os újságnyomó papírra nyomva, színesben.
Nyomott példány: 2025. második félév – Hetente 20.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Hetente 19.500 db
IMPRESS RÉGIÓ Lapkiadó Kft. kiadó
Mai Belváros hirdetés megjelenés
Megjelenés:
Minden páros héten pénteken!
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megelőző héten pénteken 13 óráig!
Mai Belváros hirdetési árak
Árak: (Max. 20 szó)
10 szóig: 3000 Ft+ áfa = 3810 Ft
10 szó fölött szavanként: 228 Ft + áfa = 290 Ft
Kiemelések árai: (sima hirdetési ár duplája)
10 szóig: 6000 Ft+ áfa = 7620 Ft
10 szó fölött szavanként: 457 Ft + áfa = 580 Ft
A. keretezve (színes/fekete) B. színes háttér
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Mai Belváros hirdetés
A Római Birodalom idejében a mai Március 15. tér helyén állt a Contra Aquincum későrómai erőd. A régi Pest alapja a XI. sz. elején keletkezett, kereskedőtelepülés volt. A XII. századra városfal vette körül (a mai Kiskörút ennek vonalát követi. Pest 1230-ban II. Endrétől kiváltságlevelet kapott. 1241-ben a tatárok felégették a várost, a pestieket a város nagytemplomában, a mai Belvárosi Plébániatemplomban koncolták fel. A város csak a XV. században nyerte vissza bíróválasztási jogát. Középkori fejlődésének csúcspontját Mátyás király uralkodása alatt érte el, 1470-ben szabad királyi város lett.
A török uralom alatt (1541-1686) Pest jelentősége csökkent, Buda visszafoglalásakor pedig teljes lakossága elpusztult. Az 1690-es években csak néhány száz német telepes lakott a romok között, a XVIII. század elején a németek mellett szerb és görög telepesek érkeztek. 1773-ban választották meg az első pesti polgármestert. A század végére Pest túlterjeszkedik a városfalon, ekkor született meg Teréz-, József-, Ferenc- és Lipótváros. Ennek következménye lett a városfal lebontása, illetve a Belváros elnevezés használata.
Az igazi fejlődést a reformkor hozta el, egymás után épültek a pesti és budai paloták. A város az irodalmi-szellemi élet központjává vált. A Széchenyi István neve által fémjelzett új nemzeti mozgalom célja a hajdani dicső főváros feltámasztása volt. Ezt szolgálta a pesti Magyar Tudományos Akadémia alapítása (1825. november 3.) vagy a Nemzeti Színház, a Nemzeti Múzeum és a Széchenyi lánchíd építésének megkezdése is.
1838-ban hatalmas árvíz pusztított Pesten, mely jelentős károkat okozott. 1848. március 15-én kitört a pesti forradalom, 1848 júliusában megnyílt az első pesti országgyűlés és ezzel minden szempontból Pest-Buda vált az ország fővárosává. Azonban az év végén az osztrákok elfoglalták a várost, és itt rendezték be katonai főhadiszállásukat. A szabadságharc leverése után Pest lett az osztrák elnyomó rendszer székhelye.
A kiegyezés után, 1873-ban született meg Budapest Pest, Buda és Óbuda egyesítésével. Ezután kezdődött el a nagyszabású városrendezési program. Ekkor épült a Belvároshoz közvetlenül kapcsolódó Ferenc József (ma: Szabadság) és Erzsébet híd, az Andrássy út és a belváros legelegánsabb bevásárlóutcája, a Váci utca. Ekkor alakultak ki a szórakozóhelyek és a Duna-korzó is. Az 1896-os Ezredévi Kiállításra elkészült a kontinens első földalatti vasútja és félig megépült már az Országház is.
Lipótváros
A középkorban a dunai átkelőhely körüli területen több kisebb település volt (Révjenő, Újbécs). Ezek a falvak a török hódoltság alatt elpusztultak. A 18. század végétől előbb a városfalhoz közeli déli terület települt be ismét. A környék fejlődésére élénkítően hatott az 1787-ben létesült hajóhíd, amely Pestet és Budát kötötte össze. II. József idejében, 1786-tól a korabeli belvárostól északra, a mai Szabadság tér és a szomszédos háztömbök területén felépült Újépület és a pesti városfal között új városrész keletkezett, amely II. Lipót koronázásakor, 1790-ben kapta a Lipótváros nevet.
Schilson János készítette az első rendezési tervet 1789-ben. A terv az akkoriban már épülő Újépület és a városfal közötti területet mértani rendszer szerint osztotta fel. Kialakította a mai Erzsébet tér és a Szent István tér helyét és a környék sakktáblaszerű úthálózatát. 1805-ben Hild János készített tervet a városfaltól a mai Markó utcáig terjedő rész rendezésére.
Az 1838-as pesti árvíz csaknem teljesen elöntötte; vízborítottsága néhol a két métert is elérte. A mai városkép kialakulásának fontos állomása volt 1897: ekkor az Újépületet lebontották, helyén kialakult a Szabadság tér. Ekkor alakult ki az Országház építésével a Kossuth Lajos tér is. A terület az ország politikai-közigazgatási központjává vált, az ide települt ipart kitelepítették.
