Keresés

Dunakeszi Polgár hirdetés

Dunakeszi Polgár hirdetés 1

Dunakeszi Polgár hirdetés

Dunakeszi Polgár hirdetés 2

Dunakeszi Polgár hirdetés feladás

Hirdetés típusa



Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Dunakeszi Polgár hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Dunakeszi Polgár terjesztés

A Dunakeszi Városi Polgármesteri Hivatala támogatásával kiadja a Keszi-Press Médiaszolgáltató kft. Az újság A/4 méretben terjesztik a város valamennyi postaládájába.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Havonta 18.000 db
Terjesztett példány:       2024. második félév –  Havonta 18.000 db

Keszi-Press Médiaszolgáltató Kft. kiadó

Dunakeszi Polgár hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden hónap közepén pénteken!
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Egy héttel korábban pénteken 13 óráig!

Dunakeszi Polgár hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  Változás!

Magán Apróhirdetés:
Minimum 10 szó                              1300 Ft+áfa =  1651 Ft
További szavak                                   158 Ft+áfa =    200 Ft
Közületi Apróhirdetés:
Minimum 10 szó                              2362 Ft+áfa =  3000 Ft                  
További szavak                                   236 Ft+áfa =    300 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                    kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Dunakeszi Polgár hirdetés

Az ókorban a Székesdűlőn kelták telepedtek meg. A római császárkorban a szarmaták  egyik ága, a jazigok éltek. A rómaiak 371372-ben erődített kikötőt és átkelőhelyet építettek itt. Ez része volt az I. Valentinianus által kiépített Duna balparti erődök (contra castrum) rendszerének, amit Marcus Aurelius kezdeményezett a markomann háború után, majd Diocletianus sűrített. A településtől délre, a Dunától indul el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala.

Dunakeszi létrejötte a 10–11. század fordulóján történhetett. Első okleveles említése (Kezu néven) IV. Béla magyar király (1235–1270) 1255. évi oklevelében található, amelyben a települést korábbi birtokosaitól, János fiai Péter és Jánostól elvette, és Seywerdusnak (melki Siegfridnek) adományozta. A későközépkorban a települést a Szécsi, majd a Garai család birtokolta, ezt követően Corvin János kezére került, míg végül Ráskai Balázsé lett.

Dunakeszi – vagyis akkori nevén (Káposztás)Keszi – 1518-tól a solymári uradalomhoz, így II. Lajos magyar király (1516–1526) birtokához tartozott. A mohácsi csata (1526) után azonban a település sorsa megpecsételődött, 1543-ban, Vác török kézre kerülésének időpontjában Dunakeszi elnéptelenedett. Az 1642. évi visszatelepülést követően a térségnek magyar urai voltak, akik azonban rendszerint a hódoltságon kívüli területről irányították a birtoktestet a falubíró segítségével. Több adás-vétel után a Wattay család birtokába, akik egészen 1737-ig tulajdonosai maradtak a térségnek – bár többször zálogba adták.

1747-ben megvette a falut gróf Grassalkovich (I.) Antal személynök és aradi főispán, aki hamarosan a gödöllői uradalomhoz csatolta Dunakeszit és Alagot. A falu a gyarapodás útjára lépett. Ekkor létesült a Beszálló nevű nagykocsma, a malom, mészárszék és kovácsműhely is. II. József uralkodása (1780–1790) idején készült el a falu első részletes katonai térképe. Az 1785-ös népszámlálás szerint pedig már 740 lakosa volt a településnek. 1850-ben – egy hosszú és fordulatos pert követően – az utolsó Grassalkovich-leszármazott értékesítette Dunakeszit, amelyet báró Sina György vásárolt meg.

Az 1870-es években a dunakeszi (és környékbeli: fóti, mogyoródi, veresegyházi, csomádi és rákospalotai) lakosok voltak Magyarországon az első paradicsomtermelők. Az első világháború Dunakeszi életében is komoly trauma volt. Szinte nem volt olyan család a településen, amelynek ne lettek volna veszteségei, ráadásul – két kisebb mellett – egy 1000 fő befogadására alkalmas hadikórházat is üzemeltettek.

1926-ban megnyitotta kapuit a MÁV Főműhely, amelynek gyártmánya az ún. Aranyvonat volt, amely 1938-ban a Szent Jobbot körbeutaztatására szolgált. 1917-ben kezdte meg a termelést az „Ocean” Magyar Konzervgyár és Kereskedelmi Rt. dunakeszi üzeme.

Dunakeszin 1944. december 28-án ért véget a második világháború. A két községet (Dunakeszit és Alagot) 1950 elején újraegyesítették. 1950 októberében megalakult Dunakeszi első tanácsa. A városiasodás útját az 1957 utáni dinamikus iparfejlesztés nyitotta meg.. Az ipar az 1970-es évek elejére az itt élők 70%-át foglalkoztatta. Dunakeszit 1970. január 1-jével nagyközséggé, 1977. április 1-jével pedig várossá nyilvánították.

Dunakeszi Polgár hirdetés

Ceglédi Panoráma hirdetés

Ceglédi Panoráma hirdetés

Ceglédi Panoráma hirdetés 3

Ceglédi Panoráma hirdetés feladás

Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét. (maximum 40-50 szó)


Ceglédi Panoráma hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Ceglédi Panoráma hirdetés1

Ceglédi Panoráma hirdetés

Ceglédi Panoráma hirdetés terjesztés

8A 2003-óta megjelenő Ceglédi Panoráma havonta 15.000 példányban megjelenő 28-32 oldalas ingyenes lap, melyben megtalálható minden, a város életével kapcsolatos információ. Az újság első harmadában a város hírei, második rovatos részében a helyi kulturális, tudományos életről interjúk, többféle témájú cikkek, programajánlók találhatók, majd az újság utolsó lapjain a hely sportélet híreiről értesülhet az olvasó. 

Társlapja a Dél-Pest Megyei Panoráma, amely havonta 15.000 példányban jelenik meg: Nagykőrös, Abony, Csemő, Jászkarajenő, Kocsér, Kőröstetétlen, Nyársapát, Törtel és Újszilvás településeken a Ceglédi Panorámával megegyező időpontokban. Hirdetéseit ide email-ben várjuk!

Nyomott példány:           2024. második félév  – havonta 15.000 db
Terjesztett példány:       2024. második félév –  havonta 15.000 db

Panoráma Média Kft. kiadó

Ceglédi Panoráma hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden hónap harmadik hetének péntekén!


Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Minden hónap második hetének péntekén13 óráig!

Ceglédi Panoráma hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Keretes hirdetés:   (max. 40-50 szó)
1/8 oldal    100×100 mm                    32.000 Ft+áfa = 40.640 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Ceglédi Panoráma hirdetés

A Cegléd területén is élt első, név szerint ismert nép az iráni eredetű szkíták voltak. A római korban éltek itt az iráni eredetű szarmaták (jazigok). A  honfoglalás során valószínűleg a fejedelmi törzs szállta meg a mai Pest vármegye területét. Cegléd határában több Árpád-kori falu létezett. E néhány száz fős kis falvak elnéptelenedésének oka valószínűleg a tatárjárás volt, amely után Magyarországra  befogadott pogány kunok is letelepedtek a környéken. Cegléd első okleveles említése IV. (Kun) László korából, 1290-ből származik.

Az eladdig királyi birtok I. (Nagy) Lajos királyunk 1358-ban anyjának, a lengyel Łokietek Erzsébetnek    adományozza, aki aztán 1368-ban az óbudai klarissza apácák birtokába juttatta, akik a török korig, majd 1782-ig voltak földesurai a városnak.

mezővárosi kiváltságoknak fokozatosan került birtokába a város: 1364május 8-án (a városalapítók napja) I. (Nagy) Lajostól vámmentességet, 1420-ban Luxemburgi Zsigmondtól szabad bíróválasztási jogot kapott a város, 1448-ban pedig Hunyadi János kormányzó országos vásártartási jogot adományozott a településnek. Az első városi tanács által kiadott oklevelet 1521-ből ismerjük. 1514-ben a török ellen induló 40 ezres keresztes sereg Cegléden is átvonult, gyakorlatozott, és Dózsa innen küldte ki a jobbágyokat csatlakozásra felhívó kiáltványát.

Ceglédet már a mohácsi csata után felgyújtották, és 150 évre török uralom alá kerül és szultáni kincstári (hász) birtok lett, így viszonylagos békességet élvezett. Az 1550-es években tagja volt a 3 város – Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd – szövetségének, nagy fokú bíráskodási önállósággal rendelkezett.

tizenöt éves háború (15931606) elől a lakosság nagy része Kőrösre menekült. Az újranépesülés után a 17. században is nagy fokú önállósággal rendelkező, virágzó város volt. A török kiűzését eredményező háborúk miatt a lakosság 1683-ban ismét Kőröst és Kecskemétet választotta. Cegléd támogatta a Rákóczi-szabadságharcot, maga a fejedelem kétszer is járt a városban.

A klarissza rend II. József általi felszámolása után a földesúri jogokat a Ceglédi Vallásalapítványi Uradalom gyakorolta. A király türelmi rendelete megszüntette a reformátusok hátrányos megkülönböztetését is. A 18. században kezdődött a lakosság egy részének tanyákra való kiköltözése, aminek eredményeként a város még jelenleg is egy nagy kiterjedésű tanyavilág központja.

Az 1834-es nagy tűzvész után kezdődött a mai város tervszerű kiépülése. 1847-ben megnyitott a Budapest–Záhony-vasútvonal. Kossuth 1848szeptember 24-én délután vonattal érkezett első állomására, Ceglédre. Állítólag a Pestre vonuló ceglédi önkéntesek énekelték először a Kossuth-nótát. Ennek az eseménynek állít emléket Horvay János 1902-ben felállított Szabadság téri Kossuth-szobra is. Ennek mintájára állították fel az 1920-as években a New York-i szobrot is. 1849 júliusában egy hétig Cegléd volt a magyar kormány székhelye.

A századfordulón Cegléd volt az agrárszocialista mozgalom egyik központja is. 1902-ben Cegléd-Homokpusztán jött létre az ország első (akkor még önkéntes) termelőszövetkezete. A szovjet hadsereg 1944november 4-én foglalta el a várost, amelynek határában óriási hadifogolytábort működtetett. 

Ceglédi Panoráma hirdetés

Diósd Héjban hirdetés

Diósd Héjban hirdetés 4

Diósd Héjban hirdetés

Diósd Héjban hirdetés 5

Diósd Héjban hirdetés feladás

Válasszon körzetet!



Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Diósd Héjban hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Diósd Héjban hirdetés terjesztés

A Diósdi Városgazda Np. Kft. megbízásából kiadja a Kornétás Kiadó  Kft. A ma közel 12.000 lelket számláló Diósd a KSH adatai alapján a leggazdagabb települések rangsorában dobogós helyen szerepel. Méret A/4, 12-20 oldalon, 90 gr műnyomón jelenik meg, ingyenesen terjesztve a postaládákba.

Nyomott példány:    2024. első félév – Havonta 4.000 db
Terjesztett példány: 2024. első félév – Havonta 4.000 db

Kornétás Kiadó Kft. kiadó

Diósd Héjban hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden hónap 20-23 között

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Adott hónap 5.-én 13 óráig!

Diósd Héjban hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Keretes hirdetés
1/16 oldal    86×27 mm   6.063 Ft+áfa =   7.700 Ft   (kb. 20-30 szó)
1/8 oldal      86×60 mm 10.000 Ft+áfa = 12.700 Ft   (kb. 30-40 szó)

készen kapott nyomdai anyag esetén, ellenkező esetben 6000 Ft+áfa a szerkesztési díj!

Kedvezmény: 3 megjelenésnél: -10%

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Diósd Héjban hirdetés

Diósd (németül: Orasch) város, a budapesti agglomerációbanPest vármegyében, az Érdi járásban, annak legkisebb területű települése, és Magyarország legkisebb területű városa. Diósd, melynek nevét „csaknem mindig másképp és másképp írják”, eredetileg Diód (Dyod, Gyod, Gyog, Gyogh, Gyough, Gyoug-h) alakban használatos.

A letelepedés, faluforma a Duna jobb partján viszonylag korán jött létre. Elsősorban királyi birtokokat vagy királyi emberek birtokát találjuk itt. Az államalapítás idején már feltehetően népes faluról III. Béla királyunk jegyzője, Anonymus a honfoglalás kapcsán megemlíti: „Árpád… Kendnek földet adományozott Attila király városától Százhalomig és Dyodig, fiának meg egy várat népe őrizetére.” 

A Szent Gellért legenda és az ezt átvevő krónikák tanúsága (a Dió nevű faluban fogták el a III. István ellen vonuló IV. Istvánt) szerint pedig állíthatjuk, hogy 1046-ban már templomos hely Diósd. S ha Szent István törvényét is felidézzük („Tíz falu építsen egy templomot”), hozzátehetjük, jelentős településnek kellett lennie.

Diód birtokosa kezdetben a Kartal, majd névadója, a Diódy nemzetség. A Diódy nemzetség tagjai gyakran szerepeltek királyi emberként és szolgabírói tisztséget is viseltek nemegyszer. Jelentős közéleti tevékenységükről és a család kiterjedt voltáról is tájékoztatnak a korabeli oklevelek. Luxemburgi Zsigmond idejében említik a diósdi várat, és 1417-ben is említenek egy Diósdnál lévő erődöt. Temploma is volt, a Szent Bertalan-templom. Nem kizárt, hogy már 1526-ban megsemmisült, amikor Szulejmán seregei a mohácsi csata után egész Budáig nyomultak. A portyázó csapatok a Dunántúl java részét felprédálták.

A török uralom ujtán valószínűleg Diósdon is a megtelepülők között elsőként a szerbek jelentek meg, de népesebb csoport érkezett német nyelvterületről. Az új lakosok ősei a néphagyomány szerint Schwartzwaldból származnak. A telepesek zömét azonban feltehetően a bajorok alkották. A rácok már az 1690-es években szórványosan lakhattak Diósdon. A németség feltehetően Diósdra is a XVIlI. század elején jött. A benépesítésre vonatkozó évszám: 1746. Az új népesség az egykori Diósdtól mintegy 1,5 km-re építette fel faluját.

Diósd községi szervezete 1853 körül alakult meg. A falu népe 1848 után is elsősorban a szőlőműveléssel foglalkozott. Az 1880-as években a filoxéra kipusztította a szőlők nagy részét. Bár a megfelelő védekezés hatására újra nőtt a szőlőterület, de 1935-re alig érte el a réginek 40%-át. 

2007-ben került a Budaörsi kistérségből az újonnan megalakuló Érdi kistérségbe, majd az Érdi járás része lett. A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.

Nevezetességei: Rádió- és Televíziómúzeum – Tájház – Szent Gellért-kápolna – KaptárkövekKaptárkői-barlang – Felhagyott mészkőkőbánya, benne a Diósd nyugati határában mészkővonulatú magaslat látható:  Már a XVIII. században megkezdődött a kő fejtése, mely munkát adott a település férfi lakosságának. A kitermelt követ az ország különböző részeibe szállították. Diósdi mészkőből épült sok budapesti bérház, felhasználták a Parlament, a Műszaki Egyetem építésénél és a budai Vár helyreállításánál is. Az 1900-as évek közepe táján a bányaüreg nagy területen beomlott. A megmaradt bányarészen még az 1980-as évekig folyt a kitermelés.

Diósd Héjban hirdetés

Monori Strázsa hirdetés

Monori Strázsa hirdetés

Monori Strázsa hirdetés

Monori Strázsa hirdetés feladás

Keretes hirdetés fajtája



Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét (maximum 20 szó).


Monori Strázsa hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Monori Strázsa hirdetés

Monori Strázsa hirdetés terjesztés

Monor Városi Önkormányzat lapja.

– Minden monori lakoshoz eljut a hirdetés üzenete (19.000 lakos).
– A településen ez az elsődleges hírforrás.
– A hirdetések kiváló minőségű papíron, a legkorszerűbb nyomdatechnikával jelennek meg.
– A hirdetések a cikkek között helyezkednek el, így olvasás közben is rájuk terelődik a figyelem.
– A hirdetés magas színvonalú grafikai elkészítésének költségét a hirdetési ár tartalmazza!

Nyomott példány:      2024. második félév  – Havonta 6.890 db
Terjesztett példány:  2024. második félév –  Havonta  6.760 db

Régió Lapkiadó Kft. kiadó

Monori Strázsa hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Január: 01.24 + Február: 02.18 + Március 03.16 + Április 04.26 + Május 26. + Június: 06.26  + Július: 07.25   + Augusztus 08.29.   + Szeptember: 09.26. + Október: 10.24 + November : 11.21 

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megjelenés előtt 10 munkanappal!

Monori Strázsa hirdetési árak

Hirdetési tarifa: 

Keretes hirdetés:               (max. 20 szó)                           

1/16 oldal 59x 48 mm (fekete-fehér)          11 024 Ft+áfa = 14.000 Ft  

1/16 oldal 59x 48 mm (színes)                   14 961 Ft+áfa = 19.000 Ft  

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                   kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Monori Strázsa hirdetés

Monor. Az i. sz. első évszázadokban rövid ideig az iráni eredetű szarmaták (282 után) telepedtek le a környéken.

A középkori Monor nagy valószínűséggel a mai város központjában, a könyvtár környékén lehetett. E vidék Árpád-kori települései a tatárjárás idején elpusztultak. Monor elnevezésének eredete még ma sem tisztázott, de a település neve a ma leginkább elfogadott elmélet szerint a török eredetű, „köd” jelentésű személynévből származik.

Monor (Monar) nevének első hiteles írásbeli említésével egy 1398március 25-én kelt oklevélben találkozunk, amelyben Zsigmond király február 20-án kelt parancsára az ispánt beiktatja megyei birtokaiba. A település a török időkig lassan fejlődött. 

A több mint 150 éves török uralom Monort és környékét is sanyargatta. A település lakói volt földesuruknak, az egri káptalannak, illetve az egri várnak is adóztak és robotoltak, a kettős adózás is nehezítette életüket. A török hódoltság időszakában Monor többször elpusztult, illetve elnéptelenedett.

A török kiűzése után 1696-ban már újra lakott helyként említették Monort. Földesura hívására 1753-ban katolikus német telepesek érkeztek Monorra, akik 1757-ben kis templomot, majd 1764 körül téglaégetőt létesítettek, hogy téglából és kövekből készülhessenek az egyházi és földesúri épületek. A 18. században telepedtek meg a Monor környékén evangélikus vallású szlovákok.

A 18. század második felében Mária Terézia 1767-es úrbéri rendelete alapján Monoron is rendezték a tulajdoni viszonyokat és a földesúri kötelezettségeket. Monor urbáriuma 1770-ben készült el.

1813-ban nagyszabású falurendezés indult meg, amely a mai napig meghatározza a városközpont képét. 1847szeptember 1-jén haladt át az első három vonat Monoron. Monor fejlődésében jelentős tényező volt, hogy 1848-tól évi 4 vásárt és hetenként két piacot tarthatott és ez napjainkig fennmaradt.

19. században Monoron is megkezdődött a modernizálódás, ezzel párhuzamosan népessége a háromszorosára növekedett. A 19. században már viszonylag fejlett kézműipar jellemezte a települést. A kiegyezés és az első világháború között jöttek létre Monor ipari létesítményei. 1905 után az újonnan kiparcellázott területekre jelentős számú fővárosi költözött ki, jellemző lett az ingázó életmód.

Monor az egykorú iratokon az 1870-es évektől városként és járási székhelyként szerepelt. Monoron 1912-ben kezdődött meg a villanyvilágítási hálózat kiépítése. 1944november 12-én űzte ki német és magyar katonákat a Vörös Hadsereg Monorról. Budapest ostroma miatt sokáig szovjet katonai kórház és ellátó részleg működött itt.

Az 1950-es évektől kezdve Monor volt a központja a megye egyik legnagyobb állami gazdaságának, amely jelentős gabona- ill. cukorrépa-termesztést, sertés- és szarvasmarha-tenyésztést folytatott. A lakosság többsége továbbra is Budapesten dolgozott, de Monoron számottevő ipari tevékenység folyt. 

1970-ben elnyerte a nagyközségi rangot, majd az elmúlt rendszer utolsó évében, 1989március 1-jén várossá avatták. Az 1960-as években kezdődött meg a városközpont átalakulása. A köztársasági elnök 2005-ben hozott határozata alapján, Monor város Monorierdő   elnevezésű településrésze, 88/2005. (VI. 29.) KE hat.), 2006. október 1-jétől önálló községgé vált.

Monori Strázsa hirdetés

Heti Akciós Újság hirdetés

Heti Akciós Újság hirdetés

Heti Akciós Újság hirdetés 6

Heti Akciós Újság hirdetés feladás

Válasszon körzetet!




A kiemelés típusa






Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Heti Akciós Újság hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Heti Akciós Újság hirdetés 7

Heti Akciós Újság hirdetés terjesztés

Hetente megjelenő ingyenes újság, három terjesztési területen: 1. Szentendre, Budakalász, Pomáz, Leányfalu, Dunabogdány, Tahitótfalu, Üröm, Csobánka, Pilisszentkereszt, Pilisborosjenő, Budapest III. 35.000 példányban – SZÜNETEL. 2. Gödöllő, Veresegyház, Szada, Isaszeg, Kerepes, Kistarcsa, Csömör, Mogyoród, Aszód, Pécel, Kartal Budapest XVI. 35.000 példányban – kéthetente. 3. Dunakeszi, Vác, Fót, Göd, Mogyoród, Sződliget, Sződ, Csörög, Kosd 35.000 példányban – havonta.

Nyomott példány:    2024. második félév – Kéthetente 70.000 db
Terjesztett példány: 2024. második félév – Kéthetente 70.000 db

Heti Akciós Újság Nyomdaipari Kft. kiadó

Heti Akciós Újság hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Gödöllői – Minden hónap utolsó hetében!                                      Dunakeszi – Minden hónap utolsó hetében!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Adott héten kedden 12 óráig!

Heti Akciós Újság hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  
Apróhirdetés:     (körzetenként)                                            
40 karakterig                                      2.000 Ft+áfa =  3.540 Ft
80 karakter                                         3.000 Ft+áfa =  3.810 Ft                  120 karakter                                       4.000 Ft+áfa =  5.080 Ft                  160 karakter                                       5.000 Ft+áfa =  6.350 Ft

Kiemelés színnel (piros, sárga, kék)

                 vagy kerettel                      +50%

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Heti Akciós Újság hirdetés

Gödöllőt 1349-ben említik először I. Lajos egyik adománylevelében. A település neve Gudulleu, Gudullur, Gödöle, Gedellő alakban fordul elő a korai oklevelekben, 1868-ban nyerte el hivatalosan a Gödöllő elnevezést. A török hódoltság idején teljesen elpusztult, később újra benépesült.

Hamvay Ferenc volt az első földesúr, aki Gödöllőn is lakott a központban 1662-ben fölépített kúriájában, amely 1978 óta a Városi Múzeumnak és a Városi Mozinak ad helyet. A 18. században földesura, a labanc Habsburg tisztviselő magyarbarátnak nem mondható  Grassalkovich Antal birtokai központjává tette a települést. Ő építtette a kastélyt a református templom felhasználásával. A mai város műemlékeinek jó része Grassalkovich korából származik. 

1763-ban mezőváros lett. Vásárai és földrajzi fekvése okán központja volt a környéknek, átmenő terület az Alföld és a Felvidék között. 1841-ben a Grassalkovich család kihalt, így a Viczay család örökölte a birtokokat, rövid idő múlva már a Sina családot találjuk a település földesuraként, végül egy belga bank tulajdonába került.

Az 1848-as szabadságharc idején a kastély Windisch-Grätz szálláshelye volt, majd az isaszegi csata után Kossuth Lajos főhadiszállása. Kossuth itt fogalmazta a Függetlenségi Nyilatkozatot.

kiegyezés után a magyar állam visszavásárolta az uradalmat a tulajdonos belga banktól, és koronázási ajándékként állandó használatra felajánlották az éppen uralkodó család számára, mely akkor éppen I. Ferenc József és Erzsébet királyné („Sisi”) volt. A kastély a királyi család egyik kedvenc nyaralóhelyévé vált, több nyarat is itt töltöttek el, Erzsébet királynénak pedig állítólag kedvenc nyaralóhelye volt.

A kiemelt királyi figyelem gyors fejlődést biztosított. 1867-ben adták át a Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonalat, így a család tagjai különvonatokon utazhattak ide. 1884-ben pedig nagyközség lett. 1911  óta Gödöllőt HÉV vasútvonal is összeköti Budapesttel.

A századfordulót követően a város kulturális életét a mai Haraszt városrészben 1901-1921 között működő Gödöllői Művésztelep élénkítette. Az első világháború végén IV. Károly király itt értesült az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlásáról. 1919-ben Stromfeld Aurél – a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének  vezérkari főnöke – a kastélyban rendezte be főhadiszállását. A két világháború közt a település Horthy Miklós rezidenciája. 1933-ban a Táncsics Mihály út és a Semmelweis Ignác közötti területen rendezték a fiú, 1939-ben pedig a lány cserkészek világtalálkozóját, a dzsemborit.

Miután 1944. december 12-én a várost elfoglalták a szovjet csapatok, az épületben és környékén 1945 januárjában 30 000 férőhelyes szovjet fogolytábor létesült, ahol a márciusi táborbezárásig becslések szerint mintegy 50 000 magyar és német katona, ill. civil raboskodott. Gödöllőn hatósági internáló- és munkatábor 1945-1949 között működött. 

második világháború után mezőgazdasági központtá fejlődött. A Grassalkovich-kastély egy része szovjet laktanya lett, másik részébe a Fővárosi Tanács Szociális Otthonát költöztették. 1965-ben hozzácsatolták Máriabesnyőt, így Gödöllő 1966január 1. óta város. A 2011-es magyar EU elnökség idején az informális miniszteri értekezletek többségét a Gödöllői Királyi Kastélyban rendezték.

Heti Akciós Újság hirdetés

Szentendre és Vidéke hirdetés

Szentendre és Vidéke hirdetés 8

Szentendre és Vidéke hirdetés

Szentendre és Vidéke hirdetés 9

Szentendre és Vidéke hirdetés feladás

A kiemelés típusa



Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét (minimum 10 szó).


Szentendre és Vidéke hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Szentendre és Vidéke hirdetés2

Szentendre és Vidéke hirdetés terjesztés

Közéleti és kulturális lap, megjelenik havonta a város közigazgatási határán belül 3.000 példányban, ingyenesen az Önkormányzat kiadásában.

Nyomott példány:    2024. második félév  – Havonta 3.000 db
Terjesztett példány: 2024. második félév –  Havonta  3.000 db

Szentendrei Kulturális Központ Nonprofit Kft. kiadó

Szentendre és Vidéke hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden hónap elején vagy végén (változó)

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Előző héten hétfő 12 óráig!

Szentendre és Vidéke hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  
Apróhirdetés:               (maximum 30 szó)                                                   10 szó alap                          2000 Ft+áfa =  2540 Ft                                          + további szavak                  197 Ft+áfa =    250 Ft                                         10 szó 10 szó kiemelten    2520 Ft+áfa = 3200 Ft (tónus)                            + további szavak                   228 Ft+áfa =   290 Ft

Anyakönyvi hirdetés  
(Esküvő, születés, halál)          Szöveges    Fotós
1/8  92,5×62,5 mm                  12.000+áfa 17.000 Ft+áfa

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                    kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Szentendre és Vidéke hirdetés

Ulcisia Castra (magyarul: Farkasvár) Pannonia provincia „limes”-ének egyik jelentős állomáshelye, Marcus Aurelius kedvenc katonai tábora volt. Megfordult itt 202-ben Septimius Severus214-ben Caracalla és 375-ben II. Valentinianus császár. A 9. században a feltevések szerint Kurszán fejedelem használta a római tábor maradványait erődítményként, a hozzá tartozó település pedig mintegy egy kilométerrel északabbra, a mai Pap-sziget magasságában volt. Innen 10. századi sírok ismertek. A 12. században már a veszprémi püspökség oklevél-kiállító székhelye Szentendre. Neve Fulco deák 1146-ban Sanctus Andreasban kelt végrendeletében, amelyet II. Géza király erősített meg, fordul elő először.

Az Árpád-ház idején udvarhely lett, vagyis a vándorló királyi ház egyik szálláshelye. A többi ilyenhez hasonlóan itt is egy templom, és a közelében épített királyi szállás képezte a városmagot.

A régi térképek Sanct Andreas Closter néven említik Szentendrét, ami arra utal, hogy a vásárváros alakult a kolostor körül és nem fordítva, a város területének jó része egészen a 16. század végéig a pilisi cisztercita rend tulajdona. A 16. századból származik egy záloglevél, amely szerint a Bükkös-patak mentén már álltak vízimalmok, amelyek később is a szentendrei ipar fontos részét képezték, valamint szintén I. Károly korabeli dokumentumból tudjuk, hogy elsősorban hajó- és szekérépítéssel foglalkoztak a helyiek.

1389-es első rigómezei csata hatására felkerekedők voltak az első, még kis számú menekülők. 1426-ban Brankovics György a Nándorfehérvárért cserébe kapott területek közt Szentendrét is megkapta. 1428-ban így már Brankovics birtokaira érkeztek azok, akik Galambóc és Nicsevó eleste után látták jobbnak az északra költözést. A török korban a város elnéptelenedett, az összeírásokban pusztaként szerepel. 

1684-ben szabadult fel Esztergom környéke a török uralom alól (a győztes szentendrei csatát Lotharingiai Károly vezette), de Ibrahim budai pasa fennhatóságát Szentendrén csak 1686-ban számolták fel végleg. 1687-ben ismét dalmátok, 1690-ben szerbek telepedtek le. A ma is látható belvárosi szerkezet 1785 és 1850 között alakult ki, amelyet a katonai felmérések térképeinek összehasonlításával lehet bizonyítani. A korábbi egytemplomos kisváros az újratelepülés után hét templomos kisvárossá alakult. A 19. század közepén magyarok, németek, szlovákok települtek be, ami megváltoztatta a település etnikai képét.

A 19. századi változások leginkább a város központjában láthatók, ahol a Szent János templom körbeépült, és elkezdett kialakulni a ma jellemző városkép a szűk utcákkal. A nagy változás jelentős mértékben az 1800-as tűzvésznek és az 1838 márciusi hatalmas árvíznek tulajdonítható, amely 177 házat döntött le a Belváros környékén. Szentendre 1872-ben kapta meg a rendezett tanácsú város jellegét,  Magyarország egyik legkisebb városa volt. A városi rang      visszavonására sosem került sor, de a török időkben elnéptelenedő terület természetszerűleg nem szerepelt a városok listájában. 

Alapvetően három gazdasági ágazat működött: a szőlő- és bortermelés, az ipar, a kereskedelem és szállítás. Éltek még rajtuk kívül Szentendrén hajósok, révészek, molnárok, bérkocsisok, hajóvontatók, szappanfőzők, festők, pékek és pipakészítők. Az 1970-es évek végének nagyarányú, egylépéses belterületbe csatolása a lakóterületet többszörösére növelte, a 21. század elejére ezek nagyrészt beépültek, így a korábbi kisváros lakossága 2021-ben elérte a 28.040 főt. A lakóövezet terjeszkedése a Szentendrén hagyományos gyümölcstermesztésnek és kertművelésnek gyakorlatilag véget vetett.

Szentendre és Vidéke hirdetés