K2 hirdetés
K2 hirdetés feladás
K2 hirdetés ára:
| Szavak száma | 0 |
| Megjelenések száma | 1 |
| Fizetendő összesen (bruttó) | 495 Ft (390 Ft + áfa) |
K2 hirdetés terjesztés
A K2 a Kisalföld hetilap melléklete, amelyben az aktuális közéleti témák mellett elsősorban színes, érdekes, olvasmányos cikkek találhatók. A magazin célja – ahogy a napilapé is, hogy riportokkal, interjúkkal, portrékkal bemutassa Győr és a megyeszékhely környéki települések életét, értékeit, segítse az ott élőket, erősítse a helyi közösségeket hírekkel, információkkal, és nem utolsósorban szórakoztató olvasmányélményt adjon. A magazin fontos része a hirdetés, hiszen az ezekben szereplő ajánlatok, kedvezmények, programajánlatok hasznos információkat tartalmaznak, fontos részét képezik mindennapi életünknek. A K2 magazin 35 ezer példányban jelenik meg, a terjesztési terület háztartásainak több mint 2/3 részét lefedi, a Kisalföld előfizetői példányaival pedig már 80 százalék feletti elérést biztosít. A/4 méretben 8-12 oldalon. Terjesztése: Abda Enese, Ménfőcsanak, Kismegyer, Szabadhegy, Nádorváros, Jancsifalu, Gyárváros, Belváros, Gorkijváros, Pinnyéd, Révfalu, Víziváros, Kisbácsa, Nagybácsa, Likócs, Győrszentiván, Győrladamér, Győrújbarát, Győrújfalu, Győrzámoly, Ikrény, Kisbajcs, Nagybajcs, Nyúl, Öttevény, Pannonhalma, Rábapatona és Tét településeken.
Nyomott példány: 2024. második félév – Hetente 35.000 db
Terjesztett példány: 2024. második félév – Hetente 34.500 db
Mediaworks Zrt. kiadó
K2 hirdetés megjelenés
Megjelenés:
Minden héten pénteken!
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megelőző héten hétfőn 15 óráig!
K2 hirdetési árak
Színes hirdetési tarifa: (max. 30 szó)
1 egység 44×27 mm 7.000 Ft+áfa = 8.890 Ft 2 egység 44×56,92×27 mm 14.000 Ft+áfa = 17.780 Ft
(A kért képet a GYIK/fájlfeltöltés -ben küldheti át max. 8 Mb méretben)
K2 hirdetés
A város neve régi magyar személynévből (Jewr – 1213-as előfordulás; Geur – 1221) keletkezett. Ez a személynév rokona az Algyő és Felgyő településnevekben rejtőző személynévnek. Régi közismert neve: Arrabona, amely egyben első elnevezése is a településnek. Arrabona római város volt Felső-Pannóniában. Nevét arról az Arrabo folyóról kapta, melynek torkolatánál feküdt és melynek Rába a mai neve. A Győr településnevet egyes történészek ebből vezetik le, mások a Geur személynévhez kötik (ilyen nevű lovag volt az itteni első várispán).
A római korban a Pannonia provinciát védő castrum mellé polgárváros is települt Arrabona). 430 körül hun fennhatóság alá került, majd az avarok szállták meg. Az avarok uralmát a frankok törték meg. A megjelenő honfoglaló magyarság ilyen népességet talált a Kisalföldön. Az államalapítás idején Szent István püspökséget alapított 1001-ben és székesegyházat építtetett, 1009 óta a Győri egyházmegye központja. A megyerendszer kialakításakor Győrt székhellyé tette, várispánsággal az élén. A vár – fekvésénél fogva – a Duna-menti kereskedelem nélkülözhetetlen átkelőhelye és később piaca lett. Győr országosan fontos szerepet töltött be, különösen a tatárjárást követően.
A város erőddé alakítását 1564-ben fejezték be Hermes Schallautzer felügyelete alatt. A török időben a Bécset védő végvár volt. 1566-ban leégett az egész város az erőd kivételével. Az újjáépítéssel a középkori görbe utcák helyett derékszögű utcahálózatot jelöltek ki, amely a mai napig megvan a belvárosban. 1594-ben a hatalmas török sereg elfoglalta. Három és fél év után 1598-sikerült visszafoglalni.
A török megszállás elől elmenekült lakosság csak lassan szivárgott vissza. Az ipar céhes keretekben szerveződött. A város korszerűsítése csak az 1660-as években kezdődhetett meg. A 17. és a 18. században a katonák helyébe kalmárok és iparosok költöztek, hogy felépítsék Magyarország egyik legszebb barokk városát. 1743-ban pedig Mária Terézia megerősítette szabad királyi város rangját. 1809. június 14-én, a győri csata következményeként a város a napóleoni francia sereg kezére került, Napóleon augusztus 31-én személyesen is felkereste a várost. Az osztrák uralkodóházzal kötött béke nyomán a franciák 1809 novemberében kiürítették a várost.
Az 1830-as években Győr a közvetítő kereskedelem legfontosabb hazai állomása lett, évente 400 hajó fordult meg Győrött a város polgárai nagy buzgalommal vetették magukat bele a gabona- és állatkereskedelembe. A vasútépítés tönkretette a vízi szállításon alapuló győri piacot. Győr a két világháború között Budapest után az ország második legjelentősebb ipari centruma lett, textil és gépipara által. A második világháború után a nagy háborús károkat szenvedett várost néhány év alatt újjáépítették. Győr lakossága 1945 után nagymértékben megnövekedett a vidékről beköltözőkkel.
A város az 1950-es megyerendezés során a Győr-Moson és Sopron megyék egyesítésével létrejött Győr-Sopron megye székhelye lett. Az 1980-as években megindult a történelmi városmag tervszerű helyreállítása, melynek elismeréseképpen 1989-ben Győr elnyerte a műemlékvédelem Europa Nostra-díját. A Dunántúl második és Magyarország hatodik legnépesebb települése.
