Mosonvármegye hirdetés

május 23, 2025 Szerző: Sallay István

Mosonvármegye hirdetés ONLINE portál

Mosonvármegye hirdetés feladás

Mosonvármegye hirdetés ára:

Szavak száma	0
Megjelenések száma	1
Fizetendő összesen (bruttó)	495 Ft (390 Ft + áfa)

Küldje el a megjelentetni kívánt szöveget, amelyre árajánlatot küldünk Önnek!

Mosonvármegye hirdetés terjesztés

Közéleti havilap megjelenik Mosonmagyaróváron és 26 környező településen ingyenesen. Februártól csak elektronikus formában jelenik meg és küldik el emailben a címzetteknek!

Nyomott példány: 2024. második félév – Havonta 20.000 db
Terjesztett példány: 2024. második félév – Havonta 19.500 db

Flesch Károly Nonprofit Kft. kiadó

Mosonvármegye hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden hónap első péntekén (tavasztól őszig)

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megelőző hónap utolsó hétfőjén

Mosonvármegye hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Banner
1200×250 pixel 1 napra 9.500 Ft+áfa = 12.065 Ft 380×600 pixel 2 hétre 18.000 Ft+áfa = 22.860 Ft 750×500 pixel 1 hónapra 23.000 Ft+áfa = 29.210 Ft

(A képet küldje GYIK/Fájlfeltöltés -n keresztül vagy email-ben!)

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Mosonvármegye hirdetés

Magyaróvár nevének első előfordulása 1263-ból való Owar alakban, német neve 1271-ből ismert Altenburch alakban. Magyar- előtagja (Ungarisch-Altenburg) a Bécstől keletre lévő Németóvártól (Bad Deutsch-Altenburg) való megkülönböztetést szolgálta.

Kr. u. 1. század elejétől területét Pannonia részeként a Római Birodalomhoz csatolták. Ettől kezdve a birodalom határa a Duna mentén húzódott, amelynek a Mosoni-Duna mellett létesített katonai tábor jelentős stratégiai pontja volt. 169-171 között a Duna bal partján élő germánok óriási erővel zúdultak a határra. Szinte teljesen megsemmisült a limes és a tábor melletti település is.

Később, a 3. században ismét fellendülés volt lakossága ekkor 3000-4000 fő lehetett. Valentinianus 375-ben bekövetkezett halála után a hunok támadásai menekülésre kényszerítették a lakosságot. Óvár elnevezése azt bizonyítja, hogy az Árpád-korban még létezhettek a római tábor és a település egyes részletei, s ezek képezték azt az alapot, amelyen a középkori város fölépülhetett.

Moson szerepe akkor nőtt meg, amikor a kalandozások kényszerű fölhagyása után I. István a központi hatalom bázisaként a határok védelmére megyeközpontot és királyi várat létesített. E köré a gerendákból összerótt mosoni ispáni vár (Királydomb) köré szerveződtek a környék települései. Mosont erős várként és forgalmas kereskedővárosként emlegették a 11. századi krónikák. Moson a 13. század első felében fontos kereskedelmi útvonal volt, melyen királyi vámot szedtek. Hajómalmok őrölték a Mosoni-Dunán a környék gabonáját, s a kikötők fenntartása némi iparosodással is járt.

E fejlődésnek vetett véget II. Ottokár cseh király 1271. évi hadjárata, amelyben a mosoni erődítményt annyira lerombolta, hogy királyaink már nem tartották érdemesnek az újjáépítést, s az ispánság székhelyét Óvárra tették át.

Óvár várának építését az a Győr nemzetségbeli Konrád kezdte el, aki ezért IV. Bélától birtokokat kapott Moson vármegye területén. 1291-től Óvár a magyar királynék birtokaként szerepelt, 1354-től Óvárt a királynéi városok rangjára emelték, s kiváltságai között saját bíráskodást, szabad plébánosválasztást, örökösödést és polgárainak egész Magyarország területére vámmentességet biztosított. 1522 januárjában II. Lajos Budán tartott esküvője alkalmából feleségének, Mária királynénak adományozta, s ettől kezdve sorsa évszázadokra összefonódott a Habsburgokkal, Ausztria védelmének egyik előretolt bástyája lett.

A magyaróvári uradalom kezelését az Alsó-ausztriai Kamara vette át. 1529-ben a törökök Bécs alól vert hadként visszavonulva fölgyújtották a várost és a várat. Buda török megszállása, majd Győr 1594. évi eleste után olasz hadmérnökök tervei alapján megerősítették és korszerűsítették, csillag alakban elhelyezkedő bástyáit kőfalazással erősített földsánc kötötte össze.

1683-ban Bécs sikertelen ostroma után a visszavonuló törökök ismét fölégették Mosont, Óvárt és a vármegye szinte valamennyi települését. 1716-ban az Udvari Kamara megszüntette a város gazdasági függetlenségét, s néhány év múlva az uradalom magához ragadta a kegyúri jogokat is. 1809-ben Napóleon katonái úgy fölélték a város tartalékait, hogy az ismét tervezett megváltásról szó sem lehetett.

1847-ben a reformországgyűlésre Moson megye egyik követévé gróf Széchenyi Istvánt választották. 1855-ben indult meg a vasúti közlekedés Győr és Bruck között. 1913-ban itt kezdték építeni a monarchia nagy fegyvergyárát, amelyet a trianoni béke után leszereltek és nagyrészt megsemmisítettek. Hatalmas közművesített területén 1923-ban kezdte meg működését az ország első műselyemgyára, 1934-ben az ország első timföldgyára.

Már 1908-ban fölmerült a két település egyesítésének gondolata, amit végül belügyminiszteri határozat mondott ki, s a két képviselőtestület 1939. június 28-ai ülésén ünnepélyesen jóváhagyott. 1945. Április 1-jén a szovjet csapatok különösebb harc nélkül foglalták el a települést. Viszonylag kevés háborús kár érte a várost, de a közlekedés megbénulása, az anyag- és munkaerőhiány miatt nehezen indult meg az üzemekben a termelés.

Mosonvármegye hirdetés

Fókusz hirdetés

május 22, 2025március 27, 2025 Szerző: Sallay István

Fókusz hirdetés

Fókusz hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Fókusz hirdetés megrendelés

Név

Telefonszám

Hirdetés szövege

Megjelenéssel kapcsolatos kérés

Fókusz hirdetés

Fókusz hirdetés terjesztés

A Fókusz több mint 10 éve szolgálja Gönyű, Pannonhalma 7.000 lakosát és térség további 25 településének vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta, A/4 méretben, 8-12 színes oldalon.

Nyomott példány: 2024. második félév – Havonta 20.000 db

Terjesztett példány: 2024. második félév – Havonta 20.000 db

Állás For You Kft. kiadó

Fókusz hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap második hetének hétfőjén

január 20., február 17., március 17., április 14., május 12., június 9., július 14., augusztus 11., szeptember 8., október 6., november 10., december 8.

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Megjelenés előtt egy héttel 14 óráig!

Fókusz hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Apróhirdetés (max. 30 szó) Első 10 szó 4.331 Ft+áfa = 5.500 Ft További szavak 4 00 Ft+áfa = 508 Ft Kiskeretes színeshirdetés 1 egység 38×20 mm 5.000 Ft+áfa = 6.350 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Fókusz hirdetés

Pannonhalma. Az eredeti nevén Győrszentmárton ősidők óta lakott hely, egyesek szerint Civitas Pannonia nevű római város helyén áll. Az első település a 10.–11. században itt álló fejedelmi udvarház és annak Pándzsa-völgyi birtoka volt. A szállás, majd a falu kialakulása a bencések 996-os itteni megjelenésével, a királyi alapítású kolostor felépítésével vette kezdetét. Albeus mester IV. Béla hiteles összeírója, akit a király Szent Márton monostor birtokainak összeírásával bízott meg, 1240 körül említi a falut e néven.

A tatárjárás után a falu ismét benépesült. 1334-ben Károly Róbert a győrszentmártoni apátot megerősítette az alsoki vásárjogában. A 14.–15. század az első nagy felvirágzás ideje volt. Néhány szomszédos, életképtelenné lett birtok, szállás vagy falu csatlakozásával, illetve beolvasztásával megnőtt a határ, felduzzadt a lakosság. Részben önállósult Felsok (a mai Váralja), de piac- és vásártere közös maradt Alsokéval. A település a falu (villa) rangjára emelkedett.

A 17. század elején a törökök elpusztították a települést, de 1689-ben Rummer Márton főapát újra telepítette. A lélekszám rohamosan megnőtt, sok lett a belföldi bevándorló és a külhonból telepített német és szláv népesség. A visszatelepült apátság nagy építkezésekbe kezdett (major, magtár, számvevőségi épület. A mezőváros neve részben még Alsok, de inkább már Győri Szentmárton néven említették. A fejlődés további korlátjai voltak a település közepét elfoglaló vár körüli földek, melyek apátsági birtokok maradtak.

A kapitalizálódó 19. században a céhek megszűntével kialakult a mezőváros kisipara és kereskedelmi hálózata. Középipar is létesült: malmok, téglagyár, szeszfőzde. Győrszentmárton ekkor már járási székhely volt. Körök, egyletek alakultak, óvodák és iskolák szerveződtek, illetve épültek. A millennium évében megindult a vasúti közlekedés.

Az 1950-es járásrendezés során megszűnt a Pannonhalmi járás, a vidék járási székhelye Győr lett. Pannonhalma 1970-ben nagyközségi rangot kapott. Az államosítással leépült az ipar és a kereskedelem. Kialakult a Győrbe bejárók széles rétege. A település az apátsággal közös Pannonhalma nevet viseli 1965 óta; a Pannonhalma Guzmics Izidor (1786–1839) bencés szerzetes, bakonybéli apát 1824-es névalkotása volt. 2000-ben Pannonhalma elnyerte a városi rangot.

Apátság. 996-ban Géza fejedelem Csehországból érkező szerzeteseket telepített le Pannónia Szent Hegyén. (Tours-i Szent Márton tiszteletére emelték). Falai között rendszeresen megfordult Szent István (1000-1038), az első magyar király is.

Uros apát (1207-1243), a ma is meglévő templom építtetője visszaverte a mongolokat a monostor-erőd falai alól. 1514-ben főapátsággá vált. A török hódoltság másfél évszázada alatt azonban hosszabb-rövidebb időszakokra a szerzeteseknek menekülniük kellett. Ezt követően indulhatott el a megrongálódott épületek helyreállítása.

A XVIII. század, a felvilágosodás évszázadában II. József 1786-ban beszüntette a magyar bencés kongregáció összes házának működését. I. Ferenc 1802-ben visszaállította a rend öt apátságát, s a közösség elsődleges munkaterületéül a középiskolai oktatást szabta meg. Ennek megfelelően a bencés közösségek a Dunántúl városaiban megkezdték a tanítást, valamint folytatták szerzeteséletüket Pannonhalma, Bakonybél, Tihany, Zalaapáti és Celldömölk apátságaiban.

1945 után a rend birtokait és a bencés iskolákat is államosították. 1950-től csak két közösségben engedték meg a szerzeteséletet, Pannonhalmán és Győrött, azzal, hogy e két házban újra engedélyezték a gimnázium működését. 1996-tól UNESCO világörökségi helyszín. 1996-ban ünnepelte millenniumát, amikor is II. János Pál pápa ebből az alkalomból Győrbe és Pannonhalmára látogatott.

Fókusz hirdetés

K2 hirdetés

február 19, 2025március 6, 2023 Szerző: Sallay István

K2 hirdetés

K2 hirdetés feladás

Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban

K2 hirdetés ára:

Szavak száma	0
Megjelenések száma	1
Fizetendő összesen (bruttó)	495 Ft (390 Ft + áfa)

K2 hirdetés terjesztés

A K2 a Kisalföld hetilap melléklete, amelyben az aktuális közéleti témák mellett elsősorban színes, érdekes, olvasmányos cikkek találhatók. A magazin célja – ahogy a napilapé is, hogy riportokkal, interjúkkal, portrékkal bemutassa Győr és a megyeszékhely környéki települések életét, értékeit, segítse az ott élőket, erősítse a helyi közösségeket hírekkel, információkkal, és nem utolsósorban szórakoztató olvasmányélményt adjon. A magazin fontos része a hirdetés, hiszen az ezekben szereplő ajánlatok, kedvezmények, programajánlatok hasznos információkat tartalmaznak, fontos részét képezik mindennapi életünknek. A K2 magazin 35 ezer példányban jelenik meg, a terjesztési terület háztartásainak több mint 2/3 részét lefedi, a Kisalföld előfizetői példányaival pedig már 80 százalék feletti elérést biztosít. A/4 méretben 8-12 oldalon. Terjesztése: Abda Enese, Ménfőcsanak, Kismegyer, Szabadhegy, Nádorváros, Jancsifalu, Gyárváros, Belváros, Gorkijváros, Pinnyéd, Révfalu, Víziváros, Kisbácsa, Nagybácsa, Likócs, Győrszentiván, Győrladamér, Győrújbarát, Győrújfalu, Győrzámoly, Ikrény, Kisbajcs, Nagybajcs, Nyúl, Öttevény, Pannonhalma, Rábapatona és Tét településeken.

Nyomott példány: 2024. második félév – Hetente 35.000 db
Terjesztett példány: 2024. második félév – Hetente 34.500 db

Mediaworks Zrt. kiadó

K2 hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden héten pénteken!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megelőző héten hétfőn 15 óráig!

K2 hirdetési árak

Színes hirdetési tarifa: (max. 30 szó)
1 egység 44×27 mm 7.000 Ft+áfa = 8.890 Ft 2 egység 44×56,92×27 mm 14.000 Ft+áfa = 17.780 Ft

(A kért képet a GYIK/fájlfeltöltés -ben küldheti át max. 8 Mb méretben)

K2 hirdetés

A város neve régi magyar személynévből (Jewr – 1213-as előfordulás; Geur – 1221) keletkezett. Ez a személynév rokona az Algyő és Felgyő településnevekben rejtőző személynévnek. Régi közismert neve: Arrabona, amely egyben első elnevezése is a településnek. Arrabona római város volt Felső-Pannóniában. Nevét arról az Arrabo folyóról kapta, melynek torkolatánál feküdt és melynek Rába a mai neve. A Győr településnevet egyes történészek ebből vezetik le, mások a Geur személynévhez kötik (ilyen nevű lovag volt az itteni első várispán).

A római korban a Pannonia provinciát védő castrum mellé polgárváros is települt Arrabona). 430 körül hun fennhatóság alá került, majd az avarok szállták meg. Az avarok uralmát a frankok törték meg. A megjelenő honfoglaló magyarság ilyen népességet talált a Kisalföldön. Az államalapítás idején Szent István püspökséget alapított 1001-ben és székesegyházat építtetett, 1009 óta a Győri egyházmegye központja. A megyerendszer kialakításakor Győrt székhellyé tette, várispánsággal az élén. A vár – fekvésénél fogva – a Duna-menti kereskedelem nélkülözhetetlen átkelőhelye és később piaca lett. Győr országosan fontos szerepet töltött be, különösen a tatárjárást követően.

A város erőddé alakítását 1564-ben fejezték be Hermes Schallautzer felügyelete alatt. A török időben a Bécset védő végvár volt. 1566-ban leégett az egész város az erőd kivételével. Az újjáépítéssel a középkori görbe utcák helyett derékszögű utcahálózatot jelöltek ki, amely a mai napig megvan a belvárosban. 1594-ben a hatalmas török sereg elfoglalta. Három és fél év után 1598-sikerült visszafoglalni.

A török megszállás elől elmenekült lakosság csak lassan szivárgott vissza. Az ipar céhes keretekben szerveződött. A város korszerűsítése csak az 1660-as években kezdődhetett meg. A 17. és a 18. században a katonák helyébe kalmárok és iparosok költöztek, hogy felépítsék Magyarország egyik legszebb barokk városát. 1743-ban pedig Mária Terézia megerősítette szabad királyi város rangját. 1809. június 14-én, a győri csata következményeként a város a napóleoni francia sereg kezére került, Napóleon augusztus 31-én személyesen is felkereste a várost. Az osztrák uralkodóházzal kötött béke nyomán a franciák 1809 novemberében kiürítették a várost.

Az 1830-as években Győr a közvetítő kereskedelem legfontosabb hazai állomása lett, évente 400 hajó fordult meg Győrött a város polgárai nagy buzgalommal vetették magukat bele a gabona- és állatkereskedelembe. A vasútépítés tönkretette a vízi szállításon alapuló győri piacot. Győr a két világháború között Budapest után az ország második legjelentősebb ipari centruma lett, textil és gépipara által. A második világháború után a nagy háborús károkat szenvedett várost néhány év alatt újjáépítették. Győr lakossága 1945 után nagymértékben megnövekedett a vidékről beköltözőkkel.

A város az 1950-es megyerendezés során a Győr-Moson és Sopron megyék egyesítésével létrejött Győr-Sopron megye székhelye lett. Az 1980-as években megindult a történelmi városmag tervszerű helyreállítása, melynek elismeréseképpen 1989-ben Győr elnyerte a műemlékvédelem Europa Nostra-díját. A Dunántúl második és Magyarország hatodik legnépesebb települése.

K2 hirdetés

Győr Plusz hirdetés

február 12, 2025február 7, 2023 Szerző: Sallay István

Győr Plusz hirdetés

Győr Plusz hirdetés feladás

Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.
Megjelenések száma

Győr Plusz hirdetés ára:

Szavak száma	0
Megjelenések száma	1
Fizetendő összesen (bruttó)	495 Ft (390 Ft + áfa)

Győr Plusz médiaajánló

Ha színes keretes hirdetést szeretne feladni, kattintson ide!

Győr Plusz hirdetés terjesztés

A Győr+ Hetilap A/4 méretben, 32-40 oldalon jelenik meg: Győr, Győrújbarát, Győrújfalu településeken ingyenesen terjesztve a 130.000 fős lakosságnak. Friss közéleti hírekkel, információkkal szolgál, melyek segítenek eligazodni Győr és a térségének színes, dinamikus mindennapjaiban. Piaci elvárásoknak megfelelően tematikus mellékletekkel, rovatokkal, jó értelemben vett helyi bulvárral, az olvasók aktivitását növelő lapszerkezettel jelentkezik rendszeresen. Értelmes, igényes, értékteremtő kommunikációval győri újság készül hetente, győrieknek, győri emberekkel.

Nyomott példány: 2024. második félév – Hetente 50.500 db
Terjesztett példány: 2024. második félév – Hetente 50.000 db

Győr+ Média Zrt. kiadó

Győr Plusz hirdetés megjelenés

Megjelenés: Minden héten pénteken

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Aktuális héten kedd 12 óráig!

Győr Plusz hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Apróhirdetés: megszünt

Keretes hirdetés 1/8 oldal 200×30, 98×65 mm 59.000 Ft+áfa = 74.930 Ft 1/6 oldal 200×40, 64×135 mm 93.000 Ft+áfa = 118.110 Ft

Engedmény:
Három hirdetés után
(Győr+ online felületén is megjelenik!)

Győr Plusz hirdetés

Téti Híradó hirdetés

április 2, 2025november 7, 2019 Szerző: Sallay István

Téti Híradó hirdetés

Téti Híradó hirdetés feladás

Téti Híradó hirdetés ára:

Szavak száma	0
Megjelenések száma	1
Fizetendő összesen (bruttó)	495 Ft (390 Ft + áfa)

Téti Híradó hirdetés terjesztés

A Szülőföldem Téti Híradó a város kulturális és információs kiadványa negyedévente jelenik meg, terjesztik a város 4200 fős lakosságának postaládájába ingyenesen A/4 méretben, 28-36 oldalon.

Nyomott példány: 2024. második félév – Negyedévente 1.500 db
Terjesztett példány: 2024. második félév – Negyedévente 1.500 db

Tét Város Önkormányzata kiadó

Téti Híradó hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Március és június és szeptember és december hónapok elején.

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megelőző hónap 20-áig!

Téti Híradó hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Apróhirdetés: (max. 50 szó)
25 karakter 1575 Ft+áfa =2000 Ft
+ további karakterek 47 Ft+áfa = 60 Ft /karakter

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Téti Híradó hirdetés

Tét. A kőkorszaktól kezdve lakott hely. A római korban a veteránusok villája, a honfoglalás után a nyugati gyepű harmadik vonalának fontos őrhelye, ahova a XI. században a besenyők települtek. Ősi besenyő telep. A település határa több helységből keletkezett. Az Öreg Tét elnevezés 1209-ből ismeretes, amikor is „villa veteris Thet” néven szerepel IV. Béla adománylevelében.

A tatár pusztítás után IV. Béla király adományozta Poky Tamás királyi ajtónállómesternek 1269-ben. A falu birtokosa 1228-ban Teth Demeter ispán. Ezután a Téth nemzetségről nincs több ismert adat. (más felfogás szerint a besenyők elmagyarosodtak a XIV. századra). Tét legnagyobb földesurai a Pokyak voltak, egészen a XVII. század végéig.

Egy 1609-es összeírás a töröknek behódolt területnek írja le, amely az 1641. évi összeírás szerint pusztasággá vált. A török és a keresztyén magyar földbirtokosok 1646-ban egyezségre jutottak. ekkortól kezdtek a lakosok visszatérni.

1710 körül német telepesek érkeztek, öt évig adómentességet élvezve. 1770-ben a postát Gyarmatról Tétre helyezik át. A következő évtől Tét a Sokoróaljai járás székhelye lesz. Ekkor Győr után az akkori vármegye második legnagyobb lélekszámú települése. Lakóinak száma: 2063 fő.

Győr 1809-es francia megszállása után itt tartották meg a megyegyűléseket. Az országos kolerajárványnak itt is sok áldozata volt. (1831). A kiegyezés utáni ipari fejlődés némi késéssel Téten is megindult, jelentős változást hozva az addig főleg állattartással és állatkereskedelemmel foglalkozó községben. A járásban csak Tétnek van országos marhavásártartási joga, melyet évente négy alkalommal tartottak meg. Deutsch Simon és Poll Manó 1889-ben alapította meg a község első gyárát, amely a szódagyártó üzem volt. 1908-ban nagyközségi rangot kapott. Ekkor rögzítik hivatalosan a „h” nélküli Tét írásformát.

Az I. világháborúban (1916-ban) befogadó községgé jelölték ki Tétet. Főként menekülő székely családok érkeztek a faluba. A Tanácsköztársaság után törzskönyvezik a pusztákat (Fenyves, Betlehem, Pokvár, Lesvár, Szarkavár, Szent Imre, Ürgehegy, Szentkút, Csangota és Barcza-tag). Kis földosztással 1922-ben a nincstelenek 1–3 hold földet kaptak, valamint 2 db vitézi telek is gazdára lelt. A település rátért a várossá fejlődés útjára. A háború kitörése előtt (1943) kezdik el építeni az emeletes községházát, melyet a háború befejezése után készítenek el teljesen. A II. világháború alatt 850 fő menekült a községbe, Budapestről, Győrből és ismételten Erdélyből.

1945-ben a község hadszíntérré válik. Január 20-án Szálasi Ferenc járt a településen. Az 1945. március 26-án érkező szovjet csapatok hadikórházat létesítettek a főszolgabírói hivatalban, majd a pókvári kastélyban is. 1950-ben a tanácsrendszer bevezetésével megalakul a Téti Járási Tanács, azonban már 1954. október 1-jén meg is szűnik, és Tét a járás nagy részével együtt a győri járáshoz kerül. A mezőgazdaság kollektivizálása elől nagyon sokan elhagyták a települést. A falu létszámcsökkenése ekkor indult meg.

1990-ben a nagyközségi közös tanács megszűnik, és az addig társközségi státusban lévő községek külön képviselő-testületeket és polgármesteri hivatalokat alkottak (1991). Az egykori mezőváros és járási székhely 2001. július 1-jétől vált ismét várossá. Tét így a térségben már a várossá válása előtt is központi szerepet töltött be, azóta pedig a térségszervező ereje és gazdasági funkciói erősödésével egyre jelentősebb lesz. Vonzáskörzete mára kiszélesedett, ingázási központtá vált.

Téti Híradó hirdetés

Soproni Hírsztár hirdetés

március 25, 2025november 6, 2019 Szerző: Sallay István

Soproni Hírsztár hirdetés

Soproni Hírsztár hirdetés feladás

Soproni Hírsztár hirdetés ára:

Szavak száma	0
Megjelenések száma	1
Fizetendő összesen (bruttó)	495 Ft (390 Ft + áfa)

Soproni Hírsztár hirdetés

Soproni Hírsztár hirdetés terjesztés

A Soproni Hírsztár c. újság megjelenik minden héten: Sopron, Harka, Ágfalva, Kópháza, Balf, Nagycenk, Sopronkőhida, Tómalom, Jánostelep településeken terjesztve, illetve Hegykő, Hidegség, Fertőszéplak, Fertőd, Fertőszentmiklós településeken üzlethelységekben kihelyezve, A4 méretben, 16-24 oldalon, ingyenesen.

Nyomva és Online is!

Nyomott példány: 2019. második félév – Hetente 28.300 db
Terjesztett példány: 2019. második félév – Hetente 28.000 db

Gosztom és Varsányi Kft. kiadó

Soproni Hírsztár hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden héten pénteken!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Aktuális héten kedden 12 óráig!

Soproni Hírsztár hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Lakossági apróhirdetés
10 szó 14969 Ft+áfa = 2500 Ft
+ szavak 142 Ft+áfa = 180 Ft

Üzleti apróhirdetés (Szolgáltatás, Állást kínál)
10 szó 3150 Ft+áfa = 4000 Ft
+ szavak 276 Ft+áfa = 350 Ft

Keretes hirdetés: (max. 20 szó)
1/32 oldal 44×30 mm 8504 Ft+áfa = 10.800 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Soproni Hírsztár hirdetés

Sopron. A római korban egy Scarbantia nevű város állt itt, amelyen két fontos útvonal is áthaladt. Fóruma a mai főtér helyén volt. A jelenlegi városháza építése során 1897-ben innen került elő az a három nagy méretű római szobor, amelyek Jupitert, Junót és Minervát ábrázolják.

A népvándorlás korában Scarbantia romokban maradt, új település csak a honfoglalás után jött létre itt. A város lakói a Kr. u. 4. században a későbbi belváros területén 3–4 m vastag városfalat emeltek, hogy megvédjék magukat a barbárok támadásaitól. Maradványaira emelték 1092-ben az új határvár faszerkezetű, földdel erősített sáncát. A faváz később a tűz martaléka lett, és a bedöngölt agyag salakká égett. Ezt a titokzatos „vörös sáncot” az újkori építkezések a belváros több pontján feltárták.

A 9–11. század környékén a régi római városfalat kiegészítették, és felépült a vár is. Ekkor kapta magyar nevét a város, Suprun nevű ispánjáról. 1153-ban már fontos városként említik. 1273-ban II. Ottokár cseh király árulás következtében elfoglalta a várat. Sopron 1277-ben megnyitotta kapuit IV. László király előtt, akinek így sikerült visszafoglalnia, ezért jutalmul szabad királyi várossá tette. Ezután, 1297 és 1340 között emelték a római alapokra a várárokkal körülvett, 8–10 méter magas várfalat, aminek belső síkjára támaszkodtak a belváros házai.

1441 elzálogosították, és csak Hunyadi Mátyás szerezte vissza, aki 1463. július 19-én megegyezett Frigyessel, hogy 80 ezer forintért visszaadja a koronát és az elzálogosított területeket. 1526-ban a város lakossága kiűzte a zsidókat Sopronból, 1594-ben pedig kirekesztette a magyar nyelvet a városi ügyvitelből. 1529-ben a törökök feldúlták a várost, de az nem került a törökök kezére. Sőt, a megszállt területekről sokan menekültek Sopronba, ami lassanként a törököktől szabad terület központjává vált. 1553-ban, 1622-ben, 1625-ben, 1635-ben és 1681-ben országgyűlést is tartottak itt.

A következő évtizedekben még jobban megerősítették várost, új bástyák és városfalak épültek. Az 1655-ös pestisjárványban a lakosság fele elpusztult. 1676-ban Sopron teljesen leégett. Ezután a régi középkori épületek helyén barokk épületeket emeltek, megszületett a mai belváros. Ekkor építették újjá a Tűztornyot is.

II. József idején Sopron lett a Sopron vármegye székhelye. A középkori védőrendszer a 18. századra elavult, ezért néhány helyen megbontották a városfalat, és a bástyák tetején több, ma is megtekinthető bástyakertet alakítottak ki. Széchenyi ösztönzésére épült meg a Dunántúl első vasútja, amely Sopront Bécsújhellyel és Béccsel kötötte össze.

A határhoz közeli elhelyezkedése miatt az 1848-as szabadságharc idején a várost hamar megszállták a császári csapatok. Ezután szépen fejlődött egészen a 20. század elejéig, bár fejlődése a 19. század végétől lelassult, gazdasági súlya csökkent.

1921-ben, a trianoni békeszerződés után népszavazás döntötte el, hogy Sopron és a környező nyolc község melyik országhoz tartozzon. A soproniak többsége Magyarország mellett döntött. Az eseménynek 1922-ben emléktörvény állított emléket, ekkortól hívják „A leghűségesebb város”-nak (Civitas fidelissima). A hivatalok kétnyelvűek maradtak egészen az 1946-os kitelepítésekig. A város sokat szenvedett a II. világháborúban. A nyilasok 1944 decemberétől 1945. március 28-ig lényegében Sopronból irányították az országot. A várost a szovjetek 1945. április 1-jén foglalták el.

A Kádár-rendszerben igen jelentős műemlékvédelmi munkálatok folytak, a látványos eredmények miatt a város méltán kapta meg 1975-ben a Műemlékvédelmi Európa Díj aranyérmét. 1989. augusztus 19-én az úgynevezett páneurópai piknik alkalmával megnyitották a magyar-osztrák határt. Az ezt követő szeptember 10-ei teljes nyitást közel 60 ezer fő NDK-beli lakos az Ausztriába menekülésre használta fel.

Legfőbb rendezvényei: Soproni Tavaszi Fesztivál + Soproni Ünnepi Hetek + VOLT Fesztivál

Soproni Hírsztár hirdetés

LajtaPress hirdetés

február 21, 2025július 24, 2019 Szerző: Sallay István

LajtaPress hirdetés

LajtaPress hirdetés feladás

LajtaPress hirdetés ára:

Szavak száma	0
Megjelenések száma	1
Fizetendő összesen (bruttó)	495 Ft (390 Ft + áfa)

LajtaPress hirdetés terjesztés

A Lajtapress információs, kereskedelmi hetilap megjelenik minden kedden az alábbi településeken: Ásványráró, Bezenye, Darnózseli, Dunakiliti, Dunaremete, Dunasziget, Feketeerdő, Halászi, Hegyeshalom, Jánossomorja, Várbalog, Kimle, Levél, Lébény, Lipót, Máriakálnok, Mosonújhely, Hédervár, Mosonszolnok, Mecsér, Püski, Kisbodak, Rajka, Újrónafő, Mosonmagyaróvár, Mosonszentmiklós.

(Szlovákiában: Kvetoslavov –Úszor, Stvrtok na Ostrove – Csütörtök, Cakany – Pozsonycsákány, Tomasov – Fél, Lehnice – Lég, Zlaté Klasy – Nagymagyar, Samorín – Somorja – ez egyenlőre megszünt!)

ingyenesen. A/4 méretben 8-12 oldalon.

Nyomott példány: 2024. második félév – Hetente 26.700 db
Terjesztett példány: 2024. második félév – Hetente 26.000 db

Mediaworks Hungary Zrt. kiadó

LajtaPress hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden héten kedden!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megelőző héten csütörtökön 14 óráig!

LajtaPress hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Apróhirdetés: (Max. 40 szó)
20 szó 630 Ft+áfa = 800 Ft
+ szavak 47 Ft+áfa = 60 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

LajtaPress hirdetés

Mosonmagyaróvár az 1939-ben egyesült két település nevéből képzett összetétel. Moson neve valószínűleg szláv eredetű, mocsári várat jelent. Első előfordulása 1137-ből való Mussun alakban, a területén egykor a Lajta és a Duna összefolyásánál álló várra utal, amely határispánsági központ volt. Az Óvár helynév bizonyára azzal az Ad Flexum nevű római katonai táborral kapcsolatos, amely a mai magyaróvári belváros és a vár területén helyezkedett el. Magyaróvár nevének első előfordulása 1263-ból való Owar alakban, német neve 1271-ből ismert Altenburch alakban. Magyar- előtagja (Ungarisch-Altenburg) a Bécstől keletre lévő Németóvártól (Bad Deutsch-Altenburg) való megkülönböztetést szolgálta.

LajtaPress hirdetés

RábaközPress hirdetés

március 12, 2025július 24, 2019 Szerző: Sallay István

RábaközPress hirdetés

RábaközPress hirdetés feladás

RábaközPress hirdetés ára:

Szavak száma	0
Megjelenések száma	1
Fizetendő összesen (bruttó)	495 Ft (390 Ft + áfa)

RábaközPress hirdetés terjesztés

A RábaközPress hirdetési hetilap az alábbi településeken jelenik meg: Csorna (10.000 fős lakosságnak) , Kapuvár, Vitnyéd, Babót, Beled, Szany, Mihályi, Kóny, Barbacs, Bágyogszovát, Bogyoszló, Bősárkány, Farád, Kisfalud, Osli, Rábapordány, Rábatamási, Szárföld, Szil, Vadosfa, Veszkény, Jobaháza, Rábacsanak, Sopronnémeti, Szilsárkány, Egyed, Fertőd, Süttör, Petőháza, Fertőszentmiklós, A/4 méretben 8-16 oldalon ingyenesen.

Mellékletek havonta: programajánló, építész, autós.

Nyomott példány: 2024. második félév – Hetente 24.000 db
Terjesztett példány: 2024. második félév – Hetente 23.500 db

Mediaworks Hungary Zrt. kiadó

RábaközPress hirdetés megjelenés

Megjelenés: Minden héten szerdán!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megelőző hétfőn 10 óráig!

RábaközPress hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Apróhirdetés: (Max. 50 szó)
10 szó 472 Ft+áfa = 600 Ft
50 szóig 47 Ft+áfa = 60 Ft/szó

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

RábaközPress hirdetés

Csorna. Az i. e. 5–6. században a vidék a nyugat felől érkezett kelták birtokába került. A Római Birodalom légiói Augustus római császár uralkodása idején leigázták a keltákat és a terület Pannonia néven a birodalom része lett. Majd a Rábaköz sokáig szlávok lakta vidék volt. A név eredetére többféle elképzelés létezik: az egyik szerint az Osl nemzetség ősének, Sur vezérnek a nevéből származik, a másik szerint szláv eredetű, és jelentése „fekete”.

A magyar törzsek 900 környékén átkeltek a Dunán és elkezdték elfoglalni a korábbi Pannonia provinciát. A honfoglalás idején Csornát és környékét Sur vezér és nemzetsége vette birtokba. Anonymus így ír gesztájában az eseményről: „Árpád vezér és nemesei Szent Márton hegye tövében ütöttek tábort, majd amikor a hegyre fölhágtak, Pannonia földjének szépségét látva igen megörültek. Ezután a Rábcáig nyomultak előre.”

Csorna első birtokosai az Osl nemzetség tagjai voltak. 1180 környékén premontreiek telepedtek le a területen, akik az Osl nemzetségtől kapott földbirtokokon mezőgazdasági termelést folytattak.

A város első írásos emléke 1226-ból származik. Az Árpád-kori oklevelekben a város neve többféle írásmódban fordul elő: Chorna, Cherna, Churna, Serna, Surna.

A törökök 1542-ben feldúlták a várost, egy évvel ezután elindították hadjáratukat Rábaközben. Győr

várának elestekor a városban ismét súlyos pusztítást okoztak. A népesség fogyatkozása miatt 40 német ajkú telepest hozattak. A 17. századtól kezdve a város legjelentősebb birtokosa az Esterházy család volt, a településen a fokozatos fejlődés figyelhető meg.

A városban az első céheket az 1660-as években alapították, csizmadia, mészáros, fegyverkovács, szűcs, szabó, takács és varga iparosok. A 19. század során asztalos, bognár, esztergályos, kádár, kovács, lakatos, szűcs, szíjgyártó, takács és üveges céhek alakultak a városban.

Az 1848–49-es szabadságharcban itt zajlott a szabadságharc egyik legutolsó győztes csatája, 1849. június 13-án. Kmety György 5000 fős honvédserege vonult be hajnalban a községbe, alaposan meglepve az itt állomásozó 3000 fős császári sereget. Heves utcai harcok során magyar győzelem született; a csatában elesett egy császári dandártábornok is.

Az útépítés és a vasútépítés a 19. században jelentős mértékben segítette a város fejlődését. Az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején alakultak meg a legfontosabb ipari létesítmények a városban. Ekkor alakult ki a mai városközpont mai képe, mivel ebben az időben emelték a belváros épületeinek nagy részét.

Csornát 1971. április 25-én az a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa várossá nyilvánította. Ezt követően, közel másfél évtizeden át gyors fejlődésen ment keresztül a település, a városban többen telepedtek le, mint amennyien elvándoroltak onnan. A város a székhelye a Csornai Többcélú Kistérségi Társulásnak, amelynek 34 környékbeli település a tagja.

RábaközPress hirdetés

SopronPress hirdetés

március 25, 2025július 24, 2019 Szerző: Sallay István

SopronPress hirdetés

SopronPress hirdetés feladás

SopronPress hirdetés ára:

Szavak száma	0
Megjelenések száma	1
Fizetendő összesen (bruttó)	495 Ft (390 Ft + áfa)

SopronPress hirdetés terjesztés

A SopronPress c. újság kéthetente jelenik meg: Sopron, Fertőd, Fertőszentmiklós, Ágfalva, Balf, Fertőhomok, Fertőrákos, Fertőszéplak, Harka, Hegykő, Kópháza, Lövő, Nagycenk, Pereszteg, Petőháza, Brennbergbánya, Fertőboz, Nagylózs, Sopronkőhida, Sopronkövesd településeken, A/4 formátumban 8-16 oldalon ingyenesen.

Melléklet havonta: építész

Nyomott példány: 2024. második félév – Kéthetente 33.000 db
Terjesztett példány: 2024. második félév – Kéthetente 33.000 db

Mediaworks Hungary Zrt. kiadó

SopronPress hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Kéthetente csütörtökön!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megelőző héten péntek 12 óráig!

SopronPress hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Apróhirdetés:
Lakossági 10 szóig 630 Ft+áfa = 800 Ft
Lakossági 10 szó felett 63 Ft+áfa = 80 Ft/szó
Üzleti 10 szóig 945 Ft+áfa = 1200 Ft
Üzleti 10 szó felett 94 Ft+áfa = 120 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

SopronPress hirdetés

Fertőd. Győr és Sopron között, Soprontól délkeletre, a Fertő-Hanság kistájon fekvő település. Süttör volt a régebbi településrész. Írott forrásokban először 1313-ban szerepel Sehter névalakban. Régészeti leletek alapján tudjuk, hogy a kőkorban már lakott volt. A népvándorlás korából frank csatabárdok kerültek elő.

Mai nevét a magyarországi közigazgatás átszervezése idején kapta, az Árpád-korban még meglévő -1234. Villa Ferteud, 1265. Villa Ferteu – Iván, Sajtoskál, Nemesládony között lokalizálható település után. A középkorban jobbágyfalu. Birtokosai gyakran váltogatták egymást. A 14–15. században a Kanizsayak örökölték a földesúri címet, majd Nádasdy Tamás nádor házasság révén lett Süttör egy részének birtokosa. A másik területrész a Nádasdyak udvarmesteréjé. Földtulajdonosa volt még Megyery Imre Sopron vármegye birtokszerző alispánja. A két birtokrész hűtlenségi per kapcsán Nádasdy Ferenc egyesítette. A pert követően ismét gazdát cserélt a birtok.

Később Esterházy Antal veszi saját kezelésébe, és a következő évszázadokban a családé marad. Eszterháza története a 18. század második felében kezdődik. A Fertő zsombékos partjában Süttör határában Esterházy (Fényes) Miklós alapította. Az elképzelései és tervei alapján 1762-ben megkezdődött az évtizedekkel korábban épített vadászkastély (1720-as években Esterházy József ) főúri pompával való átépítése.

Mire 1766-ban a kastély tető alá került, a szomszédságában falu született, melynek neve az Esterházy családtól származott. Egyutcás, városias elrendezésű község, mellette az eredeti angol ménes és a répacukorgyár.

Haydn (1732-1809) a zenetörténet utolsó udvari zeneszerzője közel két évtizedet (1769-1790) töltött a „pompakedvelő”, művészeteket is támogató Esterházy Miklós szolgálatában az eszterházi Muzsikaház lakójaként, ahol emlékét emlékszoba őrzi. Európában számos francia, angol, német nyelvű leírás jelent meg Eszterházáról, az „Eszterházi vígasságokról.”

Sopron vármegye alispánja 1906-ban nyilvánította községgé Eszterházát. 1946-ban Kertészeti Középiskolát és Kollégiumot hoztak létre a kastély egyik szárnyában, mely 2014-ig üzemelt itt Porpáczy Aladár Művelődési Központ néven. Az iskola korábbi neve Porpáczy Aladár Kertészeti Magyar–Osztrák Vállalkozási Ügyintézőképző Szakközépiskola és Szaktanácsadó Központ volt. 2009-től a csermajori Ujhelyi iskolával közösen egy új intézményt hoztak létre melynek neve: Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja.

1950.május 16-án Eszterháza felvette a Fertőd nevet, majd szeptember 7-én a korábbi Eszterháza, immár Fertőd egyesült Süttörrel. Süttör volt az ősibb település, az oklevelek Süttör nevének változatait őrzik. Eszterháza neve először Miklós herceg levelében (1766) olvasható:”Schloss Eszterháza”.

A Fertőd – Pomogy közötti határátkelőhely 1990 májusában nyílt meg, 1995. július 1-jével Fertődöt a Magyar Köztársaság Elnöke várossá nyilvánította. A közelben lévő Fertő-Hanság Nemzeti Parkot, a Fertő tó és környékét, a Fertő-menti településeket a környezeti szépségük, kulturális, kultúrtörténeti értékeik miatt 2001-ben az Unesco a „Világörökség” részévé nyilvánította. Ausztriával a Fertőd-Pamhagen (Pomogy) határátkelő és kerékpárút köti össze.

SopronPress hirdetés

Rábaközi Magazin hirdetés

március 12, 2025július 23, 2019 Szerző: Sallay István

Rábaközi Magazin hirdetés

Rábaközi Magazin hirdetés feladás

Rábaközi Magazin hirdetés ára:

Szavak száma	0
Megjelenések száma	1
Fizetendő összesen (bruttó)	495 Ft (390 Ft + áfa)

Rábaközi Magazin hirdetés

Rábaközi Magazin hirdetés terjesztés

A Rábaközi Magazin hetilap megjelenik 26.450 példányban 38 településen: Babót, Barbacs, Bágyogszovát, Beled, Bezi, Bodonhely, Bogyoszló, Csorna, Dör, Edve, Enese, Farád, Fehértó, Fertőd, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Győrsövényház, Ikrény, Jobaháza, Kapuvár (10.000 fős lakosságának) , Kóny, Osli, Páli, Pásztori, Petőháza, Potyond, Rábacsanak, Rábakecöl, Rábapatona, Rábapordány, Rábatamási, Sarród, Sopronnémedi, Szárföld, Szil, Szilsárkány, Tét, Vásárosfalu településeken A/4 méretben 12-16 oldalon, ingyenes terjesztéssel.

Nyomott példány: 2024. második félév – Hetente 26.450 db
Terjesztett példány: 2024. második félév – Hetente 26.000 db

MOLNÁR TV Műsorkészítő és Szolgáltató Kft. kiadó

Rábaközi Magazin hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden héten pénteken!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Adott kedd 12:00 szerkesztendő hirdetés esetén.
Adott szerda 12:00 kész (már megszerkesztett) hirdetés esetén.

Rábaközi Magazin hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Apróhirdetés:
Lakossági
20 szó                   787 Ft+áfa = 1000 Ft
Üzleti keretes: (29×70 mm)
20 szó                 1575 Ft+áfa = 2000 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Rábaközi Magazin hirdetés

Kapuvár. A környékről gazdag illír és avar leletanyag került elő. A honfoglalás után Sur vezér nemzetsége telepedett le e tájon. A 10–11. század fordulóján itt volt a gyepűrendszer megerősített kapuja. A város nevét egy 1162-es oklevélben találták meg; ebben III. István király megjutalmazott egy Farkas nevű jobbágyot a soproni vár népéből, amiért jelentette, hogy a hűtlenek Kapu várát el akarják foglalni. Kapu vára a királyi birtokok egyik gazdasági központja, a nyugatra vezető utak kapuja, a nyugati gyepűrendszer részeként fontos védelmi szerepet töltött be. Első, név szerint ismert várnagya egy bizonyos Ditrik volt 1296-ban (1291-ben?).

1350-ben I. Lajos már adományozott a várhoz tartozó földekből a Kanizsai családnak. A várat és tartozékait 1387-ben Zsigmond király adta Kanizsai Jánosnak és fiainak. Ekkor kezdődött meg Kapuvár királyi birtokból családi nagybirtokká való válása. 1536-ban a Kanizsai család fiúágon kihalt. Az akkor 14 éves Orsolyát Nádasdy Tamás vette feleségül, és ezzel Kapuvár térsége a Nádasdyak birtoka lett. 1558-ban mezővárossá vált.

A törökök 1594-ben foglalták el. 1663-ban Nádasdy Ferenc engedélyezte, hogy a vártól másfél kilométerre lévő puszta helyen megtelepedjenek: ott alakult meg Garta, amit 1922-ben csatoltak a városhoz. A Wesselényi-összeesküvésben részt vett Nádasdy Ferencet 1671-ben kivégezték, birtokait 1681-ben örökjogon Esterházy Pál nádor szerezte meg magának, ezzel Kapuvár az Esterházyak óriási uradalmának része lett.

A Rákóczi-szabadságharc idején a várért jelentős harcok dúltak, végül a kurucok felrobbantották. A maradványokat az Esterházyak kastéllyá építették át. Ahogy a település katonai jelentősége megszűnt, az Esterházyak sorra elvették a város lakóinak kiváltságait. A terhek növekedése egyre növelte az elégedetlenséget, ami az 1826-os felkelésben (parasztlázadásban) csúcsosodott ki. A 19. század második fele gazdasági fellendülést hozott, amit a belvárosban álló jelentős középületek sora jelez.

Az 1871-es községi törvény (1871: XVIII. tc.)mezővárosból nagyközséggé minősítette vissza, fejlődése azonban tovább gyorsult. Az 1870-es években építették a 750 mm nyomtávú gazdasági vasutat, ami az uradalom addig nehezen megközelíthető majorjait kötötte össze. A vasutat 1978. december 31-én szüntették meg.

A trianoni békeszerződés következtében Sopron vármegye székhelye rövid időre Kapuvár lett, ez az állapot azonban a Soproni népszavazás következtében megszűnt. A két világháború közötti időszak további fejlődést hozott, majd az Esterházy család 1924-ben húsárugyárat alapított, mely kedvezően hatott az állattenyésztés fejlődésére.

Az 1950-es és ’60-as években a megye jelentős élelmiszer-, könnyű- és gépipari központjává vált. Kapuvár 1969. október 1-jén kapott városi rangot. Ezzel egy időben megszűnt a Kapuvári járás, viszont – az országban első ízben – négy szomszédos községet Kapuvár városkörnyéki községévé nyilvánítottak. Az 1990-es évek után tovább folytatódó fejlesztések eredménye az ipari park, valamint a városi strand és termálfürdő mellé tervezett Hanság Üdülőpark. 2013-tól a Kapuvári járás székhelye ismét.