Keresés

Marcali Napló hirdetés

Marcali Napló hirdetés

Marcali Napló hirdetés

Marcali Napló hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Marcali Napló hirdetés megrendelés

Marcali Napló hirdetés terjesztés

A Marcali Napló több mint 20 éve szolgálja Marcali 11.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk kéthavonta, A/4 méretben, 16-20 színes oldalon.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Havonta  5.500 db

Terjesztett példány:       2024. második félév –  Havonta 5.500 db

Marcali Város Önkormányzata kiadó

Marcali Napló hirdetés megjelenés

Megjelenés:

kéthavonta (páros hónapban), utolsó héten pénteken

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Megjelenés előtt 2 héttel

Marcali Napló hirdetés Árak

Hirdetési tarifa:  

Kiskeretes színes hirdetés                                                                            1/6   95×54 mm                        9.000 Ft+áfa =  11.430 Ft                              1/6   95×54 mm  Borítón      11.250 Ft+áfa =  14.288 Ft     

Kedvezmény:

3 megjelenés 10%, 6 megjelenés 15%                      

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk! 

Marcali Napló hirdetés

Marcali a Péc nemzetségből származó Marczali család ősi birtoka volt. Nevét egy 1274-ben kelt latin nyelvű oklevél említi először, az 13321337 közötti pápai tizedjegyzék pedig már egyházas helyként. Marcalit Zsigmond király 1411-ben királyi adományként Marcali Miklósnak és Dénesnek adta a várost. A királyi adományozás azonban nemcsak e két férfi részére történt, rajtuk kívül János fia György, István fia Miklós és Péter fia László is az adományozottak sorába tartozott, de mellettük még – a Marcaliakkal lefolytatott pereskedést követően – az apátságnak is maradtak itt földesúri jogai.

A település 1448-ban már városi kiváltságokkal is rendelkezett, majd miután Marczali László elhunyt, 1488 után Marcali a Báthori-család birtokába került. 1494-ben pedig a fennmaradt oklevelek már iskolájáról is megemlékeztek. A török hódoltság idején járási székhely volt, de az itteni erősséget a törököknek csak 1566Szigetvár eleste után sikerült elfoglalniuk. Az 1563-ból fennmaradt török kincstári adólajstrom 35 házat sorol itt fel.

Az 159899-es magyar királyi adólajstrom pedig Marcalit már Babócsa várának tartozékaként említi, majd 162627-ben pedig már új tulajdonosa is volt, ekkor már mint Nádasdy Pál birtokát említették. 1660-ban a pannonhalmi főapátsági 

tizedváltságjegyzék Marcalit, mint Szent-György várának tartozékát említette. 17151733 között gróf Széchenyi Zsigmond birtoka lett. A tapsonyi vármegyeháza leégése után, 1734 és 1749 között Somogy vármegye székhelye. 1772. augusztus 24-én országos, 1820. április 28-án pedig hetivásárok tartására is szabadalmat nyert.

Az 1848–49-es szabadságharc és jobbágyfelszabadítás idején a település kétnyelvű lakossága egy szívvel állt a Noszlopy Gáspár vezette honvédcsapat soraiba. 1861. október 20-án egy nagy tűzvészben a település kétharmad része leégett, 1902-ben pedig egy újabb tűzvészben egy egész puszta hamvadt el, 42 épülettel.

1910-ben 4588 lakosából 4559 magyar volt. A Tanácsköztársaság ideje alatt a forradalom szervezésének egyik központja volt, annak bukása után 1919. augusztusában Prónay Pál különítményesei a kommunista terrorcsapatok kegyetlenkedéseire válaszul megtorlást hajtottak végre, és a már korábban börtönbe vetett foglyok közül többet halálra kínoztak. 1926-ban hozzácsatolták a szomszédos Nagygomba községet.

1977-ben ismét városi rangot kapott, ekkor csatolták hozzá a szomszédos BizeBoronka és Horvátkút községeket is. A marcali belső laktanya építése 1949-ben kezdődött és 1951 augusztusában került átadásra. 11 hektáron terült el a település központjában, és 1990-ben zárták be. A helyén jelenleg üzletek, lakóépületek és piac találhatók, a volt tiszti étkezdében működik a Helyőrségi Klub.

Marcali Napló hirdetés

Siófoki Hírek hirdetés

Siófoki Hírek hirdetés

Siófoki Hírek hirdetés

Siófoki Hírek hirdetés

Siófoki Hírek hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna egjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Siófoki Hírek hirdetés megrendelés

Siófoki Hírek hirdetés1

Siófoki Hírek hirdetés megjelenés

A Siófoki Hírek több mint 10 éve szolgálja Siófok 24.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt nagyon sok partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta, A/4 méretben, 20-24 színes oldalon, terjesztik Siófok közigazgatási határán belül.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Havonta 10.500 db

Terjesztett példány:       2024. második félév –  Havonta  10.500 db

Siófok Város Önkormányzata kiadó

Siófoki Hírek hirdetés terjesztés

Megjelenés:                   Minden hónap második hetének szerdáján

Anyagleadás (fizetéssel együtt):       Minden hónap 4.-én 12 óráig!

Siófoki Hírek hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Keretes színes hirdetés

1/16  46,5×68 mm                 9.000 Ft+áfa = 11.430 Ft   (40 szó)

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Siófok (a középkorban: Fuk, később: Fok, régies németességgel: Fock) kikötő- és üdülőváros Somogy vármegye északkeleti részén. A Siófoki járás székhelye, a Balaton-partjának legnépesebb és legnagyobb területű, illetve Somogy vármegye legnagyobb területű és második legnépesebb települése. Területe 124,66 km², a Balaton-medence, a Mezőföld és a Külső-Somogy kistájak hármashatárán fekszik. A Balaton és a Duna közötti áruk legfontosabb logisztikai állomása. Emellett egyetemváros, 2024-től itt működik a Debreceni Egyetem egyetlen dunántúli kampusza.

Magyarországon a kereskedelmi szálláshelyek 2019-es összesített vendégéjszaka-száma alapján a hatodik legnépszerűbb üdülőtelepülés. A közeli Ságvár település révén a Balaton környékének egyik legrégebben lakott területén fekszik.

honfoglalás utáni települést a Tihanyi Apátság 1055-ös alapítólevele a következőképpen említi: „Rivulus namque, qui dicitur Fuk fluens”, vagyis ”a Balatonból fakad egy kis patak, más néven Fuk” (ma a Sió). 1552-ben a törökök bevették Fokot és környékét, majd hadikikötőjévé alakították. A Rákóczi-szabadságharc idején a siófoki várnál ért véget Vak Bottyán János híres Sió-védvonala. 1705-ben II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem pecsétet adományozott a falunak a háborúban való részvételért.

1900-ban kezdte meg működését a Balatoni Halászati Részvénytársaság, ugyanebben az évben pedig megépült a település lóversenypályája 1500 fős lelátóval. 1947-ben a Sió-csatorna építési munkái keretében elkészült az új zsilip, amely lehetővé tette a Balaton vízszintjének szabályozását. 1950-től a település Somogy megyéhez tartozik, és ugyanebben az évben járási székhely lett, 1968december 31-én pedig városi rangot kapott. 1971-ben Budapest felől az M7-es autópálya elérte a települést, később a leghíresebb vállalati üdülőhellyé vált. 1995-ben Siófokon rendezték meg az első gyorstávíró világbajnokságot.

Siófokot gyakran nevezik Keszthely mellett „a Balaton fővárosának”, mivel a tópart legnagyobb települése, továbbá Somogy vármegye északi részének és a Balaton déli partjának pénzügyi, kulturális, média-, kereskedelmi és turisztikai központja is egyben. A 20. század során a városhoz csatolták Balatonkiliti, Töreki és Balatonújhely településeket.

A város nevének első említése a tihanyi apátság 1055-ben keletkezett alapítóleveléből ismert, mint helységnév, majd az 1528 előtt készült Tabula Hungariae térképén is szerepelt Fok néven. A Siófok szóösszetétel 1790-ben jelent meg először, és azóta használatos. Az előnevet a rajta átfolyt, ma már nem létező Sió-patakról kapta, amelynek helyén épült meg a Sió csatorna.

A rendszerváltást követő 1990-es helyhatósági választások óta 18, 2010 óta 11 tagú képviselő-testület irányítja a várost. A lehetőségeket kihasználva helyi újság és nyílt sugárzású helyi televízió kezdte meg működését a városban.

Siófoki Hírek hirdetés

Fonyódi Hírmondó hirdetés

Fonyódi Hírmondó hirdetés

Fonyódi Hírmondó hirdetés!

Fonyódi Hírmondó hirdetés

Fonyódi Hírmondó hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Fonyódi Hírmondó hirdetés megrendelés

Fonyódi Hírmondó hirdetés2

Fonyódi Hírmondó hirdetés megjelenés

A Fonyódi Hírmondó több mint 30 éve szolgálja Fonyód 5000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt nagyon sok partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta, A/4 méretben, 20-24 színes oldalon, terjesztik Fonyód közigazgatási határán belül.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Kéthetente 25.000 db

Terjesztett példány:       2024. második félév –  kéthetente  25.000 db

Fonyód Város Önkormányzata  kiadó

Fonyódi Hírmondó hirdetés terjesztés

Megjelenés:                                          Minden hónap első hetében

Anyagleadás (fizetéssel együtt):       Megjelenés előtt 2 héttel

Fonyódi Hírmondó hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Keretes színes hirdetés

1/8    98×64 mm                         9.000 Ft+áfa = 11.430 Ft   (40 szó)

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Fonyódi Hírmondó hirdetés

Nevét a ‘fon’ igére vezetik vissza: királyi fonónépek lakták, akik gyékényt, fűzvesszőt, hálót fontak.

Fonyód környékén az első embercsoport már 17–18 ezer évvel ezelőtt megjelent. A honfoglalás idején a Bő nemzetség birtokai közé tartozott. Feltételezik, hogy erős vára lehetett a Várhegyen, amelyet szőlőműveléssel, gyümölcstermesztéssel és állattartással foglalkozó lakosság látott el.

Nevét először Szent László király 1093–95. évi összeírólevele említi a szentmártoni apátság birtokai között Funoldi alakban. 1232-ben IX. Gergely pápa levele is megemlékezik róla, de Albeus mester esztergomi kanonok 1237–40. évi összeírásában nem fordult elő. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Sconold, Fonold alakban jegyezték fel. Ekkor már plébániája is volt.

Az 1536. évi adólajstromban Fonoldh alakban fordult elő. Az 1563: LV. törvénycikk szerint Fonyód várát, mely eredetileg a tóti Lengyel családé volt, Palonai Magyar Bálint tartotta hatalmában. Az ellenség kezére végleg 1575-ben, Magyar Bálint halála után került az erődítmény, ők azonban porig rombolták, a jószágokra pedig, az 1612. évi tanúvallomások szerint, a tihanyi kapitányok tették rá a kezüket. A jelen számára csupán a hajdani várárok jelzi egykori kiterjedését.

Az elnéptelenedett településen csak a 18. század közepén indult meg újból az élet. A 19. század első felében Lengyel Julianna, báró Pászthory Menyhértné birtokában találjuk. Az 1840-es évektől kezdődően egy része az Inkey családé, másik része a Wodianer család birtokába került. A szabadságharc idején még 108 ember (zsellérek, uradalmi halászok) lakta puszta volt. Az 1840-es években készült egy kezdetleges kikötő, s a pusztát ezzel bekapcsolták a hajóforga­lomba. A lecsapolás, a halászat és a szőlőmű­ve­lés újabb családoknak jelentett megélhetést. A fonyódi pusz­ta évszázadokon át érintetlen lejtőin virágzó szőlőkultúra honosodott meg. Lendítőerő lett később a vasútépítés, mert annak megindulásától kezdve sok férfi dolgozott a Balaton déli partján az erdőirtásokon és a földmunkákon. 1869-ben 312-en lakták.

A századfordulón indult meg Fonyód üdülőhellyé válása, ebben nagy érdeme volt dr. Szaplonczay Manó vármegyei tisztifőorvosnak, aki rávette Zichy Bélát, az erdővel borított hegy tulajdonosát, hogy birtokából egy területet parcellázzon fel a nyaralók számára. 1894-ben alakították meg a Balaton–Fonyódi Bélatelepet, s a századfordulóra előkelő villasor épült. A Kaposvár-Fonyód közötti vasútvonal 1896-os megnyitása pedig a megyeszékhelyről is megkönnyítette az ideutazást. Ettől kezdve gyors fejlődésnek indult a település, és egy új övezet, a Sándortelep kezdett kialakulni. E városrész dr. Berzsenyi Sándor orvosról kapta a nevét, aki tisztviselőket nyert meg telektulajdonosnak, s ők a bélatelepiekénél szerényebben, de a vízhez jóval közelebb építkeztek. 

Fonyód 1906-ban alakult önálló községgé. A következő évtizedekben megélénkült a vendégforgalom, s egy-egy szezonban 4–5 ezren üdültek Fonyódon. 1928-ra elkészült a vasút mellett a műút, s a település ekkor vált önálló nagyközséggé, majd 1950 után járási székhely lett. 1957-ben kezdték meg a meleg víz utáni kutatást is, aminek eredményeként szénsavas vizet találtak, s ettől kezdve ismert ’Fonyódi’ néven az ásványvíz.

A település 1982-ben ünnepelte fennállásának 900 éves évfordulóját, a városi rangot 1989. március 1-jén kapta meg. 2013-tól Fonyód ismét járási székhely lett.

Fonyódi Hírmondó hirdetés

Kapos Extra hirdetés

Kapos Extra hirdetés 1

Kapos Extra hirdetés

Kapos Extra hirdetés 2

Kapos Extra hirdetés feladás

A Hirdetés mérete



Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban

Kapos Extra hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Kapos Extra hirdetés terjesztés

Kaposvár közérdekű és kereskedelmi hetilapja. A/4 méretben, 8-16 színes oldalon. Terjesztve: Kaposvár, Kaposfüred, Toponár, Töröske és Zselic kertváros 60.000 fős lakosságának.

Nyomott példány:    2024. második félév  – Hetente  28.000 db
Terjesztett példány: 2024. második félév – Hetente 27.500 db

Zselici Forrás Kft. kiadó

Kapos Extra hirdetés 3

Kapos Extra hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Havonta héten csütörtökön

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Minden héten hétfőn 14 óráig!

Kapos Extra hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  
Lakossági Apróhirdetés:       (Max. 40 szó)
10 szó                   1575 Ft+áfa = 2000 Ft
+ szavak                157 Ft+áfa =   200 Ft/szó                        
Üzletii Apróhirdetés:       (Max. 40 szó)
10 szó                   1969 Ft+áfa = 2500 Ft
+ szavak                197 Ft+áfa =   250 Ft/szó    

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                    kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!            

Kapos Extra hirdetés

Kaposvár (németül: Ruppertsburg, horvátul: Kapošvar) megyei jogú város a Dél-DunántúlonSomogy vármegye és a Kaposvári járás székhelye, egyetemi város, valamint a Kaposvári Egyházmegye székvárosa. A Dunántúl egyik legfontosabb gazdasági, kulturális, oktatási és sportközpontja. Körülbelül 60 000 fős lakosságával az ország 15. és a Dél-Dunántúl második legnépesebb települése. Vára és kolostora középkori eredetű, de a vármegyeszékhelyen a török és osztrák támadások következtében nem sok 19. századinál idősebb épület maradt fenn.

A város neve a „kapu” és a „vár” szóösszetételből származik, a mocsaras Kapos-völgyben a 13. században felépített várra emlékeztet. A település neve először 1009-ben, Szent Istvánnak a pécsi püspökség határait kijelölő alapítólevelében jelent meg.

Kaposvárt és környékét tízmillió évvel ezelőtt a Pannon-tenger borította. A jégkorszakot követően alakult ki a térség mai domborzata. A város területe már az i. e. 5. évezred környékén lakott volt. I. e. 400 körül kelta népek telepedtek le a vidéken. A mocsaras környéket elkerülték a fontosabb ókori útvonalak, így a rómaiak és az avarok jelenléte nem volt jelentős. 

Az I. István király által 1009-ben kiadott pécsi püspökségi alapítólevélben már szerepel a Kapos (latinul: Copus) név. 1061-ben Ottó (Atha), somogyi ispán a mai város közigazgatási határain belül, Kaposszentjakabon bencés monostort alapított, melynek felszentelésén Salamon király és Géza herceg is részt vett.  

13. században építették fel Kaposvár várát a Kapos folyó mentén. A négyzetes alaprajzú építményt a 15. században építették át földvárból kővárrá, négy bástyája a 16. században épült. A törökök terjeszkedése miatt később felértékelődött a kis erődítmény szerepe. Nehéz volt a területet megközelíteni, így a menekülők számára a vár menedéket jelentett, a törökök azonban 1555-ben ötnapi ostrom után elfoglalták. 1558-ban Kaposvár mezővárosi jogot kapott. A város 131 év után, 1686-ban szabadult fel a török uralom alól. A várat 1702-ben rombolták le I. Lipót magyar király parancsára, megmaradt romjait 1931-ben bontották el. Ma két bástya maradványa látszik.

A várost a 18. században újjáépítették a vártól északra fekvő, magasabb területen. 1690-től az Esterházy család birtokaihoz tartozott, akik a somogyi birtokaik központjává tették, így a település gazdasági és közigazgatási szerepe egyre növekedett. 1749-ben Somogy vármegye székhelyét is itt rendezték be.

kiegyezés után indult meg a város életének intenzív fejlődése, melynek eredményeképpen 1873-ban rendezett tanácsú várossá nyilvánították. Megépültek a várost elérő vasútvonalak. Kaposvár jelentős ipari várossá fejlődött (cukorgyártás, gépgyártás, vágóhíd). 

20. század elején Kaposvár egyike volt azon kevés magyarországi városnak, amely már rendelkezett vízvezetékkel. Aszfalt és makadám burkolatú utcáiban villannyal világítottak. (a magyar városok számára kiírt stabilizációs hitelből, az úgynevezett Speyer-kölcsönből) A „Virágos Kaposvár” volt az egyetlen helyi hagyomány (két világháború közötti), amelyet változatlan formában vett át szocialista időszak várost irányító vezetése. 

Az 1950-es megyerendezés idején a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, Kaposvár attól kezdve Somogy megyéhez tartozott, és jogállása 1954-ig közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város, 1954-től járási jogú város, majd 1971-től egyszerűen város lett. A megyeszékhely 1990-ben újra megyei jogú városi rangot kapott.

1950-ben hozzácsatolták Kaposszentjakabot1973-ban KaposfüredetToponárt és Töröcskét. Kaposvár 1990-ben megyei jogú város1993-ban római katolikus püspöki székhely lett. 2000január 1-jén a korábban is itt működő Pannon Agrártudományi Egyetem és Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola összevonásával megalapították a Kaposvári Egyetemet2003-ban dísztérré alakították át a Kossuth teret, ami a város egyik fő látványossága és 2017-ben Európa legszebb főtere lett. 

Kapos Extra hirdetés

Mozaik Dél-Nyugat Balaton hirdetés

Mozaik Siófok hirdetés

Mozaik Dél-Nyugat Balaton hirdetés

Mozaik Siófok hirdetés

Mozaik Dél-Nyugat Balaton hirdetés megrendelés

A Hirdetés típusa





Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban

Mozaik Dél-Nyugat Balaton hirdetés ára

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Mozaik Dél-Nyugat Balaton hirdetés1

Mozaik Dél-Nyugat Balaton hirdetés terjesztés

Ingyenes információs és hirdetési újság. A/4 méretben 4-8 színes oldalon. Terjesztve: Mozaik Dél-nyugat Balatoni: Balatonszárszó, Balatonlelle, Balatonboglár, Balatonkeresztúr, Fonyód, Balatonfenyves, Balatonszemes, Lengyeltóti, Gyenesdiás, Marcali és Kéthely településeken havonta.

Nyomott példány:     2024. második félév – Havonta: 12.000 db
Terjesztett példány:  2024. második félév – Havonta: 12.000 db

AB Marketing Kft. kiadó

Mozaik Dél-Nyugat Balaton hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden hónap utolsó hétfőjén!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Minden hónap 15.-én 14 óráig!

Mozaik Dél-Nyugat Balaton hirdetési árak

Hirdetési tarifa:
Apróhirdetés: 
(Max. 500 karakter)
Az első 80 karakter            3307 Ft+áfa = 4200 Ft
+ 20 karakter                         748 Ft+áfa =   950 Ft

Kiemelve: karikázás – negatív szedés – háttérszínezés                  Az első 80 karakter           3780 Ft+áfa = 4800 Ft                              + 20 karakter                      1181 Ft+áfa = 1500 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                   kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Mozaik Dél-Nyugat Balaton hirdetés

Fonyód. A honfoglalás idején a Bő nemzetség birtokai közé tartozott. Nevét először Szent László király 1093–95. évi összeírólevele említi a szentmártoni apátság birtokai között Funoldi alakban. 1232-ben IX. Gergely pápa levele is megemlékezik róla, de Albeus mester esztergomi kanonok 1237–40. évi összeírásában nem fordult elő. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Sconold, Fonold alakban jegyezték fel. Ekkor már plébániája is volt. Az 1536. évi adólajstromban Fonoldh alakban fordult elő.

Az 1563: LV. törvénycikk szerint Fonyód várát, Palonai Magyar Bálint tartotta hatalmában. Az ellenség kezére végleg 1575-ben, Magyar Bálint halála után került az erődítmény, ők azonban porig rombolták, a Lengyel-féle jószágokra pedig, az 1612. évi tanúvallomások szerint, a tihanyi kapitányok tették rá a kezüket. 1726-ban puszta és a Lengyel családé. 1733-ban Lengyel Miklós özvegyéé. A jelen számára csupán a hajdani várárok jelzi egykori kiterjedését.

Az elnéptelenedett településen csak a 18. század közepén indult meg újból az élet. Az 1840-es években készült egy kezdetleges kikötő, s a pusztát ezzel bekapcsolták a hajóforga­lomba. A fonyódi pusz­ta lejtőin virágzó szőlőkultúra honosodott meg. Lendítőerő lett később a vasútépítés, mert annak megindulásától kezdve sok férfi dolgozott a Balaton déli partján az erdőirtásokon és a földmunkákon.

A századfordulón indult meg Fonyód üdülőhellyé válása, ebben nagy érdeme volt a vármegyei tisztifőorvosnak, aki rávette Zichy Bélát, az erdővel borított hegy tulajdonosát, hogy birtokából egy területet parcellázzon fel a nyaralók számára. 1894-ben alakították meg a Balaton–Fonyódi Bélatelepet, s a századfordulóra előkelő villasor épült. A Kaposvár-Fonyód közötti vasútvonal 1896-os megnyitása pedig a megyeszékhelyről is megkönnyítette az ideutazást. Ettől kezdve gyors fejlődésnek indult a település, és egy új övezet, a Sándortelep kezdett kialakulni.

Fonyód 1906-ban alakult önálló községgé. A következő évtizedekben megélénkült a vendégforgalom, s egy-egy szezonban 4–5 ezren üdültek Fonyódon. 1928-ra elkészült a vasút mellett a műút, s a település ekkor vált önálló nagyközséggé, majd 1950 után járási székhely lett. 1957-ben kezdték meg a meleg víz utáni kutatást is, aminek eredményeként szénsavas vizet találtak, s ettől kezdve ismert ’Fonyódi’ néven az ásványvíz.

A település 1982-ben ünnepelte fennállásának 900 éves évfordulóját, a városi rangot 1989. március 1-jén kapta meg. 2013-tól Fonyód ismét járási székhely lett.

Események: A Fonyódi Nyári Fesztivált egyidőben a fonyódi vár egykori védőinek tiszteletére tartott megemlékezéssel, amelyen korhű jelmezbe öltözött lovasok, íjászok tartanak bemutatót a feltárt és helyreállított Fácános Palánkvárnál. + Szent István-napi rendezvények, minden év augusztus 20-án., a népviseletbe öltözött táncosok felvonulása és egy rövid, ökumenikus istentisztelettel egybekötve az új kenyér megáldása. + 2010 óta megszervezett Fonyódi Kolbászfesztivál az ország egészéről vonzza az érdeklődőket. + Továbbá van egy tökfesztivál, amely a „Tök jó nap” névre hallgat.

Mozaik Dél-Nyugat Balaton hirdetés

Mozaik Siófok hirdetés

Mozaik Siófok hirdetés

Mozaik Siófok hirdetés

Mozaik Siófok hirdetés

Mozaik Siófok hirdetés feladás

A Hirdetés típusa





Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban

Mozaik Siófok hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Mozaik Siófok hirdetés1

Mozaik Siófok hirdetés terjesztés

Ingyenes információs és hirdetési újság. A/4 méretben 12-16 színes oldalon. Terjesztve: Mozaik Siófok: Siófok, Kiliti, Töreki, Balatonszabadi, Siójut, Siómaros, Ádánd, Ságvár, Som, Nyim, Nagyberény, Tab, Zamárdi, Balatonendréd, Balatonföldvár és Szántód településeken hetente.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Hetente:  12.500 db
Terjesztett példány:        2024. második félév  – Hetente:  12.500 db

AB Marketing Kft. kiadó

Mozaik Siófok hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden héten szombaton!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Aktuális héten csütörtök 14 óráig!

Mozaik Siófok hirdetési árak

Hirdetési tarifa:
Apróhirdetés: 
(Max. 500 karakter)
Az első 80 karakter            3307 Ft+áfa = 4200 Ft
+ 20 karakter                         748 Ft+áfa =   950 Ft

Kiemelve: karikázás – negatív szedés – háttérszínezés                  Az első 80 karakter           3780 Ft+áfa = 4800 Ft                              + 20 karakter                    1181 Ft+áfa = 1500 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                   kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Mozaik Siófok hirdetés

Siófok. A város nevének első említése a tihanyi apátság 1055-ben keletkezett alapítóleveléből ismert, mint helységnév, majd az 1528 előtt készült Tabula Hungariae térképén is szerepelt Fok néven. A Siófok szóösszetétel 1790-ben jelent meg először, és azóta használatos. Az előnevet a rajta átfolyt, ma már nem létező Sió-patakról kapta, amelynek helyén épült meg a Sió csatorna.

Siófok környéke már a rómaiak korában is lakott terület volt. A római hódítás az 1. században ért el a mai Siófok környékére. A honfoglalás után, 1055-ből származó tihanyi alapítólevélben találkozhatunk a hely említésével: „Rivulus namque, qui dicitur Fuk fluens”, azaz „A kis patak, amit Fuknak neveznek is az említett tóból ered, olyan helyen van, amelyen a népeknek átjárása van egy régebbi hídon és gyakran gázlón is”. Fuk mint falunév először 1137-ben szerepelt írásban az adózó helységek között.

tatárjárás után Fok újratelepült, majd 1552-ben a törökök kerítették hatalmukba Fokot és környékét. Siófok hadikikötő lett és erődöt is építettek itt. A vidék 1688-ban szabadult fel a török megszállás alól. Fok a veszprémi káptalan tulajdonába került, amely telepesekkel népesítette be. Rákóczi szabadságharca idején itt húzódott Vak Bottyán híres Sió-vonala, amelynek végső pontja volt a siófoki erősség.

Jelentősebb fejlődés a 19. században indult el a településen. 1810-től az ErdélyAdria gyorspostakocsi-járat már érintette Siófokot, de önálló postamesterség csak 1867-től működött itt. A település életében jelentős változást hozott a Balatoni Gőzhajózási Részvénytársaság megalakulása 1846-ban. Ebben nagy szerepe volt Kossuth Lajosnak, aki saját kezével írta meg a gazdasági társaság alapító okiratát, és gróf Széchenyi Istvánnak, a részvénytársaság örökös elnökének.

1861-ben adták át a forgalomnak a Buda–Nagykanizsa közötti vasutat. 1864-ben új Sió-zsilipet is nyitottak, melynek fő feladata a vízszintszabályozás volt. A fazsilipet betonszerkezetből készült tartósabb zsilip váltotta fel 1891-ben. Mezővárosi rangot, azaz országos vásártartási engedélyt 1865-ben kapott a település.

1866-ban jelent meg az első hirdetés „Balatontavi Fürdő Siófok” címmel a Zala-Somogyi Közlönyben. A veszprémi káptalan 1885-ben kezdett telkeket parcelláztatni, ezzel megkezdődött a mai fürdőtelep kiépülése. 1891 áprilisában Siófok Balatonfürdő Rt. néven alakult meg az a tőkecsoport, mely megváltotta a káptalantól a fürdőjogot, s megvásárolta az építkezésekhez és parkosításhoz szükséges 60 holdnyi területet.

Az új fürdőtelepet ünnepélyes külsőségek között 1893. július 18-án nyitották meg, a belügyminiszter a fürdőtelep részére a „gyógyfürdő” elnevezés használatát engedélyezte. Ehhez a pihentető környezethez tartozott az 1875-től indult, nagy egyéniségeket felvonultató siófoki színházi élet is. Mozgalmas fürdőélete révén Siófok a budapesti nagypolgárság művész- és színészvilág kedvelt tartózkodási helyévé vált. 1919 augusztusában Horthy Miklós a Tanácsköztársaság bukása után főhadiszállását itt alakította ki. A második világháború végén a két hónapig itt húzódó frontvonal miatt az építményekben rendkívüli károk keletkeztek Később Siófok a szakszervezeti és vállalati üdültetés központja lett.

1947-ben a Sió-csatorna felújítási munkálatainak keretén belül elkészült az új zsilip, mely már hajók közlekedését is lehetővé tette. 1950-től Somogy megyéhez tartozik a település és ugyanebben az évben járási székhellyé is vált. 1958-tól indultak meg újból a turisztikai, idegenforgalmi fejlesztések, melyek hatására ismét megjelentek a külföldi vendégek.

Az Aranyparton a szállodasor 1962-1966 és 1974-1982 között épült. 1968december 31. volt Siófok várossá válásának időpontja. 1971-ben érte el a várost az M7-es autópálya bal oldali szakasza. (még 27 év a teljes befejezésig) Napjainkra a minőségi beruházásoknak köszönhetően Siófok a Dél-Dunántúl első számú wellness- és konferenciaközpontjává lépett elő, hogy a nyári szezont követő hónapokban is érdemes legyen a városba látogatni akár csak egy hosszú hétvégére is. Fejlett idegenforgalmi infrastruktúra, évről évre bővülő programkínálat vonzza Siófokra a hazai és külföldi vendégeket.

Mozaik Siófok hirdetés