Keresés

Bestinfó hirdetés

BestInfó hirdetés

BestInfó hirdetés

BestInfó hirdetés

BestInfó hirdetés feladás

A hirdetés típusa


Kiemelés fajtája



Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


BestInfó hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

BestInfó hirdetés

BestInfó hirdetés

BestInfó hirdetés terjesztés

Hetente megjelenő információs és reklámújság (2007 óta). Megjelenik: Hajdúböszörmény, Józsa, Pród, Debrecen belvárosa, Balmazújváros, Hajdúvid településeken ingyenesen. A/4 méretben, 8-12 színes oldalon, ingyenesen. Célunk a helyi és a környékbeli vállalkozások termékeinek és szolgáltatásainak minél szélesebb körű bemutatása és ezáltal segítség nyújtás az olvasóknak a vásárlói döntések meghozatalában. Elősegítve ezzel azt, hogy elsőszámú választás legyünk a helyi lakosság és a hirdetni vágyók körében. A jelenlegi és a jövőbeni fogyasztókat nekünk kell a legjobban ismernünk és megértenünk, hirdetéseinkkel figyelmüket megragadnunk, és elérnünk azt, hogy elsősorban partnereink szolgáltatásait válasszák.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Hetente  20.000 db
Terjesztett példány:       2025. második félév –  Hetente  19.500 db

Top-Max Média Kft. kiadó

BestInfó hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden héten pénteken!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Aktuális héten hétfőn 12 óráig!

BestInfó hirdetési árak

Hirdetési tarifa:
Apróhirdetés:       (Max. 30 szó)
Árak:
         15 szóig                      1732 Ft/1 alkalom+áfa = 2200 Ft
         15 szóig                      2047 Ft/2 alkalom+áfa=  2600 Ft
         30 szóig                      3071 Ft/1 alkalom+áfa=  3900 Ft
         30 szóig                      4016 Ft/2 alkalom+áfa=  5100 Ft
         + sárgával történő kiemelés 1575 Ft/alkalom+áfa= 2000 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                 kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

BestInfó hirdetés

Az ókortól kezdve számos népcsoport (vandálok, gótok, szarmaták,  gepidák, avarok) telepedett le hosszabb-rövidebb időre a mai Debrecen területén. A szarmaták által épített Csörsz árok két nyomvonala is átmegy a városon. Már a rómaiaknak volt itt katonai telepük. 1091-ben már jelentős hely volt, és 1218-ban II. Andrástól városi jogokat nyert.

Írott forrásban elsőként 1235-ben tűnik fel Debrecen neve, mégpedig a Váradi regestrumként ismert ítéletgyűjteményben, ekkor még „Debrezun” alakban (a név feltehető forrása a török (kipcsak) *Tébrésün ~ *Débrésün, jelentése: mozogjon, éljen. A három falu (Boldogasszonyfalva, Szentlászlófalva és Debreczun) egyesülésével létrejött település a tatárjárást követő évtizedekben indult gyors fejlődésnek, rövid idő alatt az ország leggazdagabb, így egyik meghatározó városává vált, elsősorban földesurának, Károly Róbert bizalmasának, Debreceni Dósának köszönhetően.

Nagy Lajos mezővárosi kiváltságokat adományozott a városnak 1361-ben, ekkortól rendelkeztek az itt élők a szabad bíró- és tanácsválasztás jogával. 1450 és 1507 között a Hunyadi-család birtoka volt. A 16. század közepén már a teljes lakosság protestáns, így nyerte el a város a „kálvinista Róma” nevet. 1538-ban megalapították a Debreceni Református Kollégiumot, amely a Debreceni Egyetem jogelődjeként az ország legrégebbi folyamatosan működő felsőoktatási intézménye.

A török pusztítás, az ország három részre szakadása sem jelentett végzetes csapást a városra nézve, sőt gazdagsága és jelentősége tovább nőtt, elsősorban a fellendülő marhakereskedelemnek köszönhetően.

Mivel nem rendelkezett várral vagy városfallal, csak a városatyák diplomáciai lavírozása menthette meg. A városnak hol a terjeszkedő törököket, hol az osztrákokat, hol Rákóczit támogatva sikerült fennmaradnia.

1693-ban I. Lipót szabad királyi várossá tette. A várost 1564–1811 között nyolcszor emésztette nagy tűz, köztük az 1802-es és az 1811-es tűzvészek voltak a legpusztítóbbak. Kétszer is meghatározó szerepet játszott Magyarország történetében. Először 1849 januárjában lett az ország fővárosa, és vált – Kossuth szavaival élve – a „magyar szabadság őrvárosává”, amikor a forradalmi kormány Pest-Budáról ide menekült. 1849. április 14-én Kossuth a Református Nagytemplomban mondta ki a Habsburg–Lotaringiai-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét.

A szabadságharc után Debrecen lassan újra virágzásnak indult. 1857-ben elérte a vasútvonal és 1884-ben az országban elsőként elindult a gőzvontatású városi közúti vasút (helyét 1911-ben a villamos vette át, mely a mai napig nagyrészt a régi gőzvasút nyomvonalán halad). A második világháború alatt Debrecen hatalmas veszteségeket szenvedett. Az 1944. augusztusi bombatámadások során az épületek fele elpusztult, további 20%-uk megrongálódott. 1944 után megkezdődik az újjáépítés, és Debrecen egy időre másodszor is az ország fővárosa lett, amikor itt ülésezett az Ideiglenes Nemzetgyűlés, és száz napig itt tevékenykedett az Ideiglenes Nemzeti Kormány is.

Napjainkban Debrecen a Tiszántúl legnagyobb városa, ezenkívül az ország egyik fontos tudományos, kulturális, kereskedelmi, vasúti, építészeti központja.

BestInfó hirdetés

Hírnök Magazin hirdetés

Hírnök Magazin hirdetés 2

Hírnök Magazin hirdetés Online!

Hírnök Magazin hirdetés 3

Hírnök Magazin hirdetés

A hirdetés típusa



Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Hírnök Magazin hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Hírnök Magazin Regionális oldalak

Hirdetését kérheti  A. Országosan – B. Megyénként – C. Régiónként

Kérjük itt válassza ki a megjelenés régióját:

Hírnök Magazin terjesztés

Szabadidős és információs magazin 1992-től. Megjelenés: digitális, lapozható formátum, napjainkban több tízezer olvasóhoz jut el digitális formátumban, amely az országos hírek, érdekességek mellett, egyes kistérségekben regionális oldalakkal kiegészülve kerül célzottan az ott élőkhöz. Terjesztés: országosan több mint 60 ezer e-mail cím, amelyek között plusz melléklettel kerül küldésre a regionális terület olvasóinak.

Hírnök Magazin megjelenés

Hírnök Média Bt. kiadó
http://www.hirnok.hu/

Megjelenés:
Minden hónap első csütörtökén!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megjelenés előtti hét kedd 12 óra

Hírnök Magazin árak

Hirdetési Árak:    maximum 20 szó!                                                             Országos Hírnök Magazin hirdetési Árai:                         Keretes hirdetés – Méret: 64×22 mm – Ára: 39.000 Ft+áfa                 (minden megyében, régióban és településen)

Megyei és Budapesti Hírnök Magazin hirdetési Árai:
Keretes hirdetés –  Méret: 64×22 mm – Ára: 22.000 Ft+áfa                    (megye minden régiójában és településén)

Regionális Hírnök Magazin hirdetési Árai:
 Keretes hirdetés – Méret: 64×22 mm – Ára: 12.000 Ft+áfa                    (egy adott kistérség, járás alapján meghatározott területi egység/régió)

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                          kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

GyőrPlusz médiaajánló

GyőrPlusz médiaajánló!

Győrplusz médiaajánló

GyőrPlusz médiaajánló!

A Győr+ Hetilap A/4 méretben, 32-40 oldalon jelenik meg: Győr, Győrújbarát, Győrújfalu településeken ingyenesen. Friss közéleti hírekkel, információkkal szolgál, melyek segítenek eligazodni Győr és a térségének színes, dinamikus mindennapjaiban. Piaci elvárásoknak megfelelően tematikus mellékletekkel, rovatokkal, jó értelemben vett helyi bulvárral, az olvasók aktivitását növelő lapszerkezettel jelentkezik rendszeresen. Értelmes, igényes, értékteremtő kommunikációval győri újság készül hetente, győrieknek, győri emberekkel.

Nyomott példány:    2023. második félév – Hetente 50.500 db
Terjesztett példány: 2023. második félév – Hetente 50.000 db

Győr Plusz hirdetés

Győr+ Média Zrt. kiadó

Megjelenés:

Minden héten pénteken

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Aktuális héten kedd 12 óráig!

Miskolci Napló hirdetés

Miskolci Napló hirdetés

Miskolci Napló hirdetés

SZÜNETEL

Miskolci Napló hirdetés

Miskolci Napló hirdetés feladás

A hirdetés típusa



Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.



Miskolci Napló hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Miskolci Napló hirdetés

Miskolci Napló hirdetés terjesztés

Ingyenes közéleti és családi hetilap. Megjelenik Miskolcon a 144.000 fős lakosságnak és a környező településeken. A/3 méretben 12 színes oldalon. Megjelenik 2004. óta.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Hetente  85.000 db
Terjesztett példány:       2025. második félév –  Hetente  85.000 db

Miskolci Kommunikációs Nonprofit Kft. kiadó

Miskolci Napló hirdetés

Miskolci Napló hirdetés megjelenés

Megjelenés:
2 hetente páros héten szombaton!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Előző héten pénteken 12.00 óráig!

Miskolci Napló hirdetési árak

Hirdetési tarifa:    (max. 30 szó)

Apróhirdetés árak:

Lakossági                                      

15 szó 1575 Ft+áfa =   2.000 Ft       

          +15 szó 1969 Ft+áfa = 2.500 Ft       

 

Vállalkozói                  

15 szó 3543 Ft+áfa =   4.500 Ft     

+15 szó 4410 Ft+áfa = 5.600 Ft   

 

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                   kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Miskolci Napló hirdetés

Miskolc megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél. Az Észak-Magyarországi régió központja és legnagyobb települése. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és a Miskolci járás székhelye. A vármegye lakosságának negyede Miskolcon él. Az ország negyedik legnépesebb települése Budapest, Debrecen és      Szeged után.

Ez Magyarország legrégebben lakott területe a több mint 70 000 éves, paleolit kori leletek alapján. A honfoglaló magyarok már kevert etnikumú lakosságot találtak ezen a vidéken. A mai diósgyőri vár helyén a honfoglalás előtt már földvár állt. A hely a Miskóc nemzetségről kapta nevét, elsőként Anonymus említi ezen a néven a Gesta Hungarorumban 1173 körül („que nunc uocatur miscoucy”). 

A Miskóc nemzetség, amely a megyének is nevet adó Bors nemzetség egyik ága volt, 1312-ben veszítette el a területet, mert Csák Máté pártjára álltak Károly Róberttel szemben. A király eladományozta a birtokot. Új tulajdonosai szereztek Miskolcnak először bíráskodási és vásártartási jogokat.

Miskolcot Nagy Lajos király emelte városi rangra – oppidummá, azaz mezővárossá nyilvánította, bíróválasztási és végrendelkezési jogok biztosításával –, 1365-ben, nagyjából ugyanabban az időben, amikor a közeli diósgyőri várat felújíttatta. A király egyben a diósgyőri koronauradalomhoz is csatolta a várost, amely egészen 1848-ig királyi tulajdonban állt. 

Zsigmond király 1435. október 2-ai oklevelében pallosjogot adott Miskolcnak. A település gyors fejlődésnek indult. 1544-ben a törökök felégették a várost és behódolásra kényszerítették. Miskolcot egészen az 1687-es felszabadulásig adóztatta a török, bár a diósgyőri várat már 1674-ben sikerült visszafoglalni. A város ebben az időszakban vált fontos bortermelő központtá, és a 17. század végére már 13 céh is működött itt. A török idők végére a lakosság létszáma elérte az akkori Kassáét.

1706. szeptember 25-énaz osztrákok kirabolták és felégették a várost, 1711-ben pedig kolerajárványpusztított, melynek a népesség fele áldozatul esett. Miskolc ezután újra virágzásnak indult.

1870.január 9-én átadták a Hatvan–Miskolc vasútvonalat, amivel a város összeköttetésbe került Pesttel, 1874-ben pedig bekötötték az első telefonkészüléket Miskolcon. 1873-ban ismét kolerajárvány tört ki, 1878-ban pedig hatalmas árvízkövetelt több száz emberéletet.

A Trianon után elcsatolt országrészekből menekültek egész serege érkezett Miskolcra. A városnak át kellett vennie az addigi régióközpont, Kassa szerepét. Ez és a közelítő második világháborúra való felkészülés – amely Miskolcot az ország legfontosabb nehézipari központjává tette – újabb fejlődést hozott. Az első légitámadás 1944. június 2-án érte a várost. A Szovjetek december 4-én foglalták el Miskolcot. A háború alatt 350 épület semmisült meg és 7150-ben esett komoly kár.

1945-ben Diósgyőrt és Hejőcsabát, 1950-ben Görömbölyt, Szirmát és Hámort csatolták a városhoz. Mai kiterjedését 1981-ben érte el, amikor hozzácsatolták Bükkszentlászlót. Miskolc 2005-ben az Európa kulturális fővárosa pályázaton Pécs után a második helyet szerezte meg. 2008-ban a Kultúra Magyar Városa díjjal jutalmazták a várost, 2010-ben pedig megkapta az Értékgazdag Település címet.

Rendezvények:  Országos grafikai biennálé (változó időpontban) + Becherovka Miskolci kocsonyafarsang (február) + Miskolci kocsonyafesztivál (február) + Kamarakórus fesztivál (március) + Diósgyőri várjátékok (májusban) + Miskolci Tévéfesztivál + MEN, Miskolci egyetemi napok (május) + Miskolci Nemzetközi Operafesztivál (minden nyáron) + Diósgyőri várjátékok (augusztus) + Gyár fesztivál (augusztus) + Katonazenekarok nemzetközi fesztiválja (nyáron) + Nemzetközi dixieland fesztivál (nyáron) +

Jameson CineFest –Nemzetközi Filmfesztivál (szeptemberben) + Görömbölyi ősz (szeptemberben) + Rocktóber fesztivál + Téli tárlat (december) + Borsodi sörfesztivál + Miskolci fröccsfesztivál június 24-én vagy egy ehhez közeli hét végén

Miskolci Napló hirdetés

SZÜNETEL!

ONLINE hirdetés

ONLINE hirdetés 9

ONLINE hirdetés!

ONLINE hirdetés 10
ONLINE hirdetés 11

ONLINE hirdetés 12 oldalon!

30 napra felrakjuk 12 online hirdetési oldalra.

Ára: 12 x 800 Ft+áfa
további hosszabbítás 30 napra: 

Ára: 12 x 300 Ft+áfa

Ezek:
szuperpiac.hu                  startapro.hu
kekapro.hu                       nextapro.hu
maxapro.hu                     fotelbazar.hu
aprohirdetes.biz             aprooldal.hu
aprohirdetesingyen.hu  addelma.hu
birizga.hu                        vegyesapro.hu

Írja meg a pontos szöveget (max. 2000 karakter)                                     és mi megszerkesztve felrakjuk az oldalakra!

Küldjön el hozzá 2-4 db 100 kB körüli képet/fotót/emblémát a (Fájlküldés) menüpontban, hogy kiemelje hirdetését.

ONLINE hirdetés

Az online hirdetések története valójában a ’90-es évek elejére nyúlik vissza, de van egy korábbi, kevésbé „hagyományos” példa is:

  • Az első „spam” e-mail (1978): Az első széles körben ismert online hirdetés Gary Thuerk nevéhez fűződik, aki 1978. május 3-án a Digital Equipment Corporation (DEC) marketingeseként küldött egy tömeges e-mailt az ARPANET amerikai nyugati parti felhasználóinak, egy új DEC számítógép modell nyílt napját hirdetve. Bár akkor még nem volt szabályozva, és sokak rendszerét összeomlasztotta, ez tekinthető az első nagyszabású online reklámnak.

A modern értelemben vett online hirdetések, különösen a bannerek, a ’90-es évek közepén jelentek meg:

  • Az első kattintható banner hirdetés (1994): 1994. október 27-én a HotWired (a Wired magazin online kiadványa) tette közzé az első kattintható banner hirdetést. Ezt a hirdetési felületet az AT&T vásárolta meg, és a „You Will” kampányát népszerűsítette vele. Ez a banner hirdetés mérföldkőnek számít az online hirdetések történetében, és alapjaiban változtatta meg a marketinget. Érdekesség, hogy az akkori kattintási arány (CTR) körülbelül 44% volt, ami a mai 0,06%-os átlaghoz képest rendkívül magas.
  • A hirdetési szerverek megjelenése (1995): 1995-ben jelentek meg az első hirdetési szerverek, amelyek lehetővé tették az online hirdetések kezelését és célzását. Az első ilyen szervert a FocaLink Media Services alapította.
  • Keresőmotoros hirdetések (1996): 1996-ban a Yahoo! kezdett el keresőhirdetéseket megjeleníteni a keresőjében.
  • Google AdWords (2000): A Google 2000-ben indította el az AdWords (ma Google Ads) programját, ami forradalmasította a fizetett keresőhirdetéseket, és lehetővé tette a vállalkozások számára, hogy specifikus keresési lekérdezések alapján célozzák meg a felhasználókat.

Azóta az online hirdetések folyamatosan fejlődtek, a bannerektől és keresőhirdetésektől kezdve a közösségi média hirdetéseken, videóhirdetéseken és programozott vásárláson át a mai komplex, adatvezérelt marketingstratégiákig.

ONLINE hirdetés

Az online hirdetések világa rendkívül dinamikus és folyamatosan változik, de ma már számos bejáratott és domináns hirdetési forma létezik. Íme a legjellemzőbbek, figyelembe véve a legfrissebb trendeket (2024-es és 2025-ös előrejelzések alapján):

  1. Keresőhirdetések (SEM – Search Engine Marketing):

    • Google Ads (korábban AdWords) és Bing Ads: A legelterjedtebb forma, ahol a hirdetők licitálnak bizonyos kulcsszavakra, és hirdetéseik megjelennek a keresőmotorok találati oldalainak tetején vagy oldalán (például a Google vagy a Bing keresésekor). Rendkívül hatékonyak, mert azokat az embereket érik el, akik már aktívan keresnek egy terméket vagy szolgáltatást. Ide tartoznak a Google Shopping hirdetések is, amelyek konkrét termékeket jelenítenek meg képpel, árral és üzletnévvel a keresési eredmények között.
    • Performance Max (Google): Egyre népszerűbb, automatizált kampánytípus, amely a Google összes hirdetési csatornáján (Kereső, Display, YouTube, Gmail, Discover, Térképek) képes konverziókat maximalizálni.
  2. Közösségi média hirdetések:

    • Facebook Ads (Meta Ads – Facebook, Instagram, Messenger, Audience Network): Rendkívül precíz célzási lehetőségeket kínálnak demográfiai adatok, érdeklődési körök és viselkedés alapján. A legkülönfélébb formátumokban jelenhetnek meg, mint például képek, videók, körhintás hirdetések, gyűjtemények, és akár Messenger-alapú hirdetések is.
    • Instagram Ads: Mivel a Meta tulajdonában van, szorosan integrálódik a Facebook hirdetésekkel. A vizualitásra helyezi a hangsúlyt, tökéletes termékek és szolgáltatások bemutatására.
    • TikTok Ads: A rövid videós tartalmak dominanciájával a TikTok egyre inkább felkapott platform a fiatalabb generációk elérésére. Kreatív, virális kampányok építhetők rá.
    • YouTube Hirdetések: A világ legnagyobb videómegosztó platformja, ahol számos videós hirdetési formátum érhető el (TrueView – átugorható/nem átugorható, Bumper hirdetések – 6 másodperces, In-Stream, Out-Stream, Masthead). A videós marketing dominanciája továbbra is erős trend.
    • LinkedIn Ads: B2B (vállalatok közötti) marketingre kiválóan alkalmas, mivel a szakmai célzás rendkívül pontos.
  3. Display hirdetések (Banner hirdetések):

    • Ezek vizuális hirdetések (képek, animációk, videók), amelyek weboldalakon, alkalmazásokban, híroldalakon és egyéb online felületeken jelennek meg. A Google Display Hálózat (GDN) az egyik legnagyobb hálózat, amelyen keresztül ilyen hirdetések terjeszthetők. Jellemzően a márkaismertség növelésére, vagy remarketing célokra (újra célzásra) használják.
  4. Videóhirdetések:

    • Ahogy említettük, a YouTube a vezető platform, de más közösségi média platformok (Facebook, Instagram Reels, TikTok, stb.) és videós tartalommegosztók is kínálnak videóhirdetési lehetőségeket. A rövid videós formátumok (short-form videos) népszerűsége töretlen.
  5. Natív hirdetések:

    • Ezek olyan hirdetések, amelyek beilleszkednek a környezetükbe, és tartalmilag, illetve formailag is hasonlítanak az adott platform natív tartalmához. Például szponzorált cikkek híroldalakon, vagy a közösségi média hírfolyamba illeszkedő hirdetések. Kevésbé tolakodóak, és jobban elfogadottak a felhasználók körében.
  6. E-mail marketing:

    • Bár nem klasszikus „hirdetés” abban az értelemben, mint egy banner, az e-mail marketing továbbra is az egyik leghatékonyabb módja a meglévő és potenciális ügyfelek elérésének. Célzott üzenetek, hírlevelek, promóciók küldhetők ezen a csatornán.
  7. Influencer marketing:

    • A márka népszerűsítésére és termékek vagy szolgáltatások ajánlására szolgál, együttműködve a közösségi média „influencereivel” (befolyásoló személyeivel). A hangsúly egyre inkább a hitelességen és a niche influencerekkel való együttműködésen van.

Újabb trendek és fókuszpontok 2024-ben és azon túl:

  • Mesterséges intelligencia (AI): Az AI egyre inkább meghatározza a hirdetési stratégiákat, a célzástól és optimalizálástól kezdve a kreatív tartalomgenerálásig.
  • Adatvédelem és elsődleges adatok (First-Party Data): A harmadik féltől származó sütik (third-party cookies) kivezetésével az elsődleges adatok (közvetlenül a felhasználóktól gyűjtött adatok) felértékelődnek a célzás és perszonalizáció szempontjából.
  • Hiperperszonalizáció: A hirdetések még inkább személyre szabottak lesznek a felhasználói viselkedés, preferenciák és helyszín alapján.
  • Interaktív tartalmak: Kvízek, felmérések, AR (kiterjesztett valóság) élmények, amelyek bevonják a felhasználókat a hirdetésbe.
  • Social Commerce: A közösségi média platformok egyre inkább vásárlási célponttá válnak, integrált vásárlási funkciókkal.

Ezek a hirdetési formák gyakran kombinálódnak egy átfogó digitális marketingstratégiában, hogy a lehető legszélesebb közönséget érjék el a megfelelő üzenettel, a megfelelő időben és a megfelelő platformon.

ONLINE hirdetés

Online hirdetés apróhirdetésguru

  Gyorsan, korrekt áron elkészítjük weboldalát vagy webshopját.                                                                                                                                                      Kérjük mondja el igényét, amely alapján létrehozzuk önálló oldalát.                                                                                                                                                 Keressünk bennünket: sskarakter@mediaasz.hu , +3670/338-7198