Keresés

Délinfó hirdetés

Délinfó hirdetés

Délinfó hirdetés

Délinfó hirdetés

Délinfó hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna egjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Délinfó hirdetés megrendelés

Délinfó hirdetés terjesztés

Ingyenes reklám és információs újság. Megjelenik havonta 2 alkalommal, Baja, Bátaszék, Pörböly, Alsónyék, Érsekcsanád, Sükösd, Vaskút, Gara, Szeremle, Bátmonostor, Nagybaracska, Csátalja, Dávod, Csávoly, Tataháza, Felsőszentiván, Bácsbokod, Rém, Dusnok, Nemesnádudvar, Császártöltés és Érsekhalma településeken minden postaládába ingyenesen. A/4 méretben, 8-12 színes oldalon.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Hetente 15.000 db

Terjesztett példány:        2025. második félév –  Hetente  15.000 db

Valkai Beáta E.V. kia

Délinfó hirdetés

Délinfó hirdetés megjelenés

Megjelenés:                                                                                               Minden hónap első hetében.

Anyagleadás (fizetéssel együtt):                                                                 Előző héten hétfőn 14 óráig.

Délinfó hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Apróhirdetés:   (max. 50 szó)

Lakossági (min. 10 szó)

Alapár:                1260 Ft+áfa = 1600 Ft   + szó = 102 Ft+áfa = 130 Ft

Kiemelt alapár   1575 Ft+áfa = 2000 Ft   + szó = 126 Ft+áfa = 160 Ft

Szolgáltatás

Alapár:                 1575 Ft+áfa = 2000 Ft   + szó = 126 Ft+áfa = 160 Ft

Kiemelt alapár    1732 Ft+áfa = 2200 Ft   + szó = 150 Ft+áfa = 190 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                       kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Délinfó hirdetés

Baja (latinul: Francovilla; németül: Frankenstadt, megyei jogú város Magyarország déli részén, a Duna bal partján. Bács-Kiskun vármegye második legnagyobb települése, a Bajai járás központja. Jelentős kikötőváros és közlekedési csomópont. Gazdasági, kulturális, oktatási központ. A város mai területe már az őskorban lakott hely volt, és a vaskort leszámítva folyamatosan az is maradt. A 6. századtól avarok lakták a területet. A honfoglalás után fontos folyami átkelőhellyé vált. 1260-ban szerzetesek irataiban és az 1400-ban megjelent pisai emlékkönyvben Francovilla néven említik a települést.

Első írásos említése 1323-ból származik. Neve török eredetű lehet; valószínűleg első birtokosáról, Bajáról kapta. Legkorábbi ismert birtokosa a Bajai család volt, majd 1474-ben Mátyás király a Czobor családnak adományozta.

Baja a török hódoltság alatt a Bajai nahije központja, az időszakban jelentős erődítmény és kikötő volt, több száz házzal, mecsettel és fürdővel. A 16. század végi török adóösszeírások szerint 18–22 adózó ház volt a városban. A török idők végére azonban a település elnéptelenedett. Baján 1686–1690 között a török elől menekülő bosnyákok telepedtek le. A város népessége a 17. században a horvát (bunyevác, sokác) és szerb, majd a 18. században a német (sváb) és magyar betelepülőknek köszönhetően emelkedett meg ismét.

1696. december 24-én Lipót császármezővárosi rangot adott neki. (Címere ezen dátum miatt ábrázolja a bibliai Ádámot és Évát, hiszen december 24-én van mindkét név névnapja.) Az ezzel járó jogokat III. Károly 1714-ben megerősítette. Később újra földesúri tulajdonba került: birtokosa 1727–1741 között a Czobor család volt, majd a Czobor család kihalása után 1750-től Grassalkovich Antal tulajdonába került. Baja végül 1858-ban váltotta meg magát Zichy Ferraris Félixtől, majd 1862-ben 722 ezer forintért megvette Zichy Ferraristól a bajai uradalmat és a Grassalkovich-kastélyt, amiből városháza lett.

Baját pestisjárvány (1739), árvíz (1751) és tűzvész (1840) pusztította. Ennek ellenére a 18–19. században a vízi szállítás révén az Alföld egyik legjelentősebb kereskedelmi központjává vált, így gazdasági és kulturális téren is a környék központjává fejlődött. 1828-ban kezdték kövezni az utcákat, aminek folytán a város 1830-ban kövezetvámszedési jogot kapott, 1833-tól pedig közvilágítása is van a településnek. 1839-ben megindult a magyar nyelvű oktatás, 1845-ben pedig megnyílt az első helyi gőzfürdő is.

1848-ban hozzácsatolták Istvánmegyét, 1873-tól pedig törvényhatósági joggal ruházták fel. Az első világháború után, 1918-ban szerb megszállás alá került, és az új délszláv állam igényt formált rá. Bár 

Trianonban Magyarországnak ítélték, a délszláv csapatok 1921. augusztus 19-ig nem ürítették ki, és néhány napra a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam része lett. 1930-ban hozzácsatolták Bajaszentistván nagyközséget.

A második világháborút követően, az 1950-es megyerendezésig ismét megyeszékhely volt. Az 1950-es megyerendezést követően megyei vonatkozású közigazgatási státuszát elveszítette. 2022. május 1-jétől megyei jogú város, azonban az ezzel járó feladatokat csak a 2024-es önkormányzati választástól kezdve kell ellátnia.

Délinfó hirdetés

Bónusz Press hirdetés

Bónusz Press hirdetés 1

Bónusz Press hirdetés

Bónusz Press hirdetés 2

Bónusz Press hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Bónusz Press hirdetés megrendelés

Bónusz Press hirdetés terjesztés

Ingyenes hirdetési és információs újság. Megjelenik minden páros héten szerdán az alábbi településeken: Kalocsa és térségében, Harta, Dunapataj, Ordas, Géderlak, Dunaszentbenedek, Újtelek, Uszód, Szakmár, Foktő, Öregcsertő, Homokmégy, Bátya, Drágszél, Miske, Fajsz, Dusnok és Hajós településeken.  A/4 méretben 8-12 oldalon, postaládában terjesztve

Nyomott példány:           2025. második félév  – kéthetente 12.000 db

Terjesztett példány:        2025. második félév –  kéthetente 12.000 db

Kalocsai Kereskedelmi és Tanácsadási Bt. kiadó

Bónusz Pressz hirdetés2

Bónusz Press hirdetés

Bónusz Press hirdetés megjelenés

Megjelenés:                                           Minden páros héten szerdán

Anyagleadás (fizetéssel együtt):         előző héten szerdán 12 óráig

Bónusz Press hirdetési árak

Árak:        (Max. 50 szó)

Apróhirdetés: min. 10 szó

Lakossági           

Ár:       2205+áfa = 20800 Ft        + 160+áfa = 203 Ft/szó

Vállalkozói                  

Ár:       3543+áfa = 4500 Ft        + 300+áfa = 381 Ft/szó

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Bónusz Press hirdetés

Kalocsát eredetileg Colocsa (ejtsd: Koloksza) néven illették: a colosa lápos területet jelent és Kalocsa területe a Duna mocsaras árterén feküdt. A török időkben a helytelen fordítások következtében Kalokia néven emlegették. Így alakult ki a város mai neve az 1750-es évekre.

Kalocsa körülbelül egyidős a magyar állammal. A honfoglalás után Árpád fejedelem szálláshelye volt, egyes kutatások azt igazolják, hogy Gézáig ez a település volt a fejedelmek székhelye. Később az uralkodói központ Fehérvárba és Esztergomba költözött, de első felkent királyunk számára Kalocsa továbbra is fontos maradt. Ennek bizonyítéka, hogy az elsők között hozott itt létre magyar püspökséget és a közeli Halom dombján királyi kúria is volt.

Az egyházmegye fejlődésével párhuzamosan Kalocsa is az ország egyik vezető városává nőtte ki magát. Felépült az első székesegyház és a növekvő állam hódításain létrehozott új egyházmegyék is Kalocsa érseki tartományához kerültek. Ez volt az egyetlen egyházi központ, mely nem volt egy külön megye központja is, ennek ellenére a 12. századtól a kalocsai érsekek Bács és Bodrog vármegye állandó ispánjai lettek. Szent László király az érsekség központját megosztotta, és Bács várába költözött az érsek is, de Könyves Kálmán király idejére visszaköltözött a káptalan és az egyházfő is inkább itt tartózkodott, amelynek eredményeképp felépült a második kalocsai székesegyház. Az új épületet ereklyék és a legmodernebb korabeli építészeti bravúrok tették híressé.

A későbbi érsekek közül Csák Ugrin (érsek 1219 és 1241 között) a tatárok ellen harcolt, Tomori Pál pedig 1526-ban a magyar hadakat vezette a mohácsi csatában. Mindketten elestek a harcmezőn.

A törökök 1529. augusztus 15-én foglalták el Kalocsát, és teljes egészében lerombolták a várost. A lakók elmenekültek, Kalocsa veszített jelentőségéből. 1602. november elején a Buda ostromáról elvonuló törökök nyomába küldött császári és magyar csapatok betörtek Kalocsára is, kirabolták és fölégették a várost. Ezután (1602-ben) csak az érseki palotát állították helyre. A törökök 1686. október 13-án hagyták el a várost, és felégették a várát. A török utáni időkben lassan fejlődött.

1875-ben nagy tűzvész pusztított, a vasútvonal pedig a fejlődés szempontjából későn, 1882-ben érte el a várost. Kalocsa az érsek földesúri uralma alatt álló mezőváros volt, 1871 után nagyközséggé alakult, majd 1921-től rendezett tanácsú város lett. Kulturális jelentőségét azonban az érsekeknek köszönhetően mindvégig megőrizte. Az ipari fejlődés az 1960-as években indult meg.

A város egy erősen mezőgazdasági orientációjú régió központja, jelenleg is a világ egyik legnagyobb paprikatermő területe. A régió további fontos termékei a bor, a különféle gyümölcsök, a len, a kender, illetve a gabona, ugyanakkor jelentős halászattal is bír. Az utóbbi időkben a város egyre inkább turisztikai célponttá vált, különösen a rövid távú dunai hajóutak számára. Ezt szem előtt tartva 2002-ben termálfürdőt is nyitottak a településen.

Legnevezetesebb épületei közé tartozik a kalocsai főszékesegyház (orgonáján gyakran játszott Liszt Ferenc), az érseki palota és a csillagászati obszervatórium, emellett jelentős értékeket őriz a város nagy belvárosa, a hozzá tartozó kikötő és több puszta is. A palotában a könyvtár mellett különösen figyelemre méltó Patachich-terem, az oratórium és a mennyezetfreskó. Az egykori püspöki park ma már látogatható, és számos dendrológiai ritkaságot tartalmaz.

Bónusz Press hirdetés

A Mi Újságunk Kiskunlacháza hirdetés

A Mi Újságunk Kiskunlacháza hirdetés 3

A Mi Újságunk Kiskunlacháza hirdetés

A Mi Újságunk Kiskunlacháza hirdetés 4

A Mi Újságunk Kiskunlacháza hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát! Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

A Mi Újságunk Kiskunlacháza hirdetés megrendelés

A Mi Újságunk Kiskunlacháza hirdetés

A Mi Újságunk Kiskunlacháza hirdetés terjesztés

Önkormányzati újság.

Megjelenik minden hónap 5 és 10.-e között, Kiskunlacháza közigazgatási határán belül a 9000 fős lakosság postaládájába ingyenesen.

A/4 méretben, színes 8-12 oldalon.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Havonta 3.100 db

Terjesztett példány:        2024. második félév –  Havonta  3.100 db

Kiskunlacháza Város Önkormányzata kiadó

A Mi Újságunk Kiskunlacháza hirdetés megjelenés

Megjelenés:                                        Minden hónapban 5-10-e között

Anyagleadás (fizetéssel együtt):     Előző hónap 25.-éig!

A Mi Újságunk Kiskunlacháza hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Apróhirdetés:       (Min. 10 szó – Max. 30 szó)

10 szó                     1417 Ft+áfa = 1800 Ft                                                 további szavak       102 Ft+áfa =    130 Ft/szó

Keretes hirdetés

1/8 oldal     95×62,5 mm    ff       7.480 Ft+áfa =   9.500 Ft                                                                             sz    10.079 Ft+áfa = 12.800 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk! 

A Mi Újságunk Kiskunlacháza hirdetés

Nevének első része: a tájegységre (Kiskunság) utal, míg Lacháza a falu (előző nevén Szántó) egykori birtokosáról Kolos fia Lackról, illetve a tőle leszármazó szántai Lackfiakról kapta a Lackháza (Lacháza) nevet. A település és környéke már a honfoglalás óta lakott hely. Első ismert neve Szántó volt. Nevét rab szántó királyi szolgálónépeiről kapta.

1020 körül I. István király Szántót a veszprémvölgyi apácakolostornak adta, mint az a görög alapítólevélből, és annak latin megújításából kiderül, a Duna mellett fekvő Szántó falut 30+20 rab cseléddel, s vele a Duna szombati révét 7-révésszel és [szombatnapi] vásárt vámjával, s 12 dunai halásszal együtt. 1272–1290 körül IV. László király Szántó  fehérvári örökös nélkül maradt várföldet egy királyi tárnokoknak és ételfogóknak adta és határait leíratta. 

1300– ban „Szigetmelléki”  Herbordus és Kulus – a szántai Lack és Kolos család őse – két társával Taksony melletti föld ügyében szerepel. 1326-ban Miklós pozsonyi ispán szántai birtokát átadta a Sziget-melléki (de iuxta Magna Insula) Kolos fiainak, Kulus mesternek, Lachknak és Miklósnak. Szántó utóbb birtokosairól, Kolos fia Lackról, illetve a tőle leszármazó szántai Lackfiakról Lackháza nevet kapott.

Pereg Árpád-kori település, (1950-től szintén Kiskunlacháza része) a 13. században részben Fehérvár földje, részben nemesi birtok volt. Első ismert tulajdonosa Peregi Yginig, előzőleg egy [dunai] sziget birtokosa volt; ezt azonban II. András király elvette tőle, és helyette adta neki a peregi várföldet.

A 150 éves török uralom alatt Lacháza többször menekülni kényszerült, Pereg pusztává vált. Peregre, a török hódoltság alatt elnéptelenedett faluhelyre katolikus szlovák és magyar telepesek érkeztek a 17-18. század fordulója körül. Lacháza a 18. században a kiváltságos Kiskun Kerülethez, az ún. Felső-Kiskunsághoz tartozik, és mint ilyen, közös fejlődési irányt mutat a Jászkunsággal. Református magyar lakói I. Lipót uralkodása alatt a Német Lovagrend fennhatósága alá kerültek, majd ősi jogaik visszaváltása (redemptio) után szabadabb, feudális kötöttségektől mentesebb sorsot alakíthattak ki maguknak. A mezővárosi rangot 1839-ben érdemelték ki. 

A város története szorosan összekapcsolódott a folyóval annak ellenére, hogy a Dunától mintegy 5 km-re helyezkedik el. Eredetileg mindkét falu jóval közelebb települt a Dunához, de az ismétlődő áradások miatt a lakosságnak biztonságos, magasabban fekvő helyre kellett úzódnia.          Lacháza 1735 körül, Pereg 1770 táján költözött a mai helyére. 1741-ben volt egy nagy dunai árvíz, oly nagy volt az ár pusztítása, hogy a templom harangját a víz egészen Móricgátig vitte, mesélték az öregek. 1738-ban megkezdődik a családi gazdaságok részletes összeírása, amelyet aztán minden évben újra és újra megismételnek.

A település 2021 szeptember 1-től várossá vált. A mai Kiskunlacháza természeti-turisztikai értékeiről is ismert. A Duna-ág mellett nagy kiterjedésű, kulturált üdülőterület alakult ki.  A Ráckevei/Soroksári Duna-ágon kívül több horgász- és vízisportokra kialakított tó is felüdülést kínál, a Bugyi felé vezető út mellett és attól északra. A külterületi településrész, Bankháza mellett kezdődik a Kiskunsági Nemzeti Park (Apaj-puszta).

A Mi Újságunk Kiskunlacháza hirdetés

Bácskai Napló hirdetés

Bácskai Napló hirdetés 5

Bácskai Napló hirdetés!

Bácskai Napló hirdetés 6

Bácskai Napló hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Bácskai Napló hirdetés megrendelés

Bácskai Napló hirdetés1

Bácskai Napló hirdetés

Bácskai Napló hirdetés terjesztés

Önkormányzati újság.

Megjelenik minden páros héten csütörtökön az alábbi településeken: Baja, Bátmonostor, Csávoly, Érsekcsanád, Nagybaracska, Sükösd és Vaskút településeken minden postaládába.

A/4 méretben 20-24 oldalon, postaládában terjesztve

 Nyomott példány:           2025. második félév  – kéthetente 21.000 db

Terjesztett példány:        2025. második félév –  kéthetente 21.000 db

Baja Marketing Kft. kiadó

Bácskai Napló hirdetés megjelenés

Megjelenés:                                             Minden páros héten csütörtökön!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):           Adott héten hétfőn 12 óra!

Bácskai Napló hirdetési árak

Árak:      

Keretes hirdetés

          1/16       44×60 mm      10.000 Ft+áfa = 12.700 Ft     (20 szó+fotó)

            1/8       93×60 mm      15.000 Ft+áfa = 19.050 Ft     (40 szó+fotó)

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Bácskai Napló hirdetés

Baja

A város mai területe már az őskorban lakott hely volt, és a vaskort leszámítva folyamatosan az is maradt. A 6. századtól avarok lakták a területet. A honfoglalás után fontos folyami átkelőhellyé vált.

1260-ban szerzetesek irataiban és az 1400-ban megjelent pisai emlékkönyvben Francovilla néven említik a települést. Első írásos említése 1323-ból származik. Neve török eredetű lehet; valószínűleg első birtokosáról, Bajáról kapta. Legkorábbi ismert birtokosa a Bajai család volt, majd 1474-ben Mátyás király a Czobor családnak adományozta.

Baja a török hódoltság alatt a Bajai nahije központja, az időszakban jelentős erődítmény és kikötő volt, több száz házzal, mecsettel és fürdővel. A 16. század végi török adóösszeírások szerint 18–22 adózó ház volt a városban. A török idők végére azonban a település elnéptelenedett. Baján 1686–1690 között a török elől menekülő bosnyákok telepedtek le. A város népessége a 17. században a horvát (bunyevác, sokác) és szerb, majd a 18. században a német (sváb) és magyar betelepülőknek köszönhetően emelkedett meg ismét.

A város a török uralom alól Buda visszavétele után szabadult fel, és kincstári tulajdonba került. A török elleni háborúkban fontos szerepet játszott, különösen az utánpótlás biztosítása révén, ezért 1696. december 24-én I. Lipót császár mezővárosi rangot adott neki. (Címere ezen dátum miatt ábrázolja a bibliai Ádámot és Évát, hiszen december 24-én van mindkét név névnapja) Az ezzel járó jogokat III. Károly 1714-ben megerősítette. Később újra földesúri tulajdonba került: birtokosa 1727–1741 között a Czobor család volt, majd a zálogba csapott uradalom – a Czobor család kihalása után – 1750-től Grassalkovich Antal tulajdonába került. Baja végül 1858-ban váltotta meg magát Zichy Ferraris Félixtől, majd 1862-ben 722 ezer forintért megvette Zichy Ferraristól a bajai uradalmat és a Grassalkovich-kastélyt, amiből városháza lett.

Baját pestisjárvány (1739), árvíz (1751) és tűzvész (1840)is pusztította. Ennek ellenére a 18–19. században a vízi szállítás révén az Alföld egyik legjelentősebb kereskedelmi központjává vált. 1828-ban kezdték kövezni az utcákat, aminek folytán a város 1830-ban kövezetvámszedési jogot kapott, 1833-tól pedig – megszakításokkal – közvilágítása is van a településnek. 1839-ben megindult a magyar nyelvű oktatás, 1845-ben pedig megnyílt az első helyi gőzfürdő is.

1848-ban hozzácsatolták Istvánmegyét, 1873-tól pedig törvényhatósági joggal ruházták fel. 1892-ben készült el a bajai telefonhálózat, 1898-ban pedig artézi kutat fúrtak a főtéren; vízvezeték- és csatornahálózata azonban még a 19. század végén sem volt a városnak. Az első világháború után, 1918-ban szerb megszállás alá került, és az új délszláv állam igényt formált rá. Bár Trianonban Magyarországnak ítélték, a délszláv csapatok 1921. augusztus 19-ig nem ürítették ki, és néhány napra a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam része lett. 1921 és 1941 között a megcsonkított Bács-Bodrog vármegye székhelye lett.

A második világháborút követően, az 1950-es megyerendezésig ismét megyeszékhely volt. 2022. május 1-jétől megyei jogú város rangot kapott, azonban az ezzel járó feladatokat csak a 2024-es önkormányzati választástól kezdve kell ellátnia.

Bácskai Napló hirdetés

Új Szó hirdetés

Új Szó hirdetés

Új Szó hirdetés

Új Szó hirdetés

Új Szó hirdetés feladás

Hirdetés típusa




Kiemelési lehetőségek








Új Szó hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Szlovákiai hirdetési újság

Új Szó hirdetés terjesztés

Az egyetlen szlovákiai magyar nyelvű napilap. A hét 6 napján jelenik meg 20-40 oldalas terjedelemben. Célközönségünk a 403.000 szlovákiai magyar anyanyelvű lakos. Ebből minden Szlovákiában élő 5. magyar olvassa és a Nagyszombati és Nyitrai kerületben a 2. legolvasottabb napilap.

Nyomott példány:          2025. második félév – Naponta:  20.000 db
Terjesztett példány:       2025. második félév – Naponta:  19.500 db

Duel-Press s.r.o. kiadó Pozsony                            

Új Szó hirdetés megjelenés

Megjelenés:
A hét minden munkanapján – vasárnap kivételével.

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
A kért megjelenés előtt 2 munkanappal 12 óráig.

Új Szó hirdetési árak

Hirdetési tarifa: (Max. 30 szó) 390 Ft/EUR árfolyamig!
1 szó   =                  420 Ft
Fotó   =                 1700 Ft
Keret =                 1700 Ft

Kedvezmény:
      3 ismétlés   5%                                                                                                   4-7 ismétlés   7% 
 8-10 ismétlés   10% 
11 ismétléstől   12%

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                               kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

 Új Szó hirdetés 8

 

Szlovákiai hirdetési újság terjesztés

Szlovákiában kérheti ingyenes hirdetési újságokban is a megjelenést! Az alábbi kerületekben/járásokban lehetséges! Kérje árajánlatunk a kerület és azon belül a kétbetűs járás megjelölésével!

9 határmenti járásban 324.380 példányban tud megjelenni kétnyelvű hirdetésével, amelyet elkészítünk! Segítünk a többi járásban is!

Szerdai anyagleadás (fizetés) és pénteki megjelenés.

Legkisebb méretek:  67×49,5  vagy  67×67 vagy 67×84,5 mm – 45 EUR/járás összegtől!

Tisza-tavi Napló hirdetés

Tisza-tavi Napló hirdetés

Tisza-tavi Napló hirdetés

Tisza-tavi Napló hirdetés

Tisza-tavi Napló hirdetés feladás

A hirdetés típusa


Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Tisza-tavi Napló hirdetés ára

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Tisza-tavi Napló hirdetés

Tisza-Tavi Napló hirdetés terjesztés

Ingyenes terjesztés kéthetilap (postaládába szórás): Tiszafüred, Abádszalók 15.000 fős lakossága részére. Terjesztési pontokon kihelyezve: Tiszaszentimrén, Tiszaszőlősön, Tiszaderzsen, Tiszaörsön, Tiszaigaron, Poroszlón. Színes újság, 12-16 oldalban A/4 formátumban.

Nyomott példány:          2025. második félév – Kéthetente 10.000 db
Terjesztett példány:       2025. második félév – Kéthetente   9.500 db

Tisza-tavi Napló hirdetés 10

 Booster Média Kft. kiadó

Kiadó egyéb kiadványai: Irányár Online, Szolnok Megyei Napló

Tisza-tavi Napló hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Kéthetente páratlan pénteken!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Adott héten hétfőn 12 óra!

Tisza-tavi Napló hirdetés árak

Hirdetési tarifa (max. 50 szó):

Lakossági apróhirdetés:        1181 Ft+áfa = 1500 Ft/10 szó
Lakossági apróhirdetés:          118 Ft+áfa =    150 Ft/további szó     Üzleti apróhirdetés:                2205 Ft+áfa = 2800 Ft/10 szó             Üzleti apróhirdetés:                  220 Ft+áfa =   280 Ft/további szó Apróhirdetés kiemelése:           788 Ft+áfa = 1000 Ft/alkalom 

Kedvezmény:                                                                                                     2-4 megjelenés:      10%                                                                                   5-8 megjelenés:      20%                                                                                   9-12 megjelenés:    30%                                                                                  13-24 megjelenés:   40%                                                                                25+ megjelenéstől:  50% 

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Tisza-tavi Napló hirdetés

Tiszafüred. A város nevét a forrásmunkák 1273-ban említik először, Fyred Villa néven, a nagyváradi püspök halászfalujaként. A Füred név eredetileg a fürj madár nevének für/fűr/fir alakjából származik és jelentése fürjes. A kezdetben a megépült Kiskörei-víztározó holtágaira, majd a feltárt gyógyvízforrásra települő fürdőkultúra miatt a 20. századra a név átértelmeződött és fürdő értelmet kezdtek tulajdonítani neki.

A ma városrész Örvényről néhány évvel korábbról, 1264-ből vannak források. Ebben az időszakban még ez utóbbi a jelentősebb település. Vámszedési joggal rendelkezett, és a folyón való átkelés is itt volt megoldott révvel. Örvény évszázadokon keresztül a tiszai halászat kiemelkedő központja.

A város viharos középkori történelme után (ötször vált lakatlanná a török portyázások miatt 1596 és 1713 között), Mária Terézia 1744-ben mezővárosi rangot adományozott a településnek. Az 1833-ban épült első állandó Tisza-hídja országos jelentőséget adott a városnak. Tokaj, Szolnok és Szeged mellett ez volt az egyedüli biztos átkelési lehetőség a folyón. Ez az időszak az, amikor az alföldi kerámia-művészet egyik fellegvárává (Mezőcsát és Hódmezővásárhely mellett) válik a település.

1849-ben, amikor Eger az osztrák csapatok megszállása alá került, egy rövid időre Tiszafüred Heves és Külső-Szolnok vármegye székhelye lett. A szabadságharc hadseregének főhadiszállása hónapokon keresztül a városban volt (ma: Lipcsey-kúria), itt történt a híres tiszti lázadás és a dicsőséges tavaszi hadjárat is innen indult. Kossuth Lajos többször a városból irányította az ország életét és a szabadságharc eseményeit.

Az 1876-os megyerendezés során, amikor Heves és Külső-Szolnok vármegye kettévált, Tiszafüred Heves vármegyéhez került. 1886-tól, amikor minden járás számára állandó székhelyet jelöltek ki, a település a Tiszafüredi járás székhelye lett, és e szerepét 1983-ig, a járások megszűnéséig meg is őrizte.

A város vasútvonalai 1891-ben (Füzesabony-Debrecen) és 1896-ban (Karcag-Tiszafüred) épültek. Ezek a polgári fejlődés évei, ami az iparosodást is magával hozta. Az első világháború gátat vetett a fejlődésnek. Az 1950-es megyerendezés során a Tiszafüredi járás Tisza-balparti fele, benne Tiszafüred is Szolnok megyébe került.

A duzzadó népesség és területi növekedés miatt 1966-ban magába olvasztotta Tiszaörvényt; majd 1984-ben várossá nyilvánították és egyidejűleg hozzácsatolták Tiszaszőlőst is. Ebben az időszakban alakul ki a város új peremkerülete, Kócsújfalu is, ahol a diktatúra éveiben a Hortobágyra telepítették ki az „osztályidegen elemeket”, megteremtve ezzel a magyar Gulagot.

Tiszafüred fokozatosan alakul át az egykori ipari városból idegenforgalmi-szolgáltató központtá. Napjainkban a város a Tisza-tó partjának legnagyobb települése, gazdasági, kulturális, oktatási és idegenforgalmi központja. Turisztikai vonzerejét a térség első négycsillagos szállodája és az ország első ártéri kalandparkja növeli.

Természeti kincsek: Tiszafüredi madárrezervátum + Hortobágyi Nemzeti Park + A Kiskörei-víztározó (köznapi nevén: Tisza-tó) morotvái, holtágai + Termálvíz

Tisza-tavi Napló hirdetés

Miskolci Napló gyászhirdetés

Miskolci Napló gyászhirdetés!

Miskolci Napló gyászhirdetési árak

Gyászhirdetések árai:
Fekvő
2/50 –  90×43 mm –  12.700 Ft+áfa

Álló
2/100 –90×94 mm –  25.400 Ft+áfa

Miskolci Napló gyászhirdetés feladás

Miskolci Napló terjesztés

Ingyenes közéleti és családi hetilap. Megjelenik Miskolcon és a környező településeken. A/3 méretben 12 színes oldalon. Megjelenik 2004. óta.

Nyomott példány:           2023. második félév  – Hetente  75.000 db
Terjesztett példány:       2023. második félév –  Hetente  75.000 db

Miskolci Napló hirdetés

Miskolci Kommunikációs Nonprofit Kft. kiadó
http://www.minap.hu

Megjelenés:
Minden héten szombaton!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Adott héten kedden 14.00 óráig!

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Miskolci Napló választható idézetek

Bestinfó médiaajánló

Bestinfó médiaajánló

-79×43 mm nagyságú hirdetés ára: 19685+áfa  = 25.000 Ft

-79×66 mm nagyságú hirdetés ára: 26772+áfa =  34.000 Ft

-79×89 mm nagyságú hirdetés ára: 35433+áfa =  45.000 Ft

-79×112 mm nagyságú hirdetés ára: 42520+áfa = 54.000 Ft

-79×135 mm nagyságú hirdetés ára: 49606+áfa = 63.000 Ft

 

-120×43 mm nagyságú hirdetés ára: 27559+áfa = 35.000 Ft

-120×66 mm nagyságú hirdetés ára: 37008+áfa = 47.000 Ft

-120×89 mm nagyságú hirdetés ára: 49606+áfa = 63.000 Ft

-120×112 mm nagyságú hirdetés ára: 59055+áfa = 75.000 Ft

-120×135 mm nagyságú hirdetés ára: 69291+áfa = 88.000 Ft