Hétről-Hétre Komló médiaajánló
Sallay István
Hétről-Hétre Pécs környéke médiaajánló
Hétről-Hétre Pécs környéke médiaajánló
Hétről-Hétre Pécs környéke médiaajánló
Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados médiaajánló
Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados médiaajánló
Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados médiaajánló
Hétről-Hétre Bonyhád-Paks hirdetés
Hétről-Hétre Bonyhád-Paks hirdetés
Hétről-Hétre Bonyhád-Paks hirdetés feladás
Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban
Hétről-Hétre Bonyhád-Paks hirdetés ára:
| Szavak száma | 0 |
| Megjelenések száma | 1 |
| Fizetendő összesen (bruttó) | 495 Ft (390 Ft + áfa) |
Hétről-Hétre Bonyhád-Paks hirdetés
Hétről-Hétre Bonyhád-Paks hirdetés terjesztés
Ingyenes információs és hirdetés újság. A/3 méretben, 8-12 színes oldalon. Terjesztése Bonyhád és vonzáskörzetében, 26 településen: Bonyhád, Nagymányok, Szászvár, Egyházaskozár, Majos, Máza, Mecseknádasd, Mőcsény, Óbánya, Ófalu, Hidas, Cikó, Tevel, Aparhant, Kisdorog, Izmény, Kakasd, Bátaapáti, Váralja, Nagyvejke, Kisvejke, Závod, Mucsfa, Bonyhádvarasd, Kismányok és Tófűn valamint 17 településen: Paks, Kömlőd, Csámpa, Cseresznyés, Biritó, Földespuszta, Gyapa, Akalácspuszta, Dunaföldvár, Pusztahencse, Nagydorog, Györköny, Németkér, Madocsa, Bölcske, Kajdacs és Sárszentlőrinc településeken.
Nyomott példány: 2025. második félév – Kéthetente 6.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Kéthetente 6.000 db
P.É.CS. PRESS Kft. kiadó
http://www.hetrolhetre.hu/
A kiadó egyéb kiadványai: Komlói Hétről-Hétre, Paksi Hétről-Hétre, Szekszárdi Hétről-Hétre, Pécs környéke Hétről-Hétre, Pécs Városi Fapados
Hétről-Hétre Bonyhád-Paks hirdetés megjelenés
Megjelenés:
Minden hónap első és harmadik hétfője!
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megjelenés előtti héten szerda 12 óráig!
Hétről-Hétre Bonyhád-Paks hirdetési árak
Hirdetési tarifa:
Lakossági Apróhirdetés: (Max. 50 szó)
10 szóig 394 Ft+áfa = 500 Ft
+ szavak 39 Ft+áfa = 50 Ft/szó
Negatív kiemelés: +50% felár
Üzleti Apróhirdetés: (Max. 50 szó)
10 szóig 630 Ft+áfa = 1000 Ft
+ szavak 39 Ft+áfa = 50 Ft/szó
Negatív kiemelés: +50% felár
Szolgáltatói hirdetés:
Méret: 45×20 mm 4 Szó + Telefonszám
Ára: 2000 Ft+áfa = 2540 Ft
(Keretes hirdetés + színes háttér)
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Hétről-Hétre Bonyhád-Paks hirdetés
A város nevének eredetére több feltevés is létezik. Az egyik, hogy a „bony”, vagyis a „mocsaras, vizes” jelentésű szóból ered. A másik elmélet szerint itt Bonyháról, az erdélyi Prokuj gyula egyik fiáról van szó. Egy harmadik elmélet szerint pedig itt a Bonya (Bucna) nemzetség neve, amiből ered Bonyhád város neve.
Tolna vármegye negyedik legnagyobb népességű települése, a Bonyhádi járás egyik városa és központja. Gyakran nevezik a Völgység fővárosának. Bonyhádhoz 1 nagyobb és 6 kisebb városrész tartozik: Majos a legnagyobb, Börzsöny, Alsóbörzsöny, Bonyhádszerdahely, Tabód (németül Taboldsdorf), Tabódszerdahely és Ladomány. További nagyobb városrészek a Szecska és a Fáy András lakótelep.
Bonyhád mai területén kelta kori régészeti leleteket tártak fel. Mint település kb. a 14. századtól létezik. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralom jelentett. Bonyhádon a 6-os főút mellett talált a XIV. században felhúzott gótikus templomot a török hadak rombolhatták le 1542-ben, valószínűleg felgyújtották. Idővel a falak köveit a kor szokása szerint egy részét elhordták, az alapokat pedig hordalékkal fedték be a századok. A félig kiásott romot kutatva a régészek rábukkantak a bronzharang darabjára, és XV. századi pénzérméket is találtak.
1782-ben megszerezte a mezővárosi címet. Bonyhádon a legkorábbi időkig visszamenőleg éltek együtt magyarok, szerbek (rácok), majd németek és zsidók. Később felvidékiek és székelyek is a város lakói lettek. Így együtt élt a városban katolikus, evangélikus, református és zsidó. 1872-ben Bonyhád újra község lett, ezt a címet azonban a későbbi közigazgatási reformok során elveszítette. majd 1903-ban nagyközség.
Bonyhád a két világháború között a legalapvetőbb nemzetiségi jogaiért küzdő németség és a kisebbség asszimilációjában érdekelt hatalom ütközetének egyik központi színhelyévé vált. A második világháborút követően a koalíciós kormány a cseh (Benes) és a szövetséges hatalmak nyomására a németek jelentős részének minden vagyonát elkobozta, őket pedig elűzte szülőföldjükről. Bodor György erdélyi származású pesti jogász telepített ide, a megüresedett sváb házakba Erdélyből székelyeket, illetve a Felvidékről (például Tardoskeddről) felvidéki magyarokat.
Bonyhád hosszú ideig a Völgységi járás székhelye volt, 1977-ben kapott ismét városi címet, 2013 óta pedig a Bonyhádi járás központjaként szolgál.
A város címere három részre osztott: a felső részben kék mezőben koronás oroszlán alak látható, a kezében kardot tart. E rész utal Hessen tartományra, ahonnan a bonyhádi német ajkú lakosság jelentős része származik. A középső, ezüst pólya a Völgységi-patakot jelképezi, rajta lúdtollal, ami utal a város irodalmi hagyományaira. A pajzs alsó része vörös mezőben három szimbólumot tartalmaz: a nap és a hold a székelyekre, a kettős kereszt a városban élő magyarokra, felvidékiekre utal. A címerpajzsot két oroszlán tartja, mely motívum a Perczel család címeréből került átvételre. Alatta a Hűséggel a Hazához felirat utal a Magyarországhoz lojális mozgalomra, mely Bonyhádról indult ki és a többi népcsoport számára is örök érvényű igazságként szolgált.
Nevezetességei: Bonyhád a világon először állított köztéri szobrot Wass Albert erdélyi költő, író emlékezetére – Völgységi Múzeum – Szecska-tó – Az Ermel-Vojnits család sírkápolnája – Perczel-kúria – Vörösmarty Mihály egykori lakóháza Alsóbörzsönyben – Sírkert, melyben a Perczel család tagjai, köztük Perczel Mór honvédtábornok nyugszik – Gencsy-kastély, más néven ‘zománcos’ Perczel-kúria.
Hétről-Hétre Bonyhád-Paks hirdetés
Hétről-Hétre Komló hirdetés
Hétről-Hétre Komló hirdetés
Hétről-Hétre Komló hirdetés feladás
Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban
Hétről-Hétre Komló hirdetés ára:
| Szavak száma | 0 |
| Megjelenések száma | 1 |
| Fizetendő összesen (bruttó) | 495 Ft (390 Ft + áfa) |
Hétről-Hétre Komló hirdetés
Hétről-Hétre Komló hirdetés terjesztés
Ingyenes információs és hirdetés újság. A/3 méretben, 8-12 színes oldalon. Terjesztése Komló és vonzáskörzetében 31 településen: Komló, Sásd, Hosszúhetény, Mánfa, Kisújbánya, Mecsekpölöske, Magyarszék, Liget, Oroszló, Baranyajenő, Godisa, Mindszentgodisa, Palé, Szentlászló, Bodolyabér, Magyarhertelend, Meződ, Varga, Vázsnok, Felsőegerszeg, Mecsekjánosi, Barátúr, Kishajmás, Bakóca, Magyaregregy, Kárász, Vékény, Pécsvárad, Hird, Gödreszentmárton, Gödrekeresztúr és Gödre településeken.
Nyomott példány: 2025. második félév – Hetente 15.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Hetente 15.000 db
P.É.CS. PRESS Kft. kiadó
http://www.hetrolhetre.hu/
A kiadó egyéb kiadványai: Bonyhádi Hétről-Hétre, Paksi Hétről-Hétre, Szekszárdi Hétről-Hétre, Pécs környéke Hétről-Hétre, Pécs Városi Fapados
Hétről-Hétre Komló hirdetés megjelenés
Megjelenés:
Minden hónap első és harmadik hétfőjén!
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megjelenés előtti héten szerdán 12 óráig!
Hétről-Hétre Komló hirdetési árak
Hirdetési tarifa:
Lakossági Apróhirdetés: (Max. 50 szó)
10 szóig 394 Ft+áfa = 500 Ft
+ szavak 39 Ft+áfa = 50 Ft/szó
Kiemelés: +50% felár
Üzleti Apróhirdetés: (Max. 50 szó)
10 szóig 788 Ft+áfa = 1000 Ft
+ szavak 39 Ft+áfa = 50 Ft/szó
Kiemelés: +50% felár
Szolgáltatói hirdetés:
Méret: 45×20 mm 4 Szó + Telefonszám
Ára: 2000 Ft+áfa = 2540 Ft
(Keretes hirdetés + színes háttér)
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Hétről-Hétre Komló hirdetés
Komló (németül: Kumlau, horvátul: Komlov, város Baranya vármegye északi részén, a Komlói járás központja. A megyeszékhely után a megye második legnépesebb települése. A település egy századon át szénbányászatáról volt nevezetes; bányakincseinek köszönhetően a szocialista időkben erőteljesen fejlesztették, 1951-ben nyilvánították várossá. Hozzá tartozik Sikonda üdülőfalu, 1954 a Kisbattyán, Mecsekfalu és Mecsekjánosi, 1958 és 1992 között pedig Mánfa is a része volt Pécsbudafával együtt.
A Mecsek és a Baranyai-Hegyhát határán elhelyezkedő Komló Árpád-kori eredetű település. Nevét az oklevelek 1256-ban említették először Villa Complov alakban írva. 1312-ben Cumplow, 1320-ban Kemle, 1321-ben Komlod, 1329-ben Komlou, 1332–1335 között Konlod, Komlod, Cumulod változatokban írták nevét.
Komló a pécsváradi apátság falvai közé tartozott. Az oklevelek 1256-ban, majd 1329-ben a Tolna vármegyei Jánosival határos településként írták le.
A 20. század elején Baranya vármegye Hegyháti járásához tartozott. 1951-ben kapott városi rangot, 1954-ben hozzá csatolták Kisbattyánt, Mecsekfalut (melynek neve 1928-ig Szopok volt) és Mecsekjánosit, majd 1954-ben Mánfát, mely azonban 1992-ben ismét önálló községgé alakult.
A város mai népessége gyors ütemben fogy, elsősorban a kevés munkalehetőség miatt. Míg az 1990-es években még harmincegyezren éltek Komlón, az 2009-ben 25 881, 2015-ben 23 604, 2024-ben 19 679 lakosa volt a városnak.
A mai Mecseket hordozó lemeztöredék ugyanis a jura időszak elején (a liászban, kb. 200 millió évvel ezelőtt) olyan ősföldrajzi (vagy idegen kifejezéssel paleogeográfiai) környezetben helyezkedett el, amely kedvezett a szénképződésnek (természetesen kiegészülve az ehhez szükséges meleg és csapadékos klímával).
A lassan süllyedő folyóvízi, tavi, majd tengerparti környezetben valaha élt hatalmas mennyiségű növényi anyag iszappal temetődött be, s oxigénmentes (anoxikus) környezetben, a fokozódó nyomás és növekvő hőmérséklet hatására hosszú idő alatt feketekőszénné alakult, ennek vastagsága Pécs körül 1000 méternél is vastagabb, míg észak felé haladva pár 100 méteresre vékonyodik, amelyeket évszázadok óta bányásznak a térségben.
Az egyébként középkori eredetű Komló térségében már a 18. század óta ismerték a felszínközeli szénkibúvásokat, de jelentősebb mélyműveléses bányászata csak a 19. század végén kezdődött el. 1892-ben kezdett el termelni az első tárna, s 1898-ban kezdte meg működését az első függőleges akna. A szénbányászat, s az infrastruktúrát fejlesztő hatásai a két világháború közötti időben nem csak Komlón jelentős fejlődést indítottak el. Az 1950-es évek elején Komló lakosságának a fele (kb. 11 ezer fő) a szénbányákban dolgozott, s ekkor vált igazi szocialista bányavárossá is. Az 1951-ben városi rangot kapott település lakossága az 1990-es évek elejére 30 ezer fölé emelkedett.
A ’90-es évek végén bezártak a bányák (gazdaságossági okokra hivatkozva), 2000. január 31-én gördült fel az utolsó csille szén a Zobák-aknából.
Nevezetességei: Komlóverzum Látogatóközpont, Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény – 13. századi gótikus (Hasmányi templom) templom romjai – Komlosaurus carbonis – Magyarország első dinoszaurusz-lelete, mely Komlóról és az itt bányászott kőszénről kapta a nevét és 2019-ben az év ősmaradványának is megválasztották – A város központjában elhelyezkedő hőerőmű gőzkürtje napi négy alkalommal hangjelet ad, amely a bányászkodás élő emléke, hiszen a kürtjelek 6, 14 és 22 órakor, vagyis a bánya hajdani műszakváltásainak idején szólalnak meg és délben.
Hétről-Hétre Komló hirdetés
Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetés
Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetés
Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetés feladás
Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban
Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetés ára:
| Szavak száma | 0 |
| Megjelenések száma | 1 |
| Fizetendő összesen (bruttó) | 495 Ft (390 Ft + áfa) |
Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetés
Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetés terjesztés
Ingyenes információs és hirdetés újság. A/3 méretben, 8-12 színes oldalon. Terjesztése Pécsen – 19 városrészben: Kertváros, Régi kertváros, Málom, Rózsadomb, Patacs, Mecsekoldal, Uránváros, Szigeti város, Újhegy, Rácváros, Kovácstelep, Rigóder, Budai külváros, Diós, Fehérhegy, Meszes városrészekben, belvárosi panelek és üzletek.
Nyomott példány: 2025. második félév – Kéthetente 25.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Kéthetente 24.500 db
P.É.CS. PRESS Kft. kiadó
A kiadó egyéb kiadványai: Bonyhádi Hétről-Hétre, Komlói Hétről-Hétre, Paksi Hétről-Hétre, Szekszárdi Hétről-Hétre, Pécs környéke Hétről-Hétre
Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetés megjelenés
Megjelenés:
minden
hónap 1. és 3. hétfőjén
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megjelenés előtti héten szerdán12 óráig!
Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetési árak
Hirdetési tarifa:
Lakossági Apróhirdetés: (Max. 50 szó)
10 szóig 315 Ft+áfa = 400 Ft
+ szavak 39 Ft+áfa = 50 Ft/szó
Kiemelés: (negatívban) +50% felár
Üzleti Apróhirdetés: (Max. 50 szó)
10 szóig 630 Ft+áfa = 800 Ft
+ szavak 39 Ft+áfa = 50 Ft/szó
Kiemelés: (negatívban) +50% felár
Szolgáltatói
hirdetés:
Méret: 45×20 mm 4 Szó + Telefonszám
Ára: 2000 Ft+áfa = 2540 Ft
(Keretes hirdetés + színes háttér)
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetés
Pécs ókori neve Sopianæ. E latin képzésmódú név alapszava (kelta sop: „mocsár”) minden bizonnyal kapcsolatban van azzal, hogy a Pécs helyén álló római kori város déli oldala akkor lenyúlt a vízjárta, mocsaras rétig. A rómaiak előtt (a keltákon kívül) illírek is laktak a környéken. Sopianae városát a rómaiak alapították a Kr. u. első század második felében, amikor a Dunántúl a Római Birodalom Pannonia provinciája volt. Városi rangot Hadrianus császár uralkodása idején (117–138) kapott, majd a 3. században Diocletianus ideje alatt, Sopianae lett Valeria tartomány fővárosa.
Mikor Nagy Károly csapatai megérkeztek, a várost már avarok és szlávok lakták. Nagy Károly rövid időre a Frank Birodalomhoz csatolta a területet. A honfoglalás után Pécs fontos egyházi központ, püspöki székhely maradt: Quinque Ecclesiae („öt templom”) néven említik. I. István király 1009-ben megalapította a pécsi püspökséget, amelynek Orseolo Péter magyar király építtetett székesegyházat. 1065-ben a székesegyház leégett és csak ezután épült a ma is létező székesegyház.
A várost 1235-ben említik először Pécs néven; egy feljegyzésben fordul elő a Pechyut (pécsi út) név. Nagy Lajos 1367-ben egyetemet alapított Pécsett, ez volt Magyarország első egyeteme. 1476-ban itt ülésezett az országgyűlés. A mohácsi csata után (1526) Nagy Szulejmán seregei kifosztották Pécset. 1543 júniusában Pécs önként megnyitotta a kapuit az oszmán sereg előtt. Az oszmánok megerősítették és igazi keleti várossá formálták Pécset.
1664-ben Zrínyi Miklós csapatai a Mecsekről mozsárágyúkkal lőtték szét a várost, majd kifosztották és felégették. Ekkor pusztult el a középkori Pécs. Buda felszabadítása után (1686) a keresztény felszabadító sereg szintén hatalmas rombolás árán tudta visszaszerezni a várat.
1688-ban a dél-német tartományokból telepesek érkeztek a városba az elmenekült lakosság pótlására. A fallal körülvett belvárosba német lakosság költözött, a délszlávok a falon kívüli külvárosokban, míg a magyar kisebbség a város környéki szőlőhegyeken lakott.
Pécs nem támogatta a Rákóczi-szabadságharcot, ezért II. Rákóczi Ferenc seregei 1704-ben kifosztották a várost. A 18. században fejlődésnek indult az ipar, céhek alakultak és fellendült a kereskedelem. Mária Terézia 1780-ban a várost szabad királyi város rangra emelte. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Pécset rövid ideig horvát sereg tartotta megszállva, majd 1849 januárjában Habsburg-csapatok élén Jellasics császári vezér vonult be a városba. A kiegyezés (1867) után Pécs gyorsan fejlődött. 1868-tól vasút kötötte össze Barccsal, 1882-tól Budapesttel is.
Az első világháború végén Baranya déli részét szerb-antant csapatok foglalták el, akik megszállva tartották a várost 1921-ig; ez idő alatt a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság része. Ez visszavetette a pécsi ipar és kereskedelem fejlődését. A második világháború alatt Pécs csak kisebb károkat szenvedett, annak ellenére, hogy 20-25 kilométerre délre, Villány környékén nagy tankcsata zajlott.
A háború után a város Magyarország egyik ipari központjává nőtte ki magát. Óriásit fejlődött a bányaipar – feketeszén, majd uránérc. A város lakossága emiatt jelentősen megnőtt. A rendszerváltás utáni az ipari üzemeket szinte kivétel nélkül bezárták, újak alig épültek, a munkanélküliség hatalmasra nőtt.
A szénbányászat 2004 májusában szűnt meg. Pécs utcáin sétálva egymás mellett látjuk: a római kori elődvárost , a 4. századi ókeresztény nekropoliszt, az első magyarországi egyetemet, a fallal határolt középkori belvárost, a török dzsámikat és mecseteket, a német polgárházakat, a Dóm épületegyüttesét, a Zsolnay-negyedet, a Káptalan utcai „múzeumnegyedet”, a skandináv típusú lakótelepet. 2010-ben Pécs a németországi Essennel és a törökországi Isztambullal karöltve Európa egyik kulturális fővárosa. Pécsett jelenleg több mint 250 műemlék található. A Pécsi ókeresztény sírkamrákat 2000-ben az UNESCO a világörökség részeként jegyezte.
Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetés
Hétről-Hétre Pécs környéki hirdetés
Hétről-Hétre Pécs környéki hirdetés
Hétről-Hétre Pécs környéki hirdetés feladás
Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban
Hétről-Hétre Pécs környéki hirdetés ára
| Szavak száma | 0 |
| Megjelenések száma | 1 |
| Fizetendő összesen (bruttó) | 495 Ft (390 Ft + áfa) |
Hétről-Hétre Pécs környéki hirdetés
Hétről-Hétre Pécs környéki hirdetés terjesztés
Ingyenes információs és hirdetés újság. A/3 méretben, 8-12 színes oldalon. Terjesztése Pécs környékén – 23 településen: Kozármisleny, Szigetvár, Szentlőrinc, Bogád, Cserkút, Görcsöny, Hobol, Keszü, Kővágószőlős, Nagykozár, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Szalánta, Nagyárpád, Postavölgy, Romonya, Nagypeterd, Szabadszentkirály, Bicsérd Alkalmanként: Sellye és Kacsóta településeken.
Nyomott példány: 2025. második félév – Kéthetente 11.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Kéthetente 11.000 db
P.É.CS. PRESS Kft. kiadó
A kiadó egyéb kiadványai: Bonyhádi Hétről-Hétre, Komlói Hétről-Hétre, Paksi Hétről-Hétre, Pécs környéke Hétről-Hétre, Pécs Városi Fapados
Hétről-Hétre Pécs környéki hirdetés megjelenés
Megjelenés:
Minden hónap 3. hétfője.
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megjelenés előtti héten szerda 12 óráig!
Hétről-Hétre Pécs környéki hirdetési árak
Hirdetési tarifa:
Lakossági Apróhirdetés: (Max. 50 szó)
10 szóig 394 Ft+áfa = 500 Ft
+ szavak 39 Ft+áfa = 50 Ft/szó
Kiemelés: +50% felár
Üzleti Apróhirdetés: (Max. 50 szó)
10 szóig 788 Ft+áfa = 1000 Ft
+ szavak 39 Ft+áfa = 50 Ft/szó
Kiemelés: +50% felár
Szolgáltatói
hirdetés:
Méret: 45×20 mm 4 Szó + Telefonszám
Ára: 2000 Ft+áfa = 2540 Ft
(Keretes hirdetés + színes háttér)
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Hétről-Hétre Pécs környéki hirdetés
A terület kelta, római, majd avar uralom után került a honfoglaló magyarok kezére. Földesúri birtokként Zygeth névalakban 1391-ben bukkan fel először a forrásokban, első védett épületét az Almás-patak mocsaras árteréből kiemelkedő szigetszerű földsávon építették meg. Az uradalmi központ szerepét betöltő vár legelső építménye az ún. kerek torony. A háromemeletes lakótoronyból és későbbi bővítményeiből álló korai erőd, mint castrum 1449-ben, a földsánccal övezett település mint oppidum (mezőváros) 1463-ban jelenik meg elsőként írásos formában.
A vár és a város 1473-ban vétel útján az enyingi Török család birtokába került. E család legnevezetesebb tagja, Török Bálint végeztette el a vár és a település igazi erődítménnyé történő kiépítését az 1530-as években. Ennek során a belső várat nagy területű, sarkain olaszbástyákkal megerősített külső várrésszel bővítette, az erődöt az Almás-patak vizével feltöltött árokrendszerrel vétette körbe, amelyen keresztül felvonóhidak biztosítottak összeköttetést a külső és belső vár, illetve a város között.
A Buda, majd Pécs és Siklós elestével kiemelt stratégiai jelentőségre szert tett erősség 1543-ban királyi birtokként I. Habsburg Ferdinánd tulajdonába került. Az erőd első, igazán komoly ostromára 1556 nyarán került sor. Ekkor még sikerült a várat megtartania az Ali budai pasa által vezetett, többszörös túlerőben lévő sereg ellenében.
Utána újjáépítették, aminek eredményeként az 1550-es évek végére hazánk legmodernebb és legerősebb végvárává vált. 1561-ben Zrínyi Miklós lett a várkapitány. 1566 késő nyarán került sor a végül a Dél-Dunántúl feladásával járó, vereséggel végződő szigetvári ütközet, 34 napig ellenállva a 40 szeres túlerőnek. Szigetvár a hódoltság idején kiemelt katonai-igazgatási szerepet töltött be. Előbb a Budai, majd a Kanizsai vilajet alá rendelt szandzsák központja volt. A törökök 1689 februárjában harc nélkül adják át a várat és a várost, amelyek így a védelem híján elnéptelenedett újváros kivételével épségben kerültek újra Habsburg-kézbe.
A szigeti erőd néhány stratégiai fekvése miatt a 18. század végéig a Habsburg-kormányzat számára továbbra is kiemelt jelentőséggel bírt, így még száz éven át katonai csapatok állomásoztak a falai között. A vár hadászati funkciója az 1780-as évekre azonban egyre jelentéktelenebbé vált, ezért II. József uralkodása idején (1780–1790) a Haditanács a város tulajdonjogát Tolnai Festetics Lajosnak eladta a várat.
A Festetics családot követő 19–20. századi tulajdonosok alatt már csupán a földesúri birtokok gazdasági központjául szolgált. A II. világháború után államosított vár turisztikai célú hasznosítása az 1950-es évek második felében kezdődött el.
A Rákóczi-szabadságharcot követő békeidőszakban a megrendelései, illetve vásárlóereje folytán a továbbra is itt állomásozó császári katonaság gyakorolt jótékony hatást a város gazdasági életére, majd az Osztrák–Magyar Monarchia időszakában meginduló polgárosodás és iparfejlesztés nyomán jelentkeztek a kulturális és gazdasági fellendülés újabb jelei.
Az 1868 májusában forgalomba helyezett, köszönhetően a község bekapcsolódott az országos közlekedési hálózatba, ami nagy ipari beruházások előtt nyitotta meg az utat. 1884-ben a jelentős múlttal rendelkező helyi cipőipar első üzemében, a Szigetvári Cipőgyárban indult meg a termelés. Az ugyancsak hagyományosnak számító konzervgyártás 1937-ben kezdődött.
A Szigetvári ütközet 400. évfordulója alkalmából 1966-ban várossá nyilvánították. 2011-ben az Országgyűlés törvényben rendelkezett a „Civitas Invicta” – a Leghősiesebb Város cím Szigetvárnak való adományozásáról.
Hétről-Hétre Pécs környéki hirdetés
Hétről-Hétre Szekszárd hirdetés
Hétről-Hétre Szekszárd hirdetés
Hétről-Hétre Szekszárd hirdetés feladás
Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban
Hétről-Hétre Szekszárd hirdetés ára:
| Szavak száma | 0 |
| Megjelenések száma | 1 |
| Fizetendő összesen (bruttó) | 495 Ft (390 Ft + áfa) |
Hétről-Hétre Szekszárd hirdetés
Hétről-Hétre Szekszárd hirdetés terjesztés
Ingyenes információs és hirdetés újság. A/4 méretben, 8-12 színes oldalon. Terjesztése Szekszárd és vonzáskörzetének 14 településén: Szekszárd, Bátaszék, Őcsény, Decs, Várdomb, Alsónána, Szálka, Sióagárd, Harc, Tolna, Szedres, Kölesd, Zomba és Fadd településeken.
Nyomott példány: 2025. második félév – Hetente 24.500 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Hetente 24.500 db
P.É.CS. PRESS Kft. kiadó
A kiadó egyéb kiadványai: Bonyhádi Hétről-Hétre, Komlói Hétről-Hétre, Paksi Hétről-Hétre, Pécs környéke Hétről-Hétre, Pécs Városi Fapados
Hétről-Hétre Szekszárd hirdetés megjelenés
Megjelenés:
Minden 2. héten péntektől hétfőig!
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Minden 2. héten szerdán 12 óráig!
Hétről-Hétre Szekszárd hirdetési árak
Hirdetési tarifa:
Lakossági Apróhirdetés: (Max. 50 szó)
10 szóig 394 Ft+áfa = 500 Ft
+ szavak 39 Ft+áfa = 50 Ft/szó
Kiemelés: (negatívban) +50% felár
Üzleti Apróhirdetés: (Max. 50 szó)
10 szóig 788 Ft+áfa = 1000 Ft
+ szavak 39 Ft+áfa = 50 Ft/szó
Kiemelés: (negatívban) +50% felár
Szolgáltatói
hirdetés:
Méret: 45×20 mm 4 Szó + Telefonszám
Ára: 2000 Ft+áfa = 2540 Ft
(Keretes hirdetés + színes háttér)
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Hétről-Hétre Szekszárd hirdetés
Szekszárd megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja. Az ország legkevesebb lakosú, Tatabánya és Eger után a harmadik legkisebb területű megyeszékhelye; területi kiterjedés szempontjából még a megyén belül is csak a negyedik helyen áll (Paks, Tamási és Dunaföldvár mögött). Borváros, kb. 4500 pincével.
Régi magyar nyelven: szög és szár, 1903 óta írják Szegszárd helyett Szekszárdnak. A legvalószínűbb feltevés, hogy a szög-szár-d név a szögsárga vagy a fehér színnévből keletkezett. Ez nyilvánvaló, ha tudjuk, hogy Szent László lovát Szögnek hívták s a hatvan templomi falképen László herceg lova csaknem mindig fehér. Néhány esetben fehér pettyes (almásderes) s csak egy esetben barna. A szög szó nyelvünkben tehát fehéret vagy szőkét jelent. A szár jelentése is lehet fehér.
Szekszárdot 1015-ben említik először. I. Béla király 1061-ben alapította a bencés apátságot (ami a Béla téren található a vármegyeházánál), itt is temették el. Mátyás király korában Szekszárd a király elleni összeesküvést szövő Vitéz János birtoka volt, várát ezért lerombolták. 1485-ben Szekszárd már mezőváros volt, évente öt vásárt tartott.
A város 1543-ban került török kézre, és a budai vilajeten belül itt alakították ki az egyik szandzsák központját. A török időkben a város sokat szenvedett, kolostora elpusztult. A város és az apátság újjáépítését Mérey Mihály apát kezdte el, 1716-ban már 60 jobbágy és 6 zsellér család lakta Szekszárdot. A Rákóczi-szabadságharc idején itt fogták el Béri Balogh Ádámot.
1779-ben Szekszárd megyeszékhellyé vált, céhek alakultak, az apátságot megszüntették, a város címert kapott. A betelepítések hatására lakossága csaknem tízévente megkétszereződött. A betelepülők nagy része magyar volt. A németek aránya a 18. században sem érte el a 20%-ot, de így is ők voltak a város legnépesebb nemzetisége. 1795-ben tűzvész vetette vissza a fejlődést, de az a 19. századra újraindult – ekkor épültek fel középületei: a városháza, a megyeháza, a kórház, több templom.
A város gazdasági életét sokáig a szőlő- és bortermelés határozta meg, megelőzve az egyéb mezőgazdasági termelést és a kézműipart. A kereskedelem nem volt jelentős, a 19. század első felében még a borkereskedelem is többnyire máshol élő gazdák kezében volt. 1905-ben alakult rendezett tanácsú várossá, az első világháború végén Szerbia területi igényt támasztott rá, a második világháborúban a szovjetek 1944. november 30-án foglalták el. 1994. október 30-tól megyei jogú város.
A város jelentős szőlőterületekkel rendelkezik, a Szekszárdi borvidék központja. Szekszárd a híres borászatok, pincészetek és a kiváló minőségű borok városa. Eger mellett a Szekszárdon készült vörösbor cuvée-k is használhatják a Bikavér elnevezését. A város kiterjedt tanyavilággal rendelkezik, ahol korábban számos szekszárdi lakos rendelkezett kisebb szőlőbirtokkal.
A városban minden évben több alkalommal megrendezésre kerülnek az úgynevezett Szekszárdi nyitott pincék mely, alkalommal a helyi borászatok megnyitják pincéiket a városba látogató borkóstolók számára. A város legnagyobb 4 napos ünnepsége a Szekszárdi Szüreti napok is a szőlő és bor előállításának több évszázados hagyományának az ünnepe, mely minden év szeptemberében kerül megrendezésre.
A nemzetközi kapcsolatteremtésben szerephez jutó Gemenc Expo és az Alisca Bornapok gazdasági szempontból is fontos idegenforgalmi események. Sok látogatót vonzó kulturális seregszemle a Szekszárdi Néptáncfesztivál, a Pünkösdhöz és a szürethez kapcsolódó népünnepélyek, valamint a Duna Menti Folklórfesztivál. A Sió Kupa, Gemenc Kupa megrendezésével Szekszárdot a nemzetközi sportéletben is számon tartják.
Hétről-Hétre Szekszárd hirdetés
Zempléni Piac hirdetés
Zempléni Piac hirdetés
Zempléni Piac hirdetés feladás
Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban
Zempléni Piac hirdetés ára:
| Szavak száma | 0 |
| Megjelenések száma | 1 |
| Fizetendő összesen (bruttó) | 495 Ft (390 Ft + áfa) |
Zempléni Piac hirdetés
Zempléni Piac hirdetés terjesztés
Ingyenes hirdetési és információs kiadvány. Újságunk megjelenik 21.000 példányban 2 hetente Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szerencs városokban és 21 zempléni-bodrogközi településen: Hollóháza, Pálháza, Mikóháza, Széphalom, Alsóberecki, Karos, Karcsa, Pácin, Bodroghalom, Vajdácska, Györgytarló, Kenézlő, Károlyfalva, Hercegkút, Makkoshotyka, Bodrogolaszi, Vámosújfalu, Olaszliszka, Tolcsva, Erdőbénye, Mád, valamint Kelet-Szlovákiában.
Nyomott példány: 2025. második félév – Kéthetente 21.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Kéthetente 21.000 db
Zempléni Piac 94’ Kft. kiadó
Zempléni Piac hirdetés megjelenés
Megjelenés:
Minden második héten szerdán!
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Előző héten pénteken 14.00 óráig!
Zempléni Piac hirdetési árak
Hirdetési tarifa:
Lakossági apróhirdetés: (Max. 30 szó)
10 szó 1000 Ft+áfa = 1270 Ft
+ szavak 100 Ft+áfa = 127 Ft/szó
Közületi apróhirdetés: (Max. 30 szó)
10 szó 1500 Ft+áfa = 1905 Ft
+ szavak 150 Ft+áfa = 191 Ft/szó
Kiemelés: 500 Ft+áfa = 635 Ft (keret vagy háttér)
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Zempléni Piac hirdetés
Sátoraljaújhely. Kr. e. 7-5. században Erdélyt és a Tiszántúlt az iráni eredetű, állattenyésztő lovas nép, a szkíták uralták. A Kr. e. 3. században kelták települtek le a mai Sátoraljaújhely környékén. A 2. században fontos kereskedelmi útvonal alakult ki Pannonia római provincia fővárosából, Aquincumból a mai Miskolc irányába vezetett. A 4. század végén a hunok is megjelentek a térségben, uralmuk kb. 150 évig tartott, majd Attila hun király halálát követően a gepidák létrehozhatták önálló államukat. Rövid longobárd uralom után az avarok uralma alá került, és megalakult az Avar Kaganátus (9. századig).
1261 előtt Anonymus a Gesta Hungarorumban említi a környéket, de csak a Sátorhalmának nevezett, településről még nem beszél a krónikás. A mű szerint Árpád vezér Ketelnek adományozta ezt a vidéket, ez a terület korai uralkodói szállásterület lett. Sátoraljaújhely hivatalos alapítási éve 1261, amikor V. István herceg kiváltságokat adományozott az akkor még Sátorelő nevű településnek, városi lett, hatására hospesek (telepesek) érkeztek. Egy IV. László által 1282-ben kiadott oklevélben már „Sátoralja Újhely” (Saturalia Wyhel) néven szerepel. Az „Újhely” jelző a település nevében az új betelepülőkre és az általuk épített településrészekre utal.
A 13. század második felében Sátoraljaújhely gazdasági szerepe egyre erősödött, különösen a szőlőkultúra és a borkészítés révén, amely a város legfontosabb bevételi forrásává vált. Ekkor Sátoraljaújhely mindvégig a pataki erdőispánság részét képezte, amelyet az Árpád-házi uralkodók közvetlen irányításuk alatt tartottak. 1429-ben Zsigmond király a pataki uradalmat a Pálóci testvéreknek adományozta (1526-ig), őket a Perényi család követte, akik tóth és magyar nemest, valamint jobbágyot hoztak magukkal. 1566-ban I. Szulejmán szultán hadjáratot indított, amelynek során a város története során talán a legsúlyosabb háborús károkat szenvedte el: a krími tatárok a város épületeinek 86%-át felégették.
1608 után a birtok I. Rákóczi György birtokába került. I. Rákóczi Ferenc csatlakozott az I. Lipót király ellen szervezkedő Wesselényi-összeesküvéshez, a sárospataki várat a királyi katonaság szállta meg, a református nemesek Erdélybe menekültek, ahol hadakat gyűjtöttek. Ezeket az elmenekült nemeseket később kurucoknak nevezték. 1702-ben a sárospataki várat lerombolták. 1703-ban Rákóczi visszatért Lengyelországból, és háborút indított I. Lipót ellen.1710-ben a pataki vár királyi csapatok kezére került, és Sátoraljaújhely is megadta magát. A Habsburgok elkobozták, és ezzel véget ért a Rákóczi-család uralma a város felett.
Az országos betelepítési politika részeként az uradalom 1751-ben és 1752-ben német telepesekkel megalapította Trautsonfalvát (ma Hercegkút) és Karlsdorfot (ma Károlyfalva). 1759-ben a feljegyzések szerint a város elkezdett újra benépesülni. I. Ferenc király 1807-ben a sárospataki és regéci uradalmakat Bretzenheim Károly Ágost hercegnek adományozta, kárpótlásul a napóleoni háborúk során elveszített Rajna-vidéki birtokaiért.
1849.június 30-án oroszcsapatok szállták meg a várost. A kiegyezéstkövetően, a 19. század második felétől Sátoraljaújhely gyors fejlődésnek indult, a város lakossága fél évszázad alatt megháromszorozódott. A település a gazdasági fellendülést nagyrészt a galíciai vasúthálózat kiépítésének köszönhette. 1871-ben az országban először a Sátoraljaújhely–Miskolc–Budapest útvonalon épült ki kétvágányú vasútvonal, amely jelentős teherforgalmat bonyolított le.
Az 1890-es évek szőlőpusztulása után 1905-re befejeződött a filoxéravész utáni szőlőrekonstrukció. Az újratelepítéssel új lendületet kapott a borforgalmazás is. 1871-ben, amikor Magyarországon a mezővárosi rangot országosan megszüntették, Sátoraljaújhely nagyközséggé alakult át. A cseh haderő augusztus 13-án bevonult, és 1920 tavaszáig tartották megszállás alatt a környéket.
Sátoraljaújhely városa a trianoni békeszerződés következtében 1920-ban határ menti településsé vált, a békeszerződés után végállomássá minősült, és a megcsonkított Zemplén vármegye székhelyévé maradt. 1944. December 2-án heves utcai harcok után a város szovjet kézre került. Az 1950-es években a város iparosodásának következtében fokozódott a környező falvakból irányuló betelepülés, ekkor épültek a város első lakótelepei is. Az 1990-es rendszerváltás és az azt követő évek jelentős változásokat hoztak Sátoraljaújhely életében, a városvezetés a turizmus fejlesztésében látta a gazdasági fellendülés lehetőségét, és jelentős beruházásokat hajtott végre ezen a területen.
Zempléni Piac hirdetés
Zempléni Piac médiaajánló
Zempléni Piac médiaajánló
