Keresés

Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetés

Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetés 1

Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetés

Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetés feladás

Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetés 2
A Hirdetés mérete




Telefonszám - szolgáltatói hirdetés esetén


Kiemelés



Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban

Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetés1

Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetés

Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetés terjesztés

Ingyenes információs és hirdetés újság. A/3 méretben, 8-12 színes oldalon. Terjesztése Pécsen – 19 városrészben: Kertváros, Régi kertváros, Málom, Rózsadomb, Patacs, Mecsekoldal, Uránváros, Szigeti város, Újhegy, Rácváros, Kovácstelep, Rigóder, Budai külváros, Diós, Fehérhegy, Meszes városrészekben, belvárosi panelek és üzletek.

Nyomott példány:    2025. második félév  – Kéthetente  25.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Kéthetente  24.500 db

P.É.CS. PRESS Kft. kiadó
A kiadó egyéb kiadványai: Bonyhádi Hétről-Hétre, Komlói Hétről-Hétre, Paksi Hétről-Hétre, Szekszárdi Hétről-Hétre, Pécs környéke Hétről-Hétre

Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetés megjelenés

Megjelenés:
minden hónap 1. és 3. hétfőjén

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megjelenés előtti héten szerdán12 óráig!

Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Lakossági Apróhirdetés:       (Max. 50 szó)
10 szóig               315 Ft+áfa = 400 Ft
+ szavak                39 Ft+áfa =   50 Ft/szó     
Kiemelés: (negatívban) +50% felár                                       

Üzleti Apróhirdetés:       (Max. 50 szó)
10 szóig               630 Ft+áfa = 800 Ft
+ szavak                39 Ft+áfa =   50 Ft/szó       
Kiemelés: (negatívban) +50% felár          

Szolgáltatói
hirdetés:
      
Méret:        45×20 mm       4 Szó + Telefonszám
Ára:            2000 Ft+áfa = 2540 Ft      
(Keretes hirdetés + színes háttér)

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetés

Pécs ókori neve Sopianæ. E latin képzésmódú név alapszava (kelta sop: „mocsár”) minden bizonnyal kapcsolatban van azzal, hogy a Pécs helyén álló római kori város déli oldala akkor lenyúlt a vízjárta, mocsaras rétig. A rómaiak előtt (a keltákon kívül) illírek is laktak a környéken. Sopianae városát a rómaiak alapították a Kr. u. első század második felében, amikor a Dunántúl a Római Birodalom Pannonia provinciája volt. Városi rangot Hadrianus császár uralkodása idején (117–138) kapott, majd a 3. században Diocletianus ideje alatt, Sopianae lett Valeria tartomány fővárosa. 

Mikor Nagy Károly csapatai megérkeztek, a várost már avarok és szlávok lakták. Nagy Károly rövid időre a Frank Birodalomhoz csatolta a területet. A honfoglalás után Pécs fontos egyházi központ, püspöki székhely maradt: Quinque Ecclesiae („öt templom”) néven említik. I. István király 1009-ben megalapította a pécsi püspökséget, amelynek Orseolo Péter magyar király építtetett székesegyházat. 1065-ben a székesegyház leégett és csak ezután épült a ma is létező székesegyház.

A várost 1235-ben említik először Pécs néven; egy feljegyzésben fordul elő a Pechyut (pécsi út) név. Nagy Lajos 1367-ben egyetemet alapított Pécsett, ez volt Magyarország első egyeteme. 1476-ban itt ülésezett az országgyűlés. A mohácsi csata után (1526) Nagy Szulejmán seregei kifosztották Pécset. 1543 júniusában Pécs önként megnyitotta a kapuit az oszmán sereg előtt. Az oszmánok megerősítették és igazi keleti várossá formálták Pécset.

1664-ben Zrínyi Miklós csapatai a Mecsekről mozsárágyúkkal lőtték szét a várost, majd kifosztották és felégették. Ekkor pusztult el a középkori Pécs. Buda felszabadítása után (1686) a keresztény felszabadító sereg szintén hatalmas rombolás árán tudta visszaszerezni a várat.

1688-ban a dél-német tartományokból telepesek érkeztek a városba az elmenekült lakosság pótlására. A fallal körülvett belvárosba német lakosság költözött, a délszlávok a falon kívüli külvárosokban, míg a magyar kisebbség a város környéki szőlőhegyeken lakott.

Pécs nem támogatta a Rákóczi-szabadságharcot, ezért II. Rákóczi Ferenc seregei 1704-ben kifosztották a várost. A 18. században fejlődésnek indult az ipar, céhek alakultak és fellendült a kereskedelem. Mária Terézia  1780-ban a várost szabad királyi város rangra emelte. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Pécset rövid ideig horvát sereg tartotta megszállva, majd 1849 januárjában Habsburg-csapatok élén Jellasics császári vezér vonult be a városba. A kiegyezés (1867) után Pécs gyorsan fejlődött. 1868-tól vasút kötötte össze Barccsal, 1882-tól Budapesttel is.

Az első világháború végén Baranya déli részét szerb-antant csapatok foglalták el, akik megszállva tartották a várost 1921-ig; ez idő alatt a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság része. Ez visszavetette a pécsi ipar és kereskedelem fejlődését. A második világháború alatt Pécs csak kisebb károkat szenvedett, annak ellenére, hogy 20-25 kilométerre délre, Villány környékén nagy tankcsata zajlott.

A háború után a város Magyarország egyik ipari központjává nőtte ki magát. Óriásit fejlődött a bányaipar – feketeszén, majd uránérc. A város lakossága emiatt jelentősen megnőtt. A rendszerváltás utáni az ipari üzemeket szinte kivétel nélkül bezárták, újak alig épültek, a munkanélküliség hatalmasra nőtt.

A szénbányászat 2004 májusában szűnt meg. Pécs utcáin sétálva egymás mellett látjuk: a római kori elődvárost , a 4. századi ókeresztény nekropoliszt, az első magyarországi egyetemet, a fallal határolt középkori belvárost, a török dzsámikat és mecseteket, a német polgárházakat, a Dóm épületegyüttesét, a Zsolnay-negyedet, a Káptalan utcai „múzeumnegyedet”, a skandináv típusú lakótelepet. 2010-ben Pécs a németországi Essennel és a törökországi Isztambullal karöltve Európa egyik kulturális fővárosa. Pécsett jelenleg több mint 250 műemlék található. A Pécsi ókeresztény sírkamrákat 2000-ben az UNESCO a világörökség részeként jegyezte.

Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetés

Hétről-Hétre Pécs környéki hirdetés

Hétről-Hétre hirdetés

Hétről-Hétre Pécs környéki hirdetés

Hétről-Hétre hirdetés

Hétről-Hétre Pécs környéki hirdetés feladás

A Hirdetés mérete




Telefonszám - szolgáltatói hirdetés esetén


Kiemelés



Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban

Hétről-Hétre Pécs környéki hirdetés ára

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Hétről-Hétre Pécs környéki hirdetés

Hétről-Hétre Pécs környéki hirdetés terjesztés

Ingyenes információs és hirdetés újság. A/3 méretben, 8-12 színes oldalon. Terjesztése Pécs környékén – 23 településen: Kozármisleny, Szigetvár, Szentlőrinc, Bogád, Cserkút, Görcsöny, Hobol, Keszü, Kővágószőlős, Nagykozár, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Szalánta, Nagyárpád, Postavölgy, Romonya, Nagypeterd, Szabadszentkirály, Bicsérd Alkalmanként: Sellye és Kacsóta településeken.

Nyomott példány:    2025. második félév  – Kéthetente  11.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév –  Kéthetente  11.000 db

P.É.CS. PRESS Kft. kiadó
A kiadó egyéb kiadványai: Bonyhádi Hétről-Hétre, Komlói Hétről-Hétre, Paksi Hétről-Hétre, Pécs környéke Hétről-Hétre, Pécs Városi Fapados

Hétről-Hétre Pécs környéki hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden hónap 3. hétfője.

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megjelenés előtti héten szerda 12 óráig!

Hétről-Hétre Pécs környéki hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Lakossági Apróhirdetés:       (Max. 50 szó)
10 szóig               394 Ft+áfa = 500 Ft
+ szavak                39 Ft+áfa =   50 Ft/szó     
Kiemelés:  +50% felár                                       

Üzleti Apróhirdetés:       (Max. 50 szó)
10 szóig               788 Ft+áfa = 1000 Ft
+ szavak                39 Ft+áfa =      50 Ft/szó       
Kiemelés:  +50% felár          

Szolgáltatói
hirdetés:
      
Méret:       45×20 mm       4 Szó + Telefonszám
Ára:           2000 Ft+áfa = 2540 Ft      
(Keretes hirdetés + színes háttér)

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Hétről-Hétre Pécs környéki hirdetés

A terület kelta, római, majd avar uralom után került a honfoglaló magyarok kezére. Földesúri birtokként Zygeth névalakban 1391-ben bukkan fel először a forrásokban, első védett épületét az Almás-patak mocsaras árteréből kiemelkedő szigetszerű földsávon építették meg. Az uradalmi központ szerepét betöltő vár legelső építménye az ún. kerek torony.  A háromemeletes lakótoronyból és későbbi bővítményeiből álló korai erőd, mint castrum 1449-ben, a földsánccal övezett település mint oppidum (mezőváros) 1463-ban jelenik meg elsőként írásos formában. 

A vár és a város 1473-ban vétel útján az enyingi Török család birtokába került. E család legnevezetesebb tagja, Török Bálint végeztette el a vár és a település igazi erődítménnyé történő kiépítését az 1530-as években. Ennek során a belső várat nagy területű, sarkain olaszbástyákkal megerősített külső várrésszel bővítette, az erődöt az Almás-patak vizével feltöltött árokrendszerrel vétette körbe, amelyen keresztül felvonóhidak biztosítottak összeköttetést a külső és belső vár, illetve a város között. 

A Buda, majd Pécs és Siklós elestével kiemelt stratégiai jelentőségre szert tett erősség 1543-ban királyi birtokként I. Habsburg Ferdinánd tulajdonába került. Az erőd első, igazán komoly ostromára 1556 nyarán került sor. Ekkor még sikerült a várat megtartania az Ali budai pasa által vezetett, többszörös túlerőben lévő sereg ellenében.

Utána újjáépítették, aminek eredményeként az 1550-es évek végére hazánk legmodernebb és legerősebb végvárává vált. 1561-ben Zrínyi Miklós lett a várkapitány. 1566 késő nyarán került sor a végül a Dél-Dunántúl feladásával járó, vereséggel végződő szigetvári ütközet, 34 napig ellenállva a 40 szeres túlerőnek. Szigetvár a hódoltság idején kiemelt katonai-igazgatási szerepet töltött be. Előbb a Budai, majd a Kanizsai vilajet alá rendelt szandzsák központja volt. A törökök 1689 februárjában harc nélkül adják át a várat és a várost, amelyek így a védelem híján elnéptelenedett újváros kivételével épségben kerültek újra Habsburg-kézbe.

A szigeti erőd néhány stratégiai fekvése miatt a 18. század végéig a Habsburg-kormányzat számára továbbra is kiemelt jelentőséggel bírt, így még száz éven át katonai csapatok állomásoztak a falai között. A vár hadászati funkciója az 1780-as évekre azonban egyre jelentéktelenebbé vált, ezért II. József uralkodása idején (1780–1790) a Haditanács a város tulajdonjogát Tolnai Festetics Lajosnak eladta a várat.

A Festetics családot követő 19–20. századi tulajdonosok alatt már csupán a földesúri birtokok gazdasági központjául szolgált. A II. világháború után államosított vár turisztikai célú hasznosítása az 1950-es évek második felében kezdődött el.

A Rákóczi-szabadságharcot követő békeidőszakban a megrendelései, illetve vásárlóereje folytán a továbbra is itt állomásozó császári katonaság gyakorolt jótékony hatást a város gazdasági életére, majd az Osztrák–Magyar Monarchia időszakában meginduló polgárosodás és iparfejlesztés nyomán jelentkeztek a kulturális és gazdasági fellendülés újabb jelei.

Az 1868 májusában forgalomba helyezett, köszönhetően a község bekapcsolódott az országos közlekedési hálózatba, ami nagy ipari beruházások előtt nyitotta meg az utat. 1884-ben a jelentős múlttal rendelkező helyi cipőipar első üzemében, a Szigetvári Cipőgyárban indult meg a termelés. Az ugyancsak hagyományosnak számító konzervgyártás 1937-ben kezdődött.

A Szigetvári ütközet 400. évfordulója alkalmából 1966-ban várossá nyilvánították. 2011-ben az Országgyűlés törvényben rendelkezett a „Civitas Invicta” – a Leghősiesebb Város cím Szigetvárnak való adományozásáról.

Hétről-Hétre Pécs környéki hirdetés

Hétről-Hétre Szekszárd hirdetés

Hétről-Hétre hirdetés

Hétről-Hétre Szekszárd hirdetés

Hétről-Hétre hirdetés

Hétről-Hétre Szekszárd hirdetés feladás

A Hirdetés mérete




Telefonszám - szolgáltatói hirdetés esetén


Kiemelés



Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban

Hétről-Hétre Szekszárd hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Hétről-Hétre Szekszárd hirdetés

Hétről-Hétre Szekszárd hirdetés terjesztés

Ingyenes információs és hirdetés újság. A/4 méretben, 8-12 színes oldalon. Terjesztése Szekszárd és vonzáskörzetének 14 településén: Szekszárd, Bátaszék, Őcsény, Decs, Várdomb, Alsónána, Szálka, Sióagárd, Harc, Tolna, Szedres, Kölesd, Zomba és Fadd településeken.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Hetente  24.500 db
Terjesztett példány:       2025. második félév –  Hetente  24.500 db

P.É.CS. PRESS Kft. kiadó
A kiadó egyéb kiadványai: Bonyhádi Hétről-Hétre, Komlói Hétről-Hétre, Paksi Hétről-Hétre, Pécs környéke Hétről-Hétre, Pécs Városi Fapados

Hétről-Hétre Szekszárd hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden 2. héten péntektől hétfőig!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Minden 2. héten szerdán 12 óráig!

Hétről-Hétre Szekszárd hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Lakossági Apróhirdetés:       (Max. 50 szó)
10 szóig               394 Ft+áfa = 500 Ft
+ szavak                39 Ft+áfa =   50 Ft/szó     
Kiemelés: (negatívban) +50% felár                                       

Üzleti Apróhirdetés:       (Max. 50 szó)
10 szóig               788 Ft+áfa = 1000 Ft
+ szavak                39 Ft+áfa =      50 Ft/szó       
Kiemelés: (negatívban) +50% felár          

Szolgáltatói
hirdetés:
      
Méret:        45×20 mm       4 Szó + Telefonszám
Ára:           2000 Ft+áfa = 2540 Ft      
(Keretes hirdetés + színes háttér)

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Hétről-Hétre Szekszárd hirdetés

Szekszárd megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja. Az ország legkevesebb lakosú, Tatabánya és Eger után a harmadik legkisebb területű megyeszékhelye; területi kiterjedés szempontjából még a megyén belül is csak a negyedik helyen áll (Paks, Tamási és Dunaföldvár mögött). Borváros, kb. 4500 pincével.

Régi magyar nyelven: szög és szár, 1903 óta írják Szegszárd helyett Szekszárdnak. A legvalószínűbb feltevés, hogy a szög-szár-d név a szögsárga vagy a fehér színnévből keletkezett. Ez nyilvánvaló, ha tudjuk, hogy Szent László lovát Szögnek hívták s a hatvan templomi falképen László herceg lova csaknem mindig fehér. Néhány esetben fehér pettyes (almásderes) s csak egy esetben barna. A szög szó nyelvünkben tehát fehéret vagy szőkét jelent. A szár jelentése is lehet fehér.

Szekszárdot 1015-ben említik először. I. Béla király 1061-ben alapította a bencés apátságot (ami a Béla téren található a vármegyeházánál), itt is temették el. Mátyás király korában Szekszárd a király elleni összeesküvést szövő Vitéz János birtoka volt, várát ezért lerombolták. 1485-ben Szekszárd már mezőváros volt, évente öt vásárt tartott.

A város 1543-ban került török kézre, és a budai vilajeten belül itt alakították ki az egyik szandzsák központját. A török időkben a város sokat szenvedett, kolostora elpusztult. A város és az apátság újjáépítését Mérey Mihály apát kezdte el, 1716-ban már 60 jobbágy és 6 zsellér család lakta Szekszárdot. A Rákóczi-szabadságharc idején itt fogták el Béri Balogh Ádámot.

1779-ben Szekszárd megyeszékhellyé vált, céhek alakultak, az apátságot megszüntették, a város címert kapott. A betelepítések hatására lakossága csaknem tízévente megkétszereződött. A betelepülők nagy része magyar volt. A németek aránya a 18. században sem érte el a 20%-ot, de így is ők voltak a város legnépesebb nemzetisége. 1795-ben tűzvész vetette vissza a fejlődést, de az a 19. századra újraindult – ekkor épültek fel középületei: a városháza, a megyeháza, a kórház, több templom.

A város gazdasági életét sokáig a szőlő- és bortermelés határozta meg, megelőzve az egyéb mezőgazdasági termelést és a kézműipart. A kereskedelem nem volt jelentős, a 19. század első felében még a borkereskedelem is többnyire máshol élő gazdák kezében volt. 1905-ben alakult rendezett tanácsú várossá, az első világháború végén Szerbia területi igényt támasztott rá, a második világháborúban a szovjetek 1944. november 30-án foglalták el. 1994. október 30-tól megyei jogú város.

A város jelentős szőlőterületekkel rendelkezik, a Szekszárdi borvidék központja. Szekszárd a híres borászatok, pincészetek és a kiváló minőségű borok városa. Eger mellett a Szekszárdon készült vörösbor cuvée-k is használhatják a Bikavér elnevezését. A város kiterjedt tanyavilággal rendelkezik, ahol korábban számos szekszárdi lakos rendelkezett kisebb szőlőbirtokkal. 

A városban minden évben több alkalommal megrendezésre kerülnek az úgynevezett Szekszárdi nyitott pincék mely, alkalommal a helyi borászatok megnyitják pincéiket a városba látogató borkóstolók számára. A város legnagyobb 4 napos ünnepsége a Szekszárdi Szüreti napok is a szőlő és bor előállításának több évszázados hagyományának az ünnepe, mely minden év szeptemberében kerül megrendezésre.

A nemzetközi kapcsolatteremtésben szerephez jutó Gemenc Expo és az Alisca Bornapok gazdasági szempontból is fontos idegenforgalmi események. Sok látogatót vonzó kulturális seregszemle a Szekszárdi Néptáncfesztivál, a Pünkösdhöz és a szürethez kapcsolódó népünnepélyek, valamint a Duna Menti Folklórfesztivál. A Sió Kupa, Gemenc Kupa megrendezésével Szekszárdot a nemzetközi sportéletben is számon tartják.

Hétről-Hétre Szekszárd hirdetés

Zempléni Piac hirdetés

Zempléni Piac hirdetés

Zempléni Piac hirdetés

Zempléni Piac hirdetés

Zempléni Piac hirdetés feladás

A Hirdetés mérete



Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban

Zempléni Piac hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Zempléni Piac hirdetés

Zempléni Piac hirdetés terjesztés

Ingyenes hirdetési és információs kiadvány. Újságunk megjelenik 21.000 példányban 2 hetente Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szerencs városokban és 21 zempléni-bodrogközi településen: Hollóháza, Pálháza, Mikóháza, Széphalom, Alsóberecki, Karos, Karcsa, Pácin, Bodroghalom, Vajdácska, Györgytarló, Kenézlő, Károlyfalva, Hercegkút, Makkoshotyka, Bodrogolaszi, Vámosújfalu, Olaszliszka, Tolcsva, Erdőbénye, Mád, valamint Kelet-Szlovákiában.

Nyomott példány:    2025. második félév  – Kéthetente  21.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév –  Kéthetente  21.000 db

Zempléni Piac 94’ Kft. kiadó

Zempléni Piac hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden második héten szerdán!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Előző héten pénteken 14.00 óráig!

Zempléni Piac hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  
Lakossági apróhirdetés:       (Max. 30 szó)
10 szó                      1000 Ft+áfa = 1270 Ft
+ szavak                    100 Ft+áfa =   127 Ft/szó           

Közületi apróhirdetés:         (Max. 30 szó)
10 szó                     1500 Ft+áfa = 1905 Ft
+ szavak                   150 Ft+áfa =   191 Ft/szó       

Kiemelés:                 500 Ft+áfa =  635 Ft  (keret vagy háttér)    

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Zempléni Piac hirdetés

Sátoraljaújhely. Kr. e. 7-5. században Erdélyt és a Tiszántúlt az iráni eredetű, állattenyésztő lovas nép, a szkíták uralták. A Kr. e. 3. században kelták települtek le a mai Sátoraljaújhely környékén. A 2. században fontos kereskedelmi útvonal alakult ki Pannonia római provincia fővárosából, Aquincumból a mai Miskolc irányába vezetett. A 4. század végén a hunok is megjelentek a térségben, uralmuk kb. 150 évig tartott, majd Attila hun király halálát követően a gepidák létrehozhatták önálló államukat. Rövid longobárd uralom után az avarok uralma alá került, és megalakult az Avar Kaganátus (9. századig).

1261 előtt Anonymus a Gesta Hungarorumban említi a környéket, de csak a Sátorhalmának nevezett, településről még nem beszél a krónikás. A mű szerint Árpád vezér Ketelnek adományozta ezt a vidéket, ez a terület korai uralkodói szállásterület lett. Sátoraljaújhely hivatalos alapítási éve 1261, amikor V. István herceg kiváltságokat adományozott az akkor még Sátorelő nevű településnek, városi lett, hatására hospesek (telepesek) érkeztek. Egy IV. László által 1282-ben kiadott oklevélben már „Sátoralja Újhely” (Saturalia Wyhel) néven szerepel.  Az „Újhely” jelző a település nevében az új betelepülőkre és az általuk épített településrészekre utal.

A 13. század második felében Sátoraljaújhely gazdasági szerepe egyre erősödött, különösen a szőlőkultúra és a borkészítés révén, amely a város legfontosabb bevételi forrásává vált. Ekkor Sátoraljaújhely mindvégig a pataki erdőispánság részét képezte, amelyet az Árpád-házi uralkodók közvetlen irányításuk alatt tartottak. 1429-ben Zsigmond király a pataki uradalmat a Pálóci testvéreknek adományozta (1526-ig), őket a Perényi család követte, akik tóth és magyar nemest, valamint jobbágyot hoztak magukkal. 1566-ban I. Szulejmán szultán hadjáratot indított, amelynek során a város története során talán a legsúlyosabb háborús károkat szenvedte el: a krími tatárok a város épületeinek 86%-át felégették.

1608 után a birtok I. Rákóczi György birtokába került.  I. Rákóczi Ferenc csatlakozott az I. Lipót király ellen szervezkedő Wesselényi-összeesküvéshez, a sárospataki várat a királyi katonaság szállta meg, a református nemesek Erdélybe menekültek, ahol hadakat gyűjtöttek. Ezeket az elmenekült nemeseket később kurucoknak nevezték. 1702-ben a sárospataki várat lerombolták. 1703-ban Rákóczi visszatért Lengyelországból, és háborút indított I. Lipót ellen.1710-ben a pataki vár királyi csapatok kezére került, és Sátoraljaújhely is megadta magát. A Habsburgok elkobozták, és ezzel véget ért a Rákóczi-család uralma a város felett.

Az országos betelepítési politika részeként az uradalom 1751-ben és 1752-ben német telepesekkel megalapította Trautsonfalvát (ma Hercegkút) és Karlsdorfot (ma Károlyfalva). 1759-ben a feljegyzések szerint a város elkezdett újra benépesülni. I. Ferenc király 1807-ben a sárospataki és regéci uradalmakat Bretzenheim Károly Ágost hercegnek adományozta, kárpótlásul a napóleoni háborúk során elveszített Rajna-vidéki birtokaiért.

1849.június 30-án oroszcsapatok szállták meg a várost. A kiegyezéstkövetően, a 19. század második felétől Sátoraljaújhely gyors fejlődésnek indult, a város lakossága fél évszázad alatt megháromszorozódott.  A település a gazdasági fellendülést nagyrészt a galíciai vasúthálózat kiépítésének köszönhette. 1871-ben az országban először a Sátoraljaújhely–Miskolc–Budapest útvonalon épült ki kétvágányú vasútvonal, amely jelentős teherforgalmat bonyolított le.

Az 1890-es évek szőlőpusztulása után 1905-re befejeződött a filoxéravész utáni szőlőrekonstrukció. Az újratelepítéssel új lendületet kapott a borforgalmazás is. 1871-ben, amikor Magyarországon a mezővárosi rangot országosan megszüntették, Sátoraljaújhely nagyközséggé alakult át. A cseh haderő augusztus 13-án bevonult, és 1920 tavaszáig tartották megszállás alatt a környéket.

Sátoraljaújhely városa a trianoni békeszerződés következtében 1920-ban határ menti településsé vált, a békeszerződés után végállomássá minősült, és a megcsonkított Zemplén vármegye székhelyévé maradt. 1944. December 2-án heves utcai harcok után a város szovjet kézre került. Az 1950-es években a város iparosodásának következtében fokozódott a környező falvakból irányuló betelepülés, ekkor épültek a város első lakótelepei is. Az 1990-es rendszerváltás és az azt követő évek jelentős változásokat hoztak Sátoraljaújhely életében, a városvezetés a turizmus fejlesztésében látta a gazdasági fellendülés lehetőségét, és jelentős beruházásokat hajtott végre ezen a területen.

Zempléni Piac hirdetés

Hévízi Forrás hirdetés

Hévízi Forrás hirdetés

Hévízi Forrás hirdetés

Hévízi Forrás hirdetés feladás

A Hirdetés mérete





Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban

Hévízi Forrás hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Hévízi Forrás hirdetés

Hévízi Forrás hirdetés terjesztés

Hévíz város közéleti, kulturális és programjaival foglalkozik Terjesztése Hévíz közigazgatási területén belül minden postaládába. Méret A/4, 8-16 színes oldalon a 6000 fős lakosságnak és az üdülő vendégeknek.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Havonta  3.000 db
Terjesztett példány:       2025. második félév –  Havonta  3.000 db

Szuperinfó Magyarország Média Kiadói Kft.  kiadó

Hévízi Forrás hirdetés megjelenés

Megjelenés:
minden hónap második hetében

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Előző hónap péntekén 13 óráig!

Hévízi Forrás hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Keretes hirdetés:

1 egység     38×22 mm                  4500 Ft+áfa=   5.715 Ft    (10 szó)
2 egység     38×43, 79×20 mm     9000 Ft+áfa= 11.430 Ft   (20 szó)
3 egység     38×66 mm                13500 Ft+áfa= 17.145 Ft   (30 szó)
4 egység     38×89, 79×43 mm   18000 Ft+áfa= 22.860 Ft   (40 szó)

Kedvezmények:    6 megjelenés    5%
                               12 megjelenés  10%
                               20 megjelenés  15%      

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                       kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Hévízi Forrás hirdetés

Hévíz város Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban; 830 hektáros kiterjedésével a megye és a Dunántúl legkisebb közigazgatási területű városa. Fő nevezetessége az Európában egyedülálló természetes tőzegmedrű melegvizű tava, melynek köszönhetően a település Magyarország egyik első számú turisztikai célpontja. A hévízi tó a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes gyógytava. A 38 méter mélyen lévő forrásbarlangból másodpercenként 410 liter 40 C°-os víz tör a felszínre. A tó hőfoka a felszínen nyáron eléri a 37-38 C°-ot, és télen sem csökken 24-26 C° alá.

Fürdőhelyként való szereplése a történelem előtti korokba nyúlik vissza. A Hévízi-tó gyógyító hatása már – valószínűleg – a rómaiak által is ismert volt, erre utalnak a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék és a tó környékén talált oltárkő. Egy ókori legenda szerint a Szent Szűz egy keresztény dajka könyörgő imádságára forrást fakasztott. A dajka egy lebénult gyermeket szeretett volna meggyógyítani.

A mélyből feltörő tó meleg vizétől és a gőzölgő iszaptól a sovány, csenevész gyermektest teljesen felgyógyult. A legenda a római korból származik, az említett gyermek pedig nem más, mint Flavius Theodosius keletrómai császár, aki 391-ben a keresztény vallást saját birodalmában állami vallássá nyilvánította. A fakasztott forrás azóta is táplálja a világon egyedülálló hévízi tavat.

A népvándorláskori leletek is azt mutatják, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat. Hévíz írásos említése első alkalommal egy 1328-ból származó oklevélben történik, amikor a települést locus vulgarites Hewyz dictusként említik. Az első tanulmány a tóról Szlávy Ferenc tollából, 1769-ben jelent meg. A fürdő létrehozásában/kialakulásában fontos szerepet játszottak a Festeticsek, akiknek a birtokába a 18. század közepén került a forrás és környéke.

A fürdőélet felvirágozása legfőképpen gróf Festetics Györgynek köszönhető, aki céltudatosan építette ki a fürdőtelepet. aminek idővel mind nagyobb híre ment, egyre távolabbról érkeztek a gyógyulni vágyók. A Festetics család 1905-ben haszonbérbe adta Reischl Vencel keszthelyi sörgyárosnak, aki további fejlesztésekbe fogott és a fürdő országos hírt szerzett. 1920-tól látványos fejlődésnek indult.

A mai település Hévízszentandrás és Egregy községek egyesítéséből, 1946-ban jött létre, 1992. május 1-jén pedig városi címet kapott. A város fejlődését a turizmusra alapozza. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött egymillió vendégéjszakával (2012) Magyarország második legnépszerűbb települése Budapest után. Legnagyobb küldőpiacai Németország (258 ezer), Oroszország (181 ezer) és Ausztria (97 ezer). Népszerűségét természetesen elsősorban a területén található gyógyító hatásáról is ismert Hévízi-tónak köszönheti. Hévíz a Magyar Fürdővárosok Országos Szövetségének tagja.

A Hévízi gyógytó a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes termáltava 4,4 hektáros nagyságú tavat kén-, rádium-, és ásványanyag tartalmú forrás táplálja. Külön említést érdemel a tó medrét vastagon borító enyhén radioaktív gyógyiszap. A maga nemében egyedülálló hévízi iszap egyaránt tartalmaz szerves és szervetlen anyagokat, s a benne lévő rádiumsók és redukált kénvegyületek a gyógytényezők különleges értékeit képviselik.

Hévízi Forrás hirdetés

Körmendi Híradó hirdetés

Körmendi Híradó hirdetés1

Körmendi Híradó hirdetés

Körmendi Híradó hirdetés1

Körmendi Híradó hirdetés feladás

Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban

Körmendi Híradó hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Körmendi Híradó Hirdetés

Körmendi Híradó hirdetés terjesztés

A városi önkormányzat lapja. Megjelenik kéthetente ingyenesen a városhatáron belül a 10.000 fős lakosság postaládáiba szórva.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Havonta  5.000 db
Terjesztett példány:       2025. második félév –  Havonta  5.000 db

Tónus Kiadó és Sajtóügynökség Bt. kiadó                          

Körmendi Híradó hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden hónapban 2 hetében pénteken

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Minden hónap 7.-én 14 óráig

Körmendi Híradó hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Keretes hirdetés                                                                                  1 egység                                                                                                      50×43 mm                             9.449 Ft+áfa = 12.000 Ft (max. 15 szó)   

  2 egység  
  104×43 vagy   50×88 mm 18.819 Ft+áfa = 23.900 Ft (max. 30 szó)   

  4 egység                                                                                                    104×88 vagy 212×48 mm 37.638 Ft+áfa = 47.800 Ft (max. 60 szó)      

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                           kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Körmendi Híradó Hirdetés

Egy 1238. évi oklevél említi legkorábbról Villa Curmend terra regist, vagyis Körmend falut, mely akkor királyi birtok volt. Neve a csagataj türk Kärmän – vár, illetve erődített vízi átkelőhely értelmű szóból eredeztethető.

A tatárjárás után IV. Béla a megfogyatkozott lélekszámú településnek – melynek akkor már várát (Arx Körmend), templomát is említették – 1244. október 28-án kibocsátott oklevélben városi kiváltságokat adományozott, melyet V. István 1270-ben, Károly Róbert pedig 1328-ban megerősített a vámmentességre, bíróválasztásra, örökösödési jogra vonatkozó pontokkal együtt. 1345-ben I. Lajos király megerősítette polgárai vámmentességét. Tizenkét évvel később egy írásos forrás „civitasként”, azaz a királyi városként említette, ekkor bírája, esküdt polgárokból álló tanácsa volt. A középkori városképet mindenekelőtt a területén fekvő egyházi épületek határozták meg.

Körmend Zsigmond király uralkodásának idején szűnt meg királyi birtok lenni. Ekkor Ellerbach János tulajdona, majd 1430-ban már a Széchényiek bírják. 1497-ben II. Ulászló az egész ország területére vámmentességet biztosít az itt élő kereskedőknek, s ekkor már számottevő országos vásárokat is tartanak, ami jelentős kézművesréteg jelenlétét is feltételezi. E korban a város erődített hellyé, fontos központtá válik. 1514-ben a vár és a város Erdődi Bakócz Tamásé. A 16. században a várost palánkkal, árokkal vették körül. 

A település északkeleti sarkán az előző évszázadban az Ellerbachok vagy a Szécsiek emelte várkastélyt bástyákkal, fallal és kapuval megerősítették. A város 1595-ben Kaszaházi Joó János perszonális tulajdona, akitől az Illésházi perbe keveredvén II. Rudolf király elkobozza, majd 1604-ben Batthyány Ferenc főlovászmesterének ajándékozta. A vár és a város története ettől az évtől kezdődően közel 300 évig összekapcsolódik a Batthyány család történetével.

A török veszély fokozódása miatt Batthyány Ádám Körmendet végvárrá nyilvánítja, s lakóinak hajdú kiváltságot ad, de egyúttal katonai szolgálatra is kötelezi őket. Jeles dátum Körmend történetében 1664. július 26-27., a körmendi csata napja. Ahmed Köprülü nagyvezír a Rába átjáróit akarta elfoglalni, hogy hatalmas seregével Bécs felé nyomuljon. A védősereg (francia, horvát, német, osztrák és magyar csapatok) július 26-án ezeket a pontokat megszállta, és a várból ágyútűz alá vette a jobb parton táborozó törököket. Másnap az átkelést meghiúsították. A csata hadászati szempontból nem volt jelentős, de hatása lett a szentgotthárdi ütközet kimenetelére.

Körmend a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcból is kivette a részét, miközben házait és a várát is porig felégették. Az 1716-os év fordulat a település életében. A Batthyányiak Körmendet a majorátus központjává tették, innen irányították körmendi, németújvári, kanizsai, dobrai, trautmansdorfi domíniumaikat. Ekkor kezdődik meg a vár főúri kastélyegyüttessé való bővítése, átalakítása, mely Batthyány Lajos országnádor nevéhez fűződik. A napóleoni háborúk során a Francia Birodalom legkeletibb pontja Körmend városa volt. 

1872-ben megnyílt a Szombathely-Grác közötti vasútvonal, mely Körmenden vezetett keresztül.

Kisebb, mezőgazdasági termékek feldolgozását biztosító üzemek épültek. Gőzfűrész, gőzmalom, ecetgyár, húsfeldolgozó, téglagyár, gazdasági gépgyár és cementgyár is működik Körmenden. A város villamosítása 1911-ben indult meg.

A két világháború közt a település fejlődése lelassult. A 2. világháborút követően, kezdetben a nyugati határövezeti elhelyezkedéséből adódóan, ez tovább folytatódott. A hetvenes évek elejétől a település dinamikus fejlődésnek indult. 1978. december 31-én Körmendet várossá nyilvánították.  1980. augusztus 20-án került sor a 86-os főút várost elkerülő szakaszának átadására és az új Rába-híd avatására.

Körmendi Híradó Hirdetés