Keresés

Várpalotai Hírek hirdetés

Várpalotai Hírek hirdetés

Várpalotai Hírek hirdetés

Várpalotai Hírek hirdetés feladás

A Hirdetés típusa



Kiemelés




Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban

Várpalotai Hírek hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Várpalotai Hírek hirdetés

Várpalotai Hírek hirdetés terjesztés

A városi önkormányzat lapja. Megjelenik hetente  Várpalota közigazgatási területe a 20.000 fős lakosságnak, valamint Ősi, Öskü, Berhida és Pétfürdő településeken. A/4 méretben, 12-16 színes oldalon.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Hetente  15.180 db
Terjesztett példány:       2025. második félév –  Hetente  15.000 db

Szuperinfó Magyarország Média Kiadói Kft. kiadó

 

Várpalotai Hírek hirdetés megjelenés

Megjelenés:                                                                                             Minden héten pénteken!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Aktuális héten kedd 14 óráig! 

Várpalotai Hírek hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Lakossági Apróhirdetés:       (Max. 30 szó)
10 szó   394 Ft+áfa=500 Ft           kiemelés: 512 Ft+áfa=650 Ft
+ szavak 55 Ft+áfa=   70 Ft/szó   kiemelés:    72 Ft+áfa= 91 Ft

Üzleti Apróhirdetés:       (Max. 30 szó)
10 szó      850 Ft+áfa=1080 Ft           kiemelés: 1024 Ft+áfa=1405 Ft
+ szavak    85 Ft+áfa=   108 Ft/szó   kiemelés:   110 Ft+áfa=  140 Ft         Kiemelés: kék keret vagy halvány kék háttér 

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                          kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

A keretes hirdetések ára: 258 Ft/mm+áfa   / hasáb (40mm)

Színes keretes hirdetés 30% felárral lehetséges.

Várpalotai Hírek hirdetés

Várpalota. A népvándorlás idejéből a longobárdok alkották az ún. „Várpalotai kultúra”. Várpalota kialakulását az indokolta, hogy ősidők óta egy forgalmas út vezet erre. A főút már a római kor óta többé-kevésbé ugyanezen a nyomvonalon létezik, Aquincumot (Óbudát) és Savariát (Szombathelyet) kötötte össze. Valószínűleg római mérnökök nyitották a bántai kőbányát, amely egészen a középkorig biztosan üzemelt.

Ezt a jelentékeny csomópontot felügyelte először a város legrégebbei vára, Pusztapalota, más néven Bátorkő. A vár minden valószínűség szerint IV. Béla közismert rendelete után épülhetett a tatárjárás utáni évtizedekben. Az idők folyamán azonban elavulttá vált ez a kis méretű vár, emiatt épült meg a város főterén jelenleg is látható vár elődje, az Újlaki család palotája, amely épületről vélhetően a település a nevét kapta.

Palota neve csak 1397-ben, 1400-ban, majd 1409-ben fordul elő először az oklevelekben, Palota várát pedig az 1445. évi országgyűlés IV. cikkelye említi először (épült 1440-80), amely elrendeli az 1439 óta épült várak lebontását, öt várral azonban kivételt tesz, s ezek közül az egyik: Castrum Palota. E köré az erősség köré épült ki később a középkorban jelentékenynek mondható mezőváros. 

Várpalota a XV. században Veszprém, Pápa és Somlóvásárhely mögött a negyedik legnagyobb adófizetője volt a megyének.  A vár első ostroma 1533-ban következett be, amikor is Móré László nevű rablólovag garázdálkodásait, rablásait Szapolyai János megunta. Ekkor veszítette életét Vásárelyi András is, első név szerint ismert költőink egyike. 1552-ben Veszprém is török kézre került, 1566-ban tízezer fős török sereg megostromolta, a várat azonban Thuri György megvédte 500 rosszul fizetett zsoldossal. Ezután a vár sokszor cserélt gazdát a török kiűzéséig, 1687-ig.  Az akkori földesúr, Zichy István nevéhez fűződik az elnéptelenedett környék vissza- illetve újratelepítése.

A Rákóczi-szabadságharcban idején kétszer is ostromolták a várat, 1704 májusában és 1707 júliusában.A vár hadi jelentősége 1711 után megszűnt. Ezután lakosság számának gyors növekedése miatt a várostól délre lévő Sárrét lecsapolása (1763) is szükségessé vált, hogy új földeket szerezzenek. A XVIII. század végére kialakult az 1900-as évek első feléből ismert városkép, amelynek jellegzetes pontja lett az 1722-27 között épült Zichy kastély (Ybl Miklós tervei alapján) és a három templom.

A város a 18. században számottevő kézműiparral rendelkezett. Palota 1858-tól városi rangra emelkedett, 1861-1870 között járási székhely. Gyakorlatilag sosem töltötte be a járási székhely funkciót, és 1905-ben ismét csak nagyközség lesz.

Várpalota mai arcát jócskán meghatározta, hogy az 1876-ban megindult a szénbányászat, emiatt majd a XX. század második felében kezdik el majd itt építeni a „szocialista várost”.  A város nem úszta meg a II. világháborút pusztulás nélkül. A frontvonal sokáig Várpalota környékén maradt, hiszen Pétfürdő hadiüzemét elkeseredetten védték a németek. A harcok csak 1945. március 21-én ültek el a városban végleg.

1931–1932 -től kezdve működik a Péti Nitrogénművek, amelyhez a szénbánya szolgáltatott energiát, így lett a Nitrogénművek lett a szén legfőbb, legbiztosabb fogyasztója. Az 50-es években a lignitvagyonra alapozva az inotai városrészben egy szénbázisú hőerőművet építettek, majd a magyar bauxitkincsre alapozva alumíniumkohót az erőmű tőszomszédságában (amely 2001-ben zárt be).

Várpalotai Hírek hirdetés

Várpalotai Hírek hirdetés

Veszprémi 7 Nap hirdetés

Veszprémi 7 Nap hirdetés 1

Veszprémi 7 Nap hirdetés

Veszprémi 7 Nap hirdetés 2

Veszprémi 7 Nap hirdetés feladás

A Hirdetés típusa



Kiemelés





Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban

Veszprémi 7 Nap hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Veszprémi 7 Nap hirdetés

Veszprémi 7 Nap hirdetés terjesztés

Veszprém város híreivel, közleményeivel Ingyenesen megjelenő hetilap. Terjesztése: Veszprémben és közigazgatási körzetében postaládákban terjesztve. Méret A/4 , 24-32 színes oldalon az 57.000 fős lakosságnak.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Hetente  29.150 db
Terjesztett példány:       2025. második félév –  Hetente  29.000 db

Szuperinfó Magyarország Média Kiadói Kft. kiadó

Veszprémi 7 Nap hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden héten csütörtökön!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Aktuális héten hétfőn 14 óráig!

Veszprémi 7 Nap hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Lakossági Apróhirdetés:       (Max. 30 szó)      
10 szó                   984 Ft+áfa=1250 Ft           
+ szavak                  98 Ft+áfa= 125 Ft/szó                                                       kiemelés ára:       394 Ft+áfa= 500 Ft        

Üzleti Apróhirdetés:       (Max. 30 szó)
10 szó               1929 Ft+áfa=2450 Ft            
+ szavak             193 Ft+áfa=  245 Ft/szó                                                           kiemelés ára:  394 Ft+áfa=  500 Ft 

Kiemelés: piros keret vagy halvány piros háttér vagy szürke háttér

A keretes hirdetések ára: 416 Ft/mm+áfa   / hasáb (40mm)

Színes keretes hirdetés 30% felárral lehetséges.

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                          kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Veszprémi 7 Nap hirdetés

Veszprém. Veszprém neve személynévből alakult ki magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév nyugati szláv eredetű, régi cseh alakja a Bezprem (makacs, önfejű, békétlen jelentésű) személynév. A város nevét valószínűleg I. Boleszláv lengyel király és felesége, Árpád-házi Judit gyermekéről, az elüldözött lengyel fejedelemről kapta, miután itt telepedett le. (Szent István unokaöccse) (A kor szokása szerint a város első ispánjáról, azaz róla kaphatta nevét.)

A mai Újtelep városrész nyugati részén már az i. e. 5. évezredben nagy kiterjedésű neolitikus település állt. Veszprém vára az esztergomi és székesfehérvári várakkal együtt egyike volt legkorábbi várainknak, Géza korában már biztosan létezett. A vár és a középkor elején még önálló vár körüli falvak („szegek”) az évszázadok során egyetlen településsé olvadtak össze.

I.István itt győzte le Koppányseregeit. A város az első püspöki székhely az országban (1001-től vagy 1002-től. Veszprém vármegye volt az egyik legkorábban megszerveződött vármegye. A város I. István feleségének, Gizellának a kedvenc tartózkodási helye volt; később évszázadokon át a veszprémi püspökök koronázták meg a magyar királynékat, és viselték a királyné kancellárjának címét. (a mindenkori magyar királyné lett a székesegyház kegyúrnője, s ezért is nevezik Veszprémet a Királynék Városának) Veszprém fejlődésének első törése 1276-ra tehető, amikor Csák Péter kiskirály csapatai hatalmas pusztítást végeznek a megyeszékhelyen, a főiskola az enyészeté lesz, a székesegyház és a vár is leég.

A tatárjáráskor a vár ellenállt a támadásoknak, és bár 1276-ban és 1380-ban is megrongálódott, mindig kijavították és fejlesztették. Veszprém virágkorát a reneszánsz műveltségű Vetési Albert püspöksége (1458–1486) jelentette.

A 16. században a városra sötét évtizedek köszöntöttek. A törökkel szemben nem volt képes nagymértékű ellenállásra, 1552 és 1683 között összesen tízszer cserélt gazdát. A vár körüli településrészek elnéptelenedtek. A harcok után a Sümegről visszatérő püspökök kezdik a város újjáépítését. A Rákóczi-szabadságharcban a kurucok mellé álló Veszprémet a császári csapatok 1704-ben kegyetlenül feldúlták.

A 18. századot és a 19. század elejét békés fejlődés jellemezte. A város, főleg gabonapiacának köszönhetően, a Közép-Dunántúl kereskedelmi központjává vált, lakossága 2500-ról 14 000 főre emelkedett. Ekkor épült a vár mai épületeinek többsége. A még gyorsabb fejlődés akadálya a városlakóknak a püspöktől való feudális és közigazgatási (megyei főbíró) függése volt, ami csak 1870-ben, Veszprém rendezett tanácsú várossá válásával szűnt meg teljesen. Óváry Ferenc országgyűlési képviselő vezetésével megindult fejlődése. Átalakult a város településszerkezete, új épületek emelkedtek, új utcák nyíltak, beindult a gyáripar megtelepedése, polgári egyesületek, körök alakultak.

 1872-ben végre megépülhetett a Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely vonal, de a vasútállomás Jutasnál, a városközponttól több kilométerre épült meg. Ez gazdasági pangást okozott. Csak a 7. sz főközlekedési út városon való átvezetése kapcsolta be ismét a várost az országos vérkeringésbe, amikor a városba számottevő hadiipar települt. 1930-ban Veszprém megkapta a megyei városi címet. 1938-ig megépült a Szent István völgyhíd (helyi néven: viadukt). A második világháború idején a várost több bombatámadás is érte, elsősorban a közlekedési csomópont-jellege miatt. Még a Viadukt középső íve is súlyosan megrongálódott.

A háború után egyetemváros lett, a környék szervező-ellátó településévé vált, a város lakossága 40 év alatt három és félszeresére nőtt. Veszprém 1990-ben megyei jogú város lett. Mára valódi iskolavárossá vált, két egyeteme mellett tíz középiskolájában több mint 10000 diák tanul. A balatoni térséggel együtt pályázott az Európa kulturális fővárosa 2023 címre, melyet meg is nyert, így Pécs után 13 évvel ismét magyarországi város lett EKF.

Veszprémi 7 Nap hirdetés

Veszprémi 7 Nap hirdetés

Mozaik Dél-Nyugat Balaton hirdetés

Mozaik Siófok hirdetés

Mozaik Dél-Nyugat Balaton hirdetés

Mozaik Siófok hirdetés

Mozaik Dél-Nyugat Balaton hirdetés megrendelés

A Hirdetés típusa





Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban

Mozaik Dél-Nyugat Balaton hirdetés ára

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Mozaik Dél-Nyugat Balaton hirdetés

Mozaik Dél-Nyugat Balaton hirdetés terjesztés

Ingyenes információs és hirdetési újság. A/4 méretben 4-8 színes oldalon. Terjesztve: Mozaik Dél-nyugat Balatoni: Balatonszárszó, Balatonlelle, Balatonboglár, Balatonkeresztúr, Fonyód, Balatonfenyves, Balatonszemes, Lengyeltóti, Gyenesdiás, Marcali és Kéthely településeken havonta.

Nyomott példány:     2025. második félév – Havonta: 12.000 db
Terjesztett példány:  2025. második félév – Havonta: 12.000 db

AB Marketing Kft. kiadó

Mozaik Dél-Nyugat Balaton hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden hónap utolsó hétfőjén!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Minden hónap 15.-én 14 óráig!

Mozaik Dél-Nyugat Balaton hirdetési árak

Hirdetési tarifa:
Apróhirdetés: 
(Max. 30 szó)
Az első 10 szóig            3500 Ft+áfa = 4445 Ft
+ további szavak              340 Ft+áfa =   431 Ft

Logós apróhirdetés                                                                       38×43 mm                     5500 Ft+áfa = 6985 Ft                              

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                   kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Mozaik Dél-Nyugat Balaton hirdetés

Fonyód. A honfoglalás idején a Bő nemzetség birtokai közé tartozott. Nevét először Szent László király 1093–95. évi összeírólevele említi a szentmártoni apátság birtokai között Funoldi alakban. 1232-ben IX. Gergely pápa levele is megemlékezik róla, de Albeus mester esztergomi kanonok 1237–40. évi összeírásában nem fordult elő. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Sconold, Fonold alakban jegyezték fel. Ekkor már plébániája is volt. Az 1536. évi adólajstromban Fonoldh alakban fordult elő.

Az 1563: LV. törvénycikk szerint Fonyód várát, Palonai Magyar Bálint tartotta hatalmában. Az ellenség kezére végleg 1575-ben, Magyar Bálint halála után került az erődítmény, ők azonban porig rombolták, a Lengyel-féle jószágokra pedig, az 1612. évi tanúvallomások szerint, a tihanyi kapitányok tették rá a kezüket. 1726-ban puszta és a Lengyel családé. 1733-ban Lengyel Miklós özvegyéé. A jelen számára csupán a hajdani várárok jelzi egykori kiterjedését.

Az elnéptelenedett településen csak a 18. század közepén indult meg újból az élet. Az 1840-es években készült egy kezdetleges kikötő, s a pusztát ezzel bekapcsolták a hajóforga­lomba. A fonyódi pusz­ta lejtőin virágzó szőlőkultúra honosodott meg. Lendítőerő lett később a vasútépítés, mert annak megindulásától kezdve sok férfi dolgozott a Balaton déli partján az erdőirtásokon és a földmunkákon.

A századfordulón indult meg Fonyód üdülőhellyé válása, ebben nagy érdeme volt a vármegyei tisztifőorvosnak, aki rávette Zichy Bélát, az erdővel borított hegy tulajdonosát, hogy birtokából egy területet parcellázzon fel a nyaralók számára. 1894-ben alakították meg a Balaton–Fonyódi Bélatelepet, s a századfordulóra előkelő villasor épült. A Kaposvár-Fonyód közötti vasútvonal 1896-os megnyitása pedig a megyeszékhelyről is megkönnyítette az ideutazást. Ettől kezdve gyors fejlődésnek indult a település, és egy új övezet, a Sándortelep kezdett kialakulni.

Fonyód 1906-ban alakult önálló községgé. A következő évtizedekben megélénkült a vendégforgalom, s egy-egy szezonban 4–5 ezren üdültek Fonyódon. 1928-ra elkészült a vasút mellett a műút, s a település ekkor vált önálló nagyközséggé, majd 1950 után járási székhely lett. 1957-ben kezdték meg a meleg víz utáni kutatást is, aminek eredményeként szénsavas vizet találtak, s ettől kezdve ismert ’Fonyódi’ néven az ásványvíz.

A település 1982-ben ünnepelte fennállásának 900 éves évfordulóját, a városi rangot 1989. március 1-jén kapta meg. 2013-tól Fonyód ismét járási székhely lett.

Események: A Fonyódi Nyári Fesztivált egyidőben a fonyódi vár egykori védőinek tiszteletére tartott megemlékezéssel, amelyen korhű jelmezbe öltözött lovasok, íjászok tartanak bemutatót a feltárt és helyreállított Fácános Palánkvárnál. + Szent István-napi rendezvények, minden év augusztus 20-án., a népviseletbe öltözött táncosok felvonulása és egy rövid, ökumenikus istentisztelettel egybekötve az új kenyér megáldása. + 2010 óta megszervezett Fonyódi Kolbászfesztivál az ország egészéről vonzza az érdeklődőket. + Továbbá van egy tökfesztivál, amely a „Tök jó nap” névre hallgat.

Mozaik Dél-Nyugat Balaton hirdetés

Mozaik Siófok hirdetés

Mozaik Siófok hirdetés

Mozaik Siófok hirdetés

Mozaik Siófok hirdetés

Mozaik Siófok hirdetés feladás

A Hirdetés típusa





Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban

Mozaik Siófok hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Mozaik Siófok hirdetés

Mozaik Siófok hirdetés terjesztés

Ingyenes információs és hirdetési újság. A/4 méretben 12-16 színes oldalon. Terjesztve: Mozaik Siófok: Siófok, Kiliti, Töreki, Balatonszabadi, Siójut, Siómaros, Ádánd, Ságvár, Som, Nyim, Nagyberény, Tab, Zamárdi, Balatonendréd, Balatonföldvár és Szántód településeken hetente.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Hetente:  12.500 db
Terjesztett példány:        2025. második félév  – Hetente:  12.500 db

AB Marketing Kft. kiadó

Mozaik Siófok hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden héten szombaton!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Aktuális héten csütörtök 14 óráig!

Mozaik Siófok hirdetési árak

Hirdetési tarifa:
Apróhirdetés: 
(Max. 500 karakter)
Az első 80 karakter            3307 Ft+áfa = 4200 Ft
+ 20 karakter                         748 Ft+áfa =   950 Ft

Kiemelve: karikázás – negatív szedés – háttérszínezés                  Az első 80 karakter           3780 Ft+áfa = 4800 Ft                              + 20 karakter                    1181 Ft+áfa = 1500 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                   kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Mozaik Siófok hirdetés

Siófok. A város nevének első említése a tihanyi apátság 1055-ben keletkezett alapítóleveléből ismert, mint helységnév, majd az 1528 előtt készült Tabula Hungariae térképén is szerepelt Fok néven. A Siófok szóösszetétel 1790-ben jelent meg először, és azóta használatos. Az előnevet a rajta átfolyt, ma már nem létező Sió-patakról kapta, amelynek helyén épült meg a Sió csatorna.

Siófok környéke már a rómaiak korában is lakott terület volt. A római hódítás az 1. században ért el a mai Siófok környékére. A honfoglalás után, 1055-ből származó tihanyi alapítólevélben találkozhatunk a hely említésével: „Rivulus namque, qui dicitur Fuk fluens”, azaz „A kis patak, amit Fuknak neveznek is az említett tóból ered, olyan helyen van, amelyen a népeknek átjárása van egy régebbi hídon és gyakran gázlón is”. Fuk mint falunév először 1137-ben szerepelt írásban az adózó helységek között.

A tatárjárás után Fok újratelepült, majd 1552-ben a törökök kerítették hatalmukba Fokot és környékét. Siófok hadikikötő lett és erődöt is építettek itt. A vidék 1688-ban szabadult fel a török megszállás alól. Fok a veszprémi káptalan tulajdonába került, amely telepesekkel népesítette be. Rákóczi szabadságharca idején itt húzódott Vak Bottyán híres Sió-vonala, amelynek végső pontja volt a siófoki erősség.

Jelentősebb fejlődés a 19. században indult el a településen. 1810-től az Erdély–Adria gyorspostakocsi-járat már érintette Siófokot, de önálló postamesterség csak 1867-től működött itt. A település életében jelentős változást hozott a Balatoni Gőzhajózási Részvénytársaság megalakulása 1846-ban. Ebben nagy szerepe volt Kossuth Lajosnak, aki saját kezével írta meg a gazdasági társaság alapító okiratát, és gróf Széchenyi Istvánnak, a részvénytársaság örökös elnökének.

1861-ben adták át a forgalomnak a Buda–Nagykanizsa közötti vasutat. 1864-ben új Sió-zsilipet is nyitottak, melynek fő feladata a vízszintszabályozás volt. A fazsilipet betonszerkezetből készült tartósabb zsilip váltotta fel 1891-ben. Mezővárosi rangot, azaz országos vásártartási engedélyt 1865-ben kapott a település.

1866-ban jelent meg az első hirdetés „Balatontavi Fürdő Siófok” címmel a Zala-Somogyi Közlönyben. A veszprémi káptalan 1885-ben kezdett telkeket parcelláztatni, ezzel megkezdődött a mai fürdőtelep kiépülése. 1891 áprilisában Siófok Balatonfürdő Rt. néven alakult meg az a tőkecsoport, mely megváltotta a káptalantól a fürdőjogot, s megvásárolta az építkezésekhez és parkosításhoz szükséges 60 holdnyi területet.

Az új fürdőtelepet ünnepélyes külsőségek között 1893. július 18-án nyitották meg, a belügyminiszter a fürdőtelep részére a „gyógyfürdő” elnevezés használatát engedélyezte. Ehhez a pihentető környezethez tartozott az 1875-től indult, nagy egyéniségeket felvonultató siófoki színházi élet is. Mozgalmas fürdőélete révén Siófok a budapesti nagypolgárság művész- és színészvilág kedvelt tartózkodási helyévé vált. 1919 augusztusában Horthy Miklós a Tanácsköztársaság bukása után főhadiszállását itt alakította ki. A második világháború végén a két hónapig itt húzódó frontvonal miatt az építményekben rendkívüli károk keletkeztek Később Siófok a szakszervezeti és vállalati üdültetés központja lett.

1947-ben a Sió-csatorna felújítási munkálatainak keretén belül elkészült az új zsilip, mely már hajók közlekedését is lehetővé tette. 1950-től Somogy megyéhez tartozik a település és ugyanebben az évben járási székhellyé is vált. 1958-tól indultak meg újból a turisztikai, idegenforgalmi fejlesztések, melyek hatására ismét megjelentek a külföldi vendégek.

Az Aranyparton a szállodasor 1962-1966 és 1974-1982 között épült. 1968. december 31. volt Siófok várossá válásának időpontja. 1971-ben érte el a várost az M7-es autópálya bal oldali szakasza. (még 27 év a teljes befejezésig) Napjainkra a minőségi beruházásoknak köszönhetően Siófok a Dél-Dunántúl első számú wellness- és konferenciaközpontjává lépett elő, hogy a nyári szezont követő hónapokban is érdemes legyen a városba látogatni akár csak egy hosszú hétvégére is. Fejlett idegenforgalmi infrastruktúra, évről évre bővülő programkínálat vonzza Siófokra a hazai és külföldi vendégeket.

Mozaik Siófok hirdetés

Fehérvár Magazin hirdetés

Fehérvár Magazin hirdetés

Fehérvár Magazin hirdetés

Fehérvár Magazin hirdetés

Fehérvár Magazin hirdetés

Fehérvár Magazin hirdetés feladás

A Hirdetés típusa



Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban

Fehérvár Magazin hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Fehérvár Magazin hirdetés

Fehérvár Magazin hirdetés

Fehérvár Magazin hirdetés terjesztés

2009 nyarán alapítva. Az ingyenes, színes újság minden héten negyvenhétezer példányban jut el Székesfehérvár 96.000 lakosságához, valamint közületeihez. A 32, 24 vagy 16 oldalon megjelenő szórakoztató-közéleti hetilapban a várost érintő minden fontos közéleti téma helyet kap, a lap rendszeresen tudósít a kulturális és egyházi élet eseményeiről, valamint portrék keretében mutatja be Székesfehérvár büszkeségeit.  2013 augusztusától pedig minden héten 1-1 tematikus oldalpárral („Otthon, Életmód, Stílus, Lendület”) egészítjük ki hetilapunk palettáját.

Nyomott példány:    2025. második félév – Hetente 40.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Hetente 39.500 db

Fehérvár Médiacentrum Kft. kiadó

Fehérvár Magazin hirdetés

Fehérvár Magazin hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden héten csütörtökön!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Előző héten kedden 14 óráig!

Fehérvár Magazin hirdetési ár

Hirdetési tarifa:  

Keretes hirdetés: (Max. 25 vagy 50 szónak)
1/32 oldal   26.000 Ft+áfa = 33.020 Ft    (51×32,5 mm)
1/16 oldal   47.000 Ft+áfa = 59.690 Ft    (50×68,5 vagy 104×32,75 mm)  

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                    kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!      6

Fehérvár Magazin hirdetés

A római korban a közeli Gorsium a Balaton és a Velencei-tó között kereskedelmi utak fontos csomópontja volt. A várost 972-ben alapította Géza nagyfejedelem, kicsiny kővárat épített, benne a fejedelmi palotával és egy négykaréjos bizánci stílusú templommal. Ez volt az ország egyik első keresztény temploma.

A város középkori latin neve Alba Regia („Királyi Fehér”) volt. Szent István emelte Fehérvárt igazi várossá és a királyság világi központjává. Ő építtette a királyi bazilikát is (1003–1038). Évente kétszer itt tartották a királyi törvénykezési napokat és az országgyűlést. 1526-ig 34 magyar királyt koronáztak, és 1540-ig 15 királyt temettek el Fehérváron. Fejlődését a III. István király által 1170 körül kiadott önkormányzati privilégium, amely Fehérvárt Magyarország első szabad önkormányzatú településévé tette. A török hódoltság kezdetéig (1543) Székesfehérvár volt a kizárólagos koronázóváros.

1222-ben II. András itt bocsátotta ki az Aranybullát (a hagyomány szerint a város határában lévő Csúcsos-hegyen). Ez az okmány volt 1848-ig a magyar alkotmány alapja. 1242 tavaszán a mongolok megpróbálták elfoglalni a mocsárral körülvett várost, de sikertelenül. Viszont 1490 novemberében rövid ostrom után elesett, a Habsburg Miksa főherceg vezette német-római birodalmi és osztrák csapatok teljesen kifosztották (a bazilikát is beleértve), és a város egészen 1491. július 29-én, II. Ulászló által való visszafoglalásáig Miksa kezén maradt.

1543-ban Fehérvár is török kézre került. A török hódoltság idején a budai vilajet fehérvári szandzsákjának székhelye volt. 1688-ig a város végig török kézen volt. A török kiűzése után a kereskedők és iparosok külföldről jöttek, az adminisztráció nyelve is német lett. A helyi magyar és szerb lakossághoz német és morva földről érkeztek új lakók. A 18–19. században épült ki a Belváros mai, jórészt barokk arculata, mégpedig a középkori és török kori építmények bontásával. Ekkor pusztult el végleg a Szent István által alapított királyi bazilika is.

A belváros – más dunántúli városokhoz hasonlóan – megőrizte középkori utcaszerkezetét, amely a 19. század első harmadában szűnt meg, amikor új utcák épültek, s kapcsolták a külvárosokat a történelmi városmaghoz. 1843-ban a város déli része tűzvész következtében teljesen elpusztult.

A város gazdaságának fejlődése csak a vasút kiépülésével vett új lendületet. Előbb 1860-ban a Székesfehérvár-Újszőny, majd 1861-ben a Buda-Kanizsa-vasútvonalon indult meg a forgalom. Az első világháború után a nagy múltú és lélekszámú magyar kulturális központok többsége a határon túlra került, így Fehérvár a korábbinál lényegesen előrébb jutott a városok rangsorában. Több szülötte, illetve patrónusa vezető pozíciókba jutva támogatta fejlesztését. (pld. Klebelsberg Kuno, Hóman Bálint)

A második világháborúban Székesfehérvár Budapest után a legtöbbet szenvedett város volt az országban. A hatvanas és hetvenes években a fallal körbevett műemlék belvárost ugyan megvédték, a külvárosokban viszont jelentősen átszabták a várost. 1980 és 2000 között Európa egyik leggyorsabban fejlődő városává vált, sorra épültek ipari parkjai. Székesfehérvár 1989. április 1-jén megyei városi rangot kapott.

Székesfehérvár a rendszerváltás után is a leggyorsabban fejlődő nagyváros lett, adó- (főleg iparűzési adó) bevételei a többi magyarországi nagyvárosénál (Budapest kivételével) átlagosan 2–2,5-szer nagyobbak.

Fehérvár Magazin hirdetés

Fehérvár Magazin hirdetés

Téti Híradó hirdetés

Téti Híradó hirdetés1

Téti Híradó hirdetés

Téti Híradó hirdetés1

Téti Híradó hirdetés feladás

Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Téti Híradó hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Téti Híradó hirdetés

Téti Híradó hirdetés terjesztés

A Szülőföldem Téti Híradó a város kulturális és információs kiadványa negyedévente jelenik meg, terjesztik a város 4200 fős lakosságának postaládájába ingyenesen A/4 méretben, 28-36 oldalon.

Nyomott példány:    2025. második félév – Negyedévente 1.500 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Negyedévente 1.500 db

Tét Város Önkormányzata kiadó

Téti Híradó hirdetés3

Téti Híradó hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Március  és június és szeptember és december hónapok elején.

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megelőző hónap 20-áig!

Téti Híradó hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Apróhirdetés:       (max. 50 szó)
25 karakter                   1575 Ft+áfa =2000 Ft
+ további karakterek        47 Ft+áfa =     60 Ft /karakter

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Téti Híradó hirdetés

Tét.  A kőkorszaktól kezdve lakott hely. A római korban a veteránusok villája, a honfoglalás után a nyugati gyepű harmadik vonalának fontos őrhelye, ahova a XI. században a besenyők települtek. Ősi besenyő telep. A település határa több helységből keletkezett. Az Öreg Tét elnevezés 1209-ből ismeretes, amikor is „villa veteris Thet” néven szerepel IV. Béla adománylevelében.

A tatár pusztítás után IV. Béla király adományozta Poky Tamás királyi ajtónállómesternek 1269-ben. A falu birtokosa 1228-ban Teth Demeter ispán. Ezután a Téth nemzetségről nincs több ismert adat. (más felfogás szerint a besenyők elmagyarosodtak a XIV. századra). Tét legnagyobb földesurai a Pokyak voltak, egészen a XVII. század végéig.

Egy 1609-es összeírás a töröknek behódolt területnek írja le, amely az 1641. évi összeírás szerint pusztasággá vált. A török és a keresztyén magyar földbirtokosok 1646-ban egyezségre jutottak. ekkortól kezdtek a lakosok visszatérni.

1710 körül német telepesek érkeztek, öt évig adómentességet élvezve. 1770-ben a postát Gyarmatról Tétre helyezik át. A következő évtől Tét a Sokoróaljai járás székhelye lesz. Ekkor Győr után az akkori vármegye második legnagyobb lélekszámú települése. Lakóinak száma: 2063 fő.

Győr 1809-es francia megszállása után itt tartották meg a megyegyűléseket. Az országos kolerajárványnak itt is sok áldozata volt. (1831). A kiegyezés utáni ipari fejlődés némi késéssel Téten is megindult, jelentős változást hozva az addig főleg állattartással és állatkereskedelemmel foglalkozó községben. A járásban csak Tétnek van országos marhavásártartási joga, melyet évente négy alkalommal tartottak meg. Deutsch Simon és Poll Manó 1889-ben alapította meg a község első gyárát, amely a szódagyártó üzem volt. 1908-ban nagyközségi rangot kapott. Ekkor rögzítik hivatalosan a „h” nélküli Tét írásformát.

Az I. világháborúban (1916-ban) befogadó községgé jelölték ki Tétet. Főként menekülő székely családok érkeztek a faluba. A Tanácsköztársaság után törzskönyvezik a pusztákat (Fenyves, Betlehem, Pokvár, Lesvár, Szarkavár, Szent Imre, Ürgehegy, Szentkút, Csangota és Barcza-tag). Kis földosztással 1922-ben a nincstelenek 1–3 hold földet kaptak, valamint 2 db vitézi telek is gazdára lelt. A település rátért a várossá fejlődés útjára. A háború kitörése előtt (1943) kezdik el építeni az emeletes községházát, melyet a háború befejezése után készítenek el teljesen. A II. világháború alatt 850 fő menekült a községbe, Budapestről, Győrből és ismételten Erdélyből.

1945-ben a község hadszíntérré válik. Január 20-án Szálasi Ferenc járt a településen. Az 1945. március 26-án érkező szovjet csapatok hadikórházat létesítettek a főszolgabírói hivatalban, majd a pókvári kastélyban is. 1950-ben a tanácsrendszer bevezetésével megalakul a Téti Járási Tanács, azonban már 1954. október 1-jén meg is szűnik, és Tét a járás nagy részével együtt a győri járáshoz kerül. A mezőgazdaság kollektivizálása elől nagyon sokan elhagyták a települést. A falu létszámcsökkenése ekkor indult meg.

1990-ben a nagyközségi közös tanács megszűnik, és az addig társközségi státusban lévő községek külön képviselő-testületeket és polgármesteri hivatalokat alkottak (1991). Az egykori mezőváros és járási székhely 2001. július 1-jétől vált ismét várossá. Tét így a térségben már a várossá válása előtt is központi szerepet töltött be, azóta pedig a térségszervező ereje és gazdasági funkciói erősödésével egyre jelentősebb lesz. Vonzáskörzete mára kiszélesedett, ingázási központtá vált.

Téti Híradó hirdetés

Soproni Hírsztár hirdetés

Soproni Hírsztár hirdetés

Soproni Hírsztár hirdetés

Soproni Hírsztár hirdetés

Soproni Hírsztár hirdetés feladás

A Hirdetés típusa




Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Soproni Hírsztár hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Soproni Hírsztár hirdetés

Soproni Hírsztár hirdetés terjesztés

A Soproni Hírsztár c. újság megjelenik minden héten: Sopron (61.000 fős lakosságának) és Harka, Ágfalva, Kópháza, Balf, Nagycenk, Sopronkőhida, Tómalom, Jánostelep településeken terjesztve, illetve Hegykő, Hidegség, Fertőszéplak, Fertőd, Fertőszentmiklós településeken üzlethelységekben kihelyezve, A4 méretben, 16-24 oldalon, ingyenesen.

Nyomva és Online is!

Nyomott példány:    2025. második félév – Hetente 28.300 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Hetente 28.000 db

Gosztom és Varsányi Kft. kiadó

Soproni Hírsztár hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden héten pénteken!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Aktuális héten kedden 12 óráig!

Soproni Hírsztár hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Lakossági  apróhirdetés
10 szó                   14969 Ft+áfa = 2500 Ft
+ szavak                    142 Ft+áfa =   180 Ft

Üzleti apróhirdetés  (Szolgáltatás, Állást kínál)
10 szó                   3150 Ft+áfa =  4000 Ft        
+ szavak                 276 Ft+áfa =     350 Ft

Keretes hirdetés:  (max. 20 szó)
1/32 oldal 44×30 mm     8504 Ft+áfa = 10.800 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Soproni Hírsztár hirdetés

Sopron. A római korban egy Scarbantia nevű város állt itt, amelyen két fontos útvonal is áthaladt. Fóruma a mai főtér helyén volt. A jelenlegi városháza építése során 1897-ben innen került elő az a három nagy méretű római szobor, amelyek Jupitert, Junót és Minervát ábrázolják.

A népvándorlás korában Scarbantia romokban maradt, új település csak a honfoglalás után jött létre itt. A város lakói a Kr. u. 4. században a későbbi belváros területén 3–4 m vastag városfalat emeltek, hogy megvédjék magukat a barbárok támadásaitól. Maradványaira emelték 1092-ben az új határvár faszerkezetű, földdel erősített sáncát. A faváz később a tűz martaléka lett, és a bedöngölt agyag salakká égett. Ezt a titokzatos „vörös sáncot” az újkori építkezések a belváros több pontján feltárták.

A 9–11. század környékén a régi római városfalat kiegészítették, és felépült a vár is. Ekkor kapta magyar nevét a város, Suprun nevű ispánjáról. 1153-ban már fontos városként említik. 1273-ban II. Ottokár cseh király árulás következtében elfoglalta a várat. Sopron 1277-ben megnyitotta kapuit IV. László király előtt, akinek így sikerült visszafoglalnia, ezért jutalmul szabad királyi várossá tette. Ezután, 1297 és 1340 között emelték a római alapokra a várárokkal körülvett, 8–10 méter magas várfalat, aminek belső síkjára támaszkodtak a belváros házai.

1441 elzálogosították, és csak Hunyadi Mátyás szerezte vissza, aki 1463. július 19-én megegyezett Frigyessel, hogy 80 ezer forintért visszaadja a koronát és az elzálogosított területeket. 1526-ban a város lakossága kiűzte a zsidókat Sopronból, 1594-ben pedig kirekesztette a magyar nyelvet a városi ügyvitelből. 1529-ben a törökök feldúlták a várost, de az nem került a törökök kezére. Sőt, a megszállt területekről sokan menekültek Sopronba, ami lassanként a törököktől szabad terület központjává vált. 1553-ban, 1622-ben, 1625-ben, 1635-ben és 1681-ben országgyűlést is tartottak itt.

A következő évtizedekben még jobban megerősítették várost, új bástyák és városfalak épültek. Az 1655-ös pestisjárványban a lakosság fele elpusztult. 1676-ban Sopron teljesen leégett. Ezután a régi középkori épületek helyén barokk épületeket emeltek, megszületett a mai belváros. Ekkor építették újjá a Tűztornyot is.

II. József idején Sopron lett a Sopron vármegye székhelye. A középkori védőrendszer a 18. századra elavult, ezért néhány helyen megbontották a városfalat, és a bástyák tetején több, ma is megtekinthető bástyakertet alakítottak ki. Széchenyi ösztönzésére épült meg a Dunántúl első vasútja, amely Sopront Bécsújhellyel és Béccsel kötötte össze.

A határhoz közeli elhelyezkedése miatt az 1848-as szabadságharc idején a várost hamar megszállták a császári csapatok. Ezután szépen fejlődött egészen a 20. század elejéig, bár fejlődése a 19. század végétől lelassult, gazdasági súlya csökkent. 

1921-ben, a trianoni békeszerződés után népszavazás döntötte el, hogy Sopron és a környező nyolc község melyik országhoz tartozzon. A soproniak többsége Magyarország mellett döntött. Az eseménynek 1922-ben emléktörvény állított emléket, ekkortól hívják „A leghűségesebb város”-nak (Civitas fidelissima). A hivatalok kétnyelvűek maradtak egészen az 1946-os kitelepítésekig. A város sokat szenvedett a II. világháborúban. A nyilasok 1944 decemberétől 1945. március 28-ig lényegében Sopronból irányították az országot. A várost a szovjetek 1945. április 1-jén foglalták el.

A Kádár-rendszerben igen jelentős műemlékvédelmi munkálatok folytak, a látványos eredmények miatt a város méltán kapta meg 1975-ben a Műemlékvédelmi Európa Díj aranyérmét. 1989. augusztus 19-én az úgynevezett páneurópai piknik alkalmával megnyitották a magyar-osztrák határt. Az ezt követő szeptember 10-ei teljes nyitást közel 60 ezer fő NDK-beli lakos az Ausztriába menekülésre használta fel.

Legfőbb rendezvényei: Soproni Tavaszi Fesztivál + Soproni Ünnepi Hetek + VOLT Fesztivál

Soproni Hírsztár hirdetés

Szeged Infó hirdetés

Szeged Infó hirdetés

Szeged Infó hirdetés

Szeged Infó hirdetés

Szeged Infó hirdetés feladás

A Hirdetés típusa



Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Szeged Infó hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Szeged Infó hirdetés2

Szeged Infó hirdetés

Szeged Infó hirdetés terjesztés

Ingyenes kiadvány, amely a fontosabb Szegedi és Szeged környéki programokat és a heti TV-műsort tartalmazza. Megjelenik: Szeged, Algyő, Deszk, Domaszék, Kübekháza, Mórahalom, Röszke, Újszentiván, Sándorfalva, Szatymaz, Tiszasziget, Ferencszállás, Klárafalva, Kiszombor, Zsombó településeken. A/4 méretben 8-16 színes oldalon.

Nyomott példány:    2025. második félév – Hetente 89.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Hetente 88.500 db

Mediaworks Hungary Zrt.   kiadó

Szeged Infó hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Hetente hétfőn

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Előző héten kedden 12 óráig!

Szeged Infó hirdetési árak

Apróhirdetés:      (Min. 5 szó)  (Max. 50 szó)                             

Minimum 5 szó 900 Ft+áfa =1150 Ft
 +1 szó               181 Ft+áfa =  230 Ft

Szolgáltatói apróhirdetés keretben:                                         (autószerelő, dugulás, gázszerelő, stb.)
40×22 mm       7.700 Ft+áfa = 9.780 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                   kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!        

Szeged Infó hirdetés

Szeged és környéke az újkőkor (Kr. e. 5000) óta lakott. Traianus római császár i. sz. 106-ban foglalta el Daciát, ahonnan főleg sót és aranyat szállítottak. A rómaiak hamarosan összeköttetést létesítettek Dacia és Pannónia provinciák között. A két tartomány közötti útnak fontos állomáshelye volt Partiscum, azaz a mai Szeged. Elképzelhető, hogy Attila fő szálláshelye valahol ezen a vidéken volt. Először egy 1183-ban kelt oklevélben említik Szegedet (Ciggedin) a marosi sóhajózással kapcsolatban. Már I. (Szent) István király alatt virágzó településsé vált Szeged, a sószállító hajók kikötője és országos sólerakóhely volt

A tatárjárás után a lakók újra felépítették lerombolt városukat. IV. Béla király 1246-ban Szegedet városi rangra emelte. Ekkor kapta meg Szeged Buda és Székesfehérvár kiváltságait. A szegedi királyi kővár 1260 és 1280 között épült fel, mely a sószállító utat védte. Luxemburgi Zsigmond király fallal vette körül a várost. 1498-ban Szeged szabad királyi városi rangot kapott. Mint ilyen, a királyi kincstárnak évenként 2000 forintot fizetett, többet, mint bármely más szabad királyi város. 

1525-ben és 1526-ban a török sereg átvonult a városon, kifosztotta, majd 1542–43 telén elfoglalta I. Szulejmán a romokban heverő várat kijavíttatta és megerősítette. Szeged török kincstári várossá, vagyis hász-birtokká lett. Ez azt jelentette, hogy a haradzs – magyarosan harács nevezetű – vallási jogon alapuló földadót közvetlenül a szultánnak fizette. Szeged nem vált szpáhi hűbérbirtokká, mint sok más település. Ez a viszonylagos jogbiztonság magyarázza, hogy számos környékbeli falu lakossága Szegedre költözött. 1686 október 22-én, De la Verque tábornok hosszas ostromára a török helyőrség a várat feladta, és ezzel város felszabadult a török uralom alól. Ekkor 2000 lakosa volt.

1704-ben II. Rákóczi Ferenc ostromolta a várat. 1708-ban pestis, 1712-ben pedig árvíz pusztította a várost. 1715-ben visszakapta szabad királyi városi rangját. 1719. május 21-én megkapta szabadalomlevelét és a jelenleg is használt címerét III. Károly királytól. Ezt a napot a város polgárai Szeged napja-ként ünneplik minden évben. 1738-ban és 1740-ben pestis, 1722-ben, 1740-ben, 1748-ben, 1790-ben és 1792-ben nagy tűzvészek, 1770-ben és 1784-ben árvíz pusztította.

1849-ben Szeged volt a forradalmi kormány utolsó székhelye, Kossuth itt mondta el utolsó nyilvános beszédét 1849. július 12-én.  Július 14-én írta alá a magyar–román békülési tervet. Bár a Habsburg-ház megbüntette a várost, Szeged újra virágzásnak indult. 1854-ben a várost elérte a vasútvonal, 1860-ban pedig ismét visszakapta szabad királyi városi rangját.

Az 1879. évi árvízkatasztrófa Szeged történetének kiemelkedő eseménye. A március 12-re virradó éjjelen a Tisza a petresi gátat átszakítva elöntötte a várost, ami gyakorlatilag teljesen elpusztult: az 5723 házból csak 265 maradt épen. 1880–1886 között épült a Tisza jobb partján a belvárost védő partfal. Ekkor alakult ki a város körutas szerkezete. Több európai nagyváros (Bécs, Berlin, Brüsszel, London, Párizs, Róma) segített a város újjáépítésben, ezért a nagykörút egy-egy szakaszát ezekről a városokról nevezték el. Az újjáépítés során bontották el a Szegedi vár nagy részét is.

Innen indult el 1919 nyarán Horthy Miklós a Dunántúlra. A második világháború sok szenvedést hozott. A szövetséges légierő 1944. június 2-án kezdte meg az Operation Frantic fedőnevű kb. kéthetes légi hadműveletet, amelynek részeként 38 repülőgép a rendező-pályaudvart támadta. A szovjet hadsereg október 11-én foglalta el a várost. 

A szocialista időkben Szeged könnyűipari és élelmiszeripari központtá vált. 1962-ben Szeged Csongrád megye székhelye lett. 1973-ban Szegedhez csatoltak öt, a várossal szorosan együtt élő községet. Algyő 1997-ben ismét önálló községgé alakult. Szegedet 2005 decemberében elérte az M5-ös autópálya. Napjainkban egyetemi város, és a turisták körében is népszerű. Egyik legfőbb vonzereje a nyaranta megtartott Szegedi Szabadtéri Játékok, melyet 1931 óta rendeznek. A belváros fenntartható és átgondolt megújításáért a város 2023-ban elnyerte a Hild János-díjat.

Szeged Infó hirdetés