Mozaik médiaajánló


Hévíz város közéleti, kulturális és programjaival foglalkozik Terjesztése Hévíz közigazgatási területén belül minden postaládába. Méret A/4, 8-16 színes oldalon a 6000 fős lakosságnak és az üdülő vendégeknek.
Nyomott példány: 2025. második félév – Havonta 3.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Havonta 3.000 db
Szuperinfó Magyarország Média Kiadói Kft. kiadó
Megjelenés:
minden hónap második hetében
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Előző hónap péntekén 13 óráig!
Hirdetési tarifa:
Keretes hirdetés:
1 egység 38×22 mm 4500 Ft+áfa= 5.715 Ft (10 szó)
2 egység 38×43, 79×20 mm 9000 Ft+áfa= 11.430 Ft (20 szó)
3 egység 38×66 mm 13500 Ft+áfa= 17.145 Ft (30 szó)
4 egység 38×89, 79×43 mm 18000 Ft+áfa= 22.860 Ft (40 szó)
Kedvezmények: 6 megjelenés 5%
12 megjelenés 10%
20 megjelenés 15%
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Hévíz város Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban; 830 hektáros kiterjedésével a megye és a Dunántúl legkisebb közigazgatási területű városa. Fő nevezetessége az Európában egyedülálló természetes tőzegmedrű melegvizű tava, melynek köszönhetően a település Magyarország egyik első számú turisztikai célpontja. A hévízi tó a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes gyógytava. A 38 méter mélyen lévő forrásbarlangból másodpercenként 410 liter 40 C°-os víz tör a felszínre. A tó hőfoka a felszínen nyáron eléri a 37-38 C°-ot, és télen sem csökken 24-26 C° alá.
Fürdőhelyként való szereplése a történelem előtti korokba nyúlik vissza. A Hévízi-tó gyógyító hatása már – valószínűleg – a rómaiak által is ismert volt, erre utalnak a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék és a tó környékén talált oltárkő. Egy ókori legenda szerint a Szent Szűz egy keresztény dajka könyörgő imádságára forrást fakasztott. A dajka egy lebénult gyermeket szeretett volna meggyógyítani.
A mélyből feltörő tó meleg vizétől és a gőzölgő iszaptól a sovány, csenevész gyermektest teljesen felgyógyult. A legenda a római korból származik, az említett gyermek pedig nem más, mint Flavius Theodosius keletrómai császár, aki 391-ben a keresztény vallást saját birodalmában állami vallássá nyilvánította. A fakasztott forrás azóta is táplálja a világon egyedülálló hévízi tavat.
A népvándorláskori leletek is azt mutatják, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat. Hévíz írásos említése első alkalommal egy 1328-ból származó oklevélben történik, amikor a települést locus vulgarites Hewyz dictusként említik. Az első tanulmány a tóról Szlávy Ferenc tollából, 1769-ben jelent meg. A fürdő létrehozásában/kialakulásában fontos szerepet játszottak a Festeticsek, akiknek a birtokába a 18. század közepén került a forrás és környéke.
A fürdőélet felvirágozása legfőképpen gróf Festetics Györgynek köszönhető, aki céltudatosan építette ki a fürdőtelepet. aminek idővel mind nagyobb híre ment, egyre távolabbról érkeztek a gyógyulni vágyók. A Festetics család 1905-ben haszonbérbe adta Reischl Vencel keszthelyi sörgyárosnak, aki további fejlesztésekbe fogott és a fürdő országos hírt szerzett. 1920-tól látványos fejlődésnek indult.
A mai település Hévízszentandrás és Egregy községek egyesítéséből, 1946-ban jött létre, 1992. május 1-jén pedig városi címet kapott. A város fejlődését a turizmusra alapozza. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött egymillió vendégéjszakával (2012) Magyarország második legnépszerűbb települése Budapest után. Legnagyobb küldőpiacai Németország (258 ezer), Oroszország (181 ezer) és Ausztria (97 ezer). Népszerűségét természetesen elsősorban a területén található gyógyító hatásáról is ismert Hévízi-tónak köszönheti. Hévíz a Magyar Fürdővárosok Országos Szövetségének tagja.
A Hévízi gyógytó a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes termáltava 4,4 hektáros nagyságú tavat kén-, rádium-, és ásványanyag tartalmú forrás táplálja. Külön említést érdemel a tó medrét vastagon borító enyhén radioaktív gyógyiszap. A maga nemében egyedülálló hévízi iszap egyaránt tartalmaz szerves és szervetlen anyagokat, s a benne lévő rádiumsók és redukált kénvegyületek a gyógytényezők különleges értékeit képviselik.

A városi önkormányzat lapja. Megjelenik kéthetente ingyenesen a városhatáron belül a 10.000 fős lakosság postaládáiba szórva.
Nyomott példány: 2025. második félév – Havonta 5.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Havonta 5.000 db
Tónus Kiadó és Sajtóügynökség Bt. kiadó
Megjelenés:
Minden hónapban 2 hetében pénteken
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Minden hónap 7.-én 14 óráig
Hirdetési tarifa:
Keretes hirdetés 1 egység 50×43 mm 9.449 Ft+áfa = 12.000 Ft (max. 15 szó)
2 egység
104×43 vagy 50×88 mm 18.819 Ft+áfa = 23.900 Ft (max. 30 szó)
4 egység 104×88 vagy 212×48 mm 37.638 Ft+áfa = 47.800 Ft (max. 60 szó)
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Egy 1238. évi oklevél említi legkorábbról Villa Curmend terra regist, vagyis Körmend falut, mely akkor királyi birtok volt. Neve a csagataj türk Kärmän – vár, illetve erődített vízi átkelőhely értelmű szóból eredeztethető.
A tatárjárás után IV. Béla a megfogyatkozott lélekszámú településnek – melynek akkor már várát (Arx Körmend), templomát is említették – 1244. október 28-án kibocsátott oklevélben városi kiváltságokat adományozott, melyet V. István 1270-ben, Károly Róbert pedig 1328-ban megerősített a vámmentességre, bíróválasztásra, örökösödési jogra vonatkozó pontokkal együtt. 1345-ben I. Lajos király megerősítette polgárai vámmentességét. Tizenkét évvel később egy írásos forrás „civitasként”, azaz a királyi városként említette, ekkor bírája, esküdt polgárokból álló tanácsa volt. A középkori városképet mindenekelőtt a területén fekvő egyházi épületek határozták meg.
Körmend Zsigmond király uralkodásának idején szűnt meg királyi birtok lenni. Ekkor Ellerbach János tulajdona, majd 1430-ban már a Széchényiek bírják. 1497-ben II. Ulászló az egész ország területére vámmentességet biztosít az itt élő kereskedőknek, s ekkor már számottevő országos vásárokat is tartanak, ami jelentős kézművesréteg jelenlétét is feltételezi. E korban a város erődített hellyé, fontos központtá válik. 1514-ben a vár és a város Erdődi Bakócz Tamásé. A 16. században a várost palánkkal, árokkal vették körül.
A település északkeleti sarkán az előző évszázadban az Ellerbachok vagy a Szécsiek emelte várkastélyt bástyákkal, fallal és kapuval megerősítették. A város 1595-ben Kaszaházi Joó János perszonális tulajdona, akitől az Illésházi perbe keveredvén II. Rudolf király elkobozza, majd 1604-ben Batthyány Ferenc főlovászmesterének ajándékozta. A vár és a város története ettől az évtől kezdődően közel 300 évig összekapcsolódik a Batthyány család történetével.
A török veszély fokozódása miatt Batthyány Ádám Körmendet végvárrá nyilvánítja, s lakóinak hajdú kiváltságot ad, de egyúttal katonai szolgálatra is kötelezi őket. Jeles dátum Körmend történetében 1664. július 26-27., a körmendi csata napja. Ahmed Köprülü nagyvezír a Rába átjáróit akarta elfoglalni, hogy hatalmas seregével Bécs felé nyomuljon. A védősereg (francia, horvát, német, osztrák és magyar csapatok) július 26-án ezeket a pontokat megszállta, és a várból ágyútűz alá vette a jobb parton táborozó törököket. Másnap az átkelést meghiúsították. A csata hadászati szempontból nem volt jelentős, de hatása lett a szentgotthárdi ütközet kimenetelére.
Körmend a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcból is kivette a részét, miközben házait és a várát is porig felégették. Az 1716-os év fordulat a település életében. A Batthyányiak Körmendet a majorátus központjává tették, innen irányították körmendi, németújvári, kanizsai, dobrai, trautmansdorfi domíniumaikat. Ekkor kezdődik meg a vár főúri kastélyegyüttessé való bővítése, átalakítása, mely Batthyány Lajos országnádor nevéhez fűződik. A napóleoni háborúk során a Francia Birodalom legkeletibb pontja Körmend városa volt.
1872-ben megnyílt a Szombathely-Grác közötti vasútvonal, mely Körmenden vezetett keresztül.
Kisebb, mezőgazdasági termékek feldolgozását biztosító üzemek épültek. Gőzfűrész, gőzmalom, ecetgyár, húsfeldolgozó, téglagyár, gazdasági gépgyár és cementgyár is működik Körmenden. A város villamosítása 1911-ben indult meg.
A két világháború közt a település fejlődése lelassult. A 2. világháborút követően, kezdetben a nyugati határövezeti elhelyezkedéséből adódóan, ez tovább folytatódott. A hetvenes évek elejétől a település dinamikus fejlődésnek indult. 1978. december 31-én Körmendet várossá nyilvánították. 1980. augusztus 20-án került sor a 86-os főút várost elkerülő szakaszának átadására és az új Rába-híd avatására.

Nyomott példány: 2025. második félév – Hetente 15.180 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Hetente 15.000 db
Szuperinfó Magyarország Média Kiadói Kft. kiadó
Lapok: Csúcshoki, Csúcskézi, Csúcskosár, Forrás, KarrierTipp, Körmendi Híradó, Megainfó Vidékjáró Magazin Zala, Nagykanizsai maraton, NAKlap, Somogyi Maraton, Üzlet, Várpalotai Hírek, Veszprémi 7 Nap, Zalaegerszegi 7 nap, Üzlet és Magazin,
Megjelenés: Minden héten pénteken!
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Aktuális héten kedd 14 óráig!
Hirdetési tarifa:
Lakossági Apróhirdetés: (Max. 30 szó)
10 szó 394 Ft+áfa=500 Ft kiemelés: 512 Ft+áfa=650 Ft
+ szavak 55 Ft+áfa= 70 Ft/szó kiemelés: 72 Ft+áfa= 91 Ft
Üzleti Apróhirdetés: (Max. 30 szó)
10 szó 850 Ft+áfa=1080 Ft kiemelés: 1024 Ft+áfa=1405 Ft
+ szavak 85 Ft+áfa= 108 Ft/szó kiemelés: 110 Ft+áfa= 140 Ft Kiemelés: kék keret vagy halvány kék háttér
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
A keretes hirdetések ára: 258 Ft/mm+áfa / hasáb (40mm)
Színes keretes hirdetés 30% felárral lehetséges.
Várpalota. A népvándorlás idejéből a longobárdok alkották az ún. „Várpalotai kultúra”. Várpalota kialakulását az indokolta, hogy ősidők óta egy forgalmas út vezet erre. A főút már a római kor óta többé-kevésbé ugyanezen a nyomvonalon létezik, Aquincumot (Óbudát) és Savariát (Szombathelyet) kötötte össze. Valószínűleg római mérnökök nyitották a bántai kőbányát, amely egészen a középkorig biztosan üzemelt.
Ezt a jelentékeny csomópontot felügyelte először a város legrégebbei vára, Pusztapalota, más néven Bátorkő. A vár minden valószínűség szerint IV. Béla közismert rendelete után épülhetett a tatárjárás utáni évtizedekben. Az idők folyamán azonban elavulttá vált ez a kis méretű vár, emiatt épült meg a város főterén jelenleg is látható vár elődje, az Újlaki család palotája, amely épületről vélhetően a település a nevét kapta.
Palota neve csak 1397-ben, 1400-ban, majd 1409-ben fordul elő először az oklevelekben, Palota várát pedig az 1445. évi országgyűlés IV. cikkelye említi először (épült 1440-80), amely elrendeli az 1439 óta épült várak lebontását, öt várral azonban kivételt tesz, s ezek közül az egyik: Castrum Palota. E köré az erősség köré épült ki később a középkorban jelentékenynek mondható mezőváros.
Várpalota a XV. században Veszprém, Pápa és Somlóvásárhely mögött a negyedik legnagyobb adófizetője volt a megyének. A vár első ostroma 1533-ban következett be, amikor is Móré László nevű rablólovag garázdálkodásait, rablásait Szapolyai János megunta. Ekkor veszítette életét Vásárelyi András is, első név szerint ismert költőink egyike. 1552-ben Veszprém is török kézre került, 1566-ban tízezer fős török sereg megostromolta, a várat azonban Thuri György megvédte 500 rosszul fizetett zsoldossal. Ezután a vár sokszor cserélt gazdát a török kiűzéséig, 1687-ig. Az akkori földesúr, Zichy István nevéhez fűződik az elnéptelenedett környék vissza- illetve újratelepítése.
A Rákóczi-szabadságharcban idején kétszer is ostromolták a várat, 1704 májusában és 1707 júliusában.A vár hadi jelentősége 1711 után megszűnt. Ezután lakosság számának gyors növekedése miatt a várostól délre lévő Sárrét lecsapolása (1763) is szükségessé vált, hogy új földeket szerezzenek. A XVIII. század végére kialakult az 1900-as évek első feléből ismert városkép, amelynek jellegzetes pontja lett az 1722-27 között épült Zichy kastély (Ybl Miklós tervei alapján) és a három templom.
A város a 18. században számottevő kézműiparral rendelkezett. Palota 1858-tól városi rangra emelkedett, 1861-1870 között járási székhely. Gyakorlatilag sosem töltötte be a járási székhely funkciót, és 1905-ben ismét csak nagyközség lesz.
Várpalota mai arcát jócskán meghatározta, hogy az 1876-ban megindult a szénbányászat, emiatt majd a XX. század második felében kezdik el majd itt építeni a „szocialista várost”. A város nem úszta meg a II. világháborút pusztulás nélkül. A frontvonal sokáig Várpalota környékén maradt, hiszen Pétfürdő hadiüzemét elkeseredetten védték a németek. A harcok csak 1945. március 21-én ültek el a városban végleg.
1931–1932 -től kezdve működik a Péti Nitrogénművek, amelyhez a szénbánya szolgáltatott energiát, így lett a Nitrogénművek lett a szén legfőbb, legbiztosabb fogyasztója. Az 50-es években a lignitvagyonra alapozva az inotai városrészben egy szénbázisú hőerőművet építettek, majd a magyar bauxitkincsre alapozva alumíniumkohót az erőmű tőszomszédságában (amely 2001-ben zárt be).
Veszprém város híreivel, közleményeivel Ingyenesen megjelenő hetilap. Terjesztése: Veszprémben és közigazgatási körzetében postaládákban terjesztve. Méret A/4 , 24-32 színes oldalon az 57.000 fős lakosságnak.
Nyomott példány: 2025. második félév – Hetente 29.150 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Hetente 29.000 db
Szuperinfó Magyarország Média Kiadói Kft. kiadó
Megjelenés:
Minden héten csütörtökön!
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Aktuális héten hétfőn 14 óráig!
Hirdetési tarifa:
Lakossági Apróhirdetés: (Max. 30 szó) MÓDOSULT!
10 szó 984 Ft+áfa=1250 Ft
+ szavak 98 Ft+áfa= 125 Ft/szó kiemelés ára: 394 Ft+áfa= 500 Ft
Üzleti Apróhirdetés: (Max. 30 szó)
10 szó 1929 Ft+áfa=2450 Ft
+ szavak 193 Ft+áfa= 245 Ft/szó kiemelés ára: 394 Ft+áfa= 500 Ft
Kiemelés: piros keret vagy halvány piros háttér vagy szürke háttér
A keretes hirdetések ára: 416 Ft/mm+áfa / hasáb (40mm)
Színes keretes hirdetés 30% felárral lehetséges.
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Veszprém. Veszprém neve személynévből alakult ki magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév nyugati szláv eredetű, régi cseh alakja a Bezprem (makacs, önfejű, békétlen jelentésű) személynév. A város nevét valószínűleg I. Boleszláv lengyel király és felesége, Árpád-házi Judit gyermekéről, az elüldözött lengyel fejedelemről kapta, miután itt telepedett le. (Szent István unokaöccse) (A kor szokása szerint a város első ispánjáról, azaz róla kaphatta nevét.)
A mai Újtelep városrész nyugati részén már az i. e. 5. évezredben nagy kiterjedésű neolitikus település állt. Veszprém vára az esztergomi és székesfehérvári várakkal együtt egyike volt legkorábbi várainknak, Géza korában már biztosan létezett. A vár és a középkor elején még önálló vár körüli falvak („szegek”) az évszázadok során egyetlen településsé olvadtak össze.
I.István itt győzte le Koppányseregeit. A város az első püspöki székhely az országban (1001-től vagy 1002-től. Veszprém vármegye volt az egyik legkorábban megszerveződött vármegye. A város I. István feleségének, Gizellának a kedvenc tartózkodási helye volt; később évszázadokon át a veszprémi püspökök koronázták meg a magyar királynékat, és viselték a királyné kancellárjának címét. (a mindenkori magyar királyné lett a székesegyház kegyúrnője, s ezért is nevezik Veszprémet a Királynék Városának) Veszprém fejlődésének első törése 1276-ra tehető, amikor Csák Péter kiskirály csapatai hatalmas pusztítást végeznek a megyeszékhelyen, a főiskola az enyészeté lesz, a székesegyház és a vár is leég.
A tatárjáráskor a vár ellenállt a támadásoknak, és bár 1276-ban és 1380-ban is megrongálódott, mindig kijavították és fejlesztették. Veszprém virágkorát a reneszánsz műveltségű Vetési Albert püspöksége (1458–1486) jelentette.
A 16. században a városra sötét évtizedek köszöntöttek. A törökkel szemben nem volt képes nagymértékű ellenállásra, 1552 és 1683 között összesen tízszer cserélt gazdát. A vár körüli településrészek elnéptelenedtek. A harcok után a Sümegről visszatérő püspökök kezdik a város újjáépítését. A Rákóczi-szabadságharcban a kurucok mellé álló Veszprémet a császári csapatok 1704-ben kegyetlenül feldúlták.
A 18. századot és a 19. század elejét békés fejlődés jellemezte. A város, főleg gabonapiacának köszönhetően, a Közép-Dunántúl kereskedelmi központjává vált, lakossága 2500-ról 14 000 főre emelkedett. Ekkor épült a vár mai épületeinek többsége. A még gyorsabb fejlődés akadálya a városlakóknak a püspöktől való feudális és közigazgatási (megyei főbíró) függése volt, ami csak 1870-ben, Veszprém rendezett tanácsú várossá válásával szűnt meg teljesen. Óváry Ferenc országgyűlési képviselő vezetésével megindult fejlődése. Átalakult a város településszerkezete, új épületek emelkedtek, új utcák nyíltak, beindult a gyáripar megtelepedése, polgári egyesületek, körök alakultak.
1872-ben végre megépülhetett a Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely vonal, de a vasútállomás Jutasnál, a városközponttól több kilométerre épült meg. Ez gazdasági pangást okozott. Csak a 7. sz főközlekedési út városon való átvezetése kapcsolta be ismét a várost az országos vérkeringésbe, amikor a városba számottevő hadiipar települt. 1930-ban Veszprém megkapta a megyei városi címet. 1938-ig megépült a Szent István völgyhíd (helyi néven: viadukt). A második világháború idején a várost több bombatámadás is érte, elsősorban a közlekedési csomópont-jellege miatt. Még a Viadukt középső íve is súlyosan megrongálódott.
A háború után egyetemváros lett, a környék szervező-ellátó településévé vált, a város lakossága 40 év alatt három és félszeresére nőtt. Veszprém 1990-ben megyei jogú város lett. Mára valódi iskolavárossá vált, két egyeteme mellett tíz középiskolájában több mint 10000 diák tanul. A balatoni térséggel együtt pályázott az Európa kulturális fővárosa 2023 címre, melyet meg is nyert, így Pécs után 13 évvel ismét magyarországi város lett EKF.

Zalaegerszeg város heti magazinja. Terjesztése Zalaegerszegen és a környező 14 településen: Andráshida, Csácsbozsok, Ságod, Neszele, Nekeresd, Pózva, Zalabesenyő, Botfa, Bazita, Ebergény, Szenterzsébethegy, Bocfölde, Teskánd, Bagod. A/4 méretben 20-28 színes oldalon.
Nyomott példány: 2024. második félév – Hetente 26.200 db
Terjesztett példány: 2024. második félév – Hetente 26.000 db
Szuperinfó Magyarország Média Kiadói Kft. kiadó
Lapok: Csúcshoki, Csúcskézi, Csúcskosár, Forrás, KarrierTipp, Körmendi Híradó, Megainfó Vidékjáró Magazin Zala, Nagykanizsai maraton, NAKlap, Somogyi Maraton, Üzlet, Várpalotai Hírek, Veszprémi 7 Nap, Zalaegerszegi 7 nap,
Megjelenés:
Minden héten csütörtökön!
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Aktuális héten kedden 14 óráig!
Hirdetési tarifa:
Lakossági Apróhirdetés:
(Max. 30 szó)
10 szó 1000 Ft+áfa=1270 Ft
+ szavak 100 Ft+áfa= 127 Ft/szó kiemelés: 500 Ft+áfa= 635 Ft
Üzleti Apróhirdetés:
(Max. 30 szó)
10 szó 1811 Ft+áfa=2300 Ft
+ szavak 181 Ft+áfa= 230 Ft/szó kiemelés: 1000 Ft+áfa=1270 Ft
Kiemelés: piros vagy fekete keret vagy halvány piros háttér vagy fekete háttér
A keretes hirdetések ára: 357 Ft/mm+áfa / hasáb (40mm)
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Zalaegerszeg. A település első írásos említése 1247-ből való, egy a veszprémi káptalan által kiadott oklevélben Egurscugként, 1293-ban pedig már Egerszeg néven. 1266-ban IV. Béla a veszprémi káptalannak adta a területet, így Egerszeg először egyházi birtok lett. A 14. század során Egerszeg a környék legnagyobb települése volt, a legtöbb adót fizette.
1368 és 1389 között rövid időre a király tulajdonát képezte, majd Luxemburgi Zsigmond a Kanizsaiaknak adományozta, akik azonban azt elcserélték Szepetnek községért a veszprémi püspökkel. Így Zalaegerszeg egészen 1848-ig egyházi birtok maradt. A település határainak kijelölése 1381-ben történt, ekkor a mérete mintegy kétszerese volt a környező településekének.
1421-et követően a település mezővárosi kiváltságokat kapott, egy összegben tartozott a földesúrnak adót fizetni, részleges önbíráskodása lett. Ezek a különleges jogok gyorsan gyarapították a lakosság számát, mivel a környező településekről megindult a bevándorlás. A 16. században már a legtöbb megyegyűlés itt zajlott.
1568-ban indult meg a város erődítése a török támadás visszaverése érdekében. A településen vár épült, amelyet elsősorban a környező mocsarak védtek. Az első sikertelen támadás a város ellen az 1570-es évek végén indult. Kanizsa 1600-as elestét követően megnőtt Egerszeg szerepe: a török ellen felépült sok apró zalai végvár irányítását innen szervezték. Végül 1664-ben rövid időre a vár is török kézre került. A törökök mellett a városban többször is pusztított pestisjárvány.
Zalaegerszeg mai fogalommal élve megyeszékhellyé válása a 18. századra tehető. Ez idő tájt a megyegyűlések mintegy 75%-át itt tartották. A megyeháza (ma a Zalaegerszegi Törvényszék épülete) 1730 és 1732 közötti megépítése egyértelműsítette a város közigazgatási központi jellegét. 1826. július 18-án és július 29-én óriási tűzvész volt a városban, a zsúpos és oromtetős házak szinte egy pillanat alatt leégtek. Még ebben az évben Póka Antal mérnök tervei alapján már tégla- és kőházakból építették újra a maival megegyező szerkezetű belvárost.
A szabadságharcban a város 1848. december 31-ei megszállását követően nagyobb megmozdulás nem történt. A város számára leginkább az a szerepe jutott, hogy a közgyűlések és majd a szabadságharc kitörése után a vármegyei állandó bizottmány ott székelt és onnan irányította a forradalmi ügyeket.
Az 1870-ben hozott községi törvény alapján megszűnt a mezővárosi jogállás, és a volt mezővárosoknak választaniuk kellett a nagyközségi és a rendezett tanácsú városi szervezet között, a nagyközségi szervezetet választották. A nagyközség 15 évvel később kérelmezték a várossá alakulást, amit a miniszter azonnal jóváhagyott, és 1885. május 13-án Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá alakult. 1887-ben a településhez csatolták a kereskedelmi szempontból fontos Olát.
1890. október 19-én az Ukk–Csáktornyavasútvonal megépítése befejeződött és ezzel a város bekapcsolódott az országos vasúthálózatba. Az akkori polgármester alapította meg a Városszépítő Egyesületet, próbálta a századelő kívánalmainak megfelelően modernizálni Zalaegerszeget. 1919. október 1-jénZalaegerszegre, a Mária Magdolna-templomba Pehm (Mindszenty) József (1892–1975) kapott plébánosi kinevezést.
Az 1920-as évek során ismét kisebb fellendülés volt tapasztalható a város életében. Az akkori polgármester városi bérház és a kislakások építésével enyhítette a lakásínséget. A második világháború nem okozott jelentős károkat a városban, igaz, a vasútállomás egy bombatalálat következtében leégett. A város német megszállásának végül az 1945. március 28-án érkező Vörös Hadsereg vetett véget.
Az 1950-es években az óriási ipari beruházásoknak nagy munkaerőigénye volt, amelyet elsősorban a környékbeli falvakból elégítettek ki. Rövid idő alatt tömegessé vált a környező falvakból naponta történő ingázás, mivel a városban ekkor szinte nem lehetett lakáshoz jutni.
Nyomott példány: 2025. második félév – Kéthetente 15.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Kéthetente 15.000 db
Szuperinfó Magyarország Média Kiadói Kft. kiadó
Lapok: Csúcshoki, Csúcskézi, Csúcskosár, Forrás, KarrierTipp, Körmendi Híradó, Megainfó Vidékjáró Magazin Zala, Nagykanizsai maraton, NAKlap, Somogyi Maraton, Üzlet, Várpalotai Hírek, Veszprémi 7 Nap, Zalaegerszegi 7 nap,
Megjelenés:
Kétheti: minden páratlan héten pénteken.
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Előző (páros) héten szerdán 12 óráig
Hirdetési tarifa:
Lakossági Apróhirdetés: (Max. 30 szó)
10 szó 800 Ft+áfa=1016 Ft kiemelten: 990 Ft+áfa=1257 Ft
+ szavak 80 Ft+áfa= 102 Ft/szó kiemelten: 99 Ft+áfa= 126 Ft/szó
Üzleti Apróhirdetés: (Max. 30 szó)
10 szó 1850 Ft+áfa=2350 Ft kiemelten: 2600 Ft+áfa=3302 Ft
+ szavak 185 Ft+áfa= 206 Ft/szó kiemelten: 260 Ft+áfa= 330 Ft/szó
Kiemelés: piros keret vagy halvány piros háttér vagy szürke háttér
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Nagykanizsa. Az i. e. 4. században a nyugat felől érkező kelták elárasztották az egész Kárpát medencét. A keltákkal folytatott véres harcok után az 1. század közepére a Dunántúl is a birodalom része lett. Majd a keleti-gót és alán törzsek szállták meg. A keleti-gót uralmat a longobárdok szüntették meg. Az ezt követő két évszázados, véres avar uralkodás Dél-Zalát elnéptelenítette, és fejlődésében visszavetette. . Az avar összeomlást a világhatalommá növekedett Frank Birodalom teljesítette be, amely a kereszténységet rákényszerítette a lakosságra, és magához csatolta a Dunáig terjedő területet.
A 9. század végén megjelentek a magyarok. Ez minden bizonnyal a magyarok határvédelmi területe, a gyepű vidéke volt. A magyar kalandozások veresége az itt érdekelt Bulcsú nemzedék bukását is jelentette, királyi várföldek alakultak. A világi nagybirtok is megjelent. Kanizsa nevével 1245-ben találkozunk először, amikor ăterra Knysa formában említik.
IV. Béla Princ comesnek adományozott egy Bille nevű birtokot, amely a Knysa nevű földdel volt határos. Ebből következik, hogy Kanizsa magyar településként már a tatárjárás előtt is létezett. Kanizsa várát 1323-ban a vár várnagya kapta meg Károly Róberttől hűségének jutalmául. Ez az első oklevél amely először említi magát a várat.
A Kanizsai nevet csak az utódai vették fel. A 14. század elején tehát már állt annak a várnak a magja, amely a későbbi időkben átépítések és bővítések után európai hírűvé vált. Mezővárosként 1409-ben említik először, fürdője (1423), ispotálya (1481) volt. A Kanizsai család két évszázadon keresztül Kanizsa birtokosa maradt, a család utolsó sarja Kanizsai Orsolya özvegyeként hunyt el, s ezzel kihalt a család.
A várat 1554-ben Pietro Ferrabosco itáliai hadmérnök irányításával megerősítették. 1568-ban Kanizsa királyi vár lett. 1600. október 22-én a vár török kézre került. A várat is átépítették és megerősítették. A török katonaságon kívül egyre több délszláv települt az elmenekült magyarok helyére.
1690. április 13-ánBatthyány II. Ádámfelszabadította Kanizsa várát. 1703-ban Kanizsa várfalait lebontották, árkait betemették, és ezáltal nyílt várossá lett. 1705-ig közvetlenül a bécsi udvari kamara fennhatósága alá tartozott.
Aonban földesúri joghatóság alá szorították. Az első földesura Grassics Jakab volt, majd a Szapáry grófi család követte, s végül 1743-ban gróf Batthyány Lajos nádor szerezte meg. A földesurak lépésről lépésre megfosztották a várost önállóságától.
A város megkapta újból a vásártartási jogot. A céhek kialakulása és megszervezése 1698-ban. A 19. század közepén a 13 000 lakosú Nagykanizsa a legnépesebb és leginkább polgárosodott város volt Zalában. A kiegyezést követően a Déli Vaspálya Társaság 1860-ban átadta a Nagykanizsa–Pragerhof közti vonalat. A kereskedők óriási forgalmat bonyolítottak le, a megnövekedett hiteligényük kielégítése végett bankok jöttek létre.
1893-ban megalakult a Nagykanizsai Sörgyár Rt. 1870-től elkezdődött az utak téglával való burkolása, majd a század végén kigyulladt a villany. Nagykanizsa jelentős katonaváros is volt ebben az időben. A két hatalmas laktanyában állomásozó katonaság számottevő vásárlóerőt képezett.
1930-as évek végén felfedezték a zalai kőolaj-és földgázkészletet. Megalakult a Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT), melynek központja Nagykanizsa volt. Az 57. szovjet és az 1. bolgár hadsereg 1945. április 1-jén vonult be a városba. Rendszerváltás után Nagykanizsa egyike lett az ország húsz megyei jogokkal felruházott városának. A 2010-ben Városrehabilitációs Program indult. 2015. december 18-án átadták a 61-es főút Nagykanizsát elkerülő szakaszát, mely jelentősen csökkentette a belváros átmenő forgalmát.