Nagykanizsai Maraton médiaajánló!
Nagykanizsai Maraton médiaajánló!
Sallay István
Zalaegerszegi 7nap hirdetés
Zalaegerszegi 7nap hirdetés
Zalaegerszegi 7nap hirdetés feladás
Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban
Zalaegerszegi 7nap hirdetés ára:
| Szavak száma | 0 |
| Megjelenések száma | 1 |
| Fizetendő összesen (bruttó) | 495 Ft (390 Ft + áfa) |
Zalaegerszegi 7nap hirdetés
Zalaegerszegi 7nap hirdetés terjesztés
Zalaegerszeg város heti magazinja. Terjesztése Zalaegerszegen és a környező 14 településen: Andráshida, Csácsbozsok, Ságod, Neszele, Nekeresd, Pózva, Zalabesenyő, Botfa, Bazita, Ebergény, Szenterzsébethegy, Bocfölde, Teskánd, Bagod. A/4 méretben 20-28 színes oldalon.
Nyomott példány: 2024. második félév – Hetente 26.200 db
Terjesztett példány: 2024. második félév – Hetente 26.000 db
Szuperinfó Magyarország Média Kiadói Kft. kiadó
Lapok: Csúcshoki, Csúcskézi, Csúcskosár, Forrás, KarrierTipp, Körmendi Híradó, Megainfó Vidékjáró Magazin Zala, Nagykanizsai maraton, NAKlap, Somogyi Maraton, Üzlet, Várpalotai Hírek, Veszprémi 7 Nap, Zalaegerszegi 7 nap,
Zalaegerszegi 7nap hirdetés megjelenés
Megjelenés:
Minden héten csütörtökön!
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Aktuális héten kedden 14 óráig!
Zalaegerszegi 7nap hirdetési árak
Hirdetési tarifa:
Lakossági Apróhirdetés:
(Max. 30 szó)
10 szó 1000 Ft+áfa=1270 Ft
+ szavak 100 Ft+áfa= 127 Ft/szó kiemelés: 500 Ft+áfa= 635 Ft
Üzleti Apróhirdetés:
(Max. 30 szó)
10 szó 1811 Ft+áfa=2300 Ft
+ szavak 181 Ft+áfa= 230 Ft/szó kiemelés: 1000 Ft+áfa=1270 Ft
Kiemelés: piros vagy fekete keret vagy halvány piros háttér vagy fekete háttér
A keretes hirdetések ára: 357 Ft/mm+áfa / hasáb (40mm)
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Zalaegerszegi 7nap hirdetés
Zalaegerszeg. A település első írásos említése 1247-ből való, egy a veszprémi káptalan által kiadott oklevélben Egurscugként, 1293-ban pedig már Egerszeg néven. 1266-ban IV. Béla a veszprémi káptalannak adta a területet, így Egerszeg először egyházi birtok lett. A 14. század során Egerszeg a környék legnagyobb települése volt, a legtöbb adót fizette.
1368 és 1389 között rövid időre a király tulajdonát képezte, majd Luxemburgi Zsigmond a Kanizsaiaknak adományozta, akik azonban azt elcserélték Szepetnek községért a veszprémi püspökkel. Így Zalaegerszeg egészen 1848-ig egyházi birtok maradt. A település határainak kijelölése 1381-ben történt, ekkor a mérete mintegy kétszerese volt a környező településekének.
1421-et követően a település mezővárosi kiváltságokat kapott, egy összegben tartozott a földesúrnak adót fizetni, részleges önbíráskodása lett. Ezek a különleges jogok gyorsan gyarapították a lakosság számát, mivel a környező településekről megindult a bevándorlás. A 16. században már a legtöbb megyegyűlés itt zajlott.
1568-ban indult meg a város erődítése a török támadás visszaverése érdekében. A településen vár épült, amelyet elsősorban a környező mocsarak védtek. Az első sikertelen támadás a város ellen az 1570-es évek végén indult. Kanizsa 1600-as elestét követően megnőtt Egerszeg szerepe: a török ellen felépült sok apró zalai végvár irányítását innen szervezték. Végül 1664-ben rövid időre a vár is török kézre került. A törökök mellett a városban többször is pusztított pestisjárvány.
Zalaegerszeg mai fogalommal élve megyeszékhellyé válása a 18. századra tehető. Ez idő tájt a megyegyűlések mintegy 75%-át itt tartották. A megyeháza (ma a Zalaegerszegi Törvényszék épülete) 1730 és 1732 közötti megépítése egyértelműsítette a város közigazgatási központi jellegét. 1826. július 18-án és július 29-én óriási tűzvész volt a városban, a zsúpos és oromtetős házak szinte egy pillanat alatt leégtek. Még ebben az évben Póka Antal mérnök tervei alapján már tégla- és kőházakból építették újra a maival megegyező szerkezetű belvárost.
A szabadságharcban a város 1848. december 31-ei megszállását követően nagyobb megmozdulás nem történt. A város számára leginkább az a szerepe jutott, hogy a közgyűlések és majd a szabadságharc kitörése után a vármegyei állandó bizottmány ott székelt és onnan irányította a forradalmi ügyeket.
Az 1870-ben hozott községi törvény alapján megszűnt a mezővárosi jogállás, és a volt mezővárosoknak választaniuk kellett a nagyközségi és a rendezett tanácsú városi szervezet között, a nagyközségi szervezetet választották. A nagyközség 15 évvel később kérelmezték a várossá alakulást, amit a miniszter azonnal jóváhagyott, és 1885. május 13-án Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá alakult. 1887-ben a településhez csatolták a kereskedelmi szempontból fontos Olát.
1890. október 19-én az Ukk–Csáktornyavasútvonal megépítése befejeződött és ezzel a város bekapcsolódott az országos vasúthálózatba. Az akkori polgármester alapította meg a Városszépítő Egyesületet, próbálta a századelő kívánalmainak megfelelően modernizálni Zalaegerszeget. 1919. október 1-jénZalaegerszegre, a Mária Magdolna-templomba Pehm (Mindszenty) József (1892–1975) kapott plébánosi kinevezést.
Az 1920-as évek során ismét kisebb fellendülés volt tapasztalható a város életében. Az akkori polgármester városi bérház és a kislakások építésével enyhítette a lakásínséget. A második világháború nem okozott jelentős károkat a városban, igaz, a vasútállomás egy bombatalálat következtében leégett. A város német megszállásának végül az 1945. március 28-án érkező Vörös Hadsereg vetett véget.
Az 1950-es években az óriási ipari beruházásoknak nagy munkaerőigénye volt, amelyet elsősorban a környékbeli falvakból elégítettek ki. Rövid idő alatt tömegessé vált a környező falvakból naponta történő ingázás, mivel a városban ekkor szinte nem lehetett lakáshoz jutni.
Zalaegerszegi 7nap hirdetés
Nagykanizsai Maraton hirdetés
Nagykanizsai Maraton hirdetés
Nagykanizsai Maraton hirdetés feladás
Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban
Nagykanizsai Maraton hirdetés ára:
| Szavak száma | 0 |
| Megjelenések száma | 1 |
| Fizetendő összesen (bruttó) | 495 Ft (390 Ft + áfa) |
Nagykanizsai Maraton hirdetés
Nagykanizsai Maraton hirdetés terjesztés
Információs és hirdetési újság. Megjelenik minden héten Nagykanizsa, Zalakaros, Letenye és 17 környékbeli településen. A/4 méretben 12-16 színes oldalon.
Nyomott példány: 2025. második félév – Kéthetente 15.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Kéthetente 15.000 db
Szuperinfó Magyarország Média Kiadói Kft. kiadó
Lapok: Csúcshoki, Csúcskézi, Csúcskosár, Forrás, KarrierTipp, Körmendi Híradó, Megainfó Vidékjáró Magazin Zala, Nagykanizsai maraton, NAKlap, Somogyi Maraton, Üzlet, Várpalotai Hírek, Veszprémi 7 Nap, Zalaegerszegi 7 nap,
Nagykanizsai Maraton hirdetés megjelenés
Megjelenés:
Kétheti: minden páratlan héten pénteken.
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Előző (páros) héten szerdán 12 óráig
Nagykanizsai Maraton hirdetési árak
Hirdetési tarifa:
Lakossági Apróhirdetés: (Max. 30 szó)
10 szó 800 Ft+áfa=1016 Ft kiemelten: 990 Ft+áfa=1257 Ft
+ szavak 80 Ft+áfa= 102 Ft/szó kiemelten: 99 Ft+áfa= 126 Ft/szó
Üzleti Apróhirdetés: (Max. 30 szó)
10 szó 1850 Ft+áfa=2350 Ft kiemelten: 2600 Ft+áfa=3302 Ft
+ szavak 185 Ft+áfa= 206 Ft/szó kiemelten: 260 Ft+áfa= 330 Ft/szó
Kiemelés: piros keret vagy halvány piros háttér vagy szürke háttér
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Nagykanizsai Maraton hirdetés
Nagykanizsa. Az i. e. 4. században a nyugat felől érkező kelták elárasztották az egész Kárpát medencét. A keltákkal folytatott véres harcok után az 1. század közepére a Dunántúl is a birodalom része lett. Majd a keleti-gót és alán törzsek szállták meg. A keleti-gót uralmat a longobárdok szüntették meg. Az ezt követő két évszázados, véres avar uralkodás Dél-Zalát elnéptelenítette, és fejlődésében visszavetette. . Az avar összeomlást a világhatalommá növekedett Frank Birodalom teljesítette be, amely a kereszténységet rákényszerítette a lakosságra, és magához csatolta a Dunáig terjedő területet.
A 9. század végén megjelentek a magyarok. Ez minden bizonnyal a magyarok határvédelmi területe, a gyepű vidéke volt. A magyar kalandozások veresége az itt érdekelt Bulcsú nemzedék bukását is jelentette, királyi várföldek alakultak. A világi nagybirtok is megjelent. Kanizsa nevével 1245-ben találkozunk először, amikor ăterra Knysa formában említik.
IV. Béla Princ comesnek adományozott egy Bille nevű birtokot, amely a Knysa nevű földdel volt határos. Ebből következik, hogy Kanizsa magyar településként már a tatárjárás előtt is létezett. Kanizsa várát 1323-ban a vár várnagya kapta meg Károly Róberttől hűségének jutalmául. Ez az első oklevél amely először említi magát a várat.
A Kanizsai nevet csak az utódai vették fel. A 14. század elején tehát már állt annak a várnak a magja, amely a későbbi időkben átépítések és bővítések után európai hírűvé vált. Mezővárosként 1409-ben említik először, fürdője (1423), ispotálya (1481) volt. A Kanizsai család két évszázadon keresztül Kanizsa birtokosa maradt, a család utolsó sarja Kanizsai Orsolya özvegyeként hunyt el, s ezzel kihalt a család.
A várat 1554-ben Pietro Ferrabosco itáliai hadmérnök irányításával megerősítették. 1568-ban Kanizsa királyi vár lett. 1600. október 22-én a vár török kézre került. A várat is átépítették és megerősítették. A török katonaságon kívül egyre több délszláv települt az elmenekült magyarok helyére.
1690. április 13-ánBatthyány II. Ádámfelszabadította Kanizsa várát. 1703-ban Kanizsa várfalait lebontották, árkait betemették, és ezáltal nyílt várossá lett. 1705-ig közvetlenül a bécsi udvari kamara fennhatósága alá tartozott.
Aonban földesúri joghatóság alá szorították. Az első földesura Grassics Jakab volt, majd a Szapáry grófi család követte, s végül 1743-ban gróf Batthyány Lajos nádor szerezte meg. A földesurak lépésről lépésre megfosztották a várost önállóságától.
A város megkapta újból a vásártartási jogot. A céhek kialakulása és megszervezése 1698-ban. A 19. század közepén a 13 000 lakosú Nagykanizsa a legnépesebb és leginkább polgárosodott város volt Zalában. A kiegyezést követően a Déli Vaspálya Társaság 1860-ban átadta a Nagykanizsa–Pragerhof közti vonalat. A kereskedők óriási forgalmat bonyolítottak le, a megnövekedett hiteligényük kielégítése végett bankok jöttek létre.
1893-ban megalakult a Nagykanizsai Sörgyár Rt. 1870-től elkezdődött az utak téglával való burkolása, majd a század végén kigyulladt a villany. Nagykanizsa jelentős katonaváros is volt ebben az időben. A két hatalmas laktanyában állomásozó katonaság számottevő vásárlóerőt képezett.
1930-as évek végén felfedezték a zalai kőolaj-és földgázkészletet. Megalakult a Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT), melynek központja Nagykanizsa volt. Az 57. szovjet és az 1. bolgár hadsereg 1945. április 1-jén vonult be a városba. Rendszerváltás után Nagykanizsa egyike lett az ország húsz megyei jogokkal felruházott városának. A 2010-ben Városrehabilitációs Program indult. 2015. december 18-án átadták a 61-es főút Nagykanizsát elkerülő szakaszát, mely jelentősen csökkentette a belváros átmenő forgalmát.
Nagykanizsai Maraton hirdetés
Mozaik Dél-Nyugat Balaton hirdetés
Mozaik Dél-Nyugat Balaton hirdetés
Mozaik Dél-Nyugat Balaton hirdetés megrendelés
Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban
Mozaik Dél-Nyugat Balaton hirdetés ára
| Szavak száma | 0 |
| Megjelenések száma | 1 |
| Fizetendő összesen (bruttó) | 495 Ft (390 Ft + áfa) |
Mozaik Dél-Nyugat Balaton hirdetés
Mozaik Dél-Nyugat Balaton hirdetés terjesztés
Ingyenes információs és hirdetési újság. A/4 méretben 4-8 színes oldalon. Terjesztve: Mozaik Dél-nyugat Balatoni: Balatonszárszó, Balatonlelle, Balatonboglár, Balatonkeresztúr, Fonyód, Balatonfenyves, Balatonszemes, Lengyeltóti, Gyenesdiás, Marcali és Kéthely településeken havonta.
Nyomott példány: 2025. második félév – Havonta: 12.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Havonta: 12.000 db
AB Marketing Kft. kiadó
Mozaik Dél-Nyugat Balaton hirdetés megjelenés
Megjelenés:
Minden hónap utolsó hétfőjén!
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Minden hónap 15.-én 14 óráig!
Mozaik Dél-Nyugat Balaton hirdetési árak
Hirdetési tarifa:
Apróhirdetés: (Max. 30 szó)
Az első 10 szóig 3500 Ft+áfa = 4445 Ft
+ további szavak 340 Ft+áfa = 431 Ft
Logós apróhirdetés 38×43 mm 5500 Ft+áfa = 6985 Ft
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Mozaik Dél-Nyugat Balaton hirdetés
Fonyód. A honfoglalás idején a Bő nemzetség birtokai közé tartozott. Nevét először Szent László király 1093–95. évi összeírólevele említi a szentmártoni apátság birtokai között Funoldi alakban. 1232-ben IX. Gergely pápa levele is megemlékezik róla, de Albeus mester esztergomi kanonok 1237–40. évi összeírásában nem fordult elő. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben Sconold, Fonold alakban jegyezték fel. Ekkor már plébániája is volt. Az 1536. évi adólajstromban Fonoldh alakban fordult elő.
Az 1563: LV. törvénycikk szerint Fonyód várát, Palonai Magyar Bálint tartotta hatalmában. Az ellenség kezére végleg 1575-ben, Magyar Bálint halála után került az erődítmény, ők azonban porig rombolták, a Lengyel-féle jószágokra pedig, az 1612. évi tanúvallomások szerint, a tihanyi kapitányok tették rá a kezüket. 1726-ban puszta és a Lengyel családé. 1733-ban Lengyel Miklós özvegyéé. A jelen számára csupán a hajdani várárok jelzi egykori kiterjedését.
Az elnéptelenedett településen csak a 18. század közepén indult meg újból az élet. Az 1840-es években készült egy kezdetleges kikötő, s a pusztát ezzel bekapcsolták a hajóforgalomba. A fonyódi puszta lejtőin virágzó szőlőkultúra honosodott meg. Lendítőerő lett később a vasútépítés, mert annak megindulásától kezdve sok férfi dolgozott a Balaton déli partján az erdőirtásokon és a földmunkákon.
A századfordulón indult meg Fonyód üdülőhellyé válása, ebben nagy érdeme volt a vármegyei tisztifőorvosnak, aki rávette Zichy Bélát, az erdővel borított hegy tulajdonosát, hogy birtokából egy területet parcellázzon fel a nyaralók számára. 1894-ben alakították meg a Balaton–Fonyódi Bélatelepet, s a századfordulóra előkelő villasor épült. A Kaposvár-Fonyód közötti vasútvonal 1896-os megnyitása pedig a megyeszékhelyről is megkönnyítette az ideutazást. Ettől kezdve gyors fejlődésnek indult a település, és egy új övezet, a Sándortelep kezdett kialakulni.
Fonyód 1906-ban alakult önálló községgé. A következő évtizedekben megélénkült a vendégforgalom, s egy-egy szezonban 4–5 ezren üdültek Fonyódon. 1928-ra elkészült a vasút mellett a műút, s a település ekkor vált önálló nagyközséggé, majd 1950 után járási székhely lett. 1957-ben kezdték meg a meleg víz utáni kutatást is, aminek eredményeként szénsavas vizet találtak, s ettől kezdve ismert ’Fonyódi’ néven az ásványvíz.
A település 1982-ben ünnepelte fennállásának 900 éves évfordulóját, a városi rangot 1989. március 1-jén kapta meg. 2013-tól Fonyód ismét járási székhely lett.
Események: A Fonyódi Nyári Fesztivált egyidőben a fonyódi vár egykori védőinek tiszteletére tartott megemlékezéssel, amelyen korhű jelmezbe öltözött lovasok, íjászok tartanak bemutatót a feltárt és helyreállított Fácános Palánkvárnál. + Szent István-napi rendezvények, minden év augusztus 20-án., a népviseletbe öltözött táncosok felvonulása és egy rövid, ökumenikus istentisztelettel egybekötve az új kenyér megáldása. + 2010 óta megszervezett Fonyódi Kolbászfesztivál az ország egészéről vonzza az érdeklődőket. + Továbbá van egy tökfesztivál, amely a „Tök jó nap” névre hallgat.
Mozaik Dél-Nyugat Balaton hirdetés
Mozaik Siófok hirdetés
Mozaik Siófok hirdetés
Mozaik Siófok hirdetés feladás
Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban
Mozaik Siófok hirdetés ára:
| Szavak száma | 0 |
| Megjelenések száma | 1 |
| Fizetendő összesen (bruttó) | 495 Ft (390 Ft + áfa) |
Mozaik Siófok hirdetés
Mozaik Siófok hirdetés terjesztés
Ingyenes információs és hirdetési újság. A/4 méretben 12-16 színes oldalon. Terjesztve: Mozaik Siófok: Siófok, Kiliti, Töreki, Balatonszabadi, Siójut, Siómaros, Ádánd, Ságvár, Som, Nyim, Nagyberény, Tab, Zamárdi, Balatonendréd, Balatonföldvár és Szántód településeken hetente.
Nyomott példány: 2025. második félév – Hetente: 12.500 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Hetente: 12.500 db
AB Marketing Kft. kiadó
Mozaik Siófok hirdetés megjelenés
Megjelenés:
Minden héten szombaton!
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Aktuális héten csütörtök 14 óráig!
Mozaik Siófok hirdetési árak
Hirdetési tarifa:
Apróhirdetés: (Max. 500 karakter)
Az első 80 karakter 3307 Ft+áfa = 4200 Ft
+ 20 karakter 748 Ft+áfa = 950 Ft
Kiemelve: karikázás – negatív szedés – háttérszínezés Az első 80 karakter 3780 Ft+áfa = 4800 Ft + 20 karakter 1181 Ft+áfa = 1500 Ft
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Mozaik Siófok hirdetés
Siófok. A város nevének első említése a tihanyi apátság 1055-ben keletkezett alapítóleveléből ismert, mint helységnév, majd az 1528 előtt készült Tabula Hungariae térképén is szerepelt Fok néven. A Siófok szóösszetétel 1790-ben jelent meg először, és azóta használatos. Az előnevet a rajta átfolyt, ma már nem létező Sió-patakról kapta, amelynek helyén épült meg a Sió csatorna.
Siófok környéke már a rómaiak korában is lakott terület volt. A római hódítás az 1. században ért el a mai Siófok környékére. A honfoglalás után, 1055-ből származó tihanyi alapítólevélben találkozhatunk a hely említésével: „Rivulus namque, qui dicitur Fuk fluens”, azaz „A kis patak, amit Fuknak neveznek is az említett tóból ered, olyan helyen van, amelyen a népeknek átjárása van egy régebbi hídon és gyakran gázlón is”. Fuk mint falunév először 1137-ben szerepelt írásban az adózó helységek között.
A tatárjárás után Fok újratelepült, majd 1552-ben a törökök kerítették hatalmukba Fokot és környékét. Siófok hadikikötő lett és erődöt is építettek itt. A vidék 1688-ban szabadult fel a török megszállás alól. Fok a veszprémi káptalan tulajdonába került, amely telepesekkel népesítette be. Rákóczi szabadságharca idején itt húzódott Vak Bottyán híres Sió-vonala, amelynek végső pontja volt a siófoki erősség.
Jelentősebb fejlődés a 19. században indult el a településen. 1810-től az Erdély–Adria gyorspostakocsi-járat már érintette Siófokot, de önálló postamesterség csak 1867-től működött itt. A település életében jelentős változást hozott a Balatoni Gőzhajózási Részvénytársaság megalakulása 1846-ban. Ebben nagy szerepe volt Kossuth Lajosnak, aki saját kezével írta meg a gazdasági társaság alapító okiratát, és gróf Széchenyi Istvánnak, a részvénytársaság örökös elnökének.
1861-ben adták át a forgalomnak a Buda–Nagykanizsa közötti vasutat. 1864-ben új Sió-zsilipet is nyitottak, melynek fő feladata a vízszintszabályozás volt. A fazsilipet betonszerkezetből készült tartósabb zsilip váltotta fel 1891-ben. Mezővárosi rangot, azaz országos vásártartási engedélyt 1865-ben kapott a település.
1866-ban jelent meg az első hirdetés „Balatontavi Fürdő Siófok” címmel a Zala-Somogyi Közlönyben. A veszprémi káptalan 1885-ben kezdett telkeket parcelláztatni, ezzel megkezdődött a mai fürdőtelep kiépülése. 1891 áprilisában Siófok Balatonfürdő Rt. néven alakult meg az a tőkecsoport, mely megváltotta a káptalantól a fürdőjogot, s megvásárolta az építkezésekhez és parkosításhoz szükséges 60 holdnyi területet.
Az új fürdőtelepet ünnepélyes külsőségek között 1893. július 18-án nyitották meg, a belügyminiszter a fürdőtelep részére a „gyógyfürdő” elnevezés használatát engedélyezte. Ehhez a pihentető környezethez tartozott az 1875-től indult, nagy egyéniségeket felvonultató siófoki színházi élet is. Mozgalmas fürdőélete révén Siófok a budapesti nagypolgárság művész- és színészvilág kedvelt tartózkodási helyévé vált. 1919 augusztusában Horthy Miklós a Tanácsköztársaság bukása után főhadiszállását itt alakította ki. A második világháború végén a két hónapig itt húzódó frontvonal miatt az építményekben rendkívüli károk keletkeztek Később Siófok a szakszervezeti és vállalati üdültetés központja lett.
1947-ben a Sió-csatorna felújítási munkálatainak keretén belül elkészült az új zsilip, mely már hajók közlekedését is lehetővé tette. 1950-től Somogy megyéhez tartozik a település és ugyanebben az évben járási székhellyé is vált. 1958-tól indultak meg újból a turisztikai, idegenforgalmi fejlesztések, melyek hatására ismét megjelentek a külföldi vendégek.
Az Aranyparton a szállodasor 1962-1966 és 1974-1982 között épült. 1968. december 31. volt Siófok várossá válásának időpontja. 1971-ben érte el a várost az M7-es autópálya bal oldali szakasza. (még 27 év a teljes befejezésig) Napjainkra a minőségi beruházásoknak köszönhetően Siófok a Dél-Dunántúl első számú wellness- és konferenciaközpontjává lépett elő, hogy a nyári szezont követő hónapokban is érdemes legyen a városba látogatni akár csak egy hosszú hétvégére is. Fejlett idegenforgalmi infrastruktúra, évről évre bővülő programkínálat vonzza Siófokra a hazai és külföldi vendégeket.
Mozaik Siófok hirdetés
Fehérvár Magazin médiaajánló
Fehérvár Magazin médiaajánló!
Fehérvár Magazin hirdetés
Fehérvár Magazin hirdetés!
Fehérvár Magazin hirdetés
Fehérvár Magazin hirdetés feladás
Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban
Fehérvár Magazin hirdetés ára:
| Szavak száma | 0 |
| Megjelenések száma | 1 |
| Fizetendő összesen (bruttó) | 495 Ft (390 Ft + áfa) |
Fehérvár Magazin hirdetés
Fehérvár Magazin hirdetés terjesztés
2009 nyarán alapítva. Az ingyenes, színes újság minden héten negyvenhétezer példányban jut el Székesfehérvár 96.000 lakosságához, valamint közületeihez. A 32, 24 vagy 16 oldalon megjelenő szórakoztató-közéleti hetilapban a várost érintő minden fontos közéleti téma helyet kap, a lap rendszeresen tudósít a kulturális és egyházi élet eseményeiről, valamint portrék keretében mutatja be Székesfehérvár büszkeségeit. 2013 augusztusától pedig minden héten 1-1 tematikus oldalpárral („Otthon, Életmód, Stílus, Lendület”) egészítjük ki hetilapunk palettáját.
Nyomott példány: 2025. második félév – Hetente 40.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Hetente 39.500 db
Fehérvár Médiacentrum Kft. kiadó
Fehérvár Magazin hirdetés megjelenés
Megjelenés:
Minden héten csütörtökön!
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Aktuális héten kedden 14 óráig!
Fehérvár Magazin hirdetési ár
Hirdetési tarifa:
Keretes hirdetés: (Max. 25 vagy 50 szónak)
1/32 oldal 22.000 Ft+áfa = 27.940 Ft (51×32,5 mm)
1/16 oldal 40.000 Ft+áfa = 50.800 Ft (51×74 vagy 106×32,5 mm)
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Fehérvár Magazin hirdetés
A római korban a közeli Gorsium a Balaton és a Velencei-tó között kereskedelmi utak fontos csomópontja volt. A várost 972-ben alapította Géza nagyfejedelem, kicsiny kővárat épített, benne a fejedelmi palotával és egy négykaréjos bizánci stílusú templommal. Ez volt az ország egyik első keresztény temploma.
A város középkori latin neve Alba Regia („Királyi Fehér”) volt. Szent István emelte Fehérvárt igazi várossá és a királyság világi központjává. Ő építtette a királyi bazilikát is (1003–1038). Évente kétszer itt tartották a királyi törvénykezési napokat és az országgyűlést. 1526-ig 34 magyar királyt koronáztak, és 1540-ig 15 királyt temettek el Fehérváron. Fejlődését a III. István király által 1170 körül kiadott önkormányzati privilégium, amely Fehérvárt Magyarország első szabad önkormányzatú településévé tette. A török hódoltság kezdetéig (1543) Székesfehérvár volt a kizárólagos koronázóváros.
1222-ben II. András itt bocsátotta ki az Aranybullát (a hagyomány szerint a város határában lévő Csúcsos-hegyen). Ez az okmány volt 1848-ig a magyar alkotmány alapja. 1242 tavaszán a mongolok megpróbálták elfoglalni a mocsárral körülvett várost, de sikertelenül. Viszont 1490 novemberében rövid ostrom után elesett, a Habsburg Miksa főherceg vezette német-római birodalmi és osztrák csapatok teljesen kifosztották (a bazilikát is beleértve), és a város egészen 1491. július 29-én, II. Ulászló által való visszafoglalásáig Miksa kezén maradt.
1543-ban Fehérvár is török kézre került. A török hódoltság idején a budai vilajet fehérvári szandzsákjának székhelye volt. 1688-ig a város végig török kézen volt. A török kiűzése után a kereskedők és iparosok külföldről jöttek, az adminisztráció nyelve is német lett. A helyi magyar és szerb lakossághoz német és morva földről érkeztek új lakók. A 18–19. században épült ki a Belváros mai, jórészt barokk arculata, mégpedig a középkori és török kori építmények bontásával. Ekkor pusztult el végleg a Szent István által alapított királyi bazilika is.
A belváros – más dunántúli városokhoz hasonlóan – megőrizte középkori utcaszerkezetét, amely a 19. század első harmadában szűnt meg, amikor új utcák épültek, s kapcsolták a külvárosokat a történelmi városmaghoz. 1843-ban a város déli része tűzvész következtében teljesen elpusztult.
A város gazdaságának fejlődése csak a vasút kiépülésével vett új lendületet. Előbb 1860-ban a Székesfehérvár-Újszőny, majd 1861-ben a Buda-Kanizsa-vasútvonalon indult meg a forgalom. Az első világháború után a nagy múltú és lélekszámú magyar kulturális központok többsége a határon túlra került, így Fehérvár a korábbinál lényegesen előrébb jutott a városok rangsorában. Több szülötte, illetve patrónusa vezető pozíciókba jutva támogatta fejlesztését. (pld. Klebelsberg Kuno, Hóman Bálint)
A második világháborúban Székesfehérvár Budapest után a legtöbbet szenvedett város volt az országban. A hatvanas és hetvenes években a fallal körbevett műemlék belvárost ugyan megvédték, a külvárosokban viszont jelentősen átszabták a várost. 1980 és 2000 között Európa egyik leggyorsabban fejlődő városává vált, sorra épültek ipari parkjai. Székesfehérvár 1989. április 1-jén megyei városi rangot kapott.
Székesfehérvár a rendszerváltás után is a leggyorsabban fejlődő nagyváros lett, adó- (főleg iparűzési adó) bevételei a többi magyarországi nagyvárosénál (Budapest kivételével) átlagosan 2–2,5-szer nagyobbak.
Fehérvár Magazin hirdetés
Téti Híradó hirdetés
Téti Híradó hirdetés
Téti Híradó hirdetés feladás
Téti Híradó hirdetés ára:
| Szavak száma | 0 |
| Megjelenések száma | 1 |
| Fizetendő összesen (bruttó) | 495 Ft (390 Ft + áfa) |
Téti Híradó hirdetés
Téti Híradó hirdetés terjesztés
A Szülőföldem Téti Híradó a város kulturális és információs kiadványa negyedévente jelenik meg, terjesztik a város 4200 fős lakosságának postaládájába ingyenesen A/4 méretben, 28-36 oldalon.
Nyomott példány: 2025. második félév – Negyedévente 1.500 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Negyedévente 1.500 db
Tét Város Önkormányzata kiadó
Téti Híradó hirdetés megjelenés
Megjelenés:
Március és június és szeptember és december hónapok elején.
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megelőző hónap 20-áig!
Téti Híradó hirdetési árak
Hirdetési tarifa:
Apróhirdetés: (max. 50 szó)
25 karakter 1575 Ft+áfa =2000 Ft
+ további karakterek 47 Ft+áfa = 60 Ft /karakter
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Téti Híradó hirdetés
Tét. A kőkorszaktól kezdve lakott hely. A római korban a veteránusok villája, a honfoglalás után a nyugati gyepű harmadik vonalának fontos őrhelye, ahova a XI. században a besenyők települtek. Ősi besenyő telep. A település határa több helységből keletkezett. Az Öreg Tét elnevezés 1209-ből ismeretes, amikor is „villa veteris Thet” néven szerepel IV. Béla adománylevelében.
A tatár pusztítás után IV. Béla király adományozta Poky Tamás királyi ajtónállómesternek 1269-ben. A falu birtokosa 1228-ban Teth Demeter ispán. Ezután a Téth nemzetségről nincs több ismert adat. (más felfogás szerint a besenyők elmagyarosodtak a XIV. századra). Tét legnagyobb földesurai a Pokyak voltak, egészen a XVII. század végéig.
Egy 1609-es összeírás a töröknek behódolt területnek írja le, amely az 1641. évi összeírás szerint pusztasággá vált. A török és a keresztyén magyar földbirtokosok 1646-ban egyezségre jutottak. ekkortól kezdtek a lakosok visszatérni.
1710 körül német telepesek érkeztek, öt évig adómentességet élvezve. 1770-ben a postát Gyarmatról Tétre helyezik át. A következő évtől Tét a Sokoróaljai járás székhelye lesz. Ekkor Győr után az akkori vármegye második legnagyobb lélekszámú települése. Lakóinak száma: 2063 fő.
Győr 1809-es francia megszállása után itt tartották meg a megyegyűléseket. Az országos kolerajárványnak itt is sok áldozata volt. (1831). A kiegyezés utáni ipari fejlődés némi késéssel Téten is megindult, jelentős változást hozva az addig főleg állattartással és állatkereskedelemmel foglalkozó községben. A járásban csak Tétnek van országos marhavásártartási joga, melyet évente négy alkalommal tartottak meg. Deutsch Simon és Poll Manó 1889-ben alapította meg a község első gyárát, amely a szódagyártó üzem volt. 1908-ban nagyközségi rangot kapott. Ekkor rögzítik hivatalosan a „h” nélküli Tét írásformát.
Az I. világháborúban (1916-ban) befogadó községgé jelölték ki Tétet. Főként menekülő székely családok érkeztek a faluba. A Tanácsköztársaság után törzskönyvezik a pusztákat (Fenyves, Betlehem, Pokvár, Lesvár, Szarkavár, Szent Imre, Ürgehegy, Szentkút, Csangota és Barcza-tag). Kis földosztással 1922-ben a nincstelenek 1–3 hold földet kaptak, valamint 2 db vitézi telek is gazdára lelt. A település rátért a várossá fejlődés útjára. A háború kitörése előtt (1943) kezdik el építeni az emeletes községházát, melyet a háború befejezése után készítenek el teljesen. A II. világháború alatt 850 fő menekült a községbe, Budapestről, Győrből és ismételten Erdélyből.
1945-ben a község hadszíntérré válik. Január 20-án Szálasi Ferenc járt a településen. Az 1945. március 26-án érkező szovjet csapatok hadikórházat létesítettek a főszolgabírói hivatalban, majd a pókvári kastélyban is. 1950-ben a tanácsrendszer bevezetésével megalakul a Téti Járási Tanács, azonban már 1954. október 1-jén meg is szűnik, és Tét a járás nagy részével együtt a győri járáshoz kerül. A mezőgazdaság kollektivizálása elől nagyon sokan elhagyták a települést. A falu létszámcsökkenése ekkor indult meg.
1990-ben a nagyközségi közös tanács megszűnik, és az addig társközségi státusban lévő községek külön képviselő-testületeket és polgármesteri hivatalokat alkottak (1991). Az egykori mezőváros és járási székhely 2001. július 1-jétől vált ismét várossá. Tét így a térségben már a várossá válása előtt is központi szerepet töltött be, azóta pedig a térségszervező ereje és gazdasági funkciói erősödésével egyre jelentősebb lesz. Vonzáskörzete mára kiszélesedett, ingázási központtá vált.
Téti Híradó hirdetés
Soproni Hírsztár hirdetés
Soproni Hírsztár hirdetés
Soproni Hírsztár hirdetés feladás
Soproni Hírsztár hirdetés ára:
| Szavak száma | 0 |
| Megjelenések száma | 1 |
| Fizetendő összesen (bruttó) | 495 Ft (390 Ft + áfa) |
Soproni Hírsztár hirdetés
Soproni Hírsztár hirdetés terjesztés
A Soproni Hírsztár c. újság megjelenik minden héten: Sopron (61.000 fős lakosságának) és Harka, Ágfalva, Kópháza, Balf, Nagycenk, Sopronkőhida, Tómalom, Jánostelep településeken terjesztve, illetve Hegykő, Hidegség, Fertőszéplak, Fertőd, Fertőszentmiklós településeken üzlethelységekben kihelyezve, A4 méretben, 16-24 oldalon, ingyenesen.
Nyomva és Online is!
Nyomott példány: 2025. második félév – Hetente 28.300 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Hetente 28.000 db
Gosztom és Varsányi Kft. kiadó
Soproni Hírsztár hirdetés megjelenés
Megjelenés:
Minden héten pénteken!
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Aktuális héten kedden 12 óráig!
Soproni Hírsztár hirdetési árak
Hirdetési tarifa:
Lakossági apróhirdetés
10 szó 14969 Ft+áfa = 2500 Ft
+ szavak 142 Ft+áfa = 180 Ft
Üzleti apróhirdetés (Szolgáltatás, Állást kínál)
10 szó 3150 Ft+áfa = 4000 Ft
+ szavak 276 Ft+áfa = 350 Ft
Keretes hirdetés: (max. 20 szó)
1/32 oldal 44×30 mm 8504 Ft+áfa = 10.800 Ft
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Soproni Hírsztár hirdetés
Sopron. A római korban egy Scarbantia nevű város állt itt, amelyen két fontos útvonal is áthaladt. Fóruma a mai főtér helyén volt. A jelenlegi városháza építése során 1897-ben innen került elő az a három nagy méretű római szobor, amelyek Jupitert, Junót és Minervát ábrázolják.
A népvándorlás korában Scarbantia romokban maradt, új település csak a honfoglalás után jött létre itt. A város lakói a Kr. u. 4. században a későbbi belváros területén 3–4 m vastag városfalat emeltek, hogy megvédjék magukat a barbárok támadásaitól. Maradványaira emelték 1092-ben az új határvár faszerkezetű, földdel erősített sáncát. A faváz később a tűz martaléka lett, és a bedöngölt agyag salakká égett. Ezt a titokzatos „vörös sáncot” az újkori építkezések a belváros több pontján feltárták.
A 9–11. század környékén a régi római városfalat kiegészítették, és felépült a vár is. Ekkor kapta magyar nevét a város, Suprun nevű ispánjáról. 1153-ban már fontos városként említik. 1273-ban II. Ottokár cseh király árulás következtében elfoglalta a várat. Sopron 1277-ben megnyitotta kapuit IV. László király előtt, akinek így sikerült visszafoglalnia, ezért jutalmul szabad királyi várossá tette. Ezután, 1297 és 1340 között emelték a római alapokra a várárokkal körülvett, 8–10 méter magas várfalat, aminek belső síkjára támaszkodtak a belváros házai.
1441 elzálogosították, és csak Hunyadi Mátyás szerezte vissza, aki 1463. július 19-én megegyezett Frigyessel, hogy 80 ezer forintért visszaadja a koronát és az elzálogosított területeket. 1526-ban a város lakossága kiűzte a zsidókat Sopronból, 1594-ben pedig kirekesztette a magyar nyelvet a városi ügyvitelből. 1529-ben a törökök feldúlták a várost, de az nem került a törökök kezére. Sőt, a megszállt területekről sokan menekültek Sopronba, ami lassanként a törököktől szabad terület központjává vált. 1553-ban, 1622-ben, 1625-ben, 1635-ben és 1681-ben országgyűlést is tartottak itt.
A következő évtizedekben még jobban megerősítették várost, új bástyák és városfalak épültek. Az 1655-ös pestisjárványban a lakosság fele elpusztult. 1676-ban Sopron teljesen leégett. Ezután a régi középkori épületek helyén barokk épületeket emeltek, megszületett a mai belváros. Ekkor építették újjá a Tűztornyot is.
II. József idején Sopron lett a Sopron vármegye székhelye. A középkori védőrendszer a 18. századra elavult, ezért néhány helyen megbontották a városfalat, és a bástyák tetején több, ma is megtekinthető bástyakertet alakítottak ki. Széchenyi ösztönzésére épült meg a Dunántúl első vasútja, amely Sopront Bécsújhellyel és Béccsel kötötte össze.
A határhoz közeli elhelyezkedése miatt az 1848-as szabadságharc idején a várost hamar megszállták a császári csapatok. Ezután szépen fejlődött egészen a 20. század elejéig, bár fejlődése a 19. század végétől lelassult, gazdasági súlya csökkent.
1921-ben, a trianoni békeszerződés után népszavazás döntötte el, hogy Sopron és a környező nyolc község melyik országhoz tartozzon. A soproniak többsége Magyarország mellett döntött. Az eseménynek 1922-ben emléktörvény állított emléket, ekkortól hívják „A leghűségesebb város”-nak (Civitas fidelissima). A hivatalok kétnyelvűek maradtak egészen az 1946-os kitelepítésekig. A város sokat szenvedett a II. világháborúban. A nyilasok 1944 decemberétől 1945. március 28-ig lényegében Sopronból irányították az országot. A várost a szovjetek 1945. április 1-jén foglalták el.
A Kádár-rendszerben igen jelentős műemlékvédelmi munkálatok folytak, a látványos eredmények miatt a város méltán kapta meg 1975-ben a Műemlékvédelmi Európa Díj aranyérmét. 1989. augusztus 19-én az úgynevezett páneurópai piknik alkalmával megnyitották a magyar-osztrák határt. Az ezt követő szeptember 10-ei teljes nyitást közel 60 ezer fő NDK-beli lakos az Ausztriába menekülésre használta fel.
Legfőbb rendezvényei: Soproni Tavaszi Fesztivál + Soproni Ünnepi Hetek + VOLT Fesztivál
Soproni Hírsztár hirdetés
Szeged Infó hirdetés
Szeged Infó hirdetés
Szeged Infó hirdetés feladás
Szeged Infó hirdetés ára:
| Szavak száma | 0 |
| Megjelenések száma | 1 |
| Fizetendő összesen (bruttó) | 495 Ft (390 Ft + áfa) |
Szeged Infó hirdetés
Szeged Infó hirdetés terjesztés
Ingyenes kiadvány, amely a fontosabb Szegedi és Szeged környéki programokat és a heti TV-műsort tartalmazza. Megjelenik: Szeged, Algyő, Deszk, Domaszék, Kübekháza, Mórahalom, Röszke, Újszentiván, Sándorfalva, Szatymaz, Tiszasziget, Ferencszállás, Klárafalva, Kiszombor, Zsombó településeken. A/4 méretben 8-16 színes oldalon.
Nyomott példány: 2025. második félév – Hetente 89.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Hetente 88.500 db
Mediaworks Hungary Zrt. kiadó
Szeged Infó hirdetés megjelenés
Megjelenés:
Hetente hétfőn
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Előző héten kedden 12 óráig!
Szeged Infó hirdetési árak
Apróhirdetés: (Min. 5 szó) (Max. 50 szó)
Minimum 5 szó 900 Ft+áfa =1150 Ft
+1 szó 181 Ft+áfa = 230 Ft
Szolgáltatói apróhirdetés keretben: (autószerelő, dugulás, gázszerelő, stb.)
40×22 mm 7.700 Ft+áfa = 9.780 Ft
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Szeged Infó hirdetés
Szeged és környéke az újkőkor (Kr. e. 5000) óta lakott. Traianus római császár i. sz. 106-ban foglalta el Daciát, ahonnan főleg sót és aranyat szállítottak. A rómaiak hamarosan összeköttetést létesítettek Dacia és Pannónia provinciák között. A két tartomány közötti útnak fontos állomáshelye volt Partiscum, azaz a mai Szeged. Elképzelhető, hogy Attila fő szálláshelye valahol ezen a vidéken volt. Először egy 1183-ban kelt oklevélben említik Szegedet (Ciggedin) a marosi sóhajózással kapcsolatban. Már I. (Szent) István király alatt virágzó településsé vált Szeged, a sószállító hajók kikötője és országos sólerakóhely volt
A tatárjárás után a lakók újra felépítették lerombolt városukat. IV. Béla király 1246-ban Szegedet városi rangra emelte. Ekkor kapta meg Szeged Buda és Székesfehérvár kiváltságait. A szegedi királyi kővár 1260 és 1280 között épült fel, mely a sószállító utat védte. Luxemburgi Zsigmond király fallal vette körül a várost. 1498-ban Szeged szabad királyi városi rangot kapott. Mint ilyen, a királyi kincstárnak évenként 2000 forintot fizetett, többet, mint bármely más szabad királyi város.
1525-ben és 1526-ban a török sereg átvonult a városon, kifosztotta, majd 1542–43 telén elfoglalta I. Szulejmán a romokban heverő várat kijavíttatta és megerősítette. Szeged török kincstári várossá, vagyis hász-birtokká lett. Ez azt jelentette, hogy a haradzs – magyarosan harács nevezetű – vallási jogon alapuló földadót közvetlenül a szultánnak fizette. Szeged nem vált szpáhi hűbérbirtokká, mint sok más település. Ez a viszonylagos jogbiztonság magyarázza, hogy számos környékbeli falu lakossága Szegedre költözött. 1686 október 22-én, De la Verque tábornok hosszas ostromára a török helyőrség a várat feladta, és ezzel város felszabadult a török uralom alól. Ekkor 2000 lakosa volt.
1704-ben II. Rákóczi Ferenc ostromolta a várat. 1708-ban pestis, 1712-ben pedig árvíz pusztította a várost. 1715-ben visszakapta szabad királyi városi rangját. 1719. május 21-én megkapta szabadalomlevelét és a jelenleg is használt címerét III. Károly királytól. Ezt a napot a város polgárai Szeged napja-ként ünneplik minden évben. 1738-ban és 1740-ben pestis, 1722-ben, 1740-ben, 1748-ben, 1790-ben és 1792-ben nagy tűzvészek, 1770-ben és 1784-ben árvíz pusztította.
1849-ben Szeged volt a forradalmi kormány utolsó székhelye, Kossuth itt mondta el utolsó nyilvános beszédét 1849. július 12-én. Július 14-én írta alá a magyar–román békülési tervet. Bár a Habsburg-ház megbüntette a várost, Szeged újra virágzásnak indult. 1854-ben a várost elérte a vasútvonal, 1860-ban pedig ismét visszakapta szabad királyi városi rangját.
Az 1879. évi árvízkatasztrófa Szeged történetének kiemelkedő eseménye. A március 12-re virradó éjjelen a Tisza a petresi gátat átszakítva elöntötte a várost, ami gyakorlatilag teljesen elpusztult: az 5723 házból csak 265 maradt épen. 1880–1886 között épült a Tisza jobb partján a belvárost védő partfal. Ekkor alakult ki a város körutas szerkezete. Több európai nagyváros (Bécs, Berlin, Brüsszel, London, Párizs, Róma) segített a város újjáépítésben, ezért a nagykörút egy-egy szakaszát ezekről a városokról nevezték el. Az újjáépítés során bontották el a Szegedi vár nagy részét is.
Innen indult el 1919 nyarán Horthy Miklós a Dunántúlra. A második világháború sok szenvedést hozott. A szövetséges légierő 1944. június 2-án kezdte meg az Operation Frantic fedőnevű kb. kéthetes légi hadműveletet, amelynek részeként 38 repülőgép a rendező-pályaudvart támadta. A szovjet hadsereg október 11-én foglalta el a várost.
A szocialista időkben Szeged könnyűipari és élelmiszeripari központtá vált. 1962-ben Szeged Csongrád megye székhelye lett. 1973-ban Szegedhez csatoltak öt, a várossal szorosan együtt élő községet. Algyő 1997-ben ismét önálló községgé alakult. Szegedet 2005 decemberében elérte az M5-ös autópálya. Napjainkban egyetemi város, és a turisták körében is népszerű. Egyik legfőbb vonzereje a nyaranta megtartott Szegedi Szabadtéri Játékok, melyet 1931 óta rendeznek. A belváros fenntartható és átgondolt megújításáért a város 2023-ban elnyerte a Hild János-díjat.