Keresés

Szolnoki Napló hirdetés

Szolnoki Napló hirdetés

Szolnoki Napló hirdetés

Szolnoki Napló hirdetés feladás

Szolnoki Napló hirdetés
A Hirdetés mérete





Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban

Szolnoki Napló hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Szolnoki Napló hirdetés

Szolnoki Napló hirdetés terjesztés

Ingyenesen terjesztett hirdetési hetilapunk 2003 őszétől működik Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Az eltelt idő alatt a lap egyedei tartalma és színvilága miatt Szolnok és a megye közkedvelt információforrása lett. Tartalomból: hirdetések, hírek, beszámolók, cikkek, érdekességek. Hetilapunkon keresztül rendszeresen biztosítani tudjuk az országos vagy a megyei napilapokra nem előfizető lakosság rendszeres elérhetőségét is. Ezt a lehetőséget a megyeszékhelyen települt cégek vezetői, reklám-marketing szakemberei valamint a megye önkormányzatai is felismerték, ezáltal rendszeresen kisebb-nagyobb felületet igényelnek lapjainkban. 

Terjesztési terület: Szolnok és vonzáskörzete Szandaszőlős, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szajol, Törökszentmiklós –  Tiszazug melléklet esetén: Martfűre, Tiszaföldvárra, Kunszentmártonra is. Törökszentmiklós és környéke melléklet esetén: Törökszentmiklós egészére, Fegyvernekre, Tiszatenyőre is. Mezőtúr és környéke melléklet esetén: Mezőtúrra, Túrkevére is. Túrkeve és környéke melléklet esetén: Túrkevére, Mezőtúrra is. 

Nyomott példány:           2025. második félév  – Hetente  44.000 db

Terjesztett példány:       2025. második félév –  Hetente  44.000 db

Szolnoki Napló hirdetés 1

Kiadó: Booster Média Kft.

Kiadó egyéb kiadványai: Irányár Online, Tisza Tavi Napló

Szolnoki Napló hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden héten pénteken!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megelőző héten kedden 12 óráig!

Szolnoki Napló hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  
Lakossági Apróhirdetés:       (Max. 30 szó)
10 szó                                          1732 Ft+áfa = 2200 Ft
Plusz szavak                                 126 Ft+áfa =   160 Ft
Kiemelés:                                    +788 Ft+áfa = 1000 Ft

Üzleti Apróhirdetés:       (Max. 30 szó)
10 szó                                        2677 Ft+áfa = 3400 Ft
Plusz szavak                               268 Ft+áfa =   340 Ft
Kiemelés:                                  +788 Ft+áfa = 1000 Ft

Hirdetési kedvezmény:
2-4 megjelenés 10%
5-8 megjelenés 20%
9-12 megjelenés 30%
13-24 megjelenés 40%
25 megjelenéstől 50%      

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                    kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Áraink listaárak, kérje egyedi kedvezményét!

Szolnoki Napló hirdetés

Szolnok. Nevének eredete: A. Zolnic és a Zounuc személynevek (szószóló”, „követ” jelentéssel). B. A kora középkori sószállító útvonal miatt a szláv só (szol) szóból származtatják a nevét. Az ókorban szkíták, kelták, szarmaták, gepidák, avarok éltek a területen. A honfoglaló magyarok a 10. században telepedtek meg itt. Szolnokot 1075-ben említik először I. Géza garamszentbenedeki alapítólevelében, Zounok alakban. Valószínűleg Szaunik volt Szolnok vármegye első főispánja, akit a Vata-féle pogánylázadás idején Gellért püspökkel együtt meggyilkoltak.

Az Árpád-ház uralkodása alatt mezőváros volt, Szolnok vármegye központja. A tatárjáráskor elnéptelenedett, IV. Béla népesítette be újra. Vélhetően földből készült töltéssel vették körül a várost. A korabeli feljegyzések csak faluként említik. Ispánsági székhelyként egyben egyházi központ szerepét is betöltötte. Szent István rendelete szerinti tíz település által emelt templomi székhely volt.

A 11. században a tiszai rév, vámhely, fontos útvonalak és a vármegyeközponti szerepe elősegítette gyors fejlődését. Vára 1552-ig földvár, illetve palánkvár maradt. Szolnokot Luxemburgi Zsigmond király a harmincad alól 1422-ben, a vám alól pedig 1429-ben mentette fel, ettől kezdve nevezhető mezővárosnak. A városban sóhivatal és harmincadhivatal működött, az Aranybulla rendelkezésénél fogva a törökök megérkezéséig az ország két fő-sóraktára Szolnokon és Szegeden volt.

A töröknek Temesvár és a Duna-Tisza-Maros szögének elfoglalása után mindössze egyetlen jelentősebb erősséget kellett elfoglalnia, Szolnok várát. A régi szolnoki földvár helyén I. Ferdinánd utasítására 1550–51-ben, a török veszély miatt Szolnokot városfallal vették körbe, várát megerősítették. 1552. szeptember 4-én a vár elesett és a törökök 1685-ig megszállva tartották. A törökök 1553-ban létrehozták a szolnoki szandzsákot és jelentős építkezésekbe fognak, dzsámi, fürdő, minaret épült, és 1562-ben itt készült el az ország első állandó Tisza-hídja.

1685-ben a várost felszabadították a török alól, és annak stratégiai fontossága miatt ki is javítottak. 1697-ben Thököly Imre a várat felgyújttatta. 1706-ban II. Rákóczi Ferenc vezére is felgyújtatta a várat, hogy ne vegyék hasznát a császáriak. A Rákóczi-szabadságharc után a várat végleg tönkretették, maradványait széthordták. A város tizenegyedik pusztulása 1739. év március 12-én rettenetes ciklon dühöngött, majd tűz is ütött ki, ami a szélviharral együtt megsemmisített mindent. Az 1740 előtti időből ezért semmi sem maradt a városi magistratus ténykedéséről.

A város lassan újra fejlődésnek indult. A Tisza szabályozása és a gőzhajózás növelte Szolnok jelentőségét. 1847-től Szolnokot vasút köti össze Pesttel. 1849. március 5-én itt zajlott a szabadságharc a szolnoki csatája, amelyben a magyarok a Tisza átkelőhelyét ellenőrzésük alá vonták. 1876. szeptember 4-én tartotta alakuló ülését a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei törvényhatóság. 1876. szeptember 25-én sor került az új vármegye első rendes közgyűlésére, Szolnok újra megyeszékhely lett.

A Tanácsköztársaság 77 napig itt húzódott a front. Majd 1919 júliusától 1920. február 25-éigy a románok megszállták a várost. A két világháború között a károkat nagyrészt sikerült kijavítani. A második világháború alatt Szolnokot tizenkétszer érte bombatámadás. A lakosság nagy része elmenekült, a bevonuló szovjet hadsereg csak pár ezer embert talált.

Kádár november 4-én délután 17-18 óra körül, az akkori Megyei Pártházban találkozott a helyi politikai vezetőkkel. Tájékoztatta őket miért alakított új kormányt. Bement a laktanyába és onnan már csak november 6-án jött ki, amikor tankokon indultak Budapestre.

Szolnoki Napló hirdetés

Hétről-Hétre Bonyhád-Paks hirdetés

Hétről-Hétre hirdetés

Hétről-Hétre Bonyhád-Paks hirdetés

Hétről-Hétre hirdetés

Hétről-Hétre Bonyhád-Paks hirdetés feladás

A Hirdetés mérete




Telefonszám - szolgáltatói hirdetés esetén


Kiemelés



Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban

Hétről-Hétre Bonyhád-Paks hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Hétről-Hétre Bonyhád-Paks hirdetés

Hétről-Hétre Bonyhád-Paks hirdetés terjesztés

Ingyenes információs és hirdetés újság. A/3 méretben, 8-12 színes oldalon. Terjesztése Bonyhád és vonzáskörzetében, 26 településen:  Bonyhád, Nagymányok, Szászvár, Egyházaskozár, Majos, Máza, Mecseknádasd, Mőcsény, Óbánya, Ófalu, Hidas, Cikó, Tevel, Aparhant, Kisdorog, Izmény, Kakasd, Bátaapáti, Váralja, Nagyvejke, Kisvejke, Závod, Mucsfa, Bonyhádvarasd, Kismányok és Tófűn valamint 17 településen: Paks, Kömlőd, Csámpa, Cseresznyés, Biritó, Földespuszta, Gyapa, Akalácspuszta, Dunaföldvár, Pusztahencse, Nagydorog, Györköny, Németkér, Madocsa, Bölcske, Kajdacs és Sárszentlőrinc településeken.

Nyomott példány:    2025. második félév  – Kéthetente  6.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév –  Kéthetente  6.000 db

P.É.CS. PRESS Kft. kiadó
http://www.hetrolhetre.hu/

A kiadó egyéb kiadványai: Komlói Hétről-Hétre, Paksi Hétről-Hétre, Szekszárdi Hétről-Hétre, Pécs környéke Hétről-Hétre, Pécs Városi Fapados

Hétről-Hétre Bonyhád-Paks hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden hónap első és harmadik hétfője!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megjelenés előtti héten szerda 12 óráig!

Hétről-Hétre Bonyhád-Paks hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Lakossági Apróhirdetés:       (Max. 50 szó)
10 szóig               394 Ft+áfa = 500 Ft
+ szavak                39 Ft+áfa =    50 Ft/szó     
Negatív kiemelés:  +50% felár                                       

Üzleti Apróhirdetés:       (Max. 50 szó)
10 szóig               630 Ft+áfa = 1000 Ft
+ szavak                39 Ft+áfa =      50 Ft/szó       
Negatív kiemelés:  +50% felár     

Szolgáltatói hirdetés:      
Méret:       45×20 mm       4 Szó + Telefonszám
Ára:            2000 Ft+áfa = 2540 Ft      

(Keretes hirdetés + színes háttér)

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!  

Hétről-Hétre Bonyhád-Paks hirdetés

A város nevének eredetére több feltevés is létezik. Az egyik, hogy a „bony”, vagyis a „mocsaras, vizes” jelentésű szóból ered. A másik elmélet szerint itt Bonyháról, az erdélyi Prokuj gyula egyik fiáról van szó. Egy harmadik elmélet szerint pedig itt a Bonya (Bucna) nemzetség neve, amiből ered Bonyhád város neve.

Tolna vármegye negyedik legnagyobb népességű települése, a Bonyhádi járás egyik városa és központja. Gyakran nevezik a Völgység fővárosának. Bonyhádhoz 1 nagyobb és 6 kisebb városrész tartozik: Majos a legnagyobb, Börzsöny, Alsóbörzsöny, Bonyhádszerdahely, Tabód (németül Taboldsdorf), Tabódszerdahely és Ladomány. További nagyobb városrészek a Szecska és a Fáy András lakótelep.

Bonyhád mai területén kelta kori régészeti leleteket tártak fel. Mint település kb. a 14. századtól létezik. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralom jelentett. Bonyhádon a 6-os főút mellett talált a XIV. században felhúzott gótikus templomot a török hadak rombolhatták le 1542-ben, valószínűleg felgyújtották. Idővel a falak köveit a kor szokása szerint egy részét elhordták, az alapokat pedig hordalékkal fedték be a századok. A félig kiásott romot kutatva a régészek rábukkantak a bronzharang darabjára, és XV. századi pénzérméket is találtak.

1782-ben megszerezte a mezővárosi címet. Bonyhádon a legkorábbi időkig visszamenőleg éltek együtt magyarok, szerbek (rácok), majd németek és zsidók. Később felvidékiek és székelyek is a város lakói lettek. Így együtt élt a városban katolikus, evangélikus, református és zsidó. 1872-ben Bonyhád újra község lett, ezt a címet azonban a későbbi közigazgatási reformok során elveszítette. majd 1903-ban nagyközség.

Bonyhád a két világháború között a legalapvetőbb nemzetiségi jogaiért küzdő németség és a kisebbség asszimilációjában érdekelt hatalom ütközetének egyik központi színhelyévé vált. A második világháborút követően a koalíciós kormány a cseh (Benes) és a szövetséges hatalmak nyomására a németek jelentős részének minden vagyonát elkobozta, őket pedig elűzte szülőföldjükről. Bodor György erdélyi származású pesti jogász telepített ide, a megüresedett sváb házakba Erdélyből székelyeket, illetve a Felvidékről (például Tardoskeddről) felvidéki magyarokat.

Bonyhád hosszú ideig a Völgységi járás székhelye volt, 1977-ben kapott ismét városi címet, 2013 óta pedig a Bonyhádi járás központjaként szolgál.

A város címere három részre osztott: a felső részben kék mezőben koronás oroszlán alak látható, a kezében kardot tart. E rész utal Hessen tartományra, ahonnan a bonyhádi német ajkú lakosság jelentős része származik. A középső, ezüst pólya a Völgységi-patakot jelképezi, rajta lúdtollal, ami utal a város irodalmi hagyományaira. A pajzs alsó része vörös mezőben három szimbólumot tartalmaz: a nap és a hold a székelyekre, a kettős kereszt a városban élő magyarokra, felvidékiekre utal. A címerpajzsot két oroszlán tartja, mely motívum a Perczel család címeréből került átvételre. Alatta a Hűséggel a Hazához felirat utal a Magyarországhoz lojális mozgalomra, mely Bonyhádról indult ki és a többi népcsoport számára is örök érvényű igazságként szolgált.

Nevezetességei: Bonyhád a világon először állított köztéri szobrot Wass Albert erdélyi költő, író emlékezetére – Völgységi Múzeum – Szecska-tó – Az Ermel-Vojnits család sírkápolnája – Perczel-kúria – Vörösmarty Mihály egykori lakóháza Alsóbörzsönyben – Sírkert, melyben a Perczel család tagjai, köztük Perczel Mór honvédtábornok nyugszik – Gencsy-kastély, más néven ‘zománcos’ Perczel-kúria.

Hétről-Hétre Bonyhád-Paks hirdetés

Hétről-Hétre Komló hirdetés

Hétről-Hétre hirdetés

Hétről-Hétre Komló hirdetés

Hétről-Hétre hirdetés

Hétről-Hétre Komló hirdetés feladás

A Hirdetés mérete




Telefonszám - szolgáltatói hirdetés esetén


Kiemelés



Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban

Hétről-Hétre Komló hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Hétről-Hétre Komló hirdetés

Hétről-Hétre Komló hirdetés terjesztés

Ingyenes információs és hirdetés újság. A/3 méretben, 8-12 színes oldalon. Terjesztése Komló és vonzáskörzetében 31 településen: Komló, Sásd, Hosszúhetény, Mánfa, Kisújbánya, Mecsekpölöske, Magyarszék, Liget, Oroszló, Baranyajenő, Godisa, Mindszentgodisa, Palé, Szentlászló, Bodolyabér, Magyarhertelend, Meződ, Varga, Vázsnok, Felsőegerszeg, Mecsekjánosi, Barátúr, Kishajmás, Bakóca, Magyaregregy, Kárász, Vékény, Pécsvárad, Hird, Gödreszentmárton, Gödrekeresztúr és Gödre településeken.

Nyomott példány:    2025. második félév  – Hetente  15.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév –  Hetente  15.000 db

P.É.CS. PRESS Kft. kiadó
http://www.hetrolhetre.hu/

A kiadó egyéb kiadványai: Bonyhádi Hétről-Hétre, Paksi Hétről-Hétre, Szekszárdi Hétről-Hétre, Pécs környéke Hétről-Hétre, Pécs Városi Fapados

Hétről-Hétre Komló hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden hónap első és harmadik hétfőjén!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megjelenés előtti héten szerdán 12 óráig!

Hétről-Hétre Komló hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Lakossági Apróhirdetés:       (Max. 50 szó)
10 szóig               394 Ft+áfa = 500 Ft
+ szavak                39 Ft+áfa =   50 Ft/szó     
Kiemelés:  +50% felár                                       

Üzleti Apróhirdetés:       (Max. 50 szó)
10 szóig               788 Ft+áfa = 1000 Ft
+ szavak                39 Ft+áfa =      50 Ft/szó       
Kiemelés:  +50% felár          

Szolgáltatói hirdetés:      
Méret:        45×20 mm       4 Szó + Telefonszám
Ára:           2000 Ft+áfa = 2540 Ft      
(Keretes hirdetés + színes háttér)

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Hétről-Hétre Komló hirdetés

Komló (németül: Kumlau, horvátul: Komlov, város Baranya vármegye északi részén, a Komlói járás központja. A megyeszékhely után a megye második legnépesebb települése. A település egy századon át szénbányászatáról volt nevezetes; bányakincseinek köszönhetően a szocialista időkben erőteljesen fejlesztették, 1951-ben nyilvánították várossá. Hozzá tartozik   Sikonda üdülőfalu, 1954 a Kisbattyán, Mecsekfalu és Mecsekjánosi, 1958 és 1992 között pedig Mánfa is a része volt Pécsbudafával együtt.

A Mecsek és a Baranyai-Hegyhát határán elhelyezkedő Komló Árpád-kori eredetű település. Nevét az oklevelek 1256-ban említették először Villa Complov alakban írva. 1312-ben Cumplow, 1320-ban Kemle, 1321-ben Komlod, 1329-ben Komlou, 1332–1335 között Konlod, Komlod, Cumulod változatokban írták nevét.

Komló a pécsváradi apátság falvai közé tartozott. Az oklevelek 1256-ban, majd 1329-ben a Tolna vármegyei Jánosival határos településként írták le. 

A 20. század elején Baranya vármegye Hegyháti járásához tartozott. 1951-ben kapott városi rangot, 1954-ben hozzá csatolták Kisbattyánt, Mecsekfalut (melynek neve 1928-ig Szopok volt) és Mecsekjánosit, majd 1954-ben Mánfát, mely azonban 1992-ben ismét önálló községgé alakult.

A város mai népessége gyors ütemben fogy, elsősorban a kevés munkalehetőség miatt. Míg az 1990-es években még harmincegyezren éltek Komlón, az 2009-ben 25 881, 2015-ben 23 604, 2024-ben 19 679 lakosa volt a városnak.

A mai Mecseket hordozó lemeztöredék ugyanis a jura időszak elején (a liászban, kb. 200 millió évvel ezelőtt) olyan ősföldrajzi (vagy idegen kifejezéssel paleogeográfiai) környezetben helyezkedett el, amely kedvezett a szénképződésnek (természetesen kiegészülve az ehhez szükséges meleg és csapadékos klímával).

A lassan süllyedő folyóvízi, tavi, majd tengerparti környezetben valaha élt hatalmas mennyiségű növényi anyag iszappal temetődött be, s oxigénmentes (anoxikus) környezetben, a fokozódó nyomás és növekvő hőmérséklet hatására hosszú idő alatt feketekőszénné alakult, ennek vastagsága Pécs körül 1000 méternél is vastagabb, míg észak felé haladva pár 100 méteresre vékonyodik, amelyeket évszázadok óta bányásznak a térségben.

Az egyébként középkori eredetű Komló térségében már a 18. század óta ismerték a felszínközeli szénkibúvásokat, de jelentősebb mélyműveléses bányászata csak a 19. század végén kezdődött el. 1892-ben kezdett el termelni az első tárna, s 1898-ban kezdte meg működését az első függőleges akna. A szénbányászat, s az infrastruktúrát fejlesztő hatásai a két világháború közötti időben nem csak Komlón jelentős fejlődést indítottak el. Az 1950-es évek elején Komló lakosságának a fele (kb. 11 ezer fő) a szénbányákban dolgozott, s ekkor vált igazi szocialista bányavárossá is. Az 1951-ben városi rangot kapott település lakossága az 1990-es évek elejére 30 ezer fölé emelkedett.

A ’90-es évek végén bezártak a bányák (gazdaságossági okokra hivatkozva), 2000. január 31-én gördült fel az utolsó csille szén a Zobák-aknából.

Nevezetességei: Komlóverzum Látogatóközpont, Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény – 13. századi gótikus (Hasmányi templom) templom romjai – Komlosaurus carbonis – Magyarország első dinoszaurusz-lelete, mely Komlóról és az itt bányászott kőszénről kapta a nevét és 2019-ben az év ősmaradványának is megválasztották – A város központjában elhelyezkedő hőerőmű gőzkürtje napi négy alkalommal hangjelet ad, amely a bányászkodás élő emléke, hiszen a kürtjelek 6, 14 és 22 órakor, vagyis a bánya hajdani műszakváltásainak idején szólalnak meg és délben.

Hétről-Hétre Komló hirdetés