Sallay István
BaranyaPress Nyugat hirdetés
BaranyaPress Nyugat hirdetés
BaranyaPress Nyugat hirdetés feladás
BaranyaPress Nyugat hirdetés ára
| Szavak száma | 0 |
| Megjelenések száma | 1 |
| Fizetendő összesen (bruttó) | 495 Ft (390 Ft + áfa) |
BaranyaPress Nyugat hirdetés
BaranyaPress Nyugat hirdetés terjesztés
Havonta a kistérség híreivel, hirdetéseivel 10.000 példányban megjelenő információs lap. Postaládás terjesztéssel megjelenik az alábbi településeken: Szigetvár (10.000 lakos), Szentlőrinc, Bicsérd, Szabadszentkirály, Boda, Pellérd, Kökény, Gyód, Görcsöny, Kozármisleny, Pécsudvard, Pogány, Szalánta, Szemely, Egerág, Kisherend, Peterd, Pécsdevecser, Kiskassa településeken.
településeken. A/4 méretben 8-12 színes oldalon.
Nyomott példány: 2025. második félév – Havonta 12.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Havonta 12.000 db
GIL-Promo Bt. kiadó
BaranyaPress Nyugat hirdetés megjelenés
Megjelenés:
Minden hónap utolsó hetének keddjén
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megelőző héten kedden 14 óráig!
BaranyaPress Nyugat hirdetési árak
Hirdetési tarifa:
Apróhirdetés: (Max. 30 szó)
10 szó = 1000 Ft+áfa = 1270 Ft
15 szó = 1500 Ft+áfa = 1905 Ft
20 szó = 2000 Ft+áfa = 2540 Ft
30 szó = 3000 Ft+áfa = 3810 Ft
Kiemeléssel: (szövegkiemelés, vagy keret, vagy színes háttér!)
10 szó = 1500 Ft+áfa = 1905 Ft
15 szó = 2250 Ft+áfa = 2858 Ft
20 szó = 3000 Ft+áfa = 3810 Ft
30 szó = 4500 Ft+áfa = 5715 Ft
+ Telefonszám = ingyenes!
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
BaranyaPress Nyugat hirdetés
A terület kelta, római, majd avar uralom után került a honfoglaló magyarok kezére.
Földesúri birtokként Zygeth névalakban 1391-ben bukkan fel először a forrásokban, első védett épületét az Almás-patak mocsaras árteréből kiemelkedő szigetszerű földsávon építették meg. Az uradalmi központ szerepét betöltő vár legelső, régészetileg is igazolható építményének, az ún. kerek toronynak, a későbbi, 16. századi vár belső magjának a 15. század első felében történt kialakítása a birtokos szigeti Antimus Osvát (Osvald) nevéhez köthető(déli kapuátjáróban elhelyezett, 1939-ben készült márványtábla szövege is megemlékezik). A háromemeletes lakótoronyból és későbbi bővítményeiből álló korai erőd, mint 1449-ben, az Almás-patak másik szigetén már korábban létrejött, földsánccal övezett település mint oppidum (mezőváros) 1463-ban jelenik meg elsőként írásos formában.
A vár és a város 1473-ban vétel útján az enyingi Török család birtokába került. E család legnevezetesebb tagja, Török Bálint végeztette el a vár és a település igazi erődítménnyé történő kiépítését az 1530-as években. A Kerecsényi László által 1554-ben visszavert török támadást követően az erőd első, igazán komoly ostromára 1556 nyarán került sor. Az ekkor a védelemért felelős kapitánynak, Horváth Stancsics Márknak rendkívüli erőfeszítések árán ugyan, de még sikerült a várat megtartania. Az ostrom után újjá építették, aminek eredményeként az 1550-es évek végére hazánk legmodernebb és legerősebb végvárává vált.
1561-ben Zrínyi Miklós lett a várkapitány. Rá hárult a Buda és Nándorfehérvár közti hadi és kereskedelmi út biztonságát veszélyeztető, még császári kézen lévő, utolsó fontos délvidéki végvár megtartásának feladata. I. Szulejmán szultán ötvenezres reguláris erőkből álló sereggel vette ostrom alá Szigetvár várát, amelyet Zrínyi mintegy 2500 katonával védett, 34 napig ellenállva a török túlerőnek. 1566. szeptember 7-én elesett.
Szigetvár a hódoltság idején kiemelt katonai-igazgatási szerepet töltött be. Előbb a Budai, majd a Kanizsai vilajet alá rendelt szandzsák központja volt, rövid ideig azonban, 1594–1596 között maga is beglerbégi (Szigetvári vilajet) székhely lett.
A Buda 1686. évi felszabadítását követő hadjáratok eredményeként a Dunántúl déli része szinte teljes egészében újra a császáriak uralma alá került, utolsóként Szigetvár kiéheztetéssel 1689 februárjában harc nélkül adják át a várat és a várost
A 17. század végén hozzáláttak a vár védműveinek kijavításához és megerősítéséhez, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Huyn kapitány a kurucok által két ízben is megtámadott Szigetvárt tartani tudta. A vár hadászati funkciója az 1780-as évekre azonban egyre jelentékte- lenebbé vált, ezért 1769-ben Tolnai Festetics Lajosnak eladták a várat. A tavat lecsapolták, ezután már csak a földesúri birtokok gazdasági központjául szolgált. A II. világháború után államosított vár turisztikai célú hasznosítása az 1950-es évek második felében kezdődött el.
Az első nagyobb üzem, a Fehér-féle gőzmalom 1881-ben kezdte meg a működését, néhány évvel később, 1884-ben pedig a jelentős múlttal rendelkező helyi cipőipar első üzemében, a Szigetvári Cipőgyárban indult meg a termelés. Az ugyancsak hagyományosnak számító konzervgyártás 1937-ben kezdődött. Várossá nyilvánítása volt 1966-ban volt a várvédés 400. évfordulóján. 2011-ben került sor, a „Civitas Invicta” – a Leghősiesebb Város cím Szigetvárnak való adományozására.
BaranyaPress Nyugat hirdetés
Pápa és Vidéke médiaajánló
Pápa és Vidéke médiaajánló
Pápa és Vidéke médiaajánló
Pápa és Vidéke hirdetés
Pápa és Vidéke hirdetés
Pápa és Vidéke hirdetés feladás
Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!
Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!
Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!
Pápa és Vidéke hirdetés megrendelés
Pápa és Vidéke hirdetés
Pápa és Vidéke hirdetés terjesztés
A Pápa és Vidéke újság több mint 20 éve szolgálja Pápa 29.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta, A/4 méretben, 12-16 színes oldalon.
Nyomott példány: 2025. második félév – Havonta 15.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Havonta 15.000 db
Pápai Platán Városmarketing Kft. kiadó
Pápa és Vidéke hirdetés megjelenés
Megjelenés:
Minden hónap első hetében
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Minden hónap 20.-án 14 óráig!
Pápa és Vidéke hirdetési Árak
Hirdetési tarifa:
Kiskeretes színes hirdetés 1/8 99×68 mm 65.354 Ft+áfa = 83.000 Ft
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Pápa és Vidéke hirdetés
A helytörténészek többsége egyetért abban, hogy a városnév személynévi eredetű: a település feltehetőleg egy Popo nevű bajor lovagról kapta a nevét, aki az államalapítás korában a mai város helyén kialakult udvarház elöljárója lehetett. A legelfogadottabb feltevés szerint Gizella királyné kíséretével érkezett Magyarországra, de van olyan nézet, amely szerint a honfoglalás előtt, még a Frank Őrgrófság korában élt itt. Valószínűleg tőle származott a Pápa nemzetség, melynek a későbbi századokban a város környékén voltak birtokai. A német eredet mellett szól, hogy középkori német nyelvű metszeteken Poppo vagy Poppa néven jelzik a várost.
A legismertebb monda szerint, amelyet már Bél Mátyás is feljegyzett 1735-ben, I. István király ezen a helyen találkozott a Rómából visszatérő Asztrik püspökkel, aki átadta neki a II. Szilveszter pápától hozott koronát. Ekkor a király így kiáltott fel: „Ecce papa misit mihi coronam”, vagyis „Íme, a pápa koronát küldött nekem”, a nép pedig az egyházfő iránti tiszteletből és hálából nevezte el Pápának a frissen alapított várost. Enessey György 1799-ben megjelent munkájában a púp szóból eredeztette Pápa nevét, mivel a város egy dombon épült.
A települést először 1214-ben említik oklevélben. A birtokrész határainak leírása során említik az „utat, ami Pápáról jön” („viam, quae venit de Papa”). A település már ekkor udvarnokispánsági központ, és főesperesi székhely, ami kiemelte a környék többi települése közül. A XIII. század végén betelepített hospesek (telepesek) révén megindulhatott a városias fejlődés útján. A XIV. század végétől „oppidum”-ként, azaz mezővárosként emlegetik az oklevelek, sőt esetenként használják Pápával kapcsolatban a „civitas” terminust is. Pápa a késő-középkorban fejlett iparos-kereskedő város. Saját pecséttel rendelkezett, a városban céhek működtek. Magasan Veszprém megye legnépesebb települése volt ekkor.
A város szerepe 18. század közepétől kezdett kibővülni és azóta is működő iskolák jöttek létre. A 19. század közepén már jó hírű iskolaváros. Országos hírű iskolája az 1531-ben alapított Pápai Református Kollégium, ahová Petőfi Sándor és Jókai Mór is járt. A másik hasonló hírnévvel rendelkező iskola a pálos rend által 1638-ban alapított, mai Türr István Gimnázium, ahová a kiegyezés megkötője, Deák Ferenc is járt.
Történelmének egyik fontos eleme a jelenleg Kanadában élő Kluge família kékfestő műhelye. Ezt 1786-ban hozták létre Pápán. A műhelyt a Tapolca-patak vize táplálta. A 19. századig kézi erővel, míg később már gőzgépekkel történt a kékfestés, ami a századfordulón a legjobbak közé tartozott Magyarországon. Az államosítás során 1956-ban a termelés megszűnt. A helyén 1962 óta múzeum működik, amely bemutatja a nagy múltú mesterséget.
A Fő tér megújítása 2011 és 2013. június 14. között megtörtént. A megújult Esterházy kastély főépületének átadására 2015. április 17-én került sor. 2019. szeptember 28-án került sor a Esterházy Kastély újjá alkotott, díszes kovácsoltvas kapujának az átadására: Egy pápai jelkép újjá született.
Pápa és Vidéke hirdetés
Derecskei Hírek médiaajánló
Derecskei Hírek médiaajánló
Derecskei Hírek médiaajánló
Derecskei Hírek hirdetés
Derecskei Hírek hirdetés
Derecskei Hírek hirdetés feladás
Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!
Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!
Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!
Derecskei Hírek hirdetés megrendelés
Derecskei Hírek hirdetés
Derecskei Hírek hirdetés terjesztés
A Derecskei Hírek több mint 10 éve szolgálja Derecske 9.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta, A/4 méretben, 16-20 színes oldalon.
Nyomott példány: 2025. második félév – Havonta 3.150 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Havonta 3.100 db
Derecske Város Művelődési Központ és Könyvtár kiadó
Derecskei Hírek hirdetés megjelenés
Megjelenés:
Minden hónap utolsó hetében
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Minden hónap 15.-én 13 óráig!
Derecskei Hírek hirdetési árak
Hirdetési tarifa:
Apróhirdetés Első 10 szó 4.016 Ft+áfa = 2.000 Ft További szavak 8.268 Ft+áfa = 180 Ft Képek megjelentetése (logó, stb.) 1.575 Ft+áfa = 2.000 Ft Kiskeretes színes hirdetés 1/16 43×30 mm 10.630 Ft+áfa = 13.500 Ft
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Derecskei Hírek hirdetés
A település neve az írásos emlékekben 1291. évben bukkant fel először. A régészeti leletek tanúsága szerint ez a vidék már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. Derecske ősrégi közösség, a XVI. században szabad hajdúváros volt, melynek Bocskai fejedelem kiváltságokat adott. Jelentős országos esemény helyszíne volt, mikor Fráter György, hogy ellensúlyozza Ferdinánd híveinek szervezkedését, 1543. augusztus 1-re összehívta a tiszántúli rendek részországgyűlését Derecske városában. A derecskei részországgyűlés fontos állomása volt a Keleti Magyar Királyságból meginduló önálló Erdélyi Fejedelemség kialakulásának.
Derecske kora újkori történetében új korszak kezdődött, mikor a falu részbirtokát Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1608 nyarán Nagy András hajdú főkapitánynak adományozta. Az ő néhány éves birtokossága alatt került kapcsolatba a falu a hajdúkkal. 1631 nyarán azután I. Rákóczi György fejedelem kiváltságlevéllel telepített szabolcsi hajdúkat Derecskére, mely így hajdúváros lett. A hajdúság, a bihari ún. kis hajdúvárosok története adta meg hosszú ideig Derecske múltjában a lényeges kérdéseket.
Magyarországon a 16. század végéig nagyjából megmaradt a középkori településhálózat, de a tizenöt éves háború jelentős pusztulást okozott elsősorban a hódoltságban és annak peremvidékén, kiváltképp jelentős volt a tatár pusztítás a Debrecentől délre eső bihari területeken: ezeknek szinte a középpontjában fekszik Derecske. Később Esterházy Pál az elmaradt nádori fizetés fejében kapja meg birtokul Derecskét, jogait azonban csak a Rákóczi-szabadságharc után tudja érvényesíteni, mert a kiváltságaiktól megfosztott hajdúk nem akartak belenyugodni sorsuk változásába. A törökök 1659-ben és 1693-ban feldúlták. I. Lipót a hajdúk szabadalmait megvonta tőle és a kassai királyi kamara fennhatósága alá helyezte Derecskét.
A második világháború igazi megpróbáltatásai 1944 októberében érték el a községet. 1948-ban a lakosság meghaladta a 10 ezer főt. A 60-as évektől átalakult a település képe, a régi, jellegzetes, méltóságot sugárzó klasszicista tornácos, módos parasztházak eltűntek Derecske utcáiból. Az egymást gyorsan váltó építési divatok meglehetősen eklektikussá tették az 1991. január 1.-én ismét városi rangot kapott település arculatját.
A rendszerváltást követően rohamos fejlődésnek indultak az egyéni vállalkozások, különösen a szolgáltatások: kereskedelem, vendéglátás és a mezőgazdaság területén. Az ipari vállalkozások közül a bútorgyártás, a famegmunkálás, valamint a fémszerkezet gyártása jelentős. A településen a családok megélhetését elsősorban a mezőgazdaságból származó bevételek biztosítják. Derecske termőhelyi adottságai révén kiválóan alkalmas az intenzív növénytermesztésre.
A település 2013-ban ismét járási székhellyé vált. A Derecske-Létavértesi Kistérség kulturális, oktatási és gazdasági központja, székhelye. Az elmúlt öt évben megerősödtek a város külkapcsolatai, határon átnyúló szerepvállalásai. Szoros együttműködést alakított ki testvérvárosaival.
A derecskei zsidó hitközséget a 19. század közepén alapították, 1850-ben már 20 család telepedett ott le. 1851-ben a megyei főrabbi kezdeményezésére felépült az első zsinagóga, 1853-ban megalakult a Chevra Kadisa, a vallási élet szempontjából fontos Szent Egylet. Az első világháborúban a hitközség nyolcvan tagja vett részt, közülük tizenketten hősi halált haltak, sokat megsebesültek, rokkanttá váltak. A háborús megpróbáltatások után a tagok száma elérte az 530 főt, akik közül 120 család fizetett hitközségi adót. Az 1944-es német megszállás és a deportálások megpecsételték a majdnem száz éves közösség sorsát: a derecskei zsidók nagy részét a nagyváradi gettóba, majd Auschwitzba hurcolták, ahonnan nagyon kevesen tértek vissza. Az életben maradottak elköltöztek, sokan Izraelbe, sokan szerte a nagyvilágba.
Derecskei Hírek hirdetés
Nagykőrös Önkormányzati Hírek médiaajánló
Nagykőrös Önkormányzati Hírek médiaajánló
Nagykőrös Önkormányzati Hírek médiaajánló
Nagykőrös Önkormányzati Hírek hirdetés
Nagykőrös Önkormányzati Hírek hirdetés
Nagykőrös Önkormányzati Hírek hirdetés feladás
Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!
Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!
Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!
Nagykőrös Önkormányzati Hírek hirdetés megrendelés
Nagykőrös Önkormányzati Hírek hirdetés
Nagykőrös Önkormányzati Hírek hirdetés terjesztés
A Nagykőrös Önkormányzati Hírek újság több mint 10 éve szolgálja Nagykőrös 23.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk hetente, A/4 méretben, 16-20 színes oldalon.
Nyomott példány: 2025. második félév – Hetente 10.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Hetente 10.000 db
Nagykőrös Város Önkormányzata kiadó
Nagykőrös Önkormányzati Hírek hirdetés megjelenés
Megjelenés:
Minden héten pénteken
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Adott héten hétfőn 12 óráig!
Nagykőrös Önkormányzati Hírek hirdetési Árak
Hirdetési tarifa:
Kiskeretes színes hirdetés 1/8 90,5×63 mm 17.000 Ft+áfa = 21.590 Ft 1/16 43×63, 90,5×30 mm 10.500 Ft+áfa = 13.335 Ft
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Nagykőrös Önkormányzati Hírek hirdetés
Területét már az őskőkor óta lakják. Nevét 1266-ban említette először oklevél Kalanguerusy (Kalánkőröse) néven, ekkor a Bor-kalán nemzetség erdeje volt, majd egy 1276-os pápai megerősítésben Qenrus, Keurus néven említették, ekkor már, mint falu szerepelt. A város és környéke a Bár–Kalán nemzetséghez tartozott a honfoglalás után. A tatárjárás a Nagykőrös határában lévő kis falvak nagy részét elpusztította.
Először egy 1266-ban IV. Béla király által kiadott oklevélben említik nevét, amelyet a kőrisfáról kapta, címerében is ez látható. I. Lajos királytól kapott mezővárosi rangot. 1307-ben Károly Róbert király is tartózkodott a városban.
A török uralom alatt khász város volt (közigazgatási egység, amelynek évi jövedelme 100.000 akcsé fölött volt), aminek köszönhetően a török pusztítások elkerülték. A reformáció igen hamar eljutott ide. Ekkor alapították református gimnáziumát. Nagykőrös a 18. sz-ban viszonylagos autonómiát élvezett, az 1820-as években a mezőváros megváltotta magát földesuraitól, szabadalmas mezőváros lett.
Az 1848-as szabadságharc alatt Kossuth toborzókörútján ide is ellátogatott. A forradalom után élte Nagykőrös a virágkorát, mikor is több akadémikus is a gimnáziumban tanított, köztük Arany János. 1853-ban Pest és Nagykőrös között megindult a vasúti közlekedés.
1860. december 2-án véres népzavargás tört ki a településen. Hatszáz nagykőrösi megrohamozta a pénzügyőrségi kaszárnyát, betörte az ajtókat és ablakokat, megverte a pénzügyőröket, leszedte a császári sasokat a hivatali épületekről és beverte a helyben lakó zsidók ablakait. A lázongást a dohányárusítás szabályainak betartatása váltotta ki, a pénzügyőrök tiltott dohányárusításért két embert letartóztattak. A dohány ti. jövedéki termék volt, a dohánytermelők nem árusíthatták szabadon a piacokon a dohányleveleket.
1861.január 5-én a városháza előtti téren összegyűlt nép megrohamozta városházát és követelték a fináncok kiadatását. A városháza egyik szobájába beszorított pénzügyőröket az időközben megérkező katonaság szabadította ki. Suhancok és gyerekek fagyos hódarabokkal és lótrágyával dobálták az elvonulókat, az egyikük pedig leköpte a vezénylő katonatisztet. A tiszt erre felbőszült és kiadta a tűzparancsot. A nap végére több halott és sebesült maradt a városban.
1897-ben a vasút melletti telephelyen megalakult a Gschwindt-féle szeszfőzde. Ebből nőtt ki a 20. század folyamán a város legjelentősebb ipari létesítménye, a 111 évig fennállt Nagykőrösi Konzervgyár. A második világháború pusztításai megkímélték a várost és épületeit. 1985-ben adták át az autóbusz-állomást. 2015-ben fölvetődött, hogy a város megyét vált, de 2016-ban lemondtak erről a tervről. 2022 decemberében a közigazgatási terület alapján Magyarország 21. legnagyobb települése.
Nagykőrös Önkormányzati Hírek hirdetés
Marcali Napló médiaajánló
Marcali Napló médiaajánló
Marcali Napló médiaajánló
Marcali Napló hirdetés
Marcali Napló hirdetés
Marcali Napló hirdetés feladás
Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!
Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!
Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!
Marcali Napló hirdetés megrendelés
Marcali Napló hirdetés
Marcali Napló hirdetés terjesztés
A Marcali Napló több mint 20 éve szolgálja Marcali 11.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk kéthavonta, A/4 méretben, 16-20 színes oldalon.
Nyomott példány: 2025. második félév – Havonta 5.500 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Havonta 5.500 db
Marcali Város Önkormányzata kiadó
Marcali Napló hirdetés megjelenés
Megjelenés:
kéthavonta (páros hónapban), utolsó héten pénteken
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megjelenés előtt 2 héttel
Marcali Napló hirdetés Árak
Hirdetési tarifa:
Kiskeretes színes hirdetés 1/6 95×54 mm 9.000 Ft+áfa = 11.430 Ft 1/6 95×54 mm Borítón 11.250 Ft+áfa = 14.288 Ft
Kedvezmény:
3 megjelenés 10%, 6 megjelenés 15%
Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!
Marcali Napló hirdetés
Marcali a Péc nemzetségből származó Marczali család ősi birtoka volt. Nevét egy 1274-ben kelt latin nyelvű oklevél említi először, az 1332–1337 közötti pápai tizedjegyzék pedig már egyházas helyként. Marcalit Zsigmond király 1411-ben királyi adományként Marcali Miklósnak és Dénesnek adta a várost. A királyi adományozás azonban nemcsak e két férfi részére történt, rajtuk kívül János fia György, István fia Miklós és Péter fia László is az adományozottak sorába tartozott, de mellettük még – a Marcaliakkal lefolytatott pereskedést követően – az apátságnak is maradtak itt földesúri jogai.
A település 1448-ban már városi kiváltságokkal is rendelkezett, majd miután Marczali László elhunyt, 1488 után Marcali a Báthori-család birtokába került. 1494-ben pedig a fennmaradt oklevelek már iskolájáról is megemlékeztek. A török hódoltság idején járási székhely volt, de az itteni erősséget a törököknek csak 1566, Szigetvár eleste után sikerült elfoglalniuk. Az 1563-ból fennmaradt török kincstári adólajstrom 35 házat sorol itt fel.
Az 1598–99-es magyar királyi adólajstrom pedig Marcalit már Babócsa várának tartozékaként említi, majd 1626–27-ben pedig már új tulajdonosa is volt, ekkor már mint Nádasdy Pál birtokát említették. 1660-ban a pannonhalmi főapátsági
tizedváltságjegyzék Marcalit, mint Szent-György várának tartozékát említette. 1715–1733 között gróf Széchenyi Zsigmond birtoka lett. A tapsonyi vármegyeháza leégése után, 1734 és 1749 között Somogy vármegye székhelye. 1772. augusztus 24-én országos, 1820. április 28-án pedig hetivásárok tartására is szabadalmat nyert.
Az 1848–49-es szabadságharc és jobbágyfelszabadítás idején a település kétnyelvű lakossága egy szívvel állt a Noszlopy Gáspár vezette honvédcsapat soraiba. 1861. október 20-án egy nagy tűzvészben a település kétharmad része leégett, 1902-ben pedig egy újabb tűzvészben egy egész puszta hamvadt el, 42 épülettel.
1910-ben 4588 lakosából 4559 magyar volt. A Tanácsköztársaság ideje alatt a forradalom szervezésének egyik központja volt, annak bukása után 1919. augusztusában Prónay Pál különítményesei a kommunista terrorcsapatok kegyetlenkedéseire válaszul megtorlást hajtottak végre, és a már korábban börtönbe vetett foglyok közül többet halálra kínoztak. 1926-ban hozzácsatolták a szomszédos Nagygomba községet.
1977-ben ismét városi rangot kapott, ekkor csatolták hozzá a szomszédos Bize, Boronka és Horvátkút községeket is. A marcali belső laktanya építése 1949-ben kezdődött és 1951 augusztusában került átadásra. 11 hektáron terült el a település központjában, és 1990-ben zárták be. A helyén jelenleg üzletek, lakóépületek és piac találhatók, a volt tiszti étkezdében működik a Helyőrségi Klub.