Keresés

Erzsébetváros hirdetés

Erzsébetváros hirdetés

Erzsébetváros hirdetés

Erzsébetváros hirdetés

Erzsébetváros hirdetés feladás

A hirdetés típusa







Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Erzsébetváros hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Erzsébetváros hirdetés4

Erzsébetváros hirdetés

Erzsébetváros hirdetés3

Erzsébetváros hirdetés terjesztés

A VII. Kerületi Önkormányzat lapja, kiadja Erzsébetváros Polgármesteri Hivatala. Megjelenik minden páros héten, csütörtökön. Terjesztik 40.000 példányban a kerületi postaládákba ingyenesen. Formátuma A/3-as, terjedelme 32-48 oldal, 45 gr-os újságnyomó papírra nyomva, színesben.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Havonta 40.000 db
Terjesztett példány:       2024. második félév –  Havonta  39.500 db

Erzsébetváros Polgármesteri Hivatala kiadó

Erzsébetváros hirdetés2

Erzsébetváros hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Havonta kétszer csütörtökön. Kivétel: július, augusztus, december – ekkor 1-1 megjelenés cak!
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megjelenés előtt 14 nappal!

Erzsébetváros hirdetési árak

Hirdetési tarifa:
Magán/Közületi Apróhirdetés:   
10 szóig:                                          3071 Ft+áfa =  3900 Ft
20 szóig:                                          4724 Ft+áfa =  6000 Ft
Keretes hirdetésnél 20 szó:         5984 Ft+áfa =  7600 Ft

Kedvezmény:
3 hirdetés esetén 10% kedvezmény

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

 

Erzsébetváros hirdetés

török hódoltság utáni időkben a mai Kiskörút mentén húzódtak a városfalak, s a későbbi Teréz-, illetve Erzsébetváros helyén elszórt tanyák, szőlőskertek jöttek létre. A Felsőkülvárosnak, a későbbi VII. kerület szerkezetét az elsőként kialakult utcák (Király utcaDob utca) határozták meg. Az 1870-es években a Nagykörút kialakítása adott lendületet a terület fejlődésének. Erzsébetvárost a XVIII. században még Pacsirta-mezőnek, később Ferdinánd-külvárosnak hívták.

A VII. kerület 1873-ban, a városegyesítéskor jött létre. Mivel a Felsőkülváros (akkor már egy évszázada Terézváros) túl nagy és túlságosan népes volt, kettéosztották. A Király utcától északra továbbra is Terézváros néven a VI., attól délre Budapest VII. kerülete jött létre. A kerületi polgári kör kérvényezte 1881 decemberében, hogy a néhány évvel korábban, Terézvárosból kivált VII. kerületet I. Ferenc József feleségéről, Erzsébet királynéról nevezhessék el Erzsébetvárosnak. A király 1882január 17-én írta alá az engedélyt, 1882február 7-én az új elnevezés beiktatásra került.

A zsidónegyed/Bulinegyed (nem hivatalos elnevezés): Erzsébetváros belső, a Belvároshoz közel eső részére a 2000-es években elkezdték „zsidónegyedként” hivatkozni. Ez részben azon alapul, hogy a 19. század óta itt voltak a budapesti zsidóság életének főbb központjai. (Ők azonban a lakosságának ötödét kitevő zsidóknak csak a töredékét tették ki). Emellett ezen a területen jelölték ki 1944-ben az úgynevezett pesti nagygettót, amelynek legnagyobb létszáma 70 ezer fő volt. A hányatott sorsú városrész a rendszerváltásig elhanyagolt, folyamatosan leépülő környék volt.

A zsidónegyed területén több vitatott bontás és megkérdőjelezhető minőségű új építkezés kezdődött (például a Dob, Király, Kertész utcákban), és még ennél is több teljes ház magánbefektetőknek történő eladása valósult meg.
(polgármestere is ebbe bukott bele) A műemlékvédelmi hivatal “műemlék” táblaival sok ház megmenekültek a bontástól. Majd 2001-ben ártatlan alternatív kávézóként indult a Kertész utcában a Szimpla nevű hely, mely az első fecske volt a bulinegyed történetében.

Az elkövetkezendő években több hasonló jellegű állandó hely nyílt és megszületett meg a romkocsma nevű hungarikum, mely kocsmatípus valójában nagyrészt Kelet-Berlin hasonló helyeitől vette az inspirációt.
A 2000-es évek végén a környező kerületek szépen sorban korlátozni kezdték az éjszakai életet. A másik fontos tényező a gazdasági válság vége, és az ezt követő időszakban rendkívüli mértékben felgyorsult növekedésű ütemű turizmus, amely tömeg még nagyobb, szinte kifogyhatatlan utánpótlást kapott. Plusz a fiatal generáció is megváltozott, kifejlődött a legénybúcsú kultúra, és mindenki egy pár utcás területen, nagyjából 500 különböző helyen zsúfolódott össze. Belső-Erzsébetváros hivatalosan éjjelnappali gumiszobaként üzemel, “itt mindent megtehetnek”, a hirdetések szerint. 

A Csikágó negyed (nem hivatalos elnevezés): Külső-Erzsébetvárosban kezdetben konyhakertek és káposztaföldek voltak 1866-ban árvaház épült fel, és 1876-77 között emelték a Siketnémák Budapesti Országos Intézetének épületét, az Állatorvostudományi Egyetemet 1881-ben adtak át. A mostani utcahálózattal igazából majd csak az 1890-es években készült térképeken találkozhatunk először, és szűk negyedszázad alatt született meg.

A Csikágó lakásállományának legnagyobb hányada az 1890-es években keletkezett, többnyire WC és fürdőszoba nélkül. Csak a 21. század elejére tűntek el innen teljesen ezek a komfort nélküli épületek. A Csikágó név eredetéről: leggyakrabban azt olvasni, hogy a népszerű ragadványnév eredete a közbiztonság szinte teljes hiányára utal, eszerint Csikágó, amint kiépült, rögtön a nagyvárosi nyomor és bűnözés szinonimájává vált. A következő „megoldás” az amerikaias tempójúnak tetsző építés, mert a házak egymás utáni boszorkányos gyorsaságú „kinövése” a korábban üres területen. A negyed névadója Dr. Abonyi József, aki 1902-ben használta ELŐSZÖR a kifejezést, amely a Pesti Hírlap október 2-i számában is már olvasható volt: „…családostul együtt oly nagy számban jelentek meg, különösen az úgy nevezett chicagói negyedből…”.

Ligetváros (nem hivatalos elnevezés): A Ligetváros Budapest VII. kerületének (Erzsébetváros) a Városliget vonzáskörzetébe tartozó területe. A Ligetváros elnevezést a kétezres évek eleje óta használják erre a részre. Elsősorban az ingatlanirodáktól és az új lakóparki befektetőktől származik ez az elnevezés. Céljuk az volt, hogy jelezzék ennek a területnek a nagyban különböző adottságait a Külső-Erzsébetváros rosszabb hírű utcáihoz képest. Legnevezetesebb utcája a patinás Damjanics utca, amely a terület bevásárlóutcája is egyben. Az elnevezés egyre inkább az ott lakók identitásává válik.

Erzsébetváros hirdetés

Terézváros hirdetés

Terézváros hirdetés

Terézváros hirdetés

Terézváros hirdetés

Terézváros hirdetés feladás

A hirdetés típusa





Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Terézváros hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Terézváros hirdetés4

Terézváros hirdetés

Terézváros hirdetés3

Terézváros hirdetés

Terézváros hirdetés terjesztés

A VI. Kerületi Önkormányzat lapja, kiadja Terézváros Polgármesteri Hivatala. Megjelenik páratlan héten, pénteken. Terjesztik 27.000 példányban a kerületi postaládákba ingyenesen. Formátuma A/4-es, terjedelme 32-48 oldal, 45 gr-os újságnyomó papírra nyomva, színesben.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Kéthetente 27.000 db
Terjesztett példány:       2024. második félév –  Kéthetente  26.500 db

Terézváros Polgármesteri Hivatala. kiadó

Terézváros hirdetés2

Terézváros hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden kéthetente szerdán!                                                                   (Júliusban és augusztusban csak havonta egyszer)

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megelőző héten pénteken 13 óráig!

Terézváros hirdetési árak

Apróhirdetési árak:

Magán                                                        1900 Ft/ 15szó

További szavak:                                          120 Ft/szó

Szürke kiemelés:                                      +100%

A szerkesztőség nem jelentet meg eltartási/életjáradéki hirdetéseket!

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                        kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Terézváros hirdetés

18. századra Pest város falai között (nagyjából a mai Kiskörút vonala) már nem volt elegendő hely, így a népesség a határában lévő területeken is elkezdett letelepedni. 18. században a mai Szövetség és Szív utca vonalán túl művelésre és megtelepedésre alkalmatlan homoksivatag húzódott. Eleinte majorságok, később kertek és szőlőültetvények borították. Az 1726-os városi (pesti) rendelet szerint a területet kötelesek fásítani és mint kertet művelni tulajdonosaik. Szántónak vagy gabonaneműek termesztésére nem volt szabad felhasználni. Az 1730-as években már „tetszetős gyümölcsösök, szőlők és bennük itt-ott présházak találtattak”.

Mivel a termésre vigyázni kellett, így a gazdák elkezdtek építkezni. A területet (gyakorlatilag a Duna és a mai Kerepesi út közötti földcikket) ekkor Felső Külvárosnak nevezték. Az első felső külvárosi házak a Váci kapun túl, a marhavásár felé (a mai Bajcsy-Zsilinszky úton) a Király és Paulay Ede utca között épültek. 1733-ban kezdték vezetni a telekkönyvet, a század végére már ez Pest legnagyobb külvárosa. Többnyire tág, udvaros, falusias jellegű házak találhatók itt. 1751augusztus 4-én Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc császár meglátogatta Pest-Budát (ezelőtt már több mint 200 éve nem járt itt magyar uralkodó). Ennek emlékére 1777-ben a Felső Külvárost elnevezték Terézvárosnak.

A Városerdő/Városliget mocsaras terület volt, 1755-ben kezdték a fásítást, II. József és Mária Terézia erdőtörvénye nyomán; 1794-re nagy részét akác és eperfa borította. 1783 júniusában Valero Tamás és István telket vett selyemgyártáshoz, így létesült az első pesti gyár. A terézvárosi lakosok vagy a selyemgyárban, vagy a szőlő- és eperfa-földeken dolgoztak.

19. század első felében a házak száma csaknem megduplázódott. Ezt az egyre inkább városiasodó, zsidó kézművesek és kiskereskedők által lakott részt a Rákosárok mellett fekvő majorságok széles sávja választotta el a szegényes, falusias jellegű területektől. A Városárkot (Liniengraben) a pestis elleni védekezésként 1771 körül hozták létre a mai Szív utca−Rottenbiller utca−Fiumei út−Orczy út vonalán. Az 1846. évi lapokban adták hírül, hogy a város főcsatorna-hálózatának tervezésére bécsi szakértőket hívtak, mert a legtöbb helyen még nyílt árkok vezették el a szennyvizet. Bár Terézváros legtöbb utcája ki volt kövezve gránitkockákkal, a mellékutcák sokszor futóhomokosak, sárosak voltak.

kiegyezés után a Közmunkatanács 3. §/d. rendelete kimondja, hogy „a fővárosban kellő szélességű főútvonalakat kell létrehozni, a probléma az volt, hogyan lehetne levegővel ellátni a főváros legsűrűbben lakott és legnagyobb kerületét. Végül 1870 decemberében a képviselőház rábólintott a Sugárút (Andrássí út) építésére, majd 1871-ben a Nagykörút építésére is. Ebben az időszakban Pest teljesen átépült, évekig nem volt jóformán olyan rész, ahol éppen ne dolgoztak volna kubikusok vagy mesteremberek. (Az operaház, a Szent István-bazilika, az Oktogon palotái, a Nyugati pályaudvar is ekkor épült.) A tíz évig tartott első szakasz után, Tisza Kálmán miniszterelnök érdeklődése nyomán, elindult a Sugárút második szakaszának építése is (az Oktogonon túl).

A nagysága és népsűrűsége miatt a kerületet kettéosztották: a Király utcától északra a VI., délre a VII. kerületet hozták létre. 1882-ben a VII. kerület Erzsébetváros néven kivált Terézvárosból. A Millenniumi építkezések természetesen teljesen átalakítják a kerület képét. A Sugárút, az európai kontinens első Földalatti Vasútja és számos más látványos beruházás alakítja Terézvárost. A Millenniumi emlékművet azonban csak 1929május 26-án adták át hivatalosan. 1932-ben nevezik el a teret Hősök terének. 

1930 májusában a XVIII. tc. Budapest közigazgatási átszervezése jelentősen érintette a Terézvárost. A XIV. kerület 3 korábbi (a VI., VII. és X.) kerületből jött létre, legnagyobb részét éppen a Terézvárosból szakították ki. A XIII. kerület kapta a Dózsa György (akkor Aréna) úttól a Nyugati pályaudvar felé eső részt. Ekkor Terézváros a négy legkisebb kerület egyike lett. Terézváros 1945január 18-án esett el/szabadult fel.

Terézváros hirdetés

Kőbányai Hírek hirdetés

Kőbányai Hírek hirdetés 1

Kőbányai Hírek hirdetés

Kőbányai Hírek hirdetés 2

A X. Kerületi Önkormányzat lapja, kiadja a Kőbányai Önkormányzat. Megjelenik minden hónap első hetében. Terjesztik 30.000 példányban a kerületi postaládákba ingyenesen. Formátuma A/4-es, terjedelme 12 oldal, 52 gr-os újságnyomó papírra nyomva, színesben.

Kőbányai Hírek hirdetés, megjelenés

Nyomott példány:           2024.  második félév  – Havonta 30.000 db
Terjesztett példány:       2024.  második félév –  Havonta  29.500 db

Kőbányai Hírek hirdetés apróhirdetésguru

Kőbányai Önkormányzat kiadó

Megjelenés:                                                                                                                                                                                                                                  Minden hónap első hetében!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Kéthéttel előbb pénteken 13 óráig!

A lapban sem apróhirdetés sem keretes hirdetés nem adható fel!

 Apróhirdetési tarifa nincs!

kőbányai hírek hirdetés apróhirdetésguru

Kőbányai Hírek hirdetés

A kerület neve az egészen a középkorig visszanyúló kőfejtésre utal. A terület első említése még Kőérként IV. Béla király 1244. évi adománylevelében történik, amelyben az említett területet megművelésre Pest városának ajándékozott. Ezen elnevezés emlékét őrzi a Kőér utca neve. A hely geológiai adottságainak köszönhetően alakulhatott ki a kőbányászat, a tégla– és cserépgyártás, valamint dombjai révén a szőlőtermelés.

Kőbánya területén már a 17. század elejétől intenzív bányászat folyt, a puszta 1661-től a felsővattai Wattay Pál (Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispánja) család birtoka volt. A kitermelést a gyarapodó Pest építőanyag-igénye csak növelte az idők során. A puszta oszmán uralom alóli felszabadításakor Wattay János a váci járás szolgabírájaként, a Rákóczi-szabadságharc alatt a vármegye első kuruc alispánjaként irányította Kőbánya életét.

Kőbányai alapanyagokból épült a Magyar Tudományos Akadémia épülete, valamint az Egyetemi Könyvtár, és a Széchenyi lánchíd pilléreinek egy része is. 1890-ben a veszélyessége miatt beszüntették e tevékenységet Kőbányán.

A kőfejtés mellett a téglagyártás és a szőlőtermesztés is virágzott Kőbányán a 19. század derekán. A pestiek kellemes kirándulóhelynek tartották a korabeli Kőbányát, szép borvidékkel. A pesti szőlőültetvények 80%-a mai Kőbánya területén helyezkedett el. Kőbánya két szőlőhegye az Ó- és Új-hegy voltak. Az Ó-hegy legmagasabb pontján (148 m) épült fel a romantikus stílusú Csősztorony, a szőlőültetvényeken történt garázdálkodások megakadályozására. Tulajdonosa 1859-ben eladta, akitől azt Dreher Antal 1862-ben vette meg.

budafokihoz hasonló kiterjedt pincerendszerek, amelyek a kőbányászat tárnáiból maradtak, segítették elsősorban a sörgyártás, másodrészt a gombatermelés kialakulását. A legnagyobb teljes hossza körülbelül 33 km.

Az 1800-as évektől kezdve számos gyár létesült Kőbányán. Itt épült egykoron Széchenyi István malma is. Az 1838-as pesti árvíz után jött létre a Kőszénbánya és Téglagyár Társulat Pesten, vagyis a Drasche-téglagyár. Az első kőbányai sörgyárakat az 1850-es években alapították. Ekkor kezdte meg működését a Kőbányai Serház Társaság, a Perlmutter, a Barber és a Klusemann-féle serfőzde.

Az 1847-ben megnyitott Pest-Cegléd vasútvonalnak megállója létesült itt. Ez hozzájárult mind a sertéskereskedelem fellendüléséhez, mind a terület benépesüléshez. A legnagyobb telepek a Mázsa tér környékén üzemeltek. 1858-tól állandó sertés- és szarvasmarhapiac létesült. A virágzó sertéskereskedelemnek, amelynek emlékét számos helyi utca és tér neve jelzi, végül az 1895-ös országos sertésvész vetett véget.

Kőbánya területén több nagy szemétlerakó is volt, ezek nagy részét mára megszüntették, például az Újhegyi lakótelep is egy feltöltött szeméttelepre épült. 1896-ban épült a kerületben a sokáig Közép-Európa legnagyobb börtönének számító Budapesti Gyűjtőfogház. 1906-ban alapította meg Richter Gedeon híres gyógyszergyárát. 

Az 1950január 1-én létrejött Nagy-Budapest és Kőbánya a város belső kerületévé vált, ide került Budapest mértani középpontja is. Ezzel egyidejűleg a régi kerületek határai is megváltoztak kisebb-nagyobb mértékben, ekkor csatolták át a X. kerülettől a Hungária körúttól nyugatra eső területet a VIII. kerülethez.

Kőbánya fejlődése a szocializmus idején is töretlen volt: 1973-ban mintegy 80 ezren laktak a kerületben, ugyanakkor az itt működő 120 üzemben kb. 110 ezer ember dolgozott (közülük 48 ezren vidékről jártak be), s ezzel a X. kerület az ország legnagyobb munkáskerülete volt. A kerület lakásproblémáit az 1960-es és az 1980-as évek között a kerület különböző pontjain épült lakótelepekkel próbálták megoldani.

Kőbányai Hírek hirdetés

ÚjBuda hirdetés

ÚjBuda hirdetés 3

ÚjBuda hirdetés

ÚjBuda hirdetés 4

ÚjBuda hirdetés feladás

A hirdetés típusa


Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


ÚjBuda hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

újbuda hirdetés apróhirdetésguru

ÚjBuda hirdetés terjesztés

A XI. Kerületi Önkormányzat lapja, kiadja a KözPont Újbudai, Kulturális, Pedagógiai és Média Kft. Megjelenik minden páros héten, csütörtökön. Terjesztik 80.000 példányban a kerületi postaládákba ingyenesen. Formátuma A/3-as, terjedelme 32-48 oldal, 45 gr-os újságnyomó papírra nyomva, színesben.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Kéthetente 80.000 db
Terjesztett példány:       2024.  második félév – Kéthetente 79.500 db

KözPont Újbudai, Kulturális, Pedagógiai és Média Kft. kiadó

ÚjBuda hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden páros héten csütörtökön!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megelőző héten pénteken 13 óráig!

ÚjBuda hirdetési árak

Apróhirdetési árak:

Hirdetés                                                     1900 Ft/36 karakter

További karakter:                                          53 Ft/karakter

A szerkesztőség nem jelentet meg eltartási/életjáradéki hirdetéseket!

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                       kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

ÚjBuda hirdetés

A XI. kerület fejlődésének történetét alapvetően meghatározza a földrajzi környezet, mindenekelőtt a térséget északdél irányban elválasztó Duna. A Gellért-hegynél volt a legkeskenyebb, így ez a rész már korán igen fontos átkelőhelyként szolgált. A Gellért-hegy számos barlangja közül a legjelentősebb a Duna felett 25 m-re fekvő Szent Iván-barlang, a mai Sziklakápolna feltehetően az ősembernek is lakóhelyéül szolgált.

Augustus császár idején (Kr.e. 30.-Kr.u. 14.) a rómaiak támadásokat indítottak a Dráva-Száva köze ellen és győzelmük után, Kr.e. 11-ben létrehozták Illíria provinciát. Ez a terület közigazgatásilag később a Pannónia provinciához került. Pannónia provincia I. évszázada a barbárokkal folytatott állandó háborúskodással telt. Emiatt újabb katonai alakulatok érkeztek, amelyek segédtáborokat (auxiliáris tábor) építettek. Ilyen volt a feltehetően Claudius császár idejében (Kr.u. 41-54.) épült albertfalvi tábor is. A méretekből arra következtethetünk, hogy ez volt az Aquincum után a legnagyobb összefüggő római település. A korabeli krónikák adatait figyelembe véve a XI. és XXII. kerület területén Tétény vezér egyik nemzetségfője kapott birtokot.

Az itt kialakult települések életére a középkor második felében döntő befolyással volt, hogy a tatárjárás után IV. Béla, a jól védhető Várhegyen létrehozta Újbudát (Nova Buda), ahogyan az akkori Óbudától (Vetus Buda) meg különböztették. A török uralom idején a mai XI. kerület Buda közeli részei katonai felvonulási területként szolgáltak. A Gellért-hegy déli lábánál egy nyitott török fürdő volt, amit Acsik ilidzsának nevezetek. Az utazó szerint egész Európából jöttek ide betegek.

Az 1686-os ostromkor Dél-Budán minden elpusztult. Utána csak a Rácvároshoz tartozó rész és Albertfalva fogható fel zárt településnek, a többi területet szórványos beépítettség, szőlők, szántók, legelők és bokros-ligetes részek jellemzik.

A XI. kerület a főváros 1873-ban történt egyesítése során az I. kerület része lett. 1930-ban az új fővárosi törvény Dél-Budát leválasztotta XI. kerület néven. 1950. január 1-jén nyerte el mai formáját Kelenvölgy, és az addig önálló község, Albertfalva hozzácsatolásával.

Az 1954- ben létrejövő Budapesti Erőmű négy üzemegység központja lett. 1952-ben indult meg a távhőszolgáltatás, 1972-ben itt épült fel az ország első gázturbinás csúcserőműve. A XI. kerület a hetvenes évek közepéig – kereskedelmi, szolgáltatási szempontból – a rosszul ellátott kerületek közé tartozott. Az óriási méretű lakótelep építkezésekkel a kereskedelmi, szolgáltatási infrastruktúra nem tudott lépést tartani. 1976-ban megnyílt Skála Budapest Nagyáruház. 1967-1983 között – egy korábbi szeméttelep helyére – kezdték felépíteni a Kelenföldi (az első) – lakótelepet.

 1990. október 24-én alakult meg a XI. kerület első demokratikus önkormányzata.  Polgármesterré az SZDSZ-es Bánhegyi Emilt választották. A kerület 2005-ben – önálló kerületté válásának 75. évfordulóján – vette fel az Újbuda nevet, jelezve a történelmi korokon átívelő folyamatosságot és azt, hogy a névválasztással a városrész belépett a XXI. századba.

ÚjBuda hirdetés

Hírnök hirdetés

Hírnök hirdetés 5

Hírnök hirdetés

Hírnök hirdetés 6

Hírnök hirdetés feladás

A hirdetés típusa






Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Hírnök hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Hírnök hirdetés

Hírnök terjesztés apróhirdetésguru

Hírnök hirdetés terjesztés

A XIII. Kerületi Önkormányzat lapja, kiadja a Sprint Kiadó Kft. Megjelenik páratlan héten, csütörtökön. Terjesztik 67.000 példányban a kerületi postaládákba ingyenesen. Formátuma A/4-es, terjedelme 32-48 oldal, 45 gr-os újságnyomó papírra nyomva, színesben.

Nyomott példány:    2024. második félév  – Kéthetente  67.000 db
Terjesztett példány: 2024. második félév –  Kéthetente  66.500 db

Sprint Kiadó Kft. kiadó

Hírnök hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden páratlan csütörtökön

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Előző héten pénteken 13 óráig!

Hírnök hirdetési árak

Apróhirdetés:                                            4000 Ft/ 15szó

További szavak:                                         140 Ft/szó

Kiemelt: kék keret, kék háttér            +1800 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                          kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Hírnök hirdetés

A területet kelta törzsek uralták a rómaiak érkezése előtt. Pannonia provincia határa a Dunánál húzódott, azonban Aquincum környékén a keleti parton is épültek őrhelyek. Közéjük tartozott a Transaquincum nevű castrum is, ( 1815-ben bukkantak rá). A romokat csak 1848-ban vizsgálták meg, de azóta a romok építőanyagát széthordták.

Anonymus krónikája szerint Árpád vezér a Dunán való átkelés előtt a Rákos mezején táborozott, amit valószínűleg a mai XIII. kerület területén kell keresni. Az Árpád-házi királyok alatt a terület kezdetben az esztergomi érsek birtoka volt, majd II. Endre is eladományozta (a Jenő nevű település). Később IV. Béla visszaváltotta Jenőt, majd további területekkel együtt a különböző szerzetes- és apácarendeknek adományozta.

1298 és 1526 között a rákosmezei országgyűlések kapcsán a terület fontos szerepet játszott a magyar közéletben, a II. Lajos halálát követő polgárháborús időszakban és a török hódoltság idején a vidékről nem történik említés. A háborúk pusztítása és Pest visszafejlődése következtében a terület lakossága is lecsökkent, a 17. század végéig eltűnt Jenő is.

Buda visszafoglalása után rövidesen gyors fejlődésnek indult a régió, a Pest falain kívüli vásárok jelentős bevételi forrást jelentettek, de megjelentek az első iparosok is. Az 1838-as pesti árvíz itt is súlyos károkat okozott, ezért feltöltötték a Rákos-árkot és gátak építésébe fogtak. Ekkor Angyalföldre még kirándulni, horgászni jártak a pestiek, a városiasodás jeleit csak Lipótvárosban lehetett megfigyelni.

A szabadságharc után indult el az a rendkívül gyors fejlődés, ennek hatására a 19. század végére Angyalföld az egyik legjelentősebb magyar gépipari központtá vált. 1856-tól megindult a hajógyártás az Újpesti-öbölben. A fellendülést segítette az ebben az időben zajló útépítési hullám is. Az újlipótvárosi telkek megdrágultak, és az ott működő üzemek (malmok, sörfőzde, gyárak) a Váci út környékére költöztek, átadva helyüket a polgári (főként zsidó) lakásoknak.

Az első világháború törést jelentett a kerület fejlődésében, a gépgyárak hadiipari termelésre tértek át vagy leálltak. A háborút követő időszakban újabb gyárakat alapítottak a környéken. Egyre többen dolgoztak az új ipari körzetben, a munkások zsúfolt nyomornegyedekben laktak. 1910-11-ben épült meg a főváros első népszállója és a Vág utcai Népház, amelyek a lakóhely mellett kulturális központként is működtek. 1911 és 1912 között épült fel a Palotai úti kislakásos telep, közkeletű nevén a „Tripolisz”.

A kerület létrejöttét az 1930. évi XVIII. törvénycikk (3. § 5.) döntötte el, amelyik rendelkezett a kerületek számáról (10-ről 14-re emelve) és meghatározta, hogy a régi kerületek külső részeiből hogyan létesüljenek új kerületek. A XIII. kerületet ennek értelmében 1938-ban hozták létre az V. és a VI. kerületeknek a Dráva utcától és a Dózsa György úttól északra, illetve a váci vasútvonaltól nyugatra fekvő részeiből (Angyalföld és Lőportárdűlő).  Az új városrészt a kormányzó feleségéről (Purgly Magdolna) Magdolnavárosnak nevezték el.

1950-ben a XIII. kerülethez csatolták az V. kerületnek Újlipótvárosi részét, valamint a VI. kerület egy részét, továbbá a Margit-szigetet a III. kerülettől. Ezzel egy időben megalakultak a kerületi tanácsok is Budapest-szerte. Az 50-es évek végétől megindult a lakótelepépítés a nagyarányú bevándorlás kezelésére, amelyek az 1980-as évek végéig épültek. A kerület közlekedésének nagy lökést adott, mikor 1981-ben az M3-as metróvonal elérte az Élmunkás (ma Lehel) teret, majd 1990-re eljutott Újpest Központig. A rendszerváltás után az utolsó tanácsülésen 1990. október 8-ától választott Önkormányzat vette át a kerület irányítását.

Hírnök hirdetés

Hírhozó hirdetés

Hírhozó hirdetés

Hírhozó hirdetés

Hírhozó hirdetés

Hírhozó hirdetés feladás

A hirdetés típusa


Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Hírhozó hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Hírhozó hirdetés

Hírhozó hirdetés terjesztés

A XVII. Kerületi Önkormányzat lapja, kiadja Rákosmente Önkormányzata. Megjelenik havonta, minden harmadik héten, pénteken. Terjesztik 36.000 példányban a kerületi postaládákba ingyenesen. Formátuma A/4-es, terjedelme 24-32 oldal, 45 gr-os újságnyomó papírra nyomva, színesben.

Nyomott példány:          2024. második félév  – Havonta  36.000 db
Terjesztett példány:       2024. második félév  –  Havonta  36.000 db

Rákosmente Önkormányzata kiadó

Hírhozó hirdetés2

Hírhozó hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Három hetente
Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megelőző héten szerda 12 óráig!

Hírhozó hirdetési árak

Árak:

Apróhirdetés  15 szóig:            4724 Ft/szó+ áfa = 6000 Ft

További szavak:                           189 Ft/szó+ áfa =   240 Ft (korlátlan)

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                          kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Hírhozó hirdetés

Rákosmente, Budapest főváros XVII. kerülete, a maga 54,83 km2-ével a főváros legnagyobb kiterjedésű kerülete, ahol több, mint 80.000 ember él. A jó levegőjű kertvárosban a betelepülők száma folyamatosan nő, újabb és újabb lakóparkok épülnek. Az 1950-ben Budapesthez csatolt négy önálló községből – Rákoscsabából, Rákoskeresztúrból, Rákosligetből és Rákoshegyből – kialakított városrész területén ma kilenc településrész osztozik: a felsoroltokon kívül ide tartozik még Rákoskert, a Régiakadémiatelep, a Madárdomb és az Akadémiaújtelep.

Rákosmente elődtelepülései közül kettőnek, Rákoscsabának és Rákoskeresztúrnak századokra visszanyúló történelme van. Mindkét Árpád-kori falu a Rákos-patak, illetve a mellette húzódó ősi út mellé települt. Rákoscsaba a Százdi Apátság 1067-ben keletkezett alapítólevelében tűnik fel először, mint Csabarákosa, igaz ennek tartalmát csak egy 1267-es oklevélből ismerjük. 1265-ben említik először a budafelhévízi keresztesek birtokában lévő Rákoskeresztúrt, mint Pósarákosát. 

A XVII. század végén a vidék a török elleni felszabadító háborúk következményeként elnéptelenedett. A újra népesedés és visszatelepülés lassú folyamat volt. Rákoskeresztúrt a XVIII. század folyamán az ország más vidékeiről származó szlovák továbbá az ausztriai tartományokból és a birodalmi német területekről származó német telepesekkel népesítették be, a megtelepedő magyarok eleinte elenyésző számban jelentek meg, csak a XIX. század végén váltak többségi nemzetiséggé. 

Rákoscsabára döntően magyar családok települtek, csak kisebb létszámban érkeztek német telepesek a XVII. században, ám ők egy évszázad alatt asszimilálódtak. Rákoscsabán a XIX. század második harmadáig a reformátusok Rákoskeresztúron pedig az evangélikusok adták a többséget, ekkortájt lettek többen a katolikusok.

Ebben az időben már jelentősebb épületek is épültek: 1740-ben Rákoscsabán a római katolikus templom, az 1760-as évek első felében Rákoskeresztúron a Podmaniczky-kastély, ugyanekkor Rákoscsabán a Laffert bárók 1940-es évek végén lebontott kastélya. 

A XIX. század végén a községek fejlődésnek indultak, a lélekszám jelentősen, folyamatos emelkedett. Mindez a megépült a két vasútvonalnak köszönhető: a Magyar Északi Vasút Hatvanig tartó szakaszát 1867-ben adták át, a Budapest–Újszász–Szolnok felé vezetőt 1882-ben. A Baross Gábor által, 1889-ben bevezetett zónatarifarendszer pedig megfizethetővé tette a közeli – budapesti – utazások árát. 

Ennek következtében alakulhatott meg az 1890-es években Rákoskeresztúr Nyaralótelep, amely 1921-től Rákoshegy néven önállósodott; és a Munkás Otthon telep, amely Rákosliget néven lett önálló, nagyközséggé 1907-ben alakult. A nevükből is kitűnik, hogy az előbbiben kezdetben inkább polgári villák épültek, az utóbbiban pedig típustervek alapján készült munkáslakások. Az 1920-as évek közepétől kezdett beépülni Rákoscsabán a Bolza- és Wangel-telep, amely később, egy másik, korábban parcellázott rákoscsabai településrész nevét elbirtokolva, Rákoscsaba-Újtelepként vált ismertté. Az 1930-as évek másik rákoscsabai parcellázásának eredménye pedig Rákoskert létrejötte.

Rákoskeresztúron a Magyar Tudományos Akadémiára hagyott Vigyázó-birtok 1930-as évek végétől meginduló, MTA általi parcellázásainak köszönhetően épülhetett be Régiakadémiatelep, majd Akadémiaújtelep területe. 

Ezek a településrészek az 1950-es városegyesítésig nem önállósodtak. A Madárdomb házait az 1980-as években építették. A nagy lakótelep-építési hullám Rákoskeresztúrt sem kerülte el. A hagyományosan Németfalu, Tótfalu és Tabán alkotta község lebontására és főként panelházakkal történő beépítésére 1971-től az 1980-as évek végéig került sor. Három ütemben több mint 1000 régi házat szanáltak, helyükre több mint 8000 lakás és számos szolgáltató és közintézmény épült. A nyolcvanas években épült be a Pesti út és a Rákos-patak közötti Kaszálórét.

Hírhozó hirdetés

Városkép hirdetés

Városkép hirdetés

Városkép hirdetés

Városkép hirdetés

Városkép hirdetés feladás

A hirdetés típusa



Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Városkép hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Városkép hirdetés4

Városkép hirdetés

Városkép hirdetés2

Városkép hirdetés terjesztés

A XVIII. Kerületi Önkormányzat lapja, kiadja a Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt. Megjelenik páratlan héten, pénteken. Terjesztik 42.000 példányban a kerületi postaládákba ingyenesen. Formátuma A/3-as, terjedelme 16-20 oldal, 45 gr-os újságnyomó papírra nyomva színesben.

Nyomott példány:          2024. második félév  – Havonta 42.000 db
Terjesztett példány:       2024. második félév –  Havonta 41.500 db

Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt. kiadó

Városkép hirdetés1

Városkép hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden hónap első szerdáján!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megelőző hónap utolsó péntekén 13 óráig!

Városkép hirdetési árak

Apróhirdetési árak:
Apróhirdetés                                              4094 Ft/25szó +áfa = 5200 Ft

Apróhirdetés Keretben:                            4724 Ft/25szó +áfa = 6000 Ft

További szavak:                                            102 Ft/szó     +áfa =   130 Ft

A szerkesztőség nem jelentet meg eltartási/életjáradéki hirdetéseket!

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                        kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Városkép hirdetés

Budapest XVIII. kerülete, Pestszentlőrinc, Pestszentimre, azaz két önálló település egyesítésével 1950-ben jött létre. A kerület 22 lakónegyedből áll, emellett része a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér (Ferihegyen) és a Halmierdő. Kerületünket két, korábban független, méretben és lakosságszámban eltérő település, Pestszentlőrinc és Pestszentimre alkotja. E két kerületrészt a Halmierdő – melyet a homok megkötésére ültettek az 50-es években – választja el egymástól.

Pestszentlőrinc–Pestszentimre területe már a népvándorlás korában is lakott volt. A középkori Szentlőrinc falu központja a mai Kispest területén, a Wekerletelep helyén lehetett. 1332-ben, a gyáli határjárást rögzítő oklevélben említik először Szentlőrincet és a környező birtokokat, településeket. Többek között Kormányost, amelyet egy 1446-os oklevélben már Péterinek neveztek. Ezt tekintjük a mai Pestszentimre elődjének. A 16-17. században, a török hódoltság alatt a terület teljesen elnéptelenedett. A 17. század végén a források már pusztaként említik Lőrincet és Péterit.

A mai település története a XVIII. században kezdődik, amikor a terület, Szent Lőrinc és Péteri Puszta I. Grassalkovich Antal tulajdonába került. Részei lettek egy több ezerholdas birtoknak, mely Gödöllő központtal magában foglalta a dél-pesti régiót egészen a Dunáig. A 19. század nagy részében a terület mezőgazdasági jellegű, szinte teljesen beépítetlen volt. Szent Lőrinc pusztán majorsági központot alakítottak ki. Itt 1790 körül építették fel a ma is látható Szent Lőrinc-kápolnát. Ez a kerület egyetlen műemlék jellegű épülete.

1799-től Mayerffy Xavér Ferenc lett mindkét puszta bérlője. Híres volt szőlészete, méhészete, tehenészete, vadaskertje. Szőlőskertjének helyén, a „Ferihegyen” ma a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér működik. Mintagazdaságáról a korabeli sajtó is többször beszámolt. 1814-ben a Bécsben ülésező nagyhatalmi konferencia vendégei látogatást tettek Pest-Budán. Ez alkalomból katonai parádét rendeztek Szent Lőrinc pusztán. A porosz, orosz és Habsburg uralkodó a mai Gilice téren emelt „Gloriette” kilátóról szemlélte az eseményeket.

A Grassalkovich-család birtokait 1851-ben báró Sina György vásárolta meg, de csak rövid időre kerültek a tulajdonába, ugyanis 1864-ben más magyarországi birtokaival együtt eladta egy belga banknak, amely ezt a területet is több darabban értékesítette. A 19. század utolsó harmadától kiépülő vasútvonalak mellett hozták létre Pestszentlőrinc, Pestszentimre első lakónegyedeit.

Pestszentimre: Péteri puszta uradalmi központja, az ún. Belső major valamikor 1836-1861 között épült fel. Az 1870-es években két testvér, Lőwy Bernát és Mór, valamint sógoruk vásárolt Péteri pusztán birtokot. Itt jött létre később Pestszentimre nagyközség. Lővy Bernát 1875 körül építtette fel kastélyát az Új-majorban, a mai tanuszoda magasságában. A családtagok 1880-ban osztották fel a területet három részre, majd házhelyeket parcelláztak. Az 1900-as évek elejétől a Péteri pusztai parcellázásokat egységes településként kezelték, Soroksárpéteri elnevezéssel (Soroksár külterületeként).

Pestszentlőrinc: Az 1860-as években Szent Lőrinc pusztán többen vásároltak kisebb-nagyobb területeket, és a Lónyay a tölgyerdőben, a mai Gyöngyvirág utca mentén elegáns nyaralótelep létesült. 1887 után olcsó házhelyet keresve egyre többen költöztek ki Lőrincre, a mai Bókaytelep területére.

A vasútvonalak és Budapest közelsége kedvezett az ipari fejlődésnek. Az 1870-es évektől több gyár és üzem működött Lőrincen. Az I. világháború alatt a település jelentős hadiipari központtá (Lipták-gyár, helikopterkísérletek), és katonai kiképzőhellyé vált. Pestszentlőrinc 1910-ben önálló nagyközséggé, majd 1936-ban megyei várossá vált. A településen az 1940-es években már 35 000 ember élt.

Az új nagyközség 1931-ben vette fel nevét – Szent Imre halálának 900. évfordulója. A II. világháború miatt az intenzív fejlődés egy időre megrekedt. A két település lakóinak többségét a közeledő front elől kitelepítették, sokan csak 1945 tavaszán, egy részük sohasem tért vissza otthonába.

1950-ben Pestszentlőrincet és Pestszentimrét a főváros XVIII. kerületeként Budapesthez csatolták. Új gyárak, üzemek létesültek, új közintézményeket hoztak létre. A helyreállított Ferihegyi repülőtéren 1950-től indult meg a polgári légiközlekedés. Az első lakótelep, az 1960-as években a Lakatos-lakótelep volt. 1990-ben a kerületi tanácsot az önkormányzat váltotta, azóta a kerületet polgármester irányítja.

Városkép hirdetés

Kispest Info hirdetés

Kispest Info hirdetés2

Kispest Info hirdetés

Kispest Info hirdetés2

Kispest Info hirdetés feladás

A hirdetés típusa




Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Kispest Info hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Kispest Info hirdetés

Kispest Info hirdetés

Kispest Info hirdetés terjesztés

A XIX. Kerületi Önkormányzat lapja, kiadja a Kontext-Kommunikáció Kft. Megjelenik minden hónap utolsó csütörtökén. Terjesztik 27.000 példányban a kerületi postaládákba ingyenesen. Formátuma A/4-es, terjedelme 32-48 oldal, 45 gr-os újságnyomó papírra nyomva, színesben.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Havonta 27.000 db
Terjesztett példány:       2024. második félév –  Havonta  27.000 db

Kontext-Kommunikáció Kft. kiadó

Kispest Info hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden hónap utolsó hétfőjén!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):                                                      Megelőző héten pénteken 13 óráig!

Kispest Info hirdetési árak

Hirdetési tarifa:
Magán Apróhirdetés:                  1969 Ft+áfa = 2500 Ft / 20 szóig
További szavak:                             110 Ft+áfa =    140 Ft / szavanként
Kiemelt keretes hirdetés:          2126 Ft+áfa = 3200 Ft / 20 szóig
Kiemelt képes hirdetés:             2362 Ft+áfa = 3500 Ft / 20 szóig

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                   kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Kispest Info hirdetés

A régészek Árpád-kori templomalapokat tártak fel területén. A török hódoltság korában a térség teljesen lakatlanná vált. A 13. században Zsigmond király feleségének birtoka volt, a Hunyadiak idején pedig Mátyás kedvelt vadászterületeként említették.„Szent Lorencz pusztá”-nak (Zent-Lewrync puszta) nevezett terület 1661-től a felsővattai Wattay család birtokába került.

1731-ben sajátos eszközeivel Grassalkovich Antal szerezte meg, aki 1814-ben itt látta vendégül a bécsi kongresszus résztvevőit, I. Ferenc osztrák császárt, III. Frigyes Vilmos porosz királyt, és I. Sándor orosz cárt. A Grassalkovich-család kihalása után dr. Sina Györgynek adták el, amit fia, Simon 1864-ben továbbadott egy belga banknak, amely megkezdte a terület felparcellázását.

A mai Kispest területén Cséry LajosHerrich Károly és mások jutottak birtokrészekhez. Herrich 1869-ben 811 darab, egyenként 300 négyszögöles házhelyre osztotta, és építkezésbe kezdett. Egy szabályos, sakktábla-szerűen elhelyezkedő település- és úthálózatot tervezett, 15–18 m széles utcákkal, impozáns terekkel. A tulajdonosok birtokaik egy részét ingyen bocsátották a köz javára, a házhelyek árát pedig jóval a fővárosi telekárak alatt biztosították a betelepülők számára. Megindult Ős-Kispest gyors betelepülése; a vidékről a főváros közelébe húzódók és az olcsóbb otthont kereső fővárosiak rövid időn belül felépítették családi házaikat.

A hirtelen népesedésnek indult Colonie-Klein-Pest (kb. „kis-Pest település”) elszakadt Vecséstől, és 1871-ben 

Stowasser Ferenc bíró vezetésével, Kispest néven ideiglenes szervezésű, közigazgatásilag önálló kisközség lett. 1873-ban megalakul a helyi községi szervezet, melyhez csatlakozik a szomszédos Szentlőrinc puszta és Törökfalva is, valamint megindul a Varjú Kálmán birtokában levő, mai lakótelepi rész felparcellázása. 1874-ben Kispest nagyközséggé vált, körülbelül 1800 lakossal.

1891-ben a létrejön a telefonösszeköttetés a fővárossal. 1900-ban megindult a villamos az Üllői úton, és egy évvel később a község villanyvilágítást is kapott. 1911-ben Kispest közigazgatási járási székhely lett, majd a már megközelítőleg 52 ezer lakosú terület 1922-ben város rangot kapott.

Miközben 1908-ban Pestszentlőrinc különvált Kispesttől, ugyanebben az évben dr. Wekerle Sándor pénzügyminiszter a kormány nevében megállapodott a Sárkány család örököseivel a birtokukban lévő, földművelésre alkalmatlannak ítélt területnek az állam javára történő megvásárlásáról. Ekkor kezdődött meg a kispesti munkás- és tisztviselőtelep építése, melyet rövid időn belül Wekerletelepként emlegettek az ott élők.

1921-ben a képviselő-testület döntött Kispest rendezett tanácsú várossá alakulásáról, az alakuló közgyűlést 1922. július 22-én tartották. A város fejlesztése érdekében a Spayer bankháztól vettek fel kölcsönt, melyből utakat, egészségügyi intézményeket építettek.

A várossá válással egyidejűleg Kispest elveszítette közigazgatási központi szerepét. 1922-ben, tehát mindössze 11 évnyi működés után megszűnt a Kispesti járás, helyette a szomszédos községek a Budapest székhellyel megalakult új járáshoz (Központi járás) kerültek.

A háború Kispesten 1945január 9-én ért véget. A romeltakarítás, az újjáépítés, a közlekedés újra indulása alatt felerősödtek a Budapesthez csatlakozást sürgető hangok. 1950-ben csatolták Kispestet és a Wekerletelepet Budapesthez, mint Budapest XIX. kerülete. A lakásínség enyhítésére, korszerűsítésére 19491964 között megépült az „Élmunkás” lakótelep, majd 19711989 között felépült a panelházakból álló lakótelep Kispest központjában.

Kispest Info hirdetés

Pesterzsébet hirdetés

Pesterzsébet hirdetés 7

Pesterzsébet hirdetés

Pesterzsébet hirdetés

Pesterzsébet hirdetés feladás

A hirdetés típusa



Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Pesterzsébet hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Pesterzsébet hirdetés4

Pesterzsébet hirdetés

Pesterzsébet hirdetés2

Pesterzsébet hirdetés terjesztés

A XX. Kerületi Önkormányzat lapja, kiadja a Pesterzsébet Polgármesteri Hivatala. Megjelenik minden hónap első keddjén. Terjesztik 32.000 példányban a kerületi postaládákba ingyenesen. Formátuma A/4-es, terjedelme 32-48 oldal, 45 gr-os újságnyomó papírra nyomva, színesben.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Havonta 32.000 db
Terjesztett példány:       2024. második félév –  Havonta  31.500 db

Pesterzsébet Polgármesteri Hivatala  kiadó

Pesterzsébet hirdetés1

Pesterzsébet hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden hónap utolsó csütörtökén!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Két héttel előtte kedden 13 óráig!

Pesterzsébet hirdetési árak

Apróhirdetési árak:   (max. 20 szó)

Apróhirdetés 10 szó                                  2756 Ft +áfa =  3500 Ft

További szavak:                                           236 Ft + áfa =   300 Ft/szó

Üzleti apróhirdetés keretes                     6693 Ft + áfa = 8500 Ft /db  

Kiskeretes színes hirdetés

1/16 oldal  58,5×41,25 mm                   14.961 Ft+áfa = 19.000 Ft

Kedvezmény: 6x = -15%, 12X = -20%

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                       kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Pesterzsébet hirdetés

Soroksárhoz tartozó Gubacs puszta területén az 1860-as évektől két telep alakult ki parcellázások útján. A település 1870-ben alakult meg Erzsébetfalva néven. Névadója Erzsébet királyné, I. Ferenc József felesége volt, a másiknak Kossuth Lajos után Kossuthfalva lett a neve. A két telep 1897-ben szakadt el Soroksártól és alakult önálló községgé Erzsébetfalva néven, nagyközségként1919-ben, a Tanácsköztársaság alatt a község átmenetileg a Leninváros nevet viselte.

A fiatal település népessége rendkívüli sebességgel növekedett, 1900-ban meghaladta a 15 ezer, 1910-ben a 30 ezer, 1920-ban a 40 ezer, 1930-ban a 67 ezer, 1941-ben pedig már a 76 ezer főt is.

A gyors fejlődésnek köszönhetően Erzsébetfalva 1923-ban rendezett tanácsú várossá alakult, elnevezése 1924-től Pesterzsébet lett, így feloldva a név és a rang közötti ellentmondást. 1932-ben újabb névváltoztatásra került sor, az Erzsébet nevet a korszellemnek megfelelően átértelmezték, és a város Árpád-házi Szent Erzsébet halálának hétszázadig évfordulója alkalmából a Pestszenterzsébet nevet kapta.

A város gazdasági és közösségi életében komoly törést jelentett a második világháború. 1944 áprilisában és májusában összesen négy nagy bombatámadás rombolta le szinte a város teljes infrastruktúráját.

Pestszenterzsébet 1950január 1-jétől több más településsel együtt Budapest része lett és ettől kezdve 1994-ig Soroksárral a főváros XX. kerületét alkotta.

Az 1950–1990 közötti időszakban a kerületre, illetve a városrészre a Pesterzsébet elnevezést használták, és ezt a nevet használja ma is a kerületi önkormányzat. A kerület nyugati peremén, Gubacsidűlő és Gubacs határán található az 1924-ben átadott Gubacsi híd, amely a XXI. kerülettel teremtett kapcsolatot. A hídtól délre a Gubacsi lakótelep 1953-1957 között épült épült jellegzetes szocreál stílusban.

A Soroksári út folytatásaként a Helsinki út 1976-1980 között épült ki irányonként három forgalmi sávosra.  Az M5-ös autópálya Nagykőrösi úti bevezető szakasza 1984-ben készült el irányonként három sávosra.

A kerület központjában 19621987 között házgyári panelházakból álló lakótelepet építettek fel. Ekkor a Topánka utcát mai formájára kiszélesítették, így a korábbi főutca, a Kossuth Lajos utca forgalma jelentősen lecsökkent. Ezért a belső szakaszán az 1990-es évek végén sétálóutcát alakíthattak ki, amit a helyiek „Kosuti”-nak neveznek. A Topánka és a Vörösmarty utca sarkán 1985-ben adták át a Erzsébet Áruházat.

1990-től, a Fővárosi Tanács 1990. (IX.30.) 149. sz. határozata alapján a városrészt újra Pestszenterzsébetnek hívták. Miután 1992-ben Soroksár lakói népszavazáson nyilvánították ki ez irányú szándékukat, 1994-ben létrejött Budapest XXIII. kerülete, így azóta a XX. kerület megegyezik az egykor önálló Erzsébetfalvával. 1999-ben a kerület, illetve a városrész elnevezését harmadszorra is Pesterzsébetre változtatták, visszatérve így az eredeti névadó, Erzsébet királyné emlékéhez.

Fővárosi Közgyűlés 2012december 12-én kelt városrészeket rendező határozatában jelentősen átalakította a kerület ilyetén felosztását: Pesterzsébet-ből ErzsébetfalvaPesterzsébet-Szabótelep-ből pedig Szabótelep lett, létrejött Gubacs, a többi városrész területe pedig módosult. A kerület neve változatlan maradt.

Pesterzsébet hirdetés

Újpesti Napló hirdetés

Újpesti Napló hirdetés

Újpesti Napló hirdetés1

Újpesti Napló hirdetés

A hirdetés típusa maximum 30 szó


Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Újpesti Napló hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Újpesti Napló hirdetés

Újpesti Napló hirdetés

Újpesti Napló hirdetés

Újpesti Napló terjesztés

A IV. Kerület Önkormányzatának lapja, kiadja az Újpesti Sajtó Szolgáltató Nonprofit Kft. Megjelenik havonta csütörtökön. Terjesztik 43.500 példányban a kerületi postaládákba ingyenesen (Újpest, Istvántelek, Székesdűlő, Megyer, Káposztásmegyer I. és II.) Formátuma A/4-es, terjedelme 32-48 oldal, 45 gr-os újságnyomó papírra nyomva, színesben.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Havonta 43.500 db
Terjesztett példány:       2024. második félév –  Havonta  43.000 db

Újpesti Sajtó Szolgáltató Nonprofit Kft. kiadó

Újpesti Napló hirdetés3

Újpesti Napló megjelenés

Megjelenés:                                                                                            Havonta hónap közepén csütörtökön!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megelőző héten csütörtökön 12 óráig!

Újpesti Napló hirdetési árak

Árak:

Vállalkozói apró:                                        7500 Ft/30 szó

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

A szerkesztőség nem jelentet meg eltartási/életjáradéki hirdetéseket!

Újpesti Napló hirdetés

Bár Újpest szorosan vett története csupán a 19. században kezdődik, a régészeti leletek bizonyítása szerint ezen a területen már több mint kétezer éve élnek emberek. Az időszámítás kezdete körül a rómaiak hadiutat építettek ki a mai Váci út vonalán, mely fontos kereskedelmi útvonalként is szolgált, a Megyeri csárda helyén pedig katonai őrtornyot állítottak a limes (határ) védelmére. Az 5. század folyamán a hunok jelentek meg, 568-ban pedig az avarok foglalták el a Kárpát-medence nagy részével együtt a megyeri révátkelőhelyet. A honfoglaló magyarok jelentős települést hoztak létre.

A 9. századtól a rév két oldalán egységes magyar népesség élt, mely állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkozott. Az 1241-1242. évi tatárjárás következtében az Árpád-kori falvak elpusztultak, majd IV. Béla idején megkezdődött újra telepítésük. A török hódoltság alatt, a 17. század második felére a falu teljesen elnéptelenedett. A török fenyegetés elmúltával a területet elhúzódó határviták jellemezték.

Újpest életét földesúri elhatározás indította el. Gróf Károlyi István, a fóti uradalom birtokosa 1831. január 1-től lehetővé tette, hogy a rákospalotai pusztájához tartozó István-hegyen bárki telket bérelhessen szőlőültetés céljából. Itt alakították meg vincellérek a mai Újpest magjának tekinthető Újmegyer hegyközséget. A kezdetben Újmegyer gyarmatnak nevezett települést Lőwy Izsák – a majdani község első .bírója – nevezte el Új-Pestnek, aki 1835-ben két testvérével együtt bőrgyárat alapított itt.

Újpest 1840-től önálló község lett. Az 1840-es évektől a pestiek kirándulóhelye, gróf Széchenyi István kezdeményezésére hajóállomás is épült itt. 1842-ben épült fel egyik első nemesi kúriája az ún. Szekrényessy-kúria, mely nevezetes volt a reformkorban falai között megrendezett báljairól, társas összejöveteleiről, hol rendszeres vendégnek számított Széchenyi István mellett Vörösmarty Mihály, Irinyi József. Szekrényessy József (1811-1877) az 1850-es években Pest és Újpest között közlekedő társaskocsi járatokat indított, az első kórház felállítása ügyében népgyűlést hívott össze, és felkarolta a Széchenyi által dédelgetett újpesti kikötő ügyét.

Gróf Károlyi Sándor volt Újpest egyik legjelentősebb mecénása. Károlyi a község minden lakosának felekezetre való tekintet nélkül (zsidóknak is) teljes jogegyenlőséget, vallásszabadságot és kereskedelmi státuszt biztosított. A pesti belvárosi területekről egyre jobban kiszoruló üzemek itt találtak helyet maguknak, ami tovább növelte a munkáslakosság számát.

1866-ban megindult a lóvasút a pesti Széna tér (ma Kálvin) tér és Újpest között. Ez még inkább hozzájárult ahhoz, hogy a település a Pesten dolgozók lakótelepévé vált. 1881-től vasútállomása. Eközben a község területe is állandóan növekedett, újabb és újabb területeket .csatolták át .Rákospalotától. 1910-ben Újpest Magyarország városai közül ipari termelés tekintetében a negyedik helyen állt.

1907. augusztus 13-án Újpest rendezett tanácsú várossá alakult kiválva a Váci járásból, ezzel a korábbinál sokkal szélesebb önkormányzati jogokat nyert. 1929-ben a rendezett tanácsú városok, így Újpest elnevezése megyei városra változott. Újpestet – sok más településsel együtt – 1950. január 1-jével Budapesthez csatolták. Ekkor kapta a IV. sorszámot, melyet addig a Belváros viselt, de amelyet a kerületi beosztás átalakítása folytán az V. kerülethez csatoltak.

Annak ellenére, hogy Újpest kiemelten kezelt munkáskerület volt, rekonstrukciója meglehetősen későn, az 1970-es évek végén kezdődött, és összefüggött a 3-as metró építésével. 1968–1987 között a kerület központjában több ütemben felépült lakótelep 16 800 lakásában 47 ezren élnek. 1983-ban vette kezdetét Újpest szélén egy új városrész kialakítása, Káposztásmegyeré.

Újpesti Napló hirdetés