Keresés

Monori Strázsa hirdetés

Monori Strázsa hirdetés

Monori Strázsa hirdetés

Monori Strázsa hirdetés feladás

Keretes hirdetés fajtája



Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét (maximum 20 szó).


Monori Strázsa hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Monori Strázsa hirdetés

Monori Strázsa hirdetés

Monori Strázsa hirdetés terjesztés

Monor Városi Önkormányzat lapja.

– Minden monori lakoshoz eljut a hirdetés üzenete (19.000 lakos).
– A településen ez az elsődleges hírforrás.
– A hirdetések kiváló minőségű papíron, a legkorszerűbb nyomdatechnikával jelennek meg.
– A hirdetések a cikkek között helyezkednek el, így olvasás közben is rájuk terelődik a figyelem.
– A hirdetés magas színvonalú grafikai elkészítésének költségét a hirdetési ár tartalmazza!

Nyomott példány:      2025. második félév  – Havonta 6.760 db
Terjesztett példány:  2025. második félév –  Havonta  6.700 db

Régió Lapkiadó Kft. kiadó

Monori Strázsa hirdetés megjelenés

Megjelenés:                                                                            Minden hónap utolsó hetében!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
  Előző hónap 25.-én!

Monori Strázsa hirdetési árak

Hirdetési tarifa: 

Keretes hirdetés:               (max. 20 szó)                           

1/16 oldal 59x 48 mm (fekete-fehér)          12 992 Ft+áfa = 16.500 Ft  

1/16 oldal 59x 48 mm (színes)                   18 110 Ft+áfa = 23.000 Ft  

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                   kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!30

Monori Strázsa hirdetés

Monor. Az i. sz. első évszázadokban rövid ideig az iráni eredetű szarmaták (282 után) telepedtek le a környéken.

A középkori Monor nagy valószínűséggel a mai város központjában, a könyvtár környékén lehetett. E vidék Árpád-kori települései a tatárjárás idején elpusztultak. Monor elnevezésének eredete még ma sem tisztázott, de a település neve a ma leginkább elfogadott elmélet szerint a török eredetű, „köd” jelentésű személynévből származik.

Monor (Monar) nevének első hiteles írásbeli említésével egy 1398. március 25-én kelt oklevélben találkozunk, amelyben Zsigmond király február 20-án kelt parancsára az ispánt beiktatja megyei birtokaiba. A település a török időkig lassan fejlődött. 

A több mint 150 éves török uralom Monort és környékét is sanyargatta. A település lakói volt földesuruknak, az egri káptalannak, illetve az egri várnak is adóztak és robotoltak, a kettős adózás is nehezítette életüket. A török hódoltság időszakában Monor többször elpusztult, illetve elnéptelenedett.

A török kiűzése után 1696-ban már újra lakott helyként említették Monort. Földesura hívására 1753-ban katolikus német telepesek érkeztek Monorra, akik 1757-ben kis templomot, majd 1764 körül téglaégetőt létesítettek, hogy téglából és kövekből készülhessenek az egyházi és földesúri épületek. A 18. században telepedtek meg a Monor környékén evangélikus vallású szlovákok.

A 18. század második felében Mária Terézia 1767-es úrbéri rendelete alapján Monoron is rendezték a tulajdoni viszonyokat és a földesúri kötelezettségeket. Monor urbáriuma 1770-ben készült el.

1813-ban nagyszabású falurendezés indult meg, amely a mai napig meghatározza a városközpont képét. 1847. szeptember 1-jén haladt át az első három vonat Monoron. Monor fejlődésében jelentős tényező volt, hogy 1848-tól évi 4 vásárt és hetenként két piacot tarthatott és ez napjainkig fennmaradt.

A 19. században Monoron is megkezdődött a modernizálódás, ezzel párhuzamosan népessége a háromszorosára növekedett. A 19. században már viszonylag fejlett kézműipar jellemezte a települést. A kiegyezés és az első világháború között jöttek létre Monor ipari létesítményei. 1905 után az újonnan kiparcellázott területekre jelentős számú fővárosi költözött ki, jellemző lett az ingázó életmód.

Monor az egykorú iratokon az 1870-es évektől városként és járási székhelyként szerepelt. Monoron 1912-ben kezdődött meg a villanyvilágítási hálózat kiépítése. 1944. november 12-én űzte ki német és magyar katonákat a Vörös Hadsereg Monorról. Budapest ostroma miatt sokáig szovjet katonai kórház és ellátó részleg működött itt.

Az 1950-es évektől kezdve Monor volt a központja a megye egyik legnagyobb állami gazdaságának, amely jelentős gabona- ill. cukorrépa-termesztést, sertés- és szarvasmarha-tenyésztést folytatott. A lakosság többsége továbbra is Budapesten dolgozott, de Monoron számottevő ipari tevékenység folyt. 

1970-ben elnyerte a nagyközségi rangot, majd az elmúlt rendszer utolsó évében, 1989. március 1-jén várossá avatták. Az 1960-as években kezdődött meg a városközpont átalakulása. A köztársasági elnök 2005-ben hozott határozata alapján, Monor város Monorierdő   elnevezésű településrésze, 88/2005. (VI. 29.) KE hat.), 2006. október 1-jétől önálló községgé vált.

Monori Strázsa hirdetés

Monori Strázsa hirdetés

Heti Akciós Újság hirdetés

Heti Akciós Újság hirdetés 4

Heti Akciós Újság hirdetés

Heti Akciós Újság hirdetés 5

Heti Akciós Újság hirdetés feladás

Válasszon körzetet!




A kiemelés típusa






Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Heti Akciós Újság hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Heti Akciós Újság hirdetés 6

Heti Akciós Újság hirdetés terjesztés

Hetente megjelenő ingyenes újság, három terjesztési területen: 1. Gödöllő, Veresegyház, Szada, Isaszeg, Kerepes, Kistarcsa, Csömör, Mogyoród, Aszód, Pécel, Kartal Budapest XVI. 35.000 példányban – kéthetente. 2. Dunakeszi, Vác, Fót, Göd, Mogyoród, Sződliget, Sződ, Csörög, Kosd 35.000 példányban – havonta.

Nyomott példány:    2024. második félév – Kéthetente 70.000 db
Terjesztett példány: 2024. második félév – Kéthetente 70.000 db

Heti Akciós Újság Nyomdaipari Kft. kiadó

Heti Akciós Újság hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Gödöllői – Minden hónap utolsó hetében!                                      Dunakeszi – Minden hónap utolsó hetében!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Adott héten kedden 12 óráig!

Heti Akciós Újság hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  
Apróhirdetés:     (körzetenként)                                                                    Lakossági                         
140 karakterig                                      2.000 Ft+áfa =  3.540 Ft
Szolgáltatói                                                                                                           140 karakterig                                      3.500 Ft+áfa =  4.445 Ft            
CSAK CÉGNÉVVEL szolgáltatóknál!

Kiemelés színnel (piros, sárga, kék)                                                                                  vagy kerettel                      +50%

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Heti Akciós Újság hirdetés

Gödöllőt 1349-ben említik először I. Lajos egyik adománylevelében. A település neve Gudulleu, Gudullur, Gödöle, Gedellő alakban fordul elő a korai oklevelekben, 1868-ban nyerte el hivatalosan a Gödöllő elnevezést. A török hódoltság idején teljesen elpusztult, később újra benépesült.

Hamvay Ferenc volt az első földesúr, aki Gödöllőn is lakott a központban 1662-ben fölépített kúriájában, amely 1978 óta a Városi Múzeumnak és a Városi Mozinak ad helyet. A 18. században földesura, a labanc Habsburg tisztviselő magyarbarátnak nem mondható  Grassalkovich Antal birtokai központjává tette a települést. Ő építtette a kastélyt a református templom felhasználásával. A mai város műemlékeinek jó része Grassalkovich korából származik. 

1763-ban mezőváros lett. Vásárai és földrajzi fekvése okán központja volt a környéknek, átmenő terület az Alföld és a Felvidék között. 1841-ben a Grassalkovich család kihalt, így a Viczay család örökölte a birtokokat, rövid idő múlva már a Sina családot találjuk a település földesuraként, végül egy belga bank tulajdonába került.

Az 1848-as szabadságharc idején a kastély Windisch-Grätz szálláshelye volt, majd az isaszegi csata után Kossuth Lajos főhadiszállása. Kossuth itt fogalmazta a Függetlenségi Nyilatkozatot.

A kiegyezés után a magyar állam visszavásárolta az uradalmat a tulajdonos belga banktól, és koronázási ajándékként állandó használatra felajánlották az éppen uralkodó család számára, mely akkor éppen I. Ferenc József és Erzsébet királyné („Sisi”) volt. A kastély a királyi család egyik kedvenc nyaralóhelyévé vált, több nyarat is itt töltöttek el, Erzsébet királynénak pedig állítólag kedvenc nyaralóhelye volt.

A kiemelt királyi figyelem gyors fejlődést biztosított. 1867-ben adták át a Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonalat, így a család tagjai különvonatokon utazhattak ide. 1884-ben pedig nagyközség lett. 1911  óta Gödöllőt HÉV vasútvonal is összeköti Budapesttel.

A századfordulót követően a város kulturális életét a mai Haraszt városrészben 1901-1921 között működő Gödöllői Művésztelep élénkítette. Az első világháború végén IV. Károly király itt értesült az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlásáról. 1919-ben Stromfeld Aurél – a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének  vezérkari főnöke – a kastélyban rendezte be főhadiszállását. A két világháború közt a település Horthy Miklós rezidenciája. 1933-ban a Táncsics Mihály út és a Semmelweis Ignác közötti területen rendezték a fiú, 1939-ben pedig a lány cserkészek világtalálkozóját, a dzsemborit.

Miután 1944. december 12-én a várost elfoglalták a szovjet csapatok, az épületben és környékén 1945 januárjában 30 000 férőhelyes szovjet fogolytábor létesült, ahol a márciusi táborbezárásig becslések szerint mintegy 50 000 magyar és német katona, ill. civil raboskodott. Gödöllőn hatósági internáló- és munkatábor 1945-1949 között működött. 

A második világháború után mezőgazdasági központtá fejlődött. A Grassalkovich-kastély egy része szovjet laktanya lett, másik részébe a Fővárosi Tanács Szociális Otthonát költöztették. 1965-ben hozzácsatolták Máriabesnyőt, így Gödöllő 1966. január 1. óta város. A 2011-es magyar EU elnökség idején az informális miniszteri értekezletek többségét a Gödöllői Királyi Kastélyban rendezték.

Heti Akciós Újság hirdetés

Heti Akciós Újság hirdetés