Sóskúti Híradó hirdetés

január 8, 2026március 4, 2024 Szerző: Sallay István

Sóskúti Híradó hirdetés

Sóskúti Híradó hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Sóskúti Híradó hirdetés megrendelés

Sóskúti Híradó hirdetés

Sóskúti Híradó hirdetés terjesztés

A Sóskúti Híradó több mint 10 éve szolgálja Sóskút 4.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt nagyon sok partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta, A/4 méretben, 12-16 színes oldalon.

Nyomott példány: 2024. második félév – Havonta 1.500 db

Terjesztett példány: 2024. második félév – Havonta 1.500 db

Kornétás Kiadó Kft. kiadó

A kiadó további kiadványai: Diósdhéjban, Magyar Kút, Zámori Hírek

Sóskúti Híradó hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap 20.-án

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Minden hónap 5.-én 14 óráig!

Sskúti Híradó hirdetési Árak

Hirdetési tarifa:

Kiskeretes színes hirdetés 1/8 86×60 mm 7.500 Ft+áfa = 9.525 Ft (Max. 40 szó) 1/4 177×60,86x125mm 11.500 Ft+áfa = 14.605 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Sóskúti Híradó hirdetés

Sóskút területén már a legősibb kultúrák nyomai is megtalálhatók. Az első leletek a kőkorszakból maradtak ránk. Az előkerült leletek alapján a Kálvária-hegyen keresztül római hadiút húzódott. Árpád fejedelem a seregeivel Sóskút térségében készült a Dunántúl meghódítására. Ebben az időben a mai Sóskút helyén található települést „Ad Fontein Salsum”-nak nevezték.

A 13. század eleji, Anonymus-féle Gesta Hungarorumban is szerepel a település. Árpád vezér honfoglalási manővereit leírva ezt olvashatjuk: „Ezután Árpád vezér meg nemesei a sereg harmadik részével Ecilburgból kivonulva a sóskút mezeje mellett szálltak táborba. „

Az első ismert, írott forrás, amely Sóskutat említi, II. András király 1233-ban kiadott birtokadományozó oklevele. 1233-ig a honfoglalás kori Tétény nemzetség birtoka, amelynek legfőbb központja a közeli Budatétény volt. 1266-ban Sóskutat az apácáknak adományozták, hosszas pereskedés végén, 1276-ban oklevélben is rögzítették, hogy a Nyulak-szigeti apácák megkapják Sóskút földjét. 1300 körül Berky Mihály fia Tamás Sóskút földjét 15 márkáért megvásárolta az apácáktól. A feljegyzések csak Sóskút földjéről tettek említést, magát a falut egy 1292 körül keltezett oklevél említi először. 1330-ban már Róbert Károly kezében találjuk Sóskutat.

A török hódoltság idején Sóskút fejlődésnek indult, a kitermelt kövekből a környező városokban dzsámikat – fürdőket – építettek. A török elleni háborúk idején a falvak nagyrészt elpusztultak. Csernovics Arzén ipeki pátriárka vezetésével 1695-ben szerbek települtek Sóskútra, Tárnokra és Százhalombattára, akik 1748-ig mint jobbágyok művelték a földeket. 1748-ban a sóskúti szerb pópát rablásban való cinkosság miatt elfogták és kerékbe törték, sőt papjuk bűne miatt a sóskúti szerbeket is elűzték. Helyükbe katolikus szlovákokat telepítettek, akiknek késői utódai még ma is a községben élnek.

1777-ben Bécsben Mária Terézia a birtokot a Székesfehérvári Püspökség és Káptalan számára adományozta. Ekkor a kőbánya, melynek bérlője az olasz származású Andreetti Károly (1878–1949) országgyűlési képviselő, a Képzőművészeti Főiskola rektora volt (Andreetti Antal és családja az észak-olaszországi tavak vidékéről, Lainóból érkezett.). A sóskúti mészkő felhasználásával épült nevezetesebb épületek: Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Vigadó, Operaház, Szent István-bazilika, Országház, Budavári Palota, Citadella, Lánchíd, krasznahorkai Andrássy-síremlék, temesvári és bécsi színházak.

1930-ban népszámlálást végeztek és a lakosság számát 2698 lélekben állapították meg. A II. világháború utáni áttelepítések során szlovák családokat telepítettek ki a községből, helyükre pedig sok család költözött Csehszlovákiából és az ország más részeiből. „Egy 1927/28-ban végzett helytörténeti adatgyűjtés szerint a bánya valamikor a község lakosságának egyharmad részét foglalkoztatta; volt idő, hogy 400 munkás is megélhetést talált ott.” (…) Ipartörténeti érdekesség, hogy 1870-től a kőbánya kiszolgálására több mint 40 éven át széles nyomtávú lóvasút üzemelt a község területén =hossza mintegy 10 km volt), melynek működése az I. világháború idején szűnt meg, a síneket pedig az 1920-as évek elején szedték föl.

Sóskúti Híradó hirdetés

Solymári Hírmondó hirdetés

április 30, 2025március 4, 2024 Szerző: Sallay István

Solymári Hírmondó hirdetés

Solymári Hírmondó hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Solymári Hírmondó hirdetés megrendelés

Solymári Hírmondó hirdetés

Solymári Hírmondó hirdetés terjesztés

A Solymári Hírmondó több mint 10 éve szolgálja Solymár 11.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta, A/4 méretben, 12-16 színes oldalon.

Nyomott példány: 2024. második félév – Havonta 4.400 db

Terjesztett példány: 2024. második félév – Havonta 4.400 db

Solymári Településüzemeltetési Kft. kiadó

Solymári Hírmondó hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap 20.-án

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Minden hónap 13.-án 14 óráig

Solymári Hírmondó hirdetési Árak

Hirdetési tarifa:

Kiskeretes színes hirdetés 1/32 42×28 mm 3.937 Ft+áfa = 5.000 Ft (1 mondat+tel) 1/16 42×60 mm 7.480 Ft+áfa = 9.500 Ft (2 mondat+tel) 1/8 88×60 mm 14.173 Ft+áfa = 18.000 Ft (3 mondat+tel)

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Solymári Hírmondó hirdetés

Solymár. A római időkben biztosan lakott volt Solymár területe. A település nevének eredetét valószínűleg az ide telepített királyi solymászok emlékét őrzi, amely a hasonló foglalkozást jelentő szláv szokolár szóval rokon, így abból eredeztethető a neve. 1266-ban neve Salamar néven szerepelt az oklevelekben. A településen ezt az adatot tekintik Solymár első okleveles említésének, ennek megfelelően 1966-ban ünnepelték a község 700 éves fennállását.

Első birtokosa a 13. század második felében a Bár–Kalán nemzetség volt, amelyről egy végrendelet is megemlékezik.

A solymári vár feltételezhetően a XIV. században épült, a települést akkoriban birtokló Lackfi család építtette. A várról az első említés 1401-ből való. 1435-ben Borbála királyné birtokában találjuk, aki után Erzsébet királynének, I. Albert király özvegyének a birtokába került, aki 1442-ben zálogba adta.

1490-ben pedig Corvin János birtokában találjuk. A település főleg királyi szolgálók, solymászok és vadászok lakóhelye volt, a vár pedig elsősorban vadászkastélyként működött. Solymár a török hódoltság alatt elnéptelenedett, a vár pedig romlásnak indult; az 1629–1695 évi összeírásokban az elpusztult helyek között szerepelt.

A pusztává vált település területe 1661-től a felsővattai Wattay család birtoka ( Rákóczi-szabadságharc idején

kuruc alispán) aki nem kapott engedélyt arra, hogy közvetlenül Németországból költöztessen telepeseket a birtokaira, ezért sokkal szórványosabban, és némileg később érkeztek az első telepes családok, Frankföldről majd Mária Terézia uralkodása alatt fokozatosan egyre több sváb (német) telepes érkezett a területre.

Az 1700-as évek derekán a község a Tersztyánszky-család, majd később, 1848-ig a Majthényi– és Kállay-családok birtoka volt. A 19. század második felében gróf Karátsonyi Guido volt itt birtokos, halála után pedig, a század végén és a 20. század első harmadában fia, gróf Karátsonyi Jenő volt Solymár legnagyobb birtokosa és utolsó földesura.

1862-ben nagy tűzvész pusztított itt, melyben a település jelentős része (61 lakóház) leégett. A tűzben leégett az akkori plébánia épülete, és megsemmisült az ott őrzött anyakönyvek, illetve egyéb iratok jelentős része is.

A falu a 19. századtól dinamikus fejlődésnek indult. 1895-ben a vasút (Budapest-Esztergom) bevezetésével még könnyebbé vált a kapcsolattartás Budapesttel.

Az első világháborúban a község mintegy 3300 lakosa közül 525 fő teljesített hosszabb-rövidebb időtartamú katonai szolgálatot. A Tanácsköztársaság időszaka Solymáron szerencsés módon véráldozatok nélkül zajlott. A II. világháború után, 1946. április 18-án és 23-án a falu lakosságának közel felét, s a sváb lakosság nagy többségét (mintegy 1960 főt) kitelepítették Németországba, helyükre még abban az évben mezőkövesdiek, illetve a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében felvidéki magyarok, majd – jóval szerényebb számban – erdélyi származású családok is kerültek.

Az 1950-60-as években beinduló országos iparosítási hullám jegyében, az 1970-es évek első felében újabb téglagyár épült itt, ezen kívül gyárak is létesültek Solymáron, ezek közül legfontosabbak a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat (PEMŰ) és a Pest Megyei Faipari Vállalat, melyek sok száz munkahelyet teremtettek a térségben lakók számára. Az 1980-as években egyre több budapesti vásárolt telket a község zöldövezeteiben. Először csak hétvégi pihenőhelynek, majd a rendszerváltás után egyre többen választották állandó lakóhelyüknek Solymárt.

A hivatalos helyi újság – az 1989-től létező Solymári Hírmondó – mellett 1999-től több mint egy évtizeden át jelentek meg egyéb (iskolai, egyházi, de legfőképp civil közéleti) újságok), ezek egyikéből, az eredetileg a katolikus egyházközség folyóirataként indult Solymár Csillagából nőtt ki országos lappá a Képmás családmagazin. A Solymári Hírmondó a település egyetlen hivatalos nyomtatott lapja, minden háztartásba ingyenesen kézbesített, néhány hónapig 20, majd 2015 májusától 36 oldalas havilapként.

Solymári Hírmondó hirdetés

Pomázi Polgár hirdetés

január 8, 2026március 4, 2024 Szerző: Sallay István

Pomázi Polgár hirdetés

Pomázi Polgár hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Pomázi Polgár hirdetés megrendelés

Pomázi Polgár hirdetés

Pomázi Polgár hirdetés terjesztés

A Pomázi Polgár több mint 10 éve szolgálja Pomáz 19.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta, A/4 méretben, 20-24 színes oldalon.

Nyomott példány: 2025. második félév – Havonta 6.000 db

Terjesztett példány: 2025. második félév – Havonta 6.000 db

Pomázi Polgármesteri Hivatal kiadó

Pomázi Polgár hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap első hetében

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Minden hónap 20.-án 14 óráig!

Pomázi Polgár hirdetési Árak

Hirdetési tarifa:

Kiskeretes színes hirdetés 1/32 41×30 mm 4.016 Ft+áfa = 5.100 Ft 1/16 41×64,5 mm 8.268 Ft+áfa = 10.500 Ft Kiskeretes fekete-fehér hirdetés 1/32 41×30 mm 3.543 Ft+áfa = 4.500 Ft 1/16 41×64,5 mm 6.063 Ft+áfa = 7.700 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Pomázi Polgár hirdetés

A Pomáz név eredetét illetően több teória is ismert. Létezik olyan feltevés, amely szerint a Pomáz elnevezés forrása talán a római kor lehet, ez esetben a név a pomosus (almás), esetleg pomesia (alma-telep) kifejezésből eredhet, és a rómaiak idejében itt működött sok gyümölcstermelő majorságra utalhat. Egy másik verzió szláv személynevet sejt a településnév mögött.

Első írásos említése 1138-ból ismert: Vak Béla jegyeztette fel egy oklevélben, hogy a falu akkor a dömösi apátság tulajdona volt. 1277-ben IV. László király rendelkezett pomázi birtokokkal, s azokat akkor Erzsébet hercegnőnek, illetve a szigeti apácáknak adományozta. 1348-ban árvíz pusztított, és azt követően pestisjárvány tizedelte meg a lakosságot. A csapás 1364-ben megismétlődött, újabb árvíz, és újabb pestisjárvány következett el. Részben a 14. század végén, valamint 15. század elején épült fel az un. Klisszai királynői vár és templom, amely nem is annyira vár, mint inkább egy középkori többszintes palota lehetett.

Az 1546. évi török adóösszeírás (defter) szerint a magyar őslakosságból a faluban akkor már csak 10 család élt, akik évi 1615 akcsét fizettek az akkori „zaimet” tulajdonosnak, a budai Huszein Isztrafcsa csausnak. Az 1562, 1580 és 1590. évi összeírásokból látszik, hogy a falu tartósan néptelen.

A tizenöt éves háború, majd a zsitvatoroki béke után a Bolgár nevű falu földesura, Bornemissza Bolgár Pál az ország keresztény kézen maradt részének nádorától megvásárolta a területeket, majd betelepítette a Bácskában már korábban vásárolt falvainak szerb lakosságával. A török jogszokás szerint 6 év adómentességet biztosítva a vállalkozó kedvű telepeseknek.1661-től a felsővattai Wattay család birtoka volt, ők fogadták be a Csarnojevity pátriárka vezette menekült szerbeket és telepítettek be magyar, német és szlovák lakosságot.

A 18. század második felétől a település fellendülése megindult. A község fejlődésének egyik fontos mérföldköve lett, amikor a vasút elérkezett Pomázra: 1888. augusztus 17-én helyezték üzembe a Budapest-Szentendre vasútvonalat. Az 1880-as évek végén ideérkező filoxéravész a hegyi szőlőket szinte teljesen kipusztította, amely Pomáz fejlődését is rövid idő alatt átalakította.

A két világháború közötti időszakban az ipari fejlődés hatására jelentősen megnövekedett a lakosság lélekszáma a beköltözések miatt, amely új lakóövezetek kialakításához vezettek. 1944-ben a község német megszállás alá került, sőt egy katonai reptér kialakítása is megkezdődött. 1944. december 26-án szabadult fel a község. A település 2000-ben városi rangot kapott.

Pomázi Polgár hirdetés

Budaörsi Napló hirdetés

január 5, 2026március 4, 2024 Szerző: Sallay István

Budaörsi Napló hirdetés

Budaörsi Napló hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Budaörsi Napló hirdetés megrendelés

Budaörsi Napló hirdetés

Budaörsi Napló hirdetés terjesztés

A Budaörsi Napló immár 1992 óta jelenik meg, szolgálja ki Budaörs 30.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta ingyenesen, A/4 méretben, 24-32 színes oldalon.

Nyomott példány: 2024. második félév – Havonta 5.000 db

Terjesztett példány: 2024. második félév – Havonta 5.000 db

Budaörsi Napló Bt. kiadó

Budaörsi Napló hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap második hetében

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Minden hónap első csütörtökén 14 óráig!

Budaörsi Napló hirdetési Árak

Hirdetési tarifa:

Apróhirdetés (csak min. 10 db esetén) Ár: 3000 Ft/db+áfa = 3810 Ft (max. 15 szó) Keretes apróhirdetés Ár: 6000 Ft/db+áfa = 7620 Ft (max. 10 szó)

Kiskeretes színes hirdetés 1/16 89×31 mm 31.000 Ft+áfa = 39.370 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Budaörsi Napló hirdetés

Budaörs (németül: Wudersch, horvátul: Jerša, Erša, Vundeš) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Budakeszi járásban, annak legnépesebb települése. Német nevét annak köszönheti, hogy a közösség valójában sváb település volt. Ez látható például a település épületeiről és rendszeréről.

Budaörs (Örs) nevét valószínű egy Örs nevű kavar törzsről kapta. 1236-ban említette először oklevél Ewrs, 1282-ben pedig Kechkevvrs néven. Örs nevezetes szőlőtermelő falu volt a Fehérvárra menő út mellett. Szent Mártonról elnevezett egyháza a kelenföldi Szent Gellért-egyház kápolnája volt.

1236-ban IV. Béla király mindkettő kegyuraságát a Szerém vármegyei bélakúti cisztercita apátságnak adta. Az 1332-ben végzett összeíráskor, mint az érsek alá tartozó egyházat írták össze, és ekkor papja 2,6 márka pápai tizedet fizetett.

A törökök kiűzése után a terület birtokosai a Zichy grófok 1721-ben és 1739-ben sváb földműves telepeseket hívtak. A budaörsi Zichy-major az 1720-ban épült a gróf Bercsényi-Zichy kastély gazdasági központjaként készült. Épülettömbje már a 18. század közepén keletkezett térképeken jól kivehető. Manapság egy részében lakások találhatóak, másik részében a Budaörsi Művészek Egyesületének központja működik. A Zichy majorban gyerekeknek képzőművészeti táborokat szerveznek, az új Pincegalériájában pedig rendszeresen rendeznek kiállításokat.

1921. október 23.-án a Károly magyar királyt és csapatait szállító vonatot a település határában tartóztatták fel. A legitimistákkal szemben álló erőket főleg budapesti egyetemisták alkották, akiket Gömbös Gyula szervezése alapján 22-én este gyűjtöttek össze sietve. Gömbös számára ez egy kétségbeesett lépés volt, ugyanis kiderült, hogy nem számíthat sem az időt húzó hadseregre, sem senki másra.

Az első összecsapás október 23-án hajnalban történt, amikor Károly csapatai beleütköztek a Törökugratón lévő 80 fős, orvostanhallgatóból álló előőrsbe, majd elfoglalták a magaslatot, az összecsapásban pedig többen meghaltak, illetve megsebesültek. De felhagytak az előre nyomulással és Károly király utasításait várták. Károly maga azonban nem akart vérontást, így nem tett mást, mint várakozott és misét hallgatott Bicskénél. A legitimista erők végül kudarcot vallottak.

Budaörs határában nyitották meg 1935-ben a Budaörsi repülőteret, a főváros térségének első polgári repülőterét. A két világháború között Budaörs híres lett az őszibarack-termesztésről, ami a falu lakosainak szép jövedelmet biztosított. Budaörs vasútállomás mellett Möller Károly építész által tervezett hűtőházat építtetett 1937-ben Lenz József, kereskedelmi tanácsos, nyékládházi földbirtokos, gyümölcs nagykereskedő, aki népszerű volt a nagy bőkezűsége és sikeres tevékenysége miatt. A hűtőházból szállították a gyümölcsöt Ausztriába és az egész világra.

1946 január 19-én elsőként innen, Budaörsről indultak el a magyarországi németeket kitelepítővonatszerelvények. Az 1946-1947-es kitelepítésekés az 1944-es háborús menekülés következtében Budaörs elvesztette lakossága 85%-át. A települést 1986-ban nyilvánították várossá.

Budaörsi Napló hirdetés

Zámori Hírek hirdetés

április 30, 2025február 29, 2024 Szerző: Sallay István

Zámori Hírek hirdetés

Zámori Hírek hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Zámori Hírek hirdetés megrendelés

Zámori Hírek hirdetés

Zámori Hírek hirdetés terjesztés

A Zámori Hírek több mint 15 éve szolgálja Pusztazámor 1.300 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt nagyon sok partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk kéthavonta, A/4 méretben, 16-20 színes oldalon.

Nyomott példány: 2024. második félév – Havonta 1.000 db

Terjesztett példány: 2024. második félév – Havonta 1.000 db

Kornétás Kiadó Kft. kiadó

Zámori Hírek hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Kéthavonta páros hónap 27-dikén

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Adott hónap 5.-én 14 óráig

Zámori Hírek hirdetési Árak

Hirdetési tarifa:

Kiskeretes színes hirdetés 1/8 87×58 mm 7.000 Ft+áfa = 8.890 Ft évi 4 megjelenéstől 10% kedvezmény! Amennyiben egyszerre 3 lapban hirdet: Diósdhéjban, Magyar Kút (Etyek), Sóskúti Híradó, – 10% kedvezményt adunk!

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Zámori Hírek hirdetés

Pusztazámor. A lösszel borított terület első lakói a falu északkeleti részén kb. 3000 évvel ezelőtt telepedtek meg. Római hadiút húzódott a falutól délre, amit a múlt században feltárt két gazdag római sír is bizonyít.

A Zámori-patak völgye már az Árpád-kor kezdetétől magyarlakta terület volt. Királyi birtok, mely gyakran szerepel királyi adományként. A Zamor név valószínűleg személynévből keletkezett. A XI–XV. század sok oklevelében megjelenő Zumur (Zamor, Zamur) nemesi család „Árpád fejedelem egyik mondai őse” (Szentpéteri Imre az árpád-kori gestáról). A Puszta-előtag a török hódoltság alatti elnéptelenedéssel, elpusztásodással kapcsolatos.

Zámor település első írott említése 1046-ból származik. A legenda szerint itt fogta el és vakíttatta meg a Szent István trónját követő I. (Orseolo) Péter királyt Vazul fia, András herceg követe. A XIV. századi Képes Krónikában Kálti Márk Zamur falváról ír, amikor Péter elfogatását és halálra kínzását meséli el. A Zumur név ekkor már a birtokos családot jelöli, akinek tulajdonában állt a mai települések közül: Szomor, Zámoly, Pusztazámor.

Zámor középkori történelméről adománylevelekből, birtokperek dokumentumaiból értesülhetünk. 1279-től nyomon követhető a falu birtoklása az ősi Zumur családtól Korláth Mihályig, aki 1556-ban Huszt várának megvédéséért királyi adományként kapta.

A török hódítás alatt lett Zámor „puszta”, mivel a község szinte elnéptelenedett. A faluban csak egy-két család maradt hírmondónak. A XVIII. században két Korláth-testvér: István és Farkas a zámori birtok tulajdonosa. 1755-ben a Mentlerek házassággal kerültek a Korláth családba, majd később a Barcza család hasonló módon birtokolta a falut az 1945. évi földosztásig. A család örökösei Pozsony vármegyei, csallóközi, Trencsén vármegyei birtokosok voltak és így az 1700-as években főleg lakóhelyükről telepítettek zselléreket Zámorra. A falu lakossága folyamatosan nőtt magyar, szlovák és német betelepülőkkel.

1758-ban Mentler Mihály nagyszombati főbíró a XIII. századból fennmaradt román kori templomrom maradványainak felhasználásával megépíttette a zámorhegyi remetekápolnát, amelyet 1818-ig használtak, majd 1945-ig plébániatemplomként szolgált. A Korláth-Mentler család egy egyszerű építésű kúriában lakott a Zámori pataktól délre. A Mentler család leányági örököse Barcza Károly a XIX. század második felében új kastélyt építtetett klasszicista stílusban; a két kastély közti patakvölgy kertjét pedig arborétummá fejlesztette.

Az 1900-as évek során a község hol önálló volt, hol Sóskúthoz vagy Gyúróhoz csatolták közigazgatási egységként.

A második világháború alatt Tolbuchin marsall főhadiszállása volt a Koroda-ház, melyben ma a Polgármesteri Hivatal működik. Innen irányították a Budapestet ostromló csapatokat.

A háború után a szerep nélküli községként Sóskúthoz csatolták és 1951-ben Fejér megyétől Pest megyéhez került. A zámorhegyi remeteség rommá vált, a községháza bezárt, a kultúrház megroggyant, a kastély először szükséglakásoknak, később 1953-ban templomnak adott otthont, majd az 1960-as évek elején iskolaként szolgált.

1969-ben Sóskúttal közös Tanács alakult, mely a tanácstörvény módosítása után 1985-től külön háromtagú zámori elöljáróság közbeiktatásával irányította a község ügyes-bajos dolgait. 1977–78-ban a faluban megvalósult a vezetékes ivóvízellátás. A rendszerváltás után a település fejlődésnek indult, a mellékutak is aszfalt burkolatot kaptak, valamint a 2000-es évek elején új iskolaépület létesült a faluban.

Zámori Hírek hirdetés

Nagykovácsi Böngésző hirdetés

április 30, 2025február 28, 2024 Szerző: Sallay István

Nagykovácsi Böngésző hirdetés

Nagykovácsi Böngésző hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Nagykovácsi Böngésző hirdetés megrendelés

Nagykovácsi Böngésző hirdetés terjesztés

A Nagykovácsi Böngésző több mint 13 éve szolgálja Nagykovácsi és térsége vállalkozásait. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havontaA/4 méretben, 12-16 színes és fekete-fehér oldalon.

Nyomott példány: 2024. második félév – Havonta 3.500 db

Terjesztett példány: 2024. második félév – Havonta 3.500 db

Kerekesné Pánczél Katalin E.V. kiadó

Nagykovácsi Böngésző hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap 15.-éig

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Előző hónap 25.-éig

Nagykovácsi Böngésző hirdetési Árak

Hirdetési tarifa:

Apróhirdetés (max. 30 szó) Minimum 10 szó 1260 Ft+áfa = 1.600 Ft további 10 szó 1260 Ft+áfa = 1.600 Ft

Keretes apróhirdetés fekete-fehér (kb. 10-12 szó) 32×45 mm 2520 Ft+áfa = 3200 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Nagykovácsi Böngésző hirdetés

Nagykovácsi. A régészeti leletek egészen a kőkorszakig, jégkorszakig és a vaskorig nyúlnak vissza. Az Ördög-árok partján találtak ilyen leleteket. Több érme, eszköz és sírkő is előkerült a római korból. Ezen leletek közül négy darab római sírkövet beépítettek a katolikus plébánia falába.

A középkorban királyi kovácsok lakták a települést, innen is ered a neve. Az első írásos emlék 1254-ből származik, egy adománylevél, ahol még Kowachy-ként említik a községet. A török hódoltság idején 1529-ben a törökök feldúlták a falut és a népesség radikálisan csökkent.

A törökök kiűzésével a Habsburg uralkodók sváb telepeseket hívtak ide 1700 és 1760 között. A felsővattai Wattay család 1661-től volt birtokosa, ők telepítették be Nagykovácsit elsősorban német telepesekkel, majd kúriát is építtettek. Wattay János innen irányította birtokait (Fülektől Szabadkáig, benne a mai Budapest területének harmada), majd Pest-Pilis-Solt vármegye első kuruc alispánjaként a kuruc közigazgatást, és a kuruc katonaságnak lőport is itt gyártatott. A továbbiakban haláláig, 1723-ig innen járt a vármegye gyűléseire. Fia III. Pál a Pomázon felépített kastélyba tette át a család központját.

1848-tól komoly bányászati tevékenység indult meg a környező hegyek(b)en, amely során több aknát nyitottak Nagykovácsi területén is, bár ezeknél komoly nehézséget jelentett, hogy a kitermelt szenet csak közúton lehetett tovább szállítani. 1851-től folyamatos szénbányászat zajlott több-kevesebb sikerrel, 1943-ban pedig megkezdték a Zsíros-hegy tömbje alatt egy olyan altáró kiépítését is.

A Nagykovácsi alatt található, viszonylag bőséges szénkészletet úgy lehetett kitermelni, hogy a felszín alatt, kisvasúttal továbbított csilléket a szomszédos Solymáron át közvetlenül nagyvasúti szerelvényekbe lehetett rakodni. Ez a bánya, a Jóreménység-altáró egészen 1969 végéig működött, fénykorában a pilisi-szénmedence legnagyobb dolgozói létszámú, legjelentősebb termelési kapacitású, és közülük utolsóként bezárt bányája volt. A pilisi szénbányaüzemek maradványai és emlékhelyei ma is megtalálhatóak a Zsíros-hegyen.

A Teleki–Tisza-kastély 1840 körül épült. Előbb Wattay-kastély volt, majd házasság révén a Teleki család, azt követően pedig a Tisza család tulajdonába került. A II. világháború után a kastélyt államosították. A németségre a kollektív bűnbak szerepét osztották ki. A magyar kormány a német lakosságot Németországba telepítette ki, és a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről kitelepített magyar lakosság érkezett ide.

A Fekete-hegy körüli erdő a Kádár-korszakban kiemelt vadászterületként funkcionált, amit a Vadaspark határában a Telki felé tartó műúttól a Petneházyréten és Juliannamajoron át Nagykovácsiig húzódó rozsdás vadkerítés, illetve az azon túl élő szintén népes – az emberre többnyire veszélytelen – vadállat állomány is jelez.

Az közelmúltban a szuburbanizáció hatásai érvényesülnek és sok budapesti költözik ki a nyugodtabb, egészségesebb levegőjű kertvárosba. A település délkeleti üdülőterülete az ezredforduló idején elszakadt Nagykovácsitól és Remeteszőlős néven önállósodott.

Nevezetességei: Teleki–Tisza-kastély + Nagyboldogasszony-plébániatemplom + American International School of Budapest (Amerikai Iskola) + A pilisi len (Linum dolomiticum) nevű növény az egész világon csak a Szénások területén fordul elő, mintegy 10 hektárnyi, szigorúan védett élőhelyen + Turul-szobor + Juliannamajorban, az 1991-ben megnyitott Sztrilich Pál Cserkészparkban 2016 óta nyaranta rendezik meg a a Kolorádó Fesztivált

Nagykovácsi Böngésző hirdetés

Csömöri Hírmondó hirdetés

január 6, 2026február 22, 2024 Szerző: Sallay István

Csömöri Hírmondó hirdetés

Csömöri Hírmondó hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Csömöri Hírmondó hirdetés megrendelés

Csömöri Hírmondó hirdetés

Csömöri Hírmondó hirdetés terjesztés

Helyi információs és közéleti havilap. Kiadja az Önkormányzat megbízásából a Csömöri Kulturális Közalapítvány 1993-tól. A Hírmondó az egyetlen közéleti lap a településen, ezért az itt elhelyezett információk jelentős hírértékkel bírnak. Empirikus tapasztalatok alapján elmondható, hogy egy-egy kiadással kb. 9.000 embert érünk el, ami gyakorlatilag a település teljes felnőtt lakosságát jelenti. (Teljes lakosság 11.000 fő)

Terjesztése Csömör közigazgatási határain belül minden postaládába történik (cégekhez is), valamint a környező települések hivatalaihoz is.

Nyomott példány: 2025. második félév – Havonta 3.900 db

Terjesztett példány: 2025. második félév – Havonta 3.810 db

Csömöri Kulturális Közalapítvány kiadó

Csömöri Hírmondó hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap utolsó péntekén. (évente 10 szám)

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Minden hónap utolsó előtti hetének, péntekén.

Csömöri Hírmondó hirdetési árak

Lakossági apróhirdetés: max. 30 szó

Minimum 10 szó 1496 Ft+áfa = 1.900 Ft

További szavak 87 Ft+áfa = 110 Ft

Kiskeretes fekete-fehér hirdetés: (max. 15 szó)

1/16 old 44 x 64 mm 5.97 Ft+áfa = 6.600 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Csömörről az első írásos, okleveles említés 1135-ből származik, ezzel a térség legrégebbi dokumentummal rendelkező települése. A község a tatárjárás idején elnéptelenedett, újratelepítése 1715-ben kezdődött meg. Az 1135. évben, Lampert ispán, az általa alapított bozóki bencés apátságnak szóló adománylevelében, két ekényi (35-42 hektár) földet adományozott Chemer (Csömör) földjéből az apátságnak. Az 1158. évben készült, hamisan 1015-re keltezett és Szent Istvánnak tulajdonított, oklevélben Chomur (Csömör) helynév is előfordul a pécsváradi monostor alapítólevelében.

1541. augusztus 29. Csömör az Oszmán Birodalomterületévé vált. Az 1546. évben, a budai szandzsákösszeírásában Csömör már pusztaként Az 1610. évtől Kerepes lakói bérelték Csömör puszta földjét. 1617. szeptember 25-én Wattay János Tassy János (Wattay Kata fia) szécsényi végvári vitézt bízta meg a Csömör puszta gondviselésével. Wattay János és Wattay István 1714. május 19-én Csömörön megbízza Bagho Andrást Csömör és Szentmihály puszták betelepítésével, ekkor magyarokat telepítenek a pusztára. Az 1720-tól lutheránus, vagyis evangélikus tótokat telepítettek a faluba. Az 1728. évben használatba veszik Csömör első községi pecsétjét. Az 1731-ben Grassalkovich Antal volt Csömör új földesura. Az 1733. évben Grassalkovich Antal saját költségén katolikus templomot építtetett Csömörön.

Az 1811. évi nagy kolerajárvány által megtizedelt lakosságot pótlandó 1826-ban a budai szőlőhegyekből németeket telepítettek ide. Az 1851-ben Sina Simon megvásárolta Csömört a Grassalkovich családtól. Az 1864-ben Sina Simon eladta Csömört egy belga banknak. Az 1867. március 22-én a magyar állam visszavásárolta Csömört a belga banktól. Az 1985. évben a Pest Megyei Tanács nagyközséggé nyilvánította Csömört. A nagyközség lélekszámára alapvető hatással volt az 1990-es években felerősödött, nagyrészt a fővárosból érkező beköltözési folyamat.

Csömör páratlanul színes kulturális élete szinte minden hétvégére és ünnepre tartalmas kikapcsolódást biztosít a helyiek és a községbe ellátogatók számára. A községben évente több nagy rendezvényt, majálist, falunapokat, bringafesztivált, gasztronómiai és szüreti fesztivált, illetve az adventi ünnepkörhöz kapcsolódóan közös gyertyagyújtást és „mindenki karácsonyát” is tartanak. A rendezvényeken a közismert fellépők mellett számtalan helyi civil kulturális csoport szórakoztatja színvonalas műsorával a közönséget. Csömörön az országban szinte egyedülálló esemény az úrnapi körmenet, melynek során a csömöri római katolikus egyházközség tagjai, valamint a hozzájuk csatlakozó lelkes helyiek páratlan szépségű virágszőnyeggel borítják a körmenet több kilométeres útvonalát.

Csömöri Hírmondó hirdetés

Komlói Kirakat hirdetés

február 20, 2026október 12, 2023 Szerző: Sallay István

Komlói Kirakat hirdetés

Komlói Kirakat hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Komlói Kirakat hirdetés megrendelés

Komlói Kirakat hirdetés

Komlói Kirakat hirdetés terjesztés

Már 25 éve olvashatják újságunkat Komlón és a szűkebb környezetében, már 19 éve népszerűsíthetik tevékenységüket, Ügyfeleink az élet számos oldaláról érkeztek, mint például kereskedők, iparosok, orvosok, ügyvédek, ingatlanköz- vetítők, intézmények, önkormányzatok, magánszemélyek, stb. A Komlói Kirakat az Ön hirdetését eljuttatja minden héten kedden a potenciális vásárlók postaládájába ingyenesen. Az elmúlt 25 év tapasztalata azt mutatja, hogy újságunk stabil olvasótábora (a város lakossága, valamint a szűkebb környezetében élők) hetente kézbe veszik, olvassák újságunkat, többen közülük megőrzik, mert szükségük van a mindennapjaikban az itt megjelenő hirdetések, a szolgáltatók, és egyéb hirdetők elérhetőségére a problémáik orvoslására.

A Komlói Kirakat ad helyet az önkormányzat felhívásainak, pályázatainak, rendezvényinek meghirdetésére, az intézmények programjai, felhívásai is itt jelennek meg, valamint a vállalkozók, vállalkozások is itt hirdetik meg akciójukat, itt ismertetik meg vállalkozásukat, itt vannak jelen hetente, hogy mindig elérhetők legyenek a potenciális vásárlóknál, ami a magas elérés biztosítéka. A lakosság is itt találja meg a szolgáltatók elérhetőségét. Nem utolsósorban elérhető áron a gyászjelentések is csak a Komlói Kirakat hasábjain olvashatóak. (Ami szintén nagy olvasottságot jelent.) Újságunk népszerűségét, mutatja, hogy az oldalszámunk a kezdetektől 3-4 szeresére, esetenként 5-szörösére emelkedett.

Terjesztése a város közigazgatási határain belül minden postaládába történik

Nyomott példány: 2025. második félév – Hetente 13.000 db

Terjesztett példány: 2025. második félév – Hetente 13.000 db

Horváth Erika E.V. kiadó

Komlói Kirakat hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden héten szerdán.

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Előző héten csütörtökön 14 óráig!

Komlói Kirakat hirdetési árak

Lakossági apróhirdetés: max. 30 szó

Minimum 10 szó 1.732 Ft+áfa = 2.300 Ft További szavak 126 Ft+áfa = 160 Ft/szó

Üzleti apróhirdetés: max. 30 szó

Minimum 10 szó 1969 Ft+áfa = 2.500 Ft További szavak 150 Ft+áfa = 190 Ft/szó

Szolgáltatások kiskeretes hirdetésben:

1/32 oldal 48 x 32 mm 2.835 Ft+áfa = 3.600 Ft 1/16 oldal 48×65 mm 7.087 Ft+áfa = 9.000 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Komlói Kirakat hirdetés

Komló (németül: Kumlau, horvátul: Komlov, város Baranya vármegye északi részén, a Komlói járás központja. A megyeszékhely után a megye második legnépesebb települése. Bányakincseinek köszönhetően a szocialista időkben erőteljesen fejlesztették.

A Mecsek és a Baranyai-Hegyhát határán elhelyezkedő Komló Árpád-kori eredetű település. Nevét az oklevelek 1256-ban említették először Villa Complov alakban írva. 1312-ben Cumplow, 1320-ban Kemle, 1321-ben Komlod, 1329-ben Komlou, 1332–1335 között Konlod, Komlod, Cumulod változatokban írták nevét.

Komló a pécsváradi apátság falvai közé tartozott. Az oklevelek 1256-ban, majd 1329-ben a Tolna vármegyei Jánosival határos településként írták le.

A 20. század elején Baranya vármegye Hegyháti járásához tartozott. 1951-ben kapott városi rangot, 1954-ben hozzá csatolták Kisbattyánt, Mecsekfalut (melynek neve 1928-ig Szopok volt) és Mecsekjánosit, majd 1954-ben Mánfát, mely azonban 1992-ben ismét önálló községgé alakult.

A város mai népessége gyors ütemben fogy, elsősorban a kevés munkalehetőség miatt. Míg az 1990-es években még harmincegyezren éltek Komlón, 2024-ben már csak 19 679 lakosa volt a városnak.

A mai Mecseket hordozó lemeztöredék ugyanis a jura időszak elején (a liászban, kb. 200 millió évvel ezelőtt) olyan ősföldrajzi (vagy idegen kifejezéssel paleogeográfiai) környezetben helyezkedett el, amely kedvezett a szénképződésnek (természetesen kiegészülve az ehhez szükséges meleg és csapadékos klímával).

A lassan süllyedő folyóvízi, tavi, majd tengerparti környezetben valaha élt hatalmas mennyiségű növényi anyag iszappal temetődött be, s oxigénmentes (anoxikus) környezetben, a fokozódó nyomás és növekvő hőmérséklet hatására hosszú idő alatt feketekőszénné alakult, ennek vastagsága Pécs körül 1000 méternél is vastagabb, míg észak felé haladva pár 100 méteresre vékonyodik, amelyeket évszázadok óta bányásznak a térségben.

Az egyébként középkori eredetű Komló térségében már a 18. század óta ismerték a felszínközeli szénkibúvásokat, de jelentősebb mélyműveléses bányászata csak a 19. század végén kezdődött el. 1892-ben kezdett el termelni az első tárna, s 1898-ban kezdte meg működését az első függőleges akna. Az 1950-es évek elején Komló lakosságának a fele (kb. 11 ezer fő) a szénbányákban dolgozott, s ekkor vált igazi szocialista bányavárossá is. Az 1951-ben városi rangot kapott település lakossága az 1990-es évek elejére 30 ezer fölé emelkedett.

A ’90-es évek végén bezártak a bányák (gazdaságossági okokra hivatkozva), 2000. január 31-én gördült fel az utolsó csille szén a Zobák-aknából.

Nevezetességei: Komlóverzum Látogatóközpont, Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény – 13. századi gótikus (Hasmányi templom) templom romjai – Komlosaurus carbonis – Magyarország első dinoszaurusz-lelete, mely Komlóról és az itt bányászott kőszénről kapta a nevét és 2019-ben az év ősmaradványának is megválasztották – A város központjában elhelyezkedő hőerőmű gőzkürtje napi négy alkalommal hangjelet ad, amely a bányászkodás élő emléke, hiszen a kürtjelek 6, 14 és 22 órakor, vagyis a bánya hajdani műszakváltásainak idején szólalnak meg és délben.

Komlói Kirakat hirdetés

Budaörsi Infó hirdetés

január 5, 2026szeptember 7, 2023 Szerző: Sallay István

Budaörsi Infó hirdetés

Budaörsi Infó hirdetés feladás

Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét (maximum 15 szó).
Megjelenések száma

Budaörsi Infó hirdetés ára:

Szavak száma	0
Megjelenések száma	1
Fizetendő összesen (bruttó)	495 Ft (390 Ft + áfa)

Budaörsi Infó hirdetés

Budaörsi Infó hirdetés terjesztés

MINŐSÉGI, SZÓRAKOZTATÓ ÉS HASZNOS TARTALOMMAL AZ ELÉGEDETT ÉS HŰSÉGES OLVASÓKÉRT. Közéleti információs havilap. Mérete 220×300 mm, minimum 8 oldal, 90 gr műnyomón, 10.000 példányban Budaörsön terjesztve ingyenesen. (Indulás: 2008)

Nyomott példány: 2024. második félév – Havonta 10.000 db
Terjesztett példány: 2024. második félév – Havonta 10.000 db

Starkiss Nyomdaipari Kft. kiadó

Budaörsi Infó hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden hónapban 10 és 15 között!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megelőző hónap végén!

Budaörsi Infó hirdetési árak

A gép számolása átalakítás alatt, a hirdetését az alábbi árakon tudjuk felvenni. Rendelését email-ben adja fel részünkre!

Hirdetési tarifa:

Keretes:
1/48 30×31 mm 10.000 Ft+áfa = 12.700 Ft (max.5 szó)
1/24 64×31 mm 20.000 Ft+áfa = 25.400 Ft (max.10 szó) 1/16 98×31 mm 30.000 Ft+áfa = 38.100 Ft (max. 15 szó)

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Budaörsi Infó hirdetés

kisFutár Reklámújság hirdetés

január 21, 2026június 8, 2023 Szerző: Sallay István

kisFutár Reklámújság hirdetés

kisFutár Reklámújság hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

kisFutár Reklámújság hirdetés megrendelés

kisFutár Reklámújság hirdetés

kisFutár Reklámújság hirdetés terjesztés

Reklámújságunk négy megyében (Heves, Nógrád, Pest, Szolnok) jelenik meg 34 településen 1993-óta. Külön figyelmet fordítunk a hirdetések igényes szerkesztésére, valamint a terjesztés pontosságára, melyek annak zálogai, hogy a hirdetők elégedettek legyenek szolgáltatásainkkal. Az alábbi településeken postaládázzák: Nógrád: Erdőtarcsa, Héhalom, JobbágyiKálló, Palotás, Szarvasgede, Heves: Apc, Boldog, csány, Ecséd, Hatvan, Lőrinci, Heréd, Hort, Kerekharaszt, Nagykökényes, Petőfibánya, Selyp, Zagyvaszántó, J-N-Szolnok: Jászfényszaru, Pest: Aszód, Bag, Domony, Galgahévíz, Hévízgyörk, Kartal, Iklad, Tura, Verseg helységekben, 100.000 fős eléréssel.

Nyomott példány: 2025. második félév – Kéthetente 28.000 db

Terjesztett példány: 2025. második félév – Kéthetente 28.000 db

Euronic Bt. kiadó

kisFutár Reklámújság hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden páros héten szerdán.

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Előző héten pénteken 13 óráig!

kisFutár Reklámújság hirdetési ár

Hirdetési tarifa:

Apróhirdetés (Max. 30 szó) 10 szó 3803 Ft+áfa = 4.830 Ft + szavak 350 Ft+áfa = 445 Ft/szó

Társkereső apróhirdetés 10 szó 4000 Ft+áfa = 5.080 Ft + szavak 350 Ft+áfa = 445 Ft/szó

Kiskeretes színes hirdetés 1/64 45×45 mm 7.000 Ft+áfa = 8.890 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

kisFutár Reklámújság hirdetés

Nevét a kézenfekvő tőszámnév helyett a besenyő-török eredetű chatwan/chatmanból valószerű származtatni; jelentése „töredéknép, résznép”: a magyarországi besenyőket az ország különböző részein telepítették le, akik identitásukat és együvé tartozásukat új hazájukban a Hatvan helységnév által tartották fenn.

Az 1170-es években premontrei szerzetesek telepedtek meg a mai város területén. Az itt alapult kolostor lassan kisebb térségben jelentőssé vált, a település első írásos említése is tőlük való 1235-ből. A szerzetesek jelentős vívmánya volt a környékbeli mocsarak lecsapolása és a korszerű földművelési formák meghonosítása. A jó életkörülmények megjelenésével a 13. században egyre többen vándoroltak Hatvanra, amelynek legjelentősebb birtokosai a Hatvaniak lettek.

1335 után, a visegrádi királytalálkozót követően a település jelentősége nagyban növekedett, mivel a Buda–Krakkó kereskedelmi út itt húzódott. I. (Nagy) Lajos királynak többször szállást adó Hatvan végül 1406-ban nyerte el a mezőváros címet. Miután Mohamed budai pasa 1544-ben hadjáratot indított, Hatvan frissen (1523–1544 között) épült várát feladták, Egerbe menekültek, így az 1544-től a törököknek adózott. A várost egy szandzsák központjává tették, így egyre több lett a török a városban, és a 17. században a magyar őslakosság már kisebbségbe szorult.

A török várost komoly várrendszerrel vették körül, nyolcbástyás palánkvárt építettek a mostani Grassalkovich-kastély helyén állhatott, a várost pedig egy másik, külső cölöpfallal oltalmazták. A tizenöt éves háborúban 1596-ban Miksa főherceg csapatai három hetes ostrom után vette be a várat. Azonban a fősereggel szemben feladták, és Esztergom felé vonultak vissza. A törökök helyreállították a védműveket. A török uralom 1686-ban ért véget, amikor a császári hadak elől a védők harc nélkül a jobban védhető Egerbe menekültek.

Hatvanba a 17 – 18. században az ország többi vidékéről leginkább jobbágyok települtek. Fő feladatuk a török időkben leromlott földek feljavítása volt. Hatvan a Rákóczi-szabadságharc idején komoly szerephez jutott, mivel II. Rákóczi Ferenc 1703-ban elrendeltette a vár megerősítését. A fölöslegessé vált védműveket valószínűleg az új földesúr romboltatta le – ő 1711-ben vásárolta meg a királytól a hatvani uradalmat.

Grassalkovich I. Antal herceg 1734-ben, kétszázezer forintért vette meg a hatvani birtokot. Német mesterembereket telepített a városba, és a magyarokénál több kedvezményt, mentességet adott nekik. A Grassalkovichok idővel rengeteg adósságot halmoztak fel, ezért az uradalmat 1827-ben zárgondnokság alá vették. A Grassalkovich család 1841-ben Grassalkovich III. Antallal kihalt. Eladták egy bankárnak, báró Sina Györgynek. Később az ő fia, báró Sina Simon birtoka lett, majd egy belga konzorcium tulajdonába került.

Hatvan komoly fellendülése 1867-ben kezdődött, mivel ekkor építették a Pest–Hatvan–Losonc–Zólyom–Besztercebánya–Ruttka vasutat. A vasútépítés hatására Deutsch Ignác még 1867-ben, megvette a brüsszeli banktól a Grassalkovich család egykori hatvani uradalmát a teljesen leromlott állapotú kastéllyal. 1879-ben, amikor a király nemessé ütötte fiait, erről a birtokról kapták a „hatvani” előnevet.

1873-ban Hatvan nagyközséggé alakult. A dualizmus gazdasági fellendülésének hatására 1867 és 1914 között a város lakossága szinte megháromszorozódott. 1919. augusztus 3-án a bevonuló román hadsereg kivégeztetett ötven vöröskatonát. Az ellenforradalmi rendszer konszolidációja után Hatvan fejlődése lelassult, ám az életszínvonal kissé javult.

A második világháború alatt Hatvanban gettót alakítottak ki, majd egy gyűjtőtábort is létrehoztak a cukorgyár területén. 1944. szeptember 20-án angol-amerikai bombázók porig rombolták a pályaudvart és környékét. 1944 novemberében 25.-én Vörös Hadsereg elfoglalta a várost. Az újjászervezés részeként Hatvant várossá alakították.