Hétről-Hétre Dombóvár hirdetés

február 10, 2026május 7, 2023 Szerző: Sallay István

Hétről-Hétre Dombóvár hirdetés

Hétről-Hétre Dombóvár hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Hétről-Hétre Dombóvár hirdetés megrendelés

Hétről-Hétre Dombóvár hirdetés

Hétről-Hétre Dombóvár hirdetés terjesztés

Ingyenes információs és hirdetés újság. A/3 méretben, 8-12 színes oldalon. Dombóvár és vonzáskörzete 18.000 példány – 22 településen. Megjelenés csütörtökön-pénteken. Terjesztés: DOMBÓVÁR, Sásd, Vásárosdombó, Kapospula, Kaposszekcső, Szőlőhegy, Attala, Csoma,Szabadi, Csikóstőttős, Mágocs, Bikal, Döbrököz, Kurd, Dalmand, Kocsola, Alsóhetény, Nak, Liget-lakótelep, Szakcs, Jágónak és Várong településeken.

Nyomott példány: 2025. második félév – Hetente 18.000 db

Terjesztett példány: 2025. második félév – Hetente 18.000 db

Basámi Nyomdaipari Kft. kiadó

Hétről-Hétre Dombóvár hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden héten csütörtökön-pénteken.

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Adott héten kedd 12 óráig!

Hétről-Hétre Dombóvár hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Lakossági Apróhirdetés: (Max. 20 szó)

30 szóig 1181 Ft+áfa = 1500 Ft

Kiemelés: +394 Ft+áfa = 500 Ft (negatív vagy szín)

Szolgáltatás Apróhirdetés: (Max. 20 szó)

30 szóig 2835 Ft+áfa = 3600 Ft

Gyász, Megemlékezés: (Max. 30 szó)

30 szóig 5512 Ft+áfa = 7000 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Hétről-Hétre Dombóvár hirdetés

Az i. e. 4. században kelták szállták meg a Dunántúl területét, majd i. sz. 8-ban a rómaiak véglegesen meghódították és a birodalomhoz csatolták. Pannoniában Dombóvár kedvező fekvésének köszönhette létezését. Fontos utak vezettek itt a rómaiak idejében Pécsről (Sopianæ) Győrbe (Arrabona) és Óbudára (Aquincum). Újdombóvár helyén a római korban Pons Sociorum Mansuectina (Kapos folyó átkelő) néven létezett itt egy híd, míg egy közeli falu helyén, Alsóhetényben katonai erőd működött (a szabálytalan négyzetet formázó erőd falainak hossza összesen 1879 méter, területe 21 hektár volt).

Dombóvár térségét a honfoglaló magyarok korán benépesítették. Első ismert erődítménye a mai Szigeterdőben az elmúlt években feltárt, téglából épült vártorony, amely a 12. században már állt. A település nevét többnyire a szláv dobov(o) (=tölgyes) szóból eredeztetik.

Ma is láthatók a Kapos partján a valószínűleg a tatárjárás után épült másik vár romjai. Első ismert írásos emléke az Árpád-ház kihalását követő időkből származik, ekkor a Vencel-párti Henrik bán szerezte meg. Károly Róbert hatalmának megszilárdítása után az egykori királyi javakat visszavette, és a vár csere útján, 1326-ban a Csák nemzetség birtokába került. Az új birtokos család a helynév alapján Dombainak nevezte magát.

A mohácsi vész után jelent meg Tolna megye birtokosai között Werbőczy István királyi kancellár, aki vagyonát ügyes házassági politikával és szerződésekkel gyarapította. Felesége, Werbőczy Örzse révén a vár Werbőczy Imre birtokába került. A török tőle foglalta el a döbröközi várával együtt az 1543–44. évi hadjáratban.

Dombó vára a 15. században élte fénykorát. A vár falai között 1514-ben felülvizsgálták Werbőczy Hármaskönyvét (Tripartitum), amelynek jelentős részét szerzője itt írta. Az 1517-ben kiadott mű négy évszázadon át döntően meghatározta Magyarországon a politikai és jogi gondolkodást. Ebben az egykori várban tartózkodott 1537-ben Tinódi Lantos Sebestyén. Itt szerezte „Jáson és Medea” című művét. A török hódítás után, az új közigazgatási rendszer szerint a budai pasalik (kormányzóság) koppányi szandzsákjának (kerület) egyik központja volt, s a török állandó katonaságot tartott benne.

A vár környékét 1683-ban a Bécs alól menekülő Ali Musztafa csapatai felperzselték. A török kiűzése után a várat felrobbantották, köveinek nagy részét széthordták. A lakosság az új település első házait a mai Kakasdombon emelte, majd innen terjeszkedett előbb északi, majd keleti irányba.

A Dombóvár környékén gazdátlanná vált óriási területeket herceg Esterházy Pál nádor vásárolta meg, birtokközponttá tette, s ettől kezdve az Esterházyak 1944-ig fontos szerepet játszottak a település életében. Dombóvár igazi fejlődését a vasútépítés hozta meg. 1872-ben készült el az első, majd 1908-ra építették át Újdombóvárra a bátaszéki vonalat, ezáltal Dombóvár az ország egyik legfontosabb és legnagyobb vasúti csomópontja lett.

A mai Újdombóvár városrész kialakulása 1919-ben kezdődött, amikor az Esterházy-birtokból 200 kataszteri holdat kimértek 591 építési teleknek. A település 1945-re gyakorlatilag felépült. 1944. december 1-jén bevonultak a szovjet csapatok. Dombóvár és Újdombóvár közigazgatási egyesítése 1946-ban történt meg. Az 1960-as–1970-es években, az ötéves tervek keretében több üzemben korszerűsítésre és új üzemek létesítésére került sor. 1970. április 1-jén Dombóvárt várossá nyilvánították. 1973. május 19-én adták át a város legfőbb idegenforgalmi vonzerejét jelentő Gunaras termál-, és gyógyfürdőt.

Hétről-Hétre Dombóvár hirdetés

Szatmári Szó hirdetés

február 10, 2026május 7, 2023 Szerző: Sallay István

Szatmári Szó hirdetés

Szatmári Szó hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Szatmári Szó hirdetés megrendelés

Szatmári Szó hirdetés

Szatmári Szó hirdetés terjesztés

Ingyenes információs és hirdetési újság. A/3 méretben, 8-12 színes oldalon. Terjesztve: Mátészalka, és Fehérgyarmat települések minden lakásába, plusz Nyírmeggyes, Kocsord Ópályi, Nyírparasznya, Nagydobos, Vásárosnamény, Szamosszeg, Szamoskér, Tunyogmatolcs, Fehérgyarmat, Győrtelek, Porcsalma, Tyukod, Ököritófülpös, Pátyod, Csenger, Csengersima, Jármi, Papos, őr, Vaja, Kántorjánosi, Hodász, Nyírcsászári, Nyírbátor, Nyírkáta, Nyírcsaholy, Fábiánháza, Tiborszállás, Nagyecsed, Mérk, Vállaj, Penyige, Mánd, Fülesd, Kölcse, Sonkád, Tiszabecs, Kömörő, Túristvándi, Szatmárcseke, Tiszakóród, Tiszacsécse, Milota, Kisar, Nagyar, Tivadar, Gulács, Jánd, Tarpa, Nábrád, Kérsemjén, Panyola, Olcsvaapáti, Olcsva, Gergelyiugornya, Zsarolyán, Jánkmajtis, Kisnamény, Gacsály, Rozsály, Tisztaberek, Túrricse, Csaholc, Vámosoroszi, Kisszekeres és Nagyszekeres települések legforgalmasabb pontjain.

Nyomott példány: 2025. második félév – Kéthetente 18.000 db

Terjesztett példány: 2025. második félév – Kéthetente 18.000 db

Szamosi István Gyula E.V. kiadó

Szatmári Szó hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden páratlan héten pénteken!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Aktuális héten hétfőn 14 óráig!

Szatmári Szó hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Apróhirdetés: (Max. 40 szó)

Minimum 10 szó 1969 Ft+áfa = 2500 Ft

+ további szavak 118 Ft+áfa = 150 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Szatmári Szó hirdetés

Fehérgyarmat. A város az Erdőhát központja, kilencezer lakosú kisváros az ország északkeleti szögletében. Nevének utótagja arra utal, hogy itt, a Tisza, a Szamos és a Túr meghatározta háromszögben telepedett le a honfoglaló Gyarmat törzsének egy része a X. század végén. A Garmath helységnév már egy XIV. század eleji okiratban olvasható, amiből arra következtethetünk, hogy őseink ezt a vidéket tartós szálláshelynek tekintették. A település tekintélyére utal, hogy 1387-ben újabb okiratban említik, ezúttal Germadnak nevezve, egy 1403-ból származó másikban pedig Jarmath-ként említve.

A viszonylag gyors fejlődés oka, hogy a város – a közeli Szatmár várából az ország belseje felé vezető – fontos hadi- és kereskedelmi út mellett található; 1418-tól már mezővárosi rangot viselt. Az első birtokosa a gyarmati Matucsinai nemzetség volt, de hűtlenségük miatt Zsigmond király 1436-ban elvette tőlük és a Báthoriaknak adta az egész uradalmat, amelyhez a környező falvak is tartoztak. Egy 1576-ból származó okirat szerint a város évi négy vásár tartására kapott jogot. Ez azt igazolja, hogy fejlődése töretlen maradt, és egyre inkább a környék központjává vált.

Később az erdélyi fejedelmi családok tulajdona lett a város. Báthory István, Bethlen Gábor, I. és II. Rákóczi György

erdélyi fejedelem uralkodása idején számottevő volt a város fejlődése, 1643-ban állt itt egy udvarházuk, amelyet 1688-ra kétemeletesre bővítettek, és több jelentős gazdasági épület is csatlakozott hozzá. Ekkor épült a stratégiai szerepet soha nem játszó gyarmati földvár (udvarház köré építzett földbástyák), amit I. Lipót császár romboltatott le, s melynek emlékét ma a főutca déli szakaszának neve, a Tömöttvár utca őrzi.

A rettegett betegség, a kolera Gyarmatot sem kerülte el. A legsúlyosabb veszteséget 1742-ben szenvedte el a város: 470 ember halt meg a járvány során, a lakosságnak közel egyharmada, majd 1834-ben a feketehimlő, 1836-ban ismét a kolera pusztított a környéken.

A város lakóinak jelentős része a XVIII. századra kollektív kiváltságot élvező nemes ember volt. 1850-től járási székhely lett, bíróság működött, aminek eredményeképpen megindult a polgári fejlődés útján. 1895-ben, majd 1900-ban tűzvész pusztított; a legutóbbi során még a katolikus templom és a városháza is leégett. 1898-ban megépült a Fehérgyarmatot Szatmárnémetivel összekötő vasútvonal. A település mai képe is ekkor kezdett kialakulni, s fejlődése töretlenül tartott egészen a trianoni békeszerződésig, amikor Erdéllyel és Kárpátaljával megszakadtak a kapcsolatai.

A folyókkal gazdagon körülvett települést az évszázadok során többször is sújtotta árvíz. Ezek közül a legszámottevőbb 1899-ben pusztított a városban. Az 1920-as trianoni békekötés következtében Fehérgyarmat hatásköre jelentősen módosult a térségben. Határszéli településsé változott, és nem volt már szükség arra a transzmissziós szerepre, amelyet korábban betöltött Beregszász és Szatmárnémeti felé.

1978-ban kapott városi rangot az 1970-es árvíz során jelentős károkat szenvedett település. Ennek az árvíznek „köszönheti” az utána következő újjáépítést és a beköltözések révén bekövetkezett népességgyarapodást is.

Rendezvények: Gyarmati Vigasságok minden év augusztus 20-ához legközelebb eső szombat és vasárnap.

Szatmári Szó hirdetés

Nyíregyházi Napló hirdetés

február 10, 2026május 7, 2023 Szerző: Sallay István

Nyíregyházi Napló hirdetés

Nyíregyházi Napló hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Nyíregyházi Napló hirdetés megrendelés

Nyíregyházi Napló hirdetés

Nyíregyházi Napló hirdetés terjesztés

Önkormányzati újság. Megjelenik minden héten pénteken, terjesztik a város közigazgatási határain belül a 116.000 lakos postaládájába, A/3 méretben 12-16 oldalon.

Nyomott példány: 2025. második félév – kéthetente 56.500 db

Terjesztett példány: 2025. második félév – kéthetente 56.000 db

Város-kép Nonprofit Kft. kiadó

Nyíregyházi Napló hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden héten pénteken!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Adott héten szerdán 12 óra!

Nyíregyházi Napló hirdetési árak

Árak:

1/50 41×47 mm 15.748 Ft+áfa = 20.000 Ft

1/100 41×96 mm 31.496 Ft+áfa = 40.000 Ft

2/50 85,8×47 mm 31.496 Ft+áfa = 40.000 Ft

2/75 85,8×72,5 mm 47.244 Ft+áfa = 60.000 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Nyíregyházi Napló hirdetés

Nyíregyháza. Nyíregyháza vidéke már a honfoglalás idejében lakott terület volt. Nyíregyházát 1209-ben említik először, ekkor még Nyír néven. 1236-ban már temploma is volt a településnek, innen kapta nevének második felét. A 15. század közepén körülbelül 400-an lakták. A török időkben a várost sokan elhagyták, helyükre az 1600-as évek első felében hajdúkat telepítettek be, hajdúvárosi rangot szerzett. Bocskai István 1605-ben foglalta el, halála után a várost 1620-ig Erdélyhez csatolták. 1750 táján csak 500 lakosa volt.

A Rákóczi-szabadságharc után a város népessége növekedésnek indult, elsősorban azt követően, hogy 1753-ban a település felének birtokosa, gróf Károlyi Ferenc jelentős kedvezményeket ígért az ide települőknek. Az újonnan letelepedők többsége Békés vármegyéből és a Felvidékről érkező szlovák evangélikus bevándorló volt, akik megalapították első gimnáziumukat az akkori professzori iskolát, ez ma a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium. A növekedés még jobban megindult, mikor 1786-ban a város mezővárosi rangot kapott és négy vásárt tarthatott évente. Ekkor 7500 lakosával már a vármegye legnépesebb települése volt.

A város annyira jómódú lett, hogy 1803-ban a Dessewffy, majd 1824-ben a Károlyi családtól örökváltsági szerződéssel kiválthatta magát a földesúri terhek alól. 1837-ben mindezt a fejlődést tovább növelte az a különleges királyi kiváltság, mellyel privilegizált mezővárossá vált. A város egyre inkább virágzásnak indult, új városháza és kórház épült, iskolák alapultak, a közeli Sóstón fürdő és vendéglő üzemelt.

A 19. század második felében Nyíregyháza tovább urbanizálódott: a várost 1859-ban érte el a vasút, rengeteg új épület épült – színház, távírda, posta- és pénzügyi palota –, majd elindult a villamosközlekedés (1911) is a Nyírvidéki Kisvasút a város és Sóstó közti szakaszán. Nyíregyháza 1876-ban Szabolcs vármegye székhelye lett.

A Tanácsköztársaság után Nyíregyháza tíz hónapig román megszállás alatt állt. A második világháború után több száz családot telepítettek át a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében. A város 1924-ben ünnepelte az örökváltság 100. évfordulóját, mely a város életében addigi legnagyobb jelentőségű esemény volt.

1952-ben Nyírpazonytól Sóstóhegyet, 1954-ben pedig Orostól Borbányát átcsatolják Nyíregyházához, majd 1978. december 31-től maga Oros is Nyíregyháza részévé vált. Ma a 120 ezres lélekszámot meghaladó megyei jogú város.

Rendezvények: Vidor Fesztivál, vagyis a Vidámság és Derű Országos Seregszemléje, augusztus-szeptemberben + Kóstoljuk meg Magyarországot a nyíregyházi múzeumfaluban minden szeptember 3. szombatján és vasárnapján megrendezésre kerülő fesztivál + Cantemus Fesztivál, a kétévente megrendezésre kerülő fesztiválra számos országból érkeznek kórusok, hogy népszerűsítsék a kórusmuzsikát. + Helló Nyíregyháza! + Szelektív Szombat + Tirpák Fesztivál

Nyíregyházi Napló hirdetés

Szatmár-Beregi Hírszóró hirdetés

február 10, 2026május 7, 2023 Szerző: Sallay István

Szatmár-Beregi Hírszóró hirdetés

Szatmár-Beregi Hírszóró hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Szatmár-Beregi Hírszóró hirdetés megrendelés

Szatmár-Beregi Hírszóró hirdetés

Szatmár-Beregi Hírszóró hirdetés terjesztés

Ingyenes információs és hirdetési újság. A/4 méretben, 8-12 színes oldalon. Terjesztve: Mátészalka, Nagyecsed, Csenger, Nyírbátor, Vásárosnamény lakásaiban, és közel 70 település üzleteiben: Apagy, Baktalórántháza, Besenyőd, Botpalád, Csaholc, Csengersima, Csengerújfalu, Fábiánháza, Fehérgyarmat, Fülpösdaróc, Gergelyiugornya, Géberjén, Győrtelek, Hodász, Jármi, Jánd, Jánkmajtis, Kántorjánosi, Kocsord, Komlódtótfalu, Laskod, Levelek, Magy, Mérk Nagydobos, Nagyecsed, Nyírcsaholy, Nyírvasvári, Nyírbátor, Nyírcsászári, Nyírmeggyes, Nyírkáta, Nyírmada, Nyírparasznya, Nyírjákó, Nyírgyulaj, Ófehértó, Ópályi, Ököritófülpös, Őr, Papos, Pátyod, Porcsalma, Pusztadobos, Rohod, Rápolt, Rozsály, Szamosszeg, Szamoskér, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamostatárfalva, Vásárosnamény, Tiborszállás, Terem, Túrricse, Tisztaberek, Tyukod, Tunyogmatolcs, Ura, Vitka, Vállaj, Vaja, Zajta és Zsarolya településeken.

Nyomott példány: 2024. első félév – Kéthetente 25.000 db

Terjesztett példány: 2024. első félév – Kéthetente 24.500 db

Pénzes László E.V. kiadó

Szatmár-Beregi Hírszóró hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden második héten csütörtökön!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Előző héten pénteken 14 óráig!

Szatmár-Beregi Hírszóró hirdetési árak

Apróhirdetés: (Max. 40 szó)

Minimum 10 szó 2520 Ft+áfa = 3200 Ft

+ további szavak 252 Ft+áfa = 320 Ft

Kiskeretes hirdetés

35×20 mm 3500 Ft+áfa = 4.445 Ft

35×35 mm 4500 Ft+áfa = 5.715 Ft

35×95 mm 7500 Ft+áfa = 9.525 Ft

75×35 mm 9000 Ft+áfa = 11.430 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Szatmár-Beregi Hírszóró hirdetés

Mátészalka. Mátészalka négy település (a két Máté, Külszalka és Belszalka) összeolvadásából jött létre. Máté falu a 12. század közepén létesült a Hontpázmány nemzetség birtokán. A település neve először 1216-ban, majd 1231-ben tűnik fel az alapító ős utódainak, II. András poroszlójának nevében. Amikor a Mátéi család utolsó férfi tagja 1303 júniusában birtokait utódaira hagyta, már két Mathey nevű faluról rendelkezett. 1325 körül a birtokot a falvakkal Magyar Pál szerezte meg, és 1327-ben királyi megerősítést is nyert rá.

Szalka, a testvérfalu a 10–11. században jött létre. A 13. század végére kialakult Belszalka (Belzalka). Ettől kezdve az eredeti településrészt Külszalka (Kywzalka), a kettőt együttesen pedig Kétszalka (Keetzalka) néven is nevezték.

1268-ig királyi birtok volt a település, ekkor azonban V. István király a szörényi bánnak adományozta. Az 1270-es évekre a település elnyerte a csütörtöknapi vásártartás jogát is. 1295-ben Szalkán megyegyűlést is tartottak, ami település jelentőségére utal.

A 14. század elején a birtokok lassan egybekapcsolódtak. Az 1380-as években Szalka – Máté kivételével – egyutcás, szabályos alaprajzú település volt. Majd Külszalka össze nőtt Mátéval a század közepén. 1381 után Belszalka is beleolvadt az északi településrészbe. Egyesülésüket nevük összevonása is tükrözi. Előbb Zalkamathe, majd Mathhezalka, a korábbi falunevek sorrendje ingadozott, végül a Mátészalka változat maradt meg.

1355 és 1367 között Mátészalka az óbudai Klarissza apácarend tulajdona volt. Rövid birtoklásuk idején a fejlődés felgyorsult, a telepesekkel is gyarapodó lakosság földesúri bíráskodás alá tartozott. 1361-ben Nagy Lajos király új adományként visszaadta a település korábbi vásártartási jogát is.

Az 1380-as és az 1560-as évek közötti időszakot Mátészalka mezővárosi fejlődése jellemzi, de Szalkát mezővárosnak (opidumnak) csak 1498-ban nevezi meg egy oklevél.

Az élénk fejlődésnek az ország három részre szakadása vetett véget. Mátészalka nem került török kézre, de a török rablóhadjáratok, valamint az osztrák kézen lévő Észak-Magyarország és Erdély közötti csatározások gyakran sújtották. 1559 és 1561 között Szalkát elhagyta birtokosa, és a biztonságosabb Csengerbe költözött. A magára hagyott mezőváros fejlődése megállt. Fosztogatták törökök, Basta zsoldosai, tatár hadak dúlták. Lakosságát több ízben is pestisjárvány tizedelte.

A Rákóczi első éveiben a fejedelem küldöttei mindössze öt embert találtak Szalkán. 1784-ben az első katonai felmérés idején viszont a városnak már 15 utcája volt, 1325 lakosa és 229 háza. Mátészalkára a 18. század közepén települtek az első zsidó családok. A 19. század közepére beindult a zsidóság gazdasági felemelkedése, ami városra is kihatott.

1887-től kiépültek a vasútvonalak, bankokat nyitottak. 1888-ban Dr. Szalkai Gyula zsidó származású iparos, a vidéki városok között elsőként, bevezette egy szakaszon az utcai villanyvilágítást. A két világháború közötti negyedszázad fejlődésének időszaka.

1944. október 28-án hajnalban érték el Mátészalkát a szovjetés román csapatok. 1945 és 1950 között Mátészalka az egyesített Szatmár-Bereg vármegye székhelye volt. Lakossága a vissza- és idetelepülőkkel jelentősen megnőtt. 1969. augusztus 1-jén a nagyarányú fejlődés eredményeként Mátészalkát várossá nyilvánították.

Szatmár-Beregi Hírszóró hirdetés

Kisalföld gyászhirdetés

április 22, 2026április 27, 2023 Szerző: Sallay István

Kisalföld gyászhirdetés!

Kisalföld gyászhirdetés ára

Magánszemély

1/50 43×47 mm 7.000 Ft+áfa

2/50 90×47 mm 14.000 Ft+áfa

2/80 90×75 mm 21.000 Ft+áfa

2/100 90×98 mm 28.000 Ft+áfa

2/125 90×125 mm 35.000 Ft+áfa

Közületi

1/50 43×47 mm 14.000 Ft+áfa

2/50 90×47 mm 28.000 Ft+áfa

2/80 90×75 mm 42.000 Ft+áfa

2/100 90×98 mm 60.000 Ft+áfa

2/125 90×125 mm 70.000 Ft+áfa

Kisalföld gyászhirdetés feladás

Nyomott példány: 2025. második félév – naponta 57.508 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – naponta 55.793 db

https://mediaworks.hu/

Megjelenés:
A hét minden napján, vasárnap és ünnepnap kivételével.

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
A kért megjelenés előtt 2 munkanappal 13 óráig.

A GYIK/Fájl feltöltésnél kérjük küldje meg a kért fotót.

Fizetés átutalással történik. Bankszámla

számunkat a GYIK/Fizetési lehetőségek oldalon találja!

Kisalföld gyászhirdetés szimbólumok

Kisalföld hirdetés méretek

Az alábbi
maximális hosszokkal számoljon az egyes méreteknél:

1/50 szöveges 40 szó – szimbólummal 35 szó max.! 2/50 fotó+szimb. 45 szó – fotó 50 szó – szimb. 70 szó max! 2/80 fotó+szimb. 80 szó – fotó 80 szó – szimb. 90 szó max! 2/100 fotó+szimb. 120 szó – fotó 120 szó – szimb. 120 szó max! 2/125 fotó+szimb. 145 szó – fotó 145 szó – szimb. 145 szó max! 2/150 fotó+szimb. 170 szó – fotó 170 szó – szimb. 170 szó max! 3/100 fotó+szimb. 200 szó – fotó 200 szó – szimb. 200 szó max!

K2 hirdetés

február 19, 2025március 6, 2023 Szerző: Sallay István

K2 hirdetés

K2 hirdetés feladás

Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban

K2 hirdetés ára:

Szavak száma	0
Megjelenések száma	1
Fizetendő összesen (bruttó)	495 Ft (390 Ft + áfa)

K2 hirdetés terjesztés

A K2 a Kisalföld hetilap melléklete, amelyben az aktuális közéleti témák mellett elsősorban színes, érdekes, olvasmányos cikkek találhatók. A magazin célja – ahogy a napilapé is, hogy riportokkal, interjúkkal, portrékkal bemutassa Győr és a megyeszékhely környéki települések életét, értékeit, segítse az ott élőket, erősítse a helyi közösségeket hírekkel, információkkal, és nem utolsósorban szórakoztató olvasmányélményt adjon. A magazin fontos része a hirdetés, hiszen az ezekben szereplő ajánlatok, kedvezmények, programajánlatok hasznos információkat tartalmaznak, fontos részét képezik mindennapi életünknek. A K2 magazin 35 ezer példányban jelenik meg, a terjesztési terület háztartásainak több mint 2/3 részét lefedi, a Kisalföld előfizetői példányaival pedig már 80 százalék feletti elérést biztosít. A/4 méretben 8-12 oldalon. Terjesztése: Abda Enese, Ménfőcsanak, Kismegyer, Szabadhegy, Nádorváros, Jancsifalu, Gyárváros, Belváros, Gorkijváros, Pinnyéd, Révfalu, Víziváros, Kisbácsa, Nagybácsa, Likócs, Győrszentiván, Győrladamér, Győrújbarát, Győrújfalu, Győrzámoly, Ikrény, Kisbajcs, Nagybajcs, Nyúl, Öttevény, Pannonhalma, Rábapatona és Tét településeken.

Nyomott példány: 2024. második félév – Hetente 35.000 db
Terjesztett példány: 2024. második félév – Hetente 34.500 db

Mediaworks Zrt. kiadó

K2 hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden héten pénteken!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megelőző héten hétfőn 15 óráig!

K2 hirdetési árak

Színes hirdetési tarifa: (max. 30 szó)
1 egység 44×27 mm 7.000 Ft+áfa = 8.890 Ft 2 egység 44×56,92×27 mm 14.000 Ft+áfa = 17.780 Ft

(A kért képet a GYIK/fájlfeltöltés -ben küldheti át max. 8 Mb méretben)

K2 hirdetés

A város neve régi magyar személynévből (Jewr – 1213-as előfordulás; Geur – 1221) keletkezett. Ez a személynév rokona az Algyő és Felgyő településnevekben rejtőző személynévnek. Régi közismert neve: Arrabona, amely egyben első elnevezése is a településnek. Arrabona római város volt Felső-Pannóniában. Nevét arról az Arrabo folyóról kapta, melynek torkolatánál feküdt és melynek Rába a mai neve. A Győr településnevet egyes történészek ebből vezetik le, mások a Geur személynévhez kötik (ilyen nevű lovag volt az itteni első várispán).

A római korban a Pannonia provinciát védő castrum mellé polgárváros is települt Arrabona). 430 körül hun fennhatóság alá került, majd az avarok szállták meg. Az avarok uralmát a frankok törték meg. A megjelenő honfoglaló magyarság ilyen népességet talált a Kisalföldön. Az államalapítás idején Szent István püspökséget alapított 1001-ben és székesegyházat építtetett, 1009 óta a Győri egyházmegye központja. A megyerendszer kialakításakor Győrt székhellyé tette, várispánsággal az élén. A vár – fekvésénél fogva – a Duna-menti kereskedelem nélkülözhetetlen átkelőhelye és később piaca lett. Győr országosan fontos szerepet töltött be, különösen a tatárjárást követően.

A város erőddé alakítását 1564-ben fejezték be Hermes Schallautzer felügyelete alatt. A török időben a Bécset védő végvár volt. 1566-ban leégett az egész város az erőd kivételével. Az újjáépítéssel a középkori görbe utcák helyett derékszögű utcahálózatot jelöltek ki, amely a mai napig megvan a belvárosban. 1594-ben a hatalmas török sereg elfoglalta. Három és fél év után 1598-sikerült visszafoglalni.

A török megszállás elől elmenekült lakosság csak lassan szivárgott vissza. Az ipar céhes keretekben szerveződött. A város korszerűsítése csak az 1660-as években kezdődhetett meg. A 17. és a 18. században a katonák helyébe kalmárok és iparosok költöztek, hogy felépítsék Magyarország egyik legszebb barokk városát. 1743-ban pedig Mária Terézia megerősítette szabad királyi város rangját. 1809. június 14-én, a győri csata következményeként a város a napóleoni francia sereg kezére került, Napóleon augusztus 31-én személyesen is felkereste a várost. Az osztrák uralkodóházzal kötött béke nyomán a franciák 1809 novemberében kiürítették a várost.

Az 1830-as években Győr a közvetítő kereskedelem legfontosabb hazai állomása lett, évente 400 hajó fordult meg Győrött a város polgárai nagy buzgalommal vetették magukat bele a gabona- és állatkereskedelembe. A vasútépítés tönkretette a vízi szállításon alapuló győri piacot. Győr a két világháború között Budapest után az ország második legjelentősebb ipari centruma lett, textil és gépipara által. A második világháború után a nagy háborús károkat szenvedett várost néhány év alatt újjáépítették. Győr lakossága 1945 után nagymértékben megnövekedett a vidékről beköltözőkkel.

A város az 1950-es megyerendezés során a Győr-Moson és Sopron megyék egyesítésével létrejött Győr-Sopron megye székhelye lett. Az 1980-as években megindult a történelmi városmag tervszerű helyreállítása, melynek elismeréseképpen 1989-ben Győr elnyerte a műemlékvédelem Europa Nostra-díját. A Dunántúl második és Magyarország hatodik legnépesebb települése.

K2 hirdetés

Győr Plusz hirdetés

január 29, 2026február 7, 2023 Szerző: Sallay István

Győr Plusz hirdetés

Győr Plusz hirdetés feladás

Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.
Megjelenések száma

Győr Plusz hirdetés ára:

Szavak száma	0
Megjelenések száma	1
Fizetendő összesen (bruttó)	495 Ft (390 Ft + áfa)

Győr Plusz hirdetés

Győr Plusz hirdetés terjesztés

A Győr+ Hetilap A/4 méretben, 32-40 oldalon jelenik meg: Győr, Győrújbarát, Győrújfalu településeken ingyenesen terjesztve a 130.000 fős lakosságnak. Friss közéleti hírekkel, információkkal szolgál, melyek segítenek eligazodni Győr és a térségének színes, dinamikus mindennapjaiban. Piaci elvárásoknak megfelelően tematikus mellékletekkel, rovatokkal, jó értelemben vett helyi bulvárral, az olvasók aktivitását növelő lapszerkezettel jelentkezik rendszeresen. Értelmes, igényes, értékteremtő kommunikációval győri újság készül hetente, győrieknek, győri emberekkel.

Nyomott példány: 2025. második félév – Hetente 50.500 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Hetente 50.000 db

Győr+ Média Zrt. kiadó

Győr Plusz hirdetés megjelenés

Megjelenés: Minden héten pénteken

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Aktuális héten kedd 12 óráig!

Győr Plusz hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Apróhirdetés: megszünt

Keretes hirdetés 1/8 oldal 200×30, 98×65 mm 59.000 Ft+áfa = 74.930 Ft 1/6 oldal 200×40, 64×135 mm 93.000 Ft+áfa = 118.110 Ft

Engedmény:
Három hirdetés után
(Győr+ online felületén is megjelenik!)

Győr Plusz médiaajánló

Ha színes keretes hirdetést szeretne feladni, kattintson ide!

Győr Plusz hirdetés

BaranyaPress Kelet hirdetés

január 23, 2026január 24, 2023 Szerző: Sallay István

BaranyaPress Kelet hirdetés

BaranyaPress Kelet hirdetés feladás

BaranyaPress Kelet hirdetés ára

Szavak száma	0
Megjelenések száma	1
Fizetendő összesen (bruttó)	495 Ft (390 Ft + áfa)

BaranyaPress Kelet hirdetés

BaranyaPress Kelet hirdetés terjesztés

Havonta a kistérség híreivel, hirdetéseivel 18.000 példányban megjelenő információs lap. Postaládás terjesztéssel megjelenik az alábbi településeken: Mohács, Sátorhely, Majs, Somberek, Geresdlak, Görcsönydoboka, Hímesháza, Palotabozsok, Véménd, Dunaszekcső, Szajk, Bóly, Babarc, Nagynyárád, Lánycsók településeken. A/4 méretben 8-12 színes oldalon.

Nyomott példány: 2025. második félév – Havonta 18.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Havonta 18.000 db

GIL-Promo Bt. kiadó

BaranyaPress Kelet hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden hónap második hetének keddjén.

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megelőző héten kedden 14 óráig!

BaranyaPress Kelet hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Apróhirdetés: (Max. 30 szó)
10 szó = 1000 Ft+áfa = 1270 Ft
15 szó = 1500 Ft+áfa = 1905 Ft
20 szó = 2000 Ft+áfa = 2540 Ft
30 szó = 3000 Ft+áfa = 3810 Ft

Kiemeléssel: (szövegkiemelés, vagy keret, vagy színes háttér!)
10 szó = 1500 Ft+áfa = 1905 Ft
15 szó = 2250 Ft+áfa = 2858 Ft
20 szó = 3000 Ft+áfa = 3810 Ft
30 szó = 4500 Ft+áfa = 5715 Ft
+ Telefonszám = ingyenes!

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

BaranyaPress Kelet hirdetés

Bóly. A település neve korábban Németbóly volt, 1950 óta Bóly. Az első írásos emlék 1093-ból, Szent László idejéből származik. Az adománylevél Bolok néven említi a települést, mely akkoriban egyházi birtok volt. A török uralom alatt a település szinte teljesen kihalt, majd a törökök kiűzése után újraindult az élet.

A Lotaringiai Károly herceg vezette császári hadsereg 1687 augusztus 12-én a nagyharsányi csatában győzelmet aratott az oszmán hadsereg felett. A csatában résztvevő gróf Batthyány Ádám (1662–1703) a törökök elleni háborúskodás során ismerkedett meg a vidékkel. Hűségét, a törökök elleni harcokban elért sikereit a császár birtokadománnyal jutalmazta. Ezt igazolja az 1703-ban kiállított adományozó oklevél. Mária Terézia uralkodása alatt német jobbágyok népesítették be 1730-tól Ausztriából és Württembergből érkeztek Bólyba. A mai lakosok nagyrészt a betelepülő németek leszármazottjai. Ekkor a nevét Német-Bóly -ként használták.

A 19. század végétől egészen 1945-ig a falu a Montenuovo hercegi család birtokában volt. A kisváros közepén áll az 1806-ban klasszicista stílusban épült, külsőre szerény képet mutató kastély (1945 után a kastélyt szellemi sérült gyermekek gondozására rendezték be). A bólyi uradalom Batthyány Julianna grófnő hozománya volt a gróf Wilhelm Montenuovoval kötött házasságában. Erre az időre tehető a település mai arculatának kialakulása, ligetes, széles utcáival, közterületeivel. Ekkor lett térségi központtá, vált híressé kézműipara. A hercegi család 1770-ben svájci tehenészetet létesített. 1792-től a környező pusztákon „nagyüzemi” gazdálkodást vezettek be, és fejlesztették a szőlőművelést is.

A második világháború után a Németországba kitelepített lakosok pótlására a Csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében felvidéki és bihari magyarokkal népesítették be a falut. A város ma használatos rövid neve, Bóly, a II. világháborút követően, a német ajkú lakosság kitelepítése után vált általánossá.

A magyar–sváb falu 1997. augusztus 31-én kapta meg a városi rangot. A városban élők megélhetését a föld biztosítja, Magyarország egyik leghíresebb történelmi borvidéke itt található. Az első szőlőskertek telepítését 1809-ben engedélyezték. Az elmúlt két évszázadban a szőlőtermelés egyre nagyobb jelentőségre tett szert. A szajki országút mentén álló pincék hosszú sora a borászat gazdasági jelentőségéről tanúskodik.

Ezen kívül jelentősek a mezőgazdasági üzemek, a gabona- és vetőmagtermelés. Az 1980-as években uránércet kutatva termálvízre bukkantak 1300-1400 méter mélységben. A 2000-es évek elején elhatározták, hogy geotermikus energiával fogják fűteni a közintézményeket, amelyet 2005-re fejeztek be.

BaranyaPress Kelet hirdetés

Váci Napló hirdetés

január 8, 2026november 23, 2022 Szerző: Sallay István

Váci Napló hirdetés ONLINE hirdetési portál!

Váci Napló hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Váci Napló hirdetés megrendelés

Váci Napló hirdetés

Váci Napló hirdetés terjesztés

Helyi ONLINE információs portál.

Alapítva 2007-ben. A Váci Napló Online a Váci Napló print
kiadásának szerkesztett változata. Naponta frissülő online tartalommal Vác 34.000 lakosának.

Proxa Kft. kiadó

Váci Napló hirdetés megjelenés

Megjelenés: Minden nap

Anyagleadás (fizetéssel együtt): Megelőző nap.

Váci Napló hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Fej alatti banner 1400×200 px 4000 Ft+áfa/nap

Főoldali csíkbanner 728×120 px 3000 Ft+áfa/nap

Főoldali kiskocka 390×390 px 2000 Ft+áfa/nap

Szövegközi banner 728×120 px 1500 Ft+áfa/nap

PR cikk készítése 10.000 Ft+áfa/cikk

PR cikk megjelentetése 10.000 Ft+áfa/alkalom

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Váci Napló hirdetés

Vác. A Bécsi Képes Krónikában leírt legenda szerint 1074-ben, amikor a közelben vívott, a magyar trónöröklési rendet meghatározó csata előtt Géza és László herceg itt járt, a területet erdőség borította, amelyben egy Vác nevezetű remete élt, és róla kapta volna a város a nevét.

A honfoglalás korában is település volt a mai Vác helyén. A Váccal kapcsolatos első írásos említés 1074-ből származik, mikor az alsó-szászországi Yburg város évkönyve Watzenburg néven szól a városról. 1075-ből való Garamszentbene- deki apátság alapítólevele, ebben Wac civitas néven szerepel a város. A Váci püspökség alapjait I. István király rakta le, a püspökséget mégis I. Géza alapításának tekintik. Ettől kezdve az egyház végig jelentős szerepet játszott a város életében. A mindenkori püspök volt a város földesura, a jelenlévő főpapi udvartartás révén a város építészetileg és kulturális szerepét tekintve a kezdetektől fontosnak számított.

A középkorban a vízpart mellett egy kiemelkedő részen megépült a váci vár. Szükség is volt rá, az 1241-es tatárjárás idején is, mikor a mongolok az ott biztonságot kereső lakossággal együtt felégették a vártemplomot. A tatárok távozása után IV. Béla a délnémet vidékről hívott telepeseket az elnéptelenedett romok közé, akik az addigi központtól északabbra telepedtek le, a város mai főtere köré és itt építették fel intézményeiket, lakóházaikat.

A 14–15. században a békés virágzásnak a törökdúlás vetett véget: a várost többször megostromolta mindkét fél, de végül török kézre jutott, csak 1686-ban szabadult fel végleg. Az oszmán kézen lévő vár katonasága többségében bosnyák, a város lakossága végig magyar többségű és református vallású volt.

Az újjáépítést a Rákóczi-szabadságharc alatt a labanc–rác pusztítások és az 1731-es tűzvész is hátráltatta, így a mai barokk város csak a 18. század második felére alakulhatott ki. Az erőszakos ellenreformáció térhódításának hatására a 18. században a püspök megtiltotta a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását, ami a református lakosság kitelepítéséhez vezetett, helyükre római katolikus német lakosságot, szláv papságot telepítettek.

A ’40-es évek elején pusztító pestisjárvány megállítására emelték a Szent Rókus-kápolnát, 1764-ben Mária Terézia személyesen látogatott Vácra, akinek tiszteletére Vácott megépítették az ország máig egyetlen diadalívét. Az uralkodónő azonban gyanakodva fogadta az ajándékot, így látogatásakor nem mert áthajtani a Kőkapu alatt, kocsisával kikerültette.

A 19. században iparosodásnak indult a város, a céheket manufaktúrák, majd gyárak váltották fel. 1846-ban megnyílt a Vácot Pesttel összekötő első magyar vasútvonal. A kiegyezést követően a századfordulóra megindult a polgárosodás, sportklubok, önképző körök és virágzó helyi sajtó jellemezte a várost.

1939-ben, Lengyelország megszállása után több mint százezer lengyel menekült érkezett Magyarországra, közülük sokan Vácra is. A második világháború végén Vác súlyos károkat szenvedett, 1944. december 8-án foglalta el a szovjet hadsereg.

Vác Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye része volt 1950-ig, amikor is a vármegyéket megyékké alakították. Az 1990-es évek legelején egy pap a Fehérek temploma alatti elfeledett pincében 18. századi múmiákra és gyönyörűen festett koporsókra lelt. A lelet világviszonylatban egyedülálló, a tetemek a kriptában létrejött környezetben hihetetlen jó állapotban konzerválódtak.

Programok: Váci Tavaszi Fesztivál – Váci Humor- és Karikatúra Fesztivál – Váci Lecsófesztivál – Váci Óévbúcsúztató Forraltbor-főző Verseny – Váci Világi Vigalom – Európa fesztivál – Gyalogtúrázók Országos Találkozója – Őszi Művészeti Hetek

Váci Napló hirdetés

Tárnoki Tények hirdetés

január 8, 2026július 5, 2022 Szerző: Sallay István

Tárnoki Tények hirdetés

Tárnoki Tények hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Tárnoki Tények hirdetés megrendelés

Tárnoki Tények hirdetés

Tárnoki Tények hirdetés terjesztés

A Tárnoki önkormányzat újságja, havonta megjelenő információs lapja.

Megjelenik: havonta (január és augusztus kivételével), kihelyezett pontokon jut el a 11.000 fős lakossághoz, 20-24 A/4 színes oldalon nyomtatva.

Nyomott példány: 2025. második félév – Havonta 2.200 db

Terjesztett példány: 2025. második félév – Havonta 2.200 db

Tárnok Köz-Ért Kft. kiadó

Tárnoki Tények hirdetés megjelenés

Megjelenés: Minden hónap első hetében

Anyagleadás (fizetéssel együtt): Előző hónap 20.-án 14 óráig!

Tárnoki Tények hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Keretes hirdetés:

1/1 oldal A/4 hátoldal 50.000 Ft+áfa = 63.500 Ft

1/1 oldal A/4 beloldal 35.039 Ft+áfa = 44.500 Ft

1/2 oldal A/5 17.323 Ft+áfa = 22.000 Ft

1/4 oldal A/6 9.449 Ft+áfa = 12.000 Ft

1/8 oldal A/7 6.000 Ft+áfa = 7.620 Ft

Kedvezmény: 3+1 és 8+2 grátisz!

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Tárnoki Tények hirdetés

Tárnok. Tárnok határában, a Fundoklia-völgyben a neandervölgyi ember kultúrájának egyik legnagyobb magyarországi lelőhelyét tárták fel: egy vadásztábort. Az i.sz. 1-4. században római lakhelyek voltak településünk területén – a legnagyobb a mai halastó melletti üdülőfalu területén volt, amely római település az érdi Tusculánumtól Sóskútig húzódott. Egyes források szerint i.sz. 381-ben a hunok és a rómaiak között Pannónia birtoklásáért folyt egy nagy csata Tárnokvölgyénél.

Tárnok nevét 1250-es évek végén említették először Tavarnuk néven a szomszédos Deszka falu nevével együtt. Ezután 1280-as évektől az 1500-as évekig Tawarnucweg, Taarnuk, Thárnok, Tharnuk néven. Tárnok egyike volt a Buda környék szolgálónépi falvaknak – itt a tárnokok éltek, míg a szomszédos Érd területén erdőőrök, fegyvernökök laktak

A hun krónika szerzője a germán Detre és a hunok közötti első nagy csatát Tárnokvölgyre helyezte. A települést a nevéből ítélve tárnokok lakhatták, akik a tatárjárás után a budai királynéi udvart szolgálták. 1257 és 1268 között a királyné népei és a Berki nemesek perben álltak egymással 2 ekényi tárnokvölgyi föld felett, melyet Deszka néven neveztek. IV. László a szigeti apácáknak adományozta

Tárnok más a török uralom elején elpusztult, Berki viszont a hódoltság első felében virágzó település volt, amely adót fizetett a töröknek, majd a 15 éves háborúban elnéptelenedett. Az elnéptelenedett Tárnokot a XVIII. században lengyel, szlovák és magyar családok népesítették be újra. Szlovák népessége máig őrzi nyelvét, hagyományait, szokásait.

Az 1300-as évektől Wlwing István budai polgár leszármazottaié a környék. 1519-től a terület birtokosa a Sárkány család volt, majd utánuk az Illésházy családé lettek a környék falvai és pusztái. 1832-ben Batthyány Fülöp vette meg az uradalmat. 1848-ban a görög származású Sina György, majd fia tulajdonába került Érd és Tárnok. 1876-ban Wimpffen Simonné Sina Anasztázia örökölte a birtokot, amely később házasság és öröklés révén a Károlyi család kezébe jutott.

1913-ban Károlyi Imre grófi eladta a birtokot Üszögi Nagy (Grósz) Sándornak. Ő kezdte mega település mai arculatának kialakítását. 1921-ben parcelláztatta az Újtelepi részt, 1930-ban pedig a ligeti területet. Anasztázián fényűző kastélyt építtetett. 1941-ben anyagi nehézségei miatt az alsóligeti részt és Anasztáziát eladta Juhász István Zoltán mérnöknek, aki 1944-ben nyugatra távozott.

1910-ben 235 birtokos élt a faluban, közülük egy 100 hold feletti nagyságú területen gazdálkodott 187 pedig 10 hold alatti területen. Az I. világháborúban 264 férfi vonult be katonának, közülük 84-en estek el. Az 1930-as évekre a település fejlődésnek indult: helyben volt vasútállomás, szálláshely, posta, távírda, telefon. A településen volt községi elemi iskola, magánorvos, számos egyesület, iparosok, kereskedők.

A II. világháborúban a harcmezőn 77 tárnoki esett el, a háború áldozata lett 48 izraelita vallású lakos, és az 1945. január 8-án málenkij robotra hurcolt tárnoki férfiak és fiúk közül 69 nem tért haza. 2007-ben került a Budaörsi kistérségből az újonnan megalakuló Érdi kistérségbe, 2013-tól pedig az Érdi járás részévé vált.