Bónusz Press hirdetés

január 14, 2026július 5, 2022 Szerző: Sallay István

Bónusz Press hirdetés

Bónusz Press hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Bónusz Press hirdetés megrendelés

Bónusz Press hirdetés terjesztés

Ingyenes hirdetési és információs újság. Megjelenik minden páros héten szerdán az alábbi településeken: Kalocsa és térségében, Harta, Dunapataj, Ordas, Géderlak, Dunaszentbenedek, Újtelek, Uszód, Szakmár, Foktő, Öregcsertő, Homokmégy, Bátya, Drágszél, Miske, Fajsz, Dusnok és Hajós településeken. A/4 méretben 8-12 oldalon, postaládában terjesztve

Nyomott példány: 2025. második félév – kéthetente 15.000 db

Terjesztett példány: 2025. második félév – kéthetente 15.000 db

Kalocsai Kereskedelmi és Tanácsadási Bt. kiadó

Bónusz Press hirdetés

Bónusz Press hirdetés megjelenés

Megjelenés: Minden páratlan héten csütörtök

Anyagleadás (fizetéssel együtt): Adott héten hétfőn

Bónusz Press hirdetési árak

Árak: (Max. 50 szó)

Apróhirdetés: min. 10 szó

Lakossági

Ár: 1575+áfa = 2000 Ft + 134+áfa = 170 Ft/szó

Vállalkozói

Ár: 2835+áfa = 3600 Ft + 267+áfa = 340 Ft/szó

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Bónusz Press hirdetés

Kalocsát eredetileg Colocsa (ejtsd: Koloksza) néven illették: a colosa lápos területet jelent és Kalocsa területe a Duna mocsaras árterén feküdt. A török időkben a helytelen fordítások következtében Kalokia néven emlegették. Így alakult ki a város mai neve az 1750-es évekre.

Kalocsa körülbelül egyidős a magyar állammal. A honfoglalás után Árpád fejedelem szálláshelye volt, egyes kutatások azt igazolják, hogy Gézáig ez a település volt a fejedelmek székhelye. Később az uralkodói központ Fehérvárba és Esztergomba költözött, de első felkent királyunk számára Kalocsa továbbra is fontos maradt. Ennek bizonyítéka, hogy az elsők között hozott itt létre magyar püspökséget és a közeli Halom dombján királyi kúria is volt.

Az egyházmegye fejlődésével párhuzamosan Kalocsa is az ország egyik vezető városává nőtte ki magát. Felépült az első székesegyház és a növekvő állam hódításain létrehozott új egyházmegyék is Kalocsa érseki tartományához kerültek. Ez volt az egyetlen egyházi központ, mely nem volt egy külön megye központja is, ennek ellenére a 12. századtól a kalocsai érsekek Bács és Bodrog vármegye állandó ispánjai lettek. Szent László király az érsekség központját megosztotta, és Bács várába költözött az érsek is, de Könyves Kálmán király idejére visszaköltözött a káptalan és az egyházfő is inkább itt tartózkodott, amelynek eredményeképp felépült a második kalocsai székesegyház. Az új épületet ereklyék és a legmodernebb korabeli építészeti bravúrok tették híressé.

A későbbi érsekek közül Csák Ugrin (érsek 1219 és 1241 között) a tatárok ellen harcolt, Tomori Pál pedig 1526-ban a magyar hadakat vezette a mohácsi csatában. Mindketten elestek a harcmezőn.

A törökök 1529. augusztus 15-én foglalták el Kalocsát, és teljes egészében lerombolták a várost. A lakók elmenekültek, Kalocsa veszített jelentőségéből. 1602. november elején a Buda ostromáról elvonuló törökök nyomába küldött császári és magyar csapatok betörtek Kalocsára is, kirabolták és fölégették a várost. Ezután (1602-ben) csak az érseki palotát állították helyre. A törökök 1686. október 13-án hagyták el a várost, és felégették a várát. A török utáni időkben lassan fejlődött.

1875-ben nagy tűzvész pusztított, a vasútvonal pedig a fejlődés szempontjából későn, 1882-ben érte el a várost. Kalocsa az érsek földesúri uralma alatt álló mezőváros volt, 1871 után nagyközséggé alakult, majd 1921-től rendezett tanácsú város lett. Kulturális jelentőségét azonban az érsekeknek köszönhetően mindvégig megőrizte. Az ipari fejlődés az 1960-as években indult meg.

A város egy erősen mezőgazdasági orientációjú régió központja, jelenleg is a világ egyik legnagyobb paprikatermő területe. A régió további fontos termékei a bor, a különféle gyümölcsök, a len, a kender, illetve a gabona, ugyanakkor jelentős halászattal is bír. Az utóbbi időkben a város egyre inkább turisztikai célponttá vált, különösen a rövid távú dunai hajóutak számára. Ezt szem előtt tartva 2002-ben termálfürdőt is nyitottak a településen.

Legnevezetesebb épületei közé tartozik a kalocsai főszékesegyház (orgonáján gyakran játszott Liszt Ferenc), az érseki palota és a csillagászati obszervatórium, emellett jelentős értékeket őriz a város nagy belvárosa, a hozzá tartozó kikötő és több puszta is. A palotában a könyvtár mellett különösen figyelemre méltó Patachich-terem, az oratórium és a mennyezetfreskó. Az egykori püspöki park ma már látogatható, és számos dendrológiai ritkaságot tartalmaz.

Bónusz Press hirdetés

A Mi Újságunk Kiskunlacháza hirdetés

június 12, 2026július 5, 2022 Szerző: Sallay István

A Mi Újságunk Kiskunlacháza hirdetés

A Mi Újságunk Kiskunlacháza hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát! Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

A Mi Újságunk Kiskunlacháza hirdetés megrendelés

A Mi Újságunk Kiskunlacháza hirdetés terjesztés

Önkormányzati újság.

Megjelenik minden hónap 5 és 10.-e között, Kiskunlacháza közigazgatási határán belül a 9000 fős lakosság postaládájába ingyenesen.

A/4 méretben, színes 8-12 oldalon.

Nyomott példány: 2024. második félév – Havonta 3.100 db

Terjesztett példány: 2024. második félév – Havonta 3.100 db

Kiskunlacháza Város Önkormányzata kiadó

A Mi Újságunk Kiskunlacháza hirdetés megjelenés

Megjelenés: Minden hónapban 5-10-e között

Anyagleadás (fizetéssel együtt): Előző hónap 25.-éig!

A Mi Újságunk Kiskunlacháza hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Apróhirdetés: (Min. 10 szó – Max. 30 szó)

10 szó 1417 Ft+áfa = 1800 Ft további szavak 102 Ft+áfa = 130 Ft/szó

Keretes hirdetés

1/8 oldal 95×62,5 mm ff 7.480 Ft+áfa = 9.500 Ft sz 10.079 Ft+áfa = 12.800 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

A Mi Újságunk Kiskunlacháza hirdetés

Nevének első része: a tájegységre (Kiskunság) utal, míg Lacháza a falu (előző nevén Szántó) egykori birtokosáról Kolos fia Lackról, illetve a tőle leszármazó szántai Lackfiakról kapta a Lackháza (Lacháza) nevet. A település és környéke már a honfoglalás óta lakott hely. Első ismert neve Szántó volt. Nevét rab szántó királyi szolgálónépeiről kapta.

1020 körül I. István király Szántót a veszprémvölgyi apácakolostornak adta, mint az a görög alapítólevélből, és annak latin megújításából kiderül, a Duna mellett fekvő Szántó falut 30+20 rab cseléddel, s vele a Duna szombati révét 7-révésszel és [szombatnapi] vásárt vámjával, s 12 dunai halásszal együtt. 1272–1290 körül IV. László király Szántó fehérvári örökös nélkül maradt várföldet egy királyi tárnokoknak és ételfogóknak adta és határait leíratta.

1300– ban „Szigetmelléki” Herbordus és Kulus – a szántai Lack és Kolos család őse – két társával Taksony melletti föld ügyében szerepel. 1326-ban Miklós pozsonyi ispán szántai birtokát átadta a Sziget-melléki (de iuxta Magna Insula) Kolos fiainak, Kulus mesternek, Lachknak és Miklósnak. Szántó utóbb birtokosairól, Kolos fia Lackról, illetve a tőle leszármazó szántai Lackfiakról Lackháza nevet kapott.

Pereg Árpád-kori település, (1950-től szintén Kiskunlacháza része) a 13. században részben Fehérvár földje, részben nemesi birtok volt. Első ismert tulajdonosa Peregi Yginig, előzőleg egy [dunai] sziget birtokosa volt; ezt azonban II. András király elvette tőle, és helyette adta neki a peregi várföldet.

A 150 éves török uralom alatt Lacháza többször menekülni kényszerült, Pereg pusztává vált. Peregre, a török hódoltság alatt elnéptelenedett faluhelyre katolikus szlovák és magyar telepesek érkeztek a 17-18. század fordulója körül. Lacháza a 18. században a kiváltságos Kiskun Kerülethez, az ún. Felső-Kiskunsághoz tartozik, és mint ilyen, közös fejlődési irányt mutat a Jászkunsággal. Református magyar lakói I. Lipót uralkodása alatt a Német Lovagrend fennhatósága alá kerültek, majd ősi jogaik visszaváltása (redemptio) után szabadabb, feudális kötöttségektől mentesebb sorsot alakíthattak ki maguknak. A mezővárosi rangot 1839-ben érdemelték ki.

A város története szorosan összekapcsolódott a folyóval annak ellenére, hogy a Dunától mintegy 5 km-re helyezkedik el. Eredetileg mindkét falu jóval közelebb települt a Dunához, de az ismétlődő áradások miatt a lakosságnak biztonságos, magasabban fekvő helyre kellett úzódnia. Lacháza 1735 körül, Pereg 1770 táján költözött a mai helyére. 1741-ben volt egy nagy dunai árvíz, oly nagy volt az ár pusztítása, hogy a templom harangját a víz egészen Móricgátig vitte, mesélték az öregek. 1738-ban megkezdődik a családi gazdaságok részletes összeírása, amelyet aztán minden évben újra és újra megismételnek.

A település 2021 szeptember 1-től várossá vált. A mai Kiskunlacháza természeti-turisztikai értékeiről is ismert. A Duna-ág mellett nagy kiterjedésű, kulturált üdülőterület alakult ki. A Ráckevei/Soroksári Duna-ágon kívül több horgász- és vízisportokra kialakított tó is felüdülést kínál, a Bugyi felé vezető út mellett és attól északra. A külterületi településrész, Bankháza mellett kezdődik a Kiskunsági Nemzeti Park (Apaj-puszta).

A Mi Újságunk Kiskunlacháza hirdetés

Bácskai Napló hirdetés

január 14, 2026július 5, 2022 Szerző: Sallay István

Bácskai Napló hirdetés!

Bácskai Napló hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Bácskai Napló hirdetés megrendelés

Bácskai Napló hirdetés

Bácskai Napló hirdetés terjesztés

Önkormányzati újság.

Megjelenik minden páros héten csütörtökön az alábbi településeken: Baja, Bátmonostor, Csávoly, Érsekcsanád, Nagybaracska, Sükösd és Vaskút településeken minden postaládába.

A/4 méretben 20-24 oldalon, postaládában terjesztve

Nyomott példány: 2025. második félév – kéthetente 21.000 db

Terjesztett példány: 2025. második félév – kéthetente 21.000 db

Baja Marketing Kft. kiadó

Bácskai Napló hirdetés megjelenés

Megjelenés: Minden páros héten csütörtökön!

Anyagleadás (fizetéssel együtt): Adott héten hétfőn 12 óra!

Bácskai Napló hirdetési árak

Árak:

Keretes hirdetés

1/16 44×60 mm 10.000 Ft+áfa = 12.700 Ft (20 szó+fotó)

1/8 93×60 mm 15.000 Ft+áfa = 19.050 Ft (40 szó+fotó)

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Bácskai Napló hirdetés

Baja

A város mai területe már az őskorban lakott hely volt, és a vaskort leszámítva folyamatosan az is maradt. A 6. századtól avarok lakták a területet. A honfoglalás után fontos folyami átkelőhellyé vált.

1260-ban szerzetesek irataiban és az 1400-ban megjelent pisai emlékkönyvben Francovilla néven említik a települést. Első írásos említése 1323-ból származik. Neve török eredetű lehet; valószínűleg első birtokosáról, Bajáról kapta. Legkorábbi ismert birtokosa a Bajai család volt, majd 1474-ben Mátyás király a Czobor családnak adományozta.

Baja a török hódoltság alatt a Bajai nahije központja, az időszakban jelentős erődítmény és kikötő volt, több száz házzal, mecsettel és fürdővel. A 16. század végi török adóösszeírások szerint 18–22 adózó ház volt a városban. A török idők végére azonban a település elnéptelenedett. Baján 1686–1690 között a török elől menekülő bosnyákok telepedtek le. A város népessége a 17. században a horvát (bunyevác, sokác) és szerb, majd a 18. században a német (sváb) és magyar betelepülőknek köszönhetően emelkedett meg ismét.

A város a török uralom alól Buda visszavétele után szabadult fel, és kincstári tulajdonba került. A török elleni háborúkban fontos szerepet játszott, különösen az utánpótlás biztosítása révén, ezért 1696. december 24-én I. Lipót császár mezővárosi rangot adott neki. (Címere ezen dátum miatt ábrázolja a bibliai Ádámot és Évát, hiszen december 24-én van mindkét név névnapja) Az ezzel járó jogokat III. Károly 1714-ben megerősítette. Később újra földesúri tulajdonba került: birtokosa 1727–1741 között a Czobor család volt, majd a zálogba csapott uradalom – a Czobor család kihalása után – 1750-től Grassalkovich Antal tulajdonába került. Baja végül 1858-ban váltotta meg magát Zichy Ferraris Félixtől, majd 1862-ben 722 ezer forintért megvette Zichy Ferraristól a bajai uradalmat és a Grassalkovich-kastélyt, amiből városháza lett.

Baját pestisjárvány (1739), árvíz (1751) és tűzvész (1840)is pusztította. Ennek ellenére a 18–19. században a vízi szállítás révén az Alföld egyik legjelentősebb kereskedelmi központjává vált. 1828-ban kezdték kövezni az utcákat, aminek folytán a város 1830-ban kövezetvámszedési jogot kapott, 1833-tól pedig – megszakításokkal – közvilágítása is van a településnek. 1839-ben megindult a magyar nyelvű oktatás, 1845-ben pedig megnyílt az első helyi gőzfürdő is.

1848-ban hozzácsatolták Istvánmegyét, 1873-tól pedig törvényhatósági joggal ruházták fel. 1892-ben készült el a bajai telefonhálózat, 1898-ban pedig artézi kutat fúrtak a főtéren; vízvezeték- és csatornahálózata azonban még a 19. század végén sem volt a városnak. Az első világháború után, 1918-ban szerb megszállás alá került, és az új délszláv állam igényt formált rá. Bár Trianonban Magyarországnak ítélték, a délszláv csapatok 1921. augusztus 19-ig nem ürítették ki, és néhány napra a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam része lett. 1921 és 1941 között a megcsonkított Bács-Bodrog vármegye székhelye lett.

A második világháborút követően, az 1950-es megyerendezésig ismét megyeszékhely volt. 2022. május 1-jétől megyei jogú város rangot kapott, azonban az ezzel járó feladatokat csak a 2024-es önkormányzati választástól kezdve kell ellátnia.

Bácskai Napló hirdetés

Tisza-tavi Napló hirdetés

február 5, 2026február 14, 2022 Szerző: Sallay István

Tisza-tavi Napló hirdetés

Tisza-tavi Napló hirdetés feladás

Tisza-tavi Napló hirdetés ára

Szavak száma	0
Megjelenések száma	1
Fizetendő összesen (bruttó)	495 Ft (390 Ft + áfa)

Tisza-tavi Napló hirdetés

Tisza-Tavi Napló hirdetés terjesztés

Ingyenes terjesztés kéthetilap (postaládába szórás): Tiszafüred, Abádszalók 15.000 fős lakossága részére. Terjesztési pontokon kihelyezve: Tiszaszentimrén, Tiszaszőlősön, Tiszaderzsen, Tiszaörsön, Tiszaigaron, Poroszlón. Színes újság, 12-16 oldalban A/4 formátumban.

Nyomott példány: 2025. második félév – Kéthetente 10.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Kéthetente 9.500 db

Booster Média Kft. kiadó

Kiadó egyéb kiadványai: Irányár Online, Szolnok Megyei Napló

Tisza-tavi Napló hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Kéthetente páratlan pénteken!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Adott héten hétfőn 12 óra!

Tisza-tavi Napló hirdetés árak

Hirdetési tarifa (max. 50 szó):

Lakossági apróhirdetés: 1181 Ft+áfa = 1500 Ft/10 szó
Lakossági apróhirdetés: 118 Ft+áfa = 150 Ft/további szó Üzleti apróhirdetés: 2205 Ft+áfa = 2800 Ft/10 szó Üzleti apróhirdetés: 220 Ft+áfa = 280 Ft/további szó Apróhirdetés kiemelése: 788 Ft+áfa = 1000 Ft/alkalom

Kedvezmény: 2-4 megjelenés: 10% 5-8 megjelenés: 20% 9-12 megjelenés: 30% 13-24 megjelenés: 40% 25+ megjelenéstől: 50%

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Tisza-tavi Napló hirdetés

Tiszafüred. A város nevét a forrásmunkák 1273-ban említik először, Fyred Villa néven, a nagyváradi püspök halászfalujaként. A Füred név eredetileg a fürj madár nevének für/fűr/fir alakjából származik és jelentése fürjes. A kezdetben a megépült Kiskörei-víztározó holtágaira, majd a feltárt gyógyvízforrásra települő fürdőkultúra miatt a 20. századra a név átértelmeződött és fürdő értelmet kezdtek tulajdonítani neki.

A ma városrész Örvényről néhány évvel korábbról, 1264-ből vannak források. Ebben az időszakban még ez utóbbi a jelentősebb település. Vámszedési joggal rendelkezett, és a folyón való átkelés is itt volt megoldott révvel. Örvény évszázadokon keresztül a tiszai halászat kiemelkedő központja.

A város viharos középkori történelme után (ötször vált lakatlanná a török portyázások miatt 1596 és 1713 között), Mária Terézia 1744-ben mezővárosi rangot adományozott a településnek. Az 1833-ban épült első állandó Tisza-hídja országos jelentőséget adott a városnak. Tokaj, Szolnok és Szeged mellett ez volt az egyedüli biztos átkelési lehetőség a folyón. Ez az időszak az, amikor az alföldi kerámia-művészet egyik fellegvárává (Mezőcsát és Hódmezővásárhely mellett) válik a település.

1849-ben, amikor Eger az osztrák csapatok megszállása alá került, egy rövid időre Tiszafüred Heves és Külső-Szolnok vármegye székhelye lett. A szabadságharc hadseregének főhadiszállása hónapokon keresztül a városban volt (ma: Lipcsey-kúria), itt történt a híres tiszti lázadás és a dicsőséges tavaszi hadjárat is innen indult. Kossuth Lajos többször a városból irányította az ország életét és a szabadságharc eseményeit.

Az 1876-os megyerendezés során, amikor Heves és Külső-Szolnok vármegye kettévált, Tiszafüred Heves vármegyéhez került. 1886-tól, amikor minden járás számára állandó székhelyet jelöltek ki, a település a Tiszafüredi járás székhelye lett, és e szerepét 1983-ig, a járások megszűnéséig meg is őrizte.

A város vasútvonalai 1891-ben (Füzesabony-Debrecen) és 1896-ban (Karcag-Tiszafüred) épültek. Ezek a polgári fejlődés évei, ami az iparosodást is magával hozta. Az első világháború gátat vetett a fejlődésnek. Az 1950-es megyerendezés során a Tiszafüredi járás Tisza-balparti fele, benne Tiszafüred is Szolnok megyébe került.

A duzzadó népesség és területi növekedés miatt 1966-ban magába olvasztotta Tiszaörvényt; majd 1984-ben várossá nyilvánították és egyidejűleg hozzácsatolták Tiszaszőlőst is. Ebben az időszakban alakul ki a város új peremkerülete, Kócsújfalu is, ahol a diktatúra éveiben a Hortobágyra telepítették ki az „osztályidegen elemeket”, megteremtve ezzel a magyar Gulagot.

Tiszafüred fokozatosan alakul át az egykori ipari városból idegenforgalmi-szolgáltató központtá. Napjainkban a város a Tisza-tó partjának legnagyobb települése, gazdasági, kulturális, oktatási és idegenforgalmi központja. Turisztikai vonzerejét a térség első négycsillagos szállodája és az ország első ártéri kalandparkja növeli.

Természeti kincsek: Tiszafüredi madárrezervátum + Hortobágyi Nemzeti Park + A Kiskörei-víztározó (köznapi nevén: Tisza-tó) morotvái, holtágai + Termálvíz

Tisza-tavi Napló hirdetés

Bestinfó hirdetés

február 2, 2026november 16, 2021 Szerző: Sallay István

BestInfó hirdetés

BestInfó hirdetés feladás

BestInfó hirdetés ára:

Szavak száma	0
Megjelenések száma	1
Fizetendő összesen (bruttó)	495 Ft (390 Ft + áfa)

BestInfó hirdetés

BestInfó hirdetés terjesztés

Hetente megjelenő információs és reklámújság (2007 óta). Megjelenik: Hajdúböszörmény, Józsa, Pród, Debrecen belvárosa, Balmazújváros, Hajdúvid településeken ingyenesen. A/4 méretben, 8-12 színes oldalon, ingyenesen. Célunk a helyi és a környékbeli vállalkozások termékeinek és szolgáltatásainak minél szélesebb körű bemutatása és ezáltal segítség nyújtás az olvasóknak a vásárlói döntések meghozatalában. Elősegítve ezzel azt, hogy elsőszámú választás legyünk a helyi lakosság és a hirdetni vágyók körében. A jelenlegi és a jövőbeni fogyasztókat nekünk kell a legjobban ismernünk és megértenünk, hirdetéseinkkel figyelmüket megragadnunk, és elérnünk azt, hogy elsősorban partnereink szolgáltatásait válasszák.

Nyomott példány: 2025. második félév – Hetente 20.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Hetente 19.500 db

Top-Max Média Kft. kiadó

BestInfó hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden héten pénteken!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Aktuális héten hétfőn 12 óráig!

BestInfó hirdetési árak

Hirdetési tarifa:
Apróhirdetés:       (Max. 30 szó)
Árak:
         15 szóig                    1732 Ft/1 alkalom+áfa = 2200 Ft
         15 szóig                      2047 Ft/2 alkalom+áfa= 2600 Ft
         30 szóig                      3071 Ft/1 alkalom+áfa= 3900 Ft
         30 szóig                      4016 Ft/2 alkalom+áfa= 5100 Ft
         + sárgával történő kiemelés 1575 Ft/alkalom+áfa= 2000 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

BestInfó hirdetés

Az ókortól kezdve számos népcsoport (vandálok, gótok, szarmaták, gepidák, avarok) telepedett le hosszabb-rövidebb időre a mai Debrecen területén. A szarmaták által épített Csörsz árok két nyomvonala is átmegy a városon. Már a rómaiaknak volt itt katonai telepük. 1091-ben már jelentős hely volt, és 1218-ban II. Andrástól városi jogokat nyert.

Írott forrásban elsőként 1235-ben tűnik fel Debrecen neve, mégpedig a Váradi regestrumként ismert ítéletgyűjteményben, ekkor még „Debrezun” alakban (a név feltehető forrása a török (kipcsak) *Tébrésün ~ *Débrésün, jelentése: mozogjon, éljen. A három falu (Boldogasszonyfalva, Szentlászlófalva és Debreczun) egyesülésével létrejött település a tatárjárást követő évtizedekben indult gyors fejlődésnek, rövid idő alatt az ország leggazdagabb, így egyik meghatározó városává vált, elsősorban földesurának, Károly Róbert bizalmasának, Debreceni Dósának köszönhetően.

Nagy Lajos mezővárosi kiváltságokat adományozott a városnak 1361-ben, ekkortól rendelkeztek az itt élők a szabad bíró- és tanácsválasztás jogával. 1450 és 1507 között a Hunyadi-család birtoka volt. A 16. század közepén már a teljes lakosság protestáns, így nyerte el a város a „kálvinista Róma” nevet. 1538-ban megalapították a Debreceni Református Kollégiumot, amely a Debreceni Egyetem jogelődjeként az ország legrégebbi folyamatosan működő felsőoktatási intézménye.

A török pusztítás, az ország három részre szakadása sem jelentett végzetes csapást a városra nézve, sőt gazdagsága és jelentősége tovább nőtt, elsősorban a fellendülő marhakereskedelemnek köszönhetően.

Mivel nem rendelkezett várral vagy városfallal, csak a városatyák diplomáciai lavírozása menthette meg. A városnak hol a terjeszkedő törököket, hol az osztrákokat, hol Rákóczit támogatva sikerült fennmaradnia.

1693-ban I. Lipót szabad királyi várossá tette. A várost 1564–1811 között nyolcszor emésztette nagy tűz, köztük az 1802-es és az 1811-es tűzvészek voltak a legpusztítóbbak. Kétszer is meghatározó szerepet játszott Magyarország történetében. Először 1849 januárjában lett az ország fővárosa, és vált – Kossuth szavaival élve – a „magyar szabadság őrvárosává”, amikor a forradalmi kormány Pest-Budáról ide menekült. 1849. április 14-én Kossuth a Református Nagytemplomban mondta ki a Habsburg–Lotaringiai-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét.

A szabadságharc után Debrecen lassan újra virágzásnak indult. 1857-ben elérte a vasútvonal és 1884-ben az országban elsőként elindult a gőzvontatású városi közúti vasút (helyét 1911-ben a villamos vette át, mely a mai napig nagyrészt a régi gőzvasút nyomvonalán halad). A második világháború alatt Debrecen hatalmas veszteségeket szenvedett. Az 1944. augusztusi bombatámadások során az épületek fele elpusztult, további 20%-uk megrongálódott. 1944 után megkezdődik az újjáépítés, és Debrecen egy időre másodszor is az ország fővárosa lett, amikor itt ülésezett az Ideiglenes Nemzetgyűlés, és száz napig itt tevékenykedett az Ideiglenes Nemzeti Kormány is.

Napjainkban Debrecen a Tiszántúl legnagyobb városa, ezenkívül az ország egyik fontos tudományos, kulturális, kereskedelmi, vasúti, építészeti központja.

BestInfó hirdetés

Miskolci Napló hirdetés

július 21, 2026február 1, 2021 Szerző: Sallay István

Miskolci Napló hirdetés

SZÜNETEL

Miskolci Napló hirdetés feladás

Miskolci Napló hirdetés ára:

Szavak száma	0
Megjelenések száma	1
Fizetendő összesen (bruttó)	495 Ft (390 Ft + áfa)

Miskolci Napló gyászhirdetés

Ha gyászhirdetést szeretne feladni, kattintson ide!

Miskolci Napló hirdetés

Miskolci Napló hirdetés terjesztés

Ingyenes közéleti és családi hetilap. Megjelenik Miskolcon a 144.000 fős lakosságnak és a környező településeken. A/3 méretben 12 színes oldalon. Megjelenik 2004. óta.

Nyomott példány: 2025. második félév – Hetente 85.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Hetente 85.000 db

Miskolci Kommunikációs Nonprofit Kft. kiadó

Miskolci Napló hirdetés megjelenés

Megjelenés:
2 hetente páros héten szombaton!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Előző héten pénteken 12.00 óráig!

Miskolci Napló hirdetési árak

Hirdetési tarifa: (max. 30 szó)

Apróhirdetés árak:

Lakossági

15 szó 1575 Ft+áfa = 2.000 Ft

+15 szó 1969 Ft+áfa = 2.500 Ft

Vállalkozói

15 szó 3543 Ft+áfa = 4.500 Ft

+15 szó 4410 Ft+áfa = 5.600 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Miskolci Napló hirdetés

Miskolc megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél. Az Észak-Magyarországi régió központja és legnagyobb települése. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és a Miskolci járás székhelye. A vármegye lakosságának negyede Miskolcon él. Az ország negyedik legnépesebb települése Budapest, Debrecen és Szeged után.

Ez Magyarország legrégebben lakott területe a több mint 70 000 éves, paleolit kori leletek alapján. A honfoglaló magyarok már kevert etnikumú lakosságot találtak ezen a vidéken. A mai diósgyőri vár helyén a honfoglalás előtt már földvár állt. A hely a Miskóc nemzetségről kapta nevét, elsőként Anonymus említi ezen a néven a Gesta Hungarorumban 1173 körül („que nunc uocatur miscoucy”).

A Miskóc nemzetség, amely a megyének is nevet adó Bors nemzetség egyik ága volt, 1312-ben veszítette el a területet, mert Csák Máté pártjára álltak Károly Róberttel szemben. A király eladományozta a birtokot. Új tulajdonosai szereztek Miskolcnak először bíráskodási és vásártartási jogokat.

Miskolcot Nagy Lajos király emelte városi rangra – oppidummá, azaz mezővárossá nyilvánította, bíróválasztási és végrendelkezési jogok biztosításával –, 1365-ben, nagyjából ugyanabban az időben, amikor a közeli diósgyőri várat felújíttatta. A király egyben a diósgyőri koronauradalomhoz is csatolta a várost, amely egészen 1848-ig királyi tulajdonban állt.

Zsigmond király 1435. október 2-ai oklevelében pallosjogot adott Miskolcnak. A település gyors fejlődésnek indult. 1544-ben a törökök felégették a várost és behódolásra kényszerítették. Miskolcot egészen az 1687-es felszabadulásig adóztatta a török, bár a diósgyőri várat már 1674-ben sikerült visszafoglalni. A város ebben az időszakban vált fontos bortermelő központtá, és a 17. század végére már 13 céh is működött itt. A török idők végére a lakosság létszáma elérte az akkori Kassáét.

1706. szeptember 25-énaz osztrákok kirabolták és felégették a várost, 1711-ben pedig kolerajárványpusztított, melynek a népesség fele áldozatul esett. Miskolc ezután újra virágzásnak indult.

1870.január 9-én átadták a Hatvan–Miskolc vasútvonalat, amivel a város összeköttetésbe került Pesttel, 1874-ben pedig bekötötték az első telefonkészüléket Miskolcon. 1873-ban ismét kolerajárvány tört ki, 1878-ban pedig hatalmas árvízkövetelt több száz emberéletet.

A Trianon után elcsatolt országrészekből menekültek egész serege érkezett Miskolcra. A városnak át kellett vennie az addigi régióközpont, Kassa szerepét. Ez és a közelítő második világháborúra való felkészülés – amely Miskolcot az ország legfontosabb nehézipari központjává tette – újabb fejlődést hozott. Az első légitámadás 1944. június 2-án érte a várost. A Szovjetek december 4-én foglalták el Miskolcot. A háború alatt 350 épület semmisült meg és 7150-ben esett komoly kár.

1945-ben Diósgyőrt és Hejőcsabát, 1950-ben Görömbölyt, Szirmát és Hámort csatolták a városhoz. Mai kiterjedését 1981-ben érte el, amikor hozzácsatolták Bükkszentlászlót. Miskolc 2005-ben az Európa kulturális fővárosa pályázaton Pécs után a második helyet szerezte meg. 2008-ban a Kultúra Magyar Városa díjjal jutalmazták a várost, 2010-ben pedig megkapta az Értékgazdag Település címet.

Rendezvények: Országos grafikai biennálé (változó időpontban) + Becherovka Miskolci kocsonyafarsang (február) + Miskolci kocsonyafesztivál (február) + Kamarakórus fesztivál (március) + Diósgyőri várjátékok (májusban) + Miskolci Tévéfesztivál + MEN, Miskolci egyetemi napok (május) + Miskolci Nemzetközi Operafesztivál (minden nyáron) + Diósgyőri várjátékok (augusztus) + Gyár fesztivál (augusztus) + Katonazenekarok nemzetközi fesztiválja (nyáron) + Nemzetközi dixieland fesztivál (nyáron) +

Jameson CineFest –Nemzetközi Filmfesztivál (szeptemberben) + Görömbölyi ősz (szeptemberben) + Rocktóber fesztivál + Téli tárlat (december) + Borsodi sörfesztivál + Miskolci fröccsfesztivál június 24-én vagy egy ehhez közeli hét végén

Miskolci Napló hirdetés

SZÜNETEL!

Dunántúli Napló álláshirdetés online

április 24, 2026november 16, 2020 Szerző: Sallay István

Dunántúli Napló álláshirdetés online

Dunántúli Napló álláshirdetés online ár

Dunántúli Napló hírportál

Csak online álláshirdetés!!!

HIRDETÉS IDŐTARTAMA 1 hét 14.900 Ft+áfa (logóval együtt)

2 hét 24.900 Ft+áfa (logóval együtt)
Max. 5000 karakterben

Dunántúli Napló álláshirdetés online megrendelés

Dunántúli Napló terjesztés

Lapok: 24 óra, Autó-Motor, Békés Megyei Hírlap, Bors, Bravo, Diéta és Fitnesz, Dunaújvárosi Hírlap, Édes Élet, Észak-Magyarország, Fanny, Fanny Konyha, Fejér Megyei Hírlap, Figyelő, FourFour Two, Grátisz, Hajdú-Bihari Napló, Heves Megyei Hírlap, hot!, Hot! extra, Ínyenc, Jól vagyok, Kelet-Magyarország, Képes Sport, Képes Sport fans, Kisalföld, Kis Kobold, Lakáskultúra, Manager Magazin, Mindmegette, Napló, Nemzeti Sport, Nemzeti Sport Magazin, Népsport, Nógrád Megyei Hírlap, Otthon vagyok, Petőfi Népe, Rejtvénytipp, Ripost, Sport and Life, Somogyi Hírlap, Szabad Föld, test&lélek, Tolnai Népújság, TV Műsor, Új Dunántúli Napló, Vasárnap reggel, Vas Népe, Vidék Íze, Világgazdaság, Vitorlázás Magazin, Zalai Hírlap.

Megjelenés:
A hét minden napján, vasárnap és ünnepnap kivételével.

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
A kért megjelenés előtt 2 munkanappal 13 óráig.

(Rovatok: Adásvétel, Albérlet, Állat, Állás, Befektetés, Bútor, Életmód, Egészség, Értékpapír, Ezoterika, Ékszer, Fitnesz és sport, Festmény, Felhívás, Gazdaság, Gondozás, Gyászjelentés, Hitel, Ingatlan, Jármű, Könyv, Közlemények, Masszázs (üzleti), Oktatás, Régiség, Ruházat, Sportcikk, Szolgáltatás, Szórakozás, Társkereső, Társközvetítő iroda, Természetgyógyászat, Utazás, Vállalkozás, Vegyes, Üzletek/Irodák, Sportfogadás)

(Mellékletek: Hétfő-Rejtvény Magazin, Kedd-kéthetente Gasztro receptmagazin, kéthetente Lakás Kert, Szerda-tv heti magazin, Csütörtök- Rejtvény Magazin, Péntek-kéthetente Lilla női magazin, kéthetente Egészség Magazin, Szombat- Rejtvény Magazin)

Fizetés átutalással történik. Bankszámla számunkat a GYIK/Fizetési lehetőségek oldalon találja!

GYÁSZHIRDETÉS

Családi hirdetés

Kattints ide

Dunántúli Napló gyászhirdetés

július 22, 2026november 16, 2020 Szerző: Sallay István

Dunántúli Napló gyászhirdetés

Dunántúli Napló gyászhirdetés árak

Gyászhír – Köszönetnyílvánítás – In memoriam

és

Családi Hirdetések: Névnap, születésnap, évforduló, gyermekszületés, esküvő, érettségi, diploma, anyák napja, stb.

Gyászhírek/Köszönetnyílvánítások/ Megemlékezés/In memoriam– magán

1/50 13.650 Ft+áfa 1/60 16.418 Ft+áfa 1/70 19.442 Ft+áfa 1/80 21.887 Ft+áfa 2/50 27.300 Ft+áfa 2/100 54.600 Ft+áfa 2/150 81.900 Ft+áfa

Gyászhírek – üzleti

1/50 13.650 Ft+áfa 2/50 27.300 Ft+áfa 2/100 54.600 Ft+áfa 2/150 81.900 Ft+áfa

Online gyász megjelenés:

2 hetes megjelenés: 29 900 FT+áfa

Családi keretes hirdetés magán – Csak fekete-fehér megjelenés van, és kék színt használnak kiegészítőként.

1/50 13.650 Ft+áfa 2/50 27.300 Ft+áfa 2/100 54.600 Ft+áfa 2/150 81.900 Ft+áfa

Dunántúli Napló gyászhirdetés megrendelés

Neve

Telefonszáma

A hirdetés szövege

Milyen méretben kéri a megjelenést?

Milyen szimbólumot választott?

Kérjük írja meg milyen időpontban kéri a hirdetés megjelentetését!

Dunántúli Napló terjesztés

Nyomott példány: 2025. második félév – Naponta 21.271 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Naponta 19.604 db

Megjelenés:
A hét minden napján, vasárnap és ünnepnap kivételével.

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
A kért megjelenés előtt 2 munkanappal 13 óráig.

Dunántúli Napló gyászhirdetés méretek

Az alábbi
maximális hosszokkal számoljon az egyes méreteknél:

1/50 szöveges 280 karakter – szimbólummal 200 karakter! 2/50 szöveges 600 karakter – szimbólummal 550 karakter! 2/100 fotó+szimb. 900 karakter – fotó vagy szimb. 1000 karakter! 2/150 fotó+szimb. 1400 karakter – fotó vagy szimb. 1200 karakter!

A Fájl feltöltésnél kérjük küldje meg a kért fotót.

Fizetés átutalással történik. Bankszámla számunkat a GYIK/Fizetési lehetőségek oldalon találja!

ÁLLÁSHIRDETÉS ONLINE

Kattints ide

Zala-Völgye hirdetés

február 16, 2026október 15, 2020 Szerző: Sallay István

Zala-Völgye hirdetés

Zala-Völgye hirdetés feladás

Zala-Völgye hirdetés ára:

Szavak száma	0
Megjelenések száma	1
Fizetendő összesen (bruttó)	495 Ft (390 Ft + áfa)

Megjegyzés/kérés a hirdetés megjelenésével/időpontjával kapcsolatban

Zala-Völgye hirdetés

Zala-Völgye hirdetés terjesztés

Ingyenes információs és hirdetési újság. Terjesztése Zalaszentgrót, Alsópáhok, Batyk, Cserszegtomaj, Hévíz, Felsőpáhok, Karmacs, Kehidakustány, Nemesbük, Óhíd, Pakod, Rezi, Szalapa, Türje, Zalabér, Zalacsány, Zalaegerszeg, Zalaszentlászló, Zalavég, Zalaapáti, Pacsa, Zalakaros és Dióskál településeken. Méret A/4, 8-16 színes oldalon.

Nyomott példány: 2025. második félév – Havonta 10.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Havonta 10.000 db

Zala-Lap Könyv- és Lapkiadó Kft. kiadó

Zala-Völgye hirdetés megjelenés

Megjelenés: Minden hónap közepén pénteken!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Minden hónap első péntekén 12 óráig!

Zala-Völgye hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Keretes színes hirdetés:
Méretkész anyagot várunk, vagy küldjön képet a fájlfeltöltés menűpontban és mi elkészítjük!
1/16 oldal 93×31 mm 8.000 Ft+áfa = 10.160 Ft 1/8 oldal 93×64 mm 14.000 Ft+áfa = 17.780 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Zala-Völgye hirdetés

Zalakaros. A Magyar Fürdővárosok Szövetségének tagja. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország 7. legnépszerűbb települése, ugyanakkor a 6. legkisebb lélekszámú városa.

A település első említése 1254-ből ismert, Korus alakban. Ekkor a faluban földdel rendelkező, magyar ajkú várszolgák éltek. Karos 1254-ben a zalai vár földje volt, királyi birtok, és a Zalavárban székelő ispán fennhatósága alatt állt. IV. Béla és felesége, Mária a tatárjárás utáni időkben hospeseket telepítenek le Karosra és Komárba: a király 1263-ban kiváltságlevelet adott ki a Komár birtokába beiktatott vendégnépek részére. I. (Nagy) Lajos 1355-ben az óbudai káptalannak adományozta Karost, Komárral, Galambokkal és Szentpéterrel együtt, ettől datálhatóan 1566-ig Karos egyházi birtok lett.Ezzel a karosi térség a szomszédos Somogy megyéhez kerül át.

A 15. században fellendülő gazdaság Karos térségében is pozitív változásokat hozott. A középkori virágzásnak a török megjelenése vetett véget,a Karos térségét érintő első török támadás II. Szulejmán 1532-es hadjárata volt.

A 16. század közepén a megnagyobbodott falu mezővárosi kiváltságot nyert, amely vásártartási és szolgáltatási jogokat biztosított a lakosság számára. Karos a török birodalom árnyékában 1566-tól, Szigetvár elestétől 1664-ig a kiskomári vár védőszárnyai alá került. 1580-ra Karos szinte teljesen elnéptelenedik: majd a 17. század első harmadában a falu ismét többször elnéptelenedett, pusztává vált.

1686-ban Buda visszavívásával megkezdődött az ország török uralom alóli felszabadítása. Kanizsa 1690-ben nyitotta meg kapuit szabad elvonulás fejében a magyar csapatok előtt. Karos minden idők legnagyobb pusztítását éppen a kanizsai ostromzár időszakában állta ki: a felvonuló katonai erők a vár hatékony kiéheztetése érdekében elhatározták a környék lakott településeinek elpusztítását.

A várostromot követően a földesúr, az esztergomi káptalan azonnal hozzáfogott a szisztematikus újjátelepítéshez.

A 17-18. század fordulóján lelassul a telepítés, Karos mezővárosi jogállása megszűnik. A település lassan fejlődik, az első magyarországi népszámlálás (1784 és 1787) szerint a falu népessége 564 fő. Az első nagyobb tragédia 1794-ben érte a falut, amikor rövid idő alatt a falu egynegyede leégett.

A 18. században mint mezővárost említik a települést, amely azonban csak a környező mocsarak 19. század végi, elsősorban a Déli Vasút megépítéséhez köthető lecsapolását követően indulhatott kisebb fejlődésnek.

Zalakaros környékén a 18. századtól meghatározó volt a szőlőművelés és a bortermelés, létrejött a hegyközség.

A 19. század második felében jelentőségéből tovább veszített, még a két világháború közötti időszakban is kisközség, lakói döntően földművelésből élnek. 1908-ban felvette a település a Zala előtagot, ezzel megkülönböztetve magát a Bodrogközben található ugyanilyen nevű településtől. Az 1920-as években kapcsolódott be a közlekedésbe helyközi autóbuszjáratokkal; ekkortájt épült meg a helyi postahivatal is.

A második világháborút követően megindult az elvándorlás, melynek elsődleges iránya a nagyban iparosodó Nagykanizsa lett. 1962-ben kőolaj után kutatva 96 fokos, ásványi anyagokkal dúsan telített termálvizet találtak. A 2307 méterről feltörő víz megváltoztatta a stagnáló zalai aprófalu életét. A gyógyfürdő építése 1964-ben kezdődött és a következő év szeptemberében már meg is nyílt. Hamar népszerű lett bel-és külföldön egyaránt: Eddigi rekordja 1988-ban volt, amikor 891 503 vendéget fogadott, fennállása óta eddig több mint 23 millióan látogatták. Ma Magyarország 6. legnagyobb fürdője. 1984-ben kapott nagyközségi rangot, majd a tudatos városfejlesztés eredményeként 1997-ben várossá nyilvánították.

Zala-Völgye hirdetés

MiklósPressz hirdetés

május 15, 2026október 15, 2020 Szerző: Sallay István

MiklósPressz hirdetés

MiklósPressz hirdetés feladás

MiklósPressz hirdetés ára:

Szavak száma	0
Megjelenések száma	1
Fizetendő összesen (bruttó)	495 Ft (390 Ft + áfa)

Megjegyzés/kérés a hirdetés megjelenésével/időpontjával kapcsolatban

MiklósPressz hirdetés

MiklósPressz hirdetés terjesztés

A MiklósPressz több mint 15 éve szolgálja Törökszentmiklós 20.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt nagyon sok partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk A/4 méretben, 4-8 színes oldalon. Ingyenes információs és hirdetési kéthetilapként. Terjesztése: Törökszentmiklós, Tiszapüspöki, Kengyel, Fegyvernek, Szapárfalu, Surján, Kuncsorba és Örvényes településeken.

Nyomott példány: 2025. második félév – Lapszámonként 13.200 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Lapszámonként 13.000 db

K.B.T Dekor Kft. kiadó

MiklósPressz hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden páros héten vasárnap!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Minden páratlan héten szerdán 12 óra!

MiklósPressz hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Apróhirdetés:
Első 80 karakterig 1500 Ft
160 karakterig: 1800 Ft
240 karakterig: 2100 Ft
320 karakterig: 2700 Ft
400 karakterig: 3000 Ft 500 karakterig: 3500 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Áraink listaárak, kérje egyedi kedvezményét!

MiklósPressz hirdetés

Törökszentmiklós. Területét ősidők óta változatos népcsoportok lakták, akiknek megtelepedésében meghatározó szerepet játszottak a Tisza és mellékágai, a mocsaras ártéri részek. A honfoglalás korának leghíresebb környékbeli lelete a kétpói ezüstcsésze. Az itt megtelepedett törzsek neve még helynévi adatként sem maradt fent. A megyeszervezés során Törökszentmiklós területe Szolnok megyéhez került, amely 1437-től Külső-Szolnok néven önállósult. Az egyházi szervezet kialakítása során a váci egyházmegye része lett. A tatárjárás után az elnéptelenedett területekre kunok települtek.

A törökszentmiklósi határ településnevei Luxemburgi Zsigmond idejében kezdenek feltűnni az oklevelekben, a várost 1399-ben említik először Zenthmyclos alakban. Az első azonosítható birtokosa a Bala család volt, erről a családról kapta a nevét, sokáig Balaszentmiklós néven emlegették.

1552-ben Balaszentmiklós népes és lakott hely, hiszen 32 portát írtak össze. A török ebben az évben foglalta el a települést és a hozzá tartozó palánkvárat, amely 1566-ig, Gyula elfoglalásáig az egyetlen tiszántúli török erősség volt. Szentmiklós a török hódoltság alatt a viszonylag magas jövedelmű helységek közé tartozott, köszönhetően többek között a rajta átmenő, Budáról Debrecenbe és Erdélybe vezető kereskedelmi útnak. 1570-ben Karácsony György, a „Fekete Ember” hadai megostromolták a várat, de nagyobb kárt nem tettek benne, a falut azonban felprédálták. A vár pusztulása 1685-ben következett be, a visszafoglaló harcok során, ezután egészen 1720-ig lakatlan volt.

Az ide költözők nem robotoló, hanem taxás jobbágyok lettek, azaz pénzzel válthatták meg a földhasználatot. 1738-ban földesúri támogatással Török Szent Miklós néven mezővárosi rangot kapott. Az 1848-as szabadságharc bukását követő önkényuralom idején Törökszentmiklós városi rangját megtarthatta, sőt átmenetileg járási székhellyé is vált.

Az iparosodás kezdetét jelentette 1848-ban, hogy Lábassy János megnyitotta ekéket, ekekapákat, boronákat gyártó műhelyét. E műhelyből épült ki az 1950-es években a mezőgépgyár és öntödéje. 1857-ben megnyitották a várost érintő Szolnok-Debrecen vasútvonalat, amely elősegítette az ipar és kereskedelem fejlődését. A gazdasági fejlődés ellenére 1872. július 27-én visszaminősítették nagyközséggé. A két világháború után 1948 decemberében a koalíciós párt]ok együttesen kérték a település várossá nyilvánítását. A kérelemnek 1952-ben tettek eleget.

1999-ben konzorciumot hoztak létre, és Ipari Parkká alakították az ipari övezetet. Nevezetességei: Szentháromság Római katolikus templom (épült 1898-1900 között, neoromán-neogótikus stílusban) + Református templom (műemlék jellegű épület, épült 1787-89 között) + Almásy-kastély (eklektikus stílusban épült 1860-1890-ben. A park 14 hektáros, 1980 óta természetvédelmi terület) + Angol telivér ménes (Szenttamás-puszta, nem látogatható) + Strandfürdő, kemping és horgásztó + Helytörténeti Gyűjtemény (az Ipolyi Arnold Könyvtár, Múzeum és Kulturális Központban)