Fehérvár Magazin hirdetés

január 26, 2026november 7, 2019 Szerző: Sallay István

Fehérvár Magazin hirdetés!

Fehérvár Magazin hirdetés

Fehérvár Magazin hirdetés feladás

Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban

Fehérvár Magazin hirdetés ára:

Szavak száma	0
Megjelenések száma	1
Fizetendő összesen (bruttó)	495 Ft (390 Ft + áfa)

Fehérvár Magazin hirdetés

Fehérvár Magazin hirdetés terjesztés

2009 nyarán alapítva. Az ingyenes, színes újság minden héten negyvenhétezer példányban jut el Székesfehérvár 96.000 lakosságához, valamint közületeihez. A 32, 24 vagy 16 oldalon megjelenő szórakoztató-közéleti hetilapban a várost érintő minden fontos közéleti téma helyet kap, a lap rendszeresen tudósít a kulturális és egyházi élet eseményeiről, valamint portrék keretében mutatja be Székesfehérvár büszkeségeit. 2013 augusztusától pedig minden héten 1-1 tematikus oldalpárral („Otthon, Életmód, Stílus, Lendület”) egészítjük ki hetilapunk palettáját.

Nyomott példány: 2025. második félév – Hetente 40.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Hetente 39.500 db

Fehérvár Médiacentrum Kft. kiadó

Fehérvár Magazin hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden héten csütörtökön!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Aktuális héten kedden 14 óráig!

Fehérvár Magazin hirdetési ár

Hirdetési tarifa:

Keretes hirdetés: (Max. 25 vagy 50 szónak)
1/32 oldal 22.000 Ft+áfa = 27.940 Ft (51×32,5 mm)
1/16 oldal 40.000 Ft+áfa = 50.800 Ft (51×74 vagy 106×32,5 mm)

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Fehérvár Magazin hirdetés

A római korban a közeli Gorsium a Balaton és a Velencei-tó között kereskedelmi utak fontos csomópontja volt. A várost 972-ben alapította Géza nagyfejedelem, kicsiny kővárat épített, benne a fejedelmi palotával és egy négykaréjos bizánci stílusú templommal. Ez volt az ország egyik első keresztény temploma.

A város középkori latin neve Alba Regia („Királyi Fehér”) volt. Szent István emelte Fehérvárt igazi várossá és a királyság világi központjává. Ő építtette a királyi bazilikát is (1003–1038). Évente kétszer itt tartották a királyi törvénykezési napokat és az országgyűlést. 1526-ig 34 magyar királyt koronáztak, és 1540-ig 15 királyt temettek el Fehérváron. Fejlődését a III. István király által 1170 körül kiadott önkormányzati privilégium, amely Fehérvárt Magyarország első szabad önkormányzatú településévé tette. A török hódoltság kezdetéig (1543) Székesfehérvár volt a kizárólagos koronázóváros.

1222-ben II. András itt bocsátotta ki az Aranybullát (a hagyomány szerint a város határában lévő Csúcsos-hegyen). Ez az okmány volt 1848-ig a magyar alkotmány alapja. 1242 tavaszán a mongolok megpróbálták elfoglalni a mocsárral körülvett várost, de sikertelenül. Viszont 1490 novemberében rövid ostrom után elesett, a Habsburg Miksa főherceg vezette német-római birodalmi és osztrák csapatok teljesen kifosztották (a bazilikát is beleértve), és a város egészen 1491. július 29-én, II. Ulászló által való visszafoglalásáig Miksa kezén maradt.

1543-ban Fehérvár is török kézre került. A török hódoltság idején a budai vilajet fehérvári szandzsákjának székhelye volt. 1688-ig a város végig török kézen volt. A török kiűzése után a kereskedők és iparosok külföldről jöttek, az adminisztráció nyelve is német lett. A helyi magyar és szerb lakossághoz német és morva földről érkeztek új lakók. A 18–19. században épült ki a Belváros mai, jórészt barokk arculata, mégpedig a középkori és török kori építmények bontásával. Ekkor pusztult el végleg a Szent István által alapított királyi bazilika is.

A belváros – más dunántúli városokhoz hasonlóan – megőrizte középkori utcaszerkezetét, amely a 19. század első harmadában szűnt meg, amikor új utcák épültek, s kapcsolták a külvárosokat a történelmi városmaghoz. 1843-ban a város déli része tűzvész következtében teljesen elpusztult.

A város gazdaságának fejlődése csak a vasút kiépülésével vett új lendületet. Előbb 1860-ban a Székesfehérvár-Újszőny, majd 1861-ben a Buda-Kanizsa-vasútvonalon indult meg a forgalom. Az első világháború után a nagy múltú és lélekszámú magyar kulturális központok többsége a határon túlra került, így Fehérvár a korábbinál lényegesen előrébb jutott a városok rangsorában. Több szülötte, illetve patrónusa vezető pozíciókba jutva támogatta fejlesztését. (pld. Klebelsberg Kuno, Hóman Bálint)

A második világháborúban Székesfehérvár Budapest után a legtöbbet szenvedett város volt az országban. A hatvanas és hetvenes években a fallal körbevett műemlék belvárost ugyan megvédték, a külvárosokban viszont jelentősen átszabták a várost. 1980 és 2000 között Európa egyik leggyorsabban fejlődő városává vált, sorra épültek ipari parkjai. Székesfehérvár 1989. április 1-jén megyei városi rangot kapott.

Székesfehérvár a rendszerváltás után is a leggyorsabban fejlődő nagyváros lett, adó- (főleg iparűzési adó) bevételei a többi magyarországi nagyvárosénál (Budapest kivételével) átlagosan 2–2,5-szer nagyobbak.

Fehérvár Magazin hirdetés

Téti Híradó hirdetés

január 29, 2026november 7, 2019 Szerző: Sallay István

Téti Híradó hirdetés

Téti Híradó hirdetés feladás

Téti Híradó hirdetés ára:

Szavak száma	0
Megjelenések száma	1
Fizetendő összesen (bruttó)	495 Ft (390 Ft + áfa)

Téti Híradó hirdetés

Téti Híradó hirdetés terjesztés

A Szülőföldem Téti Híradó a város kulturális és információs kiadványa negyedévente jelenik meg, terjesztik a város 4200 fős lakosságának postaládájába ingyenesen A/4 méretben, 28-36 oldalon.

Nyomott példány: 2025. második félév – Negyedévente 1.500 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Negyedévente 1.500 db

Tét Város Önkormányzata kiadó

Téti Híradó hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Március és június és szeptember és december hónapok elején.

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megelőző hónap 20-áig!

Téti Híradó hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Apróhirdetés: (max. 50 szó)
25 karakter 1575 Ft+áfa =2000 Ft
+ további karakterek 47 Ft+áfa = 60 Ft /karakter

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Téti Híradó hirdetés

Tét. A kőkorszaktól kezdve lakott hely. A római korban a veteránusok villája, a honfoglalás után a nyugati gyepű harmadik vonalának fontos őrhelye, ahova a XI. században a besenyők települtek. Ősi besenyő telep. A település határa több helységből keletkezett. Az Öreg Tét elnevezés 1209-ből ismeretes, amikor is „villa veteris Thet” néven szerepel IV. Béla adománylevelében.

A tatár pusztítás után IV. Béla király adományozta Poky Tamás királyi ajtónállómesternek 1269-ben. A falu birtokosa 1228-ban Teth Demeter ispán. Ezután a Téth nemzetségről nincs több ismert adat. (más felfogás szerint a besenyők elmagyarosodtak a XIV. századra). Tét legnagyobb földesurai a Pokyak voltak, egészen a XVII. század végéig.

Egy 1609-es összeírás a töröknek behódolt területnek írja le, amely az 1641. évi összeírás szerint pusztasággá vált. A török és a keresztyén magyar földbirtokosok 1646-ban egyezségre jutottak. ekkortól kezdtek a lakosok visszatérni.

1710 körül német telepesek érkeztek, öt évig adómentességet élvezve. 1770-ben a postát Gyarmatról Tétre helyezik át. A következő évtől Tét a Sokoróaljai járás székhelye lesz. Ekkor Győr után az akkori vármegye második legnagyobb lélekszámú települése. Lakóinak száma: 2063 fő.

Győr 1809-es francia megszállása után itt tartották meg a megyegyűléseket. Az országos kolerajárványnak itt is sok áldozata volt. (1831). A kiegyezés utáni ipari fejlődés némi késéssel Téten is megindult, jelentős változást hozva az addig főleg állattartással és állatkereskedelemmel foglalkozó községben. A járásban csak Tétnek van országos marhavásártartási joga, melyet évente négy alkalommal tartottak meg. Deutsch Simon és Poll Manó 1889-ben alapította meg a község első gyárát, amely a szódagyártó üzem volt. 1908-ban nagyközségi rangot kapott. Ekkor rögzítik hivatalosan a „h” nélküli Tét írásformát.

Az I. világháborúban (1916-ban) befogadó községgé jelölték ki Tétet. Főként menekülő székely családok érkeztek a faluba. A Tanácsköztársaság után törzskönyvezik a pusztákat (Fenyves, Betlehem, Pokvár, Lesvár, Szarkavár, Szent Imre, Ürgehegy, Szentkút, Csangota és Barcza-tag). Kis földosztással 1922-ben a nincstelenek 1–3 hold földet kaptak, valamint 2 db vitézi telek is gazdára lelt. A település rátért a várossá fejlődés útjára. A háború kitörése előtt (1943) kezdik el építeni az emeletes községházát, melyet a háború befejezése után készítenek el teljesen. A II. világháború alatt 850 fő menekült a községbe, Budapestről, Győrből és ismételten Erdélyből.

1945-ben a község hadszíntérré válik. Január 20-án Szálasi Ferenc járt a településen. Az 1945. március 26-án érkező szovjet csapatok hadikórházat létesítettek a főszolgabírói hivatalban, majd a pókvári kastélyban is. 1950-ben a tanácsrendszer bevezetésével megalakul a Téti Járási Tanács, azonban már 1954. október 1-jén meg is szűnik, és Tét a járás nagy részével együtt a győri járáshoz kerül. A mezőgazdaság kollektivizálása elől nagyon sokan elhagyták a települést. A falu létszámcsökkenése ekkor indult meg.

1990-ben a nagyközségi közös tanács megszűnik, és az addig társközségi státusban lévő községek külön képviselő-testületeket és polgármesteri hivatalokat alkottak (1991). Az egykori mezőváros és járási székhely 2001. július 1-jétől vált ismét várossá. Tét így a térségben már a várossá válása előtt is központi szerepet töltött be, azóta pedig a térségszervező ereje és gazdasági funkciói erősödésével egyre jelentősebb lesz. Vonzáskörzete mára kiszélesedett, ingázási központtá vált.

Téti Híradó hirdetés

Soproni Hírsztár hirdetés

január 29, 2026november 6, 2019 Szerző: Sallay István

Soproni Hírsztár hirdetés

Soproni Hírsztár hirdetés feladás

Soproni Hírsztár hirdetés ára:

Szavak száma	0
Megjelenések száma	1
Fizetendő összesen (bruttó)	495 Ft (390 Ft + áfa)

Soproni Hírsztár hirdetés

Soproni Hírsztár hirdetés terjesztés

A Soproni Hírsztár c. újság megjelenik minden héten: Sopron (61.000 fős lakosságának) és Harka, Ágfalva, Kópháza, Balf, Nagycenk, Sopronkőhida, Tómalom, Jánostelep településeken terjesztve, illetve Hegykő, Hidegség, Fertőszéplak, Fertőd, Fertőszentmiklós településeken üzlethelységekben kihelyezve, A4 méretben, 16-24 oldalon, ingyenesen.

Nyomva és Online is!

Nyomott példány: 2025. második félév – Hetente 28.300 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Hetente 28.000 db

Gosztom és Varsányi Kft. kiadó

Soproni Hírsztár hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden héten pénteken!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Aktuális héten kedden 12 óráig!

Soproni Hírsztár hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Lakossági apróhirdetés
10 szó 14969 Ft+áfa = 2500 Ft
+ szavak 142 Ft+áfa = 180 Ft

Üzleti apróhirdetés (Szolgáltatás, Állást kínál)
10 szó 3150 Ft+áfa = 4000 Ft
+ szavak 276 Ft+áfa = 350 Ft

Keretes hirdetés: (max. 20 szó)
1/32 oldal 44×30 mm 8504 Ft+áfa = 10.800 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Soproni Hírsztár hirdetés

Sopron. A római korban egy Scarbantia nevű város állt itt, amelyen két fontos útvonal is áthaladt. Fóruma a mai főtér helyén volt. A jelenlegi városháza építése során 1897-ben innen került elő az a három nagy méretű római szobor, amelyek Jupitert, Junót és Minervát ábrázolják.

A népvándorlás korában Scarbantia romokban maradt, új település csak a honfoglalás után jött létre itt. A város lakói a Kr. u. 4. században a későbbi belváros területén 3–4 m vastag városfalat emeltek, hogy megvédjék magukat a barbárok támadásaitól. Maradványaira emelték 1092-ben az új határvár faszerkezetű, földdel erősített sáncát. A faváz később a tűz martaléka lett, és a bedöngölt agyag salakká égett. Ezt a titokzatos „vörös sáncot” az újkori építkezések a belváros több pontján feltárták.

A 9–11. század környékén a régi római városfalat kiegészítették, és felépült a vár is. Ekkor kapta magyar nevét a város, Suprun nevű ispánjáról. 1153-ban már fontos városként említik. 1273-ban II. Ottokár cseh király árulás következtében elfoglalta a várat. Sopron 1277-ben megnyitotta kapuit IV. László király előtt, akinek így sikerült visszafoglalnia, ezért jutalmul szabad királyi várossá tette. Ezután, 1297 és 1340 között emelték a római alapokra a várárokkal körülvett, 8–10 méter magas várfalat, aminek belső síkjára támaszkodtak a belváros házai.

1441 elzálogosították, és csak Hunyadi Mátyás szerezte vissza, aki 1463. július 19-én megegyezett Frigyessel, hogy 80 ezer forintért visszaadja a koronát és az elzálogosított területeket. 1526-ban a város lakossága kiűzte a zsidókat Sopronból, 1594-ben pedig kirekesztette a magyar nyelvet a városi ügyvitelből. 1529-ben a törökök feldúlták a várost, de az nem került a törökök kezére. Sőt, a megszállt területekről sokan menekültek Sopronba, ami lassanként a törököktől szabad terület központjává vált. 1553-ban, 1622-ben, 1625-ben, 1635-ben és 1681-ben országgyűlést is tartottak itt.

A következő évtizedekben még jobban megerősítették várost, új bástyák és városfalak épültek. Az 1655-ös pestisjárványban a lakosság fele elpusztult. 1676-ban Sopron teljesen leégett. Ezután a régi középkori épületek helyén barokk épületeket emeltek, megszületett a mai belváros. Ekkor építették újjá a Tűztornyot is.

II. József idején Sopron lett a Sopron vármegye székhelye. A középkori védőrendszer a 18. századra elavult, ezért néhány helyen megbontották a városfalat, és a bástyák tetején több, ma is megtekinthető bástyakertet alakítottak ki. Széchenyi ösztönzésére épült meg a Dunántúl első vasútja, amely Sopront Bécsújhellyel és Béccsel kötötte össze.

A határhoz közeli elhelyezkedése miatt az 1848-as szabadságharc idején a várost hamar megszállták a császári csapatok. Ezután szépen fejlődött egészen a 20. század elejéig, bár fejlődése a 19. század végétől lelassult, gazdasági súlya csökkent.

1921-ben, a trianoni békeszerződés után népszavazás döntötte el, hogy Sopron és a környező nyolc község melyik országhoz tartozzon. A soproniak többsége Magyarország mellett döntött. Az eseménynek 1922-ben emléktörvény állított emléket, ekkortól hívják „A leghűségesebb város”-nak (Civitas fidelissima). A hivatalok kétnyelvűek maradtak egészen az 1946-os kitelepítésekig. A város sokat szenvedett a II. világháborúban. A nyilasok 1944 decemberétől 1945. március 28-ig lényegében Sopronból irányították az országot. A várost a szovjetek 1945. április 1-jén foglalták el.

A Kádár-rendszerben igen jelentős műemlékvédelmi munkálatok folytak, a látványos eredmények miatt a város méltán kapta meg 1975-ben a Műemlékvédelmi Európa Díj aranyérmét. 1989. augusztus 19-én az úgynevezett páneurópai piknik alkalmával megnyitották a magyar-osztrák határt. Az ezt követő szeptember 10-ei teljes nyitást közel 60 ezer fő NDK-beli lakos az Ausztriába menekülésre használta fel.

Legfőbb rendezvényei: Soproni Tavaszi Fesztivál + Soproni Ünnepi Hetek + VOLT Fesztivál

Soproni Hírsztár hirdetés

Szeged Infó hirdetés

április 14, 2026október 21, 2019 Szerző: Sallay István

Szeged Infó hirdetés

Szeged Infó hirdetés feladás

Szeged Infó hirdetés ára:

Szavak száma	0
Megjelenések száma	1
Fizetendő összesen (bruttó)	495 Ft (390 Ft + áfa)

Szeged Infó hirdetés

Szeged Infó hirdetés terjesztés

Ingyenes kiadvány, amely a fontosabb Szegedi és Szeged környéki programokat és a heti TV-műsort tartalmazza. Megjelenik: Szeged, Algyő, Deszk, Domaszék, Kübekháza, Mórahalom, Röszke, Újszentiván, Sándorfalva, Szatymaz, Tiszasziget, Ferencszállás, Klárafalva, Kiszombor, Zsombó településeken. A/4 méretben 8-16 színes oldalon.

Nyomott példány: 2025. második félév – Hetente 89.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Hetente 88.500 db

Mediaworks Hungary Zrt. kiadó

Szeged Infó hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Hetente hétfőn

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Előző héten kedden 12 óráig!

Szeged Infó hirdetési árak

Apróhirdetés: (Min. 5 szó) (Max. 50 szó)

Minimum 5 szó 900 Ft+áfa =1150 Ft
+1 szó 181 Ft+áfa = 230 Ft

Szolgáltatói apróhirdetés keretben: (autószerelő, dugulás, gázszerelő, stb.)
40×22 mm 7.700 Ft+áfa = 9.780 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Szeged Infó hirdetés

Szeged és környéke az újkőkor (Kr. e. 5000) óta lakott. Traianus római császár i. sz. 106-ban foglalta el Daciát, ahonnan főleg sót és aranyat szállítottak. A rómaiak hamarosan összeköttetést létesítettek Dacia és Pannónia provinciák között. A két tartomány közötti útnak fontos állomáshelye volt Partiscum, azaz a mai Szeged. Elképzelhető, hogy Attila fő szálláshelye valahol ezen a vidéken volt. Először egy 1183-ban kelt oklevélben említik Szegedet (Ciggedin) a marosi sóhajózással kapcsolatban. Már I. (Szent) István király alatt virágzó településsé vált Szeged, a sószállító hajók kikötője és országos sólerakóhely volt

A tatárjárás után a lakók újra felépítették lerombolt városukat. IV. Béla király 1246-ban Szegedet városi rangra emelte. Ekkor kapta meg Szeged Buda és Székesfehérvár kiváltságait. A szegedi királyi kővár 1260 és 1280 között épült fel, mely a sószállító utat védte. Luxemburgi Zsigmond király fallal vette körül a várost. 1498-ban Szeged szabad királyi városi rangot kapott. Mint ilyen, a királyi kincstárnak évenként 2000 forintot fizetett, többet, mint bármely más szabad királyi város.

1525-ben és 1526-ban a török sereg átvonult a városon, kifosztotta, majd 1542–43 telén elfoglalta I. Szulejmán a romokban heverő várat kijavíttatta és megerősítette. Szeged török kincstári várossá, vagyis hász-birtokká lett. Ez azt jelentette, hogy a haradzs – magyarosan harács nevezetű – vallási jogon alapuló földadót közvetlenül a szultánnak fizette. Szeged nem vált szpáhi hűbérbirtokká, mint sok más település. Ez a viszonylagos jogbiztonság magyarázza, hogy számos környékbeli falu lakossága Szegedre költözött. 1686 október 22-én, De la Verque tábornok hosszas ostromára a török helyőrség a várat feladta, és ezzel város felszabadult a török uralom alól. Ekkor 2000 lakosa volt.

1704-ben II. Rákóczi Ferenc ostromolta a várat. 1708-ban pestis, 1712-ben pedig árvíz pusztította a várost. 1715-ben visszakapta szabad királyi városi rangját. 1719. május 21-én megkapta szabadalomlevelét és a jelenleg is használt címerét III. Károly királytól. Ezt a napot a város polgárai Szeged napja-ként ünneplik minden évben. 1738-ban és 1740-ben pestis, 1722-ben, 1740-ben, 1748-ben, 1790-ben és 1792-ben nagy tűzvészek, 1770-ben és 1784-ben árvíz pusztította.

1849-ben Szeged volt a forradalmi kormány utolsó székhelye, Kossuth itt mondta el utolsó nyilvános beszédét 1849. július 12-én. Július 14-én írta alá a magyar–román békülési tervet. Bár a Habsburg-ház megbüntette a várost, Szeged újra virágzásnak indult. 1854-ben a várost elérte a vasútvonal, 1860-ban pedig ismét visszakapta szabad királyi városi rangját.

Az 1879. évi árvízkatasztrófa Szeged történetének kiemelkedő eseménye. A március 12-re virradó éjjelen a Tisza a petresi gátat átszakítva elöntötte a várost, ami gyakorlatilag teljesen elpusztult: az 5723 házból csak 265 maradt épen. 1880–1886 között épült a Tisza jobb partján a belvárost védő partfal. Ekkor alakult ki a város körutas szerkezete. Több európai nagyváros (Bécs, Berlin, Brüsszel, London, Párizs, Róma) segített a város újjáépítésben, ezért a nagykörút egy-egy szakaszát ezekről a városokról nevezték el. Az újjáépítés során bontották el a Szegedi vár nagy részét is.

Innen indult el 1919 nyarán Horthy Miklós a Dunántúlra. A második világháború sok szenvedést hozott. A szövetséges légierő 1944. június 2-án kezdte meg az Operation Frantic fedőnevű kb. kéthetes légi hadműveletet, amelynek részeként 38 repülőgép a rendező-pályaudvart támadta. A szovjet hadsereg október 11-én foglalta el a várost.

A szocialista időkben Szeged könnyűipari és élelmiszeripari központtá vált. 1962-ben Szeged Csongrád megye székhelye lett. 1973-ban Szegedhez csatoltak öt, a várossal szorosan együtt élő községet. Algyő 1997-ben ismét önálló községgé alakult. Szegedet 2005 decemberében elérte az M5-ös autópálya. Napjainkban egyetemi város, és a turisták körében is népszerű. Egyik legfőbb vonzereje a nyaranta megtartott Szegedi Szabadtéri Játékok, melyet 1931 óta rendeznek. A belváros fenntartható és átgondolt megújításáért a város 2023-ban elnyerte a Hild János-díjat.

Szeged Infó hirdetés

SiklósPress hirdetés

január 22, 2026október 19, 2019 Szerző: Sallay István

SiklósPress hirdetés

SiklósPress hirdetés feladás

SiklósPress hirdetés ára:

Szavak száma	0
Megjelenések száma	1
Fizetendő összesen (bruttó)	495 Ft (390 Ft + áfa)

SiklósPress hirdetés

SiklósPress hirdetés terjesztés

Kéthetente a kistérség híreivel, hirdetéseivel 20.000 példányban megjelenő információs lap. Postaládás terjesztéssel megjelenik az alábbi településeken: Siklós, Beremend, Nagyharsány, Kisharsány, Nagytótfalu, Túrony, Kistótfalu, Harkány, Kovácshida, Old, Siklósnagyfalu, Egyházasharaszti, Matty, Drávaszabolcs, Villány, Márok, Újpetre, Vokány, Magyarbóly, Lippó, Bezedek, Ivándárda, Sárok, Töttös, Pócsa, Borjád, Kisbudmér, Nagybudmér, Szederkény, Belvárdgyula, Versend, Szajk, Bóly, Nagynyárád, Babarc, Lánycsók és Kisnyárád településeken. A/4 méretben 8-12 színes oldalon.

Nyomott példány: 2025. második félév – Kéthetente 18.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – kéthetente 18.000 db

Baranya Press Bt. kiadó

SiklósPress hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Kéthetente kedden.

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megelőző héten kedden 14 óráig!

SiklósPress hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Apróhirdetés: (Max. 30 szó)
10 szó = 1000 Ft+áfa = 1270 Ft
15 szó = 1500 Ft+áfa = 1905 Ft
20 szó = 2000 Ft+áfa = 2540 Ft
30 szó = 3000 Ft+áfa = 3810 Ft

Kiemeléssel: (szövegkiemelés, vagy keret, vagy színes háttér!)
10 szó = 1500 Ft+áfa = 1905 Ft
15 szó = 2250 Ft+áfa = 2858 Ft
20 szó = 3000 Ft+áfa = 3810 Ft
30 szó = 4500 Ft+áfa = 5715 Ft
+ Telefonszám = ingyenes!

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

SiklósPress hirdetés

Siklós. Az i. e. 6. századtól a pannonok lakták a vidéket. Ők az első, név szerint ismert lakói a mai Siklós vidékének. A rómaiak róluk nevezték el egyik tartományukat, amikor i. e. 15-ben kezdték meghódítani a területet, és csak majdnem 100 évvel később tudták bejezni a teljes Dunántúlt. A Római Birodalom 433 táján engedte át a környéket a hunoknak. 450 körül a germánok, majd 456-ban a keleti gótok uralma alá került a vidék. 473-ban a bizánciak, majd tőlük 504-ben visszahódították a keleti gótok. A keleti gótokat a longobárdok követték, akik már határvédelmi gyepűnek használták a vidéket.

Az avarok a hetedik század tájékán érkeztek ide, akiket a frankok 803-ban hódoltattak be. A továbbiakban az e térségben még itt élő avarokat magukba olvasztó, és a frank megyerendszert átvevő magyar telepesek csak a tizedik század végén érkeztek Baranyába.A Kán nemzetség Suklous, Soklous ága uralta Baranya déli részét, akiket egy 1251-es oklevélben említenek először. A siklósi várat valószínűleg Siklósi Gyula kezdte el építtetni az 1270-es években. Siklós vásáros hely volt (in foro Soklous). A vásár kialakulása az uradalmi központok sajátosságai voltak.

Zsigmond király 1387-ben elkobozta a siklósi várat hűtlenség miatt. Újdonsült híveinek, Kakas Lászlónak és Pásztói Jánosnak adta át, a haláluk után a király a Garaiakkal birtokokat cserélt, így lett a Garaiaké Siklós, ahol nagyszabású építkezéssel alakították át a várat. Az 1490-es években Siklósról, mint pénzváltóhelyről írnak, vagyis más országokból is érkeztek kereskedők.

1494-ben bajnai Both Andrásnak megvette a várat, de 1506-ban Perényi Imre nádor szembeszállt a lázadó Both családdal, és sikeresen elfoglalta Siklós várát, majd adás-vétel ürüggyel megszerezte a vár a tulajdonjogát. 1511-1513 között reneszánsz stílusban átépítette a várat.

Siklós védői kéthetes ostrom után 1543. július 7-én kapituláltak a török előtt. Ezzel a vidék az Oszmán Birodalom részévé vált. Az új közigazgatás következtében Siklós a Mohácsi szandzsák egy települése lett, kereskedelmi központ, drávai átkelő, hadidepó lett az évtizedek alatt.

1686-ban, Buda visszafoglalása után egy hónappal a Szent Liga serege sorban foglalta vissza a várakat. 1686. október 30-án került a település ismét a keresztények uralma alá, miután a törökök kitűzték a megadást jelző zászlókat a várfalra. Siklós és környéke a kamara tulajdonába került, és 1698-ig így is maradt.

A szatmári békeután kezdett újra benépesülni a mezőváros. 1728-ban új földesura lett Siklósnak: a Batthyány család. Az 1840-ben kihirdetették az örökváltságról szóló törvény. Ezen szerződések a földesúrnak is kedveztek, ugyanis a kapott pénzt az uradalom üzemeinek korszerűsítésére fordította. Batthyány Kázmér kötötte meg a legtöbb örökváltsági szerződést az országban, Siklóssal 1847. június 20-án.

1918.november 13-án a belgrádi egyezmény alapján Baranya vármegye területének nagy részét megszállták a szerbek. 1921 nyarán a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaságnevű szerb bábállam része. Siklóson 1944 októberében többször is bombatámadásokat hajtottak végre a szövetségesek, amik halálos áldozatokat is követeltek.

Siklós 1970-ben kapott nagyközség jogot, 7 évvel később, 1977. április 1-jén városi rangra emelték. Siklós 2013 óta újra járási központ.

SiklósPress hirdetés

LajtaPress hirdetés

január 29, 2026július 24, 2019 Szerző: Sallay István

LajtaPress hirdetés

LajtaPress hirdetés feladás

LajtaPress hirdetés ára:

Szavak száma	0
Megjelenések száma	1
Fizetendő összesen (bruttó)	495 Ft (390 Ft + áfa)

LajtaPress hirdetés

LajtaPress hirdetés terjesztés

A Lajtapress információs, kereskedelmi hetilap megjelenik minden kedden az alábbi településeken: Ásványráró, Bezenye, Darnózseli, Dunakiliti, Dunaremete, Dunasziget, Feketeerdő, Halászi, Hegyeshalom, Jánossomorja, Várbalog, Kimle, Levél, Lébény, Lipót, Máriakálnok, Mosonújhely, Hédervár, Mosonszolnok, Mecsér, Püski, Kisbodak, Rajka, Újrónafő, Mosonmagyaróvár, Mosonszentmiklós.

(Szlovákiában: Kvetoslavov –Úszor, Stvrtok na Ostrove – Csütörtök, Cakany – Pozsonycsákány, Tomasov – Fél, Lehnice – Lég, Zlaté Klasy – Nagymagyar, Samorín – Somorja – ez egyenlőre megszünt!)

ingyenesen. A/4 méretben 8-12 oldalon.

Nyomott példány: 2025. második félév – Hetente 26.700 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Hetente 26.000 db

Mediaworks Hungary Zrt. kiadó

LajtaPress hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden héten kedden!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megelőző héten csütörtökön 14 óráig!

LajtaPress hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Apróhirdetés: (Max. 40 szó)
20 szó 630 Ft+áfa = 800 Ft
+ szavak 47 Ft+áfa = 60 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

LajtaPress hirdetés

Mosonmagyaróvár az 1939-ben egyesült két település nevéből képzett összetétel. Moson neve valószínűleg szláv eredetű, mocsári várat jelent. Első előfordulása 1137-ből való Mussun alakban, a területén egykor a Lajta és a Duna összefolyásánál álló várra utal, amely határispánsági központ volt. Az Óvár helynév bizonyára azzal az Ad Flexum nevű római katonai táborral kapcsolatos, amely a mai magyaróvári belváros és a vár területén helyezkedett el. Magyaróvár nevének első előfordulása 1263-ból való Owar alakban, német neve 1271-ből ismert Altenburch alakban. Magyar- előtagja (Ungarisch-Altenburg) a Bécstől keletre lévő Németóvártól (Bad Deutsch-Altenburg) való megkülönböztetést szolgálta.

Kr. u. 1. század elejétől területét Pannonia részeként a Római Birodalomhoz csatolták. Ettől kezdve a birodalom határa a Duna mentén húzódott, amelynek a Mosoni-Duna mellett létesített katonai tábor jelentős stratégiai pontja volt. 169-171 között a Duna bal partján élő germánok óriási erővel zúdultak a határra. Szinte teljesen megsemmisült a limes és a tábor melletti település is.

Később, a 3. században ismét fellendülés volt lakossága ekkor 3000-4000 fő lehetett. Valentinianus 375-ben bekövetkezett halála után a hunok támadásai menekülésre kényszerítették a lakosságot. Óvár elnevezése azt bizonyítja, hogy az Árpád-korban még létezhettek a római tábor és a település egyes részletei, s ezek képezték azt az alapot, amelyen a középkori város fölépülhetett.

Moson szerepe akkor nőtt meg, amikor a kalandozások kényszerű fölhagyása után I. István a központi hatalom bázisaként a határok védelmére megyeközpontot és királyi várat létesített. E köré a gerendákból összerótt mosoni ispáni vár (Királydomb) köré szerveződtek a környék települései. Mosont erős várként és forgalmas kereskedővárosként emlegették a 11. századi krónikák. Moson a 13. század első felében fontos kereskedelmi útvonal volt, melyen királyi vámot szedtek. Hajómalmok őrölték a Mosoni-Dunán a környék gabonáját, s a kikötők fenntartása némi iparosodással is járt.

E fejlődésnek vetett véget II. Ottokár cseh király 1271. évi hadjárata, amelyben a mosoni erődítményt annyira lerombolta, hogy királyaink már nem tartották érdemesnek az újjáépítést, s az ispánság székhelyét Óvárra tették át.

Óvár várának építését az a Győr nemzetségbeli Konrád kezdte el, aki ezért IV. Bélától birtokokat kapott Moson vármegye területén. 1291-től Óvár a magyar királynék birtokaként szerepelt, 1354-től Óvárt a királynéi városok rangjára emelték, s kiváltságai között saját bíráskodást, szabad plébánosválasztást, örökösödést és polgárainak egész Magyarország területére vámmentességet biztosított. 1522 januárjában II. Lajos Budán tartott esküvője alkalmából feleségének, Mária királynénak adományozta, s ettől kezdve sorsa évszázadokra összefonódott a Habsburgokkal, Ausztria védelmének egyik előretolt bástyája lett.

A magyaróvári uradalom kezelését az Alsó-ausztriai Kamara vette át. 1529-ben a törökök Bécs alól vert hadként visszavonulva fölgyújtották a várost és a várat. Buda török megszállása, majd Győr 1594. évi eleste után olasz hadmérnökök tervei alapján megerősítették és korszerűsítették, csillag alakban elhelyezkedő bástyáit kőfalazással erősített földsánc kötötte össze.

1683-ban Bécs sikertelen ostroma után a visszavonuló törökök ismét fölégették Mosont, Óvárt és a vármegye szinte valamennyi települését. 1716-ban az Udvari Kamara megszüntette a város gazdasági függetlenségét, s néhány év múlva az uradalom magához ragadta a kegyúri jogokat is. 1809-ben Napóleon katonái úgy fölélték a város tartalékait, hogy az ismét tervezett megváltásról szó sem lehetett.

1847-ben a reformországgyűlésre Moson megye egyik követévé gróf Széchenyi Istvánt választották. 1855-ben indult meg a vasúti közlekedés Győr és Bruck között. 1913-ban itt kezdték építeni a monarchia nagy fegyvergyárát, amelyet a trianoni béke után leszereltek és nagyrészt megsemmisítettek. Hatalmas közművesített területén 1923-ban kezdte meg működését az ország első műselyemgyára, 1934-ben az ország első timföldgyára.

Már 1908-ban fölmerült a két település egyesítésének gondolata, amit végül belügyminiszteri határozat mondott ki, s a két képviselőtestület 1939. június 28-ai ülésén ünnepélyesen jóváhagyott. 1945. Április 1-jén a szovjet csapatok különösebb harc nélkül foglalták el a települést. Viszonylag kevés háborús kár érte a várost, de a közlekedés megbénulása, az anyag- és munkaerőhiány miatt nehezen indult meg az üzemekben a termelés.

LajtaPress hirdetés

RábaközPress hirdetés

január 29, 2026július 24, 2019 Szerző: Sallay István

RábaközPress hirdetés

RábaközPress hirdetés feladás

RábaközPress hirdetés ára:

Szavak száma	0
Megjelenések száma	1
Fizetendő összesen (bruttó)	495 Ft (390 Ft + áfa)

RábaközPress hirdetés

RábaközPress hirdetés terjesztés

A RábaközPress hirdetési hetilap az alábbi településeken jelenik meg: Csorna (10.000 fős lakosságnak) , Kapuvár, Vitnyéd, Babót, Beled, Szany, Mihályi, Kóny, Barbacs, Bágyogszovát, Bogyoszló, Bősárkány, Farád, Kisfalud, Osli, Rábapordány, Rábatamási, Szárföld, Szil, Vadosfa, Veszkény, Jobaháza, Rábacsanak, Sopronnémeti, Szilsárkány, Egyed, Fertőd, Süttör, Petőháza, Fertőszentmiklós, A/4 méretben 8-16 oldalon ingyenesen.

Mellékletek havonta: programajánló, építész, autós.

Nyomott példány: 2025. második félév – Hetente 24.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Hetente 23.500 db

Mediaworks Hungary Zrt. kiadó

RábaközPress hirdetés megjelenés

Megjelenés: Minden héten szerdán!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megelőző hétfőn 10 óráig!

RábaközPress hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Apróhirdetés: (Max. 50 szó)
10 szó 472 Ft+áfa = 600 Ft
50 szóig 47 Ft+áfa = 60 Ft/szó

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

RábaközPress hirdetés

Csorna. Az i. e. 5–6. században a vidék a nyugat felől érkezett kelták birtokába került. A Római Birodalom légiói Augustus római császár uralkodása idején leigázták a keltákat és a terület Pannonia néven a birodalom része lett. Majd a Rábaköz sokáig szlávok lakta vidék volt. A név eredetére többféle elképzelés létezik: az egyik szerint az Osl nemzetség ősének, Sur vezérnek a nevéből származik, a másik szerint szláv eredetű, és jelentése „fekete”.

A magyar törzsek 900 környékén átkeltek a Dunán és elkezdték elfoglalni a korábbi Pannonia provinciát. A honfoglalás idején Csornát és környékét Sur vezér és nemzetsége vette birtokba. Anonymus így ír gesztájában az eseményről: „Árpád vezér és nemesei Szent Márton hegye tövében ütöttek tábort, majd amikor a hegyre fölhágtak, Pannonia földjének szépségét látva igen megörültek. Ezután a Rábcáig nyomultak előre.”

Csorna első birtokosai az Osl nemzetség tagjai voltak. 1180 környékén premontreiek telepedtek le a területen, akik az Osl nemzetségtől kapott földbirtokokon mezőgazdasági termelést folytattak.

A város első írásos emléke 1226-ból származik. Az Árpád-kori oklevelekben a város neve többféle írásmódban fordul elő: Chorna, Cherna, Churna, Serna, Surna.

A törökök 1542-ben feldúlták a várost, egy évvel ezután elindították hadjáratukat Rábaközben. Győr

várának elestekor a városban ismét súlyos pusztítást okoztak. A népesség fogyatkozása miatt 40 német ajkú telepest hozattak. A 17. századtól kezdve a város legjelentősebb birtokosa az Esterházy család volt, a településen a fokozatos fejlődés figyelhető meg.

A városban az első céheket az 1660-as években alapították, csizmadia, mészáros, fegyverkovács, szűcs, szabó, takács és varga iparosok. A 19. század során asztalos, bognár, esztergályos, kádár, kovács, lakatos, szűcs, szíjgyártó, takács és üveges céhek alakultak a városban.

Az 1848–49-es szabadságharcban itt zajlott a szabadságharc egyik legutolsó győztes csatája, 1849. június 13-án. Kmety György 5000 fős honvédserege vonult be hajnalban a községbe, alaposan meglepve az itt állomásozó 3000 fős császári sereget. Heves utcai harcok során magyar győzelem született; a csatában elesett egy császári dandártábornok is.

Az útépítés és a vasútépítés a 19. században jelentős mértékben segítette a város fejlődését. Az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején alakultak meg a legfontosabb ipari létesítmények a városban. Ekkor alakult ki a mai városközpont mai képe, mivel ebben az időben emelték a belváros épületeinek nagy részét.

Csornát 1971. április 25-én az a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa várossá nyilvánította. Ezt követően, közel másfél évtizeden át gyors fejlődésen ment keresztül a település, a városban többen telepedtek le, mint amennyien elvándoroltak onnan. A város a székhelye a Csornai Többcélú Kistérségi Társulásnak, amelynek 34 környékbeli település a tagja.

RábaközPress hirdetés

Abonyi Kincskereső hirdetés

január 6, 2026július 24, 2019 Szerző: Sallay István

Abonyi Kincskereső hirdetés

Abonyi Kincskereső hirdetés feladás

Abonyi Kincskereső hirdetés ára:

Szavak száma	0
Megjelenések száma	1
Fizetendő összesen (bruttó)	495 Ft (390 Ft + áfa)

Abonyi Kincskereső hirdetés

Abonyi Kincskereső hirdetés terjesztés

Az Abonyi Kincskereső immár 17 éve Abony legnépszerűbb hirdetési újságja, hetente megjelenő információs lapja. Megjelenik: Abony, Törtel, Újszász, Újszilvás, Kőröstetétlen és Jászkarajenő településeken (31.000 fős lakoságnak).

Nyomott példány: 2024. második félév – Hetente 8.000 db
Terjesztett példány: 2024. második félév – Hetente 8.000 db

EGEDI GÁBOR E.V. kiadó

Abonyi Kincskereső hirdetés megjelenés

Megjelenés: 2 hetente csütörtökön!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Aktuális héten hétfőn 14 óráig!

Abonyi Kincskereső hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Apróhirdetés:       (Min. 10 szó – Max. 50 szó)
10 szó                   2200 Ft+áfa = 2800 Ft
+ szavak 220 Ft+áfa =   280 Ft/szó

Kiemelés: Színes alappal: 748 Ft+áfa = 1000 Ft Fekete kerettel: 630 Ft+áfa = 800 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Abonyi Kincskereső hirdetés

Abony. Neve a török eredetű magyar Aba:>Ab személynévnek kicsinyítő-becéző képzős származékából keletkezett. A 15–16. században általában Abon, Abony néven fordult elő. 1722: Nagy-Aban, 1750: Nagy-Abany. A 18. század közepétől Nagy-Abony név vált általánossá, 1882: Szolnok- vagy Nagy-Abony. 1888-tól lett véglegesen Abony.

A település nevét említő legrégibb írásos emlék 1238-ból maradt fenn. A 13. században Szolnok várához tartozott. Mint önálló birtok csak 1238 után jelenik meg. Első ismert földesura Weseni László, majd 1474-1520 között Magyar Balázs, kinek leánya Benigna Kinizsi Pál felesége lett, aki felesége jogán birtokolja a területet. II. Lajos király 1522. november 23-án Werbőczy Istvánnak adományozta.

A török 1552-ben (szeptember 4-re virradóan) az Alföld megerősített kulcsvárát, Szolnokot elfoglalja, ezután török fennhatóság alá került. 1597-ben a 15 éves háború alatt tatárok teljesen elpusztították. A 17. század elején kezdett újra benépesülni, de a felszabadító hadjáratok idején ismét teljesen elpusztult. Lakosai Nagykőrösre menekültek. Rákóczi fejedelem 1703. október 22-én védlevelet bocsát ki a városnak.

Abony az újratelepülés után több birtokos családé lett, közülük a legnagyobb birtoka a Balogh családnak volt. A község fejlődését sietteti, hogy 1748-ban vásárszabadalmat kapott, Mária Terézia mezővárossá emelte, s az is, hogy fontos és forgalmas útvonalba esett. Itteni uradalomból vittek először svájci eredetű borjúkat a vásárokra, az abonyiakat a környéken azóta is „tarkabornyúsoknak” hívják.

A jómódú nemesi származású bojári Vigyázó családnak a sarja bojári Vigyázó József (1756–1806) királyi udvarnok, sokszor volt Bécsben, terjedelmes birtokállománya volt. Második felesége révén vattai Battha Jozefával (1768–1813) kapta az abonyi, tószegi, újkécskei és paládicsi nagybirtokokat.

Az 1831. év egyike volt a legrémesebb esztendőknek, melyek a tatár s török háborúk pusztítása óta az országot érték. Ez a kolerajárvány volt. A városnak jóformán tizedrésze elhalálozott. A század évtizedeiben a kolera – járvány, tűzvészek, gyújtogatások, marhavész, fegyveres rablóbandák tartották rémületben a lakosságot.

Az év (1847) legnevezetesebb eseménye volt a vasút ünnepélyes megnyitása. 1849. január 25-én Perczel Mór honvédtábornok katonái Abony városa mellett arattak győzelmet a császári csapatok felett. A bukás után Abonyban egy káplár és 5 zsandár helyeztetett el, ellátásukról a város gondoskodott. Sőt Abony katonai helyállomássá lépett elő.

A megyei közgyűlés 1883-ban újra rendezte a megye járásait, Abony a járás székhelye lett s a szolgabíró lakását Abonyba helyezte át. Helységünk mezőgazdasági jellegű település. Az 1900-as adatok szerint a mezőgazdaságban dolgozó keresők száma 3557 fő 6141 eltartottal.

1944.november 4-én szovjet és román csapatok foglalták el Abonyt. A politikai változásokat követően az újjáépítés időszaka következett. A község, amely 1950-ig az abonyi járás településeinek központja volt, előbb nagyközségi státuszt majd 1993-tól városi rangot kapott. Itt alakult meg az ország első falusi zeneiskolája.

Abonyi Kincskereső hirdetés

SopronPress hirdetés

január 29, 2026július 24, 2019 Szerző: Sallay István

SopronPress hirdetés

SopronPress hirdetés feladás

SopronPress hirdetés ára:

Szavak száma	0
Megjelenések száma	1
Fizetendő összesen (bruttó)	495 Ft (390 Ft + áfa)

SopronPress hirdetés

SopronPress hirdetés terjesztés

A SopronPress c. újság kéthetente jelenik meg: Sopron, Fertőd, Fertőszentmiklós, Ágfalva, Balf, Fertőhomok, Fertőrákos, Fertőszéplak, Harka, Hegykő, Kópháza, Lövő, Nagycenk, Pereszteg, Petőháza, Brennbergbánya, Fertőboz, Nagylózs, Sopronkőhida, Sopronkövesd településeken, A/4 formátumban 8-16 oldalon ingyenesen.

Melléklet havonta: építész

Nyomott példány: 2025. második félév – Kéthetente 33.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Kéthetente 33.000 db

Mediaworks Hungary Zrt. kiadó

SopronPress hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Kéthetente csütörtökön!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megelőző héten péntek 12 óráig!

SopronPress hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Apróhirdetés:
Lakossági 10 szóig 630 Ft+áfa = 800 Ft
Lakossági 10 szó felett 63 Ft+áfa = 80 Ft/szó
Üzleti 10 szóig 945 Ft+áfa = 1200 Ft
Üzleti 10 szó felett 94 Ft+áfa = 120 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

SopronPress hirdetés

Fertőd. Győr és Sopron között, Soprontól délkeletre, a Fertő-Hanság kistájon fekvő település. Süttör volt a régebbi településrész. Írott forrásokban először 1313-ban szerepel Sehter névalakban. Régészeti leletek alapján tudjuk, hogy a kőkorban már lakott volt. A népvándorlás korából frank csatabárdok kerültek elő.

Mai nevét a magyarországi közigazgatás átszervezése idején kapta, az Árpád-korban még meglévő -1234. Villa Ferteud, 1265. Villa Ferteu – Iván, Sajtoskál, Nemesládony között lokalizálható település után. A középkorban jobbágyfalu. Birtokosai gyakran váltogatták egymást. A 14–15. században a Kanizsayak örökölték a földesúri címet, majd Nádasdy Tamás nádor házasság révén lett Süttör egy részének birtokosa. A másik területrész a Nádasdyak udvarmesteréjé. Földtulajdonosa volt még Megyery Imre Sopron vármegye birtokszerző alispánja. A két birtokrész hűtlenségi per kapcsán Nádasdy Ferenc egyesítette. A pert követően ismét gazdát cserélt a birtok.

Később Esterházy Antal veszi saját kezelésébe, és a következő évszázadokban a családé marad. Eszterháza története a 18. század második felében kezdődik. A Fertő zsombékos partjában Süttör határában Esterházy (Fényes) Miklós alapította. Az elképzelései és tervei alapján 1762-ben megkezdődött az évtizedekkel korábban épített vadászkastély (1720-as években Esterházy József ) főúri pompával való átépítése.

Mire 1766-ban a kastély tető alá került, a szomszédságában falu született, melynek neve az Esterházy családtól származott. Egyutcás, városias elrendezésű község, mellette az eredeti angol ménes és a répacukorgyár.

Haydn (1732-1809) a zenetörténet utolsó udvari zeneszerzője közel két évtizedet (1769-1790) töltött a „pompakedvelő”, művészeteket is támogató Esterházy Miklós szolgálatában az eszterházi Muzsikaház lakójaként, ahol emlékét emlékszoba őrzi. Európában számos francia, angol, német nyelvű leírás jelent meg Eszterházáról, az „Eszterházi vígasságokról.”

Sopron vármegye alispánja 1906-ban nyilvánította községgé Eszterházát. 1946-ban Kertészeti Középiskolát és Kollégiumot hoztak létre a kastély egyik szárnyában, mely 2014-ig üzemelt itt Porpáczy Aladár Művelődési Központ néven. Az iskola korábbi neve Porpáczy Aladár Kertészeti Magyar–Osztrák Vállalkozási Ügyintézőképző Szakközépiskola és Szaktanácsadó Központ volt. 2009-től a csermajori Ujhelyi iskolával közösen egy új intézményt hoztak létre melynek neve: Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja.

1950.május 16-án Eszterháza felvette a Fertőd nevet, majd szeptember 7-én a korábbi Eszterháza, immár Fertőd egyesült Süttörrel. Süttör volt az ősibb település, az oklevelek Süttör nevének változatait őrzik. Eszterháza neve először Miklós herceg levelében (1766) olvasható:”Schloss Eszterháza”.

A Fertőd – Pomogy közötti határátkelőhely 1990 májusában nyílt meg, 1995. július 1-jével Fertődöt a Magyar Köztársaság Elnöke várossá nyilvánította. A közelben lévő Fertő-Hanság Nemzeti Parkot, a Fertő tó és környékét, a Fertő-menti településeket a környezeti szépségük, kulturális, kultúrtörténeti értékeik miatt 2001-ben az Unesco a „Világörökség” részévé nyilvánította. Ausztriával a Fertőd-Pamhagen (Pomogy) határátkelő és kerékpárút köti össze.

SopronPress hirdetés

Rábaközi Magazin hirdetés

január 29, 2026július 23, 2019 Szerző: Sallay István

Rábaközi Magazin hirdetés

Rábaközi Magazin hirdetés feladás

Rábaközi Magazin hirdetés ára:

Szavak száma	0
Megjelenések száma	1
Fizetendő összesen (bruttó)	495 Ft (390 Ft + áfa)

Rábaközi Magazin hirdetés

Rábaközi Magazin hirdetés terjesztés

A Rábaközi Magazin hetilap megjelenik 26.450 példányban 38 településen: Babót, Barbacs, Bágyogszovát, Beled, Bezi, Bodonhely, Bogyoszló, Csorna, Dör, Edve, Enese, Farád, Fehértó, Fertőd, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Győrsövényház, Ikrény, Jobaháza, Kapuvár (10.000 fős lakosságának) , Kóny, Osli, Páli, Pásztori, Petőháza, Potyond, Rábacsanak, Rábakecöl, Rábapatona, Rábapordány, Rábatamási, Sarród, Sopronnémedi, Szárföld, Szil, Szilsárkány, Tét, Vásárosfalu településeken A/4 méretben 12-16 oldalon, ingyenes terjesztéssel.

Nyomott példány: 2025. második félév – Hetente 26.450 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Hetente 26.000 db

MOLNÁR TV Műsorkészítő és Szolgáltató Kft. kiadó

Rábaközi Magazin hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden héten pénteken!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Adott kedd 12:00 szerkesztendő hirdetés esetén.
Adott szerda 12:00 kész (már megszerkesztett) hirdetés esetén.

Rábaközi Magazin hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Apróhirdetés:
Lakossági
20 szó                   787 Ft+áfa = 1000 Ft
Üzleti keretes: (29×70 mm)
20 szó                 1575 Ft+áfa = 2000 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Rábaközi Magazin hirdetés

Kapuvár. A környékről gazdag illír és avar leletanyag került elő. A honfoglalás után Sur vezér nemzetsége telepedett le e tájon. A 10–11. század fordulóján itt volt a gyepűrendszer megerősített kapuja. A város nevét egy 1162-es oklevélben találták meg; ebben III. István király megjutalmazott egy Farkas nevű jobbágyot a soproni vár népéből, amiért jelentette, hogy a hűtlenek Kapu várát el akarják foglalni. Kapu vára a királyi birtokok egyik gazdasági központja, a nyugatra vezető utak kapuja, a nyugati gyepűrendszer részeként fontos védelmi szerepet töltött be. Első, név szerint ismert várnagya egy bizonyos Ditrik volt 1296-ban (1291-ben?).

1350-ben I. Lajos már adományozott a várhoz tartozó földekből a Kanizsai családnak. A várat és tartozékait 1387-ben Zsigmond király adta Kanizsai Jánosnak és fiainak. Ekkor kezdődött meg Kapuvár királyi birtokból családi nagybirtokká való válása. 1536-ban a Kanizsai család fiúágon kihalt. Az akkor 14 éves Orsolyát Nádasdy Tamás vette feleségül, és ezzel Kapuvár térsége a Nádasdyak birtoka lett. 1558-ban mezővárossá vált.

A törökök 1594-ben foglalták el. 1663-ban Nádasdy Ferenc engedélyezte, hogy a vártól másfél kilométerre lévő puszta helyen megtelepedjenek: ott alakult meg Garta, amit 1922-ben csatoltak a városhoz. A Wesselényi-összeesküvésben részt vett Nádasdy Ferencet 1671-ben kivégezték, birtokait 1681-ben örökjogon Esterházy Pál nádor szerezte meg magának, ezzel Kapuvár az Esterházyak óriási uradalmának része lett.

A Rákóczi-szabadságharc idején a várért jelentős harcok dúltak, végül a kurucok felrobbantották. A maradványokat az Esterházyak kastéllyá építették át. Ahogy a település katonai jelentősége megszűnt, az Esterházyak sorra elvették a város lakóinak kiváltságait. A terhek növekedése egyre növelte az elégedetlenséget, ami az 1826-os felkelésben (parasztlázadásban) csúcsosodott ki. A 19. század második fele gazdasági fellendülést hozott, amit a belvárosban álló jelentős középületek sora jelez.

Az 1871-es községi törvény (1871: XVIII. tc.)mezővárosból nagyközséggé minősítette vissza, fejlődése azonban tovább gyorsult. Az 1870-es években építették a 750 mm nyomtávú gazdasági vasutat, ami az uradalom addig nehezen megközelíthető majorjait kötötte össze. A vasutat 1978. december 31-én szüntették meg.

A trianoni békeszerződés következtében Sopron vármegye székhelye rövid időre Kapuvár lett, ez az állapot azonban a Soproni népszavazás következtében megszűnt. A két világháború közötti időszak további fejlődést hozott, majd az Esterházy család 1924-ben húsárugyárat alapított, mely kedvezően hatott az állattenyésztés fejlődésére.

Az 1950-es és ’60-as években a megye jelentős élelmiszer-, könnyű- és gépipari központjává vált. Kapuvár 1969. október 1-jén kapott városi rangot. Ezzel egy időben megszűnt a Kapuvári járás, viszont – az országban első ízben – négy szomszédos községet Kapuvár városkörnyéki községévé nyilvánítottak. Az 1990-es évek után tovább folytatódó fejlesztések eredménye az ipari park, valamint a városi strand és termálfürdő mellé tervezett Hanság Üdülőpark. 2013-tól a Kapuvári járás székhelye ismét.