Keresés

Pápa és Vidéke hirdetés

Pápa és Vidéke hirdetés

Pápa és Vidéke hirdetés

Pápa és Vidéke hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Pápa és Vidéke hirdetés megrendelés

Pápa és Vidéke hirdetés

Pápa és Vidéke hirdetés terjesztés

A Pápa és Vidéke újság több mint 20 éve szolgálja Pápa 29.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta, A/4 méretben, 12-16 színes oldalon.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Havonta  15.000 db

Terjesztett példány:       2025. második félév –  Havonta 15.000 db

Pápai Platán Városmarketing Kft. kiadó

Pápa és Vidéke hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap első hetében

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Minden hónap 20.-án 14 óráig!

Pápa és Vidéke hirdetési Árak

Hirdetési tarifa:  

Kiskeretes színes hirdetés                                                                            1/8   99×68 mm                      65.354 Ft+áfa =   83.000 Ft                                                          

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk! 

Pápa és Vidéke hirdetés

A helytörténészek többsége egyetért abban, hogy a városnév személynévi eredetű: a település feltehetőleg egy Popo nevű bajor    lovagról kapta a nevét, aki az államalapítás korában a mai város helyén kialakult udvarház elöljárója lehetett. A legelfogadottabb feltevés szerint Gizella királyné kíséretével érkezett Magyarországra, de van olyan nézet, amely szerint a honfoglalás előtt, még a Frank Őrgrófság korában élt itt. Valószínűleg tőle származott a Pápa nemzetség, melynek a későbbi századokban a város környékén voltak birtokai. A német eredet mellett szól, hogy középkori német  nyelvű metszeteken Poppo vagy  Poppa néven jelzik a várost.

A legismertebb monda szerint, amelyet már Bél Mátyás is feljegyzett 1735-ben, I. István király ezen a helyen találkozott a Rómából visszatérő Asztrik püspökkel, aki átadta neki a II. Szilveszter pápától hozott koronát. Ekkor a király így kiáltott fel: „Ecce papa misit mihi coronam”, vagyis „Íme, a pápa koronát küldött nekem”, a nép pedig az egyházfő iránti tiszteletből és hálából nevezte el Pápának a frissen alapított várost. Enessey György 1799-ben megjelent munkájában a púp szóból eredeztette Pápa nevét, mivel a város egy dombon épült.

A települést először 1214-ben említik oklevélben. A birtokrész határainak leírása során említik az „utat, ami Pápáról jön” („viam, quae venit de Papa”). A település már ekkor udvarnokispánsági központ, és főesperesi székhely, ami kiemelte a környék többi települése közül. A XIII. század végén betelepített hospesek (telepesek) révén megindulhatott a városias fejlődés útján.  A XIV. század végétől „oppidum”-ként, azaz mezővárosként emlegetik az oklevelek, sőt esetenként használják Pápával kapcsolatban a „civitas” terminust is. Pápa a késő-középkorban fejlett iparos-kereskedő város. Saját pecséttel rendelkezett, a városban céhek működtek. Magasan Veszprém megye legnépesebb települése volt ekkor. 

A város szerepe 18. század közepétől kezdett kibővülni és azóta is működő iskolák jöttek létre. A 19. század közepén már jó hírű iskolaváros. Országos hírű iskolája az 1531-ben alapított Pápai Református Kollégium, ahová Petőfi Sándor és Jókai Mór is járt. A másik hasonló hírnévvel rendelkező iskola a pálos rend által 1638-ban alapított, mai Türr István Gimnázium, ahová a kiegyezés megkötője, Deák Ferenc is járt.

Történelmének egyik fontos eleme a jelenleg Kanadában élő Kluge      família kékfestő műhelye. Ezt 1786-ban hozták létre Pápán. A műhelyt a Tapolca-patak vize táplálta. A 19. századig kézi erővel, míg később már gőzgépekkel történt a kékfestés, ami a századfordulón a legjobbak közé tartozott Magyarországon. Az államosítás során 1956-ban a termelés megszűnt. A helyén 1962 óta múzeum működik, amely bemutatja a nagy múltú mesterséget.

A Fő tér megújítása 2011 és 2013. június 14. között megtörtént. A megújult Esterházy kastély főépületének átadására 2015. április 17-én került sor. 2019. szeptember 28-án került sor a Esterházy Kastély újjá alkotott, díszes kovácsoltvas kapujának az átadására: Egy pápai jelkép újjá született.

Pápa és Vidéke hirdetés

Derecskei Hírek hirdetés

Derecskei Hírek hirdetés

Derecskei Hírek hirdetés

Derecskei Hírek hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Derecskei Hírek hirdetés megrendelés

Derecskei Hírek hirdetés

Derecskei Hírek hirdetés terjesztés

A Derecskei Hírek több mint 10 éve szolgálja Derecske 9.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta, A/4 méretben, 16-20 színes oldalon.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Havonta  3.150 db

Terjesztett példány:       2025. második félév –  Havonta 3.100 db

Derecske Város Művelődési Központ és Könyvtár kiadó

Derecskei Hírek hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap utolsó hetében

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Minden hónap 15.-én 13 óráig!

Derecskei Hírek hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Apróhirdetés                                                                                                    Első 10 szó                                               4.016 Ft+áfa =  2.000 Ft                További szavak                                        8.268 Ft+áfa =     180 Ft                  Képek megjelentetése (logó, stb.)      1.575 Ft+áfa =  2.000 Ft                     Kiskeretes színes hirdetés                                                                                   1/16 43×30 mm                                    10.630 Ft+áfa = 13.500 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk! 

Derecskei Hírek hirdetés

A település neve az írásos emlékekben 1291. évben bukkant fel először. A régészeti leletek tanúsága szerint ez a vidék már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. Derecske ősrégi közösség, a XVI. században szabad hajdúváros volt, melynek Bocskai fejedelem kiváltságokat adott. Jelentős országos esemény helyszíne volt, mikor Fráter György, hogy ellensúlyozza Ferdinánd híveinek szervezkedését, 1543. augusztus 1-re összehívta a tiszántúli rendek részországgyűlését Derecske városában. A derecskei részországgyűlés fontos állomása volt a Keleti Magyar Királyságból meginduló önálló Erdélyi Fejedelemség kialakulásának.

Derecske kora újkori történetében új korszak kezdődött, mikor a falu részbirtokát Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1608 nyarán Nagy András hajdú főkapitánynak adományozta. Az ő néhány éves birtokossága alatt került kapcsolatba a falu a hajdúkkal. 1631 nyarán azután I. Rákóczi György fejedelem kiváltságlevéllel telepített szabolcsi hajdúkat Derecskére, mely így hajdúváros lett. A hajdúság, a bihari ún. kis hajdúvárosok története adta meg hosszú ideig Derecske múltjában a lényeges kérdéseket.

Magyarországon a 16. század végéig nagyjából megmaradt a középkori településhálózat, de a tizenöt éves háború jelentős pusztulást okozott elsősorban a hódoltságban és annak peremvidékén, kiváltképp jelentős volt a tatár pusztítás a Debrecentől délre eső bihari területeken: ezeknek szinte a középpontjában fekszik Derecske. Később Esterházy Pál az elmaradt nádori fizetés fejében kapja meg birtokul Derecskét, jogait azonban csak a Rákóczi-szabadságharc után tudja érvényesíteni, mert a kiváltságaiktól megfosztott hajdúk nem akartak belenyugodni sorsuk változásába. A törökök 1659-ben és 1693-ban feldúlták. I. Lipót a hajdúk szabadalmait megvonta tőle és a kassai királyi kamara fennhatósága alá helyezte Derecskét.

A második világháború igazi megpróbáltatásai 1944 októberében érték el a községet. 1948-ban a lakosság meghaladta a 10 ezer főt. A 60-as évektől átalakult a település képe, a régi, jellegzetes, méltóságot sugárzó klasszicista tornácos, módos parasztházak eltűntek Derecske utcáiból. Az egymást gyorsan váltó építési divatok meglehetősen eklektikussá tették az 1991. január 1.-én ismét városi rangot kapott település arculatját.

A rendszerváltást követően rohamos fejlődésnek indultak az egyéni vállalkozások, különösen a szolgáltatások: kereskedelem, vendéglátás és a mezőgazdaság területén. Az ipari vállalkozások közül a bútorgyártás, a famegmunkálás, valamint a fémszerkezet gyártása jelentős. A településen a családok megélhetését elsősorban a mezőgazdaságból származó bevételek biztosítják. Derecske termőhelyi adottságai révén kiválóan alkalmas az intenzív növénytermesztésre.

A település 2013-ban ismét járási székhellyé vált. A Derecske-Létavértesi Kistérség kulturális, oktatási és gazdasági központja, székhelye. Az elmúlt öt évben megerősödtek a város külkapcsolatai, határon átnyúló szerepvállalásai. Szoros együttműködést alakított ki testvérvárosaival.

A derecskei zsidó hitközséget a 19. század közepén alapították, 1850-ben már 20 család telepedett ott le. 1851-ben a megyei főrabbi kezdeményezésére felépült az első zsinagóga, 1853-ban megalakult a Chevra Kadisa, a vallási élet szempontjából fontos Szent Egylet. Az első világháborúban a hitközség nyolcvan tagja vett részt, közülük tizenketten hősi halált haltak, sokat megsebesültek, rokkanttá váltak. A háborús megpróbáltatások után a tagok száma elérte az 530 főt, akik közül 120 család fizetett hitközségi adót. Az 1944-es német megszállás és a deportálások megpecsételték a majdnem száz éves közösség sorsát: a derecskei zsidók nagy részét a nagyváradi gettóba, majd Auschwitzba hurcolták, ahonnan nagyon kevesen tértek vissza. Az életben maradottak elköltöztek, sokan Izraelbe, sokan szerte a nagyvilágba.

Derecskei Hírek hirdetés

Nagykőrös Önkormányzati Hírek hirdetés

Nagykőrös Önkormányzati Hírek hirdetés

Nagykőrös Önkormányzati Hírek hirdetés

Nagykőrös Önkormányzati Hírek hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Nagykőrös Önkormányzati Hírek hirdetés megrendelés

Nagykőrös Önkormányzati Hírek hirdetés

Nagykőrös Önkormányzati Hírek hirdetés terjesztés

A Nagykőrös Önkormányzati Hírek újság több mint 10 éve szolgálja Nagykőrös 23.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk hetente, A/4 méretben, 16-20 színes oldalon.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Hetente  10.000 db

Terjesztett példány:       2025. második félév –  Hetente 10.000 db

Nagykőrös Város Önkormányzata kiadó

Nagykőrös Önkormányzati Hírek hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden héten pénteken

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Adott héten hétfőn 12 óráig!

Nagykőrös Önkormányzati Hírek hirdetési Árak

Hirdetési tarifa:  

Kiskeretes színes hirdetés                                                                            1/8    90,5×63 mm                   17.000 Ft+áfa =  21.590 Ft                          1/16  43×63, 90,5×30 mm     10.500 Ft+áfa =  13.335 Ft                           

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk! 

Nagykőrös Önkormányzati Hírek hirdetés

Területét már az őskőkor óta lakják. Nevét 1266-ban említette először oklevél Kalanguerusy (Kalánkőröse) néven, ekkor a Bor-kalán nemzetség erdeje volt, majd egy 1276-os pápai megerősítésben Qenrus, Keurus          néven említették, ekkor már, mint falu szerepelt. A város és környéke a Bár–Kalán nemzetséghez tartozott a honfoglalás után. A tatárjárás a Nagykőrös határában lévő kis falvak nagy részét elpusztította.

Először egy 1266-ban IV. Béla király által kiadott oklevélben említik nevét, amelyet a kőrisfáról kapta, címerében is ez látható. I. Lajos királytól kapott mezővárosi rangot. 1307-ben Károly Róbert király is tartózkodott a városban.

A török uralom alatt khász város volt (közigazgatási egység, amelynek évi jövedelme 100.000 akcsé fölött volt), aminek köszönhetően a török pusztítások elkerülték. A reformáció igen hamar eljutott ide. Ekkor alapították református gimnáziumát. Nagykőrös a 18. sz-ban                     viszonylagos autonómiát élvezett, az 1820-as években a mezőváros megváltotta magát földesuraitól, szabadalmas mezőváros lett.

Az 1848-as szabadságharc alatt Kossuth toborzókörútján ide is ellátogatott. A forradalom után élte Nagykőrös a virágkorát, mikor is több akadémikus is a gimnáziumban tanított, köztük Arany János. 1853-ban Pest és Nagykőrös között megindult a vasúti közlekedés.

1860. december 2-án véres népzavargás tört ki a településen. Hatszáz nagykőrösi megrohamozta a pénzügyőrségi kaszárnyát, betörte az ajtókat és ablakokat, megverte a pénzügyőröket, leszedte a császári sasokat a hivatali épületekről és beverte a helyben lakó zsidók ablakait. A lázongást a dohányárusítás szabályainak betartatása váltotta ki, a pénzügyőrök tiltott dohányárusításért két embert letartóztattak. A dohány ti. jövedéki termék volt, a dohánytermelők nem árusíthatták szabadon a piacokon a dohányleveleket.

1861.január 5-én a városháza előtti téren összegyűlt nép megrohamozta városházát és követelték a fináncok kiadatását. A városháza egyik szobájába beszorított pénzügyőröket az időközben megérkező katonaság szabadította ki. Suhancok és gyerekek fagyos hódarabokkal és lótrágyával dobálták az elvonulókat, az egyikük pedig leköpte a vezénylő katonatisztet. A tiszt erre felbőszült és kiadta a tűzparancsot. A nap végére több halott és sebesült maradt a városban.

1897-ben a vasút melletti telephelyen megalakult a Gschwindt-féle szeszfőzde. Ebből nőtt ki a 20. század folyamán a város legjelentősebb ipari létesítménye, a 111 évig fennállt Nagykőrösi Konzervgyár. A második világháború pusztításai megkímélték a várost és épületeit. 1985-ben adták át az autóbusz-állomást. 2015-ben fölvetődött, hogy a város megyét vált, de 2016-ban lemondtak erről a tervről. 2022 decemberében a közigazgatási terület alapján Magyarország 21. legnagyobb települése.

Nagykőrös Önkormányzati Hírek hirdetés

Marcali Napló hirdetés

Marcali Napló hirdetés

Marcali Napló hirdetés

Marcali Napló hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Marcali Napló hirdetés megrendelés

Marcali Napló hirdetés

Marcali Napló hirdetés terjesztés

A Marcali Napló több mint 20 éve szolgálja Marcali 11.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk kéthavonta, A/4 méretben, 16-20 színes oldalon.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Havonta  5.500 db

Terjesztett példány:       2025. második félév –  Havonta 5.500 db

Marcali Város Önkormányzata kiadó

Marcali Napló hirdetés megjelenés

Megjelenés:

kéthavonta (páros hónapban), utolsó héten pénteken

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Megjelenés előtt 2 héttel

Marcali Napló hirdetés Árak

Hirdetési tarifa:  

Kiskeretes színes hirdetés                                                                            1/6   95×54 mm                       39.370 Ft+áfa =  50.000 Ft                              1/8   54×48 mm                       28.346 Ft+áfa =  36.000 Ft     

Kedvezmény:

3 megjelenés 10%, 6 megjelenés 15%                      

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk! 

Marcali Napló hirdetés

Marcali a Péc nemzetségből származó Marczali család ősi birtoka volt. Nevét egy 1274-ben kelt latin nyelvű oklevél említi először, az 1332–1337 közötti pápai tizedjegyzék pedig már egyházas helyként. Marcalit Zsigmond király 1411-ben királyi adományként Marcali Miklósnak és Dénesnek adta a várost. A királyi adományozás azonban nemcsak e két férfi részére történt, rajtuk kívül János fia György, István fia Miklós és Péter fia László is az adományozottak sorába tartozott, de mellettük még – a Marcaliakkal lefolytatott pereskedést követően – az apátságnak is maradtak itt földesúri jogai.

A település 1448-ban már városi kiváltságokkal is rendelkezett, majd miután Marczali László elhunyt, 1488 után Marcali a Báthori-család birtokába került. 1494-ben pedig a fennmaradt oklevelek már iskolájáról is megemlékeztek. A török hódoltság idején járási székhely volt, de az itteni erősséget a törököknek csak 1566, Szigetvár eleste után sikerült elfoglalniuk. Az 1563-ból fennmaradt török kincstári adólajstrom 35 házat sorol itt fel.

Az 1598–99-es magyar királyi adólajstrom pedig Marcalit már Babócsa várának tartozékaként említi, majd 1626–27-ben pedig már új tulajdonosa is volt, ekkor már mint Nádasdy Pál birtokát említették. 1660-ban a pannonhalmi főapátsági 

tizedváltságjegyzék Marcalit, mint Szent-György várának tartozékát említette. 1715–1733 között gróf Széchenyi Zsigmond birtoka lett. A tapsonyi vármegyeháza leégése után, 1734 és 1749 között Somogy vármegye székhelye. 1772. augusztus 24-én országos, 1820. április 28-án pedig hetivásárok tartására is szabadalmat nyert.

Az 1848–49-es szabadságharc és jobbágyfelszabadítás idején a település kétnyelvű lakossága egy szívvel állt a Noszlopy Gáspár vezette honvédcsapat soraiba. 1861. október 20-án egy nagy tűzvészben a település kétharmad része leégett, 1902-ben pedig egy újabb tűzvészben egy egész puszta hamvadt el, 42 épülettel.

1910-ben 4588 lakosából 4559 magyar volt. A Tanácsköztársaság ideje alatt a forradalom szervezésének egyik központja volt, annak bukása után 1919. augusztusában Prónay Pál különítményesei a kommunista terrorcsapatok kegyetlenkedéseire válaszul megtorlást hajtottak végre, és a már korábban börtönbe vetett foglyok közül többet halálra kínoztak. 1926-ban hozzácsatolták a szomszédos Nagygomba községet.

1977-ben ismét városi rangot kapott, ekkor csatolták hozzá a szomszédos Bize, Boronka és Horvátkút községeket is. A marcali belső laktanya építése 1949-ben kezdődött és 1951 augusztusában került átadásra. 11 hektáron terült el a település központjában, és 1990-ben zárták be. A helyén jelenleg üzletek, lakóépületek és piac találhatók, a volt tiszti étkezdében működik a Helyőrségi Klub.

Marcali Napló hirdetés

Vasvári Újság hirdetés

Vasvári Újság hirdetés

Vasvári Újság hirdetés

Vasvári Újság hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Vasvári Újság hirdetés megrendelés

Vasvári Újság hirdetés

Vasvári Újság hirdetés terjesztés

A Vasvári Újság több mint 15 éve szolgálja Vasvár 4.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta, postaládázva,  A/4 méretben, 16-20 színes oldalon.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Havonta  2.000 db

Terjesztett példány:       2025. második félév –  Havonta 2.000 db

Vasvár Város Önkormányzata kiadó

Vasvári Újság hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap első hetének szerdáján

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

előző hónap 15.-én 14 óráig!

Vasvári Újság hirdetési Árak

Hirdetési tarifa:  

Lakossági apróhirdetés                                                                                 Első 15 szó                                2.362 Ft+áfa =  3.000 Ft                               További szavak                             142 Ft+áfa =     180 Ft                           Kiskeretes színes hirdetés                                                                          1/70  30×55 mm                       7.000 Ft+áfa =    8.890 Ft                                1/35  80×55 mm                     14.000 Ft+áfa =  17.780 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk! 

Vasvári Újság hirdetés

A római korból származó itt talált vaskohók arra engednek következtetni, hogy Vasváron már ekkor jelentős vasfeldolgozó tevékenység folyt a helyben található gyepvasérc feldolgozásával. A rómaiak Castrum Ferreumnak nevezték az itteni várukat – a magyar városnév ennek pontos megfelelője. 

A vas jelentőségét a honfoglaló magyarok is ismerték, ezért itt alakították ki az ország egyik nagy vastermelő központját. Erre világosan utal az az 1226-ból származó oklevél, mely szerint a pannonhalmi monostor kovácsai a vasat rendszeresen Vasvárról hozatták. A fontos vastermelőhely őrzésére vélhetően már a 10. században megépült az a földvár és mintegy 300 méter átmérőjű lehetett.

A vármegyerendszer kialakítása során Vasvárt Szent István király ispánsági központtá és megyeszékhellyé emelte. A tatárjárás Vasvárt sem kímélte meg, és bár egy oklevél szerint 1242 februárjában még a magyar kézen maradt várak közé tartozott, később a tatárok elpusztították. 

1270. november 21-én V. István király Vasváron tartózkodott és a várjobbágyokkal megyei közgyűlést tartott. A város 1279-ben  Lászlókirálytól kiváltságokat kapott. 1310-ben Vasvárt a németek foglalták el és csak 1311-ben sikerült a Henrik bán fia János vezette megyei nemesi seregnek kiverni őket a városból, miután a káptalani templomot rájuk gyújtották. A várost védő erődrendszer a 14. század elejére készült el teljesen. A 14. század közepére Vasvár már igazi város, közigazgatási, kereskedelmi és kulturális központ, népes vásárai voltak.

A vastermelés erre az időre már háttérbe szorult és a város ipara elsősorban a malomiparra támaszkodott. A Gersei Pető család tulajdona lett 1423-ban és ezzel földesúri mezővárossá vált. 1462-ben a Széchy családdal keletkezett viszályban a város egy része leégett, 1479-ben pedig a török portyázók érték el a Vasvár környékét. 1490-ben I. Miksa császár serege ostromolta, de bevenni nem tudta a várost. 

A 16. században a török fokozatos előretörésével Vasvár életében is hanyatlás következett be. 1576-ban a városba behatoló és fosztogató német katonaságot a lakosság megtámadta és kiűzte, az erősítéssel visszatérő németek bosszúból felgyújtották a várost. 1578-ban az országgyűlés elrendelte a káptalan Szombathelyre költözését. Ezzel Vasvár tulajdonképpen megszűnt megyeszékhely lenni.

1646-ban a egy török csapat újra feldúlta a várost. 1663-ban császári sereg szállta meg a várost, majd 1664-ben hatalmas török sereg vonult át a településen a házakat felégetve. A vesztes szentgotthárdi csata után a török sereg táborozott itt, a város maradék lakossága a Rábán túlra menekült. Itt kötötték meg a magyarok számára hátrányos következményekkel járó vasvári békét.

A török veszély megszűntével azonban a város várt gyors fejlődése elmaradt, melyben közre játszott, hogy polgárai régi kiváltságaikat nem kapták vissza, sőt 1699-ben a vármegyegyűlés jobbágyi szolgálatokra kötelezte őket. Ráadásul még a török harcokat követően hatalmas tűzvész pusztított el mindent, ami még a régi városból megmaradt. Ezzel egyszersmind a régi település szerkezete is megszűnt létezni és a 18. század közepére az újjáépítés után már teljesen más képet mutatott a város, mint azelőtt. Ekkor alakult ki a mai városszerkezet. 

1734-ben a Gersei Pető család birtokait a Festetich család vette meg és rögtön hosszú pereskedésbe kezdett a káptalannal a birtokok elosztása tekintetében. A pernek 1776-ban lett vége, az ítélet újra felosztotta a várost a földesúr és a káptalan között. 1746-ban a népességösszeíráskor Vasváron 38, Zsidóföldén 25, Szentmihályfalván 26 családot írtak össze. A Batthyány-vizitáció adatai szerint 1758-ban összesen 1185 lakos élt a városban. 1830-ban még mindig csak 1444 lakosa volt a városnak. Városi rangját 1986-ban kapta vissza.

Vasvári Újság hirdetés

Bihari Hírlap hirdetés

Bihari Hírlap hirdetés

Bihari Hírlap hirdetés

Bihari Hírlap hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Bihari Hírlap hirdetés megrendelés

Bihari Hírlap hirdetés

Bihari Hírlap hirdetés terjesztés

A Bihari Hírlap több mint 20 éve szolgálja Berettyóújfalu 14.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta postaládázva, A/4 méretben, 16-20 színes oldalon.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Havonta  6.500 db

Terjesztett példány:       2025. második félév –  Havonta 6.500 db

Berettyóújfalui Médiacentrum Kft. kiadó

Bihari Hírlap hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap első péntekén

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Előző hónap 25.-én 14 óráig!

Bihari Hírlap hirdetési Árak

Hirdetési tarifa:  

Kiskeretes színes hirdetés                                                                            1/8   90×62 mm                      11.811 Ft+áfa =     15.000 Ft                                                    

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk! 

A környék az ókor óta lakott, a késő bronzkortól kezdve találtak tömegesen leleteket a város területén, ami az Alföld első kultúráját, a Körös-kultúra népét jelzi. A vaskorban a szkíták, szarmaták, majd a kelták, utána a hunok hódították meg. A honfoglalás után több kisebb település állt a területen, ahol félnomád gazdálkodás zajlott. A honfoglalók legjelentősebb emléke a herpályi kolostor és ma is álló torony!

A honfoglalás után Berettyóújfalu mai helyén és határában 14-15 falu alakult ki, Herpály központtal.

A települések első írásos említése a 13. században történik a Váradi regestrumban. Berettyószentmárton vám- és pénzszedőhely, Mátyás király 1481-ben vásártartási jogot adományoz a településnek. A falu becsült létszáma nem haladta meg a háromszáz főt. A jelentőségét növelte a 12. században épített háromhajós nyugati toronypárral felépült román stílusú kolostor. A falu és a kolostor két ízben pusztult el. Az épület sorsáról a tatárjárást követően nem maradt fenn írásos emlék, de a 19. század első felében a falak magassága még 8-12 méter volt. Mind a két tornya állt egészen addig, míg a helyi földbirtokos az életveszélyessé váló északi tornyot el nem bontatta.

Herpály siralmas krónikája 1658-ban kezdődött, amikor a törökök oldalán harcoló krími tatárok felégették a Berettyó-völgyet, de ha nem is pusztultak el teljesen ezek a települések, az 1660-as Szejdi-dúlás végképp elűzi az itt lakókat. Berettyóújfalu 1608. május 23-án Báthory Gábor fejedelemtől nyer hajdúkiváltságot, de ezt a privilégiumát a század végére elveszíti. A herpályi toronyromot a helybeliek csonkatoronyként emlegetik. A déli torony 1854 óta magányosan mered az égre. Az 1970-es és 1980-as évek régészeti feltárásai során részben sikerült rekonstruálni az alapokat, ezek a toronnyal együtt ma is megtekinthetők.

A 19. század közepén elkezdődik a Berettyó szabályozása, jelentősen megváltozik a táj arculata: megszűnik a régi „vízi világ”, lassan visszahúzódik a mocsár, a Sárrét. 1858-ban átadják a Püspökladány–Nagyvárad-vasútvonalat, ez további lendületet ad a gazdaság fejlődésének. A település 1920–1940 és 1945–1950 között Bihar vármegye székhelye volt, mivel a trianoni békeszerződés alapján Nagyvárad Romániához került.

Faluváros, ahogy a helyi irodalmi élet kiemelkedő alakja, Nadányi Zoltán költő nevezi. „Ez a falu várost evett”: új megyeháza, polgári iskola, kórház, leventeház, tisztviselőtelep épült az 1920-as években. Városi rangot 1978-ban kapott. Öt középiskolája miatt igazi diákváros, területi kórháza pedig jelentős egészségügyi központ. Féltett műemléke a herpályi Csonkatorony. Az már csak kuriózum, hogy az 1817-ben újjáépített református templom orgonáján egykor Liszt Ferenc is játszott. 1970-ben hozzácsatolták a Berettyó másik oldalán lévő Berettyószentmártont, és 1978-ban városi rangot kapott.

Bihari Hírlap hirdetés

Érdi Újság hirdetés

Érdi Újság hirdetés

Érdi Újság hirdetés

Bizonytalan ideig szünetel!

Érdi Újság hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Érdi Újság hirdetés megrendelés

Érdi Újság hirdetés
Érdi Újság hirdetés

Érdi Újság hirdetés

Érdi Újság hirdetés terjesztés

Az Érdi Újság több mint 10 éve szolgálja Érd 72.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk kéthetente, A/4 méretben, 12-16 színes oldalon postaládákban terjesztve.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Kéthetente  25.500 db

Terjesztett példány:       2025. második félév –  Kéthetente 25.000 db

Érd Médiacentrum Kh. Np. Kft. kiadó

Érdi Újság hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden páratlan héten kedden

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Minden páros héten csütörtökön

Érdi Újság hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Magán apróhirdetés

10 szavas                         2441 Ft+áfa = 3100 Ft                                                 további szavak                  236 Ft+áfa =   300 Ft

Közületi apróhirdetés

10 szavas                         4330 Ft+áfa = 5500 Ft                                            további szavak                   394 Ft+áfa =   500 Ft

Kiskeretes színes hirdetés  + 70008 Ft+áfa = 8900 Ft grafikai ktg              1/20     50×20 mm                     7.000 Ft+áfa =    8.890 Ft                            1/30     50×30 mm                   10.500 Ft+áfa = 13.335 Ft                             1/40     50×40 mm                   14.000 Ft+áfa = 17.780 Ft                   

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk! 

Érd (németül: Hanselbeck, horvátul: Andzabeg, törökül: Hamzabég, korábbi nevén: Hamzsabég) megyei jogú város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járás székhelye. A település 1979 óta város, 2006 óta megyei jogú város. Pest vármegye legnagyobb lélekszámú települése, de nem székhelye, így ez az egyetlen ilyen magyarországi város. Budapest központjától kb. 21 km-re található délnyugati irányban, közel a Dunához, közvetlenül érintkezve a XXII. kerület gyártelepével.

Érd mai közigazgatási területét véve alapul, területünkön a honfoglalást követően több falu is kialakult: Érd, Székely, Deszka és Berki. A török időkben ezek közül több elpusztult, elnéptelenedett. Egy részükön vagy közelükben később nagybirtokosai majorságokat létesítettek.

A mai Érd folyamatosan – bár nemzetiségét tekintve változó lakott magja a mai Ófalu volt. Érd első okleveles említése 1243-ból ismert. E szerint Tádé fia János Érd faluban lévő birtokrészét a hozzátartozó szigetnek felével együtt eladta Mihály veszprémi comesnek (ispánnak). Más oklevelekből kiderül, hogy Érden ezen családokon kívül volt még birtokuk az ócsai apátságnak, a királyi erdőőröknek és a királyi fegyvernököknek (fegyvergyártóknak). Feltehetően a helység neve vagy az erdő szóból vagy az ér szó d-s kicsinyítőképzős változatából származik

Az 1920-as évek második felét követően a Károlyi család (gróf Károlyi Imre és fia, Gyula) fokozatosan felparcellázták több mint 3 ezer holdnyi itteni – jórészt erdőből és gyümölcsösből álló – birtokrészüket. A viszonylagos alacsony telekárak és a közeli munkahelyekre való bejárás lehetősége miatt később az ország minden részéből érkeztek betelepülők. A kezdeti üdülőtelepből hamarosan a főváros környéki agglomeráció legnagyobb települése, „Közép-Európa legnagyobb falva” jött létre.

Érdet az Országgyűlés 82/2005. (XI.10.) számú határozatával nyilvánította megyei jogú várossá. A település ténylegesen a 2006. évi önkormányzati választások kitűzésének napjától, azaz 2006. július 11-étől megyei jogú város. Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata; székhelye: Érd, Alsó u. 1-3., működési területe: Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területe. A gazdálkodó szervezetek száma meghaladja a 6500-at. A város Pest vármegye tizedik legsűrűbben lakott települése, az egy km²-en lakók száma, átlagosan 1140 fő.

Az Érdi Újság 1991. március 15. óta jelenik meg, 1998 óta ingyen. A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány 477 tagjának egyike volt annak megalapításától kezdve. Jelenleg az egyetlen ingyenes közéleti hetilap a városban, kiadója az Érd Médiacentrum Közhasznú Nonprofit Kft.

Érdi Újság hirdetés

Bizonytalan ideig szünetel!

Kőszeg és Vidéke hirdetés

Kőszeg és Vidéke hirdetés

Kőszeg és Vidéke hirdetés

Kőszeg és Vidéke hirdetés

Kőszeg és Vidéke hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna egjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Kőszeg és Vidéke hirdetés megrendelés

Kőszeg és Vidéke hirdetés2

Kőszeg és Vidéke hirdetés megjelenés

A Kőszeg és Vidéke Újság több mint 30 éve szolgálja Kőszeg 12.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt nagyon sok partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk kéthetente, A/4 méretben, 12-16 színes oldalon, terjesztik Kőszeg és a környező 7 település közigazgatási határán belül.

Nyomott példány:           2024. második félév  – Havonta 2.500 db

Terjesztett példány:       2024. második félév –  Havonta  2.500 db

Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház  kiadó

Kőszeg és Vidéke hirdetés terjesztés

Megjelenés:                                          Minden hónap 15.-éig

Anyagleadás (fizetéssel együtt):       Minden hónap 8.-án 12 óráig!

Kőszeg és Vidéke hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Kiskeretes színes hirdetés

1/8  90×60, 60×90 mm                      13.000 Ft+áfa = 16.510 Ft  

1 cnm = 250 Ft+áfa  kisebb vagy nagyobb felületek esetén!

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Kőszeg és Vidéke hirdetés

Kőszeg (németül: Güns, horvátul: Kiseg, vendül: Küseg, történelmi szlovák neve: Kysak) város Vas vármegye nyugati szélén, az osztrák határ közelében. A Kőszegi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése Szombathely és Sárvár után. Városrésze: Kőszegfalva.

Gazdag múltja révén sokszor jelentős szerepet töltött be Magyarország és Ausztria történelmében. Vas vármegyében egyedüliként már 1328-ban királyi városi címet kapott, amelyet 1648-an szabad királyi városi ranggal erősítettek meg. 1532-ben Jurisics Miklós várkapitány megvédte városát a török elleni támadástól, ezáltal megakadályozva Nyugat-Magyarország és Bécs elfoglalását. A város sikeres helytállása először a hírnevet, majd a gazdaság felvirágzást hozta el. Mivel ezt követően a háborúk már elkerülték, mára országunk műemlékekben egyik leggazdagabb városa lett.

A történelmi városközpont felújításáért 1978-ban Hild János-díjat kapott, majd 2004-ben a Magyar Televízió nézőinek szavazata alapján az „Az év települése” címet érdemelte ki. 2009-ben „Magyarország legjobban fejlődő ökoturisztikai desztinációja” címet érte el a Kőszegi-hegység településein működő Írottkő Natúrparkért Egyesület. A Kőszegi Tájvédelmi Körzet központja, számos látnivalót kínálva a természet szerelmeseinek.

A városban három kultúra keveredik: a magyar, a német és a horvát. A németek javarészt a 200 évig tartó osztrák fennhatóság alatt települtek be, míg a horvátok még azt megelőzően, a török támadásait követően. A nemzetközi kapcsolatokat a testvérvárosok, a Douzelage szervezet és a színes városi programok jelentik. Kőszegen egyetem is működik.

A szőlészetet és borászatot a rómaiak honosították meg, erről már 1279-ből említést tesz egy fennmaradt forrás, illetve tanúskodik róla az 1740-től vezetett „Szőlő jövésnek könyve” is. Természeti szépségei mellett a város területén mérték Magyarország legnagyobb hóvastagságát (151 cm) és a legtöbb csapadékot (1510 mm) is.

A városhoz kötődő híres emberek elsői között említendő Ottlik Géza író, az Iskola a határon című könyv szerzője és Chernel István ornitológus, a síelés megszállottja, valamint Lóránt Gyula futballista, az Aranycsapat egyik tagja.

A város műemlékei szerencsére átvészelték a háborúkat. A város idegenforgalma a rendszerváltás után élénkült meg igazán, ma Vas vármegye egyik legkedveltebb turisztikai célpontja.  A műemléki jegyzék alapján a városban 326 épület, építmény van országos egyedi védelem alatt. A legfőbb látnivalók az óvárosban helyezkednek el, melyet a Várkör vonala zár körül, ez egyben a régi városfal külső vonala is. Több egykori erődítés ma már csak a helyüket jelölő utcák nevében maradt fenn: Tüskevár utca, Sánc utca, Sáncárok utca. A város szépségében azonban a Kőszegi-hegység magaslatairól, valamint Horvátzsidány felől megérkezve, a Guba-hegyről is gyönyörködhetünk.

Kőszeg és Vidéke hirdetés

Szentgotthárd hirdetés

Szentgotthárd hirdetés

Szentgotthárd hirdetés!

Szentgotthárd hirdetés

Szentgotthárd hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna egjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Szentgotthárd hirdetés megrendelés

Szentgotthárd hirdetés

Szentgotthárd hirdetés megjelenés

A Szentgotthárd Újság több mint 25 éve szolgálja Szentgotthárd 9.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt nagyon sok partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta A/4 méretben, 12-16 színes oldalon, terjesztik Szentgotthárd közigazgatási határán belül.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Havonta 3.000 db

Terjesztett példány:       2025. második félév –  Havonta  3.000 db

Szentgotthárd Város Önkormányzata  kiadó

Szentgotthárd hirdetés terjesztés

Megjelenés:                                          Minden hónap 2. péntekén

Anyagleadás (fizetéssel együtt):       Minden hónap 1. csütörtök 12 óráig!

Szentgotthárd hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Kiskeretes fekete-fehér

1/16  oldal  50×65 mm                                3.622 Ft+áfa =  4.600 Ft   

Kiskeretes színes Borító II. III. IV.

1/16  oldal  50×65 mm                                7.244 Ft+áfa = 9.200 Ft   

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Szentgotthárd (szlovénül: Monošter, németül: St. Gotthard, vendül: Varaš – mely történetesen „város” jelentéssel is bír) a legnyugatabbra fekvő város Magyarországon. Vas vármegyében található, a Szentgotthárdi járás központja, 1983-ban kapott városi rangot. 

Közvetlenül az osztrák határ mentén, a szlovén határ közelében a vármegye délnyugati csücskében, a Rába és a Lapincs összefolyásánál fekszik, Fölöstömtől (Fürstenfeld) 23 kilométerre keletre. Az Alpok keleti nyúlványainak közelsége miatt a klímája szubalpin jellegű. A schengeni egyezményhez történt csatlakozásig közúti határállomás és vasúti határátkelő. Jelenleg Szentgotthárd a magyarországi szlovén nemzetiség központja. A városban Szlovénia konzulátust működtet.

A három nemzet kultúráját, hagyományait és lakóit egyesítő település a magyar–osztrák–szlovén hármashatár közelében helyezkedik el. A várost délről az Őrségi Nemzeti Park határolja. A kommunista „vasfüggöny” évtizedeken keresztül elzárta a várost és a térséget az ide látogatni kívánók elől, de ez az elzártság pozitív hozadékkal is járt, amennyiben segített érintetlenül megőrizni a természet szépségeit.

A Rába völgye, a Hársas-tó, a Vendvidék, az őrségi erdők, a csak itt látható, jellegzetes szórványtelepülések egyre több vendéget vonzanak a városba és környékére.

A török háborúk alatt szinte semmit nem fejlődött a település. Ráadásul a vidéket gyakran kerülgették kanizsai török portyázók, az akindzsik, akik a kisebb falvak lakóit akcióikkal megfélemlítették és adózásra kényszerítették.

Ilyen körülmények között jutottak el az 1664-es esztendőhöz, amikor élethalálharcot vívott a nép a törökkel. Raimondo Montecuccoli vezetésével a Rába menti síkságon ütköztek meg a császári seregek a török haderővel. A csata augusztus 1-jén kezdődött el, s végül is az egyesített császári, birodalmi, francia csapatok győzelmével végződött. A hirtelen keletkezett nagy zápor nyomán megáradtak a folyók és elzárták a törökök visszavonulását. A török seregnek majdnem negyede a Rábába veszett, a csatatéren 16–20 000-ük holtteste hevert.

A források szerint gazdag zsákmányt hagyva maguk mögött, a törökök dél felé menekültek. A Rába áradása miatt Montecuccoli lemondott a török sereg üldözéséről. Közben a törökök augusztus 5-éig rendezték soraikat, és még egy támadást kezdtek, ami szintén a vereségükkel végződött. Így folyt le a szentgotthárdi csata, amelynek révén a község neve bekerült a történelembe. De a töröktől Szentgotthárd és vidéke csak 1690 után szabadult meg véglegesen.

Szentgotthárd mellett még egy jelentősebb ütközet ment végbe a Rákóczi-szabadságharc alatt: Vak Bottyán a Gotthárd és Nagyfalva (ma Mogersdorf) közti részen, a Rábánál nagy győzelmet aratott a Hannibal Heister vezette labancokon 1705. december 13-án. Egy évvel azelőtt a kurucuk egy másik csatát is nyertek Károlyi Sándor vezérletével, de ez nem volt olyan maradandó, mint Bottyáné.

Szentgotthárd hirdetés

Új Almádi Újság hirdetés

Új Almádi Újság hirdetés

Új Almádi Újság hirdetés

Új Almádi Újság hirdetés

Új Almádi Újság hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna egjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Új Almádi Újság hirdetés megrendelés

Új Almádi Újság hirdetés

Új Almádi Újság hirdetés megjelenés

Az Új Almádi Újság több mint 30 éve szolgálja Balatonalmádi 10.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt nagyon sok partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta, A/4 méretben, 12-16 színes oldalon, terjesztik Balatonalmádi közigazgatási határán belül, postaládázva.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Havonta 2.000 db

Terjesztett példány:       2025. második félév –  Havonta  2.000 db

Pannónia Kultúrális Központ és Könyvtár  kiadó

Új Almádi Újság hirdetés terjesztés

Megjelenés:                                          Minden hónap 1. péntekén

Anyagleadás (fizetéssel együtt):       Minden hónap 25.-én 12 óráig!

Új Almádi Újság hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Kiskeretes

1/8  90×60 mm                                   10.236 Ft+áfa =  13.000 Ft   (20 szó)

1/4  90×126 mm                                 19.685 Ft+áfa = 25.000 Ft   (30 szó)

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Balatonalmádi nagy ütemben fejlődő, forgalmas üdülőváros Veszprém vármegyében, a Balatonalmádi járás székhelye. A Balaton keleti medencéjének északi partján helyezkedik el, a Fűzfői-öböl közelében, az Öreg-hegynek a tóra leereszkedő lejtőjén.

Az északi part egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja, fejlődésében nagy szerepe van a megyeszékhely, Veszprém közelségének is. Népessége főleg az utóbbi években indult erős növekedésnek, lakosságszáma 2021-re már átlépte a 10 000 főt. Nyaranta a település rengeteg izgalmas programot kínál az ide látogatók számára.

A Balaton északkeleti csücskében fekszik, a víz felé nyitottan, nyugati és északi oldalról dombokkal övezve, amelyek mintegy szélárnyékot teremtve megóvják a települést az uralkodó szelektől.

A központjától többé-kevésbé elkülönülő, külsőbb fekvésű városrészei Vörösberény (1971 óta) a belterület északi, Budatava a keleti és Káptalanfüred a délnyugati részén. További, üdülőövezeti jellegű településrészek még: Újhegy a közigazgatási terület északi és Vöröshegy az északnyugati részén, valamint Öreghegy és Óváritelep a központ és Káptalanfüred között, de a tóparttól távolabb, a belterület magasabban fekvő részein.

A környező dombok-hegyek jelentős mértékben tartalmaznak a perm időszakban képződött, jellegzetes lilásvörös-barnásvörös színű vörös homokkövet, amelyet a helybeli házak építésénél gyakran használtak. A vöröskövet a földrajzi nevek is őrzik, ma már az építőkő bányászata befejeződött, az ásvány nagyobb feltárása pedig bauxittartalma miatt elmaradt.

A környék a természet által nyújtott előnyök és a Balaton közelsége révén már a római időkben lakott hely volt. A honfoglalás idején a fejedelmi törzs szállásterületéhez tartozott. Almádi első írásos említése 1082-ből, Vörösberényé 1109-ből származik. Településalakító adottságai közt a távoli múltban elsősorban (a permi vörös homokkő málladékából keletkezett talaja révén) szőlőtermő helyként szerepelt.

A strandfürdő kiépítése a parcellázás földmunkáival párhuzamosan kezdődött az 1930-as évek második felében. A fürdőt a telektulajdonosok kedvezményesen vehették igénybe. Az üdültetés a kezdeti nyaralóépületek mellett, ifjúsági sátortáborozás formájában zajlott cserkészek, egyetemisták köréből, majd az 1960-as és az 1970-es évektől kezdve korszerű faházakban üdültették az ifjúságot a Köcsi-tó környéki területen. E lehetőségek mellett intézményi üdülőépületek és panziók létesültek és üzemelnek napjainkig. Az idegenforgalom serkentőleg hatott a vendéglátóiparra, a kiskereskedelemre és szolgáltatásokra, amelyek már 1937-től megjelentek, majd az 1950-es évektől állami tulajdonú vállalatok látták el e feladatokat a rendszerváltásig.

A négy településrész mára egybeforrt és a Balaton északi partjának egyik kedvelt üdülőhelyévé vált. A vasútállomás közelében 1969-ben adták át a Hotel Aurórát.

Új Almádi Újság hirdetés