Keresés

Szeged Infó hirdetés

Szeged Infó hirdetés

Szeged Infó hirdetés

Szeged Infó hirdetés

Szeged Infó hirdetés feladás

A Hirdetés típusa



Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Szeged Infó hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Szeged Infó hirdetés2

Szeged Infó hirdetés

Szeged Infó hirdetés terjesztés

Ingyenes kiadvány, amely a fontosabb Szegedi és Szeged környéki programokat és a heti TV-műsort tartalmazza. Megjelenik: Szeged, Algyő, Deszk, Domaszék, Kübekháza, Mórahalom, Röszke, Újszentiván, Sándorfalva, Szatymaz, Tiszasziget, Ferencszállás, Klárafalva, Kiszombor, Zsombó településeken. A/4 méretben 8-16 színes oldalon.

Nyomott példány:    2025. második félév – Hetente 89.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Hetente 88.500 db

Mediaworks Hungary Zrt.   kiadó

Szeged Infó hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Hetente hétfőn

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Előző héten kedden 12 óráig!

Szeged Infó hirdetési árak

Apróhirdetés:      (Min. 5 szó)  (Max. 50 szó)                             

Minimum 5 szó 900 Ft+áfa =1150 Ft
 +1 szó               181 Ft+áfa =  230 Ft

Szolgáltatói apróhirdetés keretben:                                         (autószerelő, dugulás, gázszerelő, stb.)
40×22 mm       7.700 Ft+áfa = 9.780 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                   kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!        

Szeged Infó hirdetés

Szeged és környéke az újkőkor (Kr. e. 5000) óta lakott. Traianus római császár i. sz. 106-ban foglalta el Daciát, ahonnan főleg sót és aranyat szállítottak. A rómaiak hamarosan összeköttetést létesítettek Dacia és Pannónia provinciák között. A két tartomány közötti útnak fontos állomáshelye volt Partiscum, azaz a mai Szeged. Elképzelhető, hogy Attila fő szálláshelye valahol ezen a vidéken volt. Először egy 1183-ban kelt oklevélben említik Szegedet (Ciggedin) a marosi sóhajózással kapcsolatban. Már I. (Szent) István király alatt virágzó településsé vált Szeged, a sószállító hajók kikötője és országos sólerakóhely volt

A tatárjárás után a lakók újra felépítették lerombolt városukat. IV. Béla király 1246-ban Szegedet városi rangra emelte. Ekkor kapta meg Szeged Buda és Székesfehérvár kiváltságait. A szegedi királyi kővár 1260 és 1280 között épült fel, mely a sószállító utat védte. Luxemburgi Zsigmond király fallal vette körül a várost. 1498-ban Szeged szabad királyi városi rangot kapott. Mint ilyen, a királyi kincstárnak évenként 2000 forintot fizetett, többet, mint bármely más szabad királyi város. 

1525-ben és 1526-ban a török sereg átvonult a városon, kifosztotta, majd 1542–43 telén elfoglalta I. Szulejmán a romokban heverő várat kijavíttatta és megerősítette. Szeged török kincstári várossá, vagyis hász-birtokká lett. Ez azt jelentette, hogy a haradzs – magyarosan harács nevezetű – vallási jogon alapuló földadót közvetlenül a szultánnak fizette. Szeged nem vált szpáhi hűbérbirtokká, mint sok más település. Ez a viszonylagos jogbiztonság magyarázza, hogy számos környékbeli falu lakossága Szegedre költözött. 1686 október 22-én, De la Verque tábornok hosszas ostromára a török helyőrség a várat feladta, és ezzel város felszabadult a török uralom alól. Ekkor 2000 lakosa volt.

1704-ben II. Rákóczi Ferenc ostromolta a várat. 1708-ban pestis, 1712-ben pedig árvíz pusztította a várost. 1715-ben visszakapta szabad királyi városi rangját. 1719. május 21-én megkapta szabadalomlevelét és a jelenleg is használt címerét III. Károly királytól. Ezt a napot a város polgárai Szeged napja-ként ünneplik minden évben. 1738-ban és 1740-ben pestis, 1722-ben, 1740-ben, 1748-ben, 1790-ben és 1792-ben nagy tűzvészek, 1770-ben és 1784-ben árvíz pusztította.

1849-ben Szeged volt a forradalmi kormány utolsó székhelye, Kossuth itt mondta el utolsó nyilvános beszédét 1849. július 12-én.  Július 14-én írta alá a magyar–román békülési tervet. Bár a Habsburg-ház megbüntette a várost, Szeged újra virágzásnak indult. 1854-ben a várost elérte a vasútvonal, 1860-ban pedig ismét visszakapta szabad királyi városi rangját.

Az 1879. évi árvízkatasztrófa Szeged történetének kiemelkedő eseménye. A március 12-re virradó éjjelen a Tisza a petresi gátat átszakítva elöntötte a várost, ami gyakorlatilag teljesen elpusztult: az 5723 házból csak 265 maradt épen. 1880–1886 között épült a Tisza jobb partján a belvárost védő partfal. Ekkor alakult ki a város körutas szerkezete. Több európai nagyváros (Bécs, Berlin, Brüsszel, London, Párizs, Róma) segített a város újjáépítésben, ezért a nagykörút egy-egy szakaszát ezekről a városokról nevezték el. Az újjáépítés során bontották el a Szegedi vár nagy részét is.

Innen indult el 1919 nyarán Horthy Miklós a Dunántúlra. A második világháború sok szenvedést hozott. A szövetséges légierő 1944. június 2-án kezdte meg az Operation Frantic fedőnevű kb. kéthetes légi hadműveletet, amelynek részeként 38 repülőgép a rendező-pályaudvart támadta. A szovjet hadsereg október 11-én foglalta el a várost. 

A szocialista időkben Szeged könnyűipari és élelmiszeripari központtá vált. 1962-ben Szeged Csongrád megye székhelye lett. 1973-ban Szegedhez csatoltak öt, a várossal szorosan együtt élő községet. Algyő 1997-ben ismét önálló községgé alakult. Szegedet 2005 decemberében elérte az M5-ös autópálya. Napjainkban egyetemi város, és a turisták körében is népszerű. Egyik legfőbb vonzereje a nyaranta megtartott Szegedi Szabadtéri Játékok, melyet 1931 óta rendeznek. A belváros fenntartható és átgondolt megújításáért a város 2023-ban elnyerte a Hild János-díjat.

Szeged Infó hirdetés

SiklósPress hirdetés

SiklósPress hirdetés

SiklósPress hirdetés

SiklósPress hirdetés

SiklósPress hirdetés feladás

A kiemelés típusa





Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét (kivéve a telefonszámot, azt külön írja be a lenti sorba! maximum 30 szó).
Telefonszám:


SiklósPress hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

SiklósPress hirdetés

SiklósPress hirdetés

SiklósPress hirdetés terjesztés

Kéthetente a kistérség híreivel, hirdetéseivel 20.000 példányban megjelenő információs lap. Postaládás terjesztéssel megjelenik az alábbi településeken: Siklós, Beremend, Nagyharsány, Kisharsány, Nagytótfalu, Túrony, Kistótfalu, Harkány, Kovácshida, Old, Siklósnagyfalu, Egyházasharaszti, Matty, Drávaszabolcs, Villány, Márok, Újpetre, Vokány, Magyarbóly, Lippó, Bezedek, Ivándárda, Sárok, Töttös, Pócsa, Borjád, Kisbudmér, Nagybudmér, Szederkény, Belvárdgyula, Versend, Szajk, Bóly, Nagynyárád, Babarc, Lánycsók és Kisnyárád településeken. A/4 méretben 8-12 színes oldalon.

Nyomott példány:    2025. második félév – Kéthetente 18.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – kéthetente 18.000 db  

Baranya Press Bt. kiadó

SiklósPress hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Kéthetente kedden.

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megelőző héten kedden 14 óráig!

SiklósPress hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Apróhirdetés: (Max. 30 szó)
10 szó = 1000 Ft+áfa = 1270 Ft
15 szó = 1500 Ft+áfa = 1905 Ft
20 szó = 2000 Ft+áfa = 2540 Ft
30 szó = 3000 Ft+áfa = 3810 Ft

Kiemeléssel: (szövegkiemelés, vagy keret, vagy színes háttér!)
10 szó = 1500 Ft+áfa = 1905 Ft
15 szó = 2250 Ft+áfa = 2858 Ft
20 szó = 3000 Ft+áfa = 3810 Ft
30 szó = 4500 Ft+áfa = 5715 Ft
+ Telefonszám = ingyenes!

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

SiklósPress hirdetés

Siklós. Az i. e. 6. századtól a pannonok lakták a vidéket. Ők az első, név szerint ismert lakói a mai Siklós vidékének.  A rómaiak róluk nevezték el egyik tartományukat, amikor i. e. 15-ben kezdték meghódítani a területet, és csak majdnem 100 évvel később tudták bejezni a teljes Dunántúlt. A Római Birodalom 433 táján engedte át a környéket a hunoknak.  450 körül a germánok, majd 456-ban a keleti gótok uralma alá került a vidék. 473-ban a bizánciak, majd tőlük 504-ben visszahódították a keleti gótok. A keleti gótokat a longobárdok követték, akik már határvédelmi gyepűnek használták a vidéket.

Az avarok a hetedik század tájékán érkeztek ide, akiket a frankok 803-ban hódoltattak be. A továbbiakban az e térségben még itt élő avarokat magukba olvasztó, és a frank megyerendszert átvevő magyar telepesek csak a tizedik század végén érkeztek Baranyába.A Kán nemzetség Suklous, Soklous ága uralta Baranya déli részét, akiket egy 1251-es oklevélben említenek először. A siklósi várat valószínűleg Siklósi Gyula kezdte el építtetni az 1270-es években. Siklós vásáros hely volt (in foro Soklous). A vásár kialakulása az uradalmi központok sajátosságai voltak. 

Zsigmond király 1387-ben elkobozta a siklósi várat hűtlenség miatt. Újdonsült híveinek, Kakas Lászlónak és Pásztói Jánosnak adta át, a haláluk után a király a Garaiakkal birtokokat cserélt, így lett a Garaiaké Siklós, ahol nagyszabású építkezéssel alakították át a várat. Az 1490-es években Siklósról, mint pénzváltóhelyről írnak, vagyis más országokból is érkeztek kereskedők.

1494-ben bajnai Both Andrásnak megvette a várat, de 1506-ban Perényi Imre nádor szembeszállt a lázadó Both családdal, és sikeresen elfoglalta Siklós várát, majd adás-vétel ürüggyel megszerezte a vár a tulajdonjogát. 1511-1513 között reneszánsz stílusban átépítette a várat.

Siklós védői kéthetes ostrom után 1543. július 7-én kapituláltak a török előtt. Ezzel a vidék az Oszmán Birodalom részévé vált. Az új közigazgatás következtében Siklós a Mohácsi szandzsák egy települése lett, kereskedelmi központ, drávai átkelő, hadidepó lett az évtizedek alatt.

1686-ban, Buda visszafoglalása után egy hónappal a Szent Liga serege sorban foglalta vissza a várakat. 1686. október 30-án került a település ismét a keresztények uralma alá, miután a törökök kitűzték a megadást jelző zászlókat a várfalra. Siklós és környéke a kamara tulajdonába került, és 1698-ig így is maradt.

A szatmári békeután kezdett újra benépesülni a mezőváros. 1728-ban új földesura lett Siklósnak: a Batthyány család. Az 1840-ben kihirdetették az örökváltságról szóló törvény. Ezen szerződések a földesúrnak is kedveztek, ugyanis a kapott pénzt az uradalom üzemeinek korszerűsítésére fordította. Batthyány Kázmér kötötte meg a legtöbb örökváltsági szerződést az országban, Siklóssal 1847. június 20-án.

1918.november 13-án a belgrádi egyezmény alapján Baranya vármegye területének nagy részét megszállták a szerbek. 1921 nyarán a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaságnevű szerb bábállam része. Siklóson 1944 októberében többször is bombatámadásokat hajtottak végre a szövetségesek, amik halálos áldozatokat is követeltek.

Siklós 1970-ben kapott nagyközség jogot, 7 évvel később, 1977. április 1-jén városi rangra emelték. Siklós 2013 óta újra járási központ.

SiklósPress hirdetés

SiklósPress hirdetés

LajtaPress hirdetés

LajtaPress hirdetés

LajtaPress hirdetés

LajtaPress hirdetés

LajtaPress hirdetés feladás

Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét



LajtaPress hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

LajtaPress hirdetés

LajtaPress hirdetés terjesztés

A Lajtapress információs, kereskedelmi hetilap megjelenik minden kedden az alábbi településeken: Ásványráró, Bezenye, Darnózseli, Dunakiliti, Dunaremete, Dunasziget, Feketeerdő, Halászi, Hegyeshalom, Jánossomorja, Várbalog, Kimle, Levél, Lébény, Lipót, Máriakálnok, Mosonújhely, Hédervár, Mosonszolnok, Mecsér, Püski, Kisbodak, Rajka, Újrónafő, Mosonmagyaróvár, Mosonszentmiklós. 

(Szlovákiában: Kvetoslavov –Úszor, Stvrtok na Ostrove – Csütörtök, Cakany – Pozsonycsákány, Tomasov – Fél, Lehnice – Lég, Zlaté Klasy – Nagymagyar, Samorín – Somorja – ez egyenlőre megszünt!)

ingyenesen. A/4 méretben 8-12 oldalon.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Hetente  26.700 db
Terjesztett példány:       2025. második félév –  Hetente  26.000 db

Mediaworks Hungary Zrt. kiadó

LajtaPress hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden héten kedden!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megelőző héten csütörtökön 14 óráig!

LajtaPress hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Apróhirdetés:       (Max. 40 szó)
20 szó                   630 Ft+áfa = 800 Ft
+ szavak                  47 Ft+áfa =   60 Ft         

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!     

LajtaPress hirdetés

Mosonmagyaróvár az 1939-ben egyesült két település nevéből képzett összetétel. Moson neve valószínűleg szláv eredetű, mocsári várat jelent. Első előfordulása 1137-ből való Mussun alakban, a területén egykor a Lajta és a Duna összefolyásánál álló várra utal, amely határispánsági központ volt. Az Óvár helynév bizonyára azzal az Ad Flexum nevű római katonai táborral kapcsolatos, amely a mai magyaróvári belváros és a vár területén helyezkedett el. Magyaróvár nevének első előfordulása 1263-ból való Owar alakban, német neve 1271-ből ismert Altenburch alakban. Magyar- előtagja (Ungarisch-Altenburg) a Bécstől keletre lévő Németóvártól (Bad Deutsch-Altenburg) való megkülönböztetést szolgálta.

Kr. u. 1. század elejétől területét Pannonia részeként a Római Birodalomhoz csatolták. Ettől kezdve a birodalom határa a Duna mentén húzódott, amelynek a Mosoni-Duna mellett létesített katonai tábor jelentős stratégiai pontja volt. 169-171 között a Duna bal partján élő germánok óriási erővel zúdultak a határra. Szinte teljesen megsemmisült a limes és a tábor melletti település is. 

Később, a 3. században ismét fellendülés volt lakossága ekkor 3000-4000 fő lehetett.  Valentinianus 375-ben bekövetkezett halála után a hunok támadásai menekülésre kényszerítették a lakosságot. Óvár elnevezése azt bizonyítja, hogy az Árpád-korban még létezhettek a római tábor és a település egyes részletei, s ezek képezték azt az alapot, amelyen a középkori város fölépülhetett.

Moson szerepe akkor nőtt meg, amikor a kalandozások kényszerű fölhagyása után I. István a központi hatalom bázisaként a határok védelmére megyeközpontot és királyi várat létesített. E köré a gerendákból összerótt mosoni ispáni vár (Királydomb) köré szerveződtek a környék települései. Mosont erős várként és forgalmas kereskedővárosként emlegették a 11. századi krónikák. Moson a 13. század első felében fontos kereskedelmi útvonal volt, melyen királyi vámot szedtek. Hajómalmok őrölték a Mosoni-Dunán a környék gabonáját, s a kikötők fenntartása némi iparosodással is járt.

E fejlődésnek vetett véget II. Ottokár cseh király 1271. évi hadjárata, amelyben a mosoni erődítményt annyira lerombolta, hogy királyaink már nem tartották érdemesnek az újjáépítést, s az ispánság székhelyét Óvárra tették át.

Óvár várának építését az a Győr nemzetségbeli Konrád kezdte el, aki ezért IV. Bélától birtokokat kapott Moson vármegye területén. 1291-től Óvár a magyar királynék birtokaként szerepelt, 1354-től Óvárt a királynéi városok rangjára emelték, s kiváltságai között saját bíráskodást, szabad plébánosválasztást, örökösödést és polgárainak egész Magyarország területére vámmentességet biztosított. 1522 januárjában II. Lajos Budán tartott esküvője alkalmából feleségének, Mária királynénak adományozta, s ettől kezdve sorsa évszázadokra összefonódott a Habsburgokkal, Ausztria védelmének egyik előretolt bástyája lett.

A magyaróvári uradalom kezelését az Alsó-ausztriai Kamara vette át. 1529-ben a törökök Bécs alól vert hadként visszavonulva fölgyújtották a várost és a várat. Buda török megszállása, majd Győr 1594. évi eleste után olasz hadmérnökök tervei alapján megerősítették és korszerűsítették, csillag alakban elhelyezkedő bástyáit kőfalazással erősített földsánc kötötte össze. 

1683-ban Bécs sikertelen ostroma után a visszavonuló törökök ismét fölégették Mosont, Óvárt és a vármegye szinte valamennyi települését. 1716-ban az Udvari Kamara megszüntette a város gazdasági függetlenségét, s néhány év múlva az uradalom magához ragadta a kegyúri jogokat is. 1809-ben Napóleon katonái úgy fölélték a város tartalékait, hogy az ismét tervezett megváltásról szó sem lehetett.

1847-ben a reformországgyűlésre Moson megye egyik követévé gróf Széchenyi Istvánt választották. 1855-ben indult meg a vasúti közlekedés Győr és Bruck között. 1913-ban itt kezdték építeni a monarchia nagy fegyvergyárát, amelyet a trianoni béke után leszereltek és nagyrészt megsemmisítettek. Hatalmas közművesített területén 1923-ban kezdte meg működését az ország első műselyemgyára, 1934-ben az ország első timföldgyára.

Már 1908-ban fölmerült a két település egyesítésének gondolata, amit végül belügyminiszteri határozat mondott ki, s a két képviselőtestület 1939. június 28-ai ülésén ünnepélyesen jóváhagyott. 1945. Április 1-jén a szovjet csapatok különösebb harc nélkül foglalták el a települést. Viszonylag kevés háborús kár érte a várost, de a közlekedés megbénulása, az anyag- és munkaerőhiány miatt nehezen indult meg az üzemekben a termelés.

LajtaPress hirdetés

RábaközPress hirdetés

RábaközPress hirdetés

RábaközPress hirdetés

RábaközPress hirdetés

RábaközPress hirdetés feladás

Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét



RábaközPress hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

RábaközPress hirdetés

RábaközPress hirdetés terjesztés

A RábaközPress hirdetési hetilap az alábbi településeken jelenik meg: Csorna (10.000 fős lakosságnak) , Kapuvár, Vitnyéd, Babót, Beled, Szany, Mihályi, Kóny, Barbacs, Bágyogszovát, Bogyoszló, Bősárkány, Farád, Kisfalud, Osli, Rábapordány, Rábatamási, Szárföld, Szil, Vadosfa, Veszkény, Jobaháza, Rábacsanak, Sopronnémeti, Szilsárkány, Egyed, Fertőd, Süttör, Petőháza, Fertőszentmiklós, A/4 méretben 8-16 oldalon ingyenesen.

Mellékletek havonta: programajánló, építész, autós.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Hetente  24.000 db
Terjesztett példány:       2025. második félév –  Hetente  23.500 db

Mediaworks Hungary Zrt. kiadó  

RábaközPress hirdetés megjelenés

Megjelenés:                                                                                                     Minden héten szerdán!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megelőző hétfőn 10 óráig!

RábaközPress hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Apróhirdetés:       (Max. 50 szó)
10 szó                   472 Ft+áfa = 600 Ft
50 szóig                  47 Ft+áfa =   60 Ft/szó         

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                    kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!                

RábaközPress hirdetés

Csorna.  Az i. e. 5–6. században a vidék a nyugat felől érkezett kelták birtokába került. A Római Birodalom légiói Augustus római császár uralkodása idején leigázták a keltákat és a terület Pannonia néven a birodalom része lett. Majd a Rábaköz sokáig szlávok lakta vidék volt. A név eredetére többféle elképzelés létezik: az egyik szerint az Osl nemzetség ősének, Sur vezérnek a nevéből származik, a másik szerint szláv eredetű, és jelentése „fekete”.

A magyar törzsek 900 környékén átkeltek a Dunán és elkezdték elfoglalni a korábbi Pannonia provinciát. A honfoglalás idején Csornát és környékét Sur vezér és nemzetsége vette birtokba. Anonymus így ír gesztájában az eseményről: „Árpád vezér és nemesei Szent Márton hegye tövében ütöttek tábort, majd amikor a hegyre fölhágtak, Pannonia földjének szépségét látva igen megörültek. Ezután a Rábcáig nyomultak előre.”

Csorna első birtokosai az Osl nemzetség tagjai voltak. 1180 környékén premontreiek telepedtek le a területen, akik az Osl nemzetségtől kapott földbirtokokon mezőgazdasági termelést folytattak.

A város első írásos emléke 1226-ból származik. Az Árpád-kori oklevelekben a város neve többféle írásmódban fordul elő: Chorna, Cherna, Churna, Serna, Surna.

A törökök 1542-ben feldúlták a várost, egy évvel ezután elindították hadjáratukat Rábaközben. Győr

várának elestekor a városban ismét súlyos pusztítást okoztak. A népesség fogyatkozása miatt 40 német ajkú telepest hozattak.  A 17. századtól kezdve a város legjelentősebb birtokosa az Esterházy család volt, a településen a fokozatos fejlődés figyelhető meg.

A városban az első céheket az 1660-as években alapították, csizmadia, mészáros, fegyverkovács, szűcs, szabó, takács és varga iparosok. A 19. század során asztalos, bognár, esztergályos, kádár, kovács, lakatos, szűcs, szíjgyártó, takács és üveges céhek alakultak a városban.

Az 1848–49-es szabadságharcban itt  zajlott a szabadságharc egyik legutolsó győztes csatája, 1849. június 13-án. Kmety György 5000 fős honvédserege vonult be hajnalban a községbe, alaposan meglepve az itt állomásozó 3000 fős császári sereget. Heves utcai harcok során magyar győzelem született; a csatában elesett egy császári dandártábornok is.

Az útépítés és a vasútépítés a 19. században jelentős mértékben segítette a város fejlődését. Az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején alakultak meg a legfontosabb ipari létesítmények a városban. Ekkor alakult ki a mai városközpont mai képe, mivel ebben az időben emelték a belváros épületeinek nagy részét.

Csornát 1971. április 25-én az a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa várossá nyilvánította. Ezt követően, közel másfél évtizeden át gyors fejlődésen ment keresztül a település, a városban többen telepedtek le, mint amennyien elvándoroltak onnan. A város a székhelye a Csornai Többcélú Kistérségi Társulásnak, amelynek 34 környékbeli település a tagja.

RábaközPress hirdetés

Abonyi Kincskereső hirdetés

Abonyi Kincskereső hirdetés 1

Abonyi Kincskereső hirdetés

Abonyi Kincskereső hirdetés 2

Abonyi Kincskereső hirdetés feladás

Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét



Abonyi Kincskereső hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Abonyi Kincskereső hirdetés

Abonyi Kincskereső hirdetés

Abonyi Kincskereső hirdetés terjesztés

Az Abonyi Kincskereső immár 17 éve Abony legnépszerűbb hirdetési újságja, hetente megjelenő információs lapja. Megjelenik: Abony, Törtel, Újszász, Újszilvás, Kőröstetétlen és Jászkarajenő településeken (31.000 fős lakoságnak).

Nyomott példány:    2025. második félév – Hetente 8.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Hetente 8.000 db

EGEDI GÁBOR E.V. kiadó

Abonyi Kincskereső hirdetés megjelenés

Megjelenés:                                                                                             2 hetente csütörtökön!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Aktuális héten hétfőn 14 óráig!

Abonyi Kincskereső hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Apróhirdetés:       (Min. 10 szó – Max. 50 szó)
10 szó                   2200 Ft+áfa = 2800 Ft
+ szavak                 220 Ft+áfa =   280 Ft/szó

Kiemelés:                                                                                                    Színes alappal:  748 Ft+áfa = 1000 Ft                                                   Fekete kerettel: 630 Ft+áfa =   800 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!        

Abonyi Kincskereső hirdetés

Abony. Neve a török eredetű magyar Aba:>Ab személynévnek kicsinyítő-becéző képzős származékából keletkezett. A 15–16. században általában Abon, Abony néven fordult elő. 1722: Nagy-Aban, 1750: Nagy-Abany. A 18. század közepétől Nagy-Abony név vált általánossá, 1882: Szolnok- vagy Nagy-Abony. 1888-tól lett véglegesen Abony.

A település nevét említő legrégibb írásos emlék 1238-ból maradt fenn. A 13. században Szolnok várához tartozott. Mint önálló birtok csak 1238 után jelenik meg. Első ismert földesura Weseni László, majd 1474-1520 között Magyar Balázs, kinek leánya Benigna Kinizsi Pál felesége lett, aki felesége jogán birtokolja a területet. II. Lajos király 1522. november 23-án Werbőczy Istvánnak adományozta.

A török 1552-ben (szeptember 4-re virradóan) az Alföld megerősített kulcsvárát, Szolnokot elfoglalja, ezután török fennhatóság alá került. 1597-ben a 15 éves háború alatt tatárok teljesen elpusztították. A 17. század elején kezdett újra benépesülni, de a felszabadító hadjáratok idején ismét teljesen elpusztult. Lakosai Nagykőrösre menekültek. Rákóczi fejedelem 1703. október 22-én védlevelet bocsát ki a városnak.

Abony az újratelepülés után több birtokos családé lett, közülük a legnagyobb birtoka a Balogh családnak volt. A község fejlődését sietteti, hogy 1748-ban vásárszabadalmat kapott, Mária Terézia mezővárossá emelte, s az is, hogy fontos és forgalmas útvonalba esett. Itteni uradalomból vittek először svájci eredetű borjúkat a vásárokra, az abonyiakat a környéken azóta is „tarkabornyúsoknak” hívják.

A jómódú nemesi származású bojári Vigyázó családnak a sarja bojári Vigyázó József (1756–1806) királyi udvarnok, sokszor volt Bécsben, terjedelmes birtokállománya volt. Második felesége révén vattai Battha Jozefával (1768–1813) kapta az abonyi, tószegi, újkécskei és paládicsi nagybirtokokat.

Az 1831. év egyike volt a legrémesebb esztendőknek, melyek a tatár s török háborúk pusztítása óta az országot érték. Ez a kolerajárvány volt. A városnak jóformán tizedrésze elhalálozott. A század évtizedeiben a kolera – járvány, tűzvészek, gyújtogatások, marhavész, fegyveres rablóbandák tartották rémületben a lakosságot.

Az év (1847) legnevezetesebb eseménye volt a vasút ünnepélyes megnyitása. 1849. január 25-én Perczel Mór honvédtábornok katonái Abony városa mellett arattak győzelmet a császári csapatok felett. A bukás után Abonyban egy káplár és 5 zsandár helyeztetett el, ellátásukról a város gondoskodott. Sőt Abony katonai helyállomássá lépett elő.

A megyei közgyűlés 1883-ban újra rendezte a megye járásait, Abony a járás székhelye lett s a szolgabíró lakását Abonyba helyezte át. Helységünk mezőgazdasági jellegű település. Az 1900-as adatok szerint a mezőgazdaságban dolgozó keresők száma 3557 fő 6141 eltartottal.

1944.november 4-én szovjet és román csapatok foglalták el Abonyt. A politikai változásokat követően az újjáépítés időszaka következett. A község, amely 1950-ig az abonyi járás településeinek központja volt, előbb nagyközségi státuszt majd 1993-tól városi rangot kapott. Itt alakult meg az ország első falusi zeneiskolája.

Abonyi Kincskereső hirdetés

Abonyi Kincskereső hirdetés

SopronPress hirdetés

SopronPress hirdetés1

SopronPress hirdetés

SopronPress hirdetés1

SopronPress hirdetés feladás

Hirdetés típusa


Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét



SopronPress hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

SopronPress hirdetés

SopronPress hirdetés terjesztés

A SopronPress c. újság kéthetente jelenik meg: Sopron, Fertőd, Fertőszentmiklós, Ágfalva, Balf, Fertőhomok, Fertőrákos, Fertőszéplak, Harka, Hegykő, Kópháza, Lövő, Nagycenk, Pereszteg, Petőháza, Brennbergbánya, Fertőboz, Nagylózs, Sopronkőhida, Sopronkövesd településeken, A/4 formátumban 8-16 oldalon ingyenesen.

Melléklet havonta: építész

Nyomott példány:           2025. második félév  – Kéthetente  33.000 db
Terjesztett példány:       2025. második félév –  Kéthetente  33.000 db

Mediaworks Hungary Zrt. kiadó

SopronPress hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Kéthetente csütörtökön!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megelőző héten péntek 12 óráig!

SopronPress hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Apróhirdetés:      
Lakossági 10 szóig                          630 Ft+áfa =   800 Ft
                    20-40 szó között         1260 Ft+áfa = 1600 Ft
Üzleti 20 szóig                                  945 Ft+áfa = 1200 Ft
           20-40 szó között                 1890 Ft+áfa =  2400 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

SopronPress hirdetés

Fertőd. Győr és Sopron között, Soprontól délkeletre, a Fertő-Hanság kistájon fekvő település. Süttör volt a régebbi településrész. Írott forrásokban először 1313-ban szerepel Sehter névalakban. Régészeti leletek alapján tudjuk, hogy a kőkorban már lakott volt. A népvándorlás korából frank csatabárdok kerültek elő.

Mai nevét a magyarországi közigazgatás átszervezése idején kapta, az Árpád-korban még meglévő -1234. Villa Ferteud, 1265. Villa Ferteu – Iván, Sajtoskál, Nemesládony között lokalizálható település után. A középkorban jobbágyfalu. Birtokosai gyakran váltogatták egymást. A 14–15. században a Kanizsayak örökölték a földesúri címet, majd Nádasdy Tamás nádor házasság révén lett Süttör egy részének birtokosa. A másik területrész a Nádasdyak udvarmesteréjé. Földtulajdonosa volt még Megyery Imre Sopron vármegye birtokszerző alispánja. A két birtokrész hűtlenségi per kapcsán Nádasdy Ferenc egyesítette. A pert követően ismét gazdát cserélt a birtok.

Később Esterházy Antal veszi saját kezelésébe, és a következő évszázadokban a családé marad. Eszterháza története a 18. század második felében kezdődik. A Fertő zsombékos partjában Süttör határában Esterházy (Fényes) Miklós alapította. Az elképzelései és tervei alapján 1762-ben megkezdődött az évtizedekkel korábban épített vadászkastély (1720-as években Esterházy József ) főúri pompával való átépítése. 

Mire 1766-ban a kastély tető alá került, a szomszédságában falu született, melynek neve az Esterházy családtól származott. Egyutcás, városias elrendezésű község, mellette az eredeti angol ménes és a répacukorgyár.

Haydn (1732-1809) a zenetörténet utolsó udvari zeneszerzője közel két évtizedet (1769-1790) töltött a „pompakedvelő”, művészeteket is támogató Esterházy Miklós szolgálatában az eszterházi Muzsikaház lakójaként, ahol emlékét emlékszoba őrzi. Európában számos francia, angol, német nyelvű leírás jelent meg Eszterházáról, az „Eszterházi vígasságokról.”

Sopron vármegye alispánja 1906-ban nyilvánította községgé Eszterházát. 1946-ban Kertészeti Középiskolát és Kollégiumot hoztak létre a kastély egyik szárnyában, mely 2014-ig üzemelt itt Porpáczy Aladár Művelődési Központ néven. Az iskola korábbi neve Porpáczy Aladár Kertészeti Magyar–Osztrák Vállalkozási Ügyintézőképző Szakközépiskola és Szaktanácsadó Központ volt. 2009-től a csermajori Ujhelyi iskolával közösen egy új intézményt hoztak létre melynek neve: Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja.

1950.május 16-án Eszterháza felvette a Fertőd nevet, majd szeptember 7-én a korábbi Eszterháza, immár Fertőd egyesült Süttörrel. Süttör volt az ősibb település, az oklevelek Süttör nevének változatait őrzik. Eszterháza neve először Miklós herceg levelében (1766) olvasható:”Schloss Eszterháza”.

A Fertőd – Pomogy közötti határátkelőhely 1990 májusában nyílt meg, 1995. július 1-jével Fertődöt a Magyar Köztársaság Elnöke várossá nyilvánította. A közelben lévő Fertő-Hanság Nemzeti Parkot, a Fertő tó és környékét, a Fertő-menti településeket a környezeti szépségük, kulturális, kultúrtörténeti értékeik miatt 2001-ben az Unesco a „Világörökség” részévé nyilvánította. Ausztriával a Fertőd-Pamhagen (Pomogy) határátkelő és kerékpárút köti össze.


SopronPress hirdetés

SopronPress hirdetés

Rábaközi Magazin hirdetés

Rábaközi Magazin hirdetés

Rábaközi Magazin hirdetés

Rábaközi Magazin hirdetés

Rábaközi Magazin hirdetés feladás

Hirdetés típusa


Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét



Rábaközi Magazin hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Rábaközi Magazin hirdetés

Rábaközi Magazin hirdetés terjesztés

A Rábaközi Magazin hetilap megjelenik 26.450 példányban 38 településen: Babót, Barbacs, Bágyogszovát, Beled, Bezi, Bodonhely, Bogyoszló,  Csorna, Dör, Edve, Enese, Farád, Fehértó, Fertőd, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Győrsövényház, Ikrény, Jobaháza, Kapuvár (10.000 fős lakosságának) , Kóny, Osli, Páli, Pásztori, Petőháza, Potyond, Rábacsanak, Rábakecöl, Rábapatona, Rábapordány, Rábatamási, Sarród, Sopronnémedi, Szárföld, Szil, Szilsárkány,  Tét, Vásárosfalu településeken A/4 méretben 12-16 oldalon, ingyenes terjesztéssel.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Hetente  26.450 db
Terjesztett példány:       2025. második félév –  Hetente  26.000 db

MOLNÁR TV Műsorkészítő és Szolgáltató Kft. kiadó

Rábaközi Magazin hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden héten pénteken!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Előző héten kedd 12:00 szerkesztendő hirdetés esetén.
Előző héten szerda 12:00 kész (már megszerkesztett) hirdetés esetén.

Rábaközi Magazin hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Apróhirdetés:      
Lakossági           
20 szó                   1181 Ft+áfa = 1500 Ft
Üzleti keretes:  (29×70 mm)
20 szó                   1969 Ft+áfa = 2500 Ft         

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                   kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!     

Rábaközi Magazin hirdetés

Kapuvár. A környékről gazdag illír és avar leletanyag került elő. A honfoglalás után Sur vezér nemzetsége telepedett le e tájon. A 10–11. század fordulóján itt volt a gyepűrendszer megerősített kapuja. A város nevét egy 1162-es oklevélben találták meg; ebben III. István király megjutalmazott egy Farkas nevű jobbágyot a soproni vár népéből, amiért jelentette, hogy a hűtlenek Kapu várát el akarják foglalni. Kapu vára a királyi birtokok egyik gazdasági központja, a nyugatra vezető utak kapuja, a nyugati gyepűrendszer részeként fontos védelmi szerepet töltött be. Első, név szerint ismert várnagya egy bizonyos Ditrik volt 1296-ban (1291-ben?).

1350-ben I. Lajos már adományozott a várhoz tartozó földekből a Kanizsai családnak. A várat és tartozékait 1387-ben Zsigmond király adta Kanizsai Jánosnak és fiainak. Ekkor kezdődött meg Kapuvár királyi birtokból családi nagybirtokká való válása. 1536-ban a Kanizsai család fiúágon kihalt. Az akkor 14 éves Orsolyát Nádasdy Tamás vette feleségül, és ezzel Kapuvár térsége a Nádasdyak birtoka lett. 1558-ban mezővárossá vált.

A törökök 1594-ben foglalták el. 1663-ban Nádasdy Ferenc engedélyezte, hogy a vártól másfél kilométerre lévő puszta helyen megtelepedjenek: ott alakult meg Garta, amit 1922-ben csatoltak a városhoz. A Wesselényi-összeesküvésben részt vett Nádasdy Ferencet 1671-ben kivégezték, birtokait 1681-ben örökjogon Esterházy Pál nádor szerezte meg magának, ezzel Kapuvár az Esterházyak óriási uradalmának része lett.

A Rákóczi-szabadságharc idején a várért jelentős harcok dúltak, végül a kurucok felrobbantották. A maradványokat az Esterházyak kastéllyá építették át. Ahogy a település katonai jelentősége megszűnt, az Esterházyak sorra elvették a város lakóinak kiváltságait. A terhek növekedése egyre növelte az elégedetlenséget, ami az 1826-os felkelésben (parasztlázadásban) csúcsosodott ki. A 19. század második fele gazdasági fellendülést hozott, amit a belvárosban álló jelentős középületek sora jelez.

Az 1871-es községi törvény (1871: XVIII. tc.)mezővárosból nagyközséggé minősítette vissza, fejlődése azonban tovább gyorsult. Az 1870-es években építették a 750 mm nyomtávú gazdasági vasutat, ami az uradalom addig nehezen megközelíthető majorjait kötötte össze. A vasutat 1978. december 31-én szüntették meg.

A trianoni békeszerződés következtében Sopron vármegye székhelye rövid időre Kapuvár lett, ez az állapot azonban a Soproni népszavazás következtében megszűnt. A két világháború közötti időszak további fejlődést hozott, majd az Esterházy család 1924-ben húsárugyárat alapított, mely kedvezően hatott az állattenyésztés fejlődésére.

Az 1950-es és ’60-as években a megye jelentős élelmiszer-, könnyű- és gépipari központjává vált. Kapuvár 1969. október 1-jén kapott városi rangot. Ezzel egy időben megszűnt a Kapuvári járás, viszont – az országban első ízben – négy szomszédos községet Kapuvár városkörnyéki községévé nyilvánítottak. Az 1990-es évek után tovább folytatódó fejlesztések eredménye az ipari park, valamint a városi strand és termálfürdő mellé tervezett Hanság Üdülőpark. 2013-tól a Kapuvári járás székhelye ismét.

Rábaközi Magazin hirdetés

Rábaközi Magazin hirdetés

Százhalombattai Hírtükör hirdetés

Százhalombattai Hírtükör hirdetés

Százhalombattai Hírtükör hirdetés

Százhalombattai Hírtükör hirdetés feladás

Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Fizetendő

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Százhalombattai Hírtükör hirdetés

Százhalombattai Hírtükör hirdetés terjesztés

Városi közéleti kétheti lap, megjelenik 5000 példányban a város közigazgatási határán belül, 16-20 oldalon A/4 méretben, ingyenesen a város 18.000 lakosának, az önkormányzat kiadásában.

Nyomott példány:    2025. második félév – Kéthetente 5.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Kéthetente 5.000 db

PROMOTION SERVICE Nonprofit Kft. kiadó

Százhalombattai Hírtükör hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden második héten csütörtökön!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megjelenés hetén hétfőn 12 óráig!

Százhalombattai Hírtükör hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  
Apróhirdetés:    (max. 50 szó)       
Minimum 10 szónál       2000 Ft+áfa = 2540 Ft
+ Szavanként                     201 Ft+áfa =   255 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                     kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Százhalombattai Hírtükör hirdetés

Százhalombatta. A középkorban területén több falu volt egyidőben. Nevének első tagja a határában húzódó vaskori halomsírokra utal. Ez a név Anonymusnál már szerepel latin fordításban, később oklevelek a falut említik. A második tag (terra azaz föld) Bathey és (insula azaz sziget) Bothey alakban fordul elő 1318-as oklevélben. Neve a mai összetett alakban 1903. óta szerepel

Mivel a táj löszös talajon fekszik, ami rendkívül jó a mezőgazdaságnak, már évezredekkel ezelőtt települtek itt le emberek, amit a Duna közelsége és e helyen valószínű átkelő volta segített. Százhalombatta környéke a bronzkor óta lakott. I. e. 1300 körül a halomsíros kultúra, az i.e. 12. században az urnamezős kultúra népe lakott a mai Százhalombatta területén. Az i. e. 7-6. században a vaskori hallstatti kultúra népe telepedett itt le. Az ő emlékük az előkelők több mint 122 halomsírja (ma már csak mintegy 90 ismerhető fel). A sírmező egy részén 6 hektárnyi területen ma a Régészeti Park terül el.

A nép földsáncot is épített települése védelmére. Az ideérkező és letelepedő kelták a Krisztus előtti 4. században fontos kereskedelmi központot találtak.  A római korban Matrica néven katonai tábor volt a város területén, amely a Duna partján húzódó határt, a limest védte. Az i.u. 1. században palánkvárat építettek a rómaiak, majd a 2. században kőerődítményt. A tábor a birodalom határán elhelyezkedő katonai út- és erődrendszer – római nevén a limes – szerves részévé vált. 

Honfoglaló magyarok megtelepedtek itt. A mai város területén a középkorban a XIII. századtól két faluról van tudomásunk. A Báté (Bathey, Bothey) falu lakói a római tábor területén építették fel templomukat. A falu első okleveles említése 1318-ból származik. A másik falu, a Százhalom a mai Óváros területén helyezkedett el, mely a városnak azóta is folyamatosan, tehát a legrégebben lakott része. A középkori oklevelekben (melyek főleg birtokperek és birtokadományokról szólnak) először 1430-ban olvasható „Százhalom” neve.

A török korban a helyi népesség megfogyatkozott. A település élete a XVII. század végén szorosan összekapcsolódik az akkor megindult délszláv nagy vándorlással (Velika Seoba). Számos Duna menti faluhoz hasonlóan ide is nagyobb számú szerb közösség telepedett be. 

A 19. század elejéig a falu neve Százhalom, Batta a mellette fekvő puszta. Lakosainak száma 1720-ban 162-168 volt. A faluban szerb és magyar nemzetiség élt. Százhalombatta a XX. század elejére már katolikus templommal, iskolával, kiépített vasúthálózattal, iparral (Téglagyár) büszkélkedhető, a „boldog békeidőszak” hangulatát árasztó kiegyensúlyozott kis településsé vált.

Az elmúlt század végén a legfontosabb szerepet az iparnak jutott. Rövid idő alatt (1962-65 között) egy 4000 fős mezőgazdasági faluból egy mintaszerű ipari várost kellett teremteni, annak teljes gazdasági, közösségi és kulturális infrastruktúrájával együtt. A Barátság kőolajvezeték végpontján az olajfinomító és az erőmű az itt élők munkájának és munkahelyének biztosítása mellett megalapozta a város gazdasági erejét is. 1970. április 1-én Százhalombatta városi rangot kapott. 2007-ben a város átkerült a Budaörsi kistérségből az újonnan megalakult Érdi kistérségbe.

Százhalombattai Hírtükör hirdetés

Tuti Tipp hirdetés

Tuti Tipp hirdetés

Tuti Tipp hirdetés

Tuti Tipp hirdetés

Tuti Tipp hirdetés feladás


Kiemelési lehetőségek




1. sor
2. sor
3. sor
4. sor
5. sor
6. sor
7. sor
8. sor
9. sor
10. sor
11. sor
12. sor
13. sor

Tuti Tipp hirdetés ára:

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)1800 Ft (1420 Ft+áfa)

Tuti Tipp hirdetés

Tuti Tipp hirdetés terjesztés

Megjelenik Jászberény, Alattyán, Jánoshida, Pusztamonostor, Jászfényszaru, Jászárokszállás, Jászjákóhalma, Jászszentandrás, Jásztelek, Jászapáti, Jászboldogháza, Nagykáta, Tápióbicske, Tápiószentmárton, Farmos, Tápiószele, Heves településeken ingyenesen. A/4 méretben 8-16 oldal terjedelemben, színesben. 3 megyében közel 100.000 olvasó.

Tuti Tipp hirdetés 3

Nyomott példány:           2025. második félév  – Hetente 27.000 db
Terjesztett példány:       2025. második félév  – Hetente  27.000 db

Tuti-Peso Kft. kiadó

Tuti Tipp hirdetés hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden héten csütörtökön!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Minden kedden 14 óráig!

Tuti Tipp hirdetési árak

Hirdetési tarifa:  

Apróhirdetés:                                               
Soronként  (40 karakter)               630 Ft+áfa = 800 Ft
További sorok                                 630 Ft+áfa = 800 Ft
Kedvezmény:
3 megjelenés felett soronként     512 Ft+áfa = 650 Ft

Kiemelés – pirossal vagy bolddal 394 Ft+áfa = +500 Ft  soronként

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Tuti Tipp hirdetés

Jászberény. Régészeti emlékek utalnak a vaskorban itt élő keltákra, majd a későbbi szarmata és avar jelenlétre. A településtől északra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala. Valószínűleg az Árpád-ház korában alakult a település, de a tatárjárás elpusztította.

A jászok által a 13. században benépesített tájegység, amelyet a források 1357-ben említenek először „Beren” névalakban. Egy elmélet szerint a mandzsu-tunguz beri szavából származik, amely íjat jelent. A rekonstruálható berin jelentése íjász törzs, íjász nemzetség.

A jászok letelepülésüktől fogva különböző kiváltságokat élveztek (adó- és vámmentesség, a megyéktől független élet, önálló közigazgatás, pallosjog), amely fejében a mindenkori katonai szolgálattal tartoztak a királynak. A 15. században ferences szerzetesek települtek a városba és építettek kolostort, hogy a jászokat keresztény hitre térítsék. 1550-ben már városi rangú település.

Ekkor a várost nagy megrázkódtatások érték, kifosztásra került 1526-ban, majd 1536-ben is. Buda török kézre kerülésével a település határvidékre került és állandósultak a portyák. Először a magyarok akartak itt várat építeni, végül azonban a törökök húztak fel 1566-ban palánkvárat ferences kolostor köré. A törökök nem sokkal később, 1594-ben felgyújtották és elhagyták a palánkot menekülve a császáriak elől. Ezzel párhuzamosan a település lakossága is elmenekült és feltehetőleg nem is lakták egészen 1618-ig.

Végül 1685-ben szabadult fel a város a török uralom alól és indulhatott ismét fejlődésnek.

A jászok kiváltságai 1702-ben kerültek veszélybe, amikor I. Lipót eladta a Jászságot a Német Lovagrendnek, amibe nem nyugodtak bele és 1745-ben saját pénzükön visszaváltották azokat. Ez volt a Redemptio, magyarul önmegváltás.

A város az 1848-49-es szabadságharcból is kivette részét, a jászságból toborzott önkéntesekből Jászberényben alakult meg a Lehel huszárezred. Itt található az ország egyik legrégibb múzeuma, az 1874-ben alapított Jász Múzeum, ahol látható Jászberény város és a jászság szimbóluma, nemzeti ereklyénk, Lehel kürtje.

A második világháború után létrejöttek az első ipari nagyüzemek, mint a Lehel Hűtőgépgyár és az Aprítógépgyár, amelyek a lakosságnak több munkalehetőséget és jobb megélhetési biztonságot jelentettek.

A szocializmus évtizedeiben egy kifejezetten jól prosperáló város volt Jászberény. A város sokat köszönhetett a Lehel Hűtőgépgyár igazgatójának Gorjanc Ignácnak, aki befolyását kihasználva tartotta többször is a gyár forrásait a városban. Neki köszönhetően Jászberény az utóbbi évtizedekben sokat fejlődött.

Érdekességek: 2012-ben itt mérték a legalacsonyabb éves csapadékmennyiséget. Ebben az évben mindössze 324,5 mm csapadék hullott. 2016. nyarán bemutatásra került a „JÁSZOK” történelmi táncjáték, ami feldolgozza a jászok történelmét.

Tuti Tipp hirdetés

Tuti Tipp hirdetés

Régió hirdetés

Régió hirdetés 4

Régió hirdetés

Régió hirdetés 5

Régió hirdetés feladás

Hirdetés típusa


Kérjük írja lenti mezőbe a Hirdetés szövegét.


Régió hirdetés ára

Szavak száma0
Megjelenések száma1
Fizetendő összesen (bruttó)495 Ft (390 Ft + áfa)

Régió terjesztési területek

Régió hirdetés terjesztés

Független, ingyenes, regionális újság :                                                        Terjesztése: Vecsés • Üllő • Monor • Monorierdő • Vasad • Csévharaszt • Bénye • Gomba •Nyáregyháza • Gyál • Gyömrő • Maglód településeken 80.000 fős lakosságnak,   immár 16 éve megjelenő független, ingyenes hírújságja. Megjelenik 8-16 színes A/4 oldalon.

Nyomott példány:           2025. második félév  – Havonta  44.500 db
Terjesztett példány:       2025. második félév –  Havonta  44.000 db

Régió Lapkiadó Kft. kiadó

Régió hirdetés megjelenés

Megjelenés:                                                                                               január 14.                                                                                                 február 14.                                                                                             március 11.                                                                                                 április 1.                                                                                                           május 9.                                                                                                         június 3.                                                                                                               július 4.                                                                                                 augusztus 8.                                                                                   szeptember 12.                                                                                       október 10.                                                                                         november 7.                                                                                       december 5.

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megjelenés előtt minimum 10 munkanappal!

Régió hirdetési árak

Hirdetési tarifa: 

Apróhirdetés:                                                                                                  100 karakterig 11024 Ft+áfa = 14.000 Ft                                                    150 karakterig 14960 Ft+áfa = 19.000 Ft                                                        200 karakterig 19291 Ft+áfa = 24.500 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni,                                                kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Régió hirdetés

Gyál. Gyál város területe már a 13. század végén lakott volt, erről egy 1293. augusztus 21-én kelt okirat is tanúskodik. III. András király döntése alapján ekkor került az okmányra a helység neve, akkor Gayul alakban írva. Templomát 1324-ben említi először egy oklevél. Károly Róbert 1324. január 21-én írt oklevele a területen Szent György tiszteletére emelt templomról tesz említést.

A falu az 1500-as években már puszta volt. A törökök kiűzése után Alsónémedihez csatolták. A terület a Rákóczi-szabadságharc bukása után került a Károlyi grófok tulajdonába.

A 19. század végén a terület felértékelődött, itt volt ugyanis a főváros felé az alföldi szarvasmarha felhajtás útvonalának egyik utolsó állomása. A hatalmas kiterjedésű homokvidék szőlőültetvénnyel való betelepítése a fejlődés következő szakasza. Ebben jelentős szerepet játszott, hogy az 1889-ben megépült vasútvonal a községen haladt át, s a település fejlődésére való tekintettel két vasúti megállót is kiépített itt a vasúttársaság.

A századforduló idején Gróf Károlyi László 1932-ben 334 holdat parcelláztatott fel, dr. Dőri Ferenc és Jálics Kálmán birtokaikból ugyancsak jelentős területeket osztottak fel. A három akciót a képviselő-testület összevonta, s kimondta: az új területekből „egy különálló község létesíttessék Gyál-pusztai központtal”. Az uradalmi cselédség mellett megjelentek a fővárosból kikívánkozó polgárok is.

Bár az Alsónémeditől önállósodás már 1935-től szerepelt a helyhatóság programjában, a háború közbeszólt, s csak annak vége után, 1944. december 27-ei első határozatában nyilvánította a települést a Nemzeti Bizottság önálló községgé. Ekkor már több mint háromezren lakták a községet, önálló postahivatala, távbeszélő- és vasútállomása volt.

A második világháborúban a front a település közelében volt. Hol a németek, hol a szovjetek foglalták el. 1948-ban egy vendéglőt alakítottak át kápolnává, később tornyot és sekrestyét építettek hozzá. Igazi temploma a községnek 1983-ig nem volt.

Az 50-es években a rendkívüli mértékű és ütemű betelepülés készületlenül érte a községet: az infrastrukturális hiányok felszámolása, a közösséggé formálódás nehézségei voltak napirenden a következő évtizedekben.

A hetvenes évektől kezdődően a foglalkoztatási lehetőségek jelentős bővülése jellemezte a nagyközségi rangot elért Gyált, ekkor vált meghatározóvá az ipari üzemek Budapestről történő kitelepülése. Ez jelentősen növelte Gyál térségi szerepét is.

1997. július 1-jéna köztársasági elnökvárossá nyilvánította. Ezt minden nyár utolsó szombatján szabadtéri programokkal ünnepli a lakosság.

Látnivalók: Millenniumi park (Kőrösi út) + Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár (2002) + Arany János-szobor (az Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtár előtt) + Szent István-szobor (Szent István tér) + Kopjafa (Szent István tér) + Kálvin-szobor (2001 – Barth Károly alkotása) (Kálvin tér) + Széchenyi István-szobor (Kőrösi út-József Attila utca sarok) + Trianon-emlékmű (a városközpontban)

Régió hirdetés