MiklósPressz hirdetés

február 5, 2026október 15, 2020 Szerző: Sallay István

MiklósPressz hirdetés

MiklósPressz hirdetés feladás

MiklósPressz hirdetés ára:

Szavak száma	0
Megjelenések száma	1
Fizetendő összesen (bruttó)	495 Ft (390 Ft + áfa)

Megjegyzés/kérés a hirdetés megjelenésével/időpontjával kapcsolatban

MiklósPressz hirdetés

MiklósPressz hirdetés terjesztés

A MiklósPressz több mint 15 éve szolgálja Törökszentmiklós 20.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt nagyon sok partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk A/4 méretben, 4-8 színes oldalon. Ingyenes információs és hirdetési kéthetilapként. Terjesztése: Törökszentmiklós, Tiszapüspöki, Kengyel, Fegyvernek, Szapárfalu, Surján, Kuncsorba és Örvényes településeken.

Nyomott példány: 2025. második félév – Lapszámonként 13.200 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Lapszámonként 13.000 db

K.B.T Dekor Kft. kiadó

MiklósPressz hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden páros héten hétfőn!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Minden páratlan héten szerdán 14 óra!

MiklósPressz hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Apróhirdetés:
Első 80 karakterig 800 Ft
160 karakterig: 1000 Ft
240 karakterig: 1300 Ft
320 karakterig: 1800 Ft
400 karakterig: 2000 Ft 500 karakterig: 2400 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Áraink listaárak, kérje egyedi kedvezményét!

MiklósPressz hirdetés

Törökszentmiklós. Területét ősidők óta változatos népcsoportok lakták, akiknek megtelepedésében meghatározó szerepet játszottak a Tisza és mellékágai, a mocsaras ártéri részek. A honfoglalás korának leghíresebb környékbeli lelete a kétpói ezüstcsésze. Az itt megtelepedett törzsek neve még helynévi adatként sem maradt fent. A megyeszervezés során Törökszentmiklós területe Szolnok megyéhez került, amely 1437-től Külső-Szolnok néven önállósult. Az egyházi szervezet kialakítása során a váci egyházmegye része lett. A tatárjárás után az elnéptelenedett területekre kunok települtek.

A törökszentmiklósi határ településnevei Luxemburgi Zsigmond idejében kezdenek feltűnni az oklevelekben, a várost 1399-ben említik először Zenthmyclos alakban. Az első azonosítható birtokosa a Bala család volt, erről a családról kapta a nevét, sokáig Balaszentmiklós néven emlegették.

1552-ben Balaszentmiklós népes és lakott hely, hiszen 32 portát írtak össze. A török ebben az évben foglalta el a települést és a hozzá tartozó palánkvárat, amely 1566-ig, Gyula elfoglalásáig az egyetlen tiszántúli török erősség volt. Szentmiklós a török hódoltság alatt a viszonylag magas jövedelmű helységek közé tartozott, köszönhetően többek között a rajta átmenő, Budáról Debrecenbe és Erdélybe vezető kereskedelmi útnak. 1570-ben Karácsony György, a „Fekete Ember” hadai megostromolták a várat, de nagyobb kárt nem tettek benne, a falut azonban felprédálták. A vár pusztulása 1685-ben következett be, a visszafoglaló harcok során, ezután egészen 1720-ig lakatlan volt.

Az ide költözők nem robotoló, hanem taxás jobbágyok lettek, azaz pénzzel válthatták meg a földhasználatot. 1738-ban földesúri támogatással Török Szent Miklós néven mezővárosi rangot kapott. Az 1848-as szabadságharc bukását követő önkényuralom idején Törökszentmiklós városi rangját megtarthatta, sőt átmenetileg járási székhellyé is vált.

Az iparosodás kezdetét jelentette 1848-ban, hogy Lábassy János megnyitotta ekéket, ekekapákat, boronákat gyártó műhelyét. E műhelyből épült ki az 1950-es években a mezőgépgyár és öntödéje. 1857-ben megnyitották a várost érintő Szolnok-Debrecen vasútvonalat, amely elősegítette az ipar és kereskedelem fejlődését. A gazdasági fejlődés ellenére 1872. július 27-én visszaminősítették nagyközséggé. A két világháború után 1948 decemberében a koalíciós párt]ok együttesen kérték a település várossá nyilvánítását. A kérelemnek 1952-ben tettek eleget.

1999-ben konzorciumot hoztak létre, és Ipari Parkká alakították az ipari övezetet. Nevezetességei: Szentháromság Római katolikus templom (épült 1898-1900 között, neoromán-neogótikus stílusban) + Református templom (műemlék jellegű épület, épült 1787-89 között) + Almásy-kastély (eklektikus stílusban épült 1860-1890-ben. A park 14 hektáros, 1980 óta természetvédelmi terület) + Angol telivér ménes (Szenttamás-puszta, nem látogatható) + Strandfürdő, kemping és horgásztó + Helytörténeti Gyűjtemény (az Ipolyi Arnold Könyvtár, Múzeum és Kulturális Központban)

MiklósPressz hirdetés

Keminfó Magazin hirdetés

február 9, 2026szeptember 11, 2020 Szerző: Sallay István

Keminfó Magazin hirdetés

KEMINFÓ Magazin hirdetés feladás

Keminfó Magazin hirdetés ára:

Szavak száma	0
Megjelenések száma	1
Fizetendő összesen (bruttó)	495 Ft (390 Ft + áfa)

Megjegyzés/kérés a hirdetés megjelenésével/időpontjával kapcsolatban

Keminfó Magazin hirdetés

Keminfó Magazin hirdetés terjesztés

Ingyenes információs és hirdetési újság megjelenik kéthetente a megyében. Terjesztése: Tatabánya, Tata, Oroszlány és a környező településeken a lapterjesztő által postaládákba történik, valamint a tatabányai Vértes Center, A Vértes Agorája, a tatai Magyary Zoltán Művelődési Központ és az Új Kajakház Ökoturisztikai Központ információs pultjain. A/4 méretben, színes 8-12 oldalon 2005-től.

Nyomott példány: 2025. második félév – Kéthetente 20.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Kéthetente 20.000 db

All Style Reklámstúdió Kft. kiadó,

KEMINFÓ Magazin hirdetés megjelenés

Megjelenés: Minden páros héten pénteken!

Anyagleadás (fizetéssel együtt): Aktuális héten kedden 14 óráig!

Keminfó Magazin hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Kiskeretes színes hirdetés: Fejléc: Belső oldal 193×25 mm 9.449 Ft+áfa = 12.000 Ft (max. 30 szó) Hátoldal 193×25 mm 12.598 Ft+áfa = 16.000 Ft (max. 30 szó) Belső oldali hirdetés: 1/12 46,75×83,6 mm 16.535 Ft+áfa = 21.000 Ft (max. 40 szó) 1/8 95,5×83,6 mm 25.984 Ft+áfa = 33.000 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Keminfó Magazin hirdetés

Tatabánya Komárom-Esztergom vármegye és a Tatabányai járás székhelye, megyei jogú város. 9142 hektáros kiterjedésével Magyarország legkisebb közigazgatási területű megyeszékhelye (megyén belül is csak a harmadik helyen áll, Ács és Esztergom is nagyobb kiterjedésű), a Közép-Dunántúl második legnépesebb települése.

Az ide érkező első magyar honfoglalók már számos, különböző etnikumú törzset találtak a területen. Az egykori tatai erődítményhez közeli Bánhidát már egy 1288-as dokumentum is megemlíti. Hamarosan Alsógalla és

Felsőgalla települések is kialakultak Bánhida környékén. A közeli erődítések jótékony hatására hamarosan benépesült a környék, megjelentek a kézművesek, fellendült a mezőgazdaság és a kereskedelem.

A középkor során számos természeti csapás érte a területet, majd a 16. században elfoglalták a területet a törökök. A reformáció hatására a helyi lakosok reformátusokká váltak, és felépítették saját templomaikat. A török hódítás után a terület az Esterházy család birtokába került, akik számos német és szlovák katolikust telepítettek be, minek következtében a lakosság római katolikus lett.

Az 1785-ben fedezték fel a környező szénmezőket, ami rohamosan megváltoztatta a környék életét. 1891-ben megalakult a Magyar Általános Kőszénbánya Társulat, mely fejleszteni kezdte a helyi bányászatot és fémipart, minek hatására jelentősen megváltozott az addig főként mezőgazdaságból élők élete. 1896 karácsonyán hozták fel az első csille szenet, a szénvagyont kb. 100 évre becsülték. A bánya körül kialakult kolónia néhány évig Alsógallához tartozott; 1902. szeptember 16-án vált önálló községgé Alsógalla bányatelep, 1903. május 1-jétől Tatabánya néven.

Röviddel a Tanácsköztársaság bukása után, 1919. szeptember 6-án a tatabányai bányaigazgatóság előtt szervezett bányászok tiltakoztak az ellenforradalmi kormány által drasztikusan megnövelt munkaidő és a szakszervezeti vezetők sorozatos letartóztatása ellen. A kivezényelt csendőrök a tüntetők közé lőttek, ennek következtében több munkás meghalt, sokan súlyosan megsebesültek. E tragédia emlékére egy 1950-es törvényben minden év szeptember 6-ára helyezte az Országos Bányásznap ünnepségeit.

1945 őszén a Belügyminisztérium kezdeményezésével megkezdődött az egyesítés előkészítése. November 10-én a négy bányaközség jegyzője ( Bánhida, Felsőgalla, Alsógalla és Tatabánya ) Tatán találkozott a Belügyminisztérium képviselőivel, ahol ismertették az egyesítésről szóló álláspontokat. 1947. október 10-én ténylegesen egységes várossá nyilvánították a községeket.

1950-ben megyeszékhellyé tették Tatabányát, ez pedig megteremtette a város fejlődésének alapjait. A rendszerváltás utáni években lassú fokozatos gazdasági-szerkezetátalakítás ment végbe, mely során ipari park került kialakításra, kb. 500 hektárnyi területen több mint 2 tucat közepes- és nagyvállalat foglalkoztatott mintegy 13 000 környékbeli munkavállalót. 1991-ben Tatabánya megyei jogú városi jogot kapott.

Keminfó Magazin hirdetés

Várpalotainfó hirdetés

május 22, 2025március 17, 2020 Szerző: Sallay István

Várpalotainfó hirdetés

Várpalotainfó hirdetés feladás

Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban

Várpalotainfó hirdetés ára:

Szavak száma	0
Megjelenések száma	1
Fizetendő összesen (bruttó)	495 Ft (390 Ft + áfa)

Várpalotainfó hirdetés terjesztés

1989 óta megjelenő ingyenes információs és hirdetési újság!. Terjesztése: Várpalota és környékén, Inota, Inota Készenléti Ltp., Ősi, Öskü, Berhida, Peremarton, Csór, Tés és Pétfürdő településeken. A/4 méretben, 8-12 színes oldalon.

Nyomott példány: 2024. második félév – Hetente 15.600 db
Terjesztett példány: 2024. második félév – Hetente 15.600 db

Várpalotainfó hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden héten pénteken!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Aktuális héten kedd 14 óráig!

Várpalotainfó hirdetési árak

Hirdetési tarifa:
Lakossági Apróhirdetés:       (Max. 30 szó)
15 szó 1654 Ft+áfa = 2100 Ft +63 Ft+áfa = 80 Ft/szó
Keretes Lakossági Apróhirdetés:
15 szó  2205 Ft+áfa = 2800 Ft +63 Ft+áfa = 80 Ft/szó

Üzleti Apróhirdetés: (Max. 30 szó)
15 szó 3071 Ft+áfa = 3900 Ft +63 Ft+áfa = 80 Ft/szó
Keretes Üzleti Apróhirdetés:
15 szó 3543 Ft+áfa = 4500 Ft +63 Ft+áfa = 80 Ft/szó

Gyászhirdetés (Max. 30 szó)
1 egység 37,5 x 20 mm 2071 Ft+áfa = 3900Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Várpalotainfó hirdetés

Várpalota. A népvándorlás idejéből a longobárdok alkották az ún. „Várpalotai kultúra”. Várpalota kialakulását az indokolta, hogy ősidők óta egy forgalmas út vezet erre. A főút már a római kor óta többé-kevésbé ugyanezen a nyomvonalon létezik, Aquincumot (Óbudát) és Savariát (Szombathelyet) kötötte össze. Valószínűleg római mérnökök nyitották a bántai kőbányát, amely egészen a középkorig biztosan üzemelt.

Ezt a jelentékeny csomópontot felügyelte először a város legrégebbei vára, Pusztapalota, más néven Bátorkő. A vár minden valószínűség szerint IV. Béla közismert rendelete után épülhetett a tatárjárás utáni évtizedekben. Az idők folyamán azonban elavulttá vált ez a kis méretű vár, emiatt épült meg a város főterén jelenleg is látható vár elődje, az Újlaki család palotája, amely épületről vélhetően a település a nevét kapta.

Palota neve csak 1397-ben, 1400-ban, majd 1409-ben fordul elő először az oklevelekben, Palota várát pedig az 1445. évi országgyűlés IV. cikkelye említi először (épült 1440-80), amely elrendeli az 1439 óta épült várak lebontását, öt várral azonban kivételt tesz, s ezek közül az egyik: Castrum Palota. E köré az erősség köré épült ki később a középkorban jelentékenynek mondható mezőváros.

Várpalota a XV. században Veszprém, Pápa és Somlóvásárhely mögött a negyedik legnagyobb adófizetője volt a megyének. A vár első ostroma 1533-ban következett be, amikor is Móré László nevű rablólovag garázdálkodásait, rablásait Szapolyai János megunta. Ekkor veszítette életét Vásárelyi András is, első név szerint ismert költőink egyike. 1552-ben Veszprém is török kézre került, 1566-ban tízezer fős török sereg megostromolta, a várat azonban Thuri György megvédte 500 rosszul fizetett zsoldossal. Ezután a vár sokszor cserélt gazdát a török kiűzéséig, 1687-ig. Az akkori földesúr, Zichy István nevéhez fűződik az elnéptelenedett környék vissza- illetve újratelepítése.

A Rákóczi-szabadságharcban idején kétszer is ostromolták a várat, 1704 májusában és 1707 júliusában.A vár hadi jelentősége 1711 után megszűnt. Ezután lakosság számának gyors növekedése miatt a várostól délre lévő Sárrét lecsapolása (1763) is szükségessé vált, hogy új földeket szerezzenek. A XVIII. század végére kialakult az 1900-as évek első feléből ismert városkép, amelynek jellegzetes pontja lett az 1722-27 között épült Zichy kastély (Ybl Miklós tervei alapján) és a három templom. A város a 18. században számottevő kézműiparral rendelkezett. Palota 1858-tól városi rangra emelkedett, 1861-1870 között járási székhely. Gyakorlatilag sosem töltötte be a járási székhely funkciót, és 1905-ben ismét csak nagyközség lesz.

Várpalota mai arcát jócskán meghatározta, hogy az 1876-ban megindult a szénbányászat, emiatt majd a XX. század második felében kezdik el majd itt építeni a „szocialista várost”. A város nem úszta meg a II. világháborút pusztulás nélkül. A frontvonal sokáig Várpalota környékén maradt, hiszen Pétfürdő hadiüzemét elkeseredetten védték a németek. A harcok csak 1945. március 21-én ültek el a városban végleg.

1931–1932 -től kezdve működik a Péti Nitrogénművek, amelyhez a szénbánya szolgáltatott energiát, így lett a Nitrogénművek lett a szén legfőbb, legbiztosabb fogyasztója. Az 50-es években a lignitvagyonra alapozva az inotai városrészben egy szénbázisú hőerőművet építettek, majd a magyar bauxitkincsre alapozva alumíniumkohót az erőmű tőszomszédságában (amely 2001-ben zárt be).

Várpalotainfó hirdetés

Kapos Extra hirdetés

február 9, 2026március 17, 2020 Szerző: Sallay István

Kapos Extra hirdetés

Kapos Extra hirdetés feladás

Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban

Kapos Extra hirdetés ára:

Szavak száma	0
Megjelenések száma	1
Fizetendő összesen (bruttó)	495 Ft (390 Ft + áfa)

Kapos Extra hirdetés

Kapos Extra hirdetés terjesztés

Kaposvár közérdekű és kereskedelmi hetilapja. A/4 méretben, 8-16 színes oldalon. Terjesztve: Kaposvár, Kaposfüred, Toponár, Töröske és Zselic kertváros 60.000 fős lakosságának.

Nyomott példány: 2025. második félév – Kéthetente 28.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Kéthetente 27.500 db

Zselici Forrás Kft. kiadó

Kapos Extra hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden páros héten csütörtökön

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Adott héten hétfőn 12 óráig!

Kapos Extra hirdetési árak

Hirdetési tarifa:
Lakossági Apróhirdetés:       (Max. 40 szó)
10 szó                   1575 Ft+áfa = 2000 Ft
+ szavak               157 Ft+áfa =   200 Ft/szó
Üzletii Apróhirdetés:       (Max. 40 szó)
10 szó                   1969 Ft+áfa = 2500 Ft
+ szavak                197 Ft+áfa =   250 Ft/szó

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Kapos Extra hirdetés

Kaposvár (németül: Ruppertsburg, horvátul: Kapošvar) megyei jogú város a Dél-Dunántúlon, Somogy vármegye és a Kaposvári járás székhelye, egyetemi város, valamint a Kaposvári Egyházmegye székvárosa. A Dunántúl egyik legfontosabb gazdasági, kulturális, oktatási és sportközpontja. Körülbelül 60 000 fős lakosságával az ország 15. és a Dél-Dunántúl második legnépesebb települése. Vára és kolostora középkori eredetű, de a vármegyeszékhelyen a török és osztrák támadások következtében nem sok 19. századinál idősebb épület maradt fenn.

A város neve a „kapu” és a „vár” szóösszetételből származik, a mocsaras Kapos-völgyben a 13. században felépített várra emlékeztet. A település neve először 1009-ben, Szent Istvánnak a pécsi püspökség határait kijelölő alapítólevelében jelent meg.

Kaposvárt és környékét tízmillió évvel ezelőtt a Pannon-tenger borította. A jégkorszakot követően alakult ki a térség mai domborzata. A város területe már az i. e. 5. évezred környékén lakott volt. I. e. 400 körül kelta népek telepedtek le a vidéken. A mocsaras környéket elkerülték a fontosabb ókori útvonalak, így a rómaiak és az avarok jelenléte nem volt jelentős.

Az I. István király által 1009-ben kiadott pécsi püspökségi alapítólevélben már szerepel a Kapos (latinul: Copus) név. 1061-ben Ottó (Atha), somogyi ispán a mai város közigazgatási határain belül, Kaposszentjakabon bencés monostort alapított, melynek felszentelésén Salamon király és Géza herceg is részt vett.

A 13. században építették fel Kaposvár várát a Kapos folyó mentén. A négyzetes alaprajzú építményt a 15. században építették át földvárból kővárrá, négy bástyája a 16. században épült. A törökök terjeszkedése miatt később felértékelődött a kis erődítmény szerepe. Nehéz volt a területet megközelíteni, így a menekülők számára a vár menedéket jelentett, a törökök azonban 1555-ben ötnapi ostrom után elfoglalták. 1558-ban Kaposvár mezővárosi jogot kapott. A város 131 év után, 1686-ban szabadult fel a török uralom alól. A várat 1702-ben rombolták le I. Lipót magyar király parancsára, megmaradt romjait 1931-ben bontották el. Ma két bástya maradványa látszik.

A várost a 18. században újjáépítették a vártól északra fekvő, magasabb területen. 1690-től az Esterházy család birtokaihoz tartozott, akik a somogyi birtokaik központjává tették, így a település gazdasági és közigazgatási szerepe egyre növekedett. 1749-ben Somogy vármegye székhelyét is itt rendezték be.

A kiegyezés után indult meg a város életének intenzív fejlődése, melynek eredményeképpen 1873-ban rendezett tanácsú várossá nyilvánították. Megépültek a várost elérő vasútvonalak. Kaposvár jelentős ipari várossá fejlődött (cukorgyártás, gépgyártás, vágóhíd).

A 20. század elején Kaposvár egyike volt azon kevés magyarországi városnak, amely már rendelkezett vízvezetékkel. Aszfalt és makadám burkolatú utcáiban villannyal világítottak. (a magyar városok számára kiírt stabilizációs hitelből, az úgynevezett Speyer-kölcsönből) A „Virágos Kaposvár” volt az egyetlen helyi hagyomány (két világháború közötti), amelyet változatlan formában vett át szocialista időszak várost irányító vezetése.

Az 1950-es megyerendezés idején a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, Kaposvár attól kezdve Somogy megyéhez tartozott, és jogállása 1954-ig közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város, 1954-től járási jogú város, majd 1971-től egyszerűen város lett. A megyeszékhely 1990-ben újra megyei jogú városi rangot kapott.

1950-ben hozzácsatolták Kaposszentjakabot, 1973-ban Kaposfüredet, Toponárt és Töröcskét. Kaposvár 1990-ben megyei jogú város, 1993-ban római katolikus püspöki székhely lett. 2000. január 1-jén a korábban is itt működő Pannon Agrártudományi Egyetem és Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola összevonásával megalapították a Kaposvári Egyetemet. 2003-ban dísztérré alakították át a Kossuth teret, ami a város egyik fő látványossága és 2017-ben Európa legszebb főtere lett.

Kapos Extra hirdetés

Apropó Eger hirdetés

február 19, 2026március 17, 2020 Szerző: Sallay István

Apropó Eger hirdetés

Apropó Eger hirdetés feladás

Lakossági Apróhirdetés:
30 szó 1756 Ft+áfa = 2230 Ft

Üzleti Apróhirdetés:
30 szó 2252 Ft+áfa = 2860 Ft

Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban

Apropó Eger hirdetés ára:

Szavak száma	0
Megjelenések száma	1
Fizetendő összesen (bruttó)	495 Ft (390 Ft + áfa)

Apropó Eger hirdetés

Apropó Eger hirdetés terjesztés

Ingyenes információs és reklámújság, A/4 méretben 8-12 színes oldalon.
Terjesztése: Eger, Eger – Mezőkövesd, Füzesabony, Dormánd, Demjén, Verpelét, Sirok, Andornaktálya,
Maklár, Nagytálya, Felsőtárkány, Ostoros, Novaj, Noszvaj és Bükkzsérc településeken.

Nyomott példány: 2025. második félév – Kéthetente 41.00 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Kéthetente 40.500 db

Apropó Reklám Kft. kiadó

Apropó Eger hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden hónap első és harmadik hetében pénteken!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Előző héten péntek 12 óráig!

Apropó Eger hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Apróhirdetés:
20 szó 12756 Ft+áfa = 3500 Ft további szavak: 157 Ft+áfa = 200 Ft

Apróhirdetés színes kiemeléssel: 20 szó 3150 Ft+áfa = 4000 Ft további szavak 197 Ft+áfa = 250 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Apropó Eger hirdetés

A város nevének eredete ismeretlen; többek szerint az „éger(fa)” elnevezésből származik (a környező területeken még ma is valóban sok égeres található), vagy a 670 körül a Kárpát-medence északkeleti területére beköltözött bolgár (onogur) népességtől eredhet, esetleg a mai Csehország nyugati területén, mai neve Cheb, valószínűleg vidékéről települtek át Egercsehi lakói Nagy Károly frank uralkodó hódítása elől.

A korai középkorban avar és szláv törzsek is éltek itt. A területet a 10. század elején már a honfoglaló magyarság első nemzedéke megszállta. Szent István az 1009 előtt szervezett tíz püspökség egyikének székhelyévé tette. Az első, mára elpusztult székesegyház a Várhegyen állt, körülötte alakult ki a város történelmi magja, gyorsan jelentős központtá fejlődött, majd 1241-ben a tatárok feldúlták és felégették a várost. A tatárjárás tapasztalataiból okulva IV. Béla 1248-ban kővár építésére adott engedélyt Lambert püspöknek.

1442-ben a husziták feldúlták a várost és lakosai közt iszonyú öldöklést vittek véghez. Mátyás király uralkodása alatt Bekensloer János püspök gótikus stílusban átépíttette az akkor még a várban álló püspöki palotát; az épület még ma is látható. A parasztlázadás alkalmával 1514-ben Dózsa György egyik vezére, Barnabás, porrá égette a várost. 1552-ben visszaverte egy nagy török sereg támadását.

Az ostrom alatt teljesen leromlott várat, kiváló olasz hadmérnökök tervei alapján 1553 és 1596 között teljesen átépítették. 1596-ban a török újra megostromolta Eger várát, amit a körülbelül hétezer fős védősereg mintegy három hetes ellenállás után. A város 91 éven át, 1687-ig volt az Oszmán Birodalom része, mint egy több szandzsákot magába foglaló vilajet székhelye.

A keresztény csapatok 1687. december 17-én foglalták vissza a várost, miután sikerült kiéheztetniük a vár védőit. Mintegy 600 török visszatért Egerbe, megkeresztelkedett, és ezek lettek az elpusztított város első lakói. I. Lipót 1688-ban szabad királyi várossá nyilvánította (azaz mentesítette az egyházi és földesúri terhek alól). 1695-ben a visszatelepedő Fenessy György püspök kérésére az uralkodó újra püspöki várossá nyilvánította.

A Rákóczi-szabadságharc alatt 1703-tól 1711-ig Eger volt a felszabadult országrész központja. Itt volt a fejedelem főhadiszállása, amit rendszeresen fel is keresett. A 18. század a virágzás, a fellendülés időszaka volt. A ma is látható barokk városképet Eger püspökei alakították ki, főképpen Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly. A lakosság ugrásszerűen megnőtt, (1688-ban 1200 fő-1787-ben 17 000 fő) ezzel Eger volt az ország hatodik legnépesebb városa.

A 19. század katasztrófákkal indult. 1800-ban a belváros fele tűzvészben elpusztult, 1801-ben pedig leomlott a vár déli fala is, és megrongált több lakóházat. 1827-ben a belváros nagy része újra leégett, négy évvel később pedig több mint 200 embert vitt el a kolerajárvány. 1854-ben az érsek 50 000 forintért lemondott földesúri jogáról (a kilenced és a taksa szedéséről), és ezzel Eger felszabadult az egyház gazdasági hatalma alól. A századforduló után Egerben az iskolaváros jelleg dominált, iskolái és más kulturális intézményei miatt a „magyar Athénnak” is nevezték. 1933-ban az országban az elsők között Eger is engedélyt kapott gyógyfürdő építésére.

1944 -ben a szovjet csapatok november 30-án vonultak be a városba. 1961-ben a városhoz csatolják Felnémetet. 1968-ban a barokk belvárost védetté nyilvánították, és ezzel több más várostól eltérően megkímélték a további, oda nem illő épületek beépítésétől. 1978-ban a települést a helyi műemlékek védelméért Hild János-díjjal tüntették ki. Eger belvárosát gyakran nevezik Európa barokk gyöngyszemének.

Itt található többek között Magyarország harmadik legnagyobb temploma, valamint a több száz éves múlttal rendelkező Eszterházy Károly Egyetem főépülete, a Líceum, az autóbusz-pályaudvar, valamint ide költözött a Kepes György Vízuális Központ is. A Belváros festőiségét javarészt középkorból megmarad utcaszerkezete és számos barokk, neobarokk, eklektikus épületének dinamikája adja.

Apropó Eger hirdetés

Szolnoki Napló hirdetés

február 5, 2026február 19, 2020 Szerző: Sallay István

Szolnoki Napló hirdetés

Szolnoki Napló hirdetés feladás

Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban

Szolnoki Napló hirdetés ára:

Szavak száma	0
Megjelenések száma	1
Fizetendő összesen (bruttó)	495 Ft (390 Ft + áfa)

Szolnoki Napló hirdetés

Szolnoki Napló hirdetés terjesztés

Ingyenesen terjesztett hirdetési hetilapunk 2003 őszétől működik Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Az eltelt idő alatt a lap egyedei tartalma és színvilága miatt Szolnok és a megye közkedvelt információforrása lett. Tartalomból: hirdetések, hírek, beszámolók, cikkek, érdekességek. Hetilapunkon keresztül rendszeresen biztosítani tudjuk az országos vagy a megyei napilapokra nem előfizető lakosság rendszeres elérhetőségét is. Ezt a lehetőséget a megyeszékhelyen települt cégek vezetői, reklám-marketing szakemberei valamint a megye önkormányzatai is felismerték, ezáltal rendszeresen kisebb-nagyobb felületet igényelnek lapjainkban.

Terjesztési terület: Szolnok és vonzáskörzete Szandaszőlős, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szajol, Törökszentmiklós – Tiszazug melléklet esetén: Martfűre, Tiszaföldvárra, Kunszentmártonra is. Törökszentmiklós és környéke melléklet esetén: Törökszentmiklós egészére, Fegyvernekre, Tiszatenyőre is. Mezőtúr és környéke melléklet esetén: Mezőtúrra, Túrkevére is. Túrkeve és környéke melléklet esetén: Túrkevére, Mezőtúrra is.

Nyomott példány: 2025. második félév – Hetente 44.000 db

Terjesztett példány: 2025. második félév – Hetente 44.000 db

Kiadó: Booster Média Kft.

Kiadó egyéb kiadványai: Irányár Online, Tisza Tavi Napló

Szolnoki Napló hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden héten pénteken!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megelőző héten kedden 12 óráig!

Szolnoki Napló hirdetési árak

Hirdetési tarifa:
Lakossági Apróhirdetés:       (Max. 30 szó)
10 szó 1732 Ft+áfa = 2200 Ft
Plusz szavak                                 126 Ft+áfa = 160 Ft
Kiemelés:   +788 Ft+áfa = 1000 Ft

Üzleti Apróhirdetés:       (Max. 30 szó)
10 szó                                        2677 Ft+áfa = 3400 Ft
Plusz szavak                               268 Ft+áfa = 340 Ft
Kiemelés:                                  +788 Ft+áfa = 1000 Ft

Hirdetési kedvezmény:
2-4 megjelenés 10%
5-8 megjelenés 20%
9-12 megjelenés 30%
13-24 megjelenés 40%
25 megjelenéstől 50%

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Áraink listaárak, kérje egyedi kedvezményét!

Szolnoki Napló hirdetés

Szolnok. Nevének eredete: A. Zolnic és a Zounuc személynevek (szószóló”, „követ” jelentéssel). B. A kora középkori sószállító útvonal miatt a szláv só (szol) szóból származtatják a nevét. Az ókorban szkíták, kelták, szarmaták, gepidák, avarok éltek a területen. A honfoglaló magyarok a 10. században telepedtek meg itt. Szolnokot 1075-ben említik először I. Géza garamszentbenedeki alapítólevelében, Zounok alakban. Valószínűleg Szaunik volt Szolnok vármegye első főispánja, akit a Vata-féle pogánylázadás idején Gellért püspökkel együtt meggyilkoltak.

Az Árpád-ház uralkodása alatt mezőváros volt, Szolnok vármegye központja. A tatárjáráskor elnéptelenedett, IV. Béla népesítette be újra. Vélhetően földből készült töltéssel vették körül a várost. A korabeli feljegyzések csak faluként említik. Ispánsági székhelyként egyben egyházi központ szerepét is betöltötte. Szent István rendelete szerinti tíz település által emelt templomi székhely volt.

A 11. században a tiszai rév, vámhely, fontos útvonalak és a vármegyeközponti szerepe elősegítette gyors fejlődését. Vára 1552-ig földvár, illetve palánkvár maradt. Szolnokot Luxemburgi Zsigmond király a harmincad alól 1422-ben, a vám alól pedig 1429-ben mentette fel, ettől kezdve nevezhető mezővárosnak. A városban sóhivatal és harmincadhivatal működött, az Aranybulla rendelkezésénél fogva a törökök megérkezéséig az ország két fő-sóraktára Szolnokon és Szegeden volt.

A töröknek Temesvár és a Duna-Tisza-Maros szögének elfoglalása után mindössze egyetlen jelentősebb erősséget kellett elfoglalnia, Szolnok várát. A régi szolnoki földvár helyén I. Ferdinánd utasítására 1550–51-ben, a török veszély miatt Szolnokot városfallal vették körbe, várát megerősítették. 1552. szeptember 4-én a vár elesett és a törökök 1685-ig megszállva tartották. A törökök 1553-ban létrehozták a szolnoki szandzsákot és jelentős építkezésekbe fognak, dzsámi, fürdő, minaret épült, és 1562-ben itt készült el az ország első állandó Tisza-hídja.

1685-ben a várost felszabadították a török alól, és annak stratégiai fontossága miatt ki is javítottak. 1697-ben Thököly Imre a várat felgyújttatta. 1706-ban II. Rákóczi Ferenc vezére is felgyújtatta a várat, hogy ne vegyék hasznát a császáriak. A Rákóczi-szabadságharc után a várat végleg tönkretették, maradványait széthordták. A város tizenegyedik pusztulása 1739. év március 12-én rettenetes ciklon dühöngött, majd tűz is ütött ki, ami a szélviharral együtt megsemmisített mindent. Az 1740 előtti időből ezért semmi sem maradt a városi magistratus ténykedéséről.

A város lassan újra fejlődésnek indult. A Tisza szabályozása és a gőzhajózás növelte Szolnok jelentőségét. 1847-től Szolnokot vasút köti össze Pesttel. 1849. március 5-én itt zajlott a szabadságharc a szolnoki csatája, amelyben a magyarok a Tisza átkelőhelyét ellenőrzésük alá vonták. 1876. szeptember 4-én tartotta alakuló ülését a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei törvényhatóság. 1876. szeptember 25-én sor került az új vármegye első rendes közgyűlésére, Szolnok újra megyeszékhely lett.

A Tanácsköztársaság 77 napig itt húzódott a front. Majd 1919 júliusától 1920. február 25-éigy a románok megszállták a várost. A két világháború között a károkat nagyrészt sikerült kijavítani. A második világháború alatt Szolnokot tizenkétszer érte bombatámadás. A lakosság nagy része elmenekült, a bevonuló szovjet hadsereg csak pár ezer embert talált.

Kádár november 4-én délután 17-18 óra körül, az akkori Megyei Pártházban találkozott a helyi politikai vezetőkkel. Tájékoztatta őket miért alakított új kormányt. Bement a laktanyába és onnan már csak november 6-án jött ki, amikor tankokon indultak Budapestre.

Szolnoki Napló hirdetés

Hétről-Hétre Bonyhád-Paks hirdetés

február 25, 2026február 19, 2020 Szerző: Sallay István

Hétről-Hétre Bonyhád-Paks hirdetés

Hétről-Hétre Bonyhád-Paks hirdetés feladás

Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban

Hétről-Hétre Bonyhád-Paks hirdetés ára:

Szavak száma	0
Megjelenések száma	1
Fizetendő összesen (bruttó)	495 Ft (390 Ft + áfa)

Hétről-Hétre Bonyhád-Paks hirdetés

Hétről-Hétre Bonyhád-Paks hirdetés terjesztés

Ingyenes információs és hirdetés újság. A/3 méretben, 8-12 színes oldalon. Terjesztése Bonyhád és vonzáskörzetében, 26 településen: Bonyhád, Nagymányok, Szászvár, Egyházaskozár, Majos, Máza, Mecseknádasd, Mőcsény, Óbánya, Ófalu, Hidas, Cikó, Tevel, Aparhant, Kisdorog, Izmény, Kakasd, Bátaapáti, Váralja, Nagyvejke, Kisvejke, Závod, Mucsfa, Bonyhádvarasd, Kismányok és Tófűn valamint 17 településen: Paks, Kömlőd, Csámpa, Cseresznyés, Biritó, Földespuszta, Gyapa, Akalácspuszta, Dunaföldvár, Pusztahencse, Nagydorog, Györköny, Németkér, Madocsa, Bölcske, Kajdacs és Sárszentlőrinc településeken.

Nyomott példány: 2025. második félév – Kéthetente 6.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Kéthetente 6.000 db

P.É.CS. PRESS Kft. kiadó
http://www.hetrolhetre.hu/

A kiadó egyéb kiadványai: Komlói Hétről-Hétre, Paksi Hétről-Hétre, Szekszárdi Hétről-Hétre, Pécs környéke Hétről-Hétre, Pécs Városi Fapados

Hétről-Hétre Bonyhád-Paks hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden hónap első és harmadik hétfője!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megjelenés előtti héten szerda 12 óráig!

Hétről-Hétre Bonyhád-Paks hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Lakossági Apróhirdetés:       (Max. 50 szó)
10 szóig               394 Ft+áfa = 500 Ft
+ szavak              39 Ft+áfa =   50 Ft/szó
Negatív kiemelés: +50% felár

Üzleti Apróhirdetés:       (Max. 50 szó)
10 szóig               630 Ft+áfa = 1000 Ft
+ szavak              39 Ft+áfa = 50 Ft/szó
Negatív kiemelés: +50% felár

Szolgáltatói hirdetés:
Méret: 45×20 mm 4 Szó + Telefonszám
Ára: 1260 Ft+áfa = 1600 Ft

(Keretes hirdetés + színes háttér)

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Hétről-Hétre Bonyhád-Paks hirdetés

A város nevének eredetére több feltevés is létezik. Az egyik, hogy a „bony”, vagyis a „mocsaras, vizes” jelentésű szóból ered. A másik elmélet szerint itt Bonyháról, az erdélyi Prokuj gyula egyik fiáról van szó. Egy harmadik elmélet szerint pedig itt a Bonya (Bucna) nemzetség neve, amiből ered Bonyhád város neve.

Tolna vármegye negyedik legnagyobb népességű települése, a Bonyhádi járás egyik városa és központja. Gyakran nevezik a Völgység fővárosának. Bonyhádhoz 1 nagyobb és 6 kisebb városrész tartozik: Majos a legnagyobb, Börzsöny, Alsóbörzsöny, Bonyhádszerdahely, Tabód (németül Taboldsdorf), Tabódszerdahely és Ladomány. További nagyobb városrészek a Szecska és a Fáy András lakótelep.

Bonyhád mai területén kelta kori régészeti leleteket tártak fel. Mint település kb. a 14. századtól létezik. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralom jelentett. Bonyhádon a 6-os főút mellett talált a XIV. században felhúzott gótikus templomot a török hadak rombolhatták le 1542-ben, valószínűleg felgyújtották. Idővel a falak köveit a kor szokása szerint egy részét elhordták, az alapokat pedig hordalékkal fedték be a századok. A félig kiásott romot kutatva a régészek rábukkantak a bronzharang darabjára, és XV. századi pénzérméket is találtak.

1782-ben megszerezte a mezővárosi címet. Bonyhádon a legkorábbi időkig visszamenőleg éltek együtt magyarok, szerbek (rácok), majd németek és zsidók. Később felvidékiek és székelyek is a város lakói lettek. Így együtt élt a városban katolikus, evangélikus, református és zsidó. 1872-ben Bonyhád újra község lett, ezt a címet azonban a későbbi közigazgatási reformok során elveszítette. majd 1903-ban nagyközség.

Bonyhád a két világháború között a legalapvetőbb nemzetiségi jogaiért küzdő németség és a kisebbség asszimilációjában érdekelt hatalom ütközetének egyik központi színhelyévé vált. A második világháborút követően a koalíciós kormány a cseh (Benes) és a szövetséges hatalmak nyomására a németek jelentős részének minden vagyonát elkobozta, őket pedig elűzte szülőföldjükről. Bodor György erdélyi származású pesti jogász telepített ide, a megüresedett sváb házakba Erdélyből székelyeket, illetve a Felvidékről (például Tardoskeddről) felvidéki magyarokat.

Bonyhád hosszú ideig a Völgységi járás székhelye volt, 1977-ben kapott ismét városi címet, 2013 óta pedig a Bonyhádi járás központjaként szolgál.

A város címere három részre osztott: a felső részben kék mezőben koronás oroszlán alak látható, a kezében kardot tart. E rész utal Hessen tartományra, ahonnan a bonyhádi német ajkú lakosság jelentős része származik. A középső, ezüst pólya a Völgységi-patakot jelképezi, rajta lúdtollal, ami utal a város irodalmi hagyományaira. A pajzs alsó része vörös mezőben három szimbólumot tartalmaz: a nap és a hold a székelyekre, a kettős kereszt a városban élő magyarokra, felvidékiekre utal. A címerpajzsot két oroszlán tartja, mely motívum a Perczel család címeréből került átvételre. Alatta a Hűséggel a Hazához felirat utal a Magyarországhoz lojális mozgalomra, mely Bonyhádról indult ki és a többi népcsoport számára is örök érvényű igazságként szolgált.

Nevezetességei: Bonyhád a világon először állított köztéri szobrot Wass Albert erdélyi költő, író emlékezetére – Völgységi Múzeum – Szecska-tó – Az Ermel-Vojnits család sírkápolnája – Perczel-kúria – Vörösmarty Mihály egykori lakóháza Alsóbörzsönyben – Sírkert, melyben a Perczel család tagjai, köztük Perczel Mór honvédtábornok nyugszik – Gencsy-kastély, más néven ‘zománcos’ Perczel-kúria.

Hétről-Hétre Bonyhád-Paks hirdetés

Hétről-Hétre Komló hirdetés

január 20, 2026február 19, 2020 Szerző: Sallay István

Hétről-Hétre Komló hirdetés

Hétről-Hétre Komló hirdetés feladás

Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban

Hétről-Hétre Komló hirdetés ára:

Szavak száma	0
Megjelenések száma	1
Fizetendő összesen (bruttó)	495 Ft (390 Ft + áfa)

Hétről-Hétre Komló hirdetés

Hétről-Hétre Komló hirdetés terjesztés

Ingyenes információs és hirdetés újság. A/3 méretben, 8-12 színes oldalon. Terjesztése Komló és vonzáskörzetében 31 településen: Komló, Sásd, Hosszúhetény, Mánfa, Kisújbánya, Mecsekpölöske, Magyarszék, Liget, Oroszló, Baranyajenő, Godisa, Mindszentgodisa, Palé, Szentlászló, Bodolyabér, Magyarhertelend, Meződ, Varga, Vázsnok, Felsőegerszeg, Mecsekjánosi, Barátúr, Kishajmás, Bakóca, Magyaregregy, Kárász, Vékény, Pécsvárad, Hird, Gödreszentmárton, Gödrekeresztúr és Gödre településeken.

Nyomott példány: 2025. második félév – Hetente 15.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Hetente 15.000 db

P.É.CS. PRESS Kft. kiadó
http://www.hetrolhetre.hu/

A kiadó egyéb kiadványai: Bonyhádi Hétről-Hétre, Paksi Hétről-Hétre, Szekszárdi Hétről-Hétre, Pécs környéke Hétről-Hétre, Pécs Városi Fapados

Hétről-Hétre Komló hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden héten hétfőn!

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megjelenés előtti héten csütörtök 12 óráig!

Hétről-Hétre Komló hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Lakossági Apróhirdetés:       (Max. 50 szó)
10 szóig               394 Ft+áfa = 500 Ft
+ szavak              39 Ft+áfa =   50 Ft/szó
Kiemelés: +50% felár

Üzleti Apróhirdetés:       (Max. 50 szó)
10 szóig               788 Ft+áfa = 1000 Ft
+ szavak              39 Ft+áfa = 50 Ft/szó
Kiemelés: +50% felár

Szolgáltatói
hirdetés:
Méret: 45×20 mm 4 Szó + Telefonszám
Ára: 1260 Ft+áfa = 1600 Ft
(Keretes hirdetés + színes háttér)

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Hétről-Hétre Komló hirdetés

Komló (németül: Kumlau, horvátul: Komlov, város Baranya vármegye északi részén, a Komlói járás központja. A megyeszékhely után a megye második legnépesebb települése. A település egy századon át szénbányászatáról volt nevezetes; bányakincseinek köszönhetően a szocialista időkben erőteljesen fejlesztették, 1951-ben nyilvánították várossá. Hozzá tartozik Sikonda üdülőfalu, 1954 a Kisbattyán, Mecsekfalu és Mecsekjánosi, 1958 és 1992 között pedig Mánfa is a része volt Pécsbudafával együtt.

A Mecsek és a Baranyai-Hegyhát határán elhelyezkedő Komló Árpád-kori eredetű település. Nevét az oklevelek 1256-ban említették először Villa Complov alakban írva. 1312-ben Cumplow, 1320-ban Kemle, 1321-ben Komlod, 1329-ben Komlou, 1332–1335 között Konlod, Komlod, Cumulod változatokban írták nevét.

Komló a pécsváradi apátság falvai közé tartozott. Az oklevelek 1256-ban, majd 1329-ben a Tolna vármegyei Jánosival határos településként írták le.

A 20. század elején Baranya vármegye Hegyháti járásához tartozott. 1951-ben kapott városi rangot, 1954-ben hozzá csatolták Kisbattyánt, Mecsekfalut (melynek neve 1928-ig Szopok volt) és Mecsekjánosit, majd 1954-ben Mánfát, mely azonban 1992-ben ismét önálló községgé alakult.

A város mai népessége gyors ütemben fogy, elsősorban a kevés munkalehetőség miatt. Míg az 1990-es években még harmincegyezren éltek Komlón, az 2009-ben 25 881, 2015-ben 23 604, 2024-ben 19 679 lakosa volt a városnak.

A mai Mecseket hordozó lemeztöredék ugyanis a jura időszak elején (a liászban, kb. 200 millió évvel ezelőtt) olyan ősföldrajzi (vagy idegen kifejezéssel paleogeográfiai) környezetben helyezkedett el, amely kedvezett a szénképződésnek (természetesen kiegészülve az ehhez szükséges meleg és csapadékos klímával).

A lassan süllyedő folyóvízi, tavi, majd tengerparti környezetben valaha élt hatalmas mennyiségű növényi anyag iszappal temetődött be, s oxigénmentes (anoxikus) környezetben, a fokozódó nyomás és növekvő hőmérséklet hatására hosszú idő alatt feketekőszénné alakult, ennek vastagsága Pécs körül 1000 méternél is vastagabb, míg észak felé haladva pár 100 méteresre vékonyodik, amelyeket évszázadok óta bányásznak a térségben.

Az egyébként középkori eredetű Komló térségében már a 18. század óta ismerték a felszínközeli szénkibúvásokat, de jelentősebb mélyműveléses bányászata csak a 19. század végén kezdődött el. 1892-ben kezdett el termelni az első tárna, s 1898-ban kezdte meg működését az első függőleges akna. A szénbányászat, s az infrastruktúrát fejlesztő hatásai a két világháború közötti időben nem csak Komlón jelentős fejlődést indítottak el. Az 1950-es évek elején Komló lakosságának a fele (kb. 11 ezer fő) a szénbányákban dolgozott, s ekkor vált igazi szocialista bányavárossá is. Az 1951-ben városi rangot kapott település lakossága az 1990-es évek elejére 30 ezer fölé emelkedett.

A ’90-es évek végén bezártak a bányák (gazdaságossági okokra hivatkozva), 2000. január 31-én gördült fel az utolsó csille szén a Zobák-aknából.

Nevezetességei: Komlóverzum Látogatóközpont, Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény – 13. századi gótikus (Hasmányi templom) templom romjai – Komlosaurus carbonis – Magyarország első dinoszaurusz-lelete, mely Komlóról és az itt bányászott kőszénről kapta a nevét és 2019-ben az év ősmaradványának is megválasztották – A város központjában elhelyezkedő hőerőmű gőzkürtje napi négy alkalommal hangjelet ad, amely a bányászkodás élő emléke, hiszen a kürtjelek 6, 14 és 22 órakor, vagyis a bánya hajdani műszakváltásainak idején szólalnak meg és délben.

Hétről-Hétre Komló hirdetés

Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetés

január 21, 2026február 19, 2020 Szerző: Sallay István

Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetés

Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetés feladás

Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban

Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetés ára:

Szavak száma	0
Megjelenések száma	1
Fizetendő összesen (bruttó)	495 Ft (390 Ft + áfa)

Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetés

Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetés terjesztés

Ingyenes információs és hirdetés újság. A/3 méretben, 8-12 színes oldalon. Terjesztése Pécsen – 19 városrészben: Kertváros, Régi kertváros, Málom, Rózsadomb, Patacs, Mecsekoldal, Uránváros, Szigeti város, Újhegy, Rácváros, Kovácstelep, Rigóder, Budai külváros, Diós, Fehérhegy, Meszes városrészekben, belvárosi panelek és üzletek.

Nyomott példány: 2025. második félév – Kéthetente 25.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Kéthetente 24.500 db

P.É.CS. PRESS Kft. kiadó
A kiadó egyéb kiadványai: Bonyhádi Hétről-Hétre, Komlói Hétről-Hétre, Paksi Hétről-Hétre, Szekszárdi Hétről-Hétre, Pécs környéke Hétről-Hétre

Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetés megjelenés

Megjelenés:
minden hónap 1. és 3. hétfőjén

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megjelenés előtti héten szerdán12 óráig!

Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Lakossági Apróhirdetés:       (Max. 50 szó)
10 szóig               315 Ft+áfa = 400 Ft
+ szavak              39 Ft+áfa =   50 Ft/szó
Kiemelés: (negatívban) +50% felár

Üzleti Apróhirdetés:       (Max. 50 szó)
10 szóig               630 Ft+áfa = 800 Ft
+ szavak              39 Ft+áfa =   50 Ft/szó
Kiemelés: (negatívban) +50% felár

Szolgáltatói
hirdetés:
Méret: 45×20 mm 4 Szó + Telefonszám
Ára: 2000 Ft+áfa = 2540 Ft
(Keretes hirdetés + színes háttér)

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetés

Pécs ókori neve Sopianæ. E latin képzésmódú név alapszava (kelta sop: „mocsár”) minden bizonnyal kapcsolatban van azzal, hogy a Pécs helyén álló római kori város déli oldala akkor lenyúlt a vízjárta, mocsaras rétig. A rómaiak előtt (a keltákon kívül) illírek is laktak a környéken. Sopianae városát a rómaiak alapították a Kr. u. első század második felében, amikor a Dunántúl a Római Birodalom Pannonia provinciája volt. Városi rangot Hadrianus császár uralkodása idején (117–138) kapott, majd a 3. században Diocletianus ideje alatt, Sopianae lett Valeria tartomány fővárosa.

Mikor Nagy Károly csapatai megérkeztek, a várost már avarok és szlávok lakták. Nagy Károly rövid időre a Frank Birodalomhoz csatolta a területet. A honfoglalás után Pécs fontos egyházi központ, püspöki székhely maradt: Quinque Ecclesiae („öt templom”) néven említik. I. István király 1009-ben megalapította a pécsi püspökséget, amelynek Orseolo Péter magyar király építtetett székesegyházat. 1065-ben a székesegyház leégett és csak ezután épült a ma is létező székesegyház.

A várost 1235-ben említik először Pécs néven; egy feljegyzésben fordul elő a Pechyut (pécsi út) név. Nagy Lajos 1367-ben egyetemet alapított Pécsett, ez volt Magyarország első egyeteme. 1476-ban itt ülésezett az országgyűlés. A mohácsi csata után (1526) Nagy Szulejmán seregei kifosztották Pécset. 1543 júniusában Pécs önként megnyitotta a kapuit az oszmán sereg előtt. Az oszmánok megerősítették és igazi keleti várossá formálták Pécset.

1664-ben Zrínyi Miklós csapatai a Mecsekről mozsárágyúkkal lőtték szét a várost, majd kifosztották és felégették. Ekkor pusztult el a középkori Pécs. Buda felszabadítása után (1686) a keresztény felszabadító sereg szintén hatalmas rombolás árán tudta visszaszerezni a várat.

1688-ban a dél-német tartományokból telepesek érkeztek a városba az elmenekült lakosság pótlására. A fallal körülvett belvárosba német lakosság költözött, a délszlávok a falon kívüli külvárosokban, míg a magyar kisebbség a város környéki szőlőhegyeken lakott.

Pécs nem támogatta a Rákóczi-szabadságharcot, ezért II. Rákóczi Ferenc seregei 1704-ben kifosztották a várost. A 18. században fejlődésnek indult az ipar, céhek alakultak és fellendült a kereskedelem. Mária Terézia 1780-ban a várost szabad királyi város rangra emelte. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Pécset rövid ideig horvát sereg tartotta megszállva, majd 1849 januárjában Habsburg-csapatok élén Jellasics császári vezér vonult be a városba. A kiegyezés (1867) után Pécs gyorsan fejlődött. 1868-tól vasút kötötte össze Barccsal, 1882-tól Budapesttel is.

Az első világháború végén Baranya déli részét szerb-antant csapatok foglalták el, akik megszállva tartották a várost 1921-ig; ez idő alatt a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság része. Ez visszavetette a pécsi ipar és kereskedelem fejlődését. A második világháború alatt Pécs csak kisebb károkat szenvedett, annak ellenére, hogy 20-25 kilométerre délre, Villány környékén nagy tankcsata zajlott.

A háború után a város Magyarország egyik ipari központjává nőtte ki magát. Óriásit fejlődött a bányaipar – feketeszén, majd uránérc. A város lakossága emiatt jelentősen megnőtt. A rendszerváltás utáni az ipari üzemeket szinte kivétel nélkül bezárták, újak alig épültek, a munkanélküliség hatalmasra nőtt.

A szénbányászat 2004 májusában szűnt meg. Pécs utcáin sétálva egymás mellett látjuk: a római kori elődvárost , a 4. századi ókeresztény nekropoliszt, az első magyarországi egyetemet, a fallal határolt középkori belvárost, a török dzsámikat és mecseteket, a német polgárházakat, a Dóm épületegyüttesét, a Zsolnay-negyedet, a Káptalan utcai „múzeumnegyedet”, a skandináv típusú lakótelepet. 2010-ben Pécs a németországi Essennel és a törökországi Isztambullal karöltve Európa egyik kulturális fővárosa. Pécsett jelenleg több mint 250 műemlék található. A Pécsi ókeresztény sírkamrákat 2000-ben az UNESCO a világörökség részeként jegyezte.

Hétről-Hétre Pécs Városi Fapados hirdetés

Hétről-Hétre Pécs környéki hirdetés

január 20, 2026február 19, 2020 Szerző: Sallay István

Hétről-Hétre Pécs környéki hirdetés

Hétről-Hétre Pécs környéki hirdetés feladás

Megjegyzés a hirdetés megjelenésével kapcsolatban

Hétről-Hétre Pécs környéki hirdetés ára

Szavak száma	0
Megjelenések száma	1
Fizetendő összesen (bruttó)	495 Ft (390 Ft + áfa)

Hétről-Hétre Pécs környéki hirdetés

Hétről-Hétre Pécs környéki hirdetés terjesztés

Ingyenes információs és hirdetés újság. A/3 méretben, 8-12 színes oldalon. Terjesztése Pécs környékén – 23 településen: Kozármisleny, Szigetvár, Szentlőrinc, Bogád, Cserkút, Görcsöny, Hobol, Keszü, Kővágószőlős, Nagykozár, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Szalánta, Nagyárpád, Postavölgy, Romonya, Nagypeterd, Szabadszentkirály, Bicsérd Alkalmanként: Sellye és Kacsóta településeken.

Nyomott példány: 2025. második félév – Kéthetente 11.000 db
Terjesztett példány: 2025. második félév – Kéthetente 11.000 db

P.É.CS. PRESS Kft. kiadó
A kiadó egyéb kiadványai: Bonyhádi Hétről-Hétre, Komlói Hétről-Hétre, Paksi Hétről-Hétre, Pécs környéke Hétről-Hétre, Pécs Városi Fapados

Hétről-Hétre Pécs környéki hirdetés megjelenés

Megjelenés:
Minden hónap 2. hétfője (ha 5 hetes a hónap, akkor a 4. hétfőjén is).

Anyagleadás (fizetéssel együtt):
Megjelenés előtti héten szerda 12 óráig!

Hétről-Hétre Pécs környéki hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Lakossági Apróhirdetés:       (Max. 50 szó)
10 szóig               394 Ft+áfa = 500 Ft
+ szavak              39 Ft+áfa =   50 Ft/szó
Kiemelés: +50% felár

Üzleti Apróhirdetés:       (Max. 50 szó)
10 szóig               788 Ft+áfa = 1000 Ft
+ szavak              39 Ft+áfa = 50 Ft/szó
Kiemelés: +50% felár

Szolgáltatói
hirdetés:
Méret: 45×20 mm 4 Szó + Telefonszám
Ára: 2000 Ft+áfa = 2540 Ft
(Keretes hirdetés + színes háttér)

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Hétről-Hétre Pécs környéki hirdetés

A terület kelta, római, majd avar uralom után került a honfoglaló magyarok kezére. Földesúri birtokként Zygeth névalakban 1391-ben bukkan fel először a forrásokban, első védett épületét az Almás-patak mocsaras árteréből kiemelkedő szigetszerű földsávon építették meg. Az uradalmi központ szerepét betöltő vár legelső építménye az ún. kerek torony. A háromemeletes lakótoronyból és későbbi bővítményeiből álló korai erőd, mint castrum 1449-ben, a földsánccal övezett település mint oppidum (mezőváros) 1463-ban jelenik meg elsőként írásos formában.

A vár és a város 1473-ban vétel útján az enyingi Török család birtokába került. E család legnevezetesebb tagja, Török Bálint végeztette el a vár és a település igazi erődítménnyé történő kiépítését az 1530-as években. Ennek során a belső várat nagy területű, sarkain olaszbástyákkal megerősített külső várrésszel bővítette, az erődöt az Almás-patak vizével feltöltött árokrendszerrel vétette körbe, amelyen keresztül felvonóhidak biztosítottak összeköttetést a külső és belső vár, illetve a város között.

A Buda, majd Pécs és Siklós elestével kiemelt stratégiai jelentőségre szert tett erősség 1543-ban királyi birtokként I. Habsburg Ferdinánd tulajdonába került. Az erőd első, igazán komoly ostromára 1556 nyarán került sor. Ekkor még sikerült a várat megtartania az Ali budai pasa által vezetett, többszörös túlerőben lévő sereg ellenében.

Utána újjáépítették, aminek eredményeként az 1550-es évek végére hazánk legmodernebb és legerősebb végvárává vált. 1561-ben Zrínyi Miklós lett a várkapitány. 1566 késő nyarán került sor a végül a Dél-Dunántúl feladásával járó, vereséggel végződő szigetvári ütközet, 34 napig ellenállva a 40 szeres túlerőnek. Szigetvár a hódoltság idején kiemelt katonai-igazgatási szerepet töltött be. Előbb a Budai, majd a Kanizsai vilajet alá rendelt szandzsák központja volt. A törökök 1689 februárjában harc nélkül adják át a várat és a várost, amelyek így a védelem híján elnéptelenedett újváros kivételével épségben kerültek újra Habsburg-kézbe.

A szigeti erőd néhány stratégiai fekvése miatt a 18. század végéig a Habsburg-kormányzat számára továbbra is kiemelt jelentőséggel bírt, így még száz éven át katonai csapatok állomásoztak a falai között. A vár hadászati funkciója az 1780-as évekre azonban egyre jelentéktelenebbé vált, ezért II. József uralkodása idején (1780–1790) a Haditanács a város tulajdonjogát Tolnai Festetics Lajosnak eladta a várat.

A Festetics családot követő 19–20. századi tulajdonosok alatt már csupán a földesúri birtokok gazdasági központjául szolgált. A II. világháború után államosított vár turisztikai célú hasznosítása az 1950-es évek második felében kezdődött el.

A Rákóczi-szabadságharcot követő békeidőszakban a megrendelései, illetve vásárlóereje folytán a továbbra is itt állomásozó császári katonaság gyakorolt jótékony hatást a város gazdasági életére, majd az Osztrák–Magyar Monarchia időszakában meginduló polgárosodás és iparfejlesztés nyomán jelentkeztek a kulturális és gazdasági fellendülés újabb jelei.

Az 1868 májusában forgalomba helyezett, köszönhetően a község bekapcsolódott az országos közlekedési hálózatba, ami nagy ipari beruházások előtt nyitotta meg az utat. 1884-ben a jelentős múlttal rendelkező helyi cipőipar első üzemében, a Szigetvári Cipőgyárban indult meg a termelés. Az ugyancsak hagyományosnak számító konzervgyártás 1937-ben kezdődött.

A Szigetvári ütközet 400. évfordulója alkalmából 1966-ban várossá nyilvánították. 2011-ben az Országgyűlés törvényben rendelkezett a „Civitas Invicta” – a Leghősiesebb Város cím Szigetvárnak való adományozásáról.