Gyomaendrődi Hírmondó hirdetés

január 22, 2026november 15, 2024 Szerző: Sallay István

Gyomaendrődi Hírmondó hirdetés

Gyomaendrődi Hírmondó hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna egjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Gyomaendrődi Hírmondó hirdetés megrendelés

Gyomaendrődi Hírmondó hirdetés

Gyomaendrődi Hírmondó hirdetés terjesztés

A Gyomaendrődi Hírmondó több mint 50 éve szolgálja Gyomaendrőd 12.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk kéthetente, A/4 méretben, 12-16 színes oldalon.

Nyomott példány: 2025. második félév – Havonta 8.000 db

Terjesztett példány: 2025. második félév – Havonta 8.000 db

Határ Győző Városi Könyvtár kiadó

Gyomaendrődi Hírmondó hirdetés megjelenés

Megjelenés: Minden hónap 3. péntekén november kivételével!

Anyagleadás (fizetéssel együtt): 3 héttel megjelenés előtt!

Gyomaendrődi Hírmondó hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Kiskeretes színes hirdetés

1/32 45×35 mm 4.000 Ft+áfa = 5.080 Ft (20 szó)

1/16 60×45 vagy 45×60 mm 6.0000 Ft+áfa = 7.620 Ft (40 szó)

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Gyomaendrődi Hírmondó hirdetés

A város neve Gyoma és Endrőd településrészek neveinek összevonásából keletkezett. Gyoma a régi magyaroktól használt személynév volt. A Szinnyei Merse család ősét pl. Gyomának hívták. Gyoma község tehát első Gyoma nevű tulajdonosától vagy lakosától vette nevét. Endrődöt Endre nevű tulajdonosáról vagy lakosáról nevezték el.

Gyoma nevét 1332-ben említették először az oklevelek Gama néven, midőn papja, Pál, 5 garast fizetett a pápának. Temploma minden szent tiszteletére volt avatva. 1338-ban Gyuma-nak írták nevét, ekkor Gyomai Bethlen fiainak, az iktári Bethlen-ek őseinek birtoka volt. Egy ekkor kelt oklevélben Tamás erdélyi vajda utasította őket, hogy ne zavarják a szomszédos Ege helységbe települőket. (Ege ma puszta Gyomától délkeletre.)

Az 1557-58. évi defter (adólajstrom) szerint 25 ház volt benne. 1564-ben vagy leégett Endrőd vagy csak elmenekültek a lakosai. 1705 körül a rácok egészen elpusztították, lakói elszéledtek és csak 1719-ben szállingóztak vissza. Népessége 1719-ben legfeljebb 150 fő, ami viszont gyorsan gyarapodott. Az 1739-es pestisben 485 ember halt meg. 1830-ban mezőváros lett. 1840-től kezdve az egyik megyei esküdt itt lakott, 1877-ben pedig szolgabírói székhely lett. 1890-ben népessége 10.867 fő volt. Lakói ekkoriban leginkább földművelők voltak, akik sok jó gabonát, gyümölcsöt termeltek és állattenyésztéssel foglalkoztak.

Endrőd a legrégibb megyei községek közé tartozik. 1425-ben fordul elő először a neve, de már akkor jelentős község lehetett. Lakosai ezelőtt mind nemesi kiváltsággal bírtak. 1557—8 defterből (adólajstrom) szerint 25 ház volt benne. 1598-ban lakatlanná vált, majd 1685-ben újra elpusztult. 1703-ban a rácok dúlták fel és csak 1718-ban kezdett újjáépülni. 1732-ben 251 ember lakott Endrődön; 1764-ben már 1222-re emelkedett a lakosok száma. 1773-ban 191 telkes jobbágy, 74 házas zsellér, 90 házatlan zsellér, 15 iparos és egy kereskedő család, vagyis mintegy 1855 ember lakott itt 266 házban.

Endrőd 1891-ben csinos nagyközség volt Békés vármegye gyomai járásában, 1807 házzal és 10 898 magyar lakossal, 2 gőzmalommal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Az endrődi sortűz az 1935-ös országgyűlési választási kampány során 1935. március 20-án a Békés vármegyei Endrődön bekövetkezett tragikus esemény, amelynek nyolc halálos áldozata volt. Az endrődi sortűz fogalommá vált a későbbiekben: a Gömbös Gyula nevéhez kapcsolt erőszakos, terrorisztikus módszerek szinonimájává lett. Nevezik a „választási gyűlés véres szétverésének”, a kormányterror megnyilvánulásának, az endrődi kisgazdagyűlés sortüzes feloszlatásának.

A település 1982-ben jött létre Gyoma és Endrőd települések egyesülésével. A városi rangot 1989-ben kapta meg.

Gyomaendrődi Hírmondó hirdetés

Félegyházi Közlöny hirdetés

február 27, 2026november 13, 2024 Szerző: Sallay István

Félegyházi Közlöny hirdetés

Félegyházi Közlöny hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Félegyházi Közlöny hirdetés feladás

Félegyházi Közlöny hirdetés

Félegyházi Közlöny hirdetés terjesztés

A Félegyházi Közlöny mint 20 éve szolgálja Kiskunfélegyháza 29.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk kéthetente, A/4 méretben, 16-24 színes oldalon.

Nyomott példány: 2025. második félév – Havonta 15.000 db

Terjesztett példány: 2025. második félév – Havonta 15.000 db

Félegyházi Közlöny Nonprofit Kft. kiadó

Félegyházi Közlöny hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden páratlan héten péntekén

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Minden páros héten csütörtökön 12 óráig!

Félegyházi Közlöny hirdetés Árak

Hirdetési tarifa:

Kiskeretes színes hirdetés 1/16 25.000 Ft+áfa = 31.750 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Félegyházi Közlöny hirdetés

István király rendelete alapján felépült az első keresztény templom, amit ma a Templomhalom rejt. A feltárások befejezését követően egy emlékparkot alakítottak ki.

A kunok IV. Béla idején érkeztek a területre, először 1239-ben, majd 1246-ban. A kunok szállásterületei érintették Félegyházát.

Okleveles emlék 1389-ben említi először Félegyházát Feleghaz alakban: az irat megtiltja a szeri nemeseknek, hogy a Szegedről Szeren, Félegyházán átutazó kereskedő polgároktól vámot szedjenek. Félegyháza tehát a Budára vezető kereskedelmi útvonal mentén feküdt.

A török a mohácsi csata után teljesen elpusztította Félegyházát. Buda ostroma után Szulajmán az Alföld számos más városával együtt felégette. A terület elnéptelenedett.

1699-ben I. Lipót a Jászkunságot (a Kiskunság, a Nagykunság és a Jászság összefoglaló neve az egykori okiratokban) elzálogosította. Félegyháza területe ekkor még mindig néptelen. A Rákóczi-szabadságharc után a Német Lovagrend ideiglenes zálogbirtokként bírhatta a Jászkunságot. 1731-ben lemondtak a területről, a joghatóság a Pesti Invalidusok Házára szállt.

Az újbóli betelepülés valószínűleg már 1727-ben megkezdődött.

1745-ben Mária Terézia engedélyezte a korábban jogtalanul eladott területek visszaváltását (redempcióját). Megerősítette a jászok és kunok régi kiváltságait, mentesültek a jobbágyi kötelezettségek alól. Ezért a szabadságért 573 000 forint zálogot kellett fizetniük.

1774-ben Kiskunfélegyháza mezővárosi rangot kapott Mária Teréziától, mely státusz – egyebek mellett – évi 4 országos vásár tartását engedélyezte.

Félegyházát a kereskedelem emelte a többi kiskun település fölé. Kiskunfélegyházán a görögök voltak az első kereskedők, akik az egykor híres keleti levantei kereskedelem hagyományait hozták magukkal, s a várost bekapcsolták a Hanza-városok felvonulási területébe. Félegyháza telepítőinek a mezőgazdaság volt a főfoglalkozásuk. A városi rang és a vásártartási jog elősegítette ugyan egyes iparágak fejlődését (kovács, bognár, szíjgyártó, szűcs stb.), s a kiegyezés utáni konjunktúra létrehozott egy viszonylag jómódban élő réteget, de a mezőgazdaság monokulturális jellege megmaradt.

A város ipara a 19. század végén indult fejlődésnek (leginkább a malomipar révén), majd az 1950-es évektől folytatódott (vegyipari gépgyár, műanyaggyár, cipőgyár). Az 1950-es megyerendezés során alakították ki Bács-Kiskun megyét.

Kiskunfélegyháza (németül: Feulegaß, jiddisül: פֿיילעדאַז) város Bács-Kiskun vármegyében a Duna–Tisza közi homokhátság középső részén a Kiskunságban fekszik, a Kiskunfélegyházi járás központja. A lakónépesség szerint a vármegye harmadik legnagyobb települése.

Félegyházi Közlöny hirdetés

Balatonfüredi Napló hirdetés

február 16, 2026szeptember 11, 2024 Szerző: Sallay István

Balatonfüredi Napló hirdetés

Balatonfüredi Napló hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Balatonfüredi Napló hirdetés megrendelés

Balatonfüredi Napló hirdetés

Balatonfüredi Napló hirdetés terjesztés

A Balatonfüredi Napló újság több mint 20 éve szolgálja a 13.000 lakost és a térség vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta, A/3 méretben, 12-16 színes oldalon. Nem csak a helyi lakosságot, nyaralóközönséget éri el, de kipostázzuk az ország több pontjára is.

Nyomott példány: 2025. második félév – Havonta 6.000 db

Terjesztett példány: 2025. második félév – Havonta 6.000 db

Füred Stúdió Kft. kiadó

Balatonfüredi Napló hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap második hetének péntekén

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Minden hónap utolsó napján 12 óráig!

Balatonfüredi Napló hirdetési Árak

Hirdetési tarifa:

Kiskeretes színes hirdetés 1/8 128,5×89,25 mm 36.220 Ft+áfa = 46.000 Ft 1/4 128,5×182,5 mm 53.543 Ft+áfa = 68.000 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Balatonfüredi Napló hirdetés

A Füred név eredetileg a fürj madár nevének für, fűr alakjából származik és jelentése fürjes. A kezdetben a helyi savanyúvízforrásokra, majd magára a Balatonra települő fürdőkultúra és a településnek ebben betöltött kiemelkedő szerepe miatt a 19. századra a név átértelmeződött és fürdő értelmet kezdtek tulajdonítani neki.

Első ismert lakói a rómaiak voltak, emléküket számos kiásott épületrom és síremlék jelzi. Füred nevével írásos emlékként először 1211-ben találkozunk, a Tihanyi apátság egy birtokösszeírásában. Mai területén az Árpád-korban hét település állt. 1717-ben említik savanyúvizét, majd 1729-ben újra. 1722-ben vegyelemeztették és gyógyvízzé nyilvánították. Ez idő tájt már állt egy fa fürdőház, majd nemsokára egy kőház, kiadó szobákkal vendégek számára. Később kétemeletes új fürdőház is épült. A református hitközség tagjainak anyakönyvezése 1724-ben indult, a római katolikusoké 1800-ban, az izraelitáké pedig 1863-ban.

A város a 19. század első felében, a reformkor idején indult fejlődésnek. A vendégek szórakozását a nyári időben fából készült színház szolgálta. 1831-ben megépült a Balatonfüredi Színház, a Dunántúl első magyar nyelvű kőszínháza, melyet Kisfaludy Sándor alapított adományokból, apátsági és népi segítséggel. A színház létrehozásához, többek között, Kerkapoly István tapolcai főszolgabíró járult hozzá (ekkor Balatonfüred még a tapolcai járáshoz tartozott). Szentgyörgyi Horváth János rendezte 1825. július 26-án a füredi Horváth-házban az első Anna-bált lánya, Anna Krisztina tiszteletére. Az Anna-bál hagyománnyá vált, azóta minden évben megrendezik.

Széchenyi István kezdeményezésére innen indult el 1846-ban az első balatoni gőzhajó, a Kisfaludy. Füreden hajógyár is létesült. A század első felében előbb találkozóhelye volt a Dunántúl nagy családjainak, majd, főként a kiegyezés utáni időszakban, kedvelt találkozóhelye lett a politikusoknak, művészeknek. 1884-ben itt alakult meg az első magyar vitorlásegyesület, a Stefánia Yacht Club.

A második világháború után, az 1960-as években indult a város újabb fejlődési szakasza. 1966-ban itt tartották a XXVII. FICC (Nemzetközi Camping Caravanning Club) Rallyt, erre épült 4000 személyes kempingje. 1971-ben Füredet Magyarország első gyógy- és üdülőhelyi városává nyilvánították. Balatonfüred 1987 óta „A szőlő és a bor nemzetközi városa”. A parton a Hotel Marinát 1967-ben, a Hotel Annabellát 1968-ban, a Hotel Füredet pedig 1969-ben adták át.

A Balatonfüredi Kardiológiai Klinika 1913-ban nyílt meg, mely rendelkezik Magyarország legnagyobb szív-rehabilitációs központjával. A turizmus és a hidroterápia mellett egy másik fontos gazdasági tevékenység a szőlőtermesztés. A közelben található a Balatonfüred-Csopaki borvidék. Itt rendezték meg 2010-ben az úszó-Európa-bajnokság, 2017-ben pedig az úszó-világbajnokság nyílt vízi versenyeit.

Balatonfüredi Napló hirdetés

Pilis Dunakanyari Hírmondó hirdetés

március 5, 2026május 23, 2024 Szerző: Sallay István

Pilis Dunakanyari Hírmondó hirdetés

Pilis Dunakanyari Hírmondó hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Pilis Dunakanyari Hírmondó hirdetés megrendelés

Pilis Dunakanyari Hírmondó hirdetés

Pilis Dunakanyari Hírmondó hirdetés terjesztés

A Pilois Dunakanyari Hírmondó újság több mint 10 éve szolgálja a lakosságot és térség vállalkozásait. Terjesztése 13 településen történik: Budakalász, Csobánka, Dunabogdány, Kisoroszi, Leányfalu, Pilisszentlászló, Pilisszentkereszt, Pomáz, Pócsmegyer, Szentendre, Szigetmonostor, Tahitótfalu és Visegrád településeken. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta, A/3 méretben, 12-16 színes oldalon.

Nyomott példány: 2025. második félév – Havonta 10.000 db

Terjesztett példány: 2025. második félév – Havonta 10.000 db

Szólabda Stúdió kiadó

Pilis Dunakanyari Hírmondó hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap első hetében

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Előző hónap 25.-én 12 óráig!

Pilis Dunakanyari Hírmondó hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Kiskeretes hirdetések

1/48 oldal 45×45 mm ff 5000 Ft+áfa = 6.350 Ft, sz 6000 Ft+áfa = 7.620 Ft

1/24 oldal 90×45 mm ff 12000 Ft+áfa=15.240 Ft, sz 16000 Ft+áfa = 20.320 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Pilis Dunakanyari Hírmondó hirdetés

A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza. A tájegység Pest megye és Komárom-Esztergom megye területén található. A folyó ezen a szakaszon a Börzsöny és a Visegrádi hegység között folyik. Elnevezése onnan ered, hogy a Duna folyásiránya itt változik meg nyugat-keletiről észak-délire. A Dunakanyar Magyarország egyik legfontosabb turisztikai körzete. Kulturális és történelmi emlékekben is az egyik leggazdagabb vidék. Két legjelentősebb települése Esztergom és Visegrád. Magyarország egyik legszebb tájegysége.

A folyásiránya pedig nyugat-keletiről észak-délire változik. A Dunakanyar Magyarország egyik legfontosabb turisztikai körzete, beleértve a Duna menti településeket mindkét oldalon Esztergom és Visegrád között, amely a világörökségi várományosi (jelölti) listán is szerepel, visegrádi középkori királyi központ és az esztergomi vár helyszíneinek összevonásával. 2006 óta a katolikus védőszentje Szent Hedvig lengyel királynő.

Tágabb, turisztikai vonatkozásban azonban ide soroljuk még a Duna íve által bezárt jobb parti területet, valamint a folyamtól északra emelkedő Börzsöny hegység nagyobbig, Pest vármegyéhez tartozó felét. A Duna könyöke által bezárt Pilis hegységet és Visegrádi-hegységet a part menti területekkel. A folyam partvidékét Kisoroszitól a fővárosig a Vác–Pesti-Duna-völgy kistája kíséri.

A Duna szűkebb, földrajzi értelmezésben vett Zebegény és Kisoroszi közötti szakaszán a Visegrádi-szoros áttöréses völgye változatos hegyvidékektől övezett. Szépen gondozott parkerdők, vadrezervátumok, természeti ritkaságok, hazai viszonylatban fontos klimatikus folyóparti üdülőhelyek, szigetek, vízi-, és télisport-lehetőségek együttesen adják természeti értékeit.

A tájegység művészettörténeti és történelmi emlékekben az ország egyik leggazdagabb vidéke. A barokkot Budapest, Szentendre és Vác képviseli, Visegrád a reneszánszot idézi, míg Esztergom a magyar román kort képviseli. Ezek az adottságok a magyar történelem jelentős, korszakos emlékeit jelentik olyan tájképi és természeti környezetben, amelyek turisztikai vonzerejüket megtöbbszörözi.

Jobb partján lévő települések: Esztergom, Dömös, Pilismarót. Visegrád, Dunabogdány, Leányfalu, Szentendre, Csobánka, Pomáz, Budakalász. A bal partján lévő települések: Szob, Zebegény, Nagymaros, Kismaros, Verőce, Vác, Sződliget, Dunakeszi. Valamint a Szentendrei szigeten lévő: Kisoroszi, Tahitótfalu, Pócsmegyer és Szigetmonostor települések.

Pilis Dunakanyari Hírmondó hirdetés

Sümeg Infó hirdetés

február 16, 2026május 15, 2024 Szerző: Sallay István

Sümeg Infó hirdetés

Sümeg Infó hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Sümeg Infó hirdetés megrendelés

Sümeg Infó hirdetés

Sümeg Infó hirdetés terjesztés

A Sümeg Infó újság több mint 10 éve szolgálja alakoságot és térség vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta, A/4 méretben, 12-16 színes oldalon.

Nyomott példány: 2025. második félév – Havonta 8.000 db

Terjesztett példány: 2025. második félév – Havonta 8.000 db

Fazekas László E.V. kiadó

Sümeg Infó hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap második hetének keddjén

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Minden hónap első hetének keddjén 12 óráig!

Sümeg Infó hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Kiskeretes színes hirdetés 1/8 90×29 mm 7.874 Ft+áfa = 10.000 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Sümeg Infó hirdetés

Sümeg. A római korban is lakott terület volt, amit a feltárt katonai táborhely és lakóépületek bizonyítanak. A város területén háromhajós őskeresztény bazilika alapfalait tárták fel.

A várat a tatárjárás után IV. Béla kezdte el építtetni, majd a veszprémi püspökök fejeztették be. Sümeget első alkalommal 1292-ben említi oklevél, 1318-ban pedig már a várról is említést tesznek. Jelentősége a mohácsi csata után nőtt meg, Fehérvár és Veszprém török kézre kerülésével Sümeg vára a Dunántúl egyik legfontosabb központjává vált. A várnak fontos szerepe volt a török megszállás alatt egyedül maradt magyar kézen.

Veszprém török uralomra jutásával 1553-ban a püspökség ide költözött, és itt is maradt 1762-ig. 1605-től 50 évig itt őrizték Szent László hermáját. A várfalakat 1656–1658 között Széchényi György veszprémi püspök 1100 méter hosszú, bástyákkal megerősített kőfallal vetette körül, ennek egy része ma is látható. E falakon belül, a 18. század folyamán épült ki az ún. nemesi belváros. Keleti határát a Várhegy meredek oldala zárja.

1700-ban a város nagy részét tűzvész pusztította el. A város utcái a Várhegy meredek oldalait fogják körül. A belvárostól keletre, a 16. század folyamán alakult ki az akkori jobbágyság városrésze, a Tokaj. Északi határában, a várba felvezető út lábánál áll a 18. században épített váristálló. A belvárostól nyugatra, a középkori alapokon fejlődő ún. Tizenhárom Város városrészben áll a plébániatemplom.

A Rákóczi-szabadságharcban a vár és a város jelentős szerepet játszott, a kuruc katonaság központja volt, ezért az osztrákok 1713-ban felgyújtották, és nagy részét lerombolták. 1907-ben a település elveszítette városi rangját és csak 1984-ben nyerte vissza. Ma jelentős szerepet játszik a Balaton-felvidék idegenforgalmában.

Vár. IV. Béla király parancsára a veszprémi püspök erős kővárat emeltetett a sümegi hegyen. A 14. század elején a Kőszegi család ragadta magához, uralmukat csak az 1318-as győztes hadjáratában döntötte meg Anjou Károly. 1440 nyarán a Luxemburgi Erzsébet királyné pártján álló nemesek ostrom alá vették az Ulászló király táborához tartozó püspökség sümegi várát, sikertelenül. Rövidesen megépítették a külsővárat, így Sümeg a környék legerősebb kővárává fejlődött.

Sümeg jelentőségét csak fokozta, hogy a veszprémi püspök is ide húzódott vissza székhelyéről, amit 1552-ben elfoglaltak a „pogány” hadak. 1553-ban emelték legkorszerűbb védőművét, a több emeletes, vastag falú Kövess-bástyát. 1605 tavaszán a Habsburg-ház zsarnoksága ellen felkelt Bocskai István erdélyi főnemes hajdúserege megszállta a várat.

Katonai szerepét a II. Rákóczi Ferenc irányította kuruc szabadságharcban is megtartotta, és 1705-től a felkelők fontos bázisának számított, falai között még lőport is gyártottak a harcoló katonaságnak. Hadiszerencséjük hanyatlásával 1709-ben ágyúlövés nélkül feladta kuruc katonaság (a vár épületeit négy esztendő múltán egy hadgyakorlat ürügyén felgyújtatta a császári parancsnokság). A gazdátlanná vált védőműveket az időjárás vasfoga a lakossággal karöltve évszázadokon át rombolta, mígnem az 1960-as években megkezdődött régészeti feltárása és megóvása. A Balaton-felvidék legjobban helyreállított középkori kővárában minden nyáron színpompás várjátékokkal idézik fel az egykori vitézek életét. A várat 2016-tól kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújították.

Sümeg Infó hirdetés

Fórum Martini hirdetés

január 26, 2026május 14, 2024 Szerző: Sallay István

Fórum Martini hirdetés

Fórum Martini hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Fórum Martini hirdetés megrendelés

Fórum Martini hirdetés

Fórum Martini hirdetés terjesztés

A Fórum Martini több mint 10 éve szolgálja Martonvásár 6.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta, A/4 méretben, 16-24 színes oldalon.

Nyomott példány: 2025. második félév – Havonta 6.000 db

Terjesztett példány: 2025. második félév – Havonta 6.000 db

Martonvásár Város Önkormányzata kiadó

Fórum Martini hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Kéthavonta: 1. január-február 2. március-április 3. május-június 4. július-augusztus 5. szeptember-október 6. november-december – 5.-éig

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Előző hónap 15.-én 12 óráig! (december-február-április-június-augusztus. október)

Fórum Martini hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Lakossági apróhirdetés minimum 10 szó = 1732 Ft+áfa = 2200 Ft további szavak 157 Ft+áfa = 200 Ft Közületi apróhirdetés minimum 10 szó = 3543 Ft+áfa = 4500 Ft további szavak 339 Ft+áfa = 430 Ft

Kiskeretes színes hirdetés 1/8 85×58 mm 8.000 Ft+áfa = 10.160 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Fórum Martini hirdetés

Martonvásár (németül: Martinsmarkt) város Fejér vármegyében, a Martonvásári járás székhelye. 3215 hektáros kiterjedésével a megye második legkisebb közigazgatási területű városa; a megye összes (mind a 12) nagyközsége is nagyobb területen fekszik nála.

Martonvásár valószínűleg már időszámításunk előtt lakott település volt a Szentlászló-patak mellett két oldalon, kelta népek vagy szarmaták lakhatták, a római császárok hódításai után a honfoglaló magyarok vették szálláshelyül, erről tanúskodnak a tárgyi emlékek, s régészeti bejárások is. A 11. században sűrűn lakott hely lehetett. 1268-ban elsőként már mint vásáros helyet említik, amely a kereskedelem élénkülésével csak tovább bővült, mivel a Buda – Fehérvár kereskedelmi út mentén feküdt. Ekkor valószínűleg Fehérvár után Martonvásár Fejér vármegye legnagyobb városa.

A törökök 1526-ban, 1528-ban, 1541-ben, 1543-ban, 1545-ben és 1551-ben vezettek hadjáratot a településen keresztül, így világosan kitűnik, hogy a 16. század közepére már teljesen elnéptelenedett. Az 1770-es években a Brunszvik család kezére került a terület. Ők nagyszabású építkezésbe kezdtek, 1773 és 1776 között római katolikus templomot, valamint egy barokk kastélyt építettek (ezt 1870-ben neogót stílusban alakították át), nagyszámú telepest vonzottak a korábban kihalt faluba. A város nagy büszkesége, hogy 1800-ban itt vendégeskedett Ludwig van Beethoven.

Korán, már 1861-ben kapcsolódott a település a vasúti hálózatba, a Déli Vasúttársaság Buda–Nagykanizsa vonalára, amely sokáig a második legjelentősebb vasútvonal volt Magyarországon. A Martonvásáron épült vasútállomás szolgált a lassú szerelvények szénnel és vízzel való feltöltésére is. A lehetőségek ellenére azonban Martonvásár továbbra is csak a mezőgazdaság területén emelkedett ki, terményeinek a vasút jó piacot biztosított a közeli fővárosban. 1910-ben a település 2 578 lakosából 2 501 fő magyar, 63 német és 14 szlovák.

A második világháború súlyos pusztításokat végzett a településen, ahol a Brunszvik család korábbi birtokainak szétosztásával nagy lehetőség nyílt a mezőgazdaság további növelésére. 1951-ben mezőgazdasági kutatóintézet alakult a faluban, amely 1953-tól kezdve a Magyar Tudományos Akadémia Kezelésében áll, kezdettől fogva a legfejlettebb hasonló intézmény Magyarországon. Szintén ebben az időszakban alakult ki Martonvásár turizmusa. Amelynek nagy növekedése 1991 után az első „Martonvásári Napok” megrendezésével kezdődött.

1985 és 1994 között a település külterületén fekvő Martonvásári Büntetés-végrehajtási Intézetben tartották fogva a szigorított javító-nevelő munkára ítélt személyeket. A település 2005-ben kapott városi rangot. A települést a kormány 2013-tól a Martonvásári járás székhelyének jelölte ki.

Nevezetességei: Brunszvik-kastély, kastélykert (angol kert) (70 hektár), Óvodamúzeum, Beethoven Múzeum, Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete, Római katolikus templom (1773, barokk) benne: Cymbal-freskók és késő barokk szobrok.

Fórum Martini hirdetés

Ingyen Piac hirdetés

február 5, 2026május 10, 2024 Szerző: Sallay István

Ingyen Piac hirdetés

Ingyen Piac hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Ingyen Piac hirdetés megrendelés

Ingyen Piac hirdetés

Ingyen Piac hirdetés terjesztés

Az Ingyen Piac Újság több mint 30 éve szolgálja Heves megye: Hatvan, Gyöngyös, Jászárokszállás és a környező 51 település lakosságát és térségük vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta, A/4 méretben, 16-20 színes oldalon.

Nyomott példány: 2025. második félév – Havonta 42.000 db

Terjesztett példány: 2025. második félév – Havonta 42.000 db

Mikrokapcsolat Kft. kiadó

Ingyen Piac hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden héten pénteken

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

előző héten hétfő 13 óráig

Ingyen Piac hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Apróhirdetés (Egyéb-Jármű-Ingatlan-Közületi) Lakossági 118 Ft+áfa = 150 Ft/szó+Sárga kiemelés 630Ft+áfa = 800 Ft Közületi 236 Ft+áfa = 300 Ft/szó+Sárga kiemelés 630 Ft+áfa= 800 Ft Egyéb: 1181 Ft+áfa = 1500 Ft sárga webes kiemelés

Kiskeretes színes hirdetés 1/32 45,7×31,9 mm 12.000 Ft+áfa = 15.240 Ft 1/16 45,7×66,2 mm 22.000 Ft+áfa = 27.940 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Ingyen Piac hirdetés

A rajta átfolyó Gyöngyös-patakról kapta a nevét, amelynek mai alternatív neve Nagy-patak, és a Gyöngyös névváltozata először 1284-ből adatolható Gungus alakban. Ez az országban sok helyen előforduló pataknév olyan vízfolyást jelöl, amelynek partján sok volt a fagyöngy, amelyből madárfogó lépet főztek, és ínséges időben takarmányozásra is használtak, vagy amelyben bőven tenyészett a folyami gyöngykagyló.

Gyöngyöst valószínű, hogy Kr. u. 700-800 év között az avarok alapították, nyomaik máig megtalálhatók az általuk épített, avargyűrűk néven ismert egykori kőgátaknak formájában.

A település nevét először 1299-ben említik Gywngus alakban. További Árpád-kori névformák: Gunges, Gyunges, Gyungus. E idékéről Anonymus elbeszéléséből vannak az első ismert adatok; melyek szerint Árpád vezér a honfoglaláskor Ede és Edömér kun vezéreknek a Mátra erdejében és annak vidékén nagy földet adott, ahol az ő unokájuk Pata várat épített. Később Pata nemzetségéből származott Sámuel király, akit kegyességéért Abá-nak (apa) neveztek.

Gyöngyös és környéke ekkoriban az Aba nemzetség Csobánka ágának birtokában volt. V. István ifjabb király 1267 évi adománylevele szerint, Halászt (Gyöngyöshalászt), Jánosnak, Csobánka fiának adományozta, mint a hevesi várhoz tartozó birtokot, az isaszegi ütközetben szerzett érdemeiért.

Csobánka László még 1299 nyarán hűtlenség és hatalmaskodás miatti perbe keveredett, mely per végeztével Csobánka Lászlót fejvesztésre ítélték, vagyonát pedig elkobozták. A király Gyöngyöst és Bene várát Széchenyi Farkasfia Tamás erdélyi vajdának adományozta, aki Gyöngyöst hamarosan védfalakkal, tornyokkal és kapukkal látta el, városi rangot adva neki. Mára ennek az erődítéseknek nyoma sem látható; a benei, csapó, tóutczai és solymosi kapukat a fény- és kis-kapuval együtt részben a 19. század elején rombolták le.

Károly Róbert király 1334-ben várossá nyilvánította Gyöngyöst, elsősorban az észak, északkeleti irányba kibontakozó borkereskedelemnek köszönhetően. 1455-ben Gyöngyös felét László szécsényi vajda fia, több más birtokkal együtt eladta 40.000 forintért az ekkor már nagy hatalomra és dicsőségre emelkedett Gúthi Országh Mihálynak; gyöngyösi birtoka másik részét pedig zálogba adta Losonczy Albertnek, aki azt zálog címen harminc évig bírta. Mátyás király 1490-ben bekövetkezett halála után a város urai II. Ulászló pártjához szegődtek s így Gyöngyös is részese volt a pártos harczok kellemetlenségeinek, a vidékét teljesen elpusztították.

A település 17. századi állapotát híven tükrözi egy útleírás, mely említi a tiszta utcákat, a sok kereskedőt, a bájos lányokat és a „zafírhoz hasonló színű” tüzes, zamatos borokat, melyeket még a törökök is szívesen kóstolgattak. A Rákóczi-szabadságharc idején a városban folytatott tárgyalást a fejedelem a császár követével. A leghíresebb kuruc tábornokot, a pestisben meghalt Vak Bottyánt a ferencesrendi templomban temették el. A templom környékét nemrégiben átépítették, jelentősen megváltoztatva így a térség arculatát.

A város 20. századi történelmének szomorú eseménye az 1917 májusában bekövetkezett tűzvész, amely a lakóépületek nagy részét elpusztította. Az újjáépítés során alakult ki a mai harmonikus, egységes városkép. A nevezetes épületeket, templomokat, lakóházakat rangjukhoz méltó módon átépítették. A város sokáig katonaváros volt 1950 től (Lövész hadosztály) egészen 1991. október 10-éig amikor a helyőrség bezárta kapuit.

Ingyen Piac hirdetés

Váci Hírnök hirdetés

január 9, 2026április 4, 2024 Szerző: Sallay István

Váci Hírnök hirdetés

Váci Hírnök hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Váci Hírnök hirdetés megrendelés

Váci Hírnök hirdetés

Váci Hírnök hirdetés terjesztés

A Váci Hírnök több mint 10 éve szolgálja Vác 33.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta, A/4 méretben, 16-20 színes oldalon.

Nyomott példány: 2025. második félév – Havonta 14.500 db

Terjesztett példány: 2025. második félév – Havonta 14.500 db

Váci Városimázs Nonprofit Kft. kiadó

Váci Hírnök hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap utolsó péntekén

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Minden hónap második csütörtökén 14 óráig

Váci Hírnök hirdetési Árak

Hirdetési tarifa:

Kiskeretes színes hirdetés 1/8 91,65,5 mm 28.740 Ft+áfa = 36.500 Ft (400 karakter+1 kép)

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Váci Hírnök hirdetés

Vác. A Bécsi Képes Krónikában leírt legenda szerint 1074-ben, amikor a közelben vívott, a magyar trónöröklési rendet meghatározó csata előtt Géza és László herceg itt járt, a területet erdőség borította, amelyben egy Vác nevezetű remete élt, és róla kapta volna a város a nevét.

A honfoglalás korában is település volt a mai Vác helyén. A Váccal kapcsolatos első írásos említés 1074-ből származik, mikor az alsó-szászországi Yburg város évkönyve Watzenburg néven szól a városról. 1075-ből való Garamszentbene- deki apátság alapítólevele, ebben Wac civitas néven szerepel a város. A Váci püspökség alapjait I. István király rakta le, a püspökséget mégis I. Géza alapításának tekintik. Ettől kezdve az egyház végig jelentős szerepet játszott a város életében. A mindenkori püspök volt a város földesura, a jelenlévő főpapi udvartartás révén a város építészetileg és kulturális szerepét tekintve a kezdetektől fontosnak számított.

A középkorban a vízpart mellett egy kiemelkedő részen megépült a váci vár. Szükség is volt rá, az 1241-es tatárjárás idején is, mikor a mongolok az ott biztonságot kereső lakossággal együtt felégették a vártemplomot. A tatárok távozása után IV. Béla a délnémet vidékről hívott telepeseket az elnéptelenedett romok közé, akik az addigi központtól északabbra telepedtek le, a város mai főtere köré és itt építették fel intézményeiket, lakóházaikat.

A 14–15. században a békés virágzásnak a törökdúlás vetett véget: a várost többször megostromolta mindkét fél, de végül török kézre jutott, csak 1686-ban szabadult fel végleg. Az oszmán kézen lévő vár katonasága többségében bosnyák, a város lakossága végig magyar többségű és református vallású volt.

Az újjáépítést a Rákóczi-szabadságharc alatt a labanc–rác pusztítások és az 1731-es tűzvész is hátráltatta, így a mai barokk város csak a 18. század második felére alakulhatott ki. Az erőszakos ellenreformáció térhódításának hatására a 18. században a püspök megtiltotta a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását, ami a református lakosság kitelepítéséhez vezetett, helyükre római katolikus német lakosságot, szláv papságot telepítettek.

A ’40-es évek elején pusztító pestisjárvány megállítására emelték a Szent Rókus-kápolnát, 1764-ben Mária Terézia személyesen látogatott Vácra, akinek tiszteletére Vácott megépítették az ország máig egyetlen diadalívét. Az uralkodónő azonban gyanakodva fogadta az ajándékot, így látogatásakor nem mert áthajtani a Kőkapu alatt, kocsisával kikerültette.

A 19. században iparosodásnak indult a város, a céheket manufaktúrák, majd gyárak váltották fel. 1846-ban megnyílt a Vácot Pesttel összekötő első magyar vasútvonal. A kiegyezést követően a századfordulóra megindult a polgárosodás, sportklubok, önképző körök és virágzó helyi sajtó jellemezte a várost.

1939-ben, Lengyelország megszállása után több mint százezer lengyel menekült érkezett Magyarországra, közülük sokan Vácra is. A második világháború végén Vác súlyos károkat szenvedett, 1944. december 8-án foglalta el a szovjet hadsereg.

Vác Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye része volt 1950-ig, amikor is a vármegyéket megyékké alakították. Az 1990-es évek legelején egy pap a Fehérek temploma alatti elfeledett pincében 18. századi múmiákra és gyönyörűen festett koporsókra lelt. A lelet világviszonylatban egyedülálló, a tetemek a kriptában létrejött környezetben hihetetlen jó állapotban konzerválódtak.

Programok: Váci Tavaszi Fesztivál – Váci Humor- és Karikatúra Fesztivál – Váci Lecsófesztivál – Váci Óévbúcsúztató Forraltbor-főző Verseny – Váci Világi Vigalom – Európa fesztivál – Gyalogtúrázók Országos Találkozója – Őszi Művészeti Hetek

Váci Hírnök hirdetés

Maglód hirdetés

január 19, 2026március 27, 2024 Szerző: Sallay István

Maglód hirdetés

Maglód hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Maglód hirdetés megrendelés

Maglód hirdetés

Maglód hirdetés terjesztés

A Maglód Újság több mint 10 éve szolgálja Maglód 12.500 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta, A/4 méretben, 16-20 színes oldalon postaládákban terjesztve.

Nyomott példány: 2025. második félév – Havonta 4.400 db

Terjesztett példány: 2025. második félév – Havonta 4.400 db

MagHáz Centrum Nonprofit. Kft. kiadó

Maglód hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap 15.-én (január és július kivételével)

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Minden hónap 20.-án 12 óráig!

Maglód hirdetési Árak

Hirdetési tarifa:

Kiskeretes színes hirdetés 1/16 90×29 mm 11.024 Ft+áfa = 14.000 Ft 1/8 185×29 mm 16.929 Ft+áfa = 21.500 Ft 1/8 90×63,5 mm 16.929 Ft+áfa = 21.500 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

A Pesti-hordalékkúpsíkság és a Gödöllői-dombság találkozásánál terül el, 180 méteres átlagos tengerszint feletti magasságban. Északi részén, a Hármas-hegynél ered az Alsó-Tápió. Budapest keleti szomszédságában helyezkedik el, központja a Belvárostól mintegy 28 kilométerre, a főváros XVII. kerületének határától azonban csak 3 kilométerre található keleti irányban.

További, közvetlenül határos települések: észak felől Pécel, kelet felől Mende, délkelet felől Gyömrő, dél felől Üllő, délnyugat felől pedig Ecser. Nyugati oldalán a Barátság I., délkeleti oldalán a Barátság II. kőolaj– és a Testvériség földgázvezeték halad.

Maglód területén talált gazdag régészeti leletanyag bizonyítja, hogy a környék már az időszámítást megelőzően is lakott volt. Késő bronzkori, ill. kora vaskori épületmaradványok, kemencék, használati eszközök nagy számban kerültek elő a település határában. Kelta, szkíta, avar jelenlét a feltárást követően egyértelműen bizonyítható. A maglódi avar aranykincs a Nemzeti Múzeumban került kiállításra. Az időszámítást követő korokból a hunokra utaló temetkezés nyomai is napvilágra kerültek. A régészek beazonosítottak egy késő Árpád-kori település maradványt is egy korabeli templom létezését bizonyító burkolólapokkal, szenteltvíz tartó töredékkel.

Maglód nevét először 1200 körül Anonymus említette elbeszélésében, aki szerint a honfoglalók hetedik vezérének, Téténynek az unokái voltak Gyula és Zombor, akiktől a Maglód nemzetség származott. A Gyulazombor nemzetség Pest vármegyei szálláshelyei ismertek, és valószínű, hogy a falu névadója a nemzetség Maglód nevű leszármazottja lehetett.

1344-ben mint királyi embert, Maglódi Domokost említ egy oklevél. A 14. században a település a Kátai és a Bodonyi családok birtoka. A török hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc idején elnéptelenedett; 1710 után telepítették be újra, elsősorban Nógrádból érkezett szlovák jobbágyokkal. A 18. században a Fáy és Ráday családok birtokolják.

A község legérdekesebb irodalomtörténeti eseménye, hogy itt ismerték meg egymást Petőfi Sándor szülei, Hrúz Mária és Petrovics István, amire az Ófaluban tábla emlékeztet.

1882-ben Maglód társadalmi és gazdasági élete teljesen új dimenzióba került a Budapest-Maglód-Újszász-Szolnok vasútvonal megnyitása után. Bár a községet a „gründolási láz” elkerülte, munkavállalói előtt új perspektívaként megnyílott a Budapestre ingázás lehetősége.

Sokan napi rendszerességgel szálltak vonatra, hogy valamely fővárosi ipari üzemben, esetleg irodában ledolgozva munkaidejüket este ismét visszatérjenek lakóhelyükre. Maglódon csak egy nagyobb ipari üzem, a vasforgácsolással és öntéssel foglalkozó, Dóra Tivadar tulajdonában álló, 10-15 főt foglalkoztató vállalat telepedett meg.

A 20. század második felében a község dinamikus fejlődésnek indult, elsősorban a nyaralósi és klenovai részen épültek új házak. Ma több mint tízezren lakják, nagy részük Budapesten dolgozik. A 90-es években kiépült a víz-, telefon-, gáz- és csatornahálózat, az elmúlt években számos utcát aszfaltburkolattal láttak el.

2007. július 1-jén városi rangot kapott.

Maglód hirdetés

Halásztelki Hírmondó hirdetés

január 6, 2026március 26, 2024 Szerző: Sallay István

Halásztelki Hírmondó hirdetés

Halásztelki Hírmondó hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, keretes esetén a kért méretet, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Halásztelki Hírmondó hirdetés megrendelés

Halásztelki Hírmondó hirdetés

Halásztelki Hírmondó hirdetés terjesztés

A Halásztelki Hírmondó több mint 10 éve szolgálja Halásztelek 12.000 lakosát és térsége vállalkozásait. Egyidejűleg nyomtatott és online megjelenéssel tájékoztatjuk a lakosságot a helyi eseményekről, információkról. Ez idő alatt több száz partnerünk jelentette, jelenteti meg hónapról-hónapra hirdetését újságunkban. “A reklám az új évezred cégére.” A vásárlók látják, hogy vállalkozások, kezdeményezések gyorsan kifulladnak, megbízhatatlanná válnak. Hirdetőink folyamatos jelenléte azt üzeni, hogy Ők és csapatuk hosszú távon állandó és megbízható minőséget kínálnak. Ha szeretne nálunk hirdetni, örömmel vesszük keresését! Megjelenünk havonta, A/4 méretben, 16-20 színes oldalon.

Nyomott példány: 2025. második félév – Havonta 4.500 db

Terjesztett példány: 2025. második félév – Havonta 4.500 db

Halásztelek Város Önkormányzata kiadó

Halásztelki Hírmondó hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap 10.-én (január és július kivételével)

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Minden hónap 22.-én 12 óráig!

Halásztelki Hírmondó hirdetési Árak

Hirdetési tarifa:

Kiskeretes színes hirdetés 1/20 48,6×45 mm 7.087 Ft+áfa = 9.000 Ft 1/8 48,6×94 mm 13.780 Ft+áfa =17.500 Ft

Kedvezmény: 3 alkalomnál 20%

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Halásztelki Hírmondó hirdetés

A mai település északi részén római kori út vezetett keresztül. Attila, a hunok királya a Duna túlsó partján, a mai Érd közeléből indíthatta támadását egy római erődítmény ellen, amely a mai Százhalombatta helyén állhatott. A honfoglaló magyarok a Csepel-szigetet nyári szálláshelyként használták. Így létesült Szőlős,

Háros és Tököl. (Halásztelek Tökölről vált le.) A Halásztelek elnevezés az 1700-as években tűnik fel először. A nagy árvizek hosszú időre lakatlanná tették a vidéket, amelyen a XIX. századra telepedtek meg ismét, amikor már Tököl külterületének számít a terület.

A mai település területének összlakossága az 1800-as évek végén alig haladta meg az 50 főt. Nevét Wahrmann Mór birtokos adta, aki lánya után Herminamajornak nevezte el a területet, így a később betelepülők is Herminatelepként emlegették. A terület következő birtokosa Sándor Pál volt, a dinnyetermesztő. A gazdaság föllendülésével a lakosság száma is megnövekedett, 1920-ban már 254 fős lett a Tököl külterületeként nyilvántartott telep.

Hamarosan újra gazdát cserélt a mai település területe, mégpedig a felvidékről származó Malonyay család lett az új birtokosa. Kastélya híres lett estélyeiről. A nagy gazdasági világválság miatt a lótenyésztéssel is foglalkozó Malonyay tönkrement, és időközben számos neves család telepedett itt meg, s a birtok nagy része Semény Jenőé lett.

Az I. világháború utáni recesszió neki sem kedvezett, 1926-ban az egykori majort felparcellázták. A maradék törzsbirtokot Füzesséry István kapta meg vitézi telekként. Őt Stein Emil követte, aki tulajdonosként barackfákkal ültette tele a birtok egy részét, amit mind a mai napig barackosnak hívnak, bár már házak állnak a barackfák helyén. A háborúban hadiüzem létesült a csepeli WM üzem felügyelete alatt, amelyet Kisgyárnak neveznek. A telep súlyos bombakárokat szenvedett 1944-ben, amikor a szomszédos Dunai repülőgépgyárat vonta szőnyegbombázás alá az amerikai légierő. Az előrenyomuló szovjet csapatok és az ellenük telepített német aknák szintén számos áldozatot követeltek.

A háború után elkezdték a földosztást, amit többek között a csepeli gyárak dolgozói, valamint az Alföldről és messzi vidékekről betelepülők, többek között bolgár családok vásároltak meg, akik a mai napig ott élnek.

A II. világháborút követően egyre népesebb lett a település. Főleg Zala, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyei lakosok költöztek ide. A háború után a szovjet hadsereg segítségével visszakerültek a gépek a volt Kisgyár épületébe. Itt kezdte meg működését 1950-ben a Mintagépgyár 1954-ben a Mintagépgyár átalakult Szerszámgépipari Fejlesztő Intézetté. 1950. március 1-jén önálló község lett Herminatelep néven. A Halásztelek nevet 1951-ben vette fel. Kezdetben a lakosság száma 1500 fő körül mozgott, de Budapest közelsége révén ez gyorsan megduplázódott.

Az 1990-es évek végétől egyre többen költöztek az agglomerációba, így Halásztelekre is. Ez óriási népességnövekedést jelentett. Halásztelek 2008. július 1-jén városi rangot kapott.