Duna Part Programajánló hirdetés

április 30, 2025május 31, 2023 Szerző: Sallay István

Duna Part Programajánló hirdetés

Duna Part programajánló hirdetés feladás

Kérjük írja be a lenti mezőbe a Hirdetés szövegét. A Kéréshez pedig, hogy apró vagy kiskeretes hirdetést szeretne és hányszor megjelentetni. Mi elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Duna Part programajánló hirdetés megrendelés

Duna Part Programajánló hirdetés terjesztés

A Duna Part Programajánló havonta megjelenő ingyenes programajánló, legnagyobb példányszámú a térségben, méret A/5, 32-64 oldal terjedelemben terjesztik 28 településen: Békásmegyer, Budakalász, Dunabogdány, Dunakeszi, Esztergom, Erdőkertes, Fót, Göd, Kismaros, Kisoroszi, Kosd, Leányfalu, Nagymaros, Óbuda, Őrbottyán, Pilismarót, Pomáz, Szada, Szentendre, Szob, Sződliget, Tahitótfalu, Vác, Vácrátót, Veresegyház, Verőce, Visegrád és Zebegény településeken. Az oldalak úgy lettek kialakítva, hogy lehetőleg minden oldallal szemben hirdetési oldal kerüljön, ezáltal is megnövelve a hirdetések értékét. A lap célcsoportja a 18-55 éves, újdonságra nyitott, aktív életet élő közép-, és felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok és családos emberek.

Nyomott példány: 2024. második félév – Havonta 30.000 db

Terjesztett példány: 2024. második félév – Havonta 30.000 db

Media Plus Bt. kiadó

Duna Part Programajánló hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap közepén.

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Előző hónap 20.-án 14 óráig!

Duna Part Programajánló hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Keretes színes hirdetés 116×20 mm 20000 Ft+áfa = 27.940 Ft Belső lénia 65,5×40 mm 29000 Ft+áfa = 36.830 Ft 1/8 oldal 65,5×83 mm 55000 Ft+áfa = 69.850 Ft 1/4 oldal 134×40 mm 55000 Ft+áfa = 69.850 Ft 1/4 oldal

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Duna Part programajánló hirdetés

Az Esztergom név eredetével kapcsolatban több elképzelés is létezik. Egyesek szerint az Isztergamból ered (az Iszter jelentése Duna, a Gam jelentése pedig a közeli Garam folyó, a gom utótagos jelentése lehet a hajlat, görbület (például: gomb, gömb, gumó). További elképzelés szerint a szláv sztregomj (akire vigyáznak) szó is szóba jöhet. Mindenesetre az Esztergom szó első írásos említése 1079-ből való.

A római korban egy Salvio Mansio nevű település volt megtalálható a mai város helyén, ahol castrumot építettek ki, amely a limes része lett. A magyarok 900-as években való érkezését követően végül 972-ben Géza nagyfejedelem új székhelyének Esztergomot választotta, ahol római alapokon kővárat is építtetett.

A Szent István-kislegenda szerint itt született fia, Vajk, a későbbi Szent István király, aki itt keresztelkedett, majd itt koronázták királlyá. István uralkodása alatt és azt követően több évszázadon át a város a Magyar Királyság központja volt. Itt működött a 13.század közepéig Magyarország egyetlen pénzverdéje. Az esztergomi Várhegyen épült fel az ország első székesegyháza, amit István nevelőjéről, Szent Adalbert-templomnak neveztek el.

A város III. Béla király uralkodása alatt élte egyik fénykorát, megújult, kibővült a királyi palota és ekkor épült a Várkápolna, amely Közép-Európa legrégibb gótikus emléke. 1242 telén a tatárok a várost szinte teljesen elpusztították, de a fellegvárat nem tudták bevenni.

Esztergom a 15. században, főleg Vitéz János érsekségének idején kulturális központtá nőtte ki magát. Az ország egyetlen épségben fennmaradt reneszánsz épülete, a Bakócz-kápolna a 16. század elejéről maradt ránk. A várost 1543-ban elfoglalták a törökök, és az Oszmán Birodalom végvárának, az esztergomi szandzsák központjává tették. A vár végleges felszabadítására 1683-ban került sor a lengyel király, Sobieski János párkányi győzelmével.

1706. szeptember 16-ána kurucokhatheti ostrom után, személyesen Rákóczi Ferenc vezetésével foglalták el a várat. Esztergom 1708-ban visszakapta szabad királyi városi rangját. A török hódításkor elmenekült érsekség csak 1820-ban tért vissza, majd két évre rá, 1822-ben megkezdték a bazilika építését, melyet 1856-ban szenteltek fel.

1876-banEsztergom törvényhatósági jogú városi jogai megszűntek, és rendezett tanácsú városként, szabad királyi városi címmel betagolták Esztergom vármegye szervezetébe. (lélekszáma nem érte el a 15 ezer főt, gazdasága sem volt elég erős). 1895 szeptember 28-án nyílt meg a Mária Valéria híd Esztergom és Párkány között, valamint Esztergom ebben az évben egyesült véglegesen a három szomszédos településsel ( Víziváros, Szenttamás, Szentgyörgymező)

1919-ben cseh légionáriusok lerombolták a Mária Valéria hidat, amelyet csak 1927-re sikerült újjáépíteni. Az 1923-ban létrejött Komárom és Esztergom vármegyének Esztergom lett a székhelye. A város kiemelt helyszíne volt az 1938-as Szent István emlékévnek.

A város 1952-ig maradt megyeszékhely. Több megyei intézmény azonban az 1980-as évek végéig Esztergomban maradt. 2001-re ismét újjáépült a Mária Valéria híd, így az megint összekötötte a várost történelmileg kialakult vonzáskörzetével. 2022. május 1-jétől megyei jogú város, bár az ezzel járó feladatokat csak a 2024-es önkormányzati választástól kezdve kell ellátnia.

Duna Part programajánló hirdetés

Szabadhajdú hirdetés

február 2, 2026május 30, 2023 Szerző: Sallay István

Szabadhajdú hirdetés

Szabadhajdú hirdetés feladás

Szabadhajdú hirdetés megrendelés

Szabadhajdú hirdetés

Szabadhajdú hirdetés terjesztés

A Szabadhajdú városi hetilap első száma 1991. január 17-én jelent meg. Alapító főszerkesztője Csontos János volt, míg Tarczy Péter és Varjasi Imre szerkesztőként segítették a munkát. Ezt követően 1991. októberétől Tarczy Péter látta el a főszerkesztői teendőket. Szabadhajdú kiemelten fontosnak tartja a helyi eseményeket, beszámol a város kiemelkedő ünnepségeiről, rendezvényeiről. Ezen túl a település életében fontos eseményekről hitelesen tájékoztatja a helyieket. Alapelv a civil szféra, az öntevékeny együttesek hétköznapjainak, a gazdasági élet szereplőinek bemutatása.

A kultúra mellett a sportesemények is rendszeresen helyet kapnak a lap hasábjain. Hajdúböszörmény történelmi múltjának megismertetésére, az itt élők megszólaltatására, a néprajzi értékek ápolására szintén nagy hangsúlyt fektetnek a munkatársak. Az újság rendszeresen tudósít a város közbiztonsági helyzetéről. A hetilap péntekenként, 12.000 példányban jelenik meg, és minden háztartásba ingyenesen jut el.

Szabadhajdú hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden héten pénteken

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Adott héten kedden 14 óráig!

Szabadhajdú hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Apróhirdetés: (Max. 30 szó) Lakossági apróhirdetés 10 szó 945 Ft+áfa = 1200 Ft + további szavak 63 Ft+áfa = 80 Ft/szó Köszönetnyílvánítás, megemlékezés 67×75 mm 3543 Ft+áfa = 4.500 Ft 67×100 mm 4567 Ft+áfa = 5.800 Ft fotóval 136×80 mm 5039 Ft+áfa = 6.400 Ft fotóval Házassági évforduló, születésnapi köszöntő 136×80 mm 5906 Ft+áfa = 7.500 Ft

Kiskeretes színes hirdetés (3-at fizet 4-et kap!) 1/25 67×25 mm 3464 Ft+áfa = 4.400 Ft 1/50 67×50 mm 5669 Ft+áfa = 7.200 Ft 1/75 67×75 mm 6929 Ft+áfa = 8.800 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Szabadhajdú hirdetés

Hajdúböszörmény. Böszörmény – a régi magyar nyelvben közszóként élt, és mohamedánt, iszlámhívőt jelentett. Böszörmény a nyírségi izmaeliták központja volt, településünk már a fejedelemség korában, s majd Árpád-házi királyaink alatt fontos kereskedelmi központ lehetett. Hajdúböszörmény neve a történeti forrásainkban először 1248-ban Nagyböszörmény bukkan fel, természetesen a hajdú előtag nélkül.

A nyíri izmaeliták egyik faluja pontosan a mai hajdúböszörményi határ területén fekvő Salamon volt. A böszörmények a tatárjárás után tűntek el történelmünk színpadjáról, s minden bizonnyal a falu a tatárjárás során elpusztult. A XII-XIII. században újra benépesült és valamikor 1290-1322 között a debreceni uradalom része lett. 1325-ben vásártartási jogot kapott. Mezővárosi rangját (oppidium) 1410-ben, Zsigmond uralkodása alatt kapta.

A debreceni uradalom tartozékaként előbb Brankovics György, majd a Hunyadiak, később, a XVI. sz. elején a Báthori család tulajdonába került. Böszörmény fejlődését 1552 után a török megjelenése megakasztotta. A város híres településszerkezete a XV. századra lényegében kialakult. Később ezt vették át a hajdúk és alkalmazták a katonai jellegű település újabb igényeihez.

Hajdúböszörmény nevében a hajdú előtag egy, a XV. sz. utolsó évtizedeiben kialakult, a nagyarányú állattenyésztéshez és kereskedelemhez szükséges pásztor, illetve hajtó (hajdú) rétegre utal, akik a pásztorkodás mellett a fegyverforgatáshoz is kitűnően értettek. Helyzetük a XV. sz. végén a marhakiviteli törvény miatt válságosra fordult. Így a hajdúk fokozatosan pásztor-katonákká lettek, majd a XVI. sz. második felétől a hajdú név már egyértelműen katonafoglalkozást fejezett ki.

Legnagyobb történelmi szerepüket Bocskai István szabadságküzdelmében játszották. Részvételük a Bocskai-szabadságharcban nemcsak a felkelés katonai kimenetelét döntötte el, hanem a hajdúság sorsát is. Bocskai a győztes álmosdi csata után letelepítette, és 1605. december 12-én kelt kiváltságlevelével nemesi sorba emelte őket.

A nemesítéssel együtt birtokokat is adományozott, először Kállóba majd onnan telepítette át Böszörménybe 1609. szeptember 13-án kelt kiváltságlevelével. A XVII. sz. végén a hajdúvárosok szövetségre léptek, létrehozták a Hajdúkerületet a hat hajdúvárossal, amelynek Hajdúböszörmény lett a székhelye. Ez közigazgatási egységként 1876-ig állt fenn, ekkor alakult meg Hajdú vármegye.

A céhrendszer 1872-ben megszűnt, helyét az ipartársulatok vették át. Felismerve a vasútépítés fontosságát kiépítették a XIX. század végén a Debrecen-Hajdúnánás vasútvonalat, amely komoly városi tőke bevonásával valósult meg. A kiegyezés után, 1876-ban a Hajdúkerületet területileg kibővítve átalakították Hajdú megyévé, melynek központja Debrecen lett.

1919. április 26-án a román hadsereg egységei bevonultak a városba és közel egy évig állomásoztak Böszörményben. A város a második világháborúban sokat szenvedett, főleg abban az időszakban, amikor a „szövetséges” erők gépei bombázták a Csordalegelőn létesített repülőteret is.

A II. világháború után megindított szövetkezesítés, majd az 1960-70-es évekbeli ipartelepítés átalakították Hajdúböszörmény társadalmi szerkezetét és arculatát. Az 1990-es években nagymértékű és gyors privatizáció következett be. A megyeszékhely után a megye második legnépesebb települése, területi kiterjedés szerint pedig az egész országban a negyedik legnagyobb. A Hajdúság tájegységnek a legnagyobb települése, nevezik a „hajdúk fővárosának” is

Szabadhajdú hirdetés

Hajdú Infó hirdetés

február 2, 2026május 30, 2023 Szerző: Sallay István

Hajdú Infó hirdetés

Hajdú Infó hirdetés feladás

Hajdú Infó hirdetés megrendelés

Hajdú Infó hirdetés

Hajdú Infó hirdetés terjesztés

A Hajdú-infó hetilap 1996 őszétől van folyamatosan jelen Hajdúböszörményben és a környező települések életében. Szándékunk kezdettől fogva a vállalkozások, gazdasági társaságok, szervezetek üzleti sikereit támogató reklámújság kiadása volt. Mindezek mellett a lakosságot is igyekszünk teljeskörűen kiszolgálni. Célkitűzésünk, hogy az információ hitelesen és időszerűen jusson el a háztartásokhoz, vállalkozásokhoz. A költségek tekintetében arra törekedtünk, hogy a legkedvezőbb kondíciókat tudjuk biztosítani, megrendelőinknek. Színes hirdetési felületet biztosító kiadványunk A/3 méretben, több mint 60.000 ember elérését teszi lehetővé minden héten. Lapunk minden pénteken ingyenesen jut el nyomtatott formában a postaládákba, weboldalunkon már csütörtök este is lapozgatható. Nyomtatott formában, melyet terjesztői hálózattal juttatunk ki a postaládákba. A kiadvány megjelenik Hajdúböszörmény minden háztartásában, valamint Balmazújváros, Pród, Hajdúnánás, Hajdúhadház, Bocskaikert, Hajdúdorog és Hajdúvid forgalmasabb helyein.

Nyomott példány: 2025. második félév – Hetente 20.000 db

Terjesztett példány: 2025. második félév – Hetente 20.000 db

Lefkovits Attila E. V. kiadó

Hajdú Infó hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden héten pénteken

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Adott héten kedden 14 óráig!

Hajdú Infó hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Apróhirdetés: (Max. 30 karakter/10 sor) Min. 3 sor 1496 Ft+áfa = 1900 Ft + további sorok 433 Ft+áfa = 550 Ft/sor – 1 megjelenésnél! Min. 3 sor 1339 Ft+áfa = 1700 Ft + további 354 Ft+áfa = 450 Ft/sor – több megjelenésnél!

Kiskeretes színes hirdetés 45×20 mm 3622 Ft+áfa = 4.600 Ft 45×40 mm 6614 Ft+áfa = 8.400 Ft 45×60 mm 8976 Ft+áfa = 11.400 Ft 45×80 mm 12126 Ft+áfa = 15.400 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Hajdú Infó hirdetés

Hajdúböszörmény neve a történeti forrásainkban először 1248-ban Nagyböszörmény bukkan fel, természetesen a hajdú előtag nélkül. Első említésénél azonban sokkal régebbi múltra tekinthet vissza, amely tényt a város neve bizonyítja elsősorban. A böszörmény ugyanis a régi magyar nyelvben közszó volt, s muszlim vallású, valószínűen bolgár-török etnikumú népelemet jelentett. Az izmaeliták vagy böszörmények tevékenységét ismerve erősen valószínűsíthető, hogy településünk már a fejedelemség korában, s majd Árpád-házi királyaink alatt fontos kereskedelmi központ lehetett. A Váradi regestrumból ismert, hogy a nyíri izmaeliták egyik faluja pontosan a mai hajdúböszörményi határ területén fekvő Salamon volt. A böszörmények a tatárjárás után tűntek el történelmünk színpadjáról, s minden bizonnyal ekkor településünk is elpusztult.

Nemsokára azonban hamarosan újra kellett élednie, mert 1325-ben már számottevő helyként bukkan elénk. Ekkor már heti vására volt. A régi böszörmény lakossága azonban egy elpusztult, vagy pedig beolvadt a többségben lévő magyar és keresztény népességbe. Böszörmény mezővárosi rangját (oppidum) Zsigmond uralkodása alatt (1410) kapta, s e kiváltságokkal végérvényesen kiemelkedett a környék jobbágyfalvainak tömegéből. A debreceni uradalom részeként került Böszörmény Zsigmond adományából Brankovics György szerb despota földesuraság alá. A Brankovics birtokok elkobzása után a Hunyadi család tulajdonába került, s a debreceni uradalom részeként a birtokigazgatásban fontos alközpont szerepét töltötte be. Minden jel szerint erre az időre a város híres településszerkezete – amelynek alapján két keresztutca képezi – már lényeges vonásaiban kialakult.

A hajdú előtagot a város a hajdúkról kapta, akik támogatták Bocskai István szabadságharcát. Bocskai nekik adományozta Kálló várost, ahol azonban nem tudtak letelepedni. 1609-ben Báthory Gábor Böszörményben telepítette le a hajdúkat, ők hozták létre a Hajdúkerületet a hat hajdúvárossal, amelynek Hajdúböszörmény lett a székhelye. Ez közigazgatási egységként 1876-ig állt fenn, ekkor alakult meg Hajdú vármegye.

Az első világháborúból sok hajdúböszörményi lakos vette ki a részét, jelentős számban vonultak be katonának, főleg a 39. és a 3. honvéd gyalogezredbe. 883 böszörményi katona áldozta az életet a hazájáért.

1919 április 26-án a román hadsereg egységei bevonultak a városba és közel egy évig állomásoztak Böszörményben. A város a második világháborúbansokat szenvedett, főleg abban az időszakban, amikor a „szövetséges” (az akkori Magyarország szempontjából valójában ellenséges) erők gépei bombázták a Csordalegelőn létesített repülőteret is.

Címere: Hajdúböszörmény, az egykori kiváltságolt Hajdúkerület központja nem szerepel Bocskai István kiváltságlevelében, amelyben az erdélyi fejedelem földdel és nemesi szabadságjogokkal ruházta fel azt a 9254 hajdúvitézt, akik a szabadságharcot (1604–1606) győzelemre vitték. Az 1605. dec. 12-én kiállított kiváltságlevelében szerepel viszont Kálló városa, amely végül nem lett hajdúváros. Böszörménybe ugyanis Bocskai hajdúvitézei a Báthory Gáborral történt egyezmény után 1609-ben telepedtek le.

A címerképe : Égszínkék alapú, tojásdad pajzson nyakát fejére tekető sárkánykígyó látható hasán vörös kereszttel. Ez a motívum Bocskai és a hajdúk szövetségére utal, a sárkánykígyót a fejedelem ugyanis saját nemzetiségi címeréből ajándékozta a hajdúvitézeknek, s végső fokon a Báthory címer motívumára vezethető vissza. A címer legrégibb, színesen megfestett ábrázolása 1793-ból való, s eredetileg a Bocskai téri református templom kazettás mennyezetét díszítette, ma pedig a templom falán található.

A 19. századbeli városrendezéskor alakult ki a mai főtér, ahol a várost négy sugárút szelte át. Sajátos jelleggel bír, az alföld egyik legszebb és stílusjegyeit összevetve legegységesebb főterét csodálhatjuk meg. 1782, illetve 1837-ből származó városrendezési elképzeléseket felidézve láthatjuk, döntő volt a tér egységének esztétikumának megteremtése, funkciójának kialakítása a város hagyományainak figyelembevétele. A XIX. század elejétől Baltazár János hajdúkerületi mérnök nagyvonalú elképzelései nyomán ( segítőre és partnerre talált Sillye Gábor hajdúkerülti főkapitány), egy sor változás történt a tér arculatán. Tulajdonképpen az 1910-es évekre a főtér a ma is látható látványt nyújtotta.

Hajdú Infó hirdetés

Hirdető Magazin hirdetés

január 14, 2026május 28, 2023 Szerző: Sallay István

Hirdető Magazin hirdetés

Hirdető Magazin hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Adja meg az elérhetőségi adatait: Név, email és telefonszám. Írja be a kért hirdetés szövegét. A kérésnél az alábbiakat tudja megadni: apró vagy keretes hirdetést szeretne, egyszer vagy többször jelenjen meg, és az milyen rendszerességgel, ha számlát kér adja meg a nevét, címét és adószámát!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna megjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Hirdető Magazin hirdetés terjesztés

Előnyös és eredményes hirdetési lehetőségeket kínálunk a több mint 17 éve, újságunkban a Hirdető Magazin c. hirdetési újságban! Megjelenünk minden hónap első hétvégéjén! A/4-es formátum, color oldalak, 80g-os, fehér ofszet papíron, ingyenes terjesztéssel az alábbi településeken 31.000 példányban: minden háztartásba: Baján, Bácsalmáson és 24 környező településen.

Nyomott példány: 2025. második félév – Havonta 31.000 db

Terjesztett példány: 2025. második félév – Havonta 31.000 db

Szőke Árpád E.V. kiadó

Hirdető Magazin hirdetés megrendelés

Hirdető Magazin hirdetés

Hirdető Magazin hirdetés megjelenés

Megjelenés: Minden hónap 5.-éig

Anyagleadás (fizetéssel együtt): Előző hónap 25.-én 14-óráig!

Hirdető Magazin hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Apróhirdetés: (max. 40 szó) Minimálisan 10 szó További szavak Lakossági 1181 Ft+áfa = 1500 Ft 79 Ft+áfa = 100 Ft/szó Közületi 1654 Ft+áfa = 2100 Ft 126 Ft+áfa = 160 Ft/szó

Apróhirdetéskiemelve : (max. 40 szó) Minimálisan 10 szó További szavak Lakossági 1654 Ft+áfa = 2100 Ft 126 Ft+áfa = 160 Ft/szó Közületi 2756 Ft+áfa = 3500 Ft 252 Ft+áfa = 320 Ft/szó

Kiskeretes hirdetés:

1 egység 35,6×20 mm 4724 Ft+áfa = 6.000 Ft 1,5 egység 35,6×31,5 mm 6299 Ft+áfa = 8.000 Ft 2 egység 35,6×43 mm 8268 Ft+áfa = 10.500 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Hirdető Magazin hirdetés

BAJA. A város mai területe már az őskorban lakott hely volt, és a vaskort leszámítva folyamatosan az is maradt. A 6. századtól avarok lakták a területet. A honfoglalás után fontos folyami átkelőhellyé vált.

1260-ban szerzetesek irataiban és az 1400-ban megjelent pisai emlékkönyvben Francovilla néven említik a települést. Első írásos említése 1323-ból származik. Neve török eredetű lehet; valószínűleg első birtokosáról, Bajáról kapta. Legkorábbi ismert birtokosa a Bajai család volt, majd 1474-ben Mátyás király a Czobor családnak adományozta.

Baja a török hódoltság alatt a Bajai nahije központja, az időszakban jelentős erődítmény és kikötő volt, több száz házzal, mecsettel és fürdővel. A 16. század végi török adóösszeírások szerint 18–22 adózó ház volt a városban. A török idők végére azonban a település elnéptelenedett. Baján 1686–1690 között a török elől menekülő bosnyákok telepedtek le. A város népessége a 17. században a horvát (bunyevác, sokác) és szerb, majd a 18. században a német (sváb) és magyar betelepülőknek köszönhetően emelkedett meg ismét.

A város a török uralom alól Buda visszavétele után szabadult fel, és kincstári tulajdonba került. A török elleni háborúkban fontos szerepet játszott, különösen az utánpótlás biztosítása révén, ezért 1696. december 24-én I. Lipót császár mezővárosi rangot adott neki. (Címere ezen dátum miatt ábrázolja a bibliai Ádámot és Évát, hiszen december 24-én van mindkét név névnapja) Az ezzel járó jogokat III. Károly 1714-ben megerősítette. Később újra földesúri tulajdonba került: birtokosa 1727–1741 között a Czobor család volt, majd a zálogba csapott uradalom – a Czobor család kihalása után – 1750-től Grassalkovich Antal tulajdonába került. Baja végül 1858-ban váltotta meg magát Zichy Ferraris Félixtől, majd 1862-ben 722 ezer forintért megvette Zichy Ferraristól a bajai uradalmat és a Grassalkovich-kastélyt, amiből városháza lett.

Baját pestisjárvány (1739), árvíz (1751) és tűzvész (1840)is pusztította. Ennek ellenére a 18–19. században a vízi szállítás révén az Alföld egyik legjelentősebb kereskedelmi központjává vált. 1828-ban kezdték kövezni az utcákat, aminek folytán a város 1830-ban kövezetvámszedési jogot kapott, 1833-tól pedig – megszakításokkal – közvilágítása is van a településnek. 1839-ben megindult a magyar nyelvű oktatás, 1845-ben pedig megnyílt az első helyi gőzfürdő is.

1848-ban hozzácsatolták Istvánmegyét, 1873-tól pedig törvényhatósági joggal ruházták fel. 1892-ben készült el a bajai telefonhálózat, 1898-ban pedig artézi kutat fúrtak a főtéren; vízvezeték- és csatornahálózata azonban még a 19. század végén sem volt a városnak. Az első világháború után, 1918-ban szerb megszállás alá került, és az új délszláv állam igényt formált rá. Bár Trianonban Magyarországnak ítélték, a délszláv csapatok 1921. augusztus 19-ig nem ürítették ki, és néhány napra a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam része lett. 1921 és 1941 között a megcsonkított Bács-Bodrog vármegye székhelye lett.

A második világháborút követően, az 1950-es megyerendezésig ismét megyeszékhely volt. 2022. május 1-jétől megyei jogú város rangot kapott, azonban az ezzel járó feladatokat csak a 2024-es önkormányzati választástól kezdve kell ellátnia.

Hirdető Magazin hirdetés

Gebra Lapok hirdetés

január 14, 2026május 28, 2023 Szerző: Sallay István

Gebra Lapok hirdetés

Gebra Lapok hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Mi ezek alapján elküldjük önnek, hogy mennyibe kerül hirdetése és mikor tudna egjelenni. Ezután dönthet, hogy megfelel-e Önnek ez a lehetőség. Mindenképpen várja meg a választ, hogy mennyit is kell utalnia! A befizetés után jelenhet meg hirdetése!

Gebra Lapok hirdetés megrendelés

Gebra Lapok hirdetés terjesztés

Előnyös és eredményes hirdetési lehetőségeket kínálunk a több mint 17 éve, újságunkban a Gebra Lapok c. hirdetési újságban! Megjelenünk minden hónap első hétvégéjén! A/4-es formátum, color oldalak, 80g-os, fehér ofszet papíron, ingyenes terjesztéssel az alábbi településeken 17.000 példányban: minden háztartásba: Mélykút, Bácsalmás, Tompa, Bácsbokod és Bácsborsód településeken és az alábbi üzletekben: Baja, Jánoshalma, Kisszállás, Kelebia, Rém, Borota

Nyomott példány: 2025. második félév – Havonta 17.000 db

Terjesztett példány: 2025 második félév – Havonta 17.000 db

Szőke Árpád E.V. kiadó

Gebra Lapok hirdetés

Gebra Lapok hirdetés megjelenés

Megjelenés: Minden hónap 5.-éig

Anyagleadás (fizetéssel együtt): Előző hónap 25.-én 14-óráig!

Gebra Lapok hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Lakossági apróhirdetés: (min. 10 szó) 10 szó 1181 Ft+áfa = 1500 Ft +további szavak: 79 Ft+áfa = 100 Ft/szó

Keretes hirdetés: 1/32 44×29 mm 3.937 Ft+áfa = 5.000 Ft 1/16 44×63,5 mm 7.087 Ft+áfa = 9.000 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Bácsbokod

1340-ben a czikádori apát elhagyott helységekként adta át Tőttösnek a Bodrog vármegyében levő Pog és Bukud nevű birtokokat úgy, hogy csak öt év múlva fizessen utánuk haszonbért. Tőttösnek 1347-ben még egy Kerek beukud nevű birtoka is volt, amely valószínűleg Bököd szomszédságában feküdt. Tőttös1358-ban meghalt, birtokai, köztük Bukud, leányának jutottak örökségűl, aki ezeket sógornőinek, Magónak és Klárának adta. Ők a kapott félbirtokok dolgában nem értettek egyet, törvény elé vitték az ügyet, mire az országbíró 1366-ban halasztást adott.

Az ezzel kapcsolatos iratban a helység nevét Bukydnak írták. 1390-ben Bukud Tőttös Lászlóé volt. Tőttös örökösei között 1394-ben perre került sor, s az országbíró Bokod és Pog birtokokat a czikádori apátságnak ítélte oda. Egy 1395. évi oklevél kideríti, hogy Bukud és Bewkud egyazon helynek kétféleképpen írt neve, amely Mátéháza mellett volt. Tehát a régi Bököd vagy helyesebben Bükköd, amelyet 1340 óta sokszor említenek, a 16. század elején Bikityre keresztelt falu helyén állt.

1424-ben a kalocsai káptalan megvizsgálta azt a hatalmaskodást, melyet Tőttösék mátéházai birtokán a szegedi várnagyok s több madarasi és böködi jobbágy vitt végbe. 1430-ban Tőttösnek szentgyörgyi tiszttartója embereivel berontott a czikádori apátság böködi birtokára. 1448-ban és 1467-ben a Zsámboki család birtoka volt, majd 1469-ben testvérré fogadás és egyúttal királyi adomány alapján a Lekcsei Sulyok családé lett. Ekkor kastély is állt a településen. 1482-ben a Porkoláb család innen írta előnevét.

A mohácsi vész idején a lakosság elpusztult, egy része a hagyomány szerint Gömörbe vándorolt. Helyükre szerbek telepedtek le, akik a helység Bököd nevét elferdítették (az 1542. évi érseki dézsmajegyzékben Bigittyának írták). A török defterek a bajai nahijében Bikity falut 1580-ban 47, 1590-ben pedig 42 adózó házzal szerepeltették. 1598-ban Biked szerb lakossága Esztergom vidékére költözött. Kéry János nádori adományként kapta 1627-ben Békéss birtokot. A következő évben a beiktatás is megtörtént. (Ez alkalommal Bikity nevét a magyaros hangzású Békéssnek írták.) 1658-ban Wesselényi Ferenc nádor Serényi Pálnak adományozta Bigittpusztát.

1679-ben még az érseknek adózott Bigitya, de 1700-ban már elpusztult helyként említik a fennmaradt iratok. Teljesen lakatlan azonban nem lehetett, mert 1721-ben katonákat szállásoltak el a pusztán. 1727-ben Czobor bajai uradalmához tartozó puszta volt. 1730-ban ugyancsak Czobor uradalmához tartozott, s hol pusztaként, hol faluként említették. 1751-ben Bikity falu az új bajai földesúrral, Grassalkovicscsal úgy szerződött, hogy a földesúr 400 forintot, gabonából, borból, mézből, bárányból stb. pedig kilencedet kapott. Tataháza pusztáról minden gazda egy boglya szénát tartozott kaszálni neki. Az új szőlők után hat évig nem kellett fizetniük.

Később egy ideig gróf Széchenyieké, gróf Héderváry Viczayé, majd gróf Zichy-Ferraris Bódogé volt a falu a bajai uradalommal együtt. 1862-ben megváltás útján került a község birtokába. 2001-ben lakosságából 97% magyar, 2% német, 0,68% horvát, 0,32%-a pedig egyéb, főként szerb és cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 16. határvadász zászlóalj utóvédszakasza Bácsbokodnál 1944. október 22-én hátramaradt. 16 magyar katona próbálta a Baja felé visszavonuló alakulatát védeni a szovjet 46. hadsereggel szemben. A 16 magyar hősi halottra a római katolikus temetőben két sír, illetve Bácsbokod határában egy út menti kereszt emlékezetet.

Gebra Lapok hirdetés

Kecskeméti Lapok hirdetés

január 20, 2026május 27, 2023 Szerző: Sallay István

Kecskeméti Lapok hirdetés

Kecskeméti Lapok hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Kecskeméti Lapok hirdetés megrendelés

Kecskeméti Lapok hirdetés

Kecskeméti Lapok hirdetés terjesztés

A Kecskeméti Lapok helyi szinten a legnagyobb példányszámban, 40.000 példányban jelenik meg. Kecskemét 110.000 fős lakosságának postaládáiba juttatjuk el, valamint megtalálható több intézményben, nagyobb forgalmú szolgáltatóknál, éttermekben, kávézókban. Minőségi tartalommal, színes fotókkal, A/3-as formátumban, rendszerint 16 oldalon tájékoztatjuk a lakosságot a hírös város és térségének eseményeiről, azok hátteréről. Hirdetőink számára a reklámozás hatékony eszköze a Kecskeméti Lapok, mivel nyomtatott formátumban hosszú ideig van szem előtt, visszakereshető, gazdag vizuális eszközök felhasználásával részletes információ átadására nyújt lehetőséget. Ügyfeleink részére a konkrét hirdetések elhelyezése mellett pr-cikk megjelentetésére is lehetőséget biztosítunk, igény esetén újságíró kollégáink és fotóriporterünk közreműködésével.

Nyomott példány: 2025. második félév – Havonta 40.000 db

Terjesztett példány: 2025. második félév – Havonta 40.000 db

Kecskeméti Televízió Nonprofit Kft. kiadó

Kecskeméti Lapok hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap 3. hetének csütörtökén

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Előző héten szerdán 12 óráig!

Kecskeméti Lapok hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Színes keretes hirdetés 1/100 47×100 mm 55.118 Ft+áfa = 70.000 Ft 2/50 98×50 mm 55.118 Ft+áfa = 70.000 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Kecskeméti Lapok hirdetés

Kecskemét megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye. Lakónépesség szerint a Dél-Alföldön a második és Magyarországon a nyolcadik legnagyobb, közigazgatási terület szerint Magyarországon a hetedik, a Dél-Alföldön a harmadik legnagyobb település. Bács-Kiskun vármegye népességének mintegy 22%-a él Kecskeméten.

Nyelvészek szerint a mét járást, menetet jelent. (Bolgárul a „kozicska meta” kecskejárást jelent). A kecske mellett szól, hogy a 13. században Szent Miklós püspök – a legrégibb helybéli templomnak – a Barátok templomának védőszentje, a megtérített új híveknek tenyésztésre kecskét ajándékozott. Az egykori történelmi iratok Aegopolisnak, azaz Kecskevárosnak hívták a települést, s a város régi, fatárgyat, állatot megjelölő égetőbélyegzője a Bak csillagkép jegyével egyezett.

A népvándorlás idején először a szkíták, majd a szarmata származású jazigok, később a hunok, a gótok és a gepidák, végül a nomád avarok birodalma a vidék. Kecskemét fontos alföldi kereskedelmi út mellett feküdt, vámszedő– és vásározóhelyként hamar városként kiemelkedett a környező települések közül, 1368-ban már városként említi Nagy Lajos király egyik oklevele. Luxemburgi Erzsébet királyné 1439-ben elzálogosította. Ekkor kun szállásterületnek számított, a Kecskemét-szék központja.

A török hódoltság időszakában különleges és kivételezett jogi helyzete megkímélte az állandó zaklatástól, ugyanis a budai pasának közvetlenül adózott, s így annak védelmét is élvezte; később a szultáni kincstár birtoka lett. A török időket túlélő városnak nagy pusztítást okozott a rácok kegyetlen támadása 1707. április 3-án. Már a Rákóczi-szabadságharc végén, 1710-ben végleg Habsburg-kézre kerül, s mint halmaztelepülés fejlődik tovább.

A város az elsők között kapcsolódott be az 1848-as honvédtoborzásba: 1848. szeptember 25-én a régi vásártéren mondta el Kossuth Lajos híres hadba hívó beszédét. A 19. század végén indult meg a város látványos fejlődése, amikor a filoxéravész szinte teljesen elpusztította az ország hegyvidéki szőlőit, ugyanakkor a lazább homoktalajon jelentéktelen volt a kártétele. Szintén 1870-ben Kecskemét megkapja a törvényhatósági jogú város címet. 1911. július 8-ána 20. század második legnagyobb magyarországi földrengéserázta meg a várost.

A 19. századi fejlődést az 1929–33-as nagy gazdasági világválság törte meg először, majd a háborús esztendők következtek. A várost 1944 november elsején foglalták el a szovjet csapatok. 1950 -ben Bács-Kiskun megyének lett a székhelye. A szocializmus évei után Kecskemét gyors, az országos átlagot meghaladó fejlődésnek indult. 1989. április 1-jén a város megkapta a megyei városi rangot, majd az önkormányzati rendszer 1990-es bevezetésekor megyei jogú várossá alakult.

A város építészetére erősen rányomja bélyegét a szecesszió, annak is a népies, magyaros ága. Kecskeméti Városháza –Lechner Ödön, Evangélikus bérház (Luther-palota) – Mende Valér, Cifrapalota – Márkus Géza. Kiemelkedő építményei: az Öregtemplom (Nagytemplom) mely hosszú időre az alföldi templomok mintaképe lett – a város legrégebbi, eredetileg román stílusban épült Barátok temploma – Evangélikus temploma– Ybl Miklóstól – az 1684-ben felszentelt Református templom – mór stílusú, egykori zsinagóga – 1896-ban felavatott Katona József Színház –bécsi Fellner és Helmer cég tervezte.

Hagyományos kecskeméti rendezvények: Kecskeméti Tavaszi Fesztivál (évente) – Csipero – Európa jövője Nemzetközi Gyermek és Ifjúsági Találkozó (kétévente) – Hírös Hét Fesztivál (évente) – Kecskeméti Animációs Filmfesztivál (háromévente) – Bohém Ragtime és Jazz Fesztivál (évente) – Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutató

Kecskeméti Lapok hirdetés

Halasi Tükör hirdetés

január 20, 2026május 27, 2023 Szerző: Sallay István

Halasi Tükör hirdetés

Halasi Tükör hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Halasi Tükör hirdetés megrendelés

Halasi Tükör hirdetés

Halasi Tükör hirdetés terjesztés

A Kiskunhalas Önkormányzata kiadásában készülő közéleti és információs hetilap. Terjesztése Kiskunhalas közigazgatási határán belül 26.000 lakos minden postaládájába és a környező településeken. A/4 méretben 12-16 fekete-fehér oldalon.

Nyomott példány: 2025. második félév – Havonta 10.000 db

Terjesztett példány: 2025. második félév – Havonta 10.000 db

Halas Média és Kultúra Nonprofit Kft. kiadó

Halasi Tükör hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden hónap végén

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Minden hónap 10.-én 12 óráig!

Halasi Tükör hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Apróhirdetés: (Max. 30 szó) Lakossági apróhirdetés: min. 5 szó Min.5 szó = 1654 Ft+áfa = 2100 Ft +továbbiak: 315 Ft+áfa = 400 Ft/szó Közületi apróhirdetés: min. 5 szó Min.5 szó = 3150 Ft+áfa = 4000 Ft +továbbiak: 575 Ft+áfa = 730 Ft/szó

Gyászhír, köszönetnyílvánítás 252 Ft+áfa = 320 Ft/szó (Megjelenik: Halas TV képújság, weboldalon és a Facebook/hét -n)

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Halasi Tükör hirdetés

A város nevének eredete nem tisztázott. Kezdetben arra gondoltak, hogy a várost nyugatról körülvevő tóról, mocsaras vidékről kapta a nevét. A tatárjárás pusztításai után a lakosságában megfogyatkozott Duna-Tisza közére kunok települtek. A Csertán kun nemzetség központja lett a település. 1290-ben a kunok kiváltságokat kaptak, s a megalakuló hét kun szék egyik törvénytartó helyévé vált. A kun Csertán nemzetség és Halas-szék központja lett. 1347-ben már utalnak rá, de Halas nevét először 1366-ban említette oklevél. 1390-ben búcsújáróhely lett. 1408-ban Luxemburgi Zsigmond is járt itt. 1439-ben említették először városként a települést.

1436-ban városi szabadság birtokába jutott. 1492-ben a hagyomány szerint itt verte szét Kinizsi Pál a legendás, de akkor már fosztogató, szétzüllött fekete sereget. A török időkben a krími tatárok kétszer (1566, 1596) is elpusztították Halast, bár khász városként némi mentelmet élvezett. Először a törökök telepítették újra 1569-ben, mert szükségük volt az adófizetőkre. A tizenöt éves háború pusztítása után 1626-ban főként Baranya vármegyeiekkel telepítették újra. A törökök kiűzése után berendezkedő Habsburg-hatalom nemcsak a tisztán református lakosságú város egyházi ügyeit korlátozta, hanem az általa igazgatott Jászkun kerületet is.

A Habsburgok 1702-ben a Német Lovagrendnek zálogosították el a Jászkun kerületet. 1703. október 5-én a Rákóczi-szabadságharc egyik legvéresebb csatája zajlott le itt. Ennek emlékére 200 év múlva Magyarország első köztéri kuruc szobrát állították fel a városban. 1753-ban Kiskunhalas térségében itt került sor az utolsó boszorkányégetésre.

Az elzálogosított régió 1731-től a Pesti Invalidusház birtoka lett. A jobbágysorba került jászkunok 1745-ben megszerezték a megváltakozás (redemptio) jogát, ezután tekintélyes összeg megfizetése ellenében visszanyerték kiváltságaikat és szabadságaikat.

A tanyai kirajzást elsősorban a bevándorlók kezdték meg. Ez kedvezett a kialakulóban lévő betyárvilágnak, amely a 19. század közepére, második felére érte el a tetőpontját. 1753-ig itt volt a Kiskun kerület székhelye, a kiskun kapitányok innen irányították a kerület életét. A 18. század második felében érkeztek a településre görögök (balkáni népek), cigányok, zsidók, evangélikusok. A korábban színmagyar református település etnikai, vallási képe a 19. század elejére jelentősen megváltozott, illetve létszámában is jelentősen megnövekedett. Új városrészek jöttek létre, új temetőket kellett kimérni, és a földkérdés is egyre növekvő problémává vált.

Kiskunhalas az 1871-es községi törvény alapján 1872-ben rendezett tanácsú várossá alakult, majd amikor a Jászkun kerület az 1876-os vármegyerendezés során megszűnt, a Kiskunság nagy részével együtt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye része lett. A dualizmus korában a kapitalista gazdálkodás vált jellemzővé, bankok, nagyvállalkozások kezdték meg működésüket. Emellett a kulturális és egyesületi élet is fellendült.

Az első világháborúban nagy vérveszteséget szenvedett el a város lakossága. A két világháború között erős visszaesés, majd lassú növekedés jellemezte a várost, mely az összes többi rendezett tanácsú városhoz hasonlóan 1929-ben megyei város lett a közigazgatás országos átszervezésével összefüggésben.

Az 1945 után nagy kiterjedésű határában több község önállósult, ezzel területe mintegy felére csökkent. 1972-ben korábbi pusztáinak egy részét Kiskunmajsához csatolták, ennek eredményeképp a város területe ismét negyedével csökkent, eredeti területének alig több mint harmadára. Az 1950-es megyerendezés során az újonnan alakított Bács-Kiskun megye része, egyúttal a szintén ekkor alakított Kiskunhalasi járás székhelye lett a város.

Halasi Tükör hirdetés

Informayer hirdetés

január 20, 2026május 27, 2023 Szerző: Sallay István

Informayer hirdetés

Informayer hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Informayer hirdetés megrendelés

Informayer hirdetés

Informayer hirdetés terjesztés

Az Informayer Kft. kiadásában készülő hirdetési hetilap. Terjesztése az alábbi településeken: Babarc, Bár, Belvárdgyula, Bezedek, BÓLY, Borjád, Dunaszekcső, Erdőfű, Erdősmárok, Erzsébet, Fazekasboda, Feked, Geresdlak, Görcsönydoboka, Hásságy, Himesháza, Homorúd, Ivándárda, Kátoly, Kékesd, Kisbudmér, Kislippó, Kölked, Lánycsók, Lippó, Liptód, Majs, Maráza, Máriakéménd, MOHÁCS, M-Szőlőhegy, Monyoród, Nagybudmér, Nagynyárád, Olasz, Palotabozsok, Pócsa, Sárhát, Sárok, Sátorhely, Szederkény, Székelyszabar, Szellő, Szűr, Töttös, Udvar, Újmohács és Véménd településeken.

A/4 méretben 4-8 fekete-fehér oldalon. Az Informayer egy Mohácson és környékén hetente megjelenő hirdetőújságság. Internetes kiadásunkban rendszeresen olvashatják a nálunk megjelenő apróhirdetéseket, elolvashatják négysoros bölcsességeinket (ebből a legújabb a főoldalon található) és használhatják Internetes panaszirodánkat, illetve írhatnak az Informayer fórumába is.

Nyomott példány: 2025. második félév – Hetente 25.800 db

Terjesztett példány: 2025. második félév – Hetente 25.800 db

Informayer Kft. kiadó

Informayer hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden héten csütörtökön

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Előző héten péntek 12 óráig!

Informayer hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Gyászhír, köszönetnyílvánítás: 45×35 mm 17.323 Ft+áfa = 22.000 Ft 45×73 mm 25.748 Ft+áfa = 32.700 Ft 45×111 mm 33.543 Ft+áfa = 42.600 Ft

Kiskeretes fekete-fehér hirdetés Lakossági Közületi 45×10 mm 3150 Ft+áfa = 4000 Ft 5512 Ft+áfa = 7000 Ft 45×15 mm 4331 Ft+áfa = 5500 Ft 7087 Ft+áfa = 9000 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Informayer hirdetés

Mohács (horvátul: Mohač németül: Mohatsch, Moosach, szerbül: Мохач) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése Pécs és Komló után. Ez Magyarország legdélebbi Duna-parti települése. A város egyik legismertebb nevezetessége az évente megrendezett, ezrek által látogatott busójárás, amelyet 2009-ben felvettek az UNESCO szellemiörökség-listájára.

A város nevének eredete ismeretlen. A helynévkutatók között különböző nyelvészeti találgatások születtek. Mohács nevét a történelem során többféle írásmódban használták. A városnév a honfoglalás előtt itt élő népek adománya lehet. Az indogermán eredetű ’’mu’’ és a ’’hats’’ szó együttesen ’’(muhats)’’ földvárat jelent.

Az i. e. 1. századtól a 4. századig a terület a Római Birodalom Pannónia provinciájához tartozott. A környék a Duna mentén, a provincia határán helyezkedett el, így a fontos védelmi vonal, a limes is erre húzódott. A római birodalom bukása után, egy 6–7. századi, avar kori település állt vidéken. A feltételezések szerint a 150-180 lélekszámú gepidák lakta környék Kárpát-medence legnagyobb eddig ismert avar kori települése.

Nevét a források először 1093-ban említik, amikor Szent László király a pécsi püspöknek adományozta. A kis falu lakói a pécsi püspök jobbágyai voltak. A környéken állattartás, földművelés, halászat folyt. A 15. században már mezővárosként említették, a század közepén a kutatások szerint körülbelül 800 lelket számlált. Az erőteljes déli török terjeszkedés miatt palánkkal erősítették meg. A település határában lezajló 1526. augusztus 29-ei tragikus kimenetelű vereség után a törökök a várost elpusztították.

A törökök csak másfél évtizeddel később tértek vissza Magyarországra. Ekkor a palánkot újjáépítették, és 1543-tól 1566-ig, majd 1570-től a Mohácsi szandzsák (wd) központja lett. A török megszállás éveiben, illetve a 18. században érkeztek a városba a szerb, sokác és német betelepülők. A várostól mintegy 20 km-re nyugatra, Nagyharsánynál zajlott Magyarország török alóli felszabadulásának nevezetes eseménye, a II. mohácsi csata.

Mohács 1724-ben mezővárosi városi rangot kapott. A reformkorban tovább erősödött Mohács kereskedelmi jellege. 1832-től a Duna Gőzhajózási Társaság hajói járták a folyót. 1857-ben megépült a Pécs és Mohács közötti 56 km hosszú vasútvonal, amelyen a Pécsett bányászott szenet szállították a Dunára, amit onnan hajókkal vittek tovább. 1868-ban mezővárosi rangját elvesztette, és nagyközséggé fokozták vissza.

1918 és 1921 között a város szerb megszállás alatt volt, 1921-ben a rövid életű Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság része. A trianoni békeszerződés nem sokkal Mohács alatt húzta meg az új határt. Mai városi és járásszékhelyi státuszát 1924-ben nyerte el. 1929-től megyei város. Mohácsot 1944. november 26-án foglalta el a Vörös Hadsereg.

1956-ban a jeges árvíz miatt a szigeti tanyák 80%-a romba dőlt. Ezután alakultak ki a Mohács-szigeti falusias Újmohács és Sárhát települések. Ezután kezdődött a város intenzív iparosítása. Ekkor építették Közép-Európa legnagyobb farostlemezgyárát is. 1983-ig a Mohácsi járás székhelye volt. A város napjainkban is dinamikusan fejlődik. 2002-ben Hild János-emlékérmet kapott.

Rendezvények a városban: A mohácsi busójárás – Nepomuki Szent János ünnepség – Szent Miklós-malomnap a mohácsi vízimalomnál – Mohácsi Tamburafesztivál – Hal- és sörfesztivál – Dunai mosás – Nemzetközi Néptáncfesztivál – Mohácsi Sokácok Babfőző Fesztiválja – Szüreti és Borfesztivál – Mohácsi csata ünnepségsorozat – Mohácsi disznótoros és pálinkafesztivál.

Informayer hirdetés

Mezőkövesdi Újság hirdetés

január 22, 2026május 25, 2023 Szerző: Sallay István

Mezőkövesdi Újság hirdetés

Mezőkövesdi Újság hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Mezőkövesdi Újság hirdetés megrendelés

Mezőkövesdi Újság hirdetés

Mezőkövesdi Újság hirdetés terjesztés

8000 példányban, 16 oldalas terjedelemben megjelenő, A/4- méretű ingyenes városi lap, mely kéthetente jut el Mezőkövesd 16.000 lakosához. Elsődlegesen információ átadó, tájékoztató jellegű. Obektív képet ad a város közérdekű, mindennapi életében meghatározó jelentőségű közéleti, kulturális, ifjúsági, gazdasági, egyházi, egészségügyi és sporteseményekről, illetve azok hátteréről, beruházásokról, programokról, a település lakóit érintő, érdeklő kérdésekről, töre-kedve a témák egyensúlyára. A lap története egészen 1897-ig nyúlik vissza, hiszen első száma, akkor még Mező-kövesd és vidéke címmel 1897. október 31-én jelent meg egészen 1927-ig. 2004. július 23-a mérföldkő volt a Mezőkövesdi Újság életében, kéthetente ingyenesen jut el a kiadvány minden háztartásba. 2012 januárjától már négy oldala (borító) jelenik meg színes nyomással.

Nyomott példány: 2025. második félév – Kéthetente 8.000 db

Terjesztett példány: 2025. második félév – Kéthetente 8.000 db

Mezőkövesdi Média Nonprofit Kft. kiadó

Mezőkövesdi Újság hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden héten pénteken

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Adott héten hétfőn 14 óráig!

Mezőkövesdi Újság hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Kiskeretes fekete-fehér hirdetés

1/8 90×61 mm 12.000 Ft+áfa = 15.240 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Mezőkövesdi Újság hirdetés

Mezőkövesd. A terület már a népvándorlás korában lakott volt, a környéken feltárt számos avar sírból nagy kiterjedésű, népes avar települést feltételeznek itt a régészek. Az első magyar település a honfoglalás korában jött létre. Az első írásos dokumentum 1275-ből származik, amely épp arról tudósít, hogy jelenleg Koewesd lakatlan falu. Ennek oka az 1241-42-es tatárjárás, ahol a mongol seregek épp e településen keresztül vezetett az útja. A 14. századtól a diósgyőri uradalom legdélibb települése. Következő írásos megjelenés 1408-ból származik, amelyben említést tesznek „Kewesd” faluról.

A település életében meghatározó volt, hogy Zsigmond király uralkodása alatt vásártartó jogot kapott. 1450. március 28-án itt kötötte meg Hunyadi János és Hédervári László püspök a huszitákkal a mezőkövesdi békét, melynek értelmében Giskra megtarhatta a bányavárosokat. Hunyadi Mátyás 1464-ben oppidum jelleggel mezővárosi rangra emeli, s címert és pecsétet adományoz Mezőkövesdnek. 1494-ben húsvét ünnepén Kassán Ulászló király megerősíti a Mátyástól kapott kiváltságokat, és a kövesdieket minden vám és révbeli fizetéstől mentesíti.

A legenda szerint a város és a környező falvak népének, a matyó népcsoportnak a neve is a Mátyás névből származik (az elnevezés a 18. században alakult ki; az északi területek protestáns lakossága által alkalmazott, a terület katolikus népességére utaló, megkülönböztető név volt). 1544-től török hódoltság alatt állt a város, 1552-ben – az egri vár ostromának évében – elpusztult, az 1596-os mezőkeresztesi csata után évekre lakatlan maradt, és nem is nyerte vissza régebbi népességszámát a török idők végéig.

A kuruc háborút követő pestisjárvány újra megtizedelte a lakosságot és csaknem a teljes elnéptelenedés veszélyeztette. 1784-ben Mezőkövesd megváltotta magát hűbérurától, a magyar koronától. A napóleoni háborúk idején, 1806. március 19-én a Szent László templomnak a plébániáján őrizték a Szent Koronát. 1849. február 28-án a honvéd hadsereg a település határában Kmety György, Aulich Lajos és Guyon Richárd vezetésével győztes ütközetet vívott a császáriakkal. Görgey Artúr is állomásozott a városban a tavaszi hadjárat során. A szabadságharc leverése után az egri járás ideiglenes székhelye lett Mezőkövesd, ami hozzájárult a település tovább fejlődéséhez.

„Gyásznapja” volt Mezőkövesdnek 1887. január 27., a mezővárost nagyközséggé nyilvánították. A több mint tízezer lélekszámú helység „lelkületében azonban város maradt”. A település virágzott, jó hatással volt rá a vasútvonal kiépülése (1860-as évek). A lakosság számát tekintve az 1941-es év tartja a rekordot, a népszámlálás szerint ekkor csaknem 21 000 lakosa volt.

1939-ben olajkutató talapfúrás alkalmával 800 méter mélyből tört elő a 72 fokos, kéntartalmú gyógyvízforrás Zsóry Lajos országgyűlési képviselő családi birtokán. Itt épült meg a Zsóry-fürdő. Napjainkban az idegenforgalom is egyre nagyobb szerepet játszik az kövesdiek életében. A Zsóry Gyógy- és Strandfürdő és a mai napig elevenen élő matyó népművészet vonzza a hazai és a külföldi turistákat, pihenni vágyókat.

1973-ban kapott újra városi rangot Mezőkövesd.

Mezőkövesdi Újság hirdetés

Gyulai Hírlap hirdetés

január 22, 2026május 24, 2023 Szerző: Sallay István

Gyulai Hírlap hirdetés

Gyulai Hírlap hirdetés feladás

Kérjük töltse ki az alábbi mezőket!

Gyulai Hírlap hirdetés megrendelés

Gyulai Hírlap hirdetés

Gyulai Hírlap hirdetés terjesztés

Önkormányzat támogatásával készülő közéleti és információs hetilap. Terjesztése Gyula közigazgatási határán belül minden megrendelőnek, és a környező településeken élő 28.000 lakosnak, B/4 méretben 16-24 színes oldalon.

Nyomott példány: 2025. második félév – Hetente 8.000 db

Terjesztett példány: 2025. második félév – Hetente 8.000 db

Gyulai Hírlap Nonprofit Kft. kiadó

Gyulai Hírlap hirdetés megjelenés

Megjelenés:

Minden héten pénteken

Anyagleadás (fizetéssel együtt):

Adott héten hétfőn 13 óráig!

Gyulai Hírlap hirdetési árak

Hirdetési tarifa:

Apróhirdetés: (Max. 15 szó)

Apróhirdetés keretben 1000 Ft+áfa = 1.270 Ft Ft/szó

Kiskeretes színes hirdetés

1/50 6063 Ft+áfa = 7.700 Ft 2/50 11024 Ft+áfa = 14.000 Ft

Ha szeretne keretes hirdetést feladni, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Gyulai Hírlap hirdetés

A történészek úgy vélik, hogy egy hatalmában megerősödött (várnagy), egy Gyula nevű személy lehetett, akiről a települést elnevezték. A népvándorlás idején, Kr. u. 500 körül a szkítákkal rokon szarmaták érkeztek a majdani Gyula területére. Több száz évig tartó ittlétüket a népvándorlás olyan különböző germán népei váltották fel ( vandálok, gepidák). A germán népek után az avarok voltak a következő letelepedők, s ittlétük egészen a honfoglalásig tartott.

Gyula város első okleveles említése egy 1332. évi pápai tizedjegyzék volt ( gyulai plébániatemplom Péter nevű papja a maga jövedelmei alapján pápai tized (decima) gyanánt 20 garast tartozik fizetni). Valószínűleg Károly Róbert szervezte meg a gyulai uradalmat. A megyeszékhely ekkor Békés városa volt. A gyulai uradalom 1387-ben került magánkézre ( Zsigmond király el adományozta), 1418-ban már hetvennyolc birtokrész tartozott hozzá, Gyulától egészen Kunágotáig.

Gyula várossá fejlődése az Anjouk idejében indult el. Károly Róbert több kiváltságot adott a városnak: bíró és elöljáró választási jogát, vásártartási jogot valamint vámmentességet adott a polgároknak. Ekkor 1484-ben kelt rendeletével Gyulát véglegesen a megye székhelyévé tette, kizárva a nemesség külön szervezkedésének lehetőségét.

1514 májusában Dózsa seregei álltak Gyula alatt. 1526-ban a mohácsi csatavesztés után bekövetkezett kettős királyválasztást pártharc követte, mely a környék pusztulását vonta maga után. Az 1552-t követően három vár/fővár emelkedett ki az oszmán-török elleni küzdelmekben: Szigetvár, Eger és Gyula várai voltak. I. Ferdinánd magyar király 1560-kezdték el a vár erődítésének kivitelezését, amely nem fejeződött be. 1566-ban bekövetkezett az ostrom, amely 63 napig tartott. Egyetlen más magyarországi vár sem tudta ilyen hosszú időre lekötni az ostromló török sereget (15 szörös túlerő).

A vidéket a temesvári vilajethez csatolták, s létrehozták a gyulai szandzsákot. A városnak ekkor volt tizenegy fürdője és 200 boltja. Gyula török őrsége 1695. január 18-án távozott a várból, ezzel 129 év múltán ismét keresztény kézbe, a Habsburg Birodalom fennhatósága alá került a város. A tartós visszatelepülés a kuruc szabadságharc leverése után vált lehetővé, ezért 1714-től számítjuk Gyula török utáni történetét.

1714-ben az első települők magyar családvoltak. 1723-tól a földesúr több hullámban német lakosokat telepített a városba a Rajna vidékéről, és vásártartási jogot szerzett a városnak. Kijelölték a település főutcáját, amely a mai Jókai utca helyén volt található. Az 1738. évi pestisben 1308 lélek lelte halálát. Az 1790-es években elkészült az első kövezett út – ez volt a vármegye első ilyen útja.

1782–1882 között, száz év alatt hét tűzvész volt a városban, az 1801. évi pedig minden azt megelőzőt felülmúlt. A feladat a város újjáépítése lett. 1841-ben pesti mintára Gyulán is megalakult a Kaszinó, a politikai élet nyüzsgő fóruma, a 19. század közepén már tizenhét céh működött a városban. Az 1849 februárjában kórházat rendeztek be a városban, egyet a honvédeknek, egyet a hadifoglyoknak. Az aradi tizenhárom vértanú közül a hagyomány szerint kilenc volt Gyulán, akiket Augusztus 21-én lefegyvereztek, és átadtak az osztrákoknak. 1857-ben sikerült a német-gyulaiakkal az egyezséget megkötni, s június 15-én aláírták a két város egyesítésének jegyzőkönyvét, amivel Németgyula különállása 123 év után megszűnt.

A kiegyezés után az új közlekedési csomópont Békéscsaba lett, s ez meghatározta Gyula további fejlődését is. 1872-ben a céhek megszűntek, és a gyáripar korának jelei kezdtek megmutatkozni, egymás után alakultak a szövetkezeti, részvénytársasági vagy magánvállalkozások. 1920. június 4-i trianoni békeszerződés után az iparban gazdasági hanyatlás következett be.